Előre, 1975. április (29. évfolyam, 8517-8542. szám)
1975-04-01 / 8517. szám
> ELŐRE - 1975. április 1; TÁVIRAT NICOLAE CEAU$ESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnökének Románia Szocialista Köztársaság elnökévé történt újraválasztása alkalmából örömmel gratulálunk önnek és minél nagyobb sikereket kívánunk tisztsége és az önre háruló bonyolult feladatok teljesítésében. Ismételten boldogságot kívánunk önnek, boldogságot és haladást a romániai testvérnépnek. Kívánjuk, hogy a népeink, pártjaink és kormányaink közötti baráti kapcsolatok tovább fejlődjenek. OSVALDO DORTICOS TORRADO, Kuba Köztársaság elnöke FIDEL CASTRO RUZ főparancsnok, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, miniszterelnök KÖZÉLETI HÍREK Elutazott a fővárosból Todo Kurtovics elvtárs, a Jugoszláviai Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a JKSZ KB Elnöksége Végrehajtó Bizottságának titkára, aki az RKP KB meghívására baráti látogatást tett országunkban. Colomboba (Sri Lanka) utazott az Interparlamentáris Unió román csoportjának küldöttsége, élén Corneliu Manescu elvtárssal, a Nagy Nemzetgyűlés külpolitikai és nemzetközi gazdasági együttműködési bizottságának elnökével, az Interparlamentáris Unió román csoportjának elnökével, hogy részt vegyen az Interparlamentáris Unió tavaszi ülésszakán. A küldöttségben részt vesznek a következő képviselők: Ioan Ceterchi, a Törvényelőkészítő Tanács elnöke, Mihail Hațeganu, a Román Külkereskedelmi Bank alelnöke és Decebal Urdea pénzügyminisztériumi igazgató. ■ A Kis-Küküllő mentén végig, így a zsidvei ámv Cetatea de Baltá-i (Fehér megye), 5-ös számú farmjának földjein is szépen telelt a búza. A farm szakemberei — mint felvételünkön is látható — a természet kegyeit úgy akarták meghálálni, hogy a szép tavaszi napokat maximálisan kihasználták, a 150 hektáros táblán hadjáratot indítottak a még csak sarjadó gyomok ellen... (Stefan Albescu felvétele) KIHASZNÁLNI MINDEN TALPALATNYI FÖLDET FEHÉR MEGYEI TUDÓSÍTÁS A XI. pártkongresszus után, a mezőgazdaság, a mezőgazdasági kutatás, a talajjavítás és haltenyésztés területén működő párt- és állami aktíva nemrég lezajlott országos tanácskozásán újólag felvetődött a fő mezőgazdasági termelőeszköz, a föld ésszerű kihasználásának kérdése, amelynek megoldása a mezőgazdasági termelés növelésének egyik alapvető feltétele. A szántóterületek gyarapítása, a talaj feljavítása, a föld körültekintő hasznosítása érdekében országszerte számos intézkedést léptettek életbe. Valamennyi megyében részletes öntözési, lecsapolási tervet dolgoztak ki. Vargató Ilié mérnököt, a Fehér megyei talajjavítási hivataligazgatóját kértük meg, tájékoztasson ez évi terveikről, a soron lévő munkálatokról. — Tervünk rendkívül sokrétű, komplex feladatokat ölel fel, az árvízvédelemtől a lecsapolásig és talajeróziót gátló munkálatokig, amelyeket szünet nélkül folytattunk a téli hónapok folyamán is. Legjelentősebb és legnagyobb befektetést igénylő munkálataink pillanatnyilag az árvízvédelemmel kapcsolatosak. A megyeszékhelyen az Ompolyt, Ocna Muresen pedig a Marost szabályozzuk, egyenként mintegy nyolcmillió lejes befektetéssel. A gátépítéssel és folyószabályozással e városok lakónegyedei és ipartelepei védelmének biztosításán túlmenően, nagy földterületet szabadítunk fel a mezőgazdasági művelés számára. Az Ompoly folyó mentén például közel 400 hektárt. Az említett munkálatokat az elmúlt évben kezdtük meg és ez év folyamán fejezzük be. S ezzel párhuzamosan hozzákezdünk két patak szabályozásához is. Jelenleg maga a talajjavítási hivatal tájéka is amolyan építőtelep benyomását kelti... /Előregyártott elemekből összeállított barakkok sorakoznak az udvaron, hasonlóban került sor e beszélgetésre is. Mellettünk hatalmas műhelycsarnok falait húzzák, odébb leendő épület alapjait ássák./ — Valóban építőtelep van körülöttünk. Nemrégen kaptuk meg ezt a területet s az irodaépületeken kívül két nagy műhelyt építünk, hogy gépeink felszereléseink javítását, karbantartását télen-nyáron védett helyen végezhessük. Annál is inkább, mert gépparkunk az idén néhány nagyteljesítményű földgyaluval és kotrógéppel, valamint egyéb felszerelésekkel, szállítóeszközökkel gyarapszik. A mezőgazdasági párt- és állami aktíva tanácskozásának felhívása értelmében, országos viszonylatban erre az évre több mint 500 ezer hektár öntözésre való berendezését irányozták elő. A talajjavítási program megvalósítása lehetővé teszi, hogy az öntözött terület ez év végéig elérje a két millió hektárt. Mekkora területet vállal magára az öntözési program előirányzataiból Fehér megye? — Ilyen tekintetben mindezidáig nemigen dicsekedhettünk. Igaz, a megye földrajzi adottságai sem alkalmasak mindenhol e célra. Mezőgazdasági egységeink jelenleg összesen mintegy félezer hektárnyi öntözött területtel rendelkeznek. Ez az év ilyen tekintetben is sok változást hoz. Május közepéig közel hétszáz hektár területet rendezünk be öntözésre. Az enyedi állami mezőgazdasági vállalat száz hektárján már elkészült a csatornarendszer, csupán a szivattyúállomás felszerelése van hátra. Itt komlót fognak termeszteni. De mint mondottam, május közepéig megépítjük az öntözőberendezéseket a megyeszékhelyhez tartozó Dardán, ezen kívül Sintimbrun, Tártábán, és jónéhány helyen még. S természetesen május után is folytatjuk a munkálatokat. Jövő év közepéig a tervek szerint a jelenlegin kívül még 1300 hektárnyi öntözött terület lesz a megyében. — S miközben egyes területek öntözésre szorulnak, másokat a fölösleges talajvíztől, elmocsarasodástól kell megmenteni... — Természetesen, tevékenységünk másik fontos tartozéka a lecsapolás. Mintegy kétszáz hektárnyi terület szerepel idei tervünkben. Ebből negyvenet már letudtunk. Budesten és Cetatea de Baltán kerül sor nagyobb méretű lecsapolásra. A legelőgazdálkodási vállalat megbízásából elvállaltuk a gárdai határban százhektárnyi rét rendbehozását. De itt kell megemlítenem a talajerózió leküzdését célzó munkálatainkat is. Ezekre főként a nyári hónapokban kerül sor. Persze a talajvédelmi, -javítási munkák nem csupán a mi feladatkörünkbe tartoznak. Hasonló akcinkat szerveznek a mezőgazdasági egységek s valamennyi érdekelt intézmény. Mi végezzük a mezőgazdaságban történő építkezések tervezését, műszaki támogatást nyújtunk, és gépekkel, felszerelésekkel sietünk segítségükre. Falvakon és városon egyaránt talajvédelmi hazafias munkaakciókat szerveznek mondhatni naponta. A Szocialista Egységfront helyi szervei, csak az év első két hónapjában több mint hétezer embert mozgósítottak. A párhuzamosan folyó munkálatok eredményeként Fehér megyében több mint ezer hektár elhanyagolt, leromlott vagy felhasználatlan földterületet teszünk művelhetővé. Módosultak-e terveik a mezőgazdasági dolgozókkal tartott tanácskozás útmutatásai nyomán? — Eltökélt szándékunk, hogy tervelőirányzatainkat minden területen határidő előtt teljesítjük és ki is egészítjük. Vállaltuk például, hogy terven felül lecsapoljuk a Nagyszékás mentén húzódó mocsaras területeket. Továbbá, hogy felkutatjuk azokat az övezeteket, ahol haltenyésztésre rendezkedhetünk be. Ilyen tekintetben ugyanis meglehetősen lemaradt Fehér megye s ideje mielőbb behozni a lemaradást. Ésszerűen kihasználni minden talpalatnyi földterületet! — ez a jelszavunk, hiszen ez egyik fő feltétele a korszerű, magas termelékenységű mezőgazdaság fejlesztésének, megyénkben is, akárcsak szerte az országban. Jakab Márta Összehívták a KISZ X. kongresszusát és az RRDESZ X. konferenciáját Március 29-én, szombaton együttes plenáris ülést tartott a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és a Romániai Kommunista Diákegyesületek Szövetségének Tanácsa. A plénum elhatározta, hogy 1975 novemberében öszszehívták a Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusát és a Romániai Kommunista Diákegyesületek Szövetségének X. konferenciáját, majd megállapította a napirendet és a kongresszus, valamint a konferencia képviseleti normáit. A plénum munkálatainak befejezéseként beszédet mondott Cornel Burtica elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára. A részvevők táviratot intéztek Nicolae Ceaușescu elvtárshoz, s ebben a többi között a következőket írják: A haza összes fiataljai — románok, magyarok, németek, szerbek és más nemzetiségűek— a pártunk és államunk bel- és külpolitikája iránti teljes bizalommal, egyetlen akaratban egyesülve kifejezik azt az elhatározásukat, hogy az első sorokban vesznek részt abban az alkotó munkában, amelyet népünk az évi terv példás teljesítésének és túlszárnyalásának, az ötéves terv határidő előtti megvalósításának szentel. A fiatal munkások, parasztok, tanulók, diákok, értelmiségiek és katonák, akik a kommunisták munkája és élete, a szocialista etika és méltányosság elveinek és szabályainak törvénykönyvében foglalt előírások szellemében élnek és dolgoznak, vállalják, hogy forradalmi kitartással és határozottsággal munkálkodnak, hogy odaadással, egész tevékenységükkel válaszolnak arra a felhívására, amelyet ön, szeretett Nicolae Ceaușescu elvtárs a párt XI. kongresszusának magas szónoki emelvényéről hozzájuk intézett, és a legmagasabb szinten teljesítik a hazánk szocialista jelenének és kommunista jövőjének a megteremtésében reájuk háruló feladatokat. Ismételten kifejezve a mélységes szeretetet és tiszteletet, amelyet a párt iránt, ön iránt, Nicolae Ceaușescu elvtárs, a nép legszeretettebb fia, a kommunista munka és élet példaképe, a szocialista nemzetünk nagy eszményei szolgálatába állított lendületes tevékenység példaképe, a következetes internacionalista harcos iránt érzünk, felújítjuk azt az ünnepélyes vállalásunkat, hogy mindent megteszünk a párt ügyéért, a haza és a nép javáért, a szocializmus és a kommunizmus romániai győzelméért . ÁKOSI ZÖLD MEZŐK (Folytatás az 1. oldalról), gyakori áradásával rengeteg kárt okoz, de nem sokáig, még ebben az évben megkezdik szabályozását. Hamarosan a második vetési ciklus kezdődik, érkezése sok munkát jelent Ákoson, mivel 900 hektáron szemes- és száz hektáron silókukoricát termesztenek. Az eddig végzett munka fedezet arra ,hogy nem lesz fennakadás, ha az időjárás is kedvez, gyorsan befejezik vetését, mivel a gépészek nagy ütemben készítik elő a magágyat. A jó gazdákra valló előrelátás más jeleit is tapasztalhattam Ákoson, a téesz terveiben ötven hektár cukorrépa és 80 hektár kukorica öntözéses művelése szerepel. Nos, terven felüli területet is előkészítettek, mivel zöldséget is termesztenek saját szükségletükre. — Ellenőriztük a sáncokat, csöveket — mondotta Tarr Mihály, a termelőszövetkezeti műhelyek vezetője —, a szivattyúkat is üzemképes állapotba helyeztük. Tarr Mihály vezetése alatt valóságos kis üzemcsoport működik. A tavasz érkezéséig kijavították a szekereket, az öreg gépkocsikat, traktorokat, mivel hozzáértő szakemberek dolgoznak a műhelyekben, a motorszerelő Marti Gábor, Juhász Ferenc esztergályos. Sok gumikerekű szekeret használnak a szállításra, s hogy a fogatok állandóan járjanak, vulkanizáló műhelyük is van, a 73 éves és minden nap dolgozó Csíki Sándor, az ugyancsak idős Szabó Sándort is betanította segítségnek maga mellé. Ők végzik el az akkumulátorok feltöltését is. A műhelyekben folyó szorgos munkára jellemzően időben készítették el a melegágyakhoz szükséges kereteket is, a 25 hektár dohányhoz szükséges palánták már kelnek a melegágyakban. Ákoson nem véletlenül zöldellnek a mezők tavasz elején. A szorgalmas, időben végzett tevékenység eredményét a helybeliek máris elégtétellel szemlélhetik. KÖZMŰVELŐDÉS (Folytatás az 1. oldalról) pártdokumentumokat, különös figyelmet fordítva a munkaközösségek előtt álló sajátos gazdasági feladatokra, az új munkamódszerek népszerűsítésére, a gazdasági hatékonyság emelésének korszerű módozataira, a tudományos gondolkodás fejlesztésére. Hadd jegyezzem meg, hogy itt, Nagybányán, a népi egyetem keretében, Enciklopédia címmel magyar nyelvű tanfolyamot tartunk, melynek széles, érdeklődő közönsége országunk politikai-tudományostársadalmi életének kiváló személyiségeivel találkozik rendszeresen, s amelynek látogatói az irodalom és művészet kérdéseiről is színvonalas előadásokat hallgathatnak. Nagybánya mellett Felső-Visó, Lápos, Máramarossziget, Költő, Tiszahosszúmező és más helységek művelődési hajlékaiban fejtenek ki magyar nyelvű ismeretterjesztő munkát differenciált, gazdag tartalommal. A jövőt illetően, a tudományos ismeretterjesztő munka legjobb tapasztalatait véve alapul, változatlanul azt tartjuk legfontosabb célkitűzésünknek, hogy mozgósítsuk a tömegeket a párt XI. kongresszusán hozott határozatok megvalósítására, azt az új típusú embert formáljuk, aki a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére hivatott. — Máramarosban szép hagyománya van a műkedvelő művészetnek. Hogyan értékeli ön az amatőr mozgalom mai eredményeit ? — Máramaros megyében valóban gazdag hagyománya van a műkedvelő művészetnek. Ez a művészet az utóbbi évtizedekben a legszélesebb dolgozó tömegek birtokába került, azáltal, hogy az öszszes művelődési házak és otthonok fontos feladatuknak tartják az amatőr mozgalom felvirágoztatását, bekapcsolását az esztétikai, etikai, hazafias, állampolgári nevelés egészének folyamatába. Gazdag hagyományokból következő törekvés az, hogy minél magasabb szintű műkedvelő művészetet teremtsünk, megfelelő műsorterv és megfelelő szakmai irányítás biztosításával. Manapság az olyan hagyományos műkedvelő csoportok mellett, amilyenek a kórusok, a színjátszó- és tánccsoportok, gazdag politikai nevelőmunkát fejtenek ki a szép számmal létrejött új agitációs művészbrigádok , nagy népszerűségnek örvendenek az ugyancsak viszonylag új népszínházak, folklór-együttesek, népi irodalmi színpadok. Megyénk műkedvelő művészetének színvonalát rendszerint az országos seregszemléken, fesztiválokon mérhetjük le, és hadd jegyezzem meg, hogy rendszerint elsők vagyunk az ilyen országos találkozókon. A színházi és táncos-zenei formációk 1974-es országos versenyén tizenegy aranyérmet és harmincegynéhány más kitüntetést nyertünk. A műkedvelő csoportok állandósítására, a művészeti mozgalom szüntelen ösztönzésére megyei versenyeket, fesztiválokat kezdeményeztünk, amelyek immár hagyományosan, évi rendszerességgel megrendezésre kerülnek megyénkben , így például a Hora la Prislop címen ismert rendezvény, vagy a Máramarosszigeten megrendezésre kerülő Téli népi játékok, népszokások fesztiválja elnevezésű ünnepség. Igen népszerűek a kórustalálkozók, és azok az ünnepi események, melyeken a falvak lakói találkoznak az ország más-más részébe elszármazott fiaikkal. A magyar nyelvű műkedvelő csoportok közül kiemelném a nagybányai, máramarosszigeti és láposi művelődési ház színjátszó csoportjainak színvonalas tevékenységét, a költői, catalinai és más falusi művelődési otthonok műkedvelő művészeti csoportjait. Az amatőr művészet megyénkben hozzájárult és hozzájárul a gazdag, értékes népi hagyományok továbbéltetéséhez ; a tömegnevelő munka aktív, hasznos részlegeként tartjuk számon a műkedvelő mozgalmat. — Máramaros megyében jelentős számú hivatásos művész — elsősorban képzőművész él. Hogyan gyümölcsöztetik képességeiket az általános tömegnevelő munkában ? — A hivatásos művészeti tevékenységben is a politikai nevelő tartalom gazdagítására helyeztük a fő hangsúlyt. Ez elsősorban a műsortervben érvényesül. Megemlíteném a nagybányai színház 1974-es tevékenységét, amikor az év két nagy eseményének tiszteletére több hazai művet mutatott be kiemelkedő művészi sikerrel. Valóban forró, lelkesítő művészeti esemény volt Nagybányán Titus Popovici Passacaglia, valamint Hatalom és igazság című drámájának bemutatója, ugyanúgy Ecaterina Oproiu Nem vagyok az Eiffel torony című drámájának előadása. A nagybányai színház terepjáró színház, rendszeresen látogatja a munkásközpontokat, a községeket és a falvakat, s nemcsak repertoárelőadásaival, hanem irodalmi műsoraival is, így például Hazánk szép földje című irodalmi összeállítását színházunk nagy sikerrel mutatta be a zazari és felsőbányai bányászklubokban és más ipari egységekben. A közművelődési munkában valóban fontos szerepet töltenek be a Máramaros megyében élő képzőművészek, akiknek legfontosabb törekvése, hogy a ma közönségéhez szóló, korszerű művészetet teremtsenek. A képzőművészek és a közönség kapcsolatának erősítése céljából szokássá váltak a képzőművészeink kiszállásai a megye munkásközpontjaiba. Ezeket a kiszállásokat még gyakoribbakká akarjuk tenni a most folyó évben. Ugyanakkor megjegyezném azt is, hogy változatosabb, gazdagabb lett a kiállítás-rendezési tevékenység, új kiállítási termek építésével. A nagybányai művésztelep, amely rendkívül gazdag, az országhatárokon túl is ismert művészeti hagyományokkal rendelkezik, jelenleg is a festő, grafikus-, szobrász- és díszítőművészek tehetséges, új nemzedékeit neveli fel. Képzőművészeink rendszeresen szerepelnek a népi egyetemek előadásain, látogatják a művelődési házakat és falusi kultúrotthonokat, az iskolákat, olykor nemcsak előadásokkal, de kiállításokkal is. Most legújabban a nagybányai múzeum Útmutató a jelenkori képzőművészethez címmel kezdeményezett kiállítás-sorozatot, illetve eszmecserét a közönséggel. Hasonló kezdeményezéseket várunk művészeti intézményeinktől a jövőben is, hiszen ezek hathatósan elősegítik, hogy a hivatásos művészek alkotásai valóban a legszélesebb néptömegek kincseivé váljanak. Tavaly ősszel, amikor, jól emlékszünk még, heteken, hónapokon át szakadt az eső vigasztalanul országszerte, s tavakká duzzasztotta sok helyen a szántóföldeken meggyűlt vizeket, úgy október közepe táján, az Olt völgye irányába haladva a síkos, mázgás országúton, egy nem mindennapi autószerencsétlenség színhelyére érkeztünk. Nem akkor történt, három nappal azelőtt. Egy milicista tiszt mesélte el, aki megkért, vinnék el Rimnicu Vilceáig. Mutatta a helyet is, ahol az a hallatlan eset történt. Az országút mentén itt is víz alatt állt a határ jobbról, balról. Egy motorinót szállító tartálykocsi, itt, ebben az enyhe kanyarban, lecsúszott az országútról, be a vízbe. A kocsi hátsó része azonnal süllyedni kezdett. Egy szürke Dacia 1300-as jött a tartálykocsi után, nem nagy távolságra. Vezetője, aki különben egyedül volt, nyilván látta mi történt. Azonnal lefékezett, körülnézett segítség után, de abban a pillanatban üres volt az országút mindkét sávon. A férfi gyorsan kinyitotta a csomagtartót, megragadott egy szerelővasat s belegázolt a pocsolyás vízbe. Valahogy felmászott a ferdén süllyedő kocsi tetejére, melyből már csak a sofőrfülke teteje látszott ki, meg a szélvédő ablaknak vagy a fele. Az ajtót már nem lehetett kinyitni se kívülről se belülről. A férfi habozás nélkül beverte a szélvédőt a szerelővassal, félig bemászott a fülkébe, s egyenként húzgálta és vonszolta ki az országút szélére a süllyedő kocsi utasait: két férfit és egy nőt. Az asszony és a másik utas eszméletlen állapotban volt, a sofőr pedig magatehetetlen se élő, se halott a rémülettől. Mire őt is „partra" szállította az ismeretlen férfi, addig már három kocsi is állt ott jobbra sem szállt a kocsiból, továbbhajtott. Mire mi a helyszínre érkeztünk, már magához tért az aszszony is, a férfi is, nem történt semmi bajuk, csak a nagy ijedtségtől lettek rosszul. A sofőr meg, egy fiatal gyerek, még akkor is kábultan bámult az országába, amerre a szürke Dacia elhajtott és legalább egy órahoszszat semmit nem tudtunk kiszedni belőle, csak azt hajtogatta: máramarosi rendszáma volt, máramarosi . . . Másnap reggel, a rádióban, a hétórás hírekben, a milícia köszönetet mondott az ismeretlen életmentőnek. Az elsüllyedt tartálykocsit csak két nap múlva sikerült kihalászni a pocsolyából ... És tudják, mi a legfurcsább ebben a rendkívüli, határozottan rendkívüli történetben? Az emberek gondolkodása. Sokan a kiváncsiak közül, akik ott összegyűltek, hogy alig tudhagyjuk ezt a lélekbúvárokra, az ismeretlen hős viselkedésének lélektani mozgatórugóit megkeresni és elemezni az ő szakmájukba tartozik. Mint ahogy hivatásos és amatőr sofőr-körökben a mentés technikája képezte a szakmai eszmecsere tárgyát, amikor, a rádió jóvoltából is, értesültek az esetről. De miért foglalkozunk mi most ezzel az üggyel? — kérdezheti az olvasó. Egyszerűen csak azért, mert megjött a tavasz. És mert első meleg sugarainak csábítására előbújtak téli szálláshelyükről a kiskocsik, volánhoz ültek a kezdő és már nem egészen kezdő amatőr vezetők. És a múlt vasárnap például úgy elözönlötték az E-15-ös nemzetközi műút Bukarest-Ploiesti szakaszát, akár valamely júliusi vasárnapon. És mert ezen a napon, Snagovtól innen már nem felelnek meg. A kislányok számára készült tavaszi kabátok választéka szűkös és hiányzik a pioníroknak való rakott szoknya, kisebb számokban. A felnőttek számára árusító üzletek általában jobban állnak a választékkal. A 138- as számú férfidivat üzletbe ottjártunk előtt egy nappal 200 000 lej értékű idénycikk érkezett. Rövid és hosszúújjú műanyag- és selyemingek, pulóverek, könnyű fehérneműk gazdag választékban találhatók. Ezzel szemben a 137-es számú Femina női divat áruházban hiányoznak a műanyagszálas blúzok, pulóverek, kardigánok, női nadrágok. Megjelent viszont a hazai gyártmányú újdonság, a gumiszállal átszőtt vékony, nylon-gyógyharisnya, amely iránt nagy az érdeklődés. Sajnos, Marosvásárhelyen a tavasz megelőzte a divatáruellátást, amely kissé lemaradt az igények és szükségletek mögött. Idénycikkek terén általában, kielégítően rajtolt idén a kereskedelem. Reméljük, hogy a folytatás sem marad el, sőt... S abban is bízunk, hogy az újabb megrendeléseknél nagyobb gondot fordítanak a méretnagyságok terén tapasztalható hézagok pótlására is, kilométerre, láttunk egy piros Skodát jobbra húzva, mellette az árokparton ideges fiatalasszony két szép, eleven kisgyereket „pórázon" tartva, és egy csüggedt fiatalembert, ki a felnyitott fedelű motorház mellől tanácstalan, segélykérő pillantásokat vetett a mellette elsuhanó kocsikra. Ám azok, mind egy szenig, gőgösen, fölényesen és közönyösen száguldottak el a kényszerpihenőre kárhoztatott kis család mellett. Mindegyik sietett, versenyt rohantak, hogy még idejében és kellőképpen felbolygathassák a snagovi erdő avarszőnyegét pár szál ibolyáért, kikericsért. Csodaszámba megy, ha jövőre fűszál is terem a nyomukban... Másfél óra (!) telt el, többszáz kocsi ment el, amíg végre egy lassított és jobbra húzott. Megkérdezni, mi a baj. Gyorsan kiderült, hogy jelentéktelen apróság, pillanat alatt helyrehozható defektus, de ahhoz épp elég, hogy ne induljon meg a kocsi. Hogy mivel tartozik? Ugyan, kérem, szóra sem érdemes, hisz csak annyi az egész, mint mikor tüzet adsz egy szenvedélyes dohányosnak, amikor annak nincs egy szál gyufája sem. Ezen a vasárnapon, ott, az országút szélén, eszembe jutott megint a máramarosi autós. Aki hőstettet vitt véghez. A mindennapi élet, szerencsére, nem kíván az emberektől lépten-nyomon hőstetteket. De emberséget, legalább annyit, amennyi egy kérdőszócskába, egy segítő mozdulatba belefér, mindannyiunktól joggal elvár. Legyünk hát egy kicsit fukarabbak mindennapi közönyünkkel — embertársaink hálásak lesznek érte. És legyünk egy kicsit adakozóbbak mindennapi emberségünkkel — önzetlenül, ellenszolgáltatás, külön jutalom reménye nélkül. Horváth Júlia tűd helyreállítani a rendet az országúton, nem azt tárgyalták, hogy milyen önfeláldozóan, hősiesen viselkedett az az ember, hanem azon rágódtak, hogy egy ilyen életmentés után hogy tűnhetett úgy el, nem várva sem köszönetét, sem hálát, sem... jutalmat (!) azoktól, akiket a biztos haláltól mentett meg. Hát, ezen valóban lehet és talán érdemes is elmélkedni, de MINDENNAPI EMBERSÉGÜNK ÉS KÖZÖNYÜNK BERUHÁZÁS, 1975 KERESETT CIKKÉ VÁLT A HARGITAI KAOLIN A Csíkszereda-Udvarhely műúton közlekedő utast sokáig kíséri a szokatlan és impozáns építmény: kecses betonlábakra szerelt szépen kígyózó ezüstös csővezeték. Hogy azután az emelkedő diktálta szerpentineknél szem elől tévesszük a hegynek „toronyiránt“ igyekvő vezetékrendszert, amely előbb a havasalji cserjésben, majd a fenyves sűrűjében tart a Hargita magaslatai felé. A több mint tizenhárom kilométer hosszúságú vezeték a maga nemében egyedülálló az országban: a hargitafürdői kaolinbányától kiindulva — mintegy hétszáz méteres szintkülönbséget áthidalva — az újonnan épült Csíkszeredai kaolinfeldolgozóba szállítja a folyékony nyersanyagot, az úgynevezett barbotint. Az új ipari egység gazdasági jelentősége többirányú, fontosságát nyugodtan lehet nevezni nemzetgazdaságinak. A Csíkszereda nyugati ipari övezetében létesített új feldolgozó-kapacitás lehetővé teszi a termelés megnégyszerezését, amelyre égető szükség mutatkozott a különböző iparágak, s elsősorban a vegyipar szintjén. Lapunkban már írtunk arról, hogy néhány évvel ezelőtt a hargitai szakembereknek, a bányavállalat vezetőinek milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük termékeiknek a piacon történő elhelyezéséért. Nos, ez a helyzet már a múlté, a hargitai kaolin felkerült az úgynevezett irányított termékek listájára; a kereslet ugyanis olyan nagy lett, hogy azt most központi irányítással elégítik ki. Ebben természetesen szerepe van a vegyipar, a műgumigyártás gyors fejlesztésének is, de föltétlenül a konjunktúrát előidéző tényezők sorában kell szólnunk a bányavállalat szakemberei erőfeszítéseinek sikeréről, hatékonyságáról, arról, hogy a hargitai kaolin megfelel a követelményeknek, fel tudja venni a versenyt a hasonló célokat szolgáló import nyersanyaggal. A korábbi mosott, szürke kaolinfajták mellett mind nagyobb szerephez jutott a fehérített és kolloidált kaolin, s az új feldolgozó már teljes egészében ezeknek az igényelt és hiányolt kaolintermékeknek a gyártására szakosodott. Hogy az új feldolgozó Csíkszeredába — tehát a bányától légvonalban mintegy tizenhárom kilométerre — került, gazdasági, műszaki és gazdaságossági érvek döntötték el. A több mint 1300 méter magasságban levő bányatelepen az új méretekben már lehetetlen volt biztosítani a szükséges vízmennyiséget, megoldani az ülepítést. Ugyanakkor lényegesen nehezebbé vált volna a szállítás: a vegyianyagok fel- és a késztermékek leszállítása a völgyben levő Csíkszeredai vasútállomásra. S végül szociális meggondolások is ezt a megoldást indokolták: az egység dolgozói a megyeszékhelyen fejthetik ki tevékenységüket, nem kell naponta sok kilométert ingázniuk. Az új feldolgozó különböző berendezéseit az elmúlt év utolsó napjaiban adták át a használatnak, bizonyos pontokon csupán részlegesen. A szakminisztérium építő vállalata nem tett eleget teljes egészében kötelezettségeinek, az állami terv ugyanis a teljes kapacitás üzembehelyezését irányozta elő az említett időpontnál is korábban. Az építő mentségére hadd említsük meg, hogy csupán Hargita megyében jelentős feladatoknak, fontos indításoknak kellett eleget tennie éppen a múlt év második felében, s a rendelkezésre álló szűkös munkaerőkeretet hol itt, hol ott „dobta be“, — mint ahogy ez lenni szokott általában — főleg ott, ahol nagyobb volumenű munkálatok elvégzésére, a termelékenység javítására nyílt lehetőség. Ezért aztán a Csíkszeredát feldolgozó üzem — jóllehet már termel — egyelőre még mindig az építőtelep behúzva, de utasaik csak tátották a szájukat földbegyökerezetten. Mikor magukhoz tértek, hogy itt tenni kellene valamit, a szürke Dacia 1300-as vezetője, ahogy volt, azonmód tetőtől talpig vizesen, sárosan, beült a kocsijába s csak annyit kiáltott vissza: megyek, értesítem a legközelebbi milíciaőrsöt. Ezzel elhajtott. Valóban értesítette is az első forgalomirányító milicistát, de kipét nyújtja, a kisszámú építő azonban inkább csak pepecsel, várja a tavaszodást, amikor majd nagyobb számban és főleg nagyobb lendülettel láthat a befejezéshez. Erre azért is szükség van, mert a jelenlegi feltételek egyáltalán nem mondhatók zavartalannak: hiányoznak a bekötő utak, meghibásodás esetén a berendezéseket nem lehet megmozgatni emelődaruk hiányában, várat magára a késztermékraktár (még „szerencse“, hogy a kaolin hiánycikk), újabb vasúti szárnyvonalnak kell elkészülnie, az egészségügyi berendezések átadása civilizációs szempontból is elengedhetetlen. Mint mondottuk, a feldolgozó egység már termel, a nagy vegyipari vállalatok innen kapják szükségleteik egy részét. Egész sor berendezésről elmondható, hogy kifogástalanul működik, beigazolta a várakozásokat, pedig mint említettük, vannak köztük egyedülállóak is. Mind a vezeték, mind a hozzá kapcsolódó szivattyú-állomások, a fehérítők és a préselők kiállták a bejáratás, a termelés próbáját. De — legalábbis egyelőre — nehézségek mutatkoznak a szárítókapacitás kihasználásában, pontosabban a megadott paramétereken való működtetésben. Szász Mihály elvtárs, a vállalat termelési osztályának a vezetője a következőképpen foglalta össze a legsürgősebb tennivalókat: — Csakis összefogással, az erők fokozott koncentrálásával lehet és kell megoldani a sürgető teendőket. Az építőnek mindenekelőtt a kolloidáló berendezés átadásával kell igyekeznie, mi pedig — természetesen kooperáló partnereinkkel közösen — a szárító berendezéseknél tapasztalható hibák felszámolására összpontosítunk. Kálmán Gyula 3. - MH.... (Folytatás az 1. oldalról) egyaránt kielégítő. Gyapjú és tergál öltönyök bőségben állnak rendelkezésre. Háromnegyedes orkánkabát, spencerek, leányka-blúzok minden színben és méretben kaphatók. Ezzel szemben nagyon gyenge a ..cipőkészlet. Bőrtalpú gyermekcipők teljesen hiányoznak, s a legkeresettebb, a betétes lakkcipő 1—7 évesek számára ugyanúgy nem kapható, mint a lakkszandál. Különösen a kis méretnagyságú cipők hiányoznak, a 1—2 éves gyermekeknek viszont a merev műanyagtalpú cipők TAVASZI HOLMIK