Előre, 1971. május (25. évfolyam, 7302-7327. szám)

1971-05-08 / 7308. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXIV. évfolyam 730. sz. 1971. május 8., szombat Országos politikai napilap • Bukarest * Románia Szocialista Köztársaság A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT DICSŐSÉGES FENNÁLLÁSÁNAK 8 oldal­ára 30 báni ÜNNEPI GYŰLÉS A FŐVÁROSBAN NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS ELŐADÓI BESZÉDE Tisztelt elvtársak és barátaink ! Ma ünnepeljük a Román Kommunista Párt megalakulásának, ennek a népünk életében történelmi jelentőségű, korszak­­alkotó eseménynek az 50. évfordulóját. En­gedjék meg, hogy ebből az ünnepélyes al­kalomból tolmácsoljam önöknek, az ösz­­szes kommunistáknak, egész népünknek a Román Kommunista Párt Központi Bizott­sága, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és kormánya legmelegebb jókívánságait és szívélyes üdvözletét. (Erős, hosszas taps.) Ez az évforduló alkalmat nyújt arra, hogy visszapillantsunk a párt által meg­tett útra, azokra a harcokra, amelyeket a munkásosztály, hazánk összes dolgozói folytattak a társadalmi és nemzeti igaz­ságért és szabadságért, a burzsoá­ földes­­úri rendszer megdöntéséért, a politikai hatalom kivívásáért és a szocializmus si­keres felépítéséért Romániában. A meg­tett út nem volt sima , sok nehézséget kellett legyőzni, nagy akadályokat kellett leküzdeni , de sem a vadállati terror, sem a börtönök, sem pedig a halál n­em tudta letéríteni a kommunistákat útjuk­­ról. A kommunisták mindig magasra emelték a társadalmi és nemzeti küzde­lem zászlaját, a munkásosztály, egész dolgozó népünk biztoskezű szervezőiként és vezetőiként munkálkodtak. (Erős, hosszas taps.) Harcukban a kommunistákat állan­dóan a mindent legyőző marxista-leninis­ta tanításba vetett töretlen hit, a nemzeti szabadságra és társadalmi igazságra irá­nyuló népi törekvések iránti határtalan odaadás lelkesítette. (Élénk taps.) * E gyűlésen jelen vannak veteránok, akik részt vettek a párt megalakításában, az illegalitás éveinek sok aktivistája, aki határtalan odaadással teljesítette a párt­tól kapott feladatokat, s kivette részét pártunk és népünk összes nagy sikereiből. A párt igen nagyra értékeli az illegalitás éveinek aktivistáit. A Központi Bizottság nevében meleg jókívánságainkat és kom­munista köszönetünket tolmácsolom vala­mennyiüknek ! (Hosszas taps.) Sokan azok közül, akik 1921-ben részt vettek a párt megalakításában és sorai­ban aktiváltak, nincsenek már közöttünk. Tisztelt elvtársak ! Pártunk története a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, nemzetiségre való tekintet nélkül az összes dolgozók társadalmi és nemzeti harcainak törté­nete, a romániai munkás- és forradalmi mozgalom megszületésének és fejlődésé­nek története. Mi, kommunisták, az egész nép haladó hagyományainak folytatói va­gyunk. Tiszteljük mindazokat, akik az idegen elnyomatás ellen, a nép függet­lenségéért, a román nemzeti állam meg­alakításáért vívott harc élén álltak. (Erős taps.) A harcok nehezét mindig a széles néptömegek viselték, forró hálánkat fe­jezzük ki nekik és kegyelettel adózunk e harcokban hozott súlyos áldozataiknak. (Élénk taps.) A XIX. századot nagy nemzeti és tár­sadalmi felszabadulási mozgalmak jelle­mezték. Az 1821-es felkelés, az 1848-as forradalom, a fejedelemségek 1859. évi egyesülése, az 1877-es függetlenségi há­ború sorsdöntő mozzanat országunk törté­netében. Ugyanakkor ezek az események A mély tiszteletadás jeléül adózzunk em­léküknek egy percnyi csenddel. (A hallga­tóság pár pillanatra feláll, kegyelettel adózik az elhunytak emlékének.) Jelezték, hogy országunk rátért a kapi­talista fejlődés útjára, és hogy a törté­nelem színterén a burzsoáziával egy idő­ben megjelent a munkásosztály is. A nyúlt század második felében, különösen a román nemzeti állam 1859-ben történt megalakulása után, Románia erőteljes kapitalista fejlődésen ment át. Az a sa­játos helyzet, amelyet az ottomán biro­dalomtól való függőség és az idézett elő, hogy a külföldi tőke már akkoriban be­hatolt az ország gazdaságába, rendkívül nehéz körülmények közé juttatta a dol­gozókat. Ilyen keretek között már az 1860—1870-es időszakban kezdtek meg­alakulni a munkásszervezetek. Nem is szólva az utópista szocializmus kezdetéről, amely jóval hamarabb megnyilatkozott Románia területén. Meg kell jegyeznem, hogy az első mun­káskörök létrejöttét, a szocialista eszmék romániai elterjedésének kezdetét ösztönöz­ték azok a kapcsolatok, amelyeket román harcosok tartottak fenn a tudományos szo­cializmus megteremtőivel — Marx-szal és Engels-szel. 1888-ban Engels von Nadejde szocialista harcoshoz intézett levelében ki­fejezte nagy­ megelégedését afölött, hogy a romániai szocialisták programjukban a marxista elmélet alapelveit alkalmazzák. A munkásmozgalom fejlődése és a tu­dományos szocializmus eszméinek elterje­dése nyomán 1893-ban megalakult a Ro­mániai Munkások Szociáldemokrata Párt­ja. Noha csak hat évig működött, mert egyes vezetők átálltak a burzsoázia oldalá­ra, a Romániai Munkások Szociáldemok­rata Pártja rendkívüli mozzanatot jelentett a munkásosztály politikai harcában., A szakszervezeti mozgalom országos méretű megszervezése 1906-ban és a Szocialista Párt helyreállítása 1910-ben tükrözte a ro­mániai munkásosztály politikai érettségét, azt, hogy egyre jelentősebb szerepet vívott ki az ország életében. A romániai munkás­­mozgalom továbbra is kapcsolatot tartott fenn más országok forradalmi mozgalmá­val, segített Oroszországba szállítani a nyugati orosz emigráció által nyomtatott irodalmat­­— beleértve a lenini Iszkrát is —, kinyilvánította aktív szolidaritását az orosz proletariátusnak a cárizmus elleni 1905-ös harcával, többek között segítséget nyújtott a Potyemkin cirkáló forradalmi legénységének, amely — mint ismeretes — politikai menedékjogot kapott Romániá­ban. A román szocialista harcosoknak köz­vetlen kapcsolataik voltak V. I. Leninnel. Az első imperialista világháborút meg­előző években, valamint e háború idején a munkás- és szocialista mozgalom hatá­rozottan fellépett a háború ellen, részt vett a háborúellenes nemzetközi értekezleteken és nagy tömegtüntetéseket szervezett az országban. A háború befejezése és az egységes nem­zeti állam megteremtése után, Románia fejlődésének új szakaszába lépett , ugyan­akkor a munkás- és szocialista mozgalom új dimenziókat kapott. Századunk máso­dik évtizedének végén az országban szá­mos társadalmi és nemzeti ellentét halmo­zódott fel, s ez halaszthatatlan mélyreha­tó változásokat követelt meg a társadal­mi életben. Különösen az agrárreform végrehajtása, a fejlett nemzeti ipar meg­teremtése, a külföldi tőkétől való függő­felszámolása, a politikai és állami demokratizálása vált sürgetővé. Ezektől a változásoktól függött az or­szág gyors gazdasági és társadalmi ha­ladása. A nemzetközi életben is állandóan mé­­lyültek az osztályel­len­tétek , megnöveke­dett a munkásosztály forradalmi lendülete, birodalmak omlottak össze, fokozódott a nemzeti és társadalmi felszabadulási küz­delem. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom győzelme az emberiség történelme új korszakának kezdetét hirdette — a szo­cializmus és a kommunizmus megterem­tésére való áttérés korszakát. (Élénk taps.) Ilyen belső és külső körülmények kö­zött a romániai munkásosztály és más társadalmi erők elszántan harcra keltek a társadalmi és nemzeti elnyomás ellen. Az 1918—1919-es sztrájkok, az 1920-as ál­talános sztrájk a forradalmi lendület nö­vekedéséről és arról tanúskodik, hogy a munkásosztály egyre erőteljesebben érvé­nyesül, mint­ a román társadalom legha­ladóbb társadalmi ereje. A belföldi és a nemzetközi helyzet, az akkori évek osztályharcai meggyorsították annak a szükségességnek a kikristályoso­dását, hogy olyan új típusú forradalmi párt alakuljon meg, amely vezetni tudja a munkásosztályt és a t­öbbi haladó tár­sadalmi erőt a demokratikus jogaik és sza­vánlistásaik megvédéséért, a mélyre­ható társadalmi átalakulásokért vívott harcban. A szocialista párt soraiban egy­re erőteljesebben hallatták szavukat azok az erők, amelyek állást foglaltak egy marxista-leninista ideológiára támaszkodó forradalmi párt mellett. 1921 május 8-án a szocialista párt kongresszusa nagy sza­vazattöbbséggel elhatározta, hogy a párt átalakul Romániai Kommunista Párttá. (Erős, hosszasan ismétlődő taps.) Úgy hi­szem, egyetértenek azzal, hogy köszönt­sük az ünnepi gyűlésünkön részt vevő Gheorghe Cristescu elvtársat, aki a Ro­mániai Kommunista Párt első főtitkára volt. (Erős taps.) A kommunista párt megalakulása a forradalmi erők és a marxizmus-leninizmus diadalát jelentette országunk munkásmozgalmában ; ettől a pillanattól kezdve a romániai forradalmi mozgalom fejlődésének újabb, magasabb szakaszába lépett. A reakciós körök már a párt első kongresszusa idején kegyetlenül üldözték a kommunistákat. Három évi legális te­vékenység után a pártot törvényen kívül helyezte a burzsoá-földesúri kormány. A kommunisták két évtizeden át kénytele­nek voltak az illegalitás nehéz körülmé­nyei között tevékenykedni, szembeszállni a burzsoá-földesúri rendszer megtorló intézkedéseivel. Ebben az egész időszakban a párt volt a dolgozók valamennyi forradalmi harcá­nak szervezője és vezetője. Az akkori számos osztálycsata közül megemlítem a lupényi bányászok 1929. évi sztrájkját, a kőolajipari és vasúti munkások 1933-as sztrájkjait, amelyek a legbeszédesebben kifejezték munkásosztályunk kombattív szellemét, a kommunista párt szerepének érvényesülését, azt a képességét, hogy szervezze és vezesse a dolgozók harcát. (Erős taps.) Sokoldalú tevékenységet fejtett ki pár­tunk a munkásosztály egységéért, vala­mennyi demokratikus erő összefogásáért, az ország fasizálási politikája, a háborús készülődés ellen vívott harcban. Ilyen ér­telemben említésre méltók a demokrati­kus erők sikeres egységes akciói az 1936-os részleges választásokon, valamint az 1939. évi május elsejei nagy antifasisz­ta és háborúellenes tüntetés. A párt ebben az egész időszakban fáradhatatlanul küz­dött a Szovjetunióval való barátsági és együttműködési politikáért, a román­­szovjet diplomáciai kapcsolatok felvételé­ért. (Élénk taps.) A reakciós körök nemzetellenes politi­­kájával szemben a kommunista párt volt az ország nemzeti érdekeit védelmező legkövetkezetesebb erő. A demokratikus er­ők egységének a hiánya azonban lehe­tővé tette, hogy a reakció bevezesse a katonai-fasiszta diktatúrát, alárendelje az országot a hitlerista Németországnak. Is­meretes, hogy 1939—1940-ben súlyosbo­dott a nemzetközi helyzet ; a náci Német­ország közvetlen agressziót indított szá­mos európai állam ellen, kirobbantotta a második világháborút. Románia nem­zetközi szempontból elszigetelt helyzet­ben volt, ez megkönnyítette Hitler szá­mára a bécsi döntés kikényszerítését, or­szágunk területének megcsonkítását. Ilyen körülmények között a Romániai Kommu­nista Párt az Ekésfronttal, a MADOSZ- szal és más politikai erőkkel együtt harc­ba szólította a népet a haza területi ép­ségének megvédéséért. (Erős taps.) A nemzeti ellenállásnak kedvező légkör ala­kult ki, de a vezető kormányköröknek és a burzsoá pártok vezetőségének árulása megakadályozta a széles néptömegek har­cát. Röviddel ezután a katonai-fasiszta (Folytatása a 2. oldalon) A NÉP TÁRSADALMI ÉS NEMZETI FELSZABADÍTÁSÁÉRT, A SZOCIALIZMUSÉRT VÍVOTT HARC NAGYSZERŰ FORRADALMI HAGYOMÁNYAi rég élet ÖTVENEDIK ÉVFORDULÓJA Péntek délelőtt ünnepi gyűlés volt a Köztársasági Palota termében a hazai munkásmozgalom, a román nép törté­nete korszakalkotó eseményének — a Román Kommunista Párt megalakulá­sának — 59. évfordulója alkalmából. A hatalmas terem ünnepi köntösbe öltözött. A színpad hátterét a párt és az ország óriási zászlói, a Román Kommunista Párt címere, az 50-es ju­bileumi évszám és az 1921—1971 jubi­leumi dátum díszíti. Tíz órakor viharos taps és éljenzés­­ köszönti a terembe lépő párt- és ál­lamvezetőket. Az elnökségben helyet foglalnak a következő elvtársak : Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnaras, Manea Ma­­nescu, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Panu, Gheorghe Radulescu, Virgil Trofin, Ilie Verdet, Maxim Berghianu, Florian Davalache, Constantin Dragan, Emil Draganescu, Fazekas János, Pet­re Lupu, Dumitru Popa, Dumitru Po­­pescu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu, Stefan Voitec, Iosif Banc, Constantin Bábalán, Petre Blajovici, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Miu Dobrescu, Aurel Duca, Gere Mi­hály, Ion Iliescu, Ion Ionica, Király Károly, Vasile Palilinei, Ion Stanescu, Mihai Telesen, Iosif Uglar, Richard Winter, valamint a párt megalakításá­nak részvevői és más munkásmozgal­mi veteránok — Gheorghe Cristescu, a Romániai Kommunista Párt első fő­titkára, Constantin Pirvulescu, Chivu Stoica, Mihail Cruceanu, Ion Niculi, Alexandru Sencovici, Gheorghe Vasi­­lichi, Petre Constantinescu-Iasi, Vanda Nicolschi, Constantin Jiulescu, Con­stanta Craciun, Vasile Bigu, Victor Bratfaleanu, Ion Popescu-Puturi, San­da Ranghet, Anton Breitenhofer, Bá­nyai László, Csőgör Lajos, Méliusz Jó­zsef, Gheorghe Petrescu, Gheorghe Rusu, Mihai Rosianu és Vida Géza, ipari és mezőgazdasági élenjáró dolgo­zók — a Szocialista Munka Hősei —, társadalmi szervezetek vezetői, tábor­nokok, tudományos, művészeti és kul­turális dolgozók. A teremben vannak az RKP KB, az Államtanács és a kormány, a Szocia­lista Egységfront Országos Tanácsa tagjai, párt- és állami aktivisták, az ország összes megyéiből érkezett szá­mos illegalitásbeli párttag, az RKP megyei bizottságainak első titkárai, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, a termelésben élenjáró munkások és parasztok, fegy­veres erőiek több katonája, tudósok, művészek. Az ünnepi gyűlésen jelenlevő több ezer ember magának a párt történeté­nek szimbolikus képét alkotta. Az RKP első alakuló kongresszusának részvevői, a régi harcosok mellett, akik az illegalitás súlyos éveiben a párt so­raiban harcoltak azokban a nagy osz­tálycsatákban, amelyeket a kommu­nisták szerveztek és vezettek a haza szabadságáért és függetlenségéért, a nép boldogságáért, azok mellett, akik hozzájárultak az augusztus 23-i fegy­veres felkelés győzelméhez, a demokra­tikus rendszer megteremtéséhez, ott voltak az összes dolgozók — románok, magyarok, németek és más nemzetisé­gűek — képviselői, minden korcso­porthoz és szakmához tartozó dolgozók képviselői. Ezek az emberek kétkezi és szellemi munkájukkal lelkesedéssel és magasfokú hazafias felelősségérzet­tel vesznek részt a Román Kommunis­ta Párt politikájának kidolgozásában és valóra váltásában, építik hazánk földjén a sokoldalúan fejlett szocialis­ta társadalmat. Jelen volt Románia Szocialista Köz­társaságban akkreditált számos diplo­máciai képviselet vezetője. A gyűlést Ion Gheorghe Maurer elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács elnöke nyitot­ta meg. A jelenlevők éljenzése közepette az ünnepi gyűlésen szólásra emelkedett NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára, Ro­mánia Szocialista Köztársaság Állam­tanácsának elnöke. A pártfőtitkár nagyszabású beszédét mélységes érdeklődéssel kísérték a je­lenlevők és az ország lakosainak mil­liói a rádióban és a televízióban. A hallgatóság a teremben több íz­ben erősen megtapsolta és megéljenez­te a Román Kommunista Párt főtitká­rának előadói beszédét, tisztelettel adózva az 1921. május 8-i, új utakat nyitó történelmi aktusnak, a párt küz­delmes, de diadalmas dicső útjának, a nemzeti és társadalmi felszabadulásért vívott hosszas küzdelem, a szocialista építés kiemelkedő eredményeinek, amelyek igazolták és nap nap után igazolják a kommunisták, pártjuk ha­talmas szerepét népünk életében és sorsának irányításában. Nicolae Ceausescu elvtárs beszéde után hosszú percekig tart a taps és az éljenzés, a hallgatóság élteti a Román Kommunista Pártot, a párt Központi Bizottságát és főtitkárát, a szocializ­must építő hős román népet, szabad és büszke hazánkat, Románia Szocialista Köztársaságot. Befejezésül felhangzanak a világ munkásosztálya harci himnuszának, az Internacionálénak felemelői akkordjai. (Agerpres) Nicolae Ceausescu elvtárs fogadta az Il Calendario del Popolo könyvkiadó vezérigazgatóját Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, feleségével, Elena Ceausescuval együtt május 7-én délután fogadta Nicola Tetit, a milánói II Calendario del Popolo könyvkiadó vezérigazgatóját. Az olasz könyvkiadó nemrég megjelen­tette a Nicolae Ceausescu — Románia pe drumul socialismului si al luptei Impotri­­va imperialismului című kötetet. A fogadásnál jelen volt Ion Popescu- Puturi elvtárs, az RKP KB mellett mű­ködő Történelmi és Társadalompolitikai Tanulmányi Intézet igazgatója. Nicolae Ceausescu elvtárs és felesége szívélyesen elbeszélgetett az olasz ven­déggel. DÍSZELŐADÁS Péntek este Románia Szocialista Köz­társaság Palotájának termében díszelő­adást tartottak a Román Kommunista Párt félszázados évfordulója alkalmából. Az előadáson részt vettek a következő elvtársak : Nicolae Ceausescu feleségével, Elena Ceausescuval, Ion Gheorghe Maurer feleségével, Elena Maurerrel, Emil Bod­­naras, Manea Manescu, Paul Niculescu- Mizil, Gheorghe Panu, Gheorghe Rádu­lescu, Virgil Trofin, Ilie Verdet, Maxim Berghianu, Florian Danalache, Constantin Dragan, Emil Draganescu, Fazekas János, Petre Lupu, Dumitru Popa, Dumitru Po­­pescu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Vasile Vilcu, Stefan Voitec, Iosif Banc, Constantin Bábalan, Petre Blajovici, Mi­­ron Constantinescu, Mihai Dalea, Miu Dobrescu, Aurel Duca, Gere Mihály, Ion Iliescu, Ion Ionita, Király Károly, Vasile Patilinet, Ion Stanescu, Mihai Telescu, Iosif Uglar, Richard Winter, feleségükkel együtt, az RKP KB, az Államtanács és a kormány több tagja. Jelen volt hazánk munkásmozgalmának több régi harcosa, párt- és állami akti­visták, központi intézmények és társadal­mi szervezetek vezetői, a tudományos, kulturális és művészeti élet több szemé­lyisége, fővárosi vállalatok és intézmé­nyek dolgozói. Ott voltak az előadáson Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek ve­zetői, kulturális attasék és a diplomáciai testület más tagjai. A jelenlevők hosszas tapssal köszöntötték a hivatalos páholy­ban helyet foglaló Nicolae Ceausescu elv­társat, Ion Gheorghe Maurer­­ elvtársat, a többi párt- és államvezetőt. Az előadáson közreműködött a hadse­reg Doina művészegyüttese, a Rapsodia Románo művészegyüttes, a George Enes­­cu Állami Filharmónia énekkara, a Cipri­­an Porumbescu konzervatórium Madrigál kórusa, a Román Opera balettkara, az Alexandru Sahia filmstúdió, a román, magyar, német és szerb műkedvelők 10. versenyén díjazott Vilcea, Krassó-Szö­­rény, Fehér, Szatmár, Olt, Neamt, Ko­­vászna, Temes, Konstanca, Brassó, Tele­­orman, Délj megyei zenekarok és népi­­tánc-együttesek, valamint a bukaresti színpadok több jeles előadóművésze. Az előadás meg­kapóan felelevenítette a Román Kommunista Párt 50 évi dicső­séges tevékenységét, a párt által a nem­zeti szabadságért és függetlenségért ví­vott illegális harc nehéz éveit, az 1944. augusztus 23-i fegyveres felkelést, ame­lyet a párt szervezett és vezetett, a szo­cialista Románia felépítéséért végzett lendületes munkát. Az előadás a pártnak szentelt himnusz­­szal fejeződött be. A teremben jelenlevők felállnak he­lyükről, hosszasan megtapsolják, lelke­sen és melegen éltetik a Román Kom­munista Pártot, annak főtitkárát, Nicolae Ceausescu elvtársat. Befejezésül az előadás művészeinek és rendezőinek virágokat nyújtottak át a párt- és államvezetőség részéről. (Agerpres)

Next