Előre, 1971. szeptember (25. évfolyam, 7407-7432. szám)

1971-09-15 / 7419. szám

XXV. évfolyam 7419 sz. 6 oldal ára 30 báni 1971. szeptember 15., szerda FELSŐBB OSZTÁLYBA LÉPVE A­z ország lakosságának csaknem fele, tanulók és tantestületi tagok, ünnepük ma a tanév­nyitást. „Az iskola egy nemzet legjelentősebb civilizációs és művelődési ténye­zője" — hangsúlyozta Nicolae Ceausescu elvtárs a KISZ IX. kongresszusán elhangzott beszé­dében, iskoláról szólván tehát az ország jövőjéről beszélünk, a tanévkezdés ily módon az egész társadalom, mindannyiunk ügye. A becsengetést társadalmi ese­ményként említvén nemcsak azok­ra a meghitt évnyitó ünnepsé­gekre gondolunk, amelyek ma reggel méltó fennköltséggel töl­tik el a szülőket, pedagógusokat és tanulókat az ország minden helységében, hiszen a tanévnyitás ünnepélyes volt mindig, mióta is­kola létezik a világon, hanem inkább beszélünk társadalmi ese­ményről azért, mert az új tanév­vel közoktatásunk felsőbb osz­tályba lép ismét. Ugyanis megszoktuk már, hogy a felszabadulás óta a szocialista építés történelmi aktusában min­den új szakasz változásokat ho­zott az iskolában is, minden gyö­keres változásból, amely az okta­tás tartalmában és megszervezé­sében 1944 után történt, következ­tethettünk annak a politikai irányvonalnak a milyenségére is, amelyhez lépteinket igazítottuk a fejlődés különböző szakaszaiban: az írástudatlanság felszámolása, az oktatás demokratizálását szen­tesítő Tanügyi Reform, a kötele­ző általános oktatás hét, majd tíz évre növelése és egyéb radi­kális intézkedések, amelyeknek áldásos hatásában részesültünk, mind önmagukért beszélnek.Természetszerű következmény tehát, hogy a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének szakaszába lépve, az iskolára is új, megnövekedett feladatok vár­nak. E feladatokat hosszabb táv­ra a IX. és X. kongresszus szabta meg, az azonnali teendőkre pe­dig a legutóbbi pártdokumentu­mok irányítják figyelmünket, leg­főképpen Nicolae Ceausescu elv­társnak a politikai nevelőmunka megjavítására vonatkozó expozé­ja, amely részletesen foglalkozik az oktatás időszerű kérdéseivel is. Ebben a dokumentumban min­den tanügyi dolgozóra érvényes teendő körvonalazódik: a kom­munista nevelés mindennapi gya­korlattá váljon az iskolában és azon kívül is. A fejlődés mai szintjének meg­felelő oktatáshoz szükséges szer­vezési keretek, anyagi feltételek biztosítva vannak, tovább bővül a 10 osztályos kötelező általános oktatás hálózata, az új tanévben még 72 szaklíceum kezdi meg működését, a nyár folyamán ad­tunk hírt az idegen nyelvek ok­tatására specializált líceumok létesítéséről, a napokban jelent meg minisztériumi határozat ma­tematika-fizika, fizika-kémia és biológia-kémia profilú különleges líceumok létesítéséről ettől a tan­évtől kezdődően. Úgyszintén az oktatás hatékonyságának növelé­sét szolgálják a nemzetiségek anyanyelvi oktatásának javításá­ra vonatkozó intézkedések is, közöttük azok a minisztériumi határozatok, amelyek nyomán újabb magyar tannyelvű általá­nos és szaklíceumok, szakiskolák és tagozatok indulnak be ebben a tanévben, és­­bővül a magyar tannyelvű egyetemi oktatás háló­zata is. Ezekkel az intézkedések­kel tovább bővült az a keret is, amelyben a magyar nemzetiségű tanulóifjúságot egyrészt anya­­nyelve és sajátos kultúrája, ha­gyományainak megbecsülésére és ápolására, másrészt a testvéri­ség, szocialista hazánk jövője iránti közös felelősség tudatos vállalására nevelhetjük. A jó szervezési keretek azon­ban mit sem érnének, ha nem telítődnének olyan tartalommal is, amilyet feltételeznek szocia­lista társadalmunk jelenlegi és távlati szükségletei. Az elmúlt tanévtől kezdődően kötelező új tantárgy az általá­nos oktatásban a műszaki-terme­lési gyakorlat. Már ez az év be­bizonyította az intézkedés he­lyességét : az idén sokkal na­gyobb számban jelentkeztek je­löltek a szaklíceumi felvételi vizsgákra, mint eddig. Az új tan­­terv már heti egy napot szentel a termelési tevékenységnek, a­­melynek célja egyrészt a fi­zikai munka megbecsülésére ne­velni a tanulót, másrészt elsajá­títtatni vele azokat a készsége­ket, amelyekre az iskola elvégzé­se után a termelő munkában szüksége lesz. Megnövekedett feladatok áll­­nak az iskola előtt a politikai­­állampolgári nevelésben is. Ezek Barabás István (Folytatása a 2. oldalon) A ZÖKKENŐMENTES TANÉVNYITÁS ÉRDEKÉBEN Az őszi hangulatképbe beletartozik a tanévnyitás izgalma is. Ez év szeptemberében különös érdeklődéssel várjuk ezt az ünne­pélyes pillanatot, különös gonddal készülünk rá, hisz az idei tan­évben a párthatározatok nagyfontosságú előírásait kell életbe ül­tetni. Lássuk, mit tettek Hunyad megyében a pártdokumentumok célkitűzéseinek valóra váltása, a zavarmentes tanévnyírás érdeké­ben. BLENDEA VASILE, a Hunyad megyei tanfelügyelőség főtan­­­ felügyelője válaszol : — A készülődések nem az új tan­évet közvetlenül megelőző időszak­ban, hanem azonnal a tavalyi be­fejezése után kezdődtek el. Az is­kolaigazgatókkal megállapodtunk abban, hogy a főbb javítási mun­kálatokat júliusban, augusztusban végeztetik el. Vállalásuknak — azt hiszem, nyugodtan mondhatom — valamennyien eleget tettek. Augusz­tus 23-ig az iskolák 95 százaléká­ban elvégezték a nagyobb javításo­kat. A négyosztályos iskolákban jú­lius 1-ig a takarítással is végez­tek. Ebben a munkában igen nagy szerepet vállaltak magukra a szülői bizottságok is. Csupán néhány is­kolában maradtak el a kitűzött határidő mögött a „házi­munkák­kal“, így Klopotíván, Riul Alb­on. De szeptember 1-ig itt is befejezték. .Persze, nemcsak tatarozási munká­latok folytak a megyében: örörm­­­mel újságolhatom, hogy a nyár fo­lyamán két új, egyenként 16 tan­termes épülettel gazdagodott isko­lahálózatunk. Az egyik Lupényban, a másik Vajdahunyadon épült. Ezen kívül nemrég adták át Körösbá­nyán az új gyermekotthont. — Következő kérdésem a párt­­dokumentumokban foglalt, az oktatás javítását célzó előírá­sokkal kapcsolatos. Konkrétan: mit tettek a gyakorlati oktatás érdekében? — A feladat az, hogy a lehető legrövidebb időn belül minden is­kolát tanműhellyel lássunk el — válaszol PICU NITU tanfelügyelő. — Egyáltalán nem volt, és most sincs könnyű dolgunk, hisz me­gyénkben 147 iskola van, s ahhoz, hogy ezek mindeb­ikében zökkenő­­mentes legyen a gyakorlati oktatás, legalább 304 műhelyre van szüksé­günk, az általános iskolák, líceumok mindegyike ugyanis három-négy tanműhelyt is igényel. A vonatkozó pártdokumentumok megjelenésekor viszont mindössze 166 állt az isko­lák rendelkezésére. Első és legfon­tosabb dolgunk tehát a megfelelő helyiségek felkutatása, majd fel­szerelése volt. Eddig 126 iskola szá­mára biztosítottuk egy-egy üzem, gyár, vállalat patronálását. A fennmaradt 21 iskolában még azért nem sikerült megoldani e kérdést, mert olyan helységekben vannak, ahol nincsenek üzemek. A meglévő 116 műhely nagy részét teljesen kor­szerűsítettük, a hiányzó 188-at pe­dig fokozatosan adjuk majd át, úgy hogy 1972 végére számuk eléri a szükséges 304-et. Ezek közül 76 már szeptember 15-én használható lesz, persze, egyelőre minimális fel­szereléssel. A műhelyek szakkép­zett, jól felkészült oktatók nélkül mit sem érnek. Éppen ezért nagy gondot fordítottunk a megfelelő tanerő toborzására is. Az üzemek­től a legjobb mestereket (számsze­­rint 142-t) „vettük kölcsön“, s számuk nemsokára újabb 60-nal gyarapszik. A gyakorlati oktatás megfelelő tantervét is elkészítettük, figyelembe véve az egyes övezetek gazdasági sajátosságait, a tanulók felkészültségi fokát, életkorukat. — Brendea elvtárs, az imént beszélt a szakkáderek toborzá­sáról. Az idén hánnyal gyarap­szik a Hunyad megyei oktatók száma? — 190-nel. Közülük 68 nevelő­ként, 61 tanítóként, 61 pedig ta­nárként fog működni. Nagy részük, több mint 90 százalékuk, már je­lentkezett is új munkahelyén. Gon­doskodtunk számukra szállásról, kosztról. Visszatérve az elmélet és gyakorlat összekapcsolására, köztu­dott, hogy ebben­, az iskola-labora­­tóriumoknak is igen-igen nagy sze­repük van, s ezért felszerelésükre is nagy­­ hangsúlyt fektettünk. A dévai Decebal líceum és a brádi líceum például valóságos laborató­rium-komplexummal rendelkezik, a piski és vulkáni líceumot pedig audiofonikus laboratóriumokkal szereltük fel. Szemléltetőanyagra, berendezésekre mintegy 3 millió 500 ezer lejt fektettünk be. Azt szeretnénk, hogy a nyolc- és tíz­­osztályos általános iskolák, vala­mint a líceumok mindegyike ren­delkezzék laboratóriummal. Befeje­zésül néhány szót a tankönyvekről. A 94 megjelent cím közül sokat még nem kaptunk meg a nyomda hibájából. Szeretnénk ezúton felhív­ni figyelmüket: mi mindent megte­szünk a zökkenőmentes tanévnyitás érdekében, de ehhez szükségünk van a segítségükre. Bogdán Tibor Becsengetés előtt... S­P­ORT FUTBALLSZERDA HÁROM FRONTON A Dinamo és az UTA hazai pályán, a Rapid idegenben lép pályára Tegnap a FC Hibernians — Steaua KEK-mérkőzéssel klubcsapataink megkezdték szereplésüket a kontinentális tornákon, az igazi nyitányra azonban ma kerül sor, három fronton. A BEK-ben a Dinamo, az UEFA Kupa-tornán az UTA és a Rapid rajtol neves ellenfelek­­— a Spartak Trnava, az Austria Salzburg és a FC Napoli — ellen. Mindegyik talál­kozó nehéz vizsga lesz nemcsak az érdekelt csapatok, de a román futball számára is. Egy hét múlva ugyanis már a válogatott is szín­re lép az Európa-bajnokság csoportmérkőzései keretében — még­hozzá nagyrészt a kontinentális tornákon is részt vevő játékosokkal — s a most szerdán mutatott forma többé-kevésbé értékítélet is lehet a finnek elleni EB-selejtező előtt. Hogyan készültek klubcsapataink a mai erőpróbára? (Tudósítások a 2. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság A karánsebesi faipari kombinátban a tölgyfa-nemesítés román szabadalom alapján történik. Szerzője Keller Ernő, aki találmányáért aranyérmet kapott a bécsi nemzetközi találmányi kiállításon. Neki köszönhető, hogy a kom­binát évi 60 000 dollár import-nyersanyagtól tehermentesült. A találmány szabadalmát több európai állam megvásárolta, köztük Anglia, Olaszor­szág, az NSZK, Dánia stb. Képünkön: a karánsebesi forgácslemez-gyár MAI SZÁMUNKBAN: MINDEN ERŐVEL A MEZŐ­­ GAZDASÁGI TERMELÉS NÖVELÉ­SÉÉRT Táviratok az RKP KB hoz, NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz A 3. OLDALON • SZÜLŐKNEK A NEVELÉSRŐL A 4. OLDALON • NAGYVILÁG Nicolae Ceausescu elvtárs fogadta a Szovjetunió bukaresti nagykövetét Szeptember 13-án, hétfőn Nicolae novics Drozgyenkót, a Szovjetunió Ceausescu elvtárs, a Román Kom­ bukaresti rendkívüli és meghatal­­monista Párt főtitkára, Románia mázott nagykövetét, ennek kérésére. Szocialista Köztársaság Államtana- Ebből az alkalomból elvtársi csának elnöke fogadta Vaszilij Iva- légkörben megbeszélésre került sor. A JOGI TUDAT FEJLESZTÉSE • A SZOCIALISTA TUDATFORMÁLÁS SZERVES RÉSZE A párttagok és az összes dolgozók marxista ne­velésére vonatkozó ja­vaslataiban, valamint az ideológia, a politikai és a kulturális nevelés te­rén dolgozó pártaktíva munkatanács­kozásán elhangzottak, nem lanka­dó intenzitással tovább gyűrűznek közvéleményünkben és már a gya­korlati megvalósulás fázisába ju­tottak. Az ezekben a napokban zaj­ló nyílt pártalapszervezeti gyűlések kidomborítják, hogy ez az egész né­pünk által egyöntetűen támogatott kezdeményezés ragyogó akció­­program a X. kongresszuson kidol­gozott és elfogadott gazdasági, po­litikai, társadalmi és kulturális cél­kitűzések megvalósításához, meg­teremti a feltételeket ahhoz, hogy minden állampolgár, nemzetiségre való tekintet nélkül, még nagyobb felelősségérzettel, pártos kombatti­­vitással és lelkiismeretességgel te­gyen eleget állami és társadalmi feladatainak. Az az egyöntetű hoz­­záállás és lelkesedés, amellyel né­pünk köszöntötte és magáévá tette pártunk­­ főtitkárának gondolatait, arról tanúskodik, hogy egész dolgo­zó népünk megértette ezeknek a fon­tos dokumentumoknak a tartalmát, lényegét és célját. Pártunk politikai és ideológiai te­vékenységében abból az alapigaz­ságból indul ki, hogy a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése csak a társadalomfejlődés objektív törvényeinek ismeretével, a sajátos viszonyok, a belső és külső helyzet konkrét figyelembe vételével, egy­szóval : a marxizmus-leninizmus al­kotó alkalmazásával valósítható meg, így politikai és ideológiai mun­kánk alapja a marxi-lenini világné­zet, állandó fejlesztése és alkotó al­kalmazása. A X. pártkongresszus meghatározta a sokoldalúan fejlett szocialista tár­sadalom megteremtésének célkitűzé­seit, a termelőerők szüntelen és nagy­méretű növekedésének szükségessé­gét, s ezáltal kijelölte egy olyan erős gazdaság megteremtését, amely pártunk és államunk gazdaságpoliti­kájának célja és lényege. Ám a sok­oldalúan fejlett szocialista társada­lomnak a magas színvonalon álló termelőerők fejlesztése mellett egész sor más ismérve is van. Így többek között a fejlett termelőerőkkel össz­hangban álló ugyancsak fejlett ter­melési viszonyok, a tudománynak, a művészetnek, a kultúrának, az ok­tatásnak rendkívüli fejlettségi foka ; a méltányos szocialista elosztási vi­szonyok megteremtése ; a korszerű szocialista társadalomszervezés és -vezetés ; a szocialista demokrácia állandó mélyítése és kiterebélyesítése annak érdekében, hogy minden állampolgár részt vehessen, tevéke­nyen bekapcsolódhasson a közügyek intézésébe stb. Egész társadalom­építésünk célja pedig : az ember bol­dogsága. Annak anyagi és szellemi jóléte. Ahhoz azonban, hogy az em­ber megteremthesse magának ezt a jólétet, felépíthesse a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat, nem spontánul, a véletlenekre bízva ma­gát kell élnie és cselekednie, hanem ismerve tevékenységének célját, útját és igazát, tudatosan kell bekapcso­lódnia és részt vennie az új társada­lom építésében. Ebből az objektív szükségszerűségből ered pártunk fő­titkárának a tudatformáló tevé­kenység tökéletesítésére vonatkozó kezdeményezése. Már Marx hangsúlyozta, hogy az társadalmi kapcsolatainak összessége, a társadalom és a kultúra egyik ter­méke. Kidomborította, , hogy minden társadalmi rendszer „kitermeli" a maga embertípusát, megformálja azt az emberképet, amelyre jó működé­séhez szüksége van. Ebből követke­zik az is, hogy ennek az embernek a társadalomtól segítséget kell kapnia, megfelelő nevelésben kell részesül­­nie, hogy elérhesse a társadalom ál­tal igényelt politikai, szellemi és er­kölcsi fokot. Marx azt is kifejtette, hogy az ember csak a szocializmus­ban és a kommunizmusban valósít­hatja meg önmagát, csak ebben a társadalomban jut el a humanized'­' legfelső fokára. Íme, a X. kongresz­­szus miért foglalkozott oly behatóan az új típusú, sokoldalún és harmoni­kusan fejlett ember­ kiformálásának teendőivel. Azzal a nagy munkával, amelynek célja kiformálni azt az embert, akinek jellemző vonása a magasfokú általános műveltség és szakmai képzettség, a leghaladóbb világnézet — a dialektikus és törté­nelmi materializmus — alapján áll, megérti, aktívan támogatja a párt marxista-leninista politikáját és fej­lett állampolgári magatartást tanúsít. Pártunk főtitkára a X. kongresszus ál­tal megfogalmazott nemes célok, s az akkor elindított folyamat to­vábbi hatékony megvalósítását tárta elénk nagyfontosságú javaslataiban. Nicolae Ceausescu elvtárs elmélyült politikai és ideológiai tisztánlátásá­val fölvázolta szocialista társadal­munk fejlődésének alapvető vetüle­­­teit; célul tűzte ki elénk, hogy erő­feszítéseinket arra az útra összponto­sítsuk, amelyen előrehaladva ki kell formálnunk társadalmunk új típusú emberét. Hazánk fejlesztésének átfogó programja, nagyszerű terveink meg­valósítása megköveteli az ország összes fizikai és szellemi erőinek, erőtartalékainak, az egész dolgozó népnek — románoknak, magyarok­nak, németeknek és más nemzetisé­­gűeknek — a mozgósítását, hogy ideológiai, politikai és szakmai fel­készültségükkel, magasfokú öntudat­tal tovább építsék és,, virágoztassák hazánkat. Társadalmunk szocialista demokratizmusának fejlődése össz­hangban áll azzal a politikai és ideológiai munkával, amelyet pár­tunk kifejt népünk szellemi és erköl­csi arculatának megújhodásáért, egy olyan szilárd és elvszerű közvéle­mény kialakításáért, amely meggyő­ződésből tiszteletben tartja törvé­nyeinket, védelmezi jogelveinket, a szocialista tulajdont és a hazánkban végérvényesen gyökeret vert szocia­lista jogrendet. Kétségtelen, hogy a szocialista építés éveiben a tudatformálás terén is történelmi jelentőségű eredmé­nyeket értünk el. A párt főtitkárának akcióprogramja ezekből az eredmé­nyekből indul ki, ugyanakkor szük­ségszerűségként hangsúlyozza, hogy tovább kell lépnünk, el kell távolíta­­nunk mindazokat az akadályokat, amelyek társadalmunk haladásának útjában állnak. Ez az akcióprogram szervesen beleilleszkedik a X. kong­resszus irányelveibe. Az expozé, a kongresszus határozatainak meg­­felelően, világosan kijelöli további teendőinket: határozottan cseleked­ni­­ a párthatározatok életbelépteté­séért, következetes és harcos, pártos és elvszerű magatartást tanúsítani az élet minden területén. Ez reánk, jo- Adrian Dimitriu, Románia Szocialista Köztársaság Jogászszövetségének főtitkára (Folytatása a 2. oldalon)­ zok a mélyreható gon­dolatok, amelyek pár­tunk főtitkárának a ember lényegében nem más, mint egy névre figyeltem fel a szatmári gépkocsijaví­­tó vállalatnál. Nem szokat­­lansága, előtte vagy utá­na következő címei emel­ték ki a többiek tengeré­ből. A név egyszerű volt, szokványos és gyakori, cí­met se csatolt hozzá vi­selője, sem mások, akik emlegették. Pedig úgy adódott, hogy előttem igen gyakran emlegették. A vállalat zajos munka­­csarnokaiban, viszonylag csendes irodáiban és ud­varán. Engem is érdekelni kez­dett Tímár József. Azt mondták magas, nagy darab embert nézzek, örökké kigombolt kék kö­penyben, aki így jár, ne­m húzta ki magát egy munkás­­, mindig egye­nesen. Erős hangja van, kiabál is néha, mert a munka neki szent, de mindig mindenkinek sze­m­be mondja a hibát, hátból senkit nem támad és segíti a gyengébbeket. Nem tudom miért ke­restem ezek után tekinte­temmel Tímár József rész­legvezetőt az idősebb dolgozók között, talán mert annyian hivatkoztak tetteire, jó munkájára, mindig szilárd állásfogla­­lására? Mikor találkoz­tunk, meglepett : fiatal­ember, alig lépett a har­madik évtizedébe. Most készül nősülni, építi a há­zát. „Eddig nem értem rá, mert egy ilyen autó­javító vállalattal házasod­tam össze" - mondja mosolygó öniróniával -, „az udvarláshoz, a ház­építéshez pedig idő kell, legalább egy-két délután hetenként".­­ És a részlegvezető a második műszakból sem hiányozhat ? megpróbáltuk, hogyan le­hetne az el nem kopott alkatrészeket felhasználni, másokat pedig kijavítani, helyrehozni. Az ilyesmire idő kell, tervek, rajzok, számítások, kísérletek. Új szerszámokat, különleges készülékeket kellett ki­gondolnunk, terveznünk, készítenünk, melyek segít­ségével felújítjuk a leg­nás prés segítségével. Ezt a minisztériumban el sem hitték, amíg saját szemükkel nem látták. Most egy másik jelentős javaslatunkat küldtük fel. Ragasztott fékpafák al­kalmazását kísérleteztük ki tehergépkocsiknál, öt tonnás homokkal megra­kott kocsin próbáltuk ki, 700 km-es úton. Mindezeken kívül egy ilyen nagy­­­javítóvállalat­­nál egész nap rengeteg a probléma. Tizenöt esz­tendővel ezelőtt, amikor még én tanuló voltam, négy generáljavítást csi­náltunk egy hónap alatt, ma 210-et végzünk el.­­ Úgy tudom, nemcsak a gépkocsik, a fiatal szakmunkások problémája is erősen foglalkoztatja ? - Ők kell folytassák a mi munkánkat. Én négy évig voltam tanuló. Esz­­tergályozni, marni, he­geszteni, motorszerelni, mindenre megtanítottak, rendhez, fegyelemhez szoktattak. Volt egy mes­terem, az öreg Farkas, a­kire járt Szatmáron a tudásának,­­ aki vasár­nap délelőttönként beren­delte az inasokat a szer­számgépeket lepucolni. Bejött ő is, szépen felöl­tözve, kezén fehér kesz­tyűvel. Ezzel a kesztyűvel nyúlt be aztán a lemo­sott gépek alá. Nekünk sohasem szólt, de ha másnap az öreginasok, a segédek elhúzták a nó­tánkat, már tudtuk : be­piszkolódott a kesztyű. A mi tennivalónk volt az is, hogy téli reggeleken 5 órakor, már begyújtsunk a műhely kályháiba. Ma - mert sürgősen kell a szakmunkás - előfordul, hogy hat hónap alatt ké­pezünk ki egy fiatalt és csodálkozunk, ha hiányos tudással kerül a munka­pad mellé, hogy nehezen illeszkedik be a gyári fe­gyelem normáiba. Pedig most igényesebb, ponto­sabb munkát kell végez­zünk, mint régen, mert ma már nem 40 km-es sebességgel robognak a gépkocsik, mint azelőtt, és ma már nem a tulaj­nak dolgozunk. Ezért mondtam, hogy minden 4-5 fiatal mellé, állítsunk egy jó szakembert, akitől szakmát, fegyelmet, hoz­záállást tanulnak. Mert a tanulás, fegyelemhez való szoktatás, idő kérdése is. - Elmenne, ha hívnák egy más vállalathoz ? Szokott, önmagát ironi­záló mosolyával felel megint . - Munkám van itt is Mondtam már, hány gép­kocsit szerelünk havonta és 230 ember munkájá­val, ennek megfelelő ke­resetével kell törődnöm. Gyermekkorom óta az au­takért éltem-haltam. Ez így együtt talán elég is ahhoz, hogy magyaráza­tul szolgáljon arra, mi köt ide. Nem ? Ha pedig az ember szereti a szak­máját, munkáját, akkor könnyű hűségesnek lenni Kovács N. Erzsébet . De igen. Csakhogy igényesebb alkatrészeket ismeri a pótalkatrész is. Még a hatalmas 116- problémát ? Az ember és billenőkocsi teljes nem állhat ölhetett be- platformját is elkészítjük e­zekkel, hanem megpróbál magunk tervezte formák, magán segíteni. Mi is készülékek és egy 25 ton- H­ŰSÉG

Next