Előre, 1977. július (31. évfolyam, 9213-9239. szám)
1977-07-01 / 9213. szám
A Szocialista Egységfront Országos Tanácsának napilapja Befejezte munkálatait a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma Tisztelt elvtársak! NICOLAE Cl AUIESCU ELVTÁRS BESZÉDE A plénum munkálatait összefoglalva, szeretnék kitérni néhány olyan problémára, amelynek a ma elfogadott határozatok végrehajtása érdekében figyelmet kell szentelnünk. A plenáris ülés a XI. kongresszusi határozatok teljesítése, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítéséről és kommunizmus felé haladásunkról szóló pártprogram megvalósítása szempontjából különlegesen fontos problémákat vitatott meg. Amint a párt programja is rámutat, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének problémái igen összetettek, feltételezik a gazdasági tevékenység tökéletesítését, a termelőerők gyarapítását, valamint a termelési viszonyok, a nevelési formák, az ahhoz szükséges formák tökéletesítését, hogy az összes dolgozók részt vegyenek a társadalom vezetésében. Éppen ezért következetesen munkálkodnunk kell, hogy a jelenlegi szakaszban — a pártprogram elfogadását követő és e programhoz szervesen hozzá tartozó első ötéves terv során — biztosítsuk országunk határozott haladását az összes tevékenységi területeken. Mint látták, a jelenlegi ötéves terv sikeresen megvalósul. A múlt év folyamán és az idei esztendő első hat hónapjában jelentős eredményeket értünk el, sőt az ipari termelési előirányzatot túl is szárnyaltuk. Úgyszintén sikeresen megvalósítottuk a munkatermelékenység növelésének feladatát, számos intézkedést hajtottunk végre a termelés műszaki színvonalának emelésére, a gazdasági hatékonyság növelésére, az anyagköltségek csökkentésére. Ezen az alapon állítottuk össze a ma elfogadott 1978. évi tervet, amely biztosítja az összes nemzetgazdasági szektorok további gyors ütemű fejlődését. Mint kitűnik, már eleve a jövő évi ipari fejlődés eredetileg előirányzott szintjének jelentős túlhaladásával indulunk. Ezúttal nem kívánok kitérni a terv problémáira, hiszen nem szorulnak tisztázásra. A feladatok összhangban állnak a termelőkapacitásokkal, nemzetgazdaságunk összes ágazatainak ellátmányával. Sőt, hogy pontosabb legyek, van bizonyos kapacitás-tartalékunk is, mert még a pótlólagos előirányzatok révén sem aknázzuk ki maximálisan nemzetgazdaságunk lehetőségeit. Minden feltétel adva van tehát, hogy teljesítsük, mi több, túl is szárnyaljuk a jövő évi tervelőirányzatokat. A jövő esztendei és természetesen az idei terv sikeres teljesítéséhez azonban határozottan intézkedni kell, hogy az összes termelőkapacitások a tervezett paraméterek mellett dolgozzanak, növekedjenek a gépek kihasználási mutatói, mert azok még nem érik el az ötéves terv előirányzatainak szintjét. Határozottan intézkedni kell az egész termelés műszaki és minőségi színvonalának emeléséért. Az ötéves terv első másfél esztendejében valóban jó dolgokat valósítottunk meg ilyen téren, bár igaz az is, hogy bizonyos lemaradás mutatkozik egyes gépek és berendezések gyártásbavétele, a tudományos kutatási eredmények termelési hasznosítása, új technológiák bevezetése terén. Mi több, lemaradás mutatkozik a nehéz szerszámgépek, traktorok, billenő tehergépkocsik, más gépipari termékek és berendezések tekintetében. Határozottan fel kell lépnünk a lemaradás behozásáért, a gépek és berendezések gyártásbavételi programjának határidő előtti megvalósításáért. A minőség problémája, a műszaki színvonal emelésének kérdése azonban felmerül valamennyi termelési ágban. Ezúttal nem kívánok ilyesmire kitérni, a problémákat megvitattuk, a feladatokat tervbe foglaltuk. Az összes minisztériumok, pártszervek és -szervezetek lépjenek fel határozottabban és energikusabban azok teljesítéséért. A jövőben különleges problémaként kell szorgalmaznunk a gazdasági hatékonyság növelését. Ez azt jelenti, hogy jóval határozottabban fellépünk az anyagfogyasztások, a termelési költségek leszorításáért. Általában megállapíthatjuk, hogy bár szép eredményeink vannak az ötéves terv első másfél esztendejében mind a termelés, mind pedig a beruházás terén, a fogyasztások továbbra is nagyobbak, mint más országokban. Foglalkozzunk különösképpen a tüzelőanyag- és energiafogyasztás lényeges csökkentésével. A rendelkezésünkre álló adatok szerint a nemzeti termék egységére számítva kétszer annyi tüzelőanyagot és energiát fogyasztunk, mint a fejlett ipari országokban. Tehát óriási tartalékokkal rendelkezünk. Pazarlás folyik, magas költségek mutatkoznak, igen nagy fogyasztásokat igénylő technológiáink vannak. Ugyanakkor keveset tettünk az energia visszanyeréséért. Ilyen irányban programokat állítottunk össze, nem óhajtom taglalni őket. Igen komolyan felhívom azonban a figyelmet arra, hogy a tüzelőanyag- és energiafogyasztások, általában az anyagfogyasztások csökkentése a gazdasági hatékonyságnak, a nemzeti jövedelem növelésének, nemzetgazdaságunk fejlesztésének első számú problémája. Részletes programjaink vannak a másodlagos termékek kinyerésére és a hulladékanyagok felhasználására, ezeknek az anyagoknak begyűjtésére, beleértve a lakosságtól való begyűjtést is. Az összes állami szervek, pártszervek ésszervezetek munkálkodjanak erélyesen az említett programok végrehajtásán. Fokozott figyelmet kell fordítanunk továbbá a munkatermelékenység gyorsabb növelésére. Ezen a téren is jók az eredmények az ötéves terv első másfél esztendejében, bár a munkatermelékenység nálunk néhányszor alacsonyabb, mint a gazdaságilag fejlett országokban. Márpedig a XI. kongresszus feladatait, a pártprogramnak azt az előirányzatát, hogy érjük utol a gazdaságilag fejlett országokat, csak úgy valósíthatjuk meg, ha sokkal gyorsabban növeljük a munka termelékenységét. Az adatokat, a helyzetet ismerik, tudják, hogy a nem produktív személyzet még nagy, s hogy még a termelő szektorokban is alacsony a munkatermelékenység. A termelékenység gyorsabb növelésének útjait szintén megvitattuk és tervbe foglaltuk. Határozottan kell haladnunk a termelés gépesítésének és automatizálásának, a nem produktív személyzet csökkentésének és termelőmunkába helyezésének útján. Egyáltalán nem áll fenn annak a veszélye, hogy valaki munka nélkül marad. A kiegészítő szolgálatokban működő személyzet tekintélyesebb részét a termelőmunkába kell helyezni. Szeretném felhívni azoknak a megyéknek, vállalatoknak és minisztériumoknak a figyelmét, amelyek jelentették, hogy a tervelőirányzaton felül két százalékkal növelték a termelékenységet, ne elégedjenek meg ennyivel, hanem munkálkodjanak a munkatermelékenység jóval nagyobb arányú növelésén. Legyünk tisztában azzal, hogy ha fel akarjuk számolni a lemaradást, nagy erőfeszítéseket kell tennünk. E nélkül nem valósíthatjuk meg a program előirányzatait. Következésképpen egész gazdasági tevékenységünk homlokterében kell hogy álljon a munkatermelékenység jóval gyorsabb növelésének problémája, akárcsak az anyagköltségek és a termelési fogyasztás csökkentése. Csakis ezen az alapon gyarapíthatjuk gyorsabb ütemben a nemzeti jövedelmet. Az Országos Konferencián elő akarjuk terjeszteni az új ötéves terv orientációit és előirányozzuk a nemzeti jövedelemnek a hosszú távú tervelőirányzatokhoz képest hangsúlyozottabb növelését a következő tervidőszakban. Ehhez viszont a jelenlegi ötéves terv minden esztendejében sokkal jobb eredményeket kell elérnünk. Úgyszintén fordítsunk megkülönböztetett figyelmet a beruházások kérdésére. A tervben előirányzott objektumok megvalósításához minden feltétel megvan. Feladatunk az, hogy biztosítsuk az összes előirányzott kapacitások késedelem nélküli megvalósítását és üzembe helyezését. De az idei esztendő első öt hónapjában a beruházások terén 9 milliárd lejes lemaradásunk van. A helyzetet megvitattuk és számos intézkedést fogadtunk el; itt egyes elvtársak jelentették, hogy részben behozták és az esztendő végéig teljesen felszámolják a lemaradást. Ez az ötéves terv teljesítésének, az ország gazdasági-társadalmi haladásának egyik feltétele. Nem szeretnék részletekbe bocsátkozni; a minisztériumokkal együtt és a megyék viszonylatában intézkedéseket jelöltünk ki. De felmerült a munkaerőprobléma. Nehezen hihető, hogy egy megye ne teljesíthesse az ipari és lakásépítési beruházások programját munkáskéz hiánya miatt, hiszen a gazdaság viszonylatában 350 000 szakképzetlen és csaknem 600 000 segédmunkással rendelkezünk. Tehát ezekben a szektorokban csaknem egymillió emberünk van, az építkezésnél dolgozó elvtársak pedig panaszkodnak 25 000 munkás hiányára. Szeretnék rámutatni itt, a Központi Bizottság tagjai, a vállalatvezető elvtársak, a megyei szervek előtt, hogy határozottan hozzá kell látnunk a szakképzetlen munkát végző, illetve kiegészítő szektorokba,a foglalkoztatottak áthelyezzéséhez a beruházások, az ipari és lakásépítkezések területére. Ha egymillióból százezer embert is elveszünk, a normális munkamenetet akkor sem zavarjuk meg. Gyakorlatilag három ember közül kettő maradhatna a kiegészítő szektorokban, egy pedig átkerülhetne a beruházásokhoz. Az idei esztendőre a probléma egyszerűbb: 50—60 000 ember átirányításáról van szó. Két-három héten belül ezen az úton teljesen fedeznünk kell a munkaerőszükségletet az ipari, lakás- és szociális-kulturális építkezési beruházásoknál. Ne feledjük, hogy az idei lakásépítési tervet kiegészítettük, és 220 000 lakást kell felépítenünk. A jövő esztendőben ugyanilyen lakásvolumennel számolunk, és következésképpen minden intézkedést meg kell tennünk a szükséges munkaerő biztosításáért, az ipari és szociális-kulturális beruházások maradéktalan megvalósításáért. Ilyen tekintetben nem szabad többé elfogadnunk semmilyen kifogást. A tervezés terén jó tapasztalataink vannak. Hónapokig vitattuk, honnan szerezzünk embert a tervezéshez. Arra a következtetésre jutottunk, hogy minisztériumokban és iparközpontokban működő szakembereket, a tervszerűsítés és a kereskedelem tisztviselői apparátusában tevékenykedő embereket rendelünk ki tervezőmunkára. Eddig az egész gazdaság viszonylatában 12 000 ember került át ilyen munkára. Javult a tervezés, és szükség esetén még további erőket helyezünk át a szektorba. Nem hinném, hogy valahol is hiányoznának azok, akiket tervezőmunkára rendeltünk ki. Egyébként jobban elemeznünk kell a minisztériumi és iparközponti apparátus felhasználásának kérdését. Az említett állomány ne legyen tisztviselői apparátus, meg kell bízni az adott pillanatban a tervezésben, a vállalati műszaki segédlet terén és más területeken felmerülő lényeges problémák megoldásával. Nincs szükségünk minisztériumi aktagyártókra. A központi apparátust irányító, problémamegoldó apparátusként fogjuk fel, olyan apparátusként, amelynek segítségével egységesen léphetünk fel. Eddig sajnos nem használtuk ki c élszerűen. A beruházások terén tehát, körültekintőbben kell elosztani a munkaerőt, s így biztosítani a tervfeladatok kifogástalan teljesítését. Eddig az iparról és a szociális-kulturális szektorról szóltam, de az elmondottak maradéktalanul érvényesek a mezőgazdasági beruházásokra is, ahol szintén lemaradások mutatkoznak. Vajon az elég sok embert foglalkoztató mezőgazdaságban nem lehetne minden szövetkezetben vagy községben 10—15 tagú csoportokat vagy csapatokat szervezni, s a beruházásokhoz rendelni őket? Vajon érintené ez a növénytermesztést az illető községben? Távolról sem. Egyes elvtársak azt hiszik. (Folytatása a 3. oldalon) BEFEJEZTE MUNKÁLATAIT A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK PLÉNUMA 1977. június 29-én, szerdán befejezte munkálatait a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanácsnak a plenáris ülése, amelyen Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke elnökölt. Meghívottakként részt vettek megyei pártbizottságok első titkárai, az RKP KB egyes osztályvezetői, minisztériumok és központi intézmények egyes káderei, a központi sajtó főszerkesztői, akik nem tagjai a Központi Bizottságnak. Az együttes plenáris ülésén a következő elvtársak szólaltak fel: Stefan Mocuta, Ioan Avram, Virgil Trofin, Suzana Gâdea, George Homostean, Lina Ciobanu, Gheorghe Pop, Titus Popovici, Neculai Agachi, Ilie Rădulescu, Ion Licu, Szilágyi Dezső, Mihail Florescu, Magdalena Filipa?, Ion Tudor, Gheorghe Bobocea, Eugen Barbu, Adalbert Cri?an, Teodor Coman, Ion Traian Stefănescu, Gelu Rahu, Cornel Burtica, Simion Dobrovici, Dumitru Ghi?e, Dumitru Balan. A munkálatok befejezéseként beszédet mondott NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács teljes mértékben magáévá tette a párt főtitkára által megfogalmazott értékeléseket, orientációkat és feladatokat. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága megvitatta és jóváhagyta a plénum elé terjesztett dokumentumokat és megfelelő határozatokat fogadott el. Az RKP KB és a Legfelsőbb Gazdasági és Társadalmi Fejlesztési Tanács kidomborította azt az elsőrendű szerepet, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára betölt a gazdasági, társadalmi és politikai életünk fő területeit felölelő intézkedések komplexumának kezdeményezésében és kidolgozásában, akárcsak abban az egész tevékenységben, amely társadalmunk megszervezésének és vezetésének szüntelen tökéletesítéséért bontakozik ki a szocialista építés jelenlegi szakaszában, kidomborította továbbá a pártfőtitkár lényeges hozzájárulását a pártprogram és a XI. kongresszusi határozatok gyakorlatba ültetéséhez. 1. Az RKP KB jóváhagyta az 1978 évi egységes országos gazdasági és társadalmi fejlesztési tervnek és állami költségvetésnek a tervezetét. A plénum megállapította, hogy az 1978 évi terv és költségvetés alapvető orientációi beilleszkednek a XI. kongresszuson elhatározott irányelvek és célkitűzések vonalába, és hangsúlyozza, hogy a jövő évi előirányzatok biztosítják az 1976—1980-as időszakra tervbe vett fejlesztési ütemek és arányok megvalósítását, a termelőerők területi telepítésének javítását és ezen az alapon az ország összes megyéinek haladását, valamint az egész gazdaság minőségi vetületeinek hangsúlyozását. A tervtervezet kidolgozása a pártfőtitkár közvetlen vezetése alatt történt, a párt főtitkára orientálta az erőfeszítéseket abba az irányba, hogy feltárjuk a megoldásokat, amelyek lehetővé teszik gazdaságunk erejének magasabb szintű hasznosítását, a termelő kapacitások intenzív kihasználását, a munka termelékenységének növelését, a nyersanyag- és energetikai bázis, az összes erőforrások észszerűbb hasznosítását, az anyagfogyasztás folyamatos csökkentését, az összes ágazatok hatékonyságának növelését, a lakosság életszínvonalának szüntelen emelését. A jövő évi terv és költségvetés előirányzatainak összességében kifejezésre jut az az állandó gondoskodás, amelyet pártunk és államunk tanúsít a hazai műszaki-tudományos forradalom határozott magvalósítása, a szocialista vagyon gyarapítása iránt, valamint a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítését és Románia kommunizmus felé haladását célzó pártprogram megvalósításához szükséges anyagi alap további fejlesztése iránt. 2. Az RKP KB jóváhagyta a lakosság javadalmazásának és más jövedelmeinek, valamint életszínvonalának az 1976— 1980-as ötéves tervben való emelésére vonatkozó programot, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs kezdeményezett, s amely pregnánsan kifejezésre juttatja pártunk állandó gondoskodását az egész nép anyagi és szellemi jólétének, civilizációs színvonalának növeléséről, elevenen példázza társadalmunk mélységes humanizmusát. A programban foglalt intézkedések biztosítják, hogy a dolgozók összes kategóriái a termelésben, a társadalmi tevékenységben elért eredményeik alapján, az ipar és az összes nemzetgazdasági ágazatok gyors ütemű fejlődésével arányosan mind nagyobb jövedelmeket érjenek el. Ennek a nagyszabású programnak a megvalósítása, amely előirányozza a lakosság jövedelmeinek növelésével kapcsolatos ötéves tervelőirányzatok teljesítését és túlszárnyalását, megköveteli, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket az ötéves tervfeladatok példás teljesítéséért, a termelőerők lendületes fejlesztéséért és a munkatermelékenység növekedési mutatójának túlszárnyalásáért, ami nemzeti vagyonunk gyarapításának fő útját jelenti. A pártszervek és -szervezetek, a kommunisták, az összes dolgozók tegyenek meg mindent, hogy egyre jobb termelési eredményeket érjenek el, biztosítva ezáltal az egész nép anyagi és szellemi jólétének emelésére irányuló program maradéktalan megvalósításához szükséges erőforrásokat. Az RKP KB úgy határozott, hogy a javadalmazás és a többi jövedelem növelésére, a lakosság életszínvonalának emelésére vonatkozó 1976—1980-as ötéves tervi programot terjesszék az RKP Országos Konferenciája elé, és 1. év július 1-től kezdjék meg fokozatos, szakaszonkénti alkalmazását. 3. Az RKP KB hasonlóképpen jóváhagyta az állami mezőgazdasági dolgozók, a szó(Folytatása a 7. oldalon) * nlJal ILEX1M — Departamentul Export-Import PresS. 0 OlQfll ^ p.o. Box 136—137 — Telex: 11226. YYYI Redactia ELŐRE, Bucure$ti (71341). Piața Scinteii I. AAAI. ELŐRE szerkesztősége. Bukarest (71341) Scinteia tér 1. avfolyam Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 03. evfolyam Előfizetési díj: egy hónapra 8 lej; három hónapra 9213. szám 24 lej; hat hónapra 48 lej; egy esztendőre 96 lej. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok, 1977. a levélkézbesítők és a lapterjesztők. Reklám- és apróhirdetés a következő címen: július 1., Agentia de publicitate ISIAP — Bucuresti, Calea Victoriei nr. 174. Sector 1. BN—RSR, péntek Filiala Sector 1. cont: 645130152., Pentru ELŐRE. Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: Ira 30 bani Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3 A NAGY NEMZETGYŰLÉS VII. TÖRVÉNYHOZÁSI CIKLUSÁNAK V. ÜLÉSSZAKA FOLYTATJA MUNKÁLATAIT Csütörtök délelőtt plénumban folytatta munkálatait a Nagy Nemzetgyűlés VII. törvényhozási ciklusának V. ülésszaka. A képviselők és meghívottak hosszas és erőteljes tapssal köszöntötték a terembe érkező, hivatalos páholyban helyet foglaló NICOLAE CEAUSESCU elvtársat, Manea Manescu elvtársat, Elena Ceausescu elvtársnőt, valamint Emil Bobu, Cornel Burticä, Gheorghe Cioarä, Lina Ciobanu, Ion Dinca, Emil Draganescu, Fazekas János, Ion Ionea, Petre Lupu, Paul Niculescu, Gheor ghe Oprea, Gheorghe Panu, Ion Patan, Dumitru Popescu, Gheorghe Radulescu, Leonte Rautu, Virgil Trofin, Iosif Uglar, Ilie Verdet és Stefan Voitec elvtársai. Jelen voltak a teremben az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagjai, a KB titkárai is. Meghívott minőségben részt vesznek az ülésszakon az RKP KB tagjai, miniszterek, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, a dolgozók képviselői, tudományos, kulturális és művészeti életünk személyiségei, román újságírók és a külföldi sajtó tudósítói. Ott voltak a Bukarestben akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői. Románia Szocialista Köztársaság magas törvényhozási fórumának ülését Nicolae Giosan elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg. A Nagy Nemzetgyűlés Bürójának javaslatára a képviselők egyhangúlag elfogadták a következő napirendet: 1. Elena Nae elvtársnő, a giurgiui 1-es választókerület képviselőjévé választásának igazolása, s Románia Szocialista Köztársaság iránti hűségesküjének letétele. 2. Az állami szocialista egységek összjavadalmazási alapjának adójára vonatkozó törvénytervezet. 3. A mezőgazdasági adóra vonatkozó törvénytervezet. 4. Az állami társadalombiztosítási nyugdíjakra és szociális segélyekre vonatkozó törvénytervezet. (Folytatása a 7. oldalon)