Előre, 1976. augusztus (30. évfolyam, 8930-8954. szám)
1976-08-01 / 8930. szám
2-----------VASÁRNAP! KRÓNIKA Az olvasó fóruma Ütemesen dolgoznak A Hartyád megyei Bosoród mezőgazdasági termelőszövetkezetében úgy szervezték meg a munkát, hogy minden szövetkezeti tag felel a rá eső termelési feladat teljesítéséért, mondván, hogy a föld nem szaporodik meg, de termelékenységét lehet növelni, s az egyéni felelősség ennek egyik eszköze. Fulea Ioan elnök elmondta, hogy minden tevékenységgel ütemesen haladnak, állandóan ellenőrzik a feladatok teljesítését, hogy ne legyen semmiből lemaradás. Nagyon szép eredményeket értek el az állattenyésztés terén, az év első hat hónapjában 15 000 liter tejet termeltek terven felüli, júliusban pedig háromezervolt a többlet. Az 54 állatgondozó megfogadta, hogy tehenenként 150 literrel tejnek majdtöbbet az előirányzottnál. A legszebb eredményeket Leotuia Crintoaia, Victoria Nencini, Maria Bontea, Septimiu ésMaria Visoi érték el. A gyapjútermeléssel is szépen haladnak, eddig 1250 kiló gyapjút szolgáltattak be, ami 110 000 tejes" többlethasznot jelent." A VW ! De nemcsak az állattenyésztők dolgoztak ilyen jól, hanem a növénytermesztők is. Megtették a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy elérjék a különböző terményekből tervezett hektárhozamot. Dicséretes munkát végeztek Stela Dancescu, Ileana Tureja, Leonita Berceanu és más munkacsoportok. Szép termést ígérnek a gyümölcsösök is. A brigád tagjai, Marioara Marcu, Zamfira Onescu, Victoria Crinteianu, Balázs János, Romulus Vida, Niculaie Tamasoiu és a többiek derekasan megállták helyüket. A 450 mezőgazdasági dolgozóból 150 párttag, ők minden munkában az élen állnak, de a jó termés érdekében a többiek is mindent megtesznek. Közeleg az aratás ideje itt, a domb- és hegyvidéken is. Már mindent előkészítettek, remélhetőleg gyorsan és zökkenőmentesen zajlik majd le ez a munka. Jelszavuknak, a Virradattól sötétedésig a mezőn a helye mindenkinek, megtesz az eredménye. KRASZKA JÓZSEF i Kalán „Nagyüzem" a székelyudvarhelyi Sétatéren SALAMON ÁRPÁD (Székelyudvarhely) felvétele Élenjáró munkacsoportok A petrillai szénelőkészítő részleg a szocialista munkaverseny során az év eddig eltelt időszakában 34 935 tonna előkészített széknél haladta túl tervfeladatait. szép eredmény az egyre nagyobb szénmegtakarításnak köszönhető, valamint a nagyobb ártermelé- kenységű aggregátek használatának, a munkások tökéletesítettebb szakképesítésének, az új technológiák bevezetésének, a korszerű munkamódszerek alkalmazásának. Az eredmény eléréséhez sokban hozzájárult az Eugen Preda, Aurel Onea, Jean Teacu, Constantin Ionita, Ioan Horga, Petru Vinjan, Szentgyörgyvári Zoltán mesterek, valamint Latkulik Frankelse, Lorenz Heinrich, Lisac Mihai, Rusan Iacob és mások által vezetett munkacsoportok. CONSTANTIN RADUTA '? Petrilla Ötven lépésre Mindenki szívén viseli városának külalakját, függetlenül attól, hogy valójában szép-e az a város, hát még ha egy olyan költők-festők által dicsért szépségű helyről van szó, mint Nagybánya? Emiatt érthetetlen az a hanyagság, ahogy az illetékesek viszonyulnak a főtértől ötven lépésre lévő Körös utcához. Mikor már a hegyi falvakban is műút vezet s a házak kerítése mellett betonjárda fut végig, addig ez a száz méter hosszú utca nemhogy aszfaltot, de még kockakövet sem látott, járdáját lapkövekből rakták ki, melyet a nehéz teherautók már rég össze-viszsza nyomtak. Az utcáról ugyanis egy zsúfolt raktárba jártak be, ahová még vasárnap is érkezett áru. A raktár helyén most egy modern kétemeletes áruház épül, ahová szintén csak a mi utcánk felől fogják az árut hordani. Ha csak az áruszállítást hoznánk fel érvként, akkor is meghallgatást keltene hogy nyerjen panaszunk, ugyanis ilyenkor nyáron egy-egy teherszállító autó olyan porfelhőt kavar, hogy választanunk kell: vagy sosem nyitunk ablakot, vagy állandó készenlétben tartjuk porszívóinkat és portörlőinket. Esős időben pedig a ház falát vastagon belepi a felfröcskölt sár, minket pedig ismerőseink haza kívánnak, látván örökös sáros cipőnket. Utcafelelősünk már többször említette az illetékeseknél ezt az áldatlan állapotot, de mind a mai napig eredménytelenül. Pedig mi, Körös utcaiak, örömmel vállalkoznánk segítségre az útjavításnál. Vagy olyan nagy óhaj az, hogy tiszta levegőt szívjunk és tiszta cipőben járjunk?! Azt hiszem, hogy a civilizáció egyik alapfeltétele a rendezett utca. Miért éppen Nagybánya legyen kivétel?! FIKKER ROMEO technikumi tanuló Nagybánya A nagyváradi Dacia szálló egész évben telt házzal üzemel. STEINER IZIDOR (Kolozsvár-Napoca) felvétele Levelekből röviden • Szép sikereket ért el a máramarosszigeti vasúti komplexum munkaközössége: teherszállítási tervüket 7, személyszállítási tervüket 4 százalékban teljesítették túl. Beindítottak egy akciót, amelyet sikeresen fejeztek be: a gőzmozdony-vezetőket átképezték Diesel-vezetőkké. Sikereiknek köszönhetik, hogy a Kolozsvári Területi Vasútigazgatóság egységei között folyó versenyben élenjárók. A legkiválóbb mozdonyvezetők közül is kiemelkedik Szabó József, Hagiu Ioan, Moldován Lajos, Szaták Tibor és mások. (RÁCZ MIKLÓS, Máramarossziget) • A szovátai pártbizottság irányítása alatt, kibővítették és új helyiségben rendezték be a városi könyvtárat. A költöztetés a lehető leggyorsabban zajlott le, amit elsősorban Kupás Jánosnak, a városi pártbizottság titkárának köszönhet az olvasóközönség. A könyvtárosi teendőket Domokos Edit látja el, mindennap 10-től este nyolcig. Remélhetőleg jól fogják magukat érezni az olvasnivágyók a korszerűen berendezett, otthonos helyiségben. (MUSZKA LAJOS, Szováta) Feladták a leckét Aki szabad idejében vagy szabadsága alatt üdülni vagy kirándulni indul, kétségtelenül kellemesen szeretné tölteni napjait. Mert bosszankodni, idegeskedni otthon is lehet, nem kell az ilyesmihez festői táj, napfényes tengerpart vagy égretörő hegycsúcs. S hogy sokszor nem úgy sikerül, ahogy terveztük, az nem kizárólag tőlünk függ.Persze, azért mi magunk is elronthatjuk saját szabadságunk hangulatát és — sajnos — van tehetségünk mások napjainak megkeserítéséhez is. Mert lökdösődni, feleslegesen vitázni, hangoskodni, mások nyugalmát megzavarni, azt tudunk: én is, te is, ő is — mindenki. És ez a könnyebbik. Civilizáltan viselkedni az már „művészet“. Bár nem egyszer esett szó róla, elmondanám, amit a minap magam is láttam, hátha néhányan kedvet kapnak a követésére. A Brassóból Pojánára induló autóbusz megállójában reggeltől késő délutánig nagy a forgalom, e két pont között sohasem szalad üresen a kocsi. Ennek ellenére itt nem ismerik a dulakodást, lökdösődést; az autóbuszt sorbanállva várják az utasok. S ha az befut a megállóba, nem kezdődik el a „hátulsó pár előre fuss“, az emberek nyugodtan lépkednek fel a kocsiba, s aki lemarad az egyikről, az elsőként foglal majd helyet a következőben. Nem kivétel ezalól senki, gyerek, felnőtt és idősebb, egyaránt betartják a rendet. S ugyanez a kép fogad fenn a Pojánán is. De van még valami, ami feltétlenül hozzátartozik ,e történethez. Bármennyire is hihetetlen, de ezek a buszok egyetlen percig sem vesztegelnek üresen. Itt nincs grafikon, nincs cigarettaszünet és más egyéb kifogás, a gépkocsivezető érkezik, fordul és indul , hibátlanul végzi feladatát. Jó lenne ezt megpróbálni más városokban is, nemcsak turisztikai idényben, hanem mindig — a brassói utasok és sofőrjöi feladták a leckét. ■ KISS ZSUZSA Augusztus 1. vasárnap — III. évnegyed VIII. hónap — 31 nap Az évből eltelt: 214 nap Hátra van még: 152 nap Napkelte: 5.02 Napnyugta: 19.41 Holdkelte: 11.19 Holdnyugta: 22.23 TOVÁBBI FELMELEGEDÉS Sabina Kile, a Központi Meteorológiai Intézet szolgálatos munkatársa jelenti: A következő 24 órában további felmelegedés, többnyire szép idő várható. Változó felhőzet, derűs égbolt különösen az éjszakai órákban. Az ország északnyugati részében erősebb felhősödés, ahol a késő délutáni órákban helyi jellegű esőzésekre számíthatunk. Erősödő szél. A legalacsonyabb hőmérsékleti értékek 10—16 fok között váltakoznak. Erdély keleti részén ennél alacsonyabbra is van kilátás. A legmagasabb értékek 25—30 fok között tesznek. A tengerparton szép idő, további felmelegedéssel. Mérsékelt szél, a víz hőmérséklete 22— 23 fok. TI ! VASÁRNAP, I. műsor: I U 8.30 Műsorelőzetes; 8.40 Mindig előre!; 9.35 A szelíd Ben; 10.00 Faluműsor; 11.15 Mit tudunk és mit nem tudunk; 11.45 A zene örömei; 12.30 Katonai adás; 13.00 Telex; 13.05 Vasárnapi album; 14.25 Nyári Olimpiai Játékok — Montreal 1976; 16.55 Svájci képek; 17.15 Dicsőséges út; 18.30 A tenger titkaiból: A bálnák; 19.20 Ezeregy este; 19.30 Tévé-híradó; 20.00 A szülőföld balladája; 20.25 Angol játékfilm: Varázshúz; 22.00 Napi eseménykrónika; 22.10 Nyári Olimpiai Játékok — Montreal 1976. II. műsor; 10.15 Szimfonikus hangverseny; 20.00 Disney-filmek; 20.50 Zenekedvelők órája; 21.45 A hazáról dalolnak — versek; 22.05 Balett. HÉTFŐ, I. műsor; 15.00 Műsorelőzetes; 15.05 Magyar nyelvű adás; 16.30 Nyári Olimpiai Játékok — Montreal 1976; 19.00 A világ körül; 19.20 Ezeregy este; 19.30 Tévé-híradó; 20.00 Nyári Olimpiai Játékok — Montreal 1976; 21.30 Folytatásos film: A parasztok (V. rész); 22.20 Napi eseménykrónika. II. műsor; 15.00 Zenés film: Hófehérke és a hét törpe; 16.50 Írói riport; 17.10 Ismert dallamok; 17.25 A szülőföld balladája; 17.50 Népi muzsika; 18.00 öt földrészen át; 19.00 A Preludiu kamarakórus énekel; 19.20 Ezeregy este; 19.30 Tévé-híradó; 20.00 A szelíd Ben; 20.25 A főváros gazdasági élete; 20.50 Filmkultúra; 21.20 Telex; 21.25 Operaest. 160 000 LEVELEZŐLAP A Posta- és Távközlésügyi Vezérigazgatóság Nadia Comaneci háromszoros olimpiai bajnok arcképét ábrázoló színes levelezőlap kiadásával örökíti meg tornászainknak a montreali olimpiai játékokon elért sikerét. A levelezőlapot 160 000 példányban adják ki. ÚJABB, száz gyermek befogadására alkalmas bölcsőde építését fejezték be az építők Szatmár belvárosában, az Artariilor utca egyik udvarán. A beköltözésre ezekben a napokban kerül sor. AZ AMATŐR képzőművészek fővárosi tárlatán részt vett Hargita megyei műkedvelők munkáit állították ki Tusnádfürdőn. A két hétig tartó kiállításon 20 festményt és két szobrot tekinthetnek meg az érdeklődők. Zárás után a tárlat Borszékre kerül. AUTÓSOK FIGYELMÉBE A Közlekedés- és Távközlésügyi Minisztérium útügyi vezérigazgatósága és a Milícia Főfelügyelősége közli, hogy augusztus 4-én 7.00 és 19.00 óra között hídépítés miatt felfüggesztik a forgalmat minden gépkocsitípus számára Comarnic és Sinaia között. A forgalom ideiglenes felfüggesztéséről és a kerülő utakról figyelmeztető táblákkal értesítik a gépkocsivezetőket, így például a fővárosból az 1 A számú országúton lehet eljutni Brassóig a Ploiești— Valenii de Munte—Cheia— Szecseleváros útvonalon. Ugyanezt az útvonalat vehetik igénybe azok is, akik Rozsnyó felől Piriul Rece és Predeal felé tartanak. 500 ÚJ MODELL hagyta el az idén a Csíkszeredái kötöttárugyár kapuját. Bővült a színskála, gazdagodott az anyagválaszték. A PNA-szál mellett az idén a poliészteres melána és a fényes melána szál feldolgozását is bevezették. TANERŐK VAKÁCIÓJA Nyári szünidőben a tanerők sokkal több időt fordíthatnak önmaguk továbbképzésére, ezzel magyarázható, hogy a nagyváradi Pedagógusok Háza sokoldalú nyári programjával igyekszik a nagyobb igényt kielégíteni. Értékes, és csak itt fellelhető tizenegyezer kötetnyi szakirodalom alkotja a könyvtár készletét, míg a korszerű didaktikai felszerelések a modern pedagógia „titkaiba“ nyújtanak bevezetőt a kezdő tanerőknek. LOTTÓ Az 1976 július 30-i húzás nyerőszámai: I. húzás: 47 78 79 83 18 55 13 21 34 II. húzás: 5 22 56 90 25 52 14 51 35 REGGELI LÁTOGATÓ (Folytatás az 1. oldalról) szerszámot az új gyártmányokhoz, a már gyártottakhoz egyetlen renddel gazdálkodnak. Ha elromlanak, kiesnek, áll a nép, a munkás. A gyártmányfejlesztés gyors iramának, a műszaki terv alapján és azon kívül, csak a szerszámműhely kapacitásának növelésével tehetnek eleget. Junger Erwin, a szerelde mestere azt mondja, hogy sok mindent tettek a minőség javításáért és sok mindent kell tenniük ezután is. Meddő beszéd az, hogy mindent elkövettek érdekében. Ezt sohasem mondhatja az a termelő, az a vezető, aki valóban tesz is a minőségért. Legfeljebb annyit, hogy az egyik, másik maga elé tűzött célt megoldotta. A szerendében most annak kell ,meglennie, hogy az a kétszáz ember, aki itt dolgozik olyanná nevelődjék, nevelje magát, hogy ami nem jó tegye félre, ne engedje tovább. Nehéz elérni. Bármennyire egyszerűnek is tűnik. Ehhez már szakmunkási önérzet, öntudat kell, s talán még az is, hogy a munkás előzőleg kijárja a nagyüzem iskoláját. A fiatalokkal lehet dolgozni, maga is az, ezért a hangot is könnyebben megtalálja nem egyszer, de nevelni kell őket a munkásszemléletre-magatartásra. Gyorsan. Nem lehet kivárni, míg idővel amúgy is kialakul. Ha korábban négy, öt évre volt szükség a szakmunkássá váláshoz, ma esztendő alatt meg kell lennie. Az első harminc munkás szakképzését irányította. Munkafegyelem, norma ellenére, ha eszükbe jutott letették a szerszámot és kivonultak kávézni. Ez ma már nem fordul elő. De még nem egy jele látható annak, hogy a közösség alakulóban van. Nem mindenki törődik eléggé a másikkal. Végzi a maga munkáját, mintha egyedül lenne. S ha mégis állásfoglalásra kényszerülne, nem hallott, nem látott semmit... Vajmi kevés közvetlen köze van mindennek a minőségellenőr mai látogatásához, a szálak mégis ide vezetnek. A megbeszélés nyomán összeállított intézkedési terv — bár arról szól, hogy néhány lakatost tökéletesíteni kell a Sajó-esztergapadok beállításában, karbantartásában, három vonal ellenőrt és néhány csoportvezetőt a szereldében le kell cserélni — a nevelést helyezi előtérbe, az ön- és a munkatársak nevelését. Aki erre nem képes, nem foglalhat el vezető munkakört. A mester nem tartja szerénytelenségnek bevallani, hogy tizenöt évi távollét után azért jött haza Sepsiszentgyörgyre, hogy „itthon is csináljunk valamit". A távolság nem számított. A szecselevárosi elektrotechnikai üzem közel van Sepsiszentgyörgyhöz annyiszor ruccanhatott haza, ahányszor akart. Ez nem volt indíték. Talán még a lakáskérdés lehetséges jobb megoldása vonzotta. Kapott is jobbat. De azóta még jobbról mondott le azért, hogy megszerezhessenek a gyárnak szükséges szakembert. Majd sorra kerül újra. De addig is, azután is, az elsőként említett cél, nem engedi lankadni munkakedvét. Tenni kell. Minden múló nappal többet. Most azért, hogy a nagy ünnep, Augusztus 23 tiszteletére felajánlott munkájuk minél reálisabban kifejezze a szerelőműhely, a gyár anyagi, emberi lehetőségeit. Az esztendő mindennapján azért, hogy mielőbb „feledtessék" magukkal, megrendelőikkel, a közvéleménnyel, hogy új egységről van szó. A neves, tapasztalt hazai eletkrotechnikai üzemek színvonalán akarnak dolgozni. HASZNOS TAPASZTALATCSERE Kétnapos országos állattenyésztési tapasztalatcserét tartottak Temes megyében, amelyen részt vettek az állami mezőgazdasági vállalatok megyei trösztjeinek főmérnökei, a tehénkomplexumok, szarvasmarha- és bárányhízlaldák vezetői és más állattenyésztési szakemberek. A részvevők ellátogattak a rékási és grabáci állami farmokra is, ahol az állattenyésztési eredményeket, pozitív tapasztalatokat tanulmányozták. NÉGY egészségügyi kör betegápolási teendőit látja el rövidesen a Toplitán átadásra kerülő városi körorvosi rendelő. A marosvásárhelyi építkezési-szerelési tröszt toplisai építőcsoportja ez alkalommal is kitett magáért: határidő előtt fejezi be az építkezést. HASZNOS akciót szervezett a zsibói Autóháza és a Remiza CFR vállalatok KISZ- szervezete: energiatakarékosságra szólította fel a fiatalokat. S hogy eredményben sincs hiány, bizonyítja ezt az egyetlen hónap alatt megtakarított 45 tonna konvencionális üzemanyag. KÖZLEKEDÉSI parkot létesítettek Szatmáron, a vasútállomással szemben lévő Pionírparkban. A szép természeti környezetben lévő, sokféle útjelzővel ellátott park a gyermekek közlekedési nevelését szolgálja. ELKÉSZÜLT A LEGMAGASABB LAKÓHÁZ Mind urbánusabb arca van Seininek, Máramaros megye egyik nagyközségének. Csak az utóbbi időben több jelentős új szociális és kulturális létesítményt adtak itt át a használatnak. Mint például az emeletes kultúrház, a helyi mezőgazdasági líceum új épületcsoportja és a Someiul kisipari termelőszövetkezet új üzemcsarnokai. Az elmúlt napokban húzták fel az építők a település első négyemeletes, tehát legmagasabb lakóházát. AZ ÁLLAMI mezőgazdasági vállalatok dolgozói életkörülményeinek javítása, a munkások állandósításának biztosítása végett ebben az esztendőben több mint 100 lakást építenek a Temes megyei állami mezőgazdasági vállalatokban. TOVÁBBKÉPZŐ tanfolyamokat szerveztek Szalonta legifjabb termelővállalatában, a pamutszövődében, szövők és segédmesterek részére. 25 MILLIÓS TÖBBLETJÖVEDELEM A Munkaérdemrend első fokozatával és a Szocialista Munka Hőse címmel több ízben is kitüntetett országos hírű nagyberegszói (Temes megye) sertéshízlaló komplexum kimagasló termelési eredményeket ért el idén is. Mindennél jobban bizonyítja ezt az, hogy az év első felében — 1975-höz viszonyítva — az állomány egyedenként naponta 257 grammal nagyobb súlygyarapodást ért el. Ennek, pontosabban a tudományos tenyésztési és hízlalási technológia eredményeként a vállalat az esztendő első hat hónapjában egyebek között 25 millió lej többletjövedelemre tett szert. A SZALÁRD és Hodos közötti négy kilométer hosszúságú útszakaszt aszfaltburkolattal látják el. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy SZILÁGYI ISTVÁN erdészmérnök 30 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt. Temetése Sepsiszentgyörgyön augusztus 3-án, kedden, 15.00 órakor lesz. A GYÁSZOLÓ CSALÁD Sürgönyeim, Str. Dealului nr. 4, Bloc. 9, ap. 27, irányítószám: 4000. Sf. Gheorghe. TÁVIRAT Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke részvéttáviratot intézett Gustav Husák elvtárshoz, a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárához, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökéhez a Bratislava-Ivanka repülőtér közelében történt tragikus repülőgépszerencsétlenség kapcsán. KÖZÉLETI HÍREK Manea Manescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere búcsúlátogatáson foGheorghe Panu elvtárs, az RSZÁSZ Központi Tanácsának elnöke fogadta a Kuwaiti Szakszervezeti Szövetség (KTUF) küldöttségét, amely éten Husein Saker főtitkárral, az RSZÁSZ Központi Tanácsának a meghívására baráti látogatást tesz országunkban. Nicolae Giosan, Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlésének elnöke köszönő táviratot kapott Truong Chinhtől, Vietnam Szocialista gadta Erwin Wickertet, Németország SZK bukaresti nagykövetét, aki befejezte küldetését országunkban. A felek baráti légkörben tájékoztatták egymást a két szakszervezet belpolitikai és nemzetközi tevékenységéről, hangsúlyozták a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének és erősítésének kölcsönös óhaját. Köztársaság Nemzetgyűlése Állandó Bizottságának elnökétől a megválasztása alkalmából hozzá intézett jókívánságokért. Az RKP KB meghívására látogatást tesz országunkban az Ausztráliai KP küldöttsége. Mavis Robertson, a párt Végrehajtó Bizottságának tagja, Országos Bizottságának titkára, Mery Nixon és Pierre Sheer, az Országos Bizottság tagjai. A vendégek megtekintettek gazdasági és szociális-kulturális létesítményeket Maros, Hunyad, Brassó és Constanta megyében, találkoztak és megbeszélést folytattak megyei és municípiumi pártszervek képviselőivel. A küldöttség találkozott az RKP KB székházában Ilie Verdet elvtárssal, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagjával, a KB titkárával, Stefan Andrei elvtárssal, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagjával, a KB titkárával és Ghizela Vass elvtársnővel, az RKP KB tagjával. A felek véleménycserét folytattak a két párt munkájáról, a nemzetközi helyzet, a kommunista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. ELŐRE ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG TENGERÉSZEIÉNEK NAPJA A LEGSZEBB DÍSZ... A kora reggeli derengésben is mozdulatlan az öböl víztükre. A mólónál békésen simulnak egymáshoz a hadihajók szürke acéltestei. Torpedóvető gyorsnaszádok, aknaszedők, tengeralattjáróvadászok és más rendeltetésűek. Följebb hág a napkorong az égi lajtorján, lassanként benépesednek a hajók. A matrózok szinte kivétel nélkül fiatalok. Hasztalan kutatók morcona, viharedzett tengeri medve után. Nyolc előtt pár perccel mindenki a fedélzeten van, glédába sorakozva várja a hagyományos zászlófelvonást. Kurta parancsszavak röpködnek, vigyázzba merevednek a sorok, fölkúsznak a trikolórok az árbocokra. Kezdetét vette egy újabb munkanap. A „matróznap“ napfelkeltétől napnyugtáig tart. Zászlófelvonással kezdődik, zászlólevonással fejeződik be. Hagyomány. Az elmaradhatatlan reggeli inspekció után Ion Podea II. osztályú kapitány, az egyik rakétahordozó gyorsnaszád parancsnoka bennünket is a fedélzetre invitál. Fél óra múlva kifutunk a nyílt tengerre. Addig ismerkedünk a legénységgel, a hajóval. A parancsnoki fülke egyetlen műszerfal. A korszerű készülékek segítségével a parancsnok pillanatok alatt értesül mindarról, ami a hajón, vagy a tenger 40—50 kilométernyi körzetében történik. Sorra veszünk minden zeg-zugot. Igaz, esetlenül csetlünk-botlunk a szokatlan környezetben, megbotlunk a magas küszöbökben, üggyel-bajjal közlekedünk a szűk nyílású, függőleges vaslépcsőkön. — Kovács, vezesd le az elvtársakat a gépterembe is — szól oda a kapitány a kék karszalagos szolgálatosnak. Lemegyünk. A motorok még állnak. A gépészek azonban büszkén újságolják, hogy több lóerő van ezekbe összpontosítva, mint egy óceánjáróéba. Persze, pokoli zajt csapnak, a személyzet csak zajfogó fülvédőkkel tud dolgozni mellettük. Még így sem könnyű a felhevült motorok árasztotta ötven fokos hőségben. — Mi a beosztása a hajón? — kérdezem kísérőnket viszszatérőben. — Mester és tüzér vagyok. Szóval tűzmester ... — Régóta? — Három esztendeje. Jóvágású, karcsú fiatalember. Arcának lányos vonásain a kackiás bajusz se sokat változtat. Megtudom, hogy az Arad megyei Ineuban született, nevelkedett. Már gyermekkorában valami megfoghatatlan vágyódást érzett a tenger iránt. Akkor született meg benne az elhatározás, ha törik, ha szabad tengerész lesz. A szakiskolában géplakatosságot tanult, majd a katonai mesterképzőt végezte el, s a haditengerészethez, ehhez a hajóhoz osztották be. Nemcsak beleszokott, de meg is szerette beosztását. Feldübörögnek a hajómotorok. Sietve kapaszkodunk fel a parancsnoki hídra. A naszád kifarol a mólótól, majd a jelzőbólyák közt óvakodik a nyílt tenger felé. A világítótornyon túl szelíd, „jó“ tenger fogad. Aztán rákapcsolnak a motorok, a víz tajtékozva örvénylik a hajócsavar mögött. — Tizenegy csomó! Tizenöt... huszonkettő... — köztik időnként a menetsebességet. A szágulás pedig egyre fokozódik, szinte gyorsvonali sebességgel hasítjuk a hullámokat. Fokozatosan eltűnik a partszegély, áttetsző ködbe vész a plázs, az elegáns szállósor. Aztán csak a beláthatatlan tenger öleli körül a hajót. Röpke órára ez a dübörgőremegő acéltest, a rajta levő maroknyi ember jelenti a hazát, az otthont, a családot, mindent. A végtelen karikává tágult látóhatár, az óriási víztömeg és a magadrautaltság nyomasztan hat rád. Mintha hirtelen más bolygóra, véget nem érő ismeretlen pusztaságba tévedtél volna. A legénység pontosan, beidegzett rutinnal végzi feladatait. Látszólag eszükbe se jut ilyesmiken rágódni. Szemük a műszereken pihen, minden idegszálukkal a parancsnok utasításaira figyelnek. Rólunk, civilekről mintha teljesen megfeledkeztek volna. Most csak kötelességteljesítés, szolgálat létezik számukra. Az erős szél tépi, cibálja rólam az inget. Két kézzel kapaszkodom a gépágyú fogantyújába, hogy le ne sodorjon. Hátrakecmergek a szélvédett tatra. Idősebb tengerész követ lépésről lépésre. Úgy tesz, mintha neki is éppen arra lenne sürgős dolga. Pedig tudom, engem vigyáz. Leérünk a tatra. — Mondja, ez is szolgálati kötelezettségei közé tartozott, vagy társadalmi munkában végezte a kíséretet — kérdezem tőle és kezet rázok vele. Elneveti magát. — Mint fedélzetmester, mindenre, mindenkire gondom kell legyen. Újoncainkat is éppen így kísérgetem az első tengerjárások alkalmával. Különben a tenger, a hajósélet az emberi szolidaritás nagyszerű iskolája. A nyílt tengeren való huzamosabb tartózkodás pedig összehozza az embereket, családdá kovácsolja a legénységet. Kemény munka a miénk, s csak érző szívvel lehet jól csinálni. Rusu Vasile fedélzetmester, a hajó pártcsoportjának szervezője avatottan mesél életükről, munkájukról. Türelmesen magyarázza a számomra rettentően bonyolult zászlójelzések ábécéjét, a szeksztáns használatát, a laboratóriumokban, szakkabinetekben, a hajó fedélzetén, szimulátorok és más magas technicitású berendezések igénybevételével zajló újonc kiképzés fortélyait. 1951 óta szolgál hajón, hozzánőtt a tengerhez. Közepes termetű, halk szavú, álmodozó tekintetű ember. — Ne haragudjék, de a fedélzetmestert jól megtermett, szentori hangú, rámenős tengerésznek képzeltem. Maga egészen más. Csöndes szóval, atyai jótanácsként hangzó szavakkal dirigálja a fiúkat. — Régente valóban a testi erő, az erélyes fellépés adott tekintélyt. Manapság viszont a műszaki tudás a döntő. A hajózás tudománnyá fejlődött. — A precíz műszerek viszont szinte mindent jeleznek, a matróznak csak le kell olvasnia az adatokat... — Nem éppen úgy van. A műszerek tényleg szinte mindent tudnak, de az adatok értékelése ránk marad. A radar képernyője mindent behoz, ami a láthatáron belül feltűnik. De nem jelenthetem így: „Ott, elől, látszik valami!“ Az irány és a távolság pontos meghatározása, mibenlétének „megfejtése“ a feladatom. Mi az, ami feltűnt? Hajó, elszabadult csónak, szigetfok? Egyhelyben áll, vagy merre és milyen sebességgel halad? Mindez életbe vágóan fontos a küldetés teljesítése szempontjából. Mert a műszerek mit sem érnek kezelésükhöz, olvasásukhoz és jelzéseik értelmezéséhez nem értő emberek nélkül. Felkészítésük, nevelésük elsőrendű fontosságú dolog tehát. — Az imént a tengeri élet közösségformáló erejéről, érző szívről beszélt. Miként nyilvánul meg ez a mindennapi életben? — Ezt nehéz szavakkal megmagyarázni. Közös a gond, az öröm és a bánat a hajón. Kétszeresen az, ha távol vagyunk a szárazföldtől. Hadd mondjak el egy konkrét példát. Kovács Gáborról beszél, erről a kötelességtudó, kitűnő minősítést kapott, csöndes fiúról, akit a legénység a szívébe zárt, mindenki testvérének tart. Pár hónappal ezelőtt megnősült, asszonyt hozott magának Máramarosszigetről. Az esküvőt persze a szülőknél tartották, Kovács szabadságon volt. A hajóstársak nem feledkeztek meg róla. Az esküvő napján táviratban gratuláltak a fiatal párnak. Pénzt adtak össze nászajándékra. Mire az ifjú pár hazatért, frizsider várta őket a lakásban. Kicsi az állomány, s a frizsider nem banikba kerül. De a fiúk egyöntetűen erősködtek: „A házasság nagy esemény, ne krajcároskodjunk! Hadd érezze Gabi és a fiatalasszony, hogy ránk jóbanrosszban, mindenkor számíthatnak." Megcsöndesedtek a motorok. Beszélgetés közben észre sem vettem, hogy visszafelé fordultunk, a kikötőhöz közeledünk. Visszamászom a parancsnoki hídra. Elénk tárulkozik a hazát, otthont jelentő partszegély. Úgy megyünk felé, mintha nem két órával ezelőtt, hanem évek óta lettünk volna távol tőle. Csak azt sajnálom, hogy rövidesen meg kell válnom Ion Podea parancsnoktól, Rusu Vasile fedélzetmestertől, Kovács Gábor mestertől, meg a többi derék tengerésztől, akikre mindig szívesen és meleg barátsággal fogok visszaemlékezni. Ezen a napon, az ő napjukon ismét rájuk gondolok. Tudom, az „én hajóm“ is magára öltötte a nagy lobogódíszt, tisztességgel és kitűnő minősítéssel készül a díszszemlére. Azok is ott feszítenek a fedélzeten, akik látogatásomkor hiányoztak, mert a termés betakarításánál segédkeztek. S Podeáék alegysége mellett egész hadi és kereskedelmi flottánk, az összes tengeri és folyami hajók zászlódíszbe öltöztek. A legszebb dísz azonban a matrózzubbonyok alatt dobogó meleg szív, a példás, kommunista kötelességteljesítés marad. Zoltán Tibor