Előre, 1971. május (25. évfolyam, 7302-7327. szám)

1971-05-04 / 7304. szám

XXIV. évfolyam 7304 n. 6 oldal éra 30 iáni 1971. május 4., kedd A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT 50. ÉVFORDULÓJÁT KÖSZÖNTŐ MUNKASIKEREK A pártévforduló közeledtével naponta megsokasodnak az ország minden részéből érkező hírek arról, hogy dolgozó népünk, a gyárak, üzemek munkaközösségei, a szántóföldek szorgalmas művelői új munkasikerekkel fejezik ki tiszteletü­ket a nagy esemény iránt. Kiváló eredmények, kimagasló tel­jesítmények más versenyszakaszban is születtek, ezúttal azon­ban minden egyes munkaközösség, valamennyi dolgozó arra törekszik, hogy a tőle telhető legtöbbet, legjobbat adja, mun­kájával tegye emlékezetessé a maga, a környezete számára május 8-át, pártunk dicsőséges évfordulóját. Kiugró teljesít­mények ezúttal is vannak, senki sem keresi azonban pusz­tán az egyéni sikert. Ha tehetsége, képessége megengedi a többet, úgy gyümölcsözteti azt, hogy az egész munkaközös­ség hasznát lássa, eredményesebbé váljék ezzel is a szorosan vett munkahelyén, a gyárban, az országban folyó nemes versengés. •V.­ A közelgő pártévforduló TM alkalmából a Bucuresti Készruha és Kötszövött Kombi­nát munkaközössége NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz intézett távirata a többi között így hang­zik : Vállaljuk, hogy a jelenlegi öt­éves tervben terven felül 1 200 000 000 lej értékű terméket állítunk elő, amelyből 1971 vá­zai gyártmányú hidroaggregát pénteken 16.40 órai kezdettel bekapcsolódott ,az energiaterme­lésbe. A jelenlegi vízszint mel­lett csak 123 megawatt teljesít­ménnyel dolgozhat, de így is na­ponta 2 950 000 kilowattóra ener­giát állít elő. A vaskapui hidroenergetikai és hajózási rendszer szerelői és építői két hónappal határidő­nhány nap múlva ünne­peljük pártunk megala­kulásának 50. évforduló­ját. Ezt a nagyjelentő­ségű eseményt egész né­pünk, köztük a gép­ipari dolgozók is, kiemelkedő telje­sítményekkel igyekeztek, igyekez­nek köszönteni. A gépipari dolgozók lelkesen, hozzáértéssel és korszerű műszaki ellátmány birtokában lát­tak hozzá az új gazdasági program­hoz, az 1971—1975-ös ötéves terv­hez, amely mint Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozta a Román Kom­munista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és­ a Kor­mánynak tavaly novemberi ülésén, mindenekelőtt a­­további gyors ütemű gazdasági növekedést biztosítja or­szágunkban. A gépipar változatlanul gyors, a nemzetgazdasági átlagot meghaladó, pontosabban 15,9 százalékos ütem­ben fejlődik, amit jelentős beruhá­zással kívánunk elérni. Több mint 250 új termelőkapacitást építünk egyrészt a hagyományos és ma már ismert gépipari központokban, más­részt új megyékben, illetve váro­sokban. Az új egységeket természetesen a legkorszerűbb felszereléssel látjuk el, ezenkívül jónéhány régebbi ka­pacitást felújítunk. A gyártásfejlesz­tésen kívül gyorsabb gyártmány­­fejlesztést irányoztunk elő, s a ter­méklista gazdagításán túlmenően súlyt helyezünk gépeink és berende­zéseink korszerűsítésére és tökéle­tesítésére, külpiaci versenyképes­ségük fokozására. Ez utóbbit egy­részt a műszaki-minőségi színvonal emelésével, másrészt a termelési költségek leszorításával, tehát gaz-írta IOAN AVRAM gépipari miniszter haságosabb gyártással fogjuk meg­valósítani. A gyártmányfejlesztés tekintetében még csak annyit aka­runk hangsúlyozni, hogy 1975-ben termékeink több mint 64 százaléka Gépgyártóink tervüknek és a párt félszázados évfor­dulója tiszteletére tett válla­lásai­nak teljesítésével zárták az év első négy hónapját. Termelési tervük főbb mutatóit az aláb­biakban teljesítették : a globális termelést 101,5 százalékban, az eladott és bevételezett áruterme­lést 103,6 százalékban, a munka­termelékenységet 108 százalék­ban és a nyereségtervet 107,1 százalékban. A párt közelgő év­fordulója tiszteletére tett válla­lásaikon felül 250 millió lej ér­tékben villanymotorokat, esz­tergapadokat, traktorokat, sze­mélygépkocsikat, csapágyakat, vasúti fővonali teherkocsikat, rádiókészülékeket, háztartási vil­lamoskészülékeket stb. szállítot­tak le, új, illetve korszerűsített gép és fel­szerelés lesz. Nagy feladataink teljesítésének egyik fő tényezője maga az ember lesz, hiszen neki kell irányítania a fejlett technológiai folyamatokat, neki kell kezelnie az automata gé­peket. Pártunk és államunk nem vé­letlenül foglalkozik oly behatóan a többi között a gépipari szakember­­állomány képzésével is. Útmutatá­sainak szellemében gondunk van a munkások, mesterek és mérnökök új alakulatainak megfelelő felkészíté­sére, egyben pedig a rendszeres szakmai továbbképzésre, hogy mód­szeresen emeljük az egész iparág munkaerőinek szakmai színvonalát Felméréseink nyomán úgy talál­tuk, hogy a gépipar az ötéves terv végéig 2,2-szer több szakmunkás­állományt vesz fel, mint az előző tervidőszakban. Tekintettel a foko­zott igényekre, ennek mintegy 70.. százalékát szakiskolákban, tanonc-­­­kodás formájában, illetve szak­líceumban képezzük ki, a többit I. fokú szakképesítési kurzuson és rö­vid, líceum utáni szakképző tan­folyamon a vállalatokban szakképe­sítjük. A szakmai iskolákban és a ta­nonciskolákban mind az elméleti, mind a gyakorlati­­ képzést javítani kívánjuk. Ennek érdekében a Gép­ipari Minisztérium illetékes szervei­nek, az érdekelt fővállalatokna­k és üzemcsoportoknak, az Oktatásügyi Minisztérium hathatós közreműkö­désével, fontos kérdéseket kell meg­­oldaniuk, a többi között : — vizsgálják felül a tanterveket, mert a tízosztályos iskolából kike­rülő új tanulók felkészültsége jobb, viszont a szakmai oktatás időtar­tama két, illetve másfél évvel csökken ; — dolgozzák át a tanterveket, gondoskodva az új technikai és tv­(Folytatása a 3. oldalon) filMTM MEGVALÓSÍTÁSA ELKÉPZELHETETLEN MEGFELELŐ SZÁMÚ ÉS FELKÉSZÜLTSÉGŰ SZAKEMBER NÉLKÜL . VÁLLALTÁK-TELJESÍTETTÉK féig mintegy 200 millió lej ér­tékű terméket. Ezt szeretett pár­tunk dicsőséges félszázados év­fordulójának tiszteletére reali­záljuk. Alkalmazottaink értékes javas­latai, — hangzik a továbbiakban a távirat — szakembereinknek a belső tartalékok felkutatása te­rén elért eredményei lehetővé tet­ték számunkra, hogy a párt és sze­mélyesen ön előtt szeretett ve­zetőnk, terven felül 1 200 000 000 lej értékű termék megvalósításá­­ra vállalkozunk, örömmel jelent­jük, hogy négyhavi termelési ter­vünk valamennyi mutatóját telje­sítettük, első negyedévi export­tervünket pedig mintegy 1 376 000 valutalej értékben túlszárnyaltuk. Az év első négy hónapjában ter­ven felül 42 millió lej értékű ter­méket gyártottunk, s gondoskod­tunk arról is, hogy minden szem­pontból jó minőségű termékeket állítsunk elő. Befejezték a vaskapui erő- TM telep negyedik áramfej­lesztőjének komplex üzempró­báit. A 178 megawattos, e­lső ha­előtt helyezték üzembe az ob­jektumot, s ezzel teljesítették utolsó versenyfelajánlásukat is a pártévforduló tiszteletére. ■ Az új livezényi bánya épí­tői a pártévforduló tiszte­letére befejezték a keleti segéd­­akna mélyítését és betonozását. A csaknem félk­ilométeres akna a munkahelyek levegőellátására és a meddő közet felszínre eme­lésére szolgál. A livezényi bányában, amely a tervek szerint 1980-ban már 1 200 000 tonna szenet termel ki, eddig 3 mélyakna készült el, most a negyediken dolgoznak.­­ A pitesti-i fém- és beton- TM elem-híd vállalat fémipari munkásai, együttműködve az aradi vagongyár dolgozóival, be­fejezték a craiovai Electroputere üzemekben gyártott 400 kilóvolt­­amperes transzformátor szállítá­sára szánt első hazai, 20 tenge­lyes tehervagon építését. Az új kocsi maximális teherbíróképes­sége 230 tonna. (Folytatása a 3. oldalon) KÉTFÉLE ÉLET EGY IGAZIÉRT Az elmúlt napokban a munkásmozgalom szatmári veteránjaival folytatott be­szélgetéseim során többen is meleg szeretettel említettek egy nevet: Vera ! Bátorságát, kitartását, állhatatosságát di­csérték. Ki ez a Vera 7 — tettem fel végülis a kér­dést. A harcostársunk, elv­­társunk — kaptam a választ —, ma is köztünk él, a Su­gárút Népkert jelöli részén lakik, egy kétemeletes tömb­ház földszintjén. Kivételes egyéniség. KICSODA VERA ? Bátortalanul nyomom meg a villanycsengő gombját a kapott címen, mert a vezetéknév után nem­ Verát, hanem Elenát olva­sok. Csakhamar nyílik az ajtó s tisztázni akarom a helyzetet. Mesesánné Benkő Ilona jóízű­en nevet, hogy a rendes neve helyett egykori fedőnevét adták meg harcostársai. Szépen beren­dezett szobában, régi bútorok közt folytatjuk a beszélgetést. Mindjárt módosítanom kell Ben­kő Ilona megjelenésével kapcso­latos elképzeléseimet. Néhány szó és mozdulat után örömmel állapítom meg, hogy vendéglá­tóm hatvanhat éve és megpró­báltatásokkal teli múltja ellené­re mennyire üde, mennyi fris­seség, szellemi erő árad belőle. Nem kétséges, hogy optimizmu­sát, kiapadhatatlan életkedvét a mozgalmi évek acélozták meg ennyire. Benkő Ilona meglehetősen fia­talon, alig huszonkét éves ko­rában, eljegyezte magát a mun­kásmozgalommal, a kommunis­ták eszményével. A törvényen kívül helyezett kommunista párt legális szervezeteiben kezdte meg tevékenységét, 1927-ben. Tisztviselőnő volt, ám mint any­­nyi haladószellemű értelmiségi, hamar felismerte, hogy az el­nyomottak mellé kell állnia. A szatmári munkások kulturális egyesületeiben — színjátszókö­rök, szavalókórusok stb. — elő­adásokat tart a fiataloknak, majd mind jelentősebb feladatokat bíznak rá a szociáldemokrata pártban és a szakszervezetben ténykedő kommunisták. 1929- ben már háborúellenes akciókat szervez. S nemcsak Szatmáron, hanem falvakon is. Az egyik ilyen békegyűlésre — emlékezik — Érkörtvélyesen került sor. A fasizmus s a há­ború veszélyéről beszéltem a helybeli földmíveseknek, az is­kola udvarán, mikor gépkocsi­ján megjelenik a Marmorosch bank igazgatója — a bank szat­mári fiókjánál dolgoztam akkor, mint gép- és gyorsírónő — és nekem szegzi a kérdést: hát ez meg mi ? Békegyűlés — mon­dom. Na jól van, válaszolja, csak meg ne bánja ! Rá egy hétre menesztett állásomból... Nem sok idő múlva, 1930 elején felvettek a kommunista párt tagjainak sorába. Életem nagy eseménye volt ez. Mindjárt beosztottak egy sejtbe, mely a Vörös Segély vezetésével volt megbízva. A be­­börtönzötteket és azok családtag­jait segítettük. Konyhát tartot­tunk fönt és rendszeresen élel­meztük a rászorultakat, ételt, ru­hát juttattunk a börtönbe. Egyre több ilyen rászoruló akadt, mert napirenden voltak a sztrájkok, munkakonfliktusok és más megmozdulások az egyre csökkenő bérek, elbocsátások miatt, s mind többen kerültek a börtönbe. A Szamos című újság egyik száma arról ír, hogy a város és a megye építő- és fém­iparában 40 százalékkal keve- Sike Lajos (Folytatása a 3. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság Nicolae Ceausescu elvtárs fogadta Michel Pierre Hamelet francia publicistát Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke feleségé­vel, Elena Ceausescuval együtt má­jus 2-án Snagovon fogadta Michel Pierre Hamelet francia publicistát, a Le Figaro munkatársát, aki fele­ségével együtt látogatást tesz ha­zánkban. Michel Pierre Hamelet a szerző­je a „Nicolae Ceaușescu“ című élet­rajzi munkának, amely a párizsi Seghers Kiadóvállalat „Politikai sorsok“ sorozatában jelent meg. A fogadáson jelen volt Manea Manescu elvtárs, az RKP KB Vég­rehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a KB titkára feleségével és Dumitru Popescu elv­társ, az RKP KB Végrehajtó Bizott­ságának tagja, a KB titkára felesé­gével. Nicolae Ceaușescu elvtárs szívé­lyesen elbeszélgetett a vendégekkel, majd meghívta őket ebédre. Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke fogadta Johann Otto Jahansen norvég újságírót Nicolae Ceausescu, Románia Szo­cialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke május 3-án fogadta Johann Otto Jahansent, a norvég televízió külügyi osztályának ve­­zetőjét. A fogadás során, az Államtanács elnöke filmre vett interjút adott a norvég újságírónak. S EGYÜTT A TÖMEGEKKEL A MAROS MEGYEI NÉPTANÁCS MUNKASTÍLUSÁRÓ S­ zámtalan vetülete van a néptanácsi ügyintézés demokratizmusának. Hi­szen az államhatalom helyi szerveinek egész felépítése, rendeltetése betöltésének valamennyi megnyil­vánulása a tényleges, következetes szocialista demokratizmust testesíti meg. Leszűkítenék azonban az ügyintézés fogalmát, ha csupán szokkal a­­ személyekkel kialakított viszonyra korlátoznék, akik ügyes­bajos dolgaikkal keresik fel a nép­tanácsot. Persze, ez is igen fontos része tevékenységüknek és sok mindent elárul arról, hogy miként foglalkoznak az emberekkel. Átfo­góbb képet nyújt a néptanácsok te­vékenységének demokratizmusáról az, hogy mennyire biztosítják a tö­megek részvételét egész működé­sükben. Mindenekelőtt a képvise­lők révén, de közvetlen kapcsola­taik útján is. Nicolae Ceausescu elvtárs az RKP KB Végrehajtó Bizottsága és a kormány 1970 november 25-i ülésén megállapította : „Pártunk ezekben az években határozottan cselekedett a szocialista törvényes­ség erősítéséért és a szocialista de­mokrácia fejlesztéséért, biztosítva a kedvező kereteket ahhoz, hogy a tömegek ténylegesen részt vegye­nek a közügyek intézésében.“ A Központi Bizottság ez évi február 10—11-i plenáris ülésén elhangzott beszéde pedig további perspektívá­kat nyitott ebben a tekintetben. Lássuk tehát, hogyan tükröződik mindez egy megyei nép­tanács munkájában. A Maros megyei néptanács vég­rehajtó bizottságának erre irányuló törekvései arról tanúskodnak, hogy munkastílusát a képviselőkkel, a szakemberekkel, a lakossággal való sokirányú, eleven együttműködés kiszélesítésével igyekszik tovább­fejleszteni. Ennek szemléltetésére SlVr^0­'pf! rv­^rv fon ?*­­-*■*? o rj pp n évi működését meghatározó 1971-es helyi gazdálkodási és pénzügyi terv kidolgozásának a menete. A terv­­javaslat realitását lényegesen be­folyásolták azok az előzetesen le­zajlott beszélgetések, amelyek so­rán a különböző munkaterületek (helyiipar, községgazdálkodás, épít­kezések, társadalmi-kulturális teen­dők) szakemberei az előterjesztett tervmutatókról, elgondolásokról ki­fejtették véleményüket. A helyiipar vonatkozásában például nemcsak a megyei igazgatóság vezetőivel, ha­nem az összes vállalatok igazgató­ival, főmérnökeivel, osztályveze­tőivel tanácskoztak az egységek konkrét termelési lehetőségeiről, a szükséges beruházásokról, a Vásár­lók részéről hiányolt közszükség­leti cikkek gyártásának bevezetésé­ről. Hasonló módon tárgyalta meg a megyei végrehajtó bizottság köz­vetlenül a városok és a községek Adrián Miklós (Folytatása a 3. oldalon) ÉLÉNK VISSZHANGRA TALÁLT... A Román Kommunista Párt KB Végrehajtó Bizott­ságának a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai életkörülményeinek megjavítására hozott határozata nagy visszhangra talált falvaink dolgozóinak körében. Ez a határozat szervesen illeszkedik bele a párt ve­zetőségének a mezőgazdaság fejlesztésére hozott soro­zatos intézkedéseibe. A mezőgazdaság vezetésének, tervezésének tökéletesítésével kapcsolatos határozat, a tagság anyagi érdekeltségének növelése máris érez­teti kedvező hatását. A globális akkord, a garantált minimális jövedelem bevezetése nyomán a szövetke­zeti tagok jobban kiveszik részüket a munkából s ennek köszönhetően az mtsz-ek idejében eleget tesz­nek soron lévő feladataiknak. Az RKP KB Végrehajtó Bizottságának legutóbbi határozata beszédesen bizonyítja azt a messzemenő gondoskodást, amelyben pártunk részesíti a szövet­kezeti parasztságot. Nem kétséges, ezt bizonyítják a szerkesztőségünkbe érkező nyilatkozatok is (a 3. olda­lon közöljük), hogy a szövetkezeti tagság háláját még jobb munkában juttatja kifejezésre, tevékenyebb részvétellel teljesíti azokat a nagyszabású tennivaló­kat, amelyeket nemzetgazdasági igények tűztek az mtsz-ek elé. A termelési feladatok időbeni megvaló­sítása elősegíti a szövetkezetek szervezeti-gazdasági megerősödését, amelynek kedvező hatása lesz egész mezőgazdaságunk fejlődésére, az ország lakossága igényeinek kielégítésére. A határozat örömteljes fo­gadtatása tettekben jut kifejezésre, erről vall a falvak, szövetkezetek népes határa. UTAK ÉS KITÉRŐK A NYÁRRA BIHAR MEGYEI FARMOK PRIMŐRTERMELÉSÉRŐL A MEGYEI összképet nevezhet­nénk biztatónak is. Április utolsó hete úgy kezdődhetett a Bihar megyei termelőszövetkezetekben, hogy a zöldségmagvak, illetve a pa­lánták 63 százalékát elültették a végleges helyükre. Nem kis teljesít­mény ez, hiszen e vidéken 3500 hektáron termelnek primőröket, a fóliaházak nagysága pedig megkö­zelíti a 300 hektárt. De nézzük csak, mit mutat a terep. ASSZONYVÁSÁRON a fóliahá­zak még mindig elárulják, hogy itt is járt a vihar, jókora nagyságú te­rületen letépte a fóliákat. Három soron most sincs takaró, nem kap­tak új műanyag­ lapokat. A közel­ben levő kereki fóliaházakkal e­­gyütt három hektáron egy szakosí­tott farm keretében másfél milliós bevételt várnak a zöldségesből. A szolárok egy részét az idén készí­tették már modern, fűthető megol­dással. A hajtatóháznak csak a váza van készen, a kazánház is épülőfél­ben.... A fóliák alatt viszont nagy a meleg. Az egyik részen virágzik is a paradicsom, a másik részen most nemrég végeztek az átültetés­sel. Dolgozni napközben lehetetlen, becslés szerint, legalább 40 fok a fóliák alatt a hőmérséklet. Nagyobb figyelmet kellene fordítani tehát a szellőztetésekre, hiszen ez a hőfok a palántáknak nem használ. A te­rületet különben előkészítették az öntözésre, a bakhátak közötti terü­let viszont egyenetlen. Árasztó ön­tözés mellett bizony így nehéz lesz az egyenletes vízelosztást megol­dani. Hasonló se helyzet a fóliahá­zak mögött levő szabadföldi zöld­ségesek esetében is. Egy kicsit na­gyobb figyelmet érdemelt volna a talajmodelálás. Az összbenyomás egyébként kedvező. A fóliaházak egy részén egy hónappal korábban szüretelhetnek a szabadföldi ter­mesztésnél, ami bizony nagy előny. ÉRMIHÁLYFALVÁN valóságos üzemet jelentenek a fóliaházak. Tíz hektáron készültek el a szolárok, a palánták fejlődése jó, már folya­matban vannak a kötözések. Június 10-re piros paradicsom is lesz. Emellett a szabadföldi termesztést is jól megalapozták, ötven hektá­ron paradicsomot, 30 hektáron pap­rikát termesztenek, a zöldséges nagysága 185 hektár. További pél­dák ? Sorolhatnánk sok szövetkezet teljesítményét. Ha csupán a székely­hídi zöldség és gyümölcstermesztési központ adatait is összevetjük, ki­derül, hogy számottevő késést oko­zott a fóliahiány. Április közepén még mindig 23 tonna műanyag ta­karót nem szállítottak le a válla­latok, ami, persze, éppen a koraiság biztosításában jelent akadályt. Az­óta e mennyiség egy része már megérkezett, az idő előrehaladása következtében viszont kétséges. Flóra Gábor (Folytatása az 5. oldalon) SPORT 1— AZ ELSŐ GONGÜTÉS MEGKEZDŐDÖTT AZ 1971. ÉVI ORSZÁGOS EGYÉNI ÖKÖLVÍVÓ BAJNOKSÁG DÖNTŐJE * Nagy érdeklődés közepette kezdő­dött meg hétfőn az 1971. évi orszá­gos egyéni ökölvívó bajnokság dön­tője ; a 23 August jégstadionban felállított szorítóban az elkövetkező hat napon 87 ökölvívó, 19 város 28 klubjának képviseletében, 77­ mérkő­­zést vív majd a 11 bajnoki címért és a velejáró aranyérmekért. Az idei bajnokság külön érdekes­sége, hogy ezúttal nemcsak a 11 bajnoki címért folyik a harc, ha­nem a madridi EB-n részvevő vá­logatottunk 11 helyéért is. Reméljük, az elmúlt évvel szem­ben, az idén sokkal színvonalasabb mérkőzésnek­­ leszünk szemtanúi, mivel a szakszövetség újabb határo­zatai alapján a fővárosi döntőbe, súlycsoportonként, csak az ország legjobb nyolc ökölvívója lép majd szorítóba. Az első mérkőzések, már csak a papírformát is figyelembe véve, színvonalat, látványos össze­csapást és kiegyensúlyozott küzdel­met hoztak. (Munkatársunktól) A 2. OLDALON • A félévszázados párt­évforduló tiszteletére rendezett staféta • Labdarúgó A-osztály : Félidő előtt a bajnok­ság tavaszi idénye • Davis Kupa : Románia- Hollandia 5-0

Next