Előre, 1973. október (27. évfolyam, 8055-8080. szám)
1973-10-02 / 8055. szám
ELŐRE 2. oldal A MELEG ŐSZELŐ ORSZÁGSZERTE BEÉRLELTE A SZŐLŐT, GYORSÍTSUK MEG A SZÜRETET, MIVEL AZ OKTÓBERI ESŐZÉSEK BEÁLLTA VESZÉLYEZTETHETI AZ IDEI TERMÉST • 112 000 HEKTÁRON KELL MÉG LESZEDNI A GEREZDEKET AZ ORSZÁGBAN •A KUKULLÓ MENTÉN A TERMELŐEGYSÉGEK TÖBBSÉGÉBEN VASÁRNAP IS SZÜRETELTEK • SZŐKEFALVÁN IMMÁR NÉGY NAPJA HORDJÁK A SZŐLŐTERMÉST A FELDOLGOZÓBA • CSEND HONOL A TŐKÉK KÖZÖTT A BALÁZSFALVI ÁLLAMI VÁLLALAT HATÁRÁBAN Október első napja sem hozta el az esős időt, továbbra is meleg, száraz az időjárás, kedvez a mezőgazdasági munkáknak. Az ősz eleji napsütés beérlelte a szőlőtermést, zamatosak a bogyók, megfelelő a cukortartalmuk, elérkezett a szüret ideje. Az ország szőlőtermesztő vidékein már megkezdték a gerezdek szedését, így is van ez rendjén, hiszen a tavalyi esztendő a példa arra, hogy a szüret halogatása, valamint a csapadékdús időjárás nagy veszteségek okozója lehet. A meteorológusok október ötödikétől tartós esőzések beállását jósolják, ez azt jelenti, hogy a munkaütem csökkenése mellett növekszik a termés egy része elvesztésének a lehetősége is. Éppen ezért igyekezni kell a tennivalókkal, hogy minél előbb biztonságba kerüljön a bornakvaló. Bejárva a Küküllő-mente szőlőseit, azt tapasztaltuk, hogy nem egy termelőegységben kihasználták a munkára alkalmas időt és vasárnap is dolgoztak a téesz-tagok állami vállalati dolgozók, diákok. Munkától zajos a szőlős A Marosvásárhelyt Balázsfalvával összekötő műút mentén katonás sorokban állnak a szőlőtőkék, tömött szemű gerezdék kacsintanak ki a levelek alól. Fehérleányka, Királyleányka, Rizling, Muskotály terem a domboldalakon. A belőlük készült borok Hiányzik A nap még nem delel, a balázsfalvi állami vállalat présháza mellett azonban csend van. Már több mint egy órája járunk az egység udvarán, ahol a vállalat értékei szanaszét hevernek, de senki sem kérdi mit keresünk ott. Sőt akár az itt lévő teherautót is elvihettük volna hordóstól, mindenestől együtt. Nyitott ablakkal otthagyva áll a nem éppen kis pénzbe kerülő kocsi, akárki beindíthatja a motort és Puttonyokba kerül Aranyérmes a balázsfalvi szőlészeti kísérleti állomás Traminije, világgá vitte a Küküllő-menti borok hírét. És most a kísérleti állomás Cimpus Libertátis farmián puttonyokba kerül a messze földön ismertek. Most, hogy a meleg szeptember beérlelte a bogyókat, teljében a szüret. Immár négy napja telnek a puttonyok, szállítják az utánfutók a feldolgozóba a préselnivalót. Több mint tíz hektáron leszedve a termés a szőkefalvi ál tovaroboghat vele. Látszik, hiányzik a gazda a balázsfalvi vállalat házatáján, mert a saját értékeit nem hinnénk, hogy valaki csak úgy otthagyná az országút mellett lévő nyitott udvaron. És a szőlősben is ugyanaz a helyzet. Akár tonnaszámra vihettük volna a termést, egy teremtett lélek sem kérdezte mit keresünk a tőkék között. Amikor már indultunk volna tova, előballagott az őr, Balázs György a Tramini és társai bornak való, hogy onnan utánfutókba rakva szállítsák a préshez. Vasárnap délelőtt a kísérleti állomás dolgozói mellett a balázsfalvi faipari líceum tanulói is szüreteltek, segítettek a szőlőlami mezőgazdasági vállalat 1-es farmja 1-es brigádjának a területén. Előreláthatólag rövid időn belül a feldolgozóba kerülnek az összterületről a bogyók. És hogy ez ne csak üres szóbeszéd legyen vasárnap délelőtt nem kevesebb mint százhúsz ember dolgozott a szőlősben. Amint képünkön is látszik, vasárnap is munkanap volt Szőkefalván. — Nem féltik, hogy elvesznek az itt heverő értékek ? — kérdezzük. — Dehogynem, csakhogy egyedül mit tehetnék ? — Dolgoztak kora délelőtt a szőlősben ? — Szüretelni nem szüreteltek, pedig az igaz, ha jön a dér, meg az eső, megpocsékolhatja a termést. Jó lett volna, ha kihasználjuk az ilyen szép időt. örvendetes lett volna, ha a munkára alkalmas vasárnapot is kihasználták volna a balázsfalvi állami vállalatban, széknek. A pince körül a gépek is beindultak, szabadítják ki burkából a nedűt. Szinte ömlik a medencébe az édes, zamatos folyadék, hogy nemsokára kiforrjon belőle a balázsfalvi újbor. Román Győző a gazda (Ceban Gheorghe felvételei) MEGKEZDŐDÖTT A TURISZTIKAI ÚJSÁGÍRÓK ÉS ÍRÓK NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGÉNEK (TUNISZ)XVIII. KONGRESSZUSA A tengerparti Neptun fürdőhelyen vasárnap megnyílt a Turisztikai Újságírók és írók Nemzetközi Szövetségének (TUNISZ) XVIII. kongresszusa. A Románia Szocialista Köztársaság Újságíró Szövetsége mellett működő turisztikai újságírók és írók román egyesülete és a Turisztikai Minisztérium által rendezett összejövetelen csaknem 200 újságíró, író és propagandista vesz részt Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Franciaország, a Német DK, Németország SZK, Görögország, Írország, Izrael, Olaszország, Jugoszlávia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Törökország, Magyarország, a Szovjetunió és Románia képviseletében. Meghívottként részt vesznek az UNESCO és az Újságírók Nemzetközi Szervezetének a képviselői. A kongresszus témájának címe: „A turisztikai újságíró és író szerepe a modern turista formálásában." A megnyitó ünnepségen részt vett Vasile Vilcu, az Államtanács alelnöke, a Constanta megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, Ion Cosma turisztikaügyi miniszter, Nestor Ignat, az Újságíró Szövetség elnöke, Andrei Vela, a Külföldi Kultúrkapcsolatok Román Intézetének alelnöke, Titus Deac, az Ifjúsági Turisztikai Hivatal elnöke, központi újságok és szakfolyóiratok főszerkesztői, társadalmi-kulturális személyiségek. A kongresszust megnyitva, Nestor Ignat az Újságíró Szövetség és az összes román újságírók nevében kiemelte a turisztikai publicisztika hozzájárulását a népek közötti jobb megismeréshez, a szellemi értékek fokozottabb cseréjének kialakításához. A jelenlevők nagy figyelemmel hallgatták és hosszas, élénk tapssal fogadták Ion Gheorghe Maurernek, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének a kongresszushoz intézett üzenetét. A TUMSZ nevében e szervezet elnöke, Vécsey György meleg köszönetét nyilvánította Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének a kongresszushoz intézett üzenetéért. Ezután Vasile Vilcu elvtárs köszöntötte a kongresszus részvevőit. Kiemelve, hogy a román kormány milyen fontosságot tulajdonít a turisztikának, a felszólaló kifejezte meggyőződését, hogy a jelenlevő újságírók és írók írásaik révén hozzá fognak járulni a turizmus fejlődéséhez, a népek közti jobb megismeréshez és barátsághoz. Ezután beszédet mondott Románia turisztikai minisztere. Kiemelve a kongresszus témájának fontosságát a felszólaló rámutatott, hogy Románia rendkívüli fontosságot tulajdonít a nemzetközi turisztikai kapcsolatoknak, a nemzetközi turisztikai értékek megismerésének és népszerűsítésének. A kongresszust üdvözölte még Hiszi Topus, az UNESCO közlekedésügyi és tájékoztatásfejlesztési osztályának vezetője és Antonio Karabinis, a NUSZ nemzetközi osztályának vezetője. A megnyitó ülés befejezéseként a TUMSZ elnöke köszönetet mondott a kongresszus román szervezőinek a munkálatok jó körülmények közötti lebonyolításához nyújtott feltételekért, s kiemelte, hogy a román nép vendégszeretetét és szívélyességét szerte a világon jól ismerik. A kongresszuson Victor Vintu, és a turisztikai újságírók és írók román egyesületének elnöke A turisztikai újságíró és író szerepe a modern turista formálásában címmel jelentést terjesztett elő. A kongresszus folytatja munkálatait. A kongresszus részvevőinek tiszteletére a turisztikai miniszter vacsorát adott. Tisztelt vendégek! Hölgyeim és uraim! A román kormány nevében melegen üdvözlöm a Turisztikai Újságírók és írók Nemzetközi Szövetsége XVIII. kongresszusának a részvevőit. Olyan korszakban élünk, amikor a világ fokozottabban érzi, mint bármikor a múltban annak szükségességét, hogy szabad legyen a hírközlés az emberek között, hogy egyre intenzívebb legyen az emberi géniusz által alkotott anyagi és szellemi értékek körforgása. Ilyen hírközlési szabadságot követel természetesen a hatalmas fejlődést elért tudomány, amely, mint jól tudjuk, nem ismer és nem is ismerhet határokat és megköveteli az állandó tájékoztatáscserét és az összes országok tudósai közötti szoros kapcsolatot. Ezt követeli meg ugyanakkor az országok és népek egyre fokozottabb egymásrautaltsága korunk műszakitudományos forradalmának befolyása alatt. Egyre nyilvánvalóbb, hogy olyan létfontosságú kérdések, amelyekkel napjainkban az emberiség szemben találja magát, mint az országok közötti gazdasági szintkülönbség csökkentése, a gyengén fejlettség, a világ kiterjedt övezetein még fennálló éhség és nyomor felszámolása, a környezet szennyeződésének leküzdése — hogy csak néhányat említsünk a legfontosabbak közül — csupán akkor oldhatók meg, ha sokoldalúan kiszélesednek a kapcsolatok az összes országok között, szoros együttműködés jön létre gazdasági-politikai, társadalmi, kulturális téren. Ilyen körülmények között az emberi szolidaritás, amely az idők során szüntelenül fejlődött és egyre sokrétűbb formát öltött, mind tágabb és mélyebb értelmet kap. Ez a szolidaritás egyre fokozottabban objektív szükségességgé válik az összes népek, az egész emberiség haladása szempontjából. A jelenlegi helyzet új jelentőséget biztosít a turisztikának, amely példátlanul fejlődik. Nem mulaszthatjuk el, hogy meg ne jegyezzük: egy olyan világban, amelyben a legfontosabb érdekek a széles körű emberi szolidaritás mellett szólnak, a pihenésnek és szórakozásnak az az eszköze, amelyet a turisztika jelent, önmagában azzal, hogy elősegíti a festői helyeknek, a múlt nevezetességeinek, a gazdasági, társadalmi, kulturális létesítményeknek a megismerését, lehetővé teszi, hogy az emberek közeledjenek egymáshoz és jobban megértsék egymást, ami végeredményben elősegíti a barátság és a nemzetközi együttműködés fejlődését. Ebből a szempontból teljesen világos a turisztikai sajtó szerepe, minthogy e sajtó rendeltetése híven tájékoztatni és ösztönözni az embereket egymás megismerésére, a közöttük fennálló párbeszéd folytatására és baráti és együttműködési kapcsolatok meghonosítására. Az önök kongresszusa, amelynek központi vitatémája „A turisztikai újságíró és író szerepe a modern turista formálásában“, egész bizonyosan jelentős mozzanat lesz a turisztikai sajtó tevékenységének tökéletesítésében, a jelenlegi követelményeknek megfelelően. Ezekkel a gondolatokkal kívánok teljes sikert az önök munkájához, és minél kellemesebb időtöltést országunkban. ★ Ion Gheorghe Maurernek, a Minisztertanács elnökének üzenete a kongresszus részvevőihez A SOK ÁRAMOT FOGYASZTÓ ÜZEMEKBEN MÉG JOBBAN KELL TAKARÉKOSKODNI A villamosenergia - gazdálkodásnak minden országban nagy jelentősége van. Lényegében két dologra szorítkozik; egyfelől a természeti adottságok energiatermelésre való bevonására, másfelől az előállított energia gazdaságos, hatékony felhasználására. A gazdasági-társadalmi fejlődést nem lehet elképzelni az energiatermelés, s azon belül a villamosenergia-termelés állandó, gyorsütemű növelése nélkül. Szerte a világon növekszik az energiaigény, egyre inkább fokozódik a villamosenergia-fogyasztás. Termelése jelenleg tízévenként, a közeljövőben pedig ötévenként megkétszereződik. A villamosenergia-termelés és -fogyasztás fontos helyet foglal el hazánk gazdaságfejlesztési politikájában. Az áramfejlesztő generátorok beszerelt teljesítőképessége — az 1938-as évi 501 MW-tal szemben — jelenleg megközelíti a 8500 MW-ot, az évi villamosenergia-termelés pedig meghaladja a 40 milliárd kilowattórát. S míg 1938-ban egy lakosra átlagosan 72,4 kilowattóra villamosenergia jutott, ez most több mint 2000 kilowattóra. Az ország ipari termelésének 3,2 százalékát ez az iparág szolgáltatja. Persze, a nagyméretű fejlesztésnek együtt kell járnia a gazdaságossággal. A villamosenergia-gazdálkodásban alapos megfontoltságnak, tudományos előrelátásnak és célszerűségnek kell érvényesülnie, mindenekelőtt azért, mert az áram előállítása igen tetemes mennyiségű szenet, földgázt és nyersolajat igényel. Ezenkívül a villamosenergiát termelő berendezések előállítása nagy beruházásokat követel, s az anyagi erőforrások — mint minden országban — nálunk is korlátozottak. A villamosenergia tehát drága kincs. Úgy kell vele gazdálkodnunk, hogy a tüzelőanyagok ésszerű felhasználása mellett a termelés állandóan növekedjék, s kielégítsen minden valós, indokolt szükségletet s az exportigényeket is. Következik, hogy a villamosenergiával való takarékosság elsőrendű nemzetgazdasági érdek, s a mostani körülmények között parancsoló szükségesség. Maros megye ipari vállalatai igyekeznek jól gazdálkodni a villamosenergiával, érvényesítik a gazdaságosság és takarékosság elvét, örvendetes, hogy a megye vállalatainak túlnyomó többsége hatványozott figyelmet fordít a villamosenergia ésszerű, hatékony felhasználására. Íme néhány beszédes példa: a tirnaveni-i üveggyár az év első felében 3,4 millió kilowattóra villamosenergiát takarított meg; a régeni fakitermelő és szállító vállalatban ez a megtakarítás közel 1 millió kilowattórára emelkedik; kedvező a helyzet az Electromures vállalatban, a Metalotechnicában, az Autójavító vállalatban, a helyiipari vállalatban is —, hogy csak néhány jellemző esetet említsünk. Hadd nézzük azonban az érem másik oldalát is. A megye két legnagyobb áramfogyasztó vállalata — a marosvásárhelyi Műtrágya Kombinát és a tirnaveni-i Vegyipari Kombinát — az említett időszakban a megengedettnél jóval nagyobb mennyiségű villamosenergiát használt fel; az előbbinél a túllépés 10 millió kilowattóra, az utóbbinál pedig közel 22 millió kilowattóra. Az említett két nagyfogyasztó túlfogyasztása oda vezetett, hogy a megyében mintegy 20 millió kilowattóra villamosenergiával használtunk fel többet a megengedettnél. A villamosenergia jelentős tétellel szerepel az anyagi költségek között, s ha e tétel növekszik, kedvezőtlenül alakul a vállalat egész gazdasági-pénzügyi tevékenysége. A tirnaveni-i kombinátban a villamosenergia részaránya az összköltségekben eléri a 25 százalékot, érthető hát, hogy a túlfogyasztás növelte a termelési költségeket. Ennél az egységnél az év első hét hónapjában az ezer lej árutermelésre eső költségszintet 22,03 lejjel haladták meg, s ebbe nagyon beleszólt — több más tényező mellett — a túlzott villanyáramfogyasztás is. Bár az energiával való takarékos gazdálkodásban elsősorban a sokat fogyasztók jönnek számításba, nem kevesebb a tennivaló a kisebb termelőegységekben sem Szól ez a megállapítás a téglagyáraknak, a régeni fafeldolgozó vállalatnak, a könnyűipari felszereléseket gyártó vállalatnak, a húsipari vállalatnak és a konzervgyárnak ahol bár kisebb mértékben, de túllépték a megengedett villanyáram fogyasztást. Sok helyen azzal érvelnek, hogy a termelési terv túlteljesítése követeli meg a túlfogyasztást. A szemlélet helytelen, mert a termelés volumenének növekedése mit sem ér, ha ezzel aránytalanul nőnek a ráfordítási költségek. Ellenkezőleg, az ipari termelés gyarapodása lehetővé teszi, hogy a költségelemek nagyobb mennyiségű termékre oszoljanak meg, következőleg: csökken az egységnyi önköltségi ár, növekedik a termelés gazdaságossága A villanyáram-pazarlás elé sorompót kell állítani mindenütt. Fel kell számolni az olyan helyzeteket miszerint üzemeltetnek gyárrészlegeket és berendezéseket akkor is, ha termelésük nem kifizetődő vagy nem termelnek. Véget kell vetni az olyan szemléletnek, hogy „egy-két égő nem a világ, s egész nap ég a villanyműhelyekben és irodákban egyaránt. Sok kicsi sokra megy, egy adott fokon pedig már tetemes veszteség éri a vállalatot, s még nagyobb a nemzetgazdaságot. Veress Gyula közgazdász MAROS MEGYÉBEN 1973. OKTÓBER 2., KEDD TÁVIRATOK Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és Ion Gheorghe Maurer elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke táviratban üdvözölte Mao Cetung elvtársat, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnökét, Dun Bi t elvtársat, a Kínai Népköztársaság ügyvezető elnökét, Csu De elvtársat, a Kínai Népköztársaság Országos Népi Gyűlése Állandó Bizottsága elnökként...1” Csu En-laj elvtársat, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökét Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke üdvözlő táviratot küldött Yakuba Gowon tábornoknak, Nigéria Szövetségi Köztársaság szövetségi katonai kormánya vezetőjének, a fegyveres erők főparancsnokának Nigéria függetlenségi évfordulója alkalmából. Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke táviratban üdvözölte Seretse Khamat, Botswana Köztársaság elnökét Botswana nemzeti ünnepe alkalmából. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága táviratban kívánt teljes sikert a Guineai Demokrata Párt Conakryban folyó X. kongreszszusának munkálataihoz. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága a Jordániai Kommunista Párt megalakulásának 30. évfordulója alkalmából táviratban üdvözölte a párt Központi Bizottságát. TUDATFORMÁK) (Folytatás az 1. oldalról)dések megismerése és elmélyítése a fő cél. A különböző pártoktatási formák nagyszerű keretet szolgáltatnak olyan időszerű kérdések megvitatására, mint a gazdasági hatékonyság, a munka termelékenysége, az anyagfogyasztás csökkentése, a beruházási tervek maradéktalan teljesítése stb. De e fontos gazdasági és politikai kérdések mellett számos tanfolyam és politikai kör szocialista etikai problémákat tanulmányoz. Konkrétan megvitatja az Országos Pártkonferencia által elfogadott, a kommunista életvitelről és munkáról, a szocialista etikáról és méltányosságról szóló normatervezetet. Ezen kívül a politikai oktatásnak hozzá kell járulnia a tudományos, materialista világnézet kialakításához, a misztikus és tudománytalan nézetek visszaveréséhez is. Mint a párt Központi Bizottságának útmutatásai kidomborítják, a pártoktatás ebben az évben is ugyanolyan szervezeti keretek között működik, mint a múlt esztendőkben. Egy újdonság azonban van: egyes pártszervezetek, propagandisták javaslatára évente 4-6 témát meg lehet vitatni pártgyűlésen és a politikai tanfolyamokat a pártgyűléssel egy napon lehet megtartani. Ennek az az előnye, hogy növekszik a pártoktatás szerepe, bevonja a párttagok és nem párttagok széles tömegeit a vitába. Ugyanakkor időmegtakarítást jelent. Szintén a szervezésnél kell elmondanunk, hogy változatosabbá válnak a különböző tevékenységi formák. Leckék, előadások, konferenciák hangzanak el, szimpozionokat tartanak, kérdés-felelet formájában mélyítenek el különböző témákat, vagy múzeumlátogatásokat szerveznek. A lényeg azonban az, hogy a propagandisták találják meg a legmegfelelőbb eszközöket a résztvevők felkészítésére, az ismeretek alkotó elsajátítására. Ebben nagy segítségükre lehetnek a társadalomtudományi kabinetek. A sajtó, a rádió és a televízió is hozzájárul a politikai oktatásban részvevők felkészítéséhez, a propagandisták irányításához Lapunk — akárcsak az elmúlt két esztendőben — ebben a politikai oktatási évben is elő kívánja segíteni a különböző politikai tanfolyamokon, kurzusokon résztvevők felkészülését, a megvitatásra kerülő témák jobb megértését és rendszerezését, az ismeretanyag elmélyítését. Éppen ezért a pártoktatásban résztvevők segítségére négy alapvető témakörben rendszeresen konzultációt közlünk: 1. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének kérdései ; 2. A Román Kommunista Párt gazdaságpolitikája; 3. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdasági kérdései; 4. Az erkölcsi-honpolgári nevelés problémái. Azok számára akik ezekben a tanulmányi körökben vesznek részt kéthetenként — külön oldalon — bibliográfiával és módszertani útmutatóval, szemléltető grafikonokkal ellátott konzultációkat, tematikai vázlatokat közlünk. Ezen kívül konzultációs oldalainkon válaszolunk olvasóink, a pártoktatásban részt vevők politikai-ideológiai problémákkal kapcsolatos kérdéseire. Meggyőződésünk, hogy ez a politikai oktatási év is hozzájárul tudatformáló munkánk eredményességéhez, közvetlenül elősegíti hatalmas gazdasági és társadalmi feladataink maradéktalan teljesítését. Újabb lépés lesz a gazdag általános és szakmai műveltségű ember, a leghaladóbb világnézettel — a dialektikus és történelmi materializmussal — felvértezett ember, a cselekvő, párthű és hazáját szerető honpolgár kialakítása felé. Ezekkel a gondolatokkal kívánunk jó munkát, eredményes tevékenységet a pártoktatás minden résztvevőjének.