Előre, 1973. október (27. évfolyam, 8055-8080. szám)

1973-10-02 / 8055. szám

ELŐRE 2. oldal A MELEG ŐSZELŐ ORSZÁGSZERTE BEÉRLELTE A SZŐLŐT, GYORSÍTSUK MEG A SZÜRETET, MIVEL AZ OKTÓBERI ESŐZÉSEK BEÁLLTA VESZÉLYEZTETHETI AZ IDEI TERMÉST • 112 000 HEKTÁRON KELL MÉG LESZEDNI A GEREZDEKET AZ ORSZÁGBAN •A KUKULLÓ­ MENTÉN A TERMELŐEGY­SÉGEK TÖBBSÉGÉBEN VASÁRNAP IS SZÜ­RETELTEK • SZŐKE­FALVÁN IMMÁR NÉGY NAPJA HORDJÁK A SZŐLŐTERMÉST A FELDOLGOZÓBA • CSEND HONOL A TŐKÉK KÖZÖTT A BALÁZSFALVI ÁLLAMI VÁLLALAT HATÁRÁBAN Október első napja sem hozta el az esős időt, to­vábbra is meleg, száraz az időjárás, kedvez a me­zőgazdasági munkáknak. Az ősz eleji napsütés be­érlelte a szőlőtermést, zamatosak a bogyók, meg­felelő a cukortartalmuk, elérkezett a szüret ideje. Az ország szőlőtermesztő vidékein már megkezdték a gerezdek szedését, így is van ez rendjén, hiszen a tavalyi esztendő a példa arra, hogy a szüret ha­logatása, valamint a csapadékdús időjárás nagy veszteségek okozója lehet. A meteorológusok októ­ber ötödikétől tartós esőzések beállását jósolják, ez azt jelenti, hogy a munkaütem csökkenése mellett növekszik a termés egy része elvesztésének a le­hetősége is. Éppen ezért igyekezni kell a tenni­valókkal, hogy minél előbb biztonságba kerüljön a bornakvaló. Bejárva a Küküllő-mente szőlőseit, azt tapasztaltuk, hogy nem egy termelőegységben ki­használták a munkára alkalmas időt és vasárnap is dolgoztak a téesz-tagok állami vállalati dolgo­zók, diákok. Munkától zajos a szőlős A Marosvásárhelyt Balázsfal­­vával összekötő műút mentén katonás sorokban állnak a szőlő­tőkék, tömött szemű gerezd­ék kacsintanak ki a levelek alól. Fehérleányka, Királyleányka, Riz­­ling, Muskotály terem a dombol­dalakon. A belőlük készült borok H­iány­zik A nap még nem delel, a ba­­lázsfalvi állami vállalat présháza mellett azonban csend van. Már több mint egy órája járunk az egység udvarán, ahol a vállalat értékei szanaszét hevernek, de senki sem kérdi mit keresünk ott. Sőt akár az itt lévő teher­autót is elvihettük volna hordós­tól, mindenestől együtt. Nyitott ablakkal otthagyva áll a nem éppen kis pénzbe kerülő kocsi, akárki beindíthatja a motort és Puttonyokba kerül Aranyérmes a balázsfalvi sző­lészeti kísérleti állomás Tramini­je, világgá vitte a Küküllő-men­­ti borok hírét. És most a kísér­leti állomás Cimpus Libertátis farmián puttonyokba kerül a messze földön ismertek. Most, hogy a meleg szeptember beér­lelte a bogyókat, teljében a szü­ret. Immár négy napja telnek a puttonyok, szállítják az utánfu­tók a feldolgozóba a préselniva­­lót. Több mint tíz hektáron le­szedve a termés a szőkefalvi ál­ tovaroboghat vele. Látszik, hi­ányzik a gazda a balázsfalvi vál­lalat házatáján, mert a saját értékeit nem hinnénk, hogy va­laki csak úgy otthagyná az or­szágút mellett lévő nyitott ud­varon. És a szőlősben is ugyan­az a helyzet. Akár tonnaszámra vihettük volna a termést, egy teremtett lélek sem kérdezte mit keresünk a tőkék között. Amikor már indultunk volna tova, elő­ballagott az őr, Balázs György a Tramini és társai bornak való, hogy onnan utánfu­tókba rakva szállítsák a préshez. Vasárnap délelőtt a kísérleti ál­lomás dolgozói mellett a balázs­falvi faipari líceum tanulói is szüreteltek, segítettek a szőlő­lami mezőgazdasági vállalat 1-es farmja 1-es brigádjának a terü­letén. Előreláthatólag rövid időn belül a feldolgozóba kerülnek az összterületről a bogyók. És hogy ez ne csak üres szóbeszéd legyen vasárnap délelőtt nem kevesebb mint százhúsz ember dolgozott a szőlősben. Amint ké­pünkön is látszik, vasárnap is munkanap volt Szőkefalván. — Nem féltik, hogy elvesznek az itt heverő értékek ? — kér­dezzük. — Dehogynem, csakhogy egye­dül mit tehetnék ? — Dolgoztak kora délelőtt a szőlősben ? — Szüretelni nem szüreteltek, pedig az igaz, ha jön a dér, meg az eső, megpocsékolhatja a ter­mést. Jó lett volna, ha kihasznál­juk az ilyen szép időt. örvendetes lett volna, ha a munkára alkalmas vasárnapot is kihasználták volna a balázsfalvi állami vállalatban, széknek. A pince körül a gépek is beindultak, szabadítják ki burkából a nedűt. Szinte ömlik a medencébe az édes, zamatos fo­lyadék, hogy nemsokára kiforr­jon belőle a balázsfalvi újbor. Román Győző a gazda (Ceban Gheorghe felvételei) MEGKEZDŐDÖTT A TURISZTIKAI ÚJSÁGÍRÓK ÉS ÍRÓK NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGÉNEK (TUNISZ)XVIII. KONGRESSZUSA A tengerparti Neptun fürdőhe­lyen vasárnap megnyílt a Tu­risztikai Újságírók és írók Nem­zetközi Szövetségének (TUNISZ) XVIII. kongresszusa. A Románia Szocialista Köztársaság Újságíró Szövetsége mellett működő tu­risztikai újságírók és írók román egyesülete és a Turisztikai Mi­nisztérium által rendezett össze­jövetelen csaknem 200 újságíró, író és propagandista vesz részt Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Franciaország, a Német DK, Németország SZK, Görögország, Írország, Izrael, Olaszország, Jugoszlávia, Hol­landia, Lengyelország, Portugá­lia, Spanyolország, Svédország, Törökország, Magyarország, a Szovjetunió és Románia képvise­letében. Meghívottként részt vesznek az UNESCO és az Újságírók Nem­zetközi Szervezetének a képvise­lői. A kongresszus témájának cí­me: „A turisztikai újságíró és író szerepe a modern turista formá­lásában." A megnyitó ünnepségen részt vett Vasile Vilcu, az Államta­nács alelnöke, a Constanta me­gyei néptanács végrehajtó bizott­ságának elnöke, Ion Cosma tu­risztikaügyi miniszter, Nestor Ignat, az Újságíró Szövetség el­nöke, Andrei Vela, a Külföldi Kultúrkapcsolatok Román Inté­zetének alelnöke, Titus Deac, az Ifjúsági Turisztikai Hivatal el­nöke, központi újságok és szak­­folyóiratok főszerkesztői, társa­dalmi-kulturális személyiségek. A kongresszust megnyitva, Nes­tor Ignat az Újságíró Szövetség és az összes román újságírók ne­vében kiemelte a turisztikai pub­licisztika hozzájárulását a népek közötti jobb megismeréshez, a szellemi értékek fokozottabb cse­réjének kialakításához. A jelenlevők nagy figyelem­mel hallgatták és hosszas, élénk tapssal fogadták Ion Gheorghe Maurernek, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa el­nökének a kongresszushoz inté­zett üzenetét. A TUM­SZ nevében e szerve­zet elnöke, Vécsey György meleg köszönetét nyilvánította Romá­nia Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének a kon­gresszushoz intézett üzenetéért. Ezután Vasile Vilcu elvtárs köszöntötte a kongresszus rész­vevőit. Kiemelve, hogy a román kormány milyen fontosságot tu­lajdonít a turisztikának, a fel­szólaló kifejezte meggyőződését, hogy a jelenlevő újságírók és írók írásaik révén hozzá fognak járulni a turizmus fejlődéséhez, a népek közti jobb megismerés­hez és barátsághoz. Ezután beszédet mondott Ro­mánia turisztikai minisztere. Ki­emelve a kongresszus témájának fontosságát a felszólaló rámuta­tott, hogy Románia rendkívüli fontosságot tulajdonít a nemzet­közi turisztikai kapcsolatoknak, a nemzetközi turisztikai értékek megismerésének és népszerűsíté­sének. A kongresszust üdvözölte még Hiszi Topus, az UNESCO közle­kedésügyi és tájékoztatásfejlesz­tési osztályának vezetője és An­tonio Karabinis, a NUSZ nem­zetközi osztályának vezetője. A megnyitó ülés befejezéseként a TUM­SZ elnöke köszönetet mondott a kongresszus román szervezőinek a munkálatok jó körülmények közötti lebonyolítá­sához nyújtott feltételekért, s ki­emelte, hogy a román nép ven­dégszeretetét és szívélyességét szerte a világon jól ismerik. A kongresszuson Victor Vintu, és a turisztikai újságírók és írók román egyesületének elnöke A turisztikai újságíró és író szere­pe a modern turista formálásá­ban címmel jelentést terjesztett elő. A kongresszus folytatja mun­kálatait. A kongresszus részvevőinek tiszteletére a turisztikai minisz­ter vacsorát adott. Tisztelt vendégek! Hölgyeim és uraim! A román kormány nevében melegen üdvözlöm a Turisztikai Újságírók és írók Nemzetközi Szövetsége XVIII. kongresszusá­nak a részvevőit. Olyan korszakban élünk, ami­kor a világ fokozottabban érzi, mint bármikor a múltban annak szükségességét, hogy szabad le­gyen a hírközlés az emberek kö­zött, hogy egyre intenzívebb le­gyen az emberi géniusz által al­kotott anyagi és szellemi értékek körforgása. Ilyen hírközlési sza­badságot követel természetesen a hatalmas fejlődést elért tudo­mány, amely, mint jól tudjuk, nem ismer és nem is ismerhet határokat és megköveteli az ál­landó tájékoztatáscserét és az összes országok tudósai közötti szoros kapcsolatot. Ezt követeli meg ugyanakkor az országok és népek egyre fokozottabb egy­másrautaltsága korunk műszaki­tudományos forradalmának befo­lyása alatt. Egyre nyilvánvalóbb, hogy olyan létfontosságú kérdé­sek, amelyekkel napjainkban az emberiség szemben találja magát, mint az országok közötti gazda­sági szintkülönbség csökkentése, a gyengén fejlettség, a világ ki­terjedt övezetein még fennálló éhség és nyomor felszámolása, a környezet szennyeződésének le­küzdése — hogy csak néhányat említsünk a legfontosabbak kö­zül — csupán akkor oldhatók meg, ha sokoldalúan kiszélesed­nek a kapcsolatok az összes or­szágok között, szoros együttmű­ködés jön létre gazdasági-politi­kai, társadalmi, kulturális téren. Ilyen körülmények között az emberi szolidaritás, amely az idők során szüntelenül fejlődött és egyre sokrétűbb formát öltött, mind tágabb és mélyebb értel­met kap. Ez a szolidaritás egyre fokozottabban objektív szüksé­gességgé válik az összes népek, az egész emberiség haladása szempontjából. A jelenlegi helyzet új jelentő­séget biztosít a turisztikának, a­­mely példátlanul fejlődik. Nem mulaszthatjuk el, hogy meg ne jegyezzük: egy olyan világban, amelyben a legfontosabb érde­kek a széles körű emberi szoli­daritás mellett szólnak, a pihe­nésnek és szórakozásnak az az eszköze, amelyet a turisztika je­lent, önmagában azzal, hogy elő­segíti a festői helyeknek, a múlt nevezetességeinek, a gazdasági, társadalmi, kulturális létesítmé­nyeknek a megismerését, lehető­vé teszi, hogy az emberek köze­ledjenek egymáshoz és jobban megértsék egymást, ami vég­eredményben elősegíti a barát­ság és a nemzetközi együttműkö­dés fejlődését. Ebből a szempontból teljesen világos a turisztikai sajtó sze­repe, minthogy e sajtó rendelte­tése híven tájékoztatni és ösztö­nözni az embereket egymás megismerésére, a közöttük fenn­álló párbeszéd folytatására és baráti és együttműködési kap­csolatok meghonosítására. Az önök kongresszusa, amelynek központi vitatémája „A turiszti­kai újságíró és író szerepe a modern turista formálásában“, egész bizonyosan jelentős moz­zanat lesz a turisztikai sajtó te­vékenységének tökéletesítésében, a jelenlegi követelményeknek megfelelően. Ezekkel a gondolatokkal kívá­nok teljes sikert az önök mun­kájához, és minél kellemesebb időtöltést országunkban. ★ Ion Gheorghe Maurernek, a Minisztertanács elnökének üzenete a kongresszus részvevőihez A SOK ÁRAMOT FOGYASZTÓ ÜZEMEKBEN MÉG JOBBAN KELL TAKARÉKOSKODNI A villamosenergia - gazdálkodás­nak minden országban nagy jelentősége van. Lényegében két do­logra szorítkozik; egyfelől a termé­szeti adottságok energiatermelésre való bevonására, másfelől az elő­állított energia gazdaságos, haté­kony felhasználására. A gazdasági-társadalmi fejlődést nem lehet elképzelni az energia­­termelés, s azon belül a villamos­energia-termelés állandó, gyorsüte­mű növelése nélkül. Szerte a vilá­gon növekszik az energiaigény, egy­re inkább fokozódik a villamos­­energia-fogyasztás. Termelése jelen­leg tízévenként, a közeljövőben pe­dig ötévenként megkétszereződik. A villamosenergia-termelés és -fo­gyasztás fontos helyet foglal el ha­zánk gazdaság­fejlesztési politikájá­ban. Az áramfejlesztő generátorok beszerelt teljesítőképessége — az 1938-as évi 501 MW-tal szemben — jelenleg megközelíti a 8500 MW-ot, az évi villamosenergia-termelés pe­dig meghaladja a 40 milliárd kilo­­wattórát. S míg 1938-ban egy la­kosra átlagosan 72,4 kilowattóra vil­lamosenergia jutott, ez most több mint 2000 kilowattóra. Az ország ipari termelésének 3,2 százalékát ez az iparág szolgáltatja. Persze, a nagyméretű fejlesztés­nek együtt kell járnia a gazdasá­gossággal. A villamosenergia-gazdál­­kodásban alapos megfontoltságnak, tudományos előrelátásnak és célsze­rűségnek kell érvényesülnie, minde­nekelőtt azért, mert az áram előállí­tása igen tetemes mennyiségű szenet, földgázt és nyersolajat igényel. Ezen­kívül a villamosenergiát termelő be­rendezések előállítása nagy beruhá­zásokat követel, s az anyagi erőfor­rások — mint minden országban — nálunk is korlátozottak. A villamosenergia tehát drága kincs. Úgy kell vele gazdálkodnunk, hogy a tüzelőanyagok ésszerű fel­­használása mellett a termelés ál­landóan növekedjék, s kielégítsen minden valós, indokolt szükségletet s az exportigényeket is. Következik, hogy a villamosenergiával való ta­karékosság elsőrendű nemzetgazda­sági érdek, s a mostani körülmé­nyek között parancsoló szükséges­ség. M­aros megye ipari vállalatai igyekeznek jól gazdálkodni a villamosenergiával, érvényesítik a gazdaságosság és takarékosság elvét, örvendetes, hogy a megye vállala­tainak túlnyomó többsége hatvá­nyozott figyelmet fordít a villamos­energia ésszerű, hatékony felhasz­nálására. Íme néhány beszédes pél­da: a tirnaveni-i üveggyár az év első felében 3,4 millió kilowattóra villamosenergiát takarított meg; a régeni fakitermelő és szállító válla­latban ez a megtakarítás közel 1 millió kilowattórára emelkedik; kedvező a helyzet az Electromures vállalatban, a Metalotechnicában, az Autójavító vállalatban, a helyi­ipari vállalatban is —, hogy csak néhány jellemző esetet említsünk. Hadd nézzük azonban az érem má­sik oldalát is. A megye két leg­nagyobb áramfogyasztó vállalata — a marosvásárhelyi Műtrágya Kom­binát és a tirnaveni-i Vegyipari Kombinát — az említett időszak­ban a megengedettnél jóval na­gyobb mennyiségű villamosenergiát használt fel; az előbbinél a túllépés 10 millió kilowattóra, az utóbbinál pedig közel 22 millió kilowattóra. Az említett két nagyfogyasztó túlfo­gyasztása oda vezetett, hogy a me­gyében mintegy 20 millió kilowatt­óra villamosenergiával használtunk fel többet a megengedettnél. A villamosenergia jelentős tétellel szerepel az anyagi költségek között, s ha e tétel növekszik, kedvezőtle­nül alakul a vállalat egész gazda­sági-pénzügyi tevékenysége. A tir­­naveni-i kombinátban a villamos­energia részaránya az összköltsé­gekben eléri a 25 százalékot, ért­hető hát, hogy a túlfogyasztás nö­velte a termelési költségeket. Ennél az egységnél az év első hét hónap­jában az ezer lej árutermelésre eső költségszintet 22,03 lejjel haladták meg, s ebbe nagyon beleszólt — több más tényező mellett — a túl­zott villanyáramfogyasztás is. B­­ár az energiával való takaré­­kos gazdálkodásban elsősor­ban a sokat fogyasztók jönnek szá­mításba, nem kevesebb a tennivaló a kisebb termelőegységekben sem Szól ez a megállapítás a téglagyá­raknak, a régeni fafeldolgozó vál­lalatnak, a könnyűipari felszerelé­seket gyártó vállalatnak, a húsipari vállalatnak és a konzervgyárnak ahol bár kisebb mértékben, de túl­lépték a megengedett villanyáram fogyasztást. Sok helyen azzal érvelnek, hogy a termelési terv túlteljesítése kö­veteli meg a túlfogyasztást. A szem­lélet helytelen, mert a termelés volumenének növekedése mit sem ér, ha ezzel aránytalanul nőnek a ráfordítási költségek. Ellenkezőleg, az ipari termelés gyarapodása lehe­tővé teszi, hogy a költségelemek nagyobb mennyiségű termékre oszoljanak meg, következőleg: csök­ken az egységnyi önköltségi ár, nö­vekedik a termelés gazdaságossága A villanyáram-pazarlás elé so­rompót kell állítani mindenütt. Fel kell számolni az olyan helyzeteket miszerint üzemeltetnek gyárrészle­geket és berendezéseket akkor is, ha termelésük nem kifizetődő vagy nem termelnek. Véget kell vetni az olyan szemléletnek, hogy „egy-két égő nem a világ­, s egész nap ég a villany­műhelyekben és irodákban egyaránt. Sok kicsi sokra megy, egy adott fokon pedig már tetemes veszteség éri a vállalatot, s még na­gyobb a nemzetgazdaságot. Veress Gyula közgazdász MAROS MEGYÉBEN 1973. OKTÓBER 2., KEDD TÁVIRATOK Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és Ion Gheor­ghe Maurer elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke táviratban üdvözölte Mao Cetung elvtársat, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizottságának elnökét, Dun Bi­ t elvtársat, a Kí­nai Népköztársaság ügyvezető elnökét, Csu De elvtársat, a Kínai Nép­­köztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottsága elnökként...1” Csu En-laj elvtársat, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökét Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke üdvözlő táviratot küldött Yakuba Gowon tábornoknak, Nigéria Szövetségi Köztársaság szövetségi katonai kormánya vezetőjé­nek, a fegyveres erők főparancsnokának Nigéria függetlenségi évforduló­ja alkalmából. Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke táviratban üdvözölte Seretse Khamat, Botswana Köztársa­ság elnökét Botswana nemzeti ünnepe alkalmából. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága táviratban kívánt teljes sikert a Guineai Demokrata Párt Conakryban folyó X. kongresz­­szusának munkálataihoz. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága a Jordániai Kom­munista Párt megalakulásának 30. évfordulója alkalmából táviratban üdvözölte a párt Központi Bizottságát. TUDATFORMÁK) (Folytatás az 1. oldalról)­dések megismerése és elmélyíté­se a fő cél. A különböző pártok­tatási formák nagyszerű keretet szolgáltatnak olyan időszerű kér­dések megvitatására, mint a gazdasági hatékonyság, a munka termelékenysége, az anyagfo­­gyasztás csökkentése, a beruhá­zási tervek maradéktalan teljesí­tése stb. De e fontos gazdasági és politikai kérdések mellett szá­mos tanfolyam és politikai kör szocialista etikai problémákat ta­nulmányoz. Konkrétan megvitat­ja az Országos Pártkonferencia által elfogadott, a kommunista életvitelről és munkáról, a szo­cialista etikáról és méltányosság­ról szóló normatervezetet. Ezen kívül a politikai oktatásnak hoz­zá kell járulnia a tudományos, materialista világnézet kialakí­tásához, a misztikus és tudo­mánytalan nézetek visszaverésé­hez is. Mint a párt Központi Bizott­ságának útmutatásai kidomborít­ják, a pártoktatás ebben az év­ben is ugyanolyan szervezeti ke­retek között működik, mint a múlt esztendőkben. Egy újdonság azonban van: egyes pártszerve­zetek, propagandisták javaslatá­ra évente 4-6 témát meg lehet vitatni pártgyűlésen és a politi­kai tanfolyamokat a pártgyűlés­sel egy napon lehet megtartani. Ennek az az előnye, hogy növek­szik a pártoktatás szerepe, be­vonja a párttagok és nem pártta­gok széles tömegeit a vitába. Ugyanakkor időmegtakarítást je­lent. Szintén a szervezésnél kell elmondanunk, hogy változatosab­bá válnak a különböző tevékeny­ségi formák. Leckék, előadások, konferenciák hangzanak el, szim­­pozionokat tartanak, kérdés-fele­let formájában mélyítenek el kü­lönböző témákat, vagy múzeum­­látogatásokat szerveznek. A lé­nyeg azonban az, hogy a propa­gandisták találják meg a leg­megfelelőbb eszközöket a részt­vevők felkészítésére, az ismeretek alkotó elsajátítására. Ebben nagy segítségükre lehetnek a társa­dalom­tudományi kabinetek. A sajtó, a rádió és a televízió is hozzájárul a politikai oktatásban részvevők felkészítéséhez, a pro­pagandisták irányításához­ La­punk — akárcsak az elmúlt két esztendőben — ebben a politi­kai oktatási évben is elő kívánja segíteni a különböző politikai tan­folyamokon, kurzusokon résztve­vők felkészülését, a megvitatás­ra kerülő témák jobb megértését és rendszerezését, az ismeret­­anyag elmélyítését. Éppen ezért a pártoktatásban résztvevők se­gítségére négy alapvető téma­körben rendszeresen konzultációt közlünk: 1. A sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom építésének kér­dései ; 2. A Román Kommunista Párt gazdaságpolitikája; 3. A mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek gazdasági kérdé­sei; 4. Az erkölcsi-honpolgári ne­velés problémái. Azok számára akik ezekben a tanulmányi körökben vesznek részt kéthetenként — külön ol­dalon — bibliográfiával és mód­szertani útmutatóval, szemléltető grafikonokkal ellátott konzultá­ciókat, tematikai vázlatokat köz­lünk. Ezen kívül konzultációs ol­dalainkon válaszolunk olvasóink, a pártoktatásban részt vevők po­litikai-ideológiai problémákkal kapcsolatos kérdéseire. Meggyőződésünk, hogy ez a po­litikai oktatási év is hozzájárul tudatformáló munkánk eredmé­nyességéhez, közvetlenül elősegíti hatalmas gazdasági és társadalmi feladataink maradéktalan teljesí­tését. Újabb lépés lesz a gazdag általános és szakmai műveltségű ember, a leghaladóbb világné­zettel — a dialektikus és törté­nelmi materializmussal — felvér­tezett ember, a cselekvő, párthű és hazáját szerető honpolgár ki­alakítása felé. Ezekkel a gondo­latokkal kívánunk jó munkát, eredményes tevékenységet a párt­oktatás minden résztvevőjének.

Next