Előre, 1972. július (26. évfolyam, 7666-7692. szám)
1972-07-01 / 7666. szám
1972. JÚLIUS 1., SZOMBAT Az egész országot átfogó szocialista munkaversennyel köszöntjük az RKP Országos Konferenciáját és a Köztársaság kikiáltásának XXV. évfordulóját NÉGY ÉS FÉL ÉV ALATT TELJESÍTJÜK AZ ÖTÉVES TERVET A fa az összes természetadta nyersanyagoknál közelebb áll az emberhez. Magról szaporítja a csemetét, elülteti a fát, neveli míg lombja, fája lesz. Aztán kitermeli, megint csak magának, hogy szebbé, kényelmesebbé és valahogy hangulatosabbá tegye környezetét. A fának lelke van, ezt nemcsak a fafaragók, a halványsárga, vörös és éberfekete lábú mintákat, intarziákat vágó művészek és mesterek mondják, hanem az asztalos is vagy a gépi munkás, aki a fűrészszemekben, fafeldolgozókban, bútorgyárakban mindennap behelyezi a gépbe a munkadarabot. S mintha éppen ezért jobban vigyázna reá. A faanyag magasrendű értékesítése alapvető nemzetgazdasági érdek. Az ötéves terv éveiben a faipar termelése 16—20 százalékkal növekszik. A kitermelés sokkal kisebb arányban, mert a növekedést elsősorban a fa gazdaságosabb kihasználásával oldja meg nemzetgazdaságunk. A faipari dolgozók versenyének is ez az egyik alapvető célkitűzése. Másképpen dolgozik érte az erdőművelő, a fadöntő, a gatteres, a préseltlemez-gyártó, az asztalos, de valamennyien abban mérik le munkájuk eredményét, hogy mennyit értékesedett kezük alatt egy köbméter fa. A kihasználási mutató ugrásszerűen megnövekedett, mióta a hagyományos faipari vidékeken, a klaszszikus fafeldolgozó üzemek, bútorgyárak mellett, megjelentek a kombinátok és komplexumok, amelyek az eddig elégetett faforgácsból, használhatatlan tönkből, fahulladékból készítik az aranyaiéra farostlemezt, préseltlemezt, furnért. Tavaly több mint 620 000 tonna volt az évi termelés, és jelentős hányadáért valutát kapott nemzetgazdaságunk, három év múlva, az ötéves terv végén, 1 100 000 tonna lesz, s a kivitel aránya tovább növekszik. Ha bármilyen szerény is lenne az egyes ember, a faipari dolgozó hozzájárulása ennek a mutatószámnak az alakulásához, akkor is megérné küzdeni érte. A faipari dolgozók versenye azonban értékes százalékokat ad hozzá az országos mutatószámhoz, még ott is, ahol úgy néz ki, hogy már minden létező tartalékot, erőforrást hasznosítottak. A FAIPARI DOLGOZÓK VERSENYE AZ IGÉNYES MÁRAMAROSI ERDŐMŰVELÉS SEGÍTI A FA KITERMELŐIT A máramarosi erdészeti felügyelőség dolgozói ez év kezdetén felhívással fordultak az ország valamennyi erdészeti dogozóihoz, a tervfeladatok jelentős túlszárnyalását tűzve ki célul. A feladataik, versenyfelhívásaik teljesítéséről LUPA DIMITRU, a megyei erdészeti felügyelőség igazgatója tájékoztatott : " Munkaközösségünk már a tavaszi kampányban eleget tett az egész évre vállalt erdőültetésnek. Mindegyik erdőgondnokságunk teljesítette évi tervét, s a beültetett területek több mint 95 százalékát a tűlevelűek képezik, így az őszi erdősítési kampányban már az évi vállalásunkon felül ültetünk. Teljesítettük ugyanakkor egész évre vállalt jövedelmezőség-növelési felajánlásunkat is, az 1972. évi beruházásoknak pedig körülbelül 70 százalékát. Az erdészeti termelésre vonatkozó félévi tervünket június első napjaiban teljesítettük. TERVEN FELÜL... A nagybányai fakitermelő és -feldolgozó vállalat dolgozói túlteljesítették félévi árutermelési és össztermelési előirányzatukat. Az egység dolgozói többek között 1550 köbméter vékony rönköt, 500 köbméter tölgy rönköt, 2600 köbméter hasábfát, 370 köbméter bányafát és 2700 tonna tűzifát szállítottak félévi tervükön felül. (Munkatársunktól) • Az ötéves tervet 184 nappal határidő előtt teljesítik • Komandó július végéig a héthónapi össztermelési tervet 125 százalékra, az árutermelést 130 százalékra teljesíti • A legjobb motorfűrész-kezelők A kézdivásárhelyi faipari kombinát pártaktívája, figyelembe véve a dolgozók munkavállalásait, megfogadta, hogy az RKP Országos Konferenciája és a Köztársaság kikiáltásának 25. évfordulója tiszteletére 184 nappal határidő előtt teljesíti az ötéves tervet. Ezekben a napokban a kombinát minden egységében felmérték a dolgozók a lehetőségeket, azt, hogyan termelhetnének többet, hogyan értékesíthetnék jobban a faanyagot, használhatnák ki méginkább a gépeket, berendezéseket, termelőkapacitásokat. De nemcsak a feldolgozó egységekben bontakozott ki a szocialista munkaverseny. A legtávolabbi vágterek dolgozói is mindent elkövetnek azért, hogy az eddiginél is többet adjanak, jobban dolgozzanak. Hiszen a fának, az ország e jelentős kíizalékra az árutermelést. Az előirányzatnál több fenyőrönköt, bükkfát, fenyőcellulózt, gömbfát és más termékeket szállítottak. A kommunisták kezdeményezésére megfogadták, hogy az Országos Pártkonferencia tiszteletére július végére 125 százalékra teljesítik héthónapi össztermelési feladataikat és 130 százalékra az árutervet. A vágterek egymással versenyezve igyekeznek a tervet rá- KÜLDÖTTNEK VÁLASZTOTTÁK AZ ORSZÁGOS PÁRTKONFERENCIÁRA A VÁGTEREKEN KEZDŐDIK és enek megfelelő értékesítése a vágtereken kezdődik. Hogy a fa útja a feldolgozás során zavartalan legyen, elsősorban a vágtéri munkások, döntők, közelítők, rakodók, szállítók kell becsülettel elvégezzék feladataikat, ők kell ütemesen biztosítsák a nyersanyagot. A komandói alegységhez tartozó vágterek dolgozói s ennek tudatában igyekeznek túlteljesíteni előirányzataikat. Vállalták ők is, hogy az ötéves tervet négy és fél év alatt teljesítik, s eddigi eredményeik feljogosítanak arra, hogy biztosra vehessük e vállalás sikeres megvalósítását. Az év első öt hónapjában 115 százalékra teljesítették össztermelési feladataikat, s 132 szalaszték szerint teljesíteni, a gépeket jól karbantartani, csökkenteni az üzemanyag-fogyasztást. A legjobb eredményeket eddig a szurdoki vágtér érte el, Varga Vilmos vágtérkezelő vezetésével, de a ménesbérci és kupáni vágtér dolgozói is igyekeznek a nyomukban maradni. Ezekben a napokban adják át a tavaly legjobb eredményeket elért motorfűrész-kezelőknek és rakodó munkásoknak az élenjáró dolgozókat megillető jelvényt. Közöttük Rotaru Ion feketebérci motorfűrészesnek, Vitályos Jánosnak Vadászpatakáról, Kerekes Lászlónak és másoknak, akik az idén szintén kiválóan dolgoznak. A komandói alegység dolgozói büszkék arra, és joggal látják ebben jó munkájuk szimbólumát, hogy az Intorsura Buzaului-on nemrég megrendezett motorfűrészkezelői szakmai vetélkedőn a Vadászpatakán dolgozó Paltineanu Gheorghe lett az első. Komandó vidékének csodálatos erdőségeiben a rengeteg hamar elnyeli a fűrész zaját, még a szálfák recsegő zuhanása sem hajlik túl messze. A közelítők, szállítók is szinte megilletődő csöndben dolgoznak. A külsőségek nem árulkodnak tehát az erdőmunkások nagyszerű tetteiről, szép munkájáról, csak a fűrésztelepekről, fafeldolgozó egységekbe érkező jó minőségű fa bizonyítja, hogy a legtávolabbi munkahelyeken, az erdők mélyén is nagyobb teljesítményekre törekszenek ezekben a napokban a Kovászna megyei dolgozók. Illés József NÉGYEN VANNAK A BRIGÁDBAN A nagyváradi Bihorul bútorgyár dolgozói vállalták: 2 millió lejjel teljesítik túl az össztermelési tervet. A felajánlásból eddig 688 000 lej értékű termelést valósítottak meg. Árutermelési tervüket 800 000 lej értékben szárnyalják túl, az eddigi megvalósítás: 634 000 lej értékű árutermelés. 500 000 valutalejjel növelik értékben az exporttermelést, eddig 142 000 valutalejhez jutott hozzá a nemzetgazdaság. Az idén a gyár termelésének közel 90 százalékát külföld kötötte le. Négyen vannak a brigádban. Négy hallgatag, kevés szóval élő ember, aki hozzáértéssel, szeretettel, becsülettel végzi munkáját. A műhely falán gyönyörű intarzia rajzok, minták. A szekrényben színes, egzotikus, méregdrága furnérok: mahagóni, citromfa, paliszander, sziámi rózsafából hasított hajszálvékony lemezek. Ezekből Temes István brigádvezető, Elidesz Lajos, Beck István és Köteles István, a híres Sheraton ebédlőberendezés intarzia díszítését rajzolják, vágják ki, rakják össze azzal a pontossággal, harmónia- és szimmetriaérzékkel, amely az igényes osztrák megrendelőt is bámulatba ejti. Hat éve, mióta először rendelt a nagyváradi Bihorul gyár intarziás bútorából, újra meg újra megújítja rendelését. Műszak vége. Temesék hazakészülődnek. De mesterük, Illés László kérésére ismét előszedik szerszámaikat, rajzaikat, féltve őrzött furnéraikat. Gyors kézzel, káprázatos biztonsággal mutatják be tudományukat, rajzolják ki, vágják fel a hajszálvékony fűrésszel, a merészvonalú furnér darabkákat, s illesztik egymásba olyan pontossággal, mintha a virág, a levelek, a szárak és díszítővonalak úgy nőttek volna ki a fából. Közben keveset szólnak. Inkább a mestertől tudom meg, ő számolja hirtelenében össze, hogy egy-egy ilyen minta száz meg száz finom hajlású, formájú, több színű lemezdarabkából áll öszsze. És minden vonalnak, hajlásnak megvan a maga értelme, szerepe, s a kéz egyetlen bizonytalan remegése már elronthatja ezt a tökéletes szimmetrikus, nyugodt és mégis nyugtalanító szépséget. De a Temes-brigádban biztos kezű, jószemű, tehetséges fiúk dolgoznak. A gyár összes asztalosai közül választották ki őket, és küldték el hat esztendeje Marosvásárhelyre továbbképző tanfolyamra. Azóta együtt végzik a Sheraton ebédlőbútor intarzia berakásait, és a hat év alatt egyetlen szó félreértés, nézeteltérés nem volt közöttük. A munkát láncszerűen, fázisonként osztják fel egymás között, s amennyit egyik dolgozik, annyit teljesíthet a másik, amennyit egyik keres, annyi a fizetése a társának is, majdnem egykorúak, fiatalok, így nemcsak önmaguknak, önmagukért, hanem egymásért is dolgoznak, egymás eredményéért, keresetéért is felelősek egyenként és közösen. A szocialista versenyben a brigád tagjai — tekintve, hogy a vállalat exportterve jelentős túlszárnyalását fogadta meg — havi tervük 106 százalékos teljesítését vállalták, de májusban 108 százalékra teljesítették. A minőség javítását nem kellett vállalniuk, mert az intarzia minősége eddig is kifogástalan volt, annyira, hogy a brigád munkájában teljesen feleslegessé vált a hivatalos minőségellenőrzés. Mindenki saját munkájának ellenőre. Csupán egyetlen területen érnek el különböző eredményeket — mondja Illés László mester — a halászatban. Oda is mindig együtt járnak, de valószínű nem mind olyan ügyszeretettel, mint a munkába. Talán akad közöttük, aki csak a másik kedvéért vállalta ezt a szórakozást, az ilyent megérzi a hal, nemigen igyekszik a horogra... Másodszor is összeszedték, elzárták a szerszámokat, az értékes munkadarabokat és most már tényleg indulnak haza. A kedvemért ma rövid szakmai bemutatót tartottak, de lényegében minden nap a munkaszeretet, a szaktudás magasszintű bemutatóját rendezik ők közönség nélkül is ... Kovács N. Erzsébet A fa gazdaságos felhasználása a vágtereken kezdődik, attól a kissé szomorú és mégis lenyűgöző pillanattól, amikor a motorfűrésszel percek alatt átvágott derekú szálfa végigzuhan az avaron... (Bariha Árpád felvétele) EGY MILLIÁRD LEJJEL TÖBBET, MINT AZ ELMÚLT ÉVBEN Az Erdőgazdálkodási és Építőanyag-ipari Minisztérium vállalatainak munkaközösségei az ötéves terv négy év alatti teljesítéséért folyó nagy versenyben újabb jelentős termelési sikert értek el: három nappal határidő előtt teljesítették az össztermelés és exporttermelés félévi tervét az egész minisztérium keretében. Az ebben az időszakban megvalósított termelés értéke több mint egymilliárd lejjel meghaladja a múlt év első felében elért termelését. Hozzávetőleges számítások szerint a terv határidő előtti teljesítése lehetővé teszi, hogy előirányzaton felül 50 millió lej értékű bútort, 3000 tonna papírt, mintegy 80 lakás építésére elegendő vasbeton-falmezőt 400 000 négyzetméter húzott és hengerelt táblaüveget, 730 000 négyzetméter vízszigetelő anyagot, hatmillió darab falazóanyagot és egyéb terméket gyártsanak, összesen mintegy 330 millió lej értékben. Az iparág munkásai, mérnökei és technikusai elhatározták, hogy további termelési sikerekkel köszöntik a párt Országos Konferenciáját és a Köztársaság 25. évfordulóját. ELŐRE 3. oldal HOL VANNAKA CSAVAROK ? Groza Gheorghén a sor. Csendesen lép be, halk szóval mondja el panaszát. Az öntödében dolgozott éveken át, szállítómunkás. Órabére 5,75 lej volt. Szíve nem engedi tovább azon a munkahelyen dolgozni, az orvos utasítására a zománcozóba helyezték, régi munkahelyére. Jó így, de az órabére miért csökkent le 4,65 lejre? Hosszú betegségére, a munkaidőre panaszkodik, felemlegeti a gyárban töltött éveket. Az igazgató kiérezte szavaiból, hogy nem lenne helyes, ha a bérezési osztály vezetőjéhez igazítaná. Helyben megoldja tehát kérését. Az idejét csak akkor sajnálja, ha már a legjobb körülmények között. Az új berendezésekkel megszűnt az, hogy egészségre ártalmas anyagok kerüljenek a csarnok levegőjébe. Vigyázat, kénsavval dolgozunk! A táblára felfigyel az ember, de a kénsavat nem érzi. Nagy teljesítményű ventillátorok vonják el. Zárt kabinokban, kádakban folyik a zománcozás, a dolgozót vízfüggöny védi, még az öntödében is, ahol pedig nagyon nehéz megfelelő munkafeltételeket teremteni, eljutottak oda, hogy az ember biztonságban dolgozhat. De nem állnak itt meg, még nagyon távol vannak attól, hogy a formázó fehér köpenyben, gomb- NYEGRAI BÉLA HÉTKÖZNAPJAI notórius fogadóórások lepik meg. Ma is voltak néhányan. Rendszerint személyes kérésükkel jönnek, lakás és más juttatások ügyében. Pedig nagyon jól tudják, hogy az ilyenek rendben oldódnak meg. De szeretik még egyszer hallani az igazgatótól, hogy nem felejtette el. Nyegrai Béla végighallgat mindenkit. Feljegyzi a kérését, a sürgős, eseteket előjegyzési naplójába is bevezeti. A fogadóórákból fogadó félnap lesz, de nem fogy ki a türelemből. Az emberi, álljon előtte bárki a gyárból, munkáján át látja, munkájából ítéli meg. Mert egyre kevesebben vannak a szatmári háztartási felszerelés gyárban, akik ezen a vizsgán elbuknának, a dolgozó ember szavának hitele, kérésének fedezete van a gyárvezető előtt. ... Az első gyári években, a részlegvezető korában hiányzott pár hetet az üzemből. Hazatérte után azt kérdezte helyettesétől, hol vannak a csavarok a zsírtalanító berendezések oszlopaiból. A kérdezett nagyot nézett. Soha nem látta azokat a csavarokat, honnan tudja Nyegrai Béla, hogy azoknak ott kell lenniük? Tudta. Ma reggel észrevette azt is, hogy a prés mellett a hulladék közé bekerült két jó munkadarab, a szállító szalagról hiányzott az aragáztűzhelyek ajtóbetétje, a nagy csarnok egyik sarkába beesett az eső ... Mit dolgoznak és hogyan dolgoznak? A zománcozóban most nyomásra formázzon, az öntő így öntsön, az öntvénytisztítás gépesítése azonban már közelebbi cél, és ennek megoldásával kiküszöbölnek még egy nehéz munkahelyet ezen a részlegen, ahol az ember és az anyag küzdelmét már évek óta magas hőfokon a gyári verseny élén vívják. Tavaly élenjáró részlege volt az öntöde a gyárnak, s az idén,s következetesen tör erre a célra. Cziprok András, Belicze György, Kocsis György csoportja nem adja a tavalyinál alább. Nem marad el az öntöde vállalása a többi részlegétől. Pedig legjelentősebb pontja az évi 13 tonna öntvény, az 1 tonna alumínium, az 1 tonna koksz megtakarítása és az, hogy ti munkanappal hamarább fejezik be az évi tervet. A munkavédelemről a részlegen sokat mond az is, hogy az új munkavédelmi felelős éppen innen került ki: Tamásán Gavril mester személyében. Sárosi Zoltán üzemorvosnak azonban még mindig akad dolga. De az így értelmezett és kivitelezett munkavédelem, a gyár egészségügyi ellátása, a jól szervezett étkezde és közvetve a dolgozó nőket kisegítő csecsemőgondozó és napközi otthon oda vezetett, hogy a háztartási gépgyárban megyei szinten legjobb a dolgozók egészségi állapota, a legkevesebb a megbetegedés. És ebben megint része van az igazgatónak. Barabás Gizella MAGÁÉNAK VALLJA A KÖZÖSSÉG ÜGYÉT Merő véletlen, hogy az irodában találom. Hosszú évek során még csak egyszer fordult ez elő. Pedig sokszor kerestem, zavartam. Roppant agilis ember és nyugtalan. De ez nem látszik rajta. A szék nem melegedik meg alatta — egyrészt természete miatt, másrészt, mert munkaterülete ezer hektárokra terjed és sok az ember a közösben, különösen amióta egyesítették Szalonta három termelőszövetkezetét. Most is félig kint jár a gondolata a határban. Beérett a vetés, holnap indulnak a kombájnok. Csaták sorában — új csata. Ehhez kell a tiszta ég, de másfajta gondja szóban is kibuggyan : „Nem értem, miért kerüli el a határt az eső. Itt bent a városban 60 milliméteres csapadékot mértek a múltkor, a város szélén már csak hármat, azon túl egy csepp eső sem esett...“ Ma az időjárás a gond, a tegnap, a tegnapelőtt egyéb volt valamelyik üzemág megszervezésének szüksége, az öntözés jövedelmezősége — mert rendben van, pótoljuk a csapadék hiányát, de meg kell nézni, mennyit hoz a befektetés. Számítások nélkül nem lehet gazdálkodni. S ez megy hosszúhosszú évek óta. CZEGE SÁNDOR elnök gondolatvilágából szinte kirekedt minden, ami nem a jobb eredményekre irányulna, ami nem a tagság további boldogulását célozná, ami a helyi érdektől a legtermészetesebb módon vezet el az általános, országos érdekig, vagy fordítva. Az újra törekvés, a mások részéről származó jó kezdeményezések figyelembe vétele, kiváló szervezőkészség, az emberekkel való bánni tudás, remek érzék a gazdasági irányításhoz, látni tudás perspektívákban — ezek jellemzik a szalontai — Bihar megye — téesz vezetőjét. Két gyengébben menő gazdaság csatlakozott tavalyelőtt a már országos hírűhöz, s ez nem a középszerűségre való visszaesést eredményezte, hanem a további felemelkedést nagyobb méretekben, tágabb határon. A szalontai termelőszövetkezet Bihar megye legkorszerűbb szövetkezeti nagyüzeme, évről évre következetesen emelkedő eredményekkel. A tavalyi megvalósításokért a Munkaérdemrend I. fokozatával tüntették ki. Íme, a legjellemzőbb eredmények: 1971-ben 46 110 kilós cukorrépatermést értek el hektáronként, — nagy területen 400 hektáron — átlagban teher nenként évi 2836 liter tejhozamot, 6,86 kiló gyapjút nyírtak minden juhról és több mint 1100 tonna húst adtak az állami alaponak. Czégé Sándornak, a kommunistának a munkája, emberi , kvalitásai beleépültek ezekbe a megvalósításokba. Ezért tartották méltónak arra, hogy megválasszák küldöttnek a párt Országos Konferenciájára. (Munkatársunktól)