Előre, 1972. július (26. évfolyam, 7666-7692. szám)

1972-07-04 / 7668. szám

ELŐRE 2. oldal KÜLDÖTTNEK VÁLASZTOTTÁK AZ ORSZÁGOS PÁRTKONFERENCIÁRA AZ IGAZGATÓ IS EMBER — Siet, igazgató elvtárs? — A pártbizottsághoz hívnak. — Sokáig marad? — Nem hinném. (Jó óra múlva folytattuk a be­szélgetést) — Hamar végzett. Máskor is ilyen kevés időt igényel egy-egy megbeszélés a megyénél? — Általában nem sokkal töb­bet és én nem is igen járok, ki­véve akkor, ha mint a megyei pártbizottság tagja kell jelen lennem. A megyei szervekhez az a gyárvezető jár, ahol nincs rendben a termelés. Gyűlés nem sok van. Két évvel ezelőtt min­dennap volt, most a rendes ülé­seken és a gazdasági komisszió háromhavi megbeszélésein ve­szek részt, mert ennek is tagja vagyok. — Gazdasági szakemberi mi­nőségben van alkalma hozzájá­rulni a megyei pártbizottság te­vékenységéhez? — Amennyiben a gyárra vo­natkozik, igen. Különben kevés­bé. Mint néptanácsi képviselőt inkább igénybe vesznek. Ma is szesszióra invitáltak. A lakosság hozzájárulását mérjük fel a vá­ros fejlesztéséhez, s mert a gyár­nak megint voltak teendői, én is beszámolok. Persze, itt is ki­csit még mindnyájan a magunk portáján sepregetünk. Még a megyei képviselő közéleti tevé­kenysége is kicsit leszűkül a munkahelyre. (Közben a titkárnő behoz egy átiratot, a batizi termelőszövet­kezet kéri néhány gépalkatrész megmunkálását a szatmári ház­tartási felszerelés gyártól. Szó nélkül aláírja). — Batizzal mint képviselő fog­lalkozik? — Nem. A megyei pártbizott­ság megbízásából. — Mennyi hát az igazgató szabadideje? — Még nem tartunk ott. Me­gyei néptanácsi képviselői mi­­nőségemben felelek a szatmári tisztviselő telepi választókörze­tért. Szerencsémre rendezett ne­gyed, nincs sok baj vele. A vá­lasztókkal inkább akkor talál­­­­kozom, ha a közügyeket beszél­jük meg. — Nehéz képviselőnek lenni? — Nekem nem. Hozzászámí­tom a többihez. Az emberek, ha képviselő vagyok, ha nem, úgy is felkeresnek a gyárban és azon kívül is. — A szabadidőről még min­dig hallgat? — Még leszámolom azt, amit a hármas számú líceum patroná­­lására fordítok. Egyre keveseb­bet. Addig kellett több idő, míg felszereltük a laboratóriumot, az iskolaműhelyt, elrendeztük a minden heti gyakorlati órák rendjét. Most már a fiam és a lányom cikkét sem kell átnéz­nem, mint kezdetben, önállóan írogatnak a gyárról, a gyári munkáról. — Hova? — Az iskola folyóiratába. Az este a fiammal számtanoztunk. — Vakáció van . .. — Nagyvakáció ... Lassan-las­­san kinő a kezem közül. — És ezen szomorkodni kell? — Nekik nem. Mi pedig meg­keressük a magunk szórakozását. Egy kicsivel többet halászunk, olvasunk. Az érzelmes olvas­mányt nem szeretem, érdekel a második világháborút feszegető minden olyan munka, amely helyrerakja a dolgokat. Érdekel­nek a napi politikai események, a műszaki irodalom. A zene. Az idegtépő muzsikát nem szere­tem. — De otthon, persze, van ilyen is... — Akad, és farmernadrág, meg midikabát, mert a családon belül is hagyom érvényesülni az egyéniségeket. — Persze, módjával... — Másképp nem lehet, mi lenne, ha szabadjára engednénk a gyeplőt. — Nem nehéz ilyen fegyelme­zettnek lenni, soha nem hibáz­ni... — Ki mondta ezt? Tévedek én is és ezért, mindig meg kell fi­zetni az árat. Tek­intélyben, bi­zalomban. Már­pedig ezek nél­kül nem vezető az igazgató és ezért vigyázni kell rájuk. — Előfordul, hogy a beosztot­tak javaslata jobb mint az igaz­gatóé? — Persze. És a dolgozók taná­csában mindig a jobbat fogad­juk el. Ez különben vezetési módszerem egyik sajátossága is, a kollektív bölcsesség kihaszná­lása, a kollektív felelősség igény­­bevétele. A vezetés már csak kívülről néz ki műszaki-gazda­sági kérdésnek. Belülről politi­ka és pszichika. A legújabb iro­dalom már nem módszerekről vitatkozik, hanem magatartá­sokról. Hogyan akcionált a ve­zető adott helyzetben, mi volt az eredménye, mi lett volna, ha másképpen jár el beosztottjai­val szemben. — Milyen példát lát a veze­téshez a dolgozók tanácsában, úgy tudom, ipari központi szin­ten ennek is tagja? — Nem szeretem azt, ami a múlt héten történt, felhívnak hét elején Bukarestbe, megka­pom az ukázokat, azzal, hogy szerdán ismét legyek ott az át­dolgozott tervteljesítési javasla­tokkal. Mondtam is, hogy én messziről jövök, az időm drága. — És mit szeret a fővállalat módszerében? — A nagyobb önállóságot a termelésben és gazdálkodásban. Ebben össze sem lehet hasonlí­tani a régi főigazgatósággal. Le­csökkentette a túlzott gyámko­dást. Baj az, hogy közben, ész­revétlenül mint a gomba a jó meleg nyári eső után, kinőtt a minisztériumban a departement. Senki sem tudja mire jó. Csak töménytelen papírmunkát és sok­sok kilincselést jelent nekünk... — Megint nem a szabadidő­ről beszélünk... — De már a szabad időben. Barabás Gizella NYEGRAI BÉLA HÉTKÖZNAPJAI AZ IGAZI HŐSIESSÉG A MINDENNAPI HELYTÁLLÁS Kék szeme nyíltan kapcsolódik az ember tekintetébe, ősz hajtól keretezett arca fiatalos. Senki sem mondaná, hogy már 1938- ban, mint ifjú kommunista, kap­csolatban volt a mozgalommal. Az 1941-es esztendő hozta meg régi óhajának teljesülését: ekkor vet­ték fel a Román Kommunista Párt soraiba. Nehéz évek voltak azok, csak a munkásosztály leg­kiválóbb fiai, a legedzettebb har­cosok vállalták a párttagsággal járó kockázatot. Az uralkodó osz­tály szemében az illegális kom­munista párt tagjának lenni e­­gyet jelentett a legnagyobb bűn­­cselekménnyel. S a megtorlás nem is váratott magára. Még ab­ban az esztendőben, több harcos­sal együtt, letartóztatták és hat évi börtönre ítélték. — Csak három és fél évet töl­töttem le — mondja s szemében mosoly csillan — 1944. augusztus 24-én szabad emberként távozhat­tam. Hova vezethet annak az útja, aki egy cél felé törekszik, egy eszme megvalósítását tekinti éle­te értelmének? Nyilvánvalóan a­­zok közé, akik ugyanezekért har­colnak. Mi sem volt természete­sebb, mint az, hogy a párt egy­szerű katonájaként jelentkezzen, vállaljon bármilyen feladatot. Volt párttitkár, majd szakszerve­zeti elnök a medgyesi Emailul ro­­lu üzemben. Pártaktivista az ak­kori Küküllő megyében, Szeben­ben, majd Brassó tartományban. Bábáskodott az első kollektív gazdaságok megalakításánál Las­­s­án és Sároson. Ma is szívesen emlékezik vissza azokra az időkre, amikor a falvakat járta, amikor a mezőn vagy a dűlőút szélén elbe­szélgetett az emberekkel a közö­sen, a gépek segítségével végzett mezőgazdasági munka előnyeiről. Tíz évig fáradságot nem ismerve ment oda, ahova a kötelesség szó­lította. Ma csoportvezető a Hidrome­­canica üzem kettes számú rész­legén. Közel 20 éve dolgozik az ü­­zemben. Szakmája: szerelőlaka­tos. Más talán megelégedne a na­pi feladatok egyszerű teljesítésé­vel, s a nyolcórás munkaidő u­­tán nem törődne a gyári ügyek­kel. Ő azonban kommunista volt a nehéz időkben és az ma is. Semmi sem közömbös számára, ami a haladást szolgálhatja. Hat éve újból és újból elnyeri az él­munkásokat megillető jelvényt. Töretlenül az élen halad ma is. De nemcsak erről van szó. Szüntele­nül új megoldásokon töri a fejét, ami a munkát gyorsabbá, köny­­nyebbé tegye és ugyanakkor ja­vítsa a termékek minőségét. Négy újítását alkalmazták eddig, jelenleg az ötödik készül. Egyet említek közülük: elmés készülé­kével az egyik alkatrész szelepé­nek elkészítése ma tíz percbe kerül, azelőtt félórát vett igény­be, selejt pedig nincs. Beszélgetésünk során az embe­rekre terelődött a szó. Keze alatt már sok fiatal dolgozott. Jelenleg Mari Nicolae és Simon Gyula ta­nulja tőle nemcsak a szakmát, de az ifjú kommunistához méltó viselkedést is. — Sok fiatallal dolgoztam ed­dig — mondja —, s az a vélemé­nyem, hogy törekvőek, odaadóak. Meglesz az utánpótlás. És tudja meg, hogy minden ember hajlik a jóra, csak nevelni, törődni kell vele. Jól teszik, hogy egyre töb­bet írnak arról a sok millió név­telen emberről, akik a bányák­ban, az építkezéseknél, vagy a szántóföldeken megállják a helyü­ket. Mert az igazi hősiesség a mindennapi helytállás, így igaz, így áll helyt SZIKSZAI JENŐ kommunista is a Hidro­­mecanica üzemben, akit a Brassó megyei pártszervezet rendkívüli konferenciája küldöttként megvá­lasztott a Román Kommunista Párt Országos Konferenciájára. Albert Ilona A MEDGYESI VÁLASZ: 315 009 PÁR CIPŐ KÉSZÜL TERVEN FELÜL (Folytatás az 1. oldalról) valamint Seidner Ivánt, a védőkesz­tyű-osztály vezetőjét és Kiss And­rás mestert, a szabászatról, aki nagyszerűen megszervezi a szabá­szok munkáját, s jelentős része van abban, hogy hónapról hónapra nagy mennyiségű felsőbőrt és bé­lést takarítanak meg. De arra tö­rekszünk, hogy az élenjárók, a kommunisták példáját kövessék mi­nél többen a gyárból. Minden részleg, minden osztály versenyben áll egymással, az a jelszavunk, hogy ma többet mint tegnap, holnap többet mint ma. S ezt természete­sen nem csupán a mennyiségre értjük. A pártalapszervezetek te­vékenysége ebben az időszakban főleg arra irányult, hogy a nyár minden dolgozója jól ismerje fel­adatait, s azt is, hogy munkája mennyire befolyásolja az össztel­jesítményt. Ezt feltétlenül szük­ségesnek találtuk ahhoz, hogy valóban kiemelkedő teljesítmények­re képes, alkotó, jó munkalégkört, szellemet alakítsunk ki, honosítsunk meg az egész gyárban. — Az ötéves terv határidő előtti teljesítésének perspektívái? Erre megint az igazgató veszi át a szót. — Az idei terv túlteljesítésének kilátásai, mint az elmondottakból is kitűnik, jók. S arra törekszünk, hogy évről évre jobbak legyenek. De gondunk van arra is, hogy ne csak termeljünk, hanem az eladást is biztosítsuk. Ezért már elkészítet­tük az 1973-as exportkollekciónkat, amely, reméljük, sikert arat. Befe­jezés előtt áll a hazai szerződéskö­téseken bemutatásra kerülő kollek­ciónk is, amely 300 modellt, közöt­tük sok újdonságot ígér. Ha pedig az ötéves terv harmadik esztendejét is sikerrel zárjuk, akkor már biz­tos, hogy továbbra is megőrizzük az előző ötéves terv teljesítésének jó hagyományait. — Tehát, négy és fél esztendő? — Legalább ... SZÖVŐNŐK VERSENYE Szép eredmények születnek az ország szövőnőinek szocialista versenyében. Anca Crucila KISZ-tag, aki csak két éve dol­gozik a kolozsvári Románia muncitoare textilgyárban, áttért a nyolc szövőszéken való mun­kára. Az első nap óránként 8125-ös kihasználási mutatószá­mot ért el, s ezzel új országos csúcsot állított fel: egyetlen vál­tásban 200 méter selyemanyagot szőtt. Ezzel 43 méterrel túlszár­nyalta a fővárosi Flamura Rosie szövődében dolgozó Mioara Bu­­tilica teljesítményét, aki ugyan­annyi azonos típusú szövőgépen dolgozik. Felülmúlta 8 méterrel Rachita Bochiának, a kolozsvá­ri gyár legtapasztaltabb szövő­nőjének eredményét is, aki az első helyet foglalta el a párt Orszá­gos Konferenciájának és a Köz­társaság évfordulójának tisztele­tére rendezett versenyen. Anca Crucija nyomdokain haladnak Maria Moréban, Nastasia Pop és más textilmunkásnők. A Romá­nia muncitoare vállalat szövőnői eddig terven felül 179 800 méter jó minőségű selyemanyagot állí­tottak elő. SPORT • SPORT • SPORT • SPORT • A RAPID MEGMENTETTE A FŐVÁROSI CSAPATOK BECSÜLETÉT­ ­ • Harminc év után ismét a Kupa birtokában • Lesz nemzetközi mérkőzés Bukarestben is • Ifjúsági baj­nok a Kolozsvári Universitatea • A legerősebb együttes . . . oha ilyen mostoha sorsuk nem volt a fővárosi csapatoknak, mint a mögöttünk maradt lab­darúgó idényben. Híres klubjainak, a tavalyi bajnok Dinamónak, a kupagyőztes Steauának, az UEFA Kupa tornán részvételi jogot szerzett Rapidnak egyáltalán nem jött ki a lépés, mi­közben egy tucat játékost adtak or­szágos válogatottunknak, egyre lem­­­esik csúsztak a bajnoki rangsorban, s végül meg kellett elégedniük a he­tedik, kilencedik és tizedik hellyel, amivel a bírálat és az önbírálat jo­gán kívül semmi az ég világon nem jár. Időközben a vidéki csapatok látványos harcot folytattak egymás között az érmekért, s azokkal e­­gyütt a különböző kontinentális tor­nákon való részvétel jogáért. A bajnokság befejezésével így egycsa­­pásra ismertük meg a hazánkat a BEK-en és az UEFA Kupa tornán képviselő három együttest. Ezek, mint már írtuk, az FC Argeș, il­letve az UTA és a Kolozsvári „U“ ... Ezek után a főváros már csak két rendezvényen törleszthetett va­lamit adósságából, a labdarúgó Ro­mánia Kupa tornán és az ifjúsági bajnokságban. Az előbbi döntőjén Bukarestet a Rapid, az utóbbin a Dinamó képviselte. A kérdés ezek után már csak az volt, melyiknek sikerül megmentenie az egykor leg­erősebbnek számított futball-köz­­pont becsületét? A Dinamo ellenfele a sokszoros ifjúsági bajnok Kolozsvári Univer­­sitatea volt, amely az idén minden vonalon várakozáson felül szerepelt. Nagycsapata, mint említettem, a harmadik helyen végzett a bajnok­ságban, s ezzel megszerezte az UEFA Kupa tornán való részvételi jogot, utánpótlás-tartalék együttese meg­nyerte a bajnokságot, ifi gárdája pedig eljutott a döntőig, s függet­lenül az ott kivívott eredménytől, biztosította klubjának a legerősebb együttes címet, hisz, ha a három csapat összteljesítményét vesszük fi­gyelembe, a kolozsvári diákok messze felülmúlják az ország bármely más klubját! S íme, eljött a legkisebbeknek is a döntő napja. A mérkőzés rajtját ugyan elvesztették (a Dinamo már a 4. percben előnyhöz jutott Robu révén), a találkozót magát nem. Nagyszerű játékkal Eremia jóvoltá­ból kétszer vették be az ellenfél kapuját a második félidőben, s ily­­módon megszerezték nemcsak a ve­zetést, hanem a győzelmet, s az­zal a bajnoki címet is. A főváros tehát ismét vereséget szenvedett, a két törlesztési lehetőségből maradt eggyel. Nem tudom, hogy a Rapid játé­kosai gondoltak-e minderre, vagy csak egyszerűen a hőn áhított Kupa birtokába akartak jutni, de az biztos, hogy az első pillanatoktól nagyon komolyan vették a találko­zót, s nem is tehették másként... Harminc éve képtelenek voltak győ­zelmet aratni a döntőben, még o­­lyankor is elszalasztották a nagy alkalmat, amikor az ország legjobb csatársorát mondhatták magukénak, s az ellenfél szerény B-osztályú csa­pat volt. Határozottságuknak köszön­hetően már a 3. percben sikerült gólt elérniük a Jiul ellenében, s a játékot az elkövetkezőkben is ők irányították. Persze, el kell monda­nunk, hogy a színvonal nem volt valami magas, messze elmaradt az utóbbi évekétől. De, valljuk be, nem is igen számítottunk másra. Tud­tuk, hogy a bajnokság 10. és 12. helyezettjétől többet nem várha­tunk. A találkozó mégis szép volt, mert a Jiul is megtett mindent a győzelemért. Még akkor sem tört le, amikor Neagu a 27. percben kettőre növelte csapata előnyét, s a második félidőben láthatóan meg szerette volna ismételni a piresti-i bravúrt, de az már nem sikerült, mert a Rapid tanult a Dinamo bal­­szerencséjéből, s mindvégig nagy figyelmet szentelt a védekezésnek. A zsilvölgyi fiúk mindennek ellené­re egyenlíthettek volna, ha a csatá­rok szemfülesebbek, pontosabbak. De nem voltak, így maradt a 2:0, győzött a Rapid, amely így nyol­cadszor nyerte el a labdarúgó Ro­mánia Kupa birtokosa címet, s ezzel együtt a KEK-en való rész­vételi jogot. Lesz tehát nemzetközi mérkőzés a fővárosban is. Igaz, ke­vesebb, mint az elmúlt években. Sok szerencsét kívánunk a Ra­pidnak a még ismeretlen ellenféllel szembeni mérkőzéshez, akárcsak a másik három, hazánkat képviselő együttesnek, s az ősztől VB-selej­­tezőket játszó válogatottunknak. S mindezen túl: kellemes vakációt! Gyarmath János OLIMPIAI HÍRADÓ A MÜNCHENI STADIONOK VÁRJÁK A VERSENYZŐKET Elkészültek a müncheni Nyári Olimpiai Játékokra épült összes sportlétesítmények. A hivatalos megnyitó előtt 59 nappal Karl Merz, az olimpiai építkezések igazgatója hivatalosan átnyújtot­ta Willy Daumenak, a rendező­bizottság elnökének az oberwie­­senfeldi sportkomplexum „kul­csát.“ Az ünnepség Willy Brandt kancellár és Alfons Goppel ba­jorországi tartományi miniszter­­elnök jelenlétében zajlott le. Willy Brandt rövid beszédében hangsúlyozta, az NSZK az olimpiai játékok alkalmából megmutathatja, hogy a békesze­rető népek nagy családjához tartozik. Az ünnepség alkalmából tor­nabemutatókat, kézilabda mér­kőzéseket, műugró versenyt ren­deztek. Az oberwiesenfeldi park ma­gában foglalja a 80 000 férőhe­lyes nagy stadiont, a 10 000 be­fogadóképességű olimpiai úszó­medencét, az ökölvívó termet, az olimpiai kerékpáros pályát, a röplabda-csarnokot, a gyeplab­da pályákat. E létesítmények legnagyobb része, köztük az olimpiai falu és a sajtóközpont épületei is, az olimpiai játékok után a mün­cheni városvezetőség tulajdoná­ba megy át. WIMBLEDONBAN ELŐTÉRBEN A NASTASE­­ CONNORS TALÁLKOZÓ A FRANCE PRESSE tudósító­ja a wimbledoni nemzetközi te­niszverseny első hetéről írt kom­mentárjában rámutat, hogy négy európai játékos mellett, köztük Ilie Nastase, csupán két ameri­kai, egy új-zélandi és egy auszt­ráliai került be a férfi egyes negyeddöntőjébe. A kommentá­tor szerint a negyeddöntők leg­érdekesebb mérkőzésének az Ilie Nastase és az amerikai Jim Connors közötti összecsapás ígér­kezik. A többi mérkőzés: Smith— Metreveli, Rodes—Partn és Orantes-Dibley. Sajtókommentátorok szerint a wimbledoni nemzetközi tenisz­­verseny az idén is sikeresnek ígérkezik. Noha a professzionis­ta tenisz néhány csillaga — Newcombe, Laver, Richey — tá­volmaradt, az angolok mégis nagy számban keresik fel a wimbledoni pályát. Első napon 22 000, a második napon 24 760, a harmadikon 31 767 néző volt jelen. Minden londoni lakos be­csületbeli kötelességének tartja, hogy legalább egyszer jelen le­gyen a versenyen. A közönség rendkívül tarka: az egyenruhás gimnazistától egészen a nagy vi­rágkalapos idős „lady‘‘-ig min­denki ott van. A büfékben órán­ként 25 000 csésze teát fogyasz­tanak el. A televízióban és a sajtóban két wimbledoni volt bajnok, az amerikai Jack Kra­mer és az angol Ann Jones kom­mentálja az eseményeket. A szombati kommentár homlokte­rében Ilie Nastase és Ion­­firiac állt. • TELEX • TELEX • • Szarajevóban a hazai együttes nyerte meg Jugoszlávia kupáját a férfi kézilabda csapatok hagyományos körmérkőzésén. Az utolsó találkozón a győztes csapat 22—19 (12—11) arány­ban nyert Románia válogatottja ellen. A másik mérkőzésen Magyarország csapata 22—15 arányban legyőzte Bul­gária csapatát. A legtöbb gólt Gheor­­ghe Gruia dobta • Eddie Hart és Ray Robinson, két színes bőrű ame­rikai atléta beállította a 100 méteres síkfutás 9.9 másodperces világrekord­ját • Világrekord született a 800 mé­teres síkfutásban is. Ebben a verseny­számban Dave Wettle 1 p 44,3 mp-et ért el. (Nie: Tokacek felvétele) ­ KÉT BETŰ került a fővárosi Sportul studentesc labdarúgó együttes neve elé: FC. A két betű jelzi, hogy a fő­iskolások immár labdarúgó klubhoz tartoznak. Az FC Argeș mellett az övéké a második ilyen szin­tű csapat, amely az 1972/73 labdarúgó évadban az A-osztályú bajnokságban szerepel. A Nevelés- és Oktatásügyi Minisztérium, vala­mint az Országos Testnevelési és Sporttanács is a Diákegyesületek Országos Szövetsége közös megegyezése alapján született határozat nemcsak formai megoldás. Legalább is erre­ lehet következ­tetni abból, hogy máris több intézkedéssel bizto­sították az új klub jövőjét, így például a fővárosi labdarúgó-szakos líceum a következő tanévben a Sportul studentesc mellett tevékenykedik. Ha­sonlóképpen a 2-es számít sportiskola labdarúgó szekciója. Az ifjúsági központ játékosaival együtt a jövőben innen alakul ki a főiskolások után­pótlása. P­ronosport [a?i­i Unirea—Danubiana x Bot. Textila—Pa?cani­i CFR x Cimentul—Tg. O. Oituz 1 Ceahlaul—Bh. Textila 1 B. Autobuzul—B. Tehnometal 1 B. Laromet—B.T.M 1 B. FI. ro?ie—B. Sirena x Electrica—Marina 2 T. Dunarea—Granitul 1 Rm. V. Oltul—Brezoi I.otru 1 D. Unirea—Rm. V. Chimia 2 L Minerul—Corvinul x Victoria—S.­CFR x 1972. JÚLIUS 4. KEDD A reykjavi Nemzeti Színház termében ünnepélyes kere­tek között megnyitották a Borisz Szpasszkij — Robert Fischer sakkvilágbajnoki párosmérkőzést — Fischer távollétében (!), aki nem jelent meg az izlandi fő­városban. Mint ismeretes, kü­lönböző okokra hivatkozva, már háromszor elhalasztotta elutazá­sát Izlandra, kérve a mérkőzés megkezdésének elhalasztását. Noha a szabályzat szerint a meg nem jelenés diszkvalifikálással jár, dr. Max Euwe, a Nemzet­közi­ Sakkszövetség elnöke arra kérte Borisz Szpasszkij nagy­mestert, egyezzen­ bele a mérkő- ÚJABB FISCHER-TRÉFA... zés elhalasztásába, kijelentve ugyanakkor, hogy ezt csupán a szervezők erőfeszítései iránti tiszteletből teszi. A France Pres­se kommentátora­ szerint a kel­lemetlen helyzetért a teljes fele­lősség Robert Fischerre hárul. A­z izlandi fővárosból jelentik hogy a Nemzetközi Sakk­­szövetség 48 órával elhalasztotta a világbajnoki mérkőzés első játszmáját és arra július 4-én kerül sor. A két nagymester 24 partit '' játszik egymással,­­ heten­ként háromszor, kedden, csütör­tökön és vasárnap. Az esetleges függőpartikat a következő napon fejezik be. Fischernek a világ­­bajnoki cím megszerzéséhez 12.5 pontot kell szereznie, míg Szpasszkijnak 12 is elegendő, hogy megőrizze címét. A fő ver­senybíró Lothar Schmidt nyu­gatnémet nagymester. A játsz­mákat a több mint 3000 férőhe­lyes reykjaviki sportcsarnokban bonyolítják le MEGKEZDŐDTEK A SELEJTEZŐK A A B-OSZTÁLYBA JUTÁSÉRT tavaszi idény záróakkordja­ként, négy városban — Buka­restben, Ploiesti-en, Rm. Vil­­ceán és Hunedoarán — 12 csapat részvételével megkezdődtek a hagyo­mányos selejtezők a B-osztályba jutásért. A kiírásnak megfelelően a küzdelmeken a C-osztályú bajnok­ság csoportelsői vesznek részt, négy csoportba osztva: A-csoport (Buka­restben) : Tulceai Delta, Moinesti-i Petrolul, Pascani-i ITA; B-csoport (Ploiesti­en): Bukaresti Electronica, Buzaul Gloria, Moreni-i Flacara; C-csoport (Rm. Vilcean): Aradi Vagonul, Drobeta Tr. Severini Me­tarul, Szebeni Independent; D-cso­­port (Hunedoarán): Nagykárolyi Victoria, Brassói Metrom, Cimpia Turzii-i Ind. Sirmei. A jártasabb futballkedvelők előtt a csapatok puszta­ felsorolása ön­magában sokatmondó: szinte vala­mennyi együttes megjárta már a másodosztályt, sőt az Aradi Vago­nul jónéhány évvel ezelőtt az A- osztályú mezőnyben is szerepelt. Az Ind. Sirmei, a Brassói Metrom a B-osztályban játszott sokáig jelen­tős szerepet, míg a többiek kisebb­­nagyobb sikerrel szerepeltek a B- osztályban, illetve a selejtezőkön. Ez a tény már az első forduló előtt különös varázst adott a mér­kőzéseknek, hiszen az esélyek igen­csak megoszlottak, s a csoportok összetétele is kiegyensúlyozott küz­delmet ígért. Nos, az első forduló négy talál­kozójából nem hiányzott a labdarú­gás sava-borsa. A fővárosban a Tulceai Delta 10:1 arányú, gólzá­poros győzelmet aratott a Pascani-i ITA felett! Az eredmény egyálta­lán nem túlzott, a tulceaiak akár 20 EREDMÉNYEK: Tulceai Delta — Pascani-i ITA 10:1; Industria Sirmei — Nagyká­rolyi Victoria 3:1; Moreni-i Fis­eria — Bukaresti Electronica 2:0; Szebeni Independent — Aradi Va­gonul 1:1. A SZERDAI FORDULÓ MŰSORA: Tulcea- Delta — Moinesti­ i Fet­­rolul; Bukaresti Electronica — Buzaul Gloria; Aradi Vagonul — Drobeta Tr. Severini Metalul; Nagykárolyi Victoria — Brassói - Metrom. gólt is rúghattak volna, ha a csatá­ I­rok nem hagynak ki ordítóbbnál or­­­dítóbb helyzeteket. A két együttes kö­­­zött klassziskülönbség mutatkozott, a tulceaiak féllábbal már a B-osz­­tályban érezhetik magukat. Termé­szetesen a döntő összecsapás a moi-­ nestiek ellen még hátra van, de al Delta együttese kétségkívül helyzetű előnybe került. A másik három csoportban heves­ csaták dúltak a pontokért. Ploiestib­en a Moreni-i P­lacára és a Buka­resti Electronica, Hunedoarán az­ Industria Sirmei és a Nagykárolyig Victoria, Rm. Vilcean pedig a szer­­beni Independenta és az Aradi Va-i gónal vívott nagy küzdelmet egy-­­mással. Egyik csoportban sem tisz­­ tázódott még a helyzet, legkevésbé­ pedig a C-csoportban, ahol az 1:1 arányú döntetlen csak fokozta a bizonytalanságot. H­olnap kerül sor a második for-­ dulóra, amelynek során a vasárnap­ nem szerepelt együttesek is pályára­ lépnek. Szerda esta tehát előrelát­hatólag már világosabb képet ka­punk mind a négy csoportban.

Next