Előre, 1976. február (30. évfolyam, 8774-8798. szám)

1976-02-01 / 8774. szám

2. A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK VI. KONGRESSZUSÁNAK MUNKÁLATAI A Fogyasztási Szövetkezetek VI. kongresszusának pénteki ülésszakán az első napirendi pont keretében Nicolae Mihai elvtárs előterjesztette a CENT­­ROCOOP Tanácsának a beszá­molóját. A továbbiakban Constantin Mateescu elvtárs előterjesz­tette az Ellenőrző Bizottság beszámolóját. Ezután megkezdődött az első napirendi pontok általános vi­tája. Felszólalt Ilie Purcurescu, az ilfovi FSZMSZ elnöke, Simion Dionisie, a ialomițai FSZMSZ elnöke, Traian Neagu, az ara­di FSZMSZ alelnöke, Ion Ioa­­novici, a vranceai FSZMSZ elnöke, Simion Iuga, a Mára­­maros megyei Dragomire?ti szövetkezet elnöke, Maria An­­tonescu, a Hunyad megyei Brad hitelszövetkezet főkönyvelője, Gheorghe Pirvu, az arge?i FSZMSZ főkönyvelője, Ion Sandru, az Olt FSZMSZ elnö­ke, Ion Buliga, a Constantai Szö­vetkezeti Iskolaközpont igaz­gatója, Floarea Ples, a Beszter­­ce-Naszód megyei Nasaud szö­vetkezet főkönyvelője, Vasile Oprea Popa, a Maros FSZMSZ elnöke, Vasile Popescu, a Déli FSZMSZ igazgatója, Ion Pan­­tea, a Dâmbovita megyei Titu fogyasztási szövetkezet elnöke, Petre Subcinschi, a bacaui FSZMSZ elnöke, Aurel Vizan, a Constanta megyei Agigea szövetkezet elnöke, Ion Pluga­­ru, Szatmár FSZMSZ elnöke, Dan Sergiu Negulescu, a Su­­ceava megyei hitelszövetkeze­tek bizottságának elnöke, Ion Ungureanu, a Fogyasztási Szö­vetkezetek Kádertovábbképző Központjának igazgatója. Petre Georgescu, a mandá­tumigazoló bizottság elnöke, előterjesztette a bizottság je­lentését. A délután folyamán a kong­resszus munkálatai a követ­kező tevékenységekre vonat­kozó kérdések megvitatásával foglalkozó 5 osztályban folyta­tódtak: a lakossági áruellátás és a közélelmezés; az állami központi alap részére szóló mezőgazdasági élelmiszerek szerződéses lekötése és felvá­sárlása, valamint az exportra való szállítás; lakossági szol­gáltatások és termelés; építke­zés, beruházás és a műszaki­­anyagi alap fejlesztése, hitel­­szövetkezetek. ★ Szombat délelőtt folytatta munkáját Románia Szocialis­ta Köztársaság fogyasztási szövetkezeteinek VI. kongresz­­szusa. A CENTROCOOP Tanácsá­nak beszámolójával és a többi kongresszusi dokumentummal kapcsolatos általános vita után a plénumon és az öt szakosztályban 163 részvevő szólalt fel. A felszólalók rész­letesen taglalták, milyen szé­les körű jelentőségű és kivételes fontosságú Nicolae Ceausescu elvtárs kongresszu­si üdvözlete a fogyasztási szö­vetkezetek további munkája szempontjából. Mint rámutat­tak, az üzenetben foglalt út­mutatások, meleg elismerő szavak konkrét programot kí­nálnak a szektor dolgozói szá­mára egész tevékenységük ja­vításához, hogy a fogyasztási szövetkezetek az eddiginél nagyobb mértékben mozdít­sák elő a falu és a város kö­zötti gazdasági cseréket, a la­kosság jólétének és civilizá­ciós fokának emelkedését. A részvevők, a kongresszus elé terjesztett dokumentumo­kat elemezve, hangsúlyozták, hogy az összes szövetkezeti tagok elhatározása fokozott erőfeszítéssel egyre nagyobb mennyiségű terméket felvá­sárolni és értékesíteni a pa­rasztgazdaságokból, hozzájá­rulva a lakosság igényeinek minél jobb kielégítéséhez. Szá­mos javaslat is elhangzott a kereskedelmi, a termelési és a szolgáltatási tevékenység, valamint az építkezés, a be­ruházás és a műszaki-anyagi alap fejlesztése terén folyó munka tökéletesítésére. A küldöttek kifejezésre jut­tatták a 7,6 millió szövetke­zeti tagnak azt a szilárd elha­tározását, hogy példásan tel­jesíti a XI. pártkongresszus történelmi jelentőségű doku­mentumaiból fakadó feladato­kat. A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK KÖZPONTI SZÖVETSÉGE TANÁCSÁNAK JELENTÉSE RÖVIDÍTETT SZÖVEG A fogyasztási szövetkezetek VI. kongresszusa olyan idő­pontban ül össze, amikor né­pünk sikeresen befejezte az 1971—1975-ös ötéves tervet és a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom építésének új szakaszába lépett, amelynek célkitűzéseit a XI. kongresz­­szus történelmi határozatai jelölték ki. A népünk által el­ért nagyszerű eredményekhez hozzájárultak a fogyasztási szövetkezetek tagjai és dolgo­zói is, akik az egész nemzet általános erőfeszítésébe be­kapcsolódva, odaadással dol­goztak a párt által rájuk bí­zott feladatok megvalósítá­sáért. Jelentjük a kongresz­­szusnak, hogy a fogyasztási szövetkezetek dolgozói az 1971—1975-ös ötéves tervet egy évvel és egy hónappal hamarább teljesítették a ter­melési tevékenységnél és a szolgáltatásoknál, Átfogó, hó­nappal hamarabb a beszerzé­seknél, hat hónappal hama­rabb az exportnál és tíz hó­nappal hamarabb a nyereség­nél. Nyolc hónappal határidő előtt realizálódtak az ötéves terv főbb mutatói a hitelszö­vetkezetekben, amelyek — mint ismeretes — a fogyasz­tási szövetkezetekhez tartoz­nak. Ezek a megvalósítások mu­tatják, hogy szervezeteink ki­veszik részüket azoknak a lel­kes célkitűzéseknek a valóra váltásából, amelyeket a párt a szocialista Románia társa­dalmi-gazdasági fejlesztésére határozott meg. Szocialista iparunk, az összes anyagi ter­melési ágak gyors ütemű fej­lődésének eredményeként az említett időszakban állandóan fejlődött a fogyasztási szövet­kezetek tevékenysége. Az egy­ségeink által forgalomba ho­zott áruk mennyisége csak­nem 167 milliárd lett, a ter­melés és a szolgáltatások mennyisége pedig közel 20 milliárd lejt, a felvásárolt ter­mékeké pedig több mint 6 mil­liárd lejt tett ki. Csaknem 3 milliárd lejt ruháztunk be a műszaki-anyagi alap fejleszté­sébe és korszerűsítésébe. Nö­vekedett a szövetkezeti szer­vezetek gazdasági-pénzügyi ereje, saját alapjaik ma 9,5 milliárd lejt tesznek ki. A fogyasztási szövetkezetek, e gazdasági jellegű, széles kö­rű szocialista társadalmi szer­vezetek, részt vesznek a Szocialista Egységfront egész tevékenységében, a szövetke­zeti tagok milliói hozzájárul­nak a szocialista demokrácia fejlesztéséhez, a pártpolitika megvalósításához. A fogyasztási szövetkezetek tevékenységének szüntelen fejlesztése, e tevékenység mi­nőségi emelése azért vált le­hetővé, mert alkalmaztuk a gyakorlatban a párttól kapott irányítást, a szocialista álla­munktól kapott támogatást. Engedjék meg, hogy a kong­resszus részvevői nevében tiszta szívből a legmelegebb köszönetét fejezzem ki a Ro­mán Kommunista Pártnak,­­vezetőségének, Nicolae Ceausescu elvtársnak, a párt főtitkárának, Románia Szo­cialista Köztársaság elnöké­nek azért az állandó figyele­mért, amelyet a fogyasztási szövetkezeteknek szentelt, a munkánk számára megálla­pított alapvető orientációkért. Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásainak megfelelően a fogyasztási szövetkezetek szer­vezetei a lakosság áruellátá­sának szüntelen javításáért munkálkodtak. Az eladott áru volumene 1975-ben elérte a 37,6 milliárd lejt, és 33 szá­zalékot meghaladóan nagyobb volt mint 1970-ben. A párt- és államvezetőség által adott általános orientá­ciók szellemében a CENTRO­COOP Végrehajtó Bizottsága intézkedéseket tett a nem élelmiszerárukkal, különösen a tartós fogyasztási cikkekkel folytatott kereskedelem fej­lesztéséért. Ami a kereskedel­mi hálózat jobb megszerve­zését és korszerűsítését, a mai igényeknek megfelelő keres­kedelem kifejtését illeti, meg­jegyzendő, hogy nagy­­ vona­lakban befejeződött a keres­kedelmi hálózat koncentrikus szervezése az áruvásárlás gyakoriságához, a lakosság konvergenciájához és a hely­ségek fejlesztési perspektívá­jához viszonyítva, bővültek a korszerű eladási módszerek. Ugyanakkor bővült a közélel­mezési és turisztikai egységek hálózata, kétszeresére növeke­dett a konyhai profilú egysé­gek száma, több mint 1000 új turisztikai egység létesült, emelkedett a termékek hasz­nosítási foka a közélelmezési egységekben és növekedett a közvetlen nyersanyag-vásár­lások volumene, tehermente­­sítve,ily módon az állami köz­ponti alapot. A kereskedelmi tevékeny­ségben megnyilvánult hiá­nyosságokra utalva, a jelen­tés hangsúlyozta, hogy az­ üz­letek ellátása nem volt min­dig teljes összhangban a fo­gyasztási igény volumenével és struktúrájával, időleges ki­hagyások keletkeztek az igé­nyek kielégítésében, még e­­gyes olyan árukból is, ame­lyek találhatók voltak a rak­tárakban. Az ilyen hiányossá­gok megszüntetése érdekében, a jövőben biztosítjuk az áru­alapot rögzített szerződések alapján, amelyeket a termelő vállalatokkal és a Belkeres­kedelmi Minisztérium ellá­tóközpontjaival kötünk, idő­szakonként elemezzük a szer­ződések lebonyolítását és in­tézkedéseket teszünk a szál­lítások ösztönzésére és az egy­ségeknek a raktárakban levő teljes árualappal való ellátá­sára. Az 1976—1980-as időszakban a fogyasztási szövetkezetek kereskedelmi és közétkeztetési egységei általi forgalmazás értéke meg fogja haladni a 247 milliárd lejt, vagyis 80 milliárddal lesz nagyobb, mint a múlt ötéves tervben. A lakosság ellátását szolgá­ló tevékenységben állandóan azok az útmutatások kell hogy vezéreljenek bennünket, a­­melyeket Nicolae Ceausescu elvtársnak, a Román Kommu­nista Párt főtitkárának, Ro­mánia Szocialista Köztársaság elnökének kongresszusunk részvevőihez intézett üdvöz­lete tartalmaz. Gondoskodni fogunk tehát az árualap mi­nél jobb kezeléséről és elosz­tásáról, hogy egységeink va­lamennyi községben a jó mi­nőségű termékek széles áru­­választékát forgalmazzák, mi­nél jobban kielégítve a falusi lakosság változatos igényeit. A legutóbbi kongresszus utáni időszakban a párt által kijelölt feladatok teljesítésére törekedve, a szövetkezeti szer­vezetek a parasztgazdaságok termésfölöslegének jobb érté­kesítését állították tevékeny­ségük középpontjába, így az utóbbi öt évben felvásárolt mezőgazdasági élelmiszerter­mékek mennyisége csaknem kétszer volt nagyobb, mint az 1966—1970-es időszakban. Ez­zel párhuzamosan a fogyasz­tási szövetkezetek kifejlesztet­ték az állattenyésztési ter­melő egységek saját hálóza­tát, ami lehetővé tette, hogy nagyobb mértékben hozzájá­ruljanak az állami alap kiala­kításához. Csupán az elmúlt évben a saját és más szocia­lista egységekkel karöltve szervezett állattenyésztő tele­peink több mint 7000 tonna húst, jelentős mennyiségű túrófélét stb. szállítottak le. Ugyanakkor a felvásárolt ter­mékek ipari feldolgozására szolgáló műszaki-anyagi alap bővítésével a zöldség- és gyü­­mölcskonzervek, félkonzer­­vek és más mezőgazdasági élelmiszercikkek termelése ta­valy elérte a 225 millió lejt A Központi Bizottságnál 1975. októberében megtartott tanácskozáson a párt főtitkára hangsúlyozta, hogy minden megyének nagyobb figyelmet kell fordítania saját erőforrá­sainak hasznosítására, bevon­va a mezőgazdasági program­ba a lakosság gazdaságait is. A termelés fokozása ezekben a gazdaságokban megteremti a feltételeket ahhoz, hogy na­­­gyobb mennyiségű terméket vonjunk be az állami alapba. Eltökélt szándékunk mindent megtenni, hogy nagyobb mér­tékben kivegyük részünket a központi mezőgazdasági ter­mékalap létrehozásából. En­nek megfelelően a fogyasztási szövetkezetek a termékek fel­vásárlása mellett, a pártveze­tőség által adott feladatok alapján, teljesen átvették a lakosság gazdaságaiból szár­mazó sertésekre, juhokra és burgonyára vonatkozó szerző­déskötési és felvásárlási te­vékenységet. Ugyanakkor a szövetkezeti egységek az álla­mi egységekkel párhuzamosan fogják értékesíteni a zöldség­féléket, gyümölcsöt, tejet, mé­zet és más termékeket.. A lakosság növekvő igényei­nek megfelelően szüntelenül fejlődött a szolgáltatási egysé­gek hálózata. Úgyszintén nö­vekedett a fogyasztási szövet­kezetek ipari termelése, gaz­dagodott a gyártmányjegyzék, újjáterveztek jelentős számú terméket, mindent elkövettek a nyersanyagok és segédanya­gok jobb hasznosítása érdeké­ben, s ennek eredményeként az 1971—1975-ös időszakban 5,3 milliárd lej értékű többlet­­termelést valósítottak meg. Ugyancsak az említett idő­szakban létrehoztuk az első együttműködési akciókat kül­földi vállalatokkal bizonyos termékek országunkban való feldolgozása céljából. Az 1976—1980-as ötéves tervben a termelés és a szol­gáltatások volumene 61,5 szá­zalékkal, a lakosságnak nyúj­tott szolgáltatások mennyisége pedig több mint kétszer lett nagyobb, mint az előző ötéves tervben. Figyelembe véve Nicolae Ceausescu elvtársnak kong­resszusunkhoz intézett üzene­tében foglalt útmutatásokat, minden erőnket latba vetjük a szolgáltatások kiterjesztésé­re és változatossá tételére, hogy kielégítsük a mai falvak újabb igényeit. A szolgáltatási hálózat mintegy 5000 egység­gel fog növekedni, hogy 1980- b­an minden községben leg­alább 15, a leendő mezőgazda­­sági vagy ipari-mezőgazdasági városokban pedig 40 féle profilú egység működjék. Gondot fordítunk arra is, hogy nagyobb mértékben hasz­nosítsuk a helyi nyersanyago­kat, kifejlesszük az építőanya­gok, ruházati cikkek és láb­belik, kézműipari termékek termelését, fokozott mérték­ben közreműködve a belső fo­gyasztásra és exportra szánt árualap előállításában. Az említett időszakban a CENTROCOOP tanácsa a kül­földi gazdasági cserék növe­kedésére törekedett. A fo­gyasztási szövetkezetek által exportált árumennyiség tavaly 2,5-szer volt nagyobb az 1970. évinél. Túlteljesítettük a más országok szövetkezeti szerve­zeteivel folytatott árucserére vonatkozó feladatokat, ami a lakosság ellátását szolgáló árualap struktúrájának javu­lásához vezetett. A jövőben jelentősen nö­vekszik a fogyasztási szövet­kezetek exportjának volume­ne, s ily módon 1980-ban több mint 58 százalékkal nagyobb lesz mint 1975-ben. A fogyasztási szövetkezetek műszaki-anyagi alapja az utóbbi 5 évben erőteljesen fej­lődött. Az ebben az időszak­ban megvalósított beruházások volumene nagyobb, mint az előző 11 évben, és csaknem 1 milliárd lejjel meghaladja a fogyasztási szövetkezetek V. kongresszusának előirányza­tait. Az 1976—1980-as időszakban több, mint 4,1 milliárd lej be­ruházási volument valósítunk meg. A beruházási alapokat elsősorban kereskedelmi és szolgáltatási egységek építé­sére orientáljuk, főleg azokban a megyékben, ahol fejletle­nebb a műszaki-anyagi alap, nagy figyelmet szentelve a városiasodó helységeknek. Az anyagi és pénzügyi esz­közökkel való jobb gazdálko­dás és szigorú takarékossági rendszer alkalmazása révén, az 1971—1975-ös időszakban terven felül 1,2 milliárd lej nyereséget értünk el. A hozott intézkedések nyomán a fo­gyasztási szövetkezetek saját alapjai több mint 47 százalék­kal gyarapodtak. Ez lehetővé tette a beruházások és a ká­derképzés önfinanszírozását, valamint a forgóeszközök szükségleteinek saját­ alapok­ból való fedezését csaknem 40 százalékos arányban. Az új ötéves tervben a fogyasztási szövetkezetek szervezeteinek saját alapjai legalább 4 mil­liárd lejjel kell hogy növeked­jenek. Ez megköveteli a ki­adások csökkentésére, az anya­gi és pénzügyi eszközökkel való jobb gazdálkodásra, a jövedelmezőség növelésére és ezen az alapon a szövetkeze­tek önfinanszírozásának bőví­tésére irányuló kitartó törek­vést. A hitelszövetkezetek tevé­kenységével foglalkozva, a je­lentés rámutatott, hogy a 856 egység, amely csaknem 3 mil­lió tagot összesít, kétszer na­gyobb saját alappal rendelke­zik, mint 1970-ben. Ez lehető­vé tette számukra, hogy nö­veljék a tagok azonnali szük­ségleteire nyújtott kölcsönök volumenét és a parasztgazda­ságok potenciáljának szélesebb körű hasznosítását. A jelenle­gi ötéves tervben a hitelszö­vetkezetek nagy mértékben növelik az e célból végzett műveletek volumenét. A gazdasági tevékenységgel párhuzamosan a fogyasztási szövetkezetek hatalmas politi­kai tömegmunkát fejtettek ki. A szövetkezeti tagok száma 420 000-rel gyarapodott. A szövetkezetek, a megyei szö­vetségek és a Központi Szö­vetség vezető és ellenőrző szerveiben több mint 76 000 szövetkezeti tag dolgozik, s ezek 25 százaléka nő. A szónok rámutatott, hogy a szövetkezetek gyűlései és a megyei szervezetek konferen­ciái — a fogyasztási szövetke­zetek demokratizmusának ki­fejezői — felelősségérzettel vi­tatták meg a főbb gazdasági, pénzügyi és szervezési kérdé­seket, majd kidomborította, hogy ezek számos intézkedést hoztak a tervfeladatok mara­déktalan teljesítésére, a párt­os állami határozatok példás valóra váltására. A szövetke­zeti tagok tömegeit aktívabban bevontuk a szövetkezetek éle­tébe, az ügyek vezetésébe, a feladatok teljesítésébe. A jelentés megemlített egyes hiányosságokat a káderek ki­választásában és felkészítésé­ben, majd hangsúlyozta, hogy a szövetségek és a szövetkeze­tek vezető szerveinek beha­tóbban kell foglalkozniuk a szakképzett dolgozók alkalma­zásának az összes tevé­kenységi szektorok számára, az abszolvensek társadalmi és szakmai integrálódásával, a személyzet stabilitásának biz­tosításával, a dolgozók politi­kai és szakmai felkészültségé­nek tökéletesítésével, a közva­gyon védelme, a becsület és a fogyasztókkal való korrektség szellemében való nevelésük­kel, a rend és a munkafegye­lem szellemének, az ország törvényei, a szocialista etika és méltányosság szabályai be­tartásának megszilárdításával. A szónok beszélt a CEN­TROCOOP Tanácsának és Végrehajtó Bizottságának a munkastílus és a munkamód­szerek tökéletesítésére való tö­rekvéséről, majd rámutatott a vezető szervek egyes hiányos­­ságaira. Voltak olyan helyzetek — mutatott rá a jelentéstevő —, amikor az irányító és ellenőr­ző munka nem folyt a mai igények színvonalán, s ezért egyes szervezetek tevékenysé­gében továbbra is hiányossá­gok mutatkoztak. A Végre­hajtó Bizottság és annak bá­rója nem oldotta meg mindig készségesen a területi egysé­gek problémáit. Úgyszintén rá kell mutatni, hogy egyes szö­vetkezeti szervezeteknél a kol­lektív vezető szervek nem kö­vetik figyelemmel a megálla­pított intézkedések alkalmazá­sát, beleértve azokat is, ame­lyeket saját programjaikba foglaltak, s ezzel magyaráz­ható egyes hiányosságok is­métlődése. Úgyszintén ösztönözniük kell minden úton a tagok és a dol­gozók kezdeményezését és al­kotóképességét, szüntelenül e­­rősítve a szocialista demokrá­ciát a fogyasztási szövetkeze­tekben. E céloknak teljesen megfe­lelnek azok a javítási intézke­dések, amelyeket előirányoz­tunk a fogyasztási szövetkeze­tek Alapszabályzatában. A fogyasztási szövetkezetek új szervezeti felépítése, ame­lyet a kongresszus elé terjesz­tendő alapszabályzat-tervezet előír, megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a szövetkezeti ta­gok teljesítsék az egységes or­szágos fejlesztési tervből, a te­rületi-közigazgatási egységeik gazdasági-társadalmi terveiből rájuk háruló feladatokat. A szövetkezetek új szervezé­se révén a vezető szervek az alapvető láncszemektől kezdve közvetlenül a falvakban fog­nak működni. Ennek megfe­lelően közvetlenül élvezhetik a községi pártbizottságok, és a községi néptanácsok támogatá­sát, közelebb kerülnek a szö­vetkezeti tagsághoz, jobban megismerhetik ennek igényeit, valamint a helyi erőforrások hasznosítására kínálkozó lehe­tőségeket. A külkapcsolatok terén a fo­gyasztási szövetkezetek hűsé­gesen követik pártunk és ál­lamunk politikáját, szüntele­nül erősítve az együttműkö­dést és a barátságot az összes szocialista országokkal, a vi­lág valamennyi országával, függetlenül társadalmi beren­dezésétől. Ennek megfele­lően a CENTROCOOP Taná­csa előtérbe helyezte az együttműködést a szocialista országok azonos szervezetei­vel, fejlesztette kapcsolatait számos fejlődő ország szövet­kezeti mozgalmával, valamint a fejlett országok hasonló szervezeteivel is. A Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetsége széles körű tevékenységet fejtett ki a Nemzetközi Szövetkezeti Szö­vetség keretében, részt vett a nemzetközi szövetkezeti moz­galom nagy horderejű problé­máinak a megvitatásában, s a nemzetközi szövetség kereté­ben a béke és a népek közötti egyetértés eszméit, az új gazda­sági és politikai világrend megvalósítását szorgalmazta. Mi valamennyien, akik a fo­gyasztási szövetkezetekben te­vékenykedünk — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — ünnepélye­sen megfogadjuk, hogy a Ro­mán Kommunista Párt XI. kongresszusán hozott történel­mi határozatok és a Nicolae Ceausescu elvtárs által adott értékes útmutatások szellemé­ben minden munkaerőnket latba vetjük, hogy a párt poli­tikájának megfelelően a ro­mán falut a jólét és a civilizá­ció újabb fokára emeljük, hoz­zájárulva ezzel a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítéséhez drága hazánkban — mondta befejezésül a jelen­tés előterjesztője. VASÁRNAPI KRÓNIKA--------- ELŐRE Az olvasó fóruma Báról fejlődik Erdővidék központjának ál­landó fejlődése a város lakói számára már megszokottá vált. Községből néhány éve emelkedett város szintre, s azóta ez­­a gyarapodás nem állt meg. Ma 23 helyi ipari részleg működik a városban, s az idén számuk még egy varrodával, tekercselő- és akkumulátortöltő műhellyel is bővül. A kereskedelmi egysé­gek, akárcsak­­a helyi ipar, 600 000 lejjel szárnyalták túl tervüket. A városszépítésbe közel egymillió lejjel fek­tettek be többet az eredeti tervnél. Az új évben meg akarják haladni 1975-ös meg­valósításaikat. A szép eredmények ellené­re B­arót még nem rendelke­zik mindazon létesítménnyel, amely egy korszerű városban elengedhetetlen: szükség vol­na egy új postaépületre, szál­lodára, uszodára, amit télen korcsolyapályaként használ­hatnának a város lakói. Re­méljük, 1976-ban nekikezdhe­tünk a fent említett óhajaink megvalósításának. PETRES DÉNES Bárót Új üzlethelyiségek A temesvári Alba Iulia ut­ca sarkán évekig elhagyatottan állt néhány üzlethelyiség. Többszöri bírálat után az el­múlt év őszén nekiláttak a korszerűsítési munkálatoknak, s az új esztendő küszöbén meg is nyíltak az üzletek: a Donald gyermekcipőüzlet (fel­vételünkön,­ a Julia csemege­bolt, egy kalapüzlet és egy Loto-Prono ügynökség. A ter­vek szerint rövidesen ugyan­csak itt kap majd helyet A két kakashoz ,,címzett“ fala­tozó is. KOVÁCS ZOLTÁN Temesvár GYURCSIK MIKLÓS (Temesvár) felvétele Még nincs következménye... ... de bármikor lehet, ha to­vábbra is ennyire semmibe veszik az illetékes szervek a marosvásárhelyi kereskedelmi vállalat javítás­kérelmét. A Március 6 utca 63 szám­­alatti élelmiszerüzlet udvarán a hor­dók miatt a vízvezeték akn­a­­fedője elromlott. A kereske­delmi vállalat 1975 szeptem­ber 22-i 846 számú levelével a Maros megyei községgazdál­kodási vállalathoz fordult, öt hét telt el anélkül, hogy bár­milyen j­avítást kezdtek volna, újabb levéllel kísérleteztek, október 31-én 6131 szám alatt. Azóta eltelt három hónap, de még csak válaszra sem érde­mesítették a leveleket. Az ak­nafedőn ideiglenesen deszkák vannak, de mivel — állandó­an várva a javítás megkezdé­sét — nem rögzítették őket, bármikor baleset okozója le­het. Vajon csak akkor kezde­nek majd felfigyelni a hón­a­­pok óta húzódó mulasztásra? RIES ALBERT Marosvásárhely Levelekből röviden • Nagyváradon ebben az évben tovább folynak a ven­déglátóipari egységek és élel­miszerüzletek korszerűsítési munkálatai. Meg is kezdték például a Köztársaság utca elején lévő 20-as számú Gos­­podina és a hozzátartozó tömbházkonyha helyiségeinek a hosszabb ideig tartó renová­­lását-korszerűsítését. (BLAU ZSIGMOND, Nagyvárad) • Nemrégen Magyarón (Maros megye) 2305 négyzet­­méter területű, a legmoder­nebb felszerelésekkel ellátott borjúistállót adtak át. Befo­gadóképessége 1120 borjú, s évente több mint 500 000 lej jövedelmet jelent majd a gazdaságnak. Kiszolgálásához nyolc személy szükséges. (GYÖRGY SÁNDOR, Magya­ró) • Nagy volt a forgalom­­az elmúlt évben Zilahon a Szi­lágy megyei turisztikai hiva­talban. Az említett időszak­ban 14 442 személy vett részt belföldi kirándulásokon, 1525 külföldre utazó turistát és 957 kezeléses beutaltat jegyez­tek be e hivatalban. Az itt dolgozó munkaközösségből munkájukért elismerést érde­melnek Nae Edit, Szász Ist­ván és Miron Miron. Bármi­kor készséggel állnak az u­­­tazni vágyók rendelkezésére. (VÍZAKNAI ZOLTÁN LÁSZ­LÓ, Kraszna) Beutaló 2004-be Épp leteszem a Scinteiát, amely arról ír, hogy Londonban sajtóhibás zsebnaptárak jelentek meg az idei évre : februárt fi­gyelmetlenségből harminc naposnak tűntetik fel. S már húzom is ki a szivarzsebemből azt az egyszerű ízléses kartonlapot, a­­melyet ki is hozott tegnap ? — mondom, egyik felén Medrea Tolsztoj-mellképe látható, a másik naptár. Rendben van, álla­pítom meg, február 29-e vasárnapra esik, és 30-a nincs rajta, semmi sajtóhiba, semmi figyelmetlenség. Akkor látom, többet is hozott, aki hozta, mindeniken más reprodukció, Andreescu, Luchian, Pallady, és február 30-a egyiken sincs rajta, de mint­ha egyéb is hiányozna, ejnye, mi is ? Az évszám, kapok észbe, nincs rajta az évszám, naptár évszám nélkül, hát elég különös. S akkor belém nyilall a félsz, hogy hátha nem is idei ez a nap­tár, csak megmaradt valakinek, én meg egész esztendőben ide­gen szerdák és csütörtökök között botladozom majd. No, sem­mi baj, kapok észbe, hiszen ha rajta van a szökőnap, akkor ideinek kell lennie. Ha csak nem négy vagy nyolc évvel ez­előtti. Ám ennek könnyű a végére járni, hogy mikor eshetik a szökőnap vasárnapra. Hát elég ritkán. Utoljára 1948-ban esett, aztán idén (fellélegzés !), aztán majd csak 2004-ben. S akkor nemcsak hogy megnyugszom, hanem melegséget is érzek a szí­vem táján : egyesek beutalót kapnak Félixre, mások Herkules­re, én pedig, lám, a 2004-es esztendőbe kaptam beutalót. Majd vigyázok rá, hogy meg ne rojtosodjék addig, 82 esztendős ko­romig, tessék csak eljönni 2004-ben és megnézni, szerencsém­nek tartom majd az érdeklődést, ezt ugye elhiszik nekem ? MAJTÉNYI ERIK Február 1. vasárnap I. évnegyed II. hónap — 29 nap Az évből eltelt: 32 nap Hátra van még: 334 nap Napkelte: 7.36 Napnyugta: 17.24 Holdkelte: 7.45 Holdnyugta: 18.57 TOVÁBB TART A HIDEG IDŐ Popescu Gheorghita, a Köz­ponti Meteorológiai Intézet szolgálatos munkatársa jelen­ti: a hideg idő, fagyos éjsza­kákkal tovább tart. Az ország egész területén felhőátvonulá­sok, Olténiában, Erdély nyu­gati megyéiben, Bánátban, Máramarosban, a Körösök vi­dékén kisebb havazások. Mér­sékelt, a délnyugati megyék­ben helyenként erős szél. Nyu­gat felől lassú felmelegedés. Legalacsonyabb hőmérsékleti értékek —14 és —4 fok között, Erdély keleti részein és Mol­­dovában alacsonyabb, legma­gasabb hőmérséklet —8 és 2 fok között. TI ! VASÁRNAP, I. műsor: I - 8,30 Napi műsorelőzetes; 8,49 Mindig előre ! — pionírműsor ; 9,35 Daktori ; 10,00 Faluműsor ; 11,15 Mit tudunk és mit nem tudunk az... allergiáról, az állatok közlési módjairól • Mozaik ; 11,45 A zene örömei ; 12,30 Katonai adás; 13,00 Vasárnapi album ; 14,00 Feleségem, a boszorkány;­­15,00 Sportmaga­zin. Steaua — Bukaresti Di­namo férfi kézilabda bajnoki mérkőzés ; 16,20 Folytatásos film: Az ember fejlődése. A szférák zenéje (V. rész) ; 17,25 A dicsőség útja; 18,40 Riport : Gazdák jelvénye ; 19,00 Gyer­mekműsor ; 19,30 Tévé-híradó: A hét kommentárja; 20,00 A szülőföld balladája; 20,20 A­­merikai film : Sierra Madre kincse John Huston Oscar­­díjas rendező filmje ; 22,30 Napi eseménykrónika. II. mű­sor : 10,00 Szimfonikus hang­verseny. A szünetben zenei hí­rek ; 20,00 Gyermekek ked­venc hősei ; 20,20 Zenebarátok órája; 21,15 Riport. A szorga­lom koordinátáia ; 21,35 Ko­­jak. HÉTFŐ, I. műsor : 16,00 tévé­iskola; 16,30 Magyar nyelvű adás • A néptanácsok a szocia­lista demokrácia fórumai. Dr. Lőrincz László jegy­zete • Jelen és jövő a Ko­­vászna megyei Nagybaconban • Ipari és mezőgazdasági kró­nika • Hazai arcképcsarnok. A rejtőző költő — portréfilm Franz Liebhard, azaz Reiter Róbertről • Kibernetika és áttervezés — riport • Vidám zenés magazin Ikebana. Ci­gányzene. Mit tudunk az aku­punktúráról ? Erő, egészség — riport a kulturizmusról. Rész­letek a Maros együttes Tiszta források című műsorából ; 19,00 Család és város. Targo­­vinte ; 19,20 Ezeregy este. A Nap leánya (I. rész) ; 19,30 Tévé-híradó ; 20,00 Művészi dokumentumfilm a népvise­letről ; 20,20 Téli dallamok ; 20,50 Ifjúsági adás; 21,15 Forsyte Saga (VI. rész); 22,10 Napi eseménykrónika. A KOLOZSVÁR-NAPOCAI Nemzeti Színház művészei a Diákművelődési Ház folk­­énekeseinek közreműködésével irodalmi-zenés műsorra ké­szülnek. Bemutató vasárnap délután 4 órai kezdettel. A TERMELÉS további kor­szerűsítésével, a nyersanyagok gazdaságosabb felhasználásá­val 23 új termék gyártását kezdik meg idén a temesvári Electrometal helyiipari válla­latban. A RADIO — TV PROGRAM legutóbbi száma műszaki ta­nácsokat ad a televízió-anten­na megfelelő szerelésére a Brassó és Focsani városok kör­zetében lakó előfizetők számá­ra. AZ ELMÚLT NAPOKBAN Hargita megyében 40 fiatal kapta kézhez a traktorvezetői igazolványt. A székelyudvar­helyi gépállomás keretében tevékenykedő tanfolyam vég­zettjei a környék termelőszö­vetkezeteiben tevékenyked­nek. .. A MAROSVÁSÁRHELYI Szentgyörgyi István színművé­szeti főiskola hallgatói bemu­tatták Bertolt Brecht: Egy fő az egy fő című darabját. Az előadást Kovács Levente ren­­dezte. KÉTNAPOS szakmai felké­szítőn vettek részt a Szatmár megyei zöldségtermesztők­­a sárközi agronómusok házában. Ezt követően január utolsó napjaiban a gyümölcstermesz­tési farmok brigádosai gyűl­tek össze ugyanitt, hogy meg­vitassák az 1976—1980-as öté­ves terv legfontosabb teen­dőit, megismerkedjenek a gyümölcs- és szőlőtermesztés legújabb agrotechnikai mód­szereivel, a korszerű gépesí­tési eljárásokkal. A háromna­pos felkészítőt teszt­vizsgák zárják. 7727 GYERMEK született tavaly Brassóban. Az újszü­löttekből 3944 fiú és 3783 leány. A házasságok száma u­­gyanakkor 3389 volt. Az idén január 23-ig 500 születést ik­tattak be és 116-an kötöttek házasságot. 70 FIATAL, a munkában ki­tűnt mezőgépész, indult or­szágos jutalomkirándulásra a Temes megyei állami mező­­gazdasági vállalatokból és gépállomásokról. Az ifjú gép­kezelők egyebek között elláto­gatnak a fővárosi Semanatoa­­rea üzembe és a brassói trak­torgyárba. 25 000 LAKOS látogatja a népi egyetemek tanfolyamait Szilágy megyében. 6500 városi és falusi dolgozó abszolvált az általános iskolák látogatás nél­küli tagozatain, s jelenleg 7000 személy, akik iskolai tanul­mányaikat folytatják, konzul­tációs órákon készül fel a tavaszi vizsgaidőszakra. Fővárosi kurír • Új szakaszához érkezett a Colentina negyed építése. A Mihai Bravu — Óbor — Colentina híd közötti szaka­szon az építkezések befejeződ­tek, most a Colentina hídon túl folynak a munkálatok. • A közszállítási vállalat (ITB) korszerű oktatási mód­szerekkel, AT 70 elnevezésű szimulátorok felhasználásával, végzi a gépkocsivezetők ala­posabb és gyorsabb kiképzé­sét. A tanulók a közúti forga­lom kiiktatásával, teljes egé­szében a gépkocsivezetés ábé­céjének elsajátítására össz­pontosíthatnak. • Fontosabb bukaresti tele­fonszámok: tudakozó 031; men­tők 061; külföldi telefonkapcso­lás 071; tűzoltók 081; városközi telefonkapcsolás 091; szállodák tájékoztató szolgálata 13 27 00; Északi pályaudvar 052; Milícia 055; ennek operatív osztálya 22 22 22; a légitársaság menet­­jegyirodája 1512 54; pontos idő 058; taxiszolgálat 1125 00. A LOTTO NYERŐSZÁMAI I. 18 63 59 75 49 16 29 64 24 II. 52 72 34 50 71 57 10 13 79 Telex • Az olimpiára készülő jég­korong válogatottunk forma­­ellenőrző mérkőzésen Genf­ben 5:4 (1:2, 1:1, 3:1) arányú győzelmet aratott Svájc együtte­se felett. Gólszerzők: Tufeanu (2), Gheorghiu, Pisaru és Pana­p Lengyelország jégkorong vá­logatottja Rossenheimben 8:3 arányú győzelmet aratott a he­lyi együttesek egy válogatottja ellen • A budapesti atlétikai versenyen Natalia Andrei nyerte a nők 1500 méteres futamát. A férfiak azonos számában Ghe­orghe Ghipu diadalmaskodott • Az A-osztályú férfi kézilabda bajnokság utolsó előtti forduló­jában: Bacaui Stiinta — Telea­­jeni Petrolul 23:15; Bukaresti U — Borzesti-i CSM 23:19; Kolozs­­vár-napocai U — Galati-i CSU 19:19; Marosvásárhelyi ASA­U— Bukaresti Dinamo 10:31; Temes­vári Politehnica — Brassói Di­namo 21:23; Steaua — Nagybá­nyai Minaur 33:17. A Steaua már bajnok • A montreáli olim­piára való tekintettel az idén sokkal korábban, február 25-én kezdődik az A-osztályú vízilab­da bajnokság. Az A-csoportban, mint ismeretes, a következő együttesek szerepelnek: Buka­resti Rapid, Bukaresti, Dinamo, Kolozsvár-napocai Vointa, Bu­karesti Progresul, Bukaresti CM­ és a Nagyváradi Circul­a Csíkszeredában befejeződött a felnőtt gyorskorcsolyázó bajnok­ság. Az abszolút bajnoki címet a marosvásárhelyi Liana Cardan, illetve a brassói Victor Sotirescu szerezték meg . A tenisz csapat Európa-bajnokság keretében: Magyarország — Jugoszlávia 2:1; NSZK — Spanyolország 2:1; Franciaország — Olaszország

Next