Előre, 1979. május (33. évfolyam, 9781-9806. szám)

1979-05-01 / 9781. szám

2.­ ­ NICOLAI CCA­USCSCU CL­VTÁRS BCSZCDC (Folytatás az 1. oldalról) hadságát és függetlenségét, a világ békéjét és biztonságát. Romániában is egész sor fa­siszta szervezet ütötte fel a fe­­jét, közöttük a náci Német­ország hazai ügynökségének a szerepét betöltő Vasgárda. Ilyen körülmények között, a Román Kommunista Pártra hárult az a történelmi feladat, hogy síkra szálljon az összes forradalmi, demokratikus, ha­zafias erők egyesítéséért a "fa­sizmus és a háború ellen a demokrácia, a haza szabadsága és területi épsége megvédésé­ért vívott harcban. (Élénk taps.) Mint ismeretes, 1939. e­­lején Hitler seregei már megszállták Csehszlovákia egy részét. Pártunk hatá­rozottan szembeszállt ezzel az önkényes leigázással; erőtel­jesen figyelmeztetett arra a nyilvánvaló veszélyre, amelyet a fasiszta Németország jelen­tett más népek szabadságára nézve, beleértve Románia füg­getlenségét és területi épségét is, elítélte a fasiszta agressziót és harcra szólította a néptö­megeket, hogy szembeszálljon a támadóval és megvédje a hazát. Az 1939. május elsejei nagy tüntetés — amely az Egység­frontot alkotó kommunis­ták és szocialisták egységé­nek jegyében zajlott le — erőteljesen kifejezésre juttatta hősi munkásosztályunk eltö­kélt szándékát, hogy szembe­­szálljon a fasizmussal, a há­borús politikával és megvédje Románia legfőbb nemzeti ér­dekeit. A bukarestihez hason­ló tüntetések zajlottak le az ország más központjaiban is, így Ploiesti-en, Iasi-ban, Ko­lozsváron, Temesváron, Gyu­lafehérváron, a Zsilvölgyében és másutt. Valamennyi hű ki­fejezője volt a munkásosztály forradalmi harckészségének, a dolgozók, a demokratikus, an­tifasiszta erők ama elhatározá­sának, hogy síkraszállnak a szabadság és demokrácia, Ro­mánia függetlensége és területi épsége ügyéért. (Hatalmas taps.) Az 1939. május elsejei tün­tetéseknek erőteljes nemzet­közi visszhangjuk is támadt; a korabeli külföldi sajtó vi­lágviszonylatban az egyik leg­nagyobb antifasiszta munkás­­megmozdulásnak minősítette, olyan körülmények közepette, amikor a hitleri Németország már gyakorlatba ültette a né­pek leigázására irányuló ter­veit. Különböző államok vezető­köreinek engedékeny, kom­promisszumos politikája a ná­ci Németország világuralmi igényeivel szemben, méginkább bátorította a hitleristák ag­resszív akcióit, utat nyitott ahhoz, hogy a fasizmus erői ki­robbantsák a második világhá­borút. A bel- és külpolitikai hely­zet e rendkívül bonyolult fel­tételei közepette, a hitleri Németország agressziójával szemben — a vezetőkörök po­litikája folytán — egyedülálló román népre rákényszerítették a szégyenletes bécsi diktátu­mot. Romániában pedig ura­lomra jutott a katonai-fasiszta diktatúra, mely kiszolgáltatta az országot Németországnak. A hitleristák és az antoneszká­­nus rendszer belesodorták az országot Németországnak a Szovjetunió ellen viselt ag­resszív háborújába. A Román Kommunista Párt, tudatában annak a felelősség­nek, amely­ népünkre, akár­csak más népekre nézve e súlyos megpróbáltatást jelen­tő történelmi pillanatban rá­hárult, minden erőt az anto­­neszkánus diktatúrával, a ná­ci Németország uralmával és a Szovjetunió elleni háború­val szembeni harcra moz­gósított, megszervezte az el­lenállási mozgalmat, a hadi­gépezet szabotálásáért, a rendszer megdöntéséért és Ro­mániának az antihitlerista koalícióhoz való csatlakozá­sáért vívott harcot. Ugyanakkor a Kommunista Párt átfogó tevékenységet folytatott azért, hogy létre­hozza a munkásosztály, az összes munkás erők egységét, mint a hazafias és antifasiszta nemzeti demokratikus front magját, amelynek biztosítania kellett a katonai-fasiszta dik­tatúra megdöntését. A reájuk háruló feladatok tudatában, a Kommunista Párt és a Szo­ciáldemokrata Párt megszilár­dította együttműködését, közös harci politikai platformra lé­pett, amelynek alapját az or­szág súlyosan fenyegetett ér­dekeinek, nemzeti létének a megmentése képezte. A Román Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt kö­zötti tárgyalások 1944. április közepén fejeződtek be a Mun­kásegységfront létrejöttével, a két párt vezetősége pedig úgy határozott, hogy ezt a törté­nelmi jelentőségű eredményt — jelképesen — a május else­jén kiadott kiáltványban hoz­za a közvélemény tudomására. (Élénk taps.) Harmincötödik évfordulóját ünnepeljük mun­kásmozgalmunk e történelmi jelentőségű eseményének, a Munkásegységfront megalaku­lásának, amely döntő tényező volt a katonai-fasiszta diktatú­ra megdöntéséért vívott harc­ban, az arra irányuló küzde­lemben, hogy Románia ki­lépjen a Szovjetunió elleni háborúból, csatlakozzék a Hitler-ellenes koalícióhoz és rátérjen a demokratikus fej­lődésre, a szocialista átalaku­lásra. Az 1944. május elsején köz­zétett kiáltványban­­ ez állt: „Május elseje napján, harcá­nak és reménységének nap­ján, a szervezett, egységes munkásság a kommunistáktól egészen a szociáldemokratá­kig felhívja az egész munkás­­osztályt, az összes szervezett és szervezetlen munkásokat, az egész román népet, minden osztályt és társadalmi réteget, valamennyi pártot és szerve­zetet — függetlenül politikai beállítottságuktól, vallási meg­győződésüktől, és társadalmi hovatartozásuktól —, szánja­nak határozott harcba az azonnali békéért. Antonescu kormányának megdöntéséért, az összes antihitlerista erőket képviselő nemzeti kormány megalakításáért... a szabad, demokratikus és független Romániáért“. (Hatalmas, hosz­­szas taps.) Mindannyiunk számára vi­lágos ma a Munkásegységfront megteremtésének óriási fontos­sága — ez rakta le az alapjait a román proletariátus meg­osztottsága felszámolásának. A munkásosztály egységesen küzdve fokozta erejét és kom­­battivitását, azt a képességét, hogy mozgósítsa egész népünk széles tömegeit. A Munkásegy­ségfrontnak döntő szerepe volt az átfogó antifasiszta demok­ratikus front megteremtésében, az összes haladó politikai erők, az ország valamennyi hazafias eleme egységének létrehozásá­ban a katonai-fasiszta diktatú­ra ellen, azért, hogy Romániát megmentsék a nemzeti katasz­trófától. A pártunk által ve­zetett hosszas és nehéz an­tifasiszta küzdelem az 1944. augusztusi nemzeti antifasisz­ta és antiimperialista fegyve­res felkelés diadalához, az or­szág idegen uralom alóli fel­­szabadulásához, a fegyverek náci Németország elleni for­dításához vezetett. Az 1944. au­gusztusi felkelés — amely a Szovjetunió győzelmes előretö­rése és az antihitlerista koalí­ció többi erőinek sikerei ál­tal teremtett kedvező körülmé­nyek között valósult meg valamint Románia részvétele a dicsőséges Vörös Hadsereg oldalán a fasiszta Németország elleni háborúban a román nép­nek a munkásosztállyal az élén vívott töretlen antifasiszta küz­delme betetőzését jelentette. (Hatalmas, hosszas taps.) Ez a határkő megnyitotta az utat teljes nemzeti függetlenségünk kivívásához, népünk társadal­mi és nemzeti igazságosság eszményeinek beteljesüléséhez, a szabad és szocialista Romá­nia megteremtéséhez. Pártunk kétévtizedes hősies harca, az illegalitás, a polgári­földesúri terror legnehezebb körülményei között vívott küzdelem súlyos áldozatokat követelt a munkásosztálytól, a forradalmi és antifasiszta harcosoktól. Ebben az idő­szakban a börtönökben és lá­gerekben, a kivégzőosztagok golyóitól, a reakció erőivel szembeni kemény és rettent­hetetlen ellenállásban sokan estek el a nép legjobb fiai kö­zül. Ezekben az ünnepélyes pil­lanatokban kifejezzük forró kegyeletünket a munkásosz­tály, a haza szabadsága és né­pünk nemzeti léte megvédésé­ért folytatott hősi harcok már­tírjainak emléke előtt, minda­zok emléke előtt, akik tevéke­nyen részt vettek , a Munkás­egységfront megteremtésében, a katonai-fasiszta diktatúra megdöntéséért, az ország fel­­szabadulásáért vívott küzdel­mekben és már nincsenek kö­zöttünk. (Hatalmas taps.) Ki­fejezzük mélységes kegyele­tünket pártunk és forradal­mi mozgalmunk e korszak­beli olyan élharcosainak em­léke előtt mint: Stefan Forin, aki a háború alatt 1944-ig a párt élén állt, Gheorghe Gheor­­ghiu-Dej, aki a börtönbeli a­­lapaktívával együtt fontos sze­repet töltött be a katonai-fa­siszta diktatúra megdöntéséért vívott harc megszervezésében, majd a párt élén országunk szocialista fejlesztésben, Lucai­ fia Patrascanu, aki jelentős szerepet töltött be a hazafias, antifasiszta erők pártkörüli tö­mörítésében, a felkelés győzel­mében, Constantin Agiu, aki közvetlenül hozzájárult a Mun­kásegységfront létrehozásához, Teohari Georgescu, Iosif Ran­­ghet, Emil Bodnaras, Lothar Radaceanu, Teodor Iordaches­­cu és mások, akik aktívan részt vettek munkásosztályunk, a többi haladóerő antifasiszta és háborúellenes harcának veze­tésében, az 1944. augusztus 23-i nagyszerű aktus megvalósítá­sában és a haza felszabadítá­sában és új fejlődési útra irá­nyításában. (Élénk taps.) Úgyszintén kifejezzük ke­gyeletünket népünk olyan ki­emelkedő fiainak emléke e­­lőtt, akik jelentősen hozzájá­rultak e nagyszerű küzdelem­hez; dr. Petru Groza, az Ekés­­front vezetője, majd az ország történelme első munkás-pa­raszt jellegű kormányának el­nöke és C. I Parhon akadémi­kus, a kiemelkedő tudós, kom­munista és antifasiszta harcos, fiatal népköztársaságunk El­nökségének első elnöke emléke előtt. (Élénk taps.) Hasonlóképpen kinyilvánít­juk különleges nagyrabecsü­lésünket Constantin Pirvules­­cu elvtárs tevékenysége iránt, aki a forradalmi harc nehéz időszakában a Román Kom­munista Párt vezetőségének élén állt és tevékenyen hozzá­járult a forradalom győzelmé­hez és a szocialista építéshez hazánkban! (Élénk taps.) Ugyanúgy Stefan Voitec elv­társ tevékenysége iránt, a­­ki a Szociáldemokrata Párt vezetőségében fontos szerepet töltött be a Munkásegység­front megteremtésében, a kommunisták és a szociálde­mokraták közötti egység meg­szilárdításában, valamint a munkásosztály egységes párt­jának létrehozásában, a szo­cialista építés egész romániai művében. (Élénk taps.) Mélységes elismeréssel tisz­telgünk a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt, a többi hazafias demokra­tikus erők és szervezetek ezer és ezer aktivistája előtt, akik minden áldozatot meg­hoztak a katonai-fasiszta dik­tatúra megdöntéséért, a nép nemzeti szabadság és társadal­mi igazságosság eszménye be­teljesüléséért, az új, független és szuverén Románia megte­remtéséért, a szocializmus dia­daláért hazánkban. Odaadá­suk a munkásosztály, a forra­dalom ügye, a haza függet­lensége iránt állandó példa lesz pártunk és népünk szá­mára, a romániai fiatal nem­zedékek számára. (Élénk, hosszas taps.) Tisztelt elvtársak! A négy évtizeddel ezelőtti események évfordulóját meg­ünnepelve, nem feledkezhetünk meg a történelem kegyetlen leckéjéről, mely kidomborítot­ta, milyen katasztrofális követ­kezményekhez vezethet a fasiz­mussal szembeni megalkuvó magatartás, a más álla­mok és népek szuverén jo­gait lábbal tipró, agresszív politikával szembeni éberség és határozottság hiánya. Nap­jainkban, amikor egyes orszá­gokban a fasiszta elemek újból megpróbálnak tömörülni, ami­kor tanúi vagyunk a rassziz­must, sovinizmust és a népek közötti gyűlöletet hirdető neofasiszta áramlatok megje­lenésének, a haladó társadal­mi erőknek, politikusoknak, a népeknek magas rendű kötele­zettségük a mai és a jövő nem­zedékek iránt, hogy mindent megtegyenek a fasizmus előre­törésének eltorlaszolásáért, a­­zért, hogy megóvják az embe­riséget a civilizáció és a ha­ladás ezen ellenségeitől, hogy megvédjék a világ összes nem­zeteinek szabadságát, függet­lenségét és életét, hogy meg­valósítsák a leszerelést és biz­tosítsák a világbékét. (Élénk taps. Ütemesen visszhangzik: Ceausescu-Béke!) • Úgyszintén, a történelmi ese­mények, népünk társadalmi és politikai tapasztalatai erőtelje­sen kidomborítják a dolgozók harci egysége megteremtésének különleges fontosságát. A Mun­kásegységfront lényeges szere­pet töltött be az ország felsza­badulás utáni időszakának for­radalmi folyamatában is. Az akcióegység lehetővé tette a munkásosztály számára, hogy az ország demokratikus meg­újulásáért, a politikai hatalom­nak a kizsákmányoló osztályok kezéből történő kiragadásáért vívott nagy politikai csatákban mindig az élen álljon. A szocialista forradalom és építés új történelmi szakaszára való rátérés körülményei kö­zött az élet megkövetelte a munkásosztály és élcsapata egységének magasabb szintre emelését. E nagyszerű célkitű­zés 1948-ban valósult meg, a munkásosztály egységes párt­jának létrehozásával, a­­ kom­munista párt és a szociál­demokrata párt egyesülésével a dialektikus és történelmi ma­terializmus, a­ tudományos szo­cializmus világnézete, a Marx, Engels és Lenin által kidolgo­zott forradalmi elmélet alap­ján. A munkásosztály egységes pártjának megteremtése biz­tosította a romániai forradal­mi erők számára azt az élcsa­patot és vezérkart, amely ké­pes volt vezetni a szocialista forradalmat és a szocializmus építése bonyolult művét ha­zánkban. (Hosszas taps.) Ennek a győzelemnek mély nemzetközi jelentősége is volt; a kommunisták és szocialisták egyesülése révén világviszony­latban is az elsők között jött létre az egységes munkáspárt, így a romániai munkások ere­deti módon járultak hozzá a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom elméleti és gyakorlati kincsestárának gaz­dagításához. Románia gyakorlati tapasz­talata azt bizonyítja, hogy a megosztottság felszámolása és a munkásosztály egységének a megvalósítása, a kommunisták és szocialisták együttműködé­se, a társadalom megújító át­alakításáért síkraszálló összes forradalmi és demokratikus erők együttműködése lényeges előfeltétele a forradalom győ­zelmének és a szocialista épí­tőmunkának. Éppen az egység megteremtése szavatolta a tár­sadalmunk szocialista átalakí­tása igényelte rendkívül bo­nyolult feladatoknak a teljesí­tését. Maga az élet igazolja, hogy nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók egysége, kommunista pártunk vezette egész népünk egysége képezi a jelenlegi szakaszban is a meg­határozó tényezőt a sokoldalú­an fejlett szocialista társada­lom felépítését és Romániának a kommunizmus felé való ha­ladását célzó nagyszerű párt­program valóraváltásában: ez a forrása minden győzelmünk­nek, amelyeket hazánknak, a haladás és a civilizáció újabb és újabb magaslataira való e­­melkedésében szabadságunk és nemzeti függetlenségünk meg­óvásában értünk el. (Hosszas taps,éljenzés. Ütemesen vissz­hangzik: Ceausescu — RKP!) Ezért kell tehát mindent el­követnünk, hogy szüntelenül erősítsük egész népünk meg­bonthatatlan egységét a párt körül, a politikai vezető erő körül, a szocializmus és a kommunizmus romániai győ­zelméért folytatott harcban. Ugyanakkor küzdünk ,és tö­retlenül harcolunk a jövő­ben is a világ összes forra­dalmi erői, valamennyi nép szoros egységéért, tudva azt, hogy csakis ily módon valósul­hatnak meg a társadalom meg­újításának eszményei, csakis így jöhet létre egy jobb és igazságosabb világ, így óvható meg a világbéke. Legyen ez a május elsejei ünnepnap újabb lépés a világ dolgozói egységé­nek megszilárdításában, annak a lángoló történelmi felhívás­nak a megvalósulásában, ame­lyet csaknem másfél évszázad­dal ezelőtt tett közzé Marx és Engels: „Világ proletárjai, egyesüljetek!“ Ma inkább mint bármikor ezt a felhívást ki kell egészíteni újabbakkal: „Szo­cialista országok népei, e­­gyesüljetek a szocializmus és kommunizmus győzelméért, a szocializmus elveinek leg­teljesebb érvényesüléséért és világtekintélyének gyarapí­tásáért vívott harcban! Elnyomott népek és haladó erők szerte a világon, egyesül­jetek az imperializmus és ko­­lonializmus felszámolásáért, a nemzeti szabadságért és társa­dalmi haladásért, minden nem­zet szabad és független fejlő­déséért folytatott küzdelem­ben! Munkások, parasztok, ér­telmiségiek, nők, fiatalok, ha­ladó emberek, demokraták, egyesüljetek, hogy m­egvalósít­­sátok a társadalmi haladást, a jobb és igazabb életet! Szocia­lista országok, a világ összes népei, küzdjetek a legszoro­sabb egységben az enyhülé­sért, az együttműködésért, a vi­lágbékéért!“ (Hatalmas, hosz­­szas taps, éljenzés. Üteme­sen visszhangzik: Ceaussescu- KKP!, Ceausescu-béke!) Tisztelt elvtársak! A dolgozók országszerte o­­lyan körülmények között ün­nepüik Május elsejét, amikor egész népünk óriási alkotó lendülettel és minden erejével munkálkodik a XI. pártkong­resszus történelmi jelentőségű határozatai, az ötéves terv elő­irányzatai teljesítésén. Jogos büszkeséggel állapít­hatjuk meg, hogy a jelenlegi öt­éves terv eddigi három eszten­deje során népünk kiemelke­dő sikereket aratott a terme­lőerők fejlesztésében és kor­szerűsítésében, műszaki és ter­melő potenciálunk gyarapítá­sában, a nemzeti vagyon nö­velésében és a dolgozók élet­­színvonalának emelésében, a tudomány, a kultúra és a mű­vészet felvirágoztatásában, a szocialista termelési­ viszonyok tökéletesítésében, aminek nyo­mán meggyorsult hazánk fej­lődése a haladás és a civilizá­ció útján. Megelégedéssel kívánom hangsúlyozni, hogy az idei esz­tendő első négy hónapjában is kiemelkedő sikerek szület­tek az ország gazdasági-társa­dalmi fejlesztésében, a dolgo­zók, lendülettel és önfeláldo­zással munkálkodva, teljesí­tették. ..sőt túlszárnyalták a tervelőirányzatokat. Az eredmények kidomborít­ják, hogy pártunk és államunk politikája helyes, hogy a szo­­cializmu­s általános törvény­­szerűségeit, az egyetemesen érvényes igazságokat alkotó módon, Románia konkrét a­­dottságai szerint alkalmazza, hogy helyesek a XI. pártkong­resszus határozatai és a párt programja, továbbá, hogy kommunista pártunk erőtelje­sen és becsülettel betölti tör­ténelmi szerepét mint az egész társadalom politikai vezető e­­reje a haladás, a szocializmus és a kommunizmus útján. (Hosszas taps, ütemesen vissz­hangzik: Ceausescu — RKP!) Az összes tevékenységi te­rületeken elért nagy vívmá­nyok a munkásosztály, a pa­rasztság és az értelmiség al­kotó munkájának a gyümöl­csei, s azt tanúsítják, hogy e­­gész népünk forradalmi len­dülettel és töretlen elhatára­(Folytatása a 3. oldalon) NAGY NÉPGYŰLÉS A FŐVÁROSBAN MÁJUS ELSEJE MEGÜNNEPLÉSE ALKALMÁBÓL (Folytatás az 1. oldalról) tek vezetői, tábornokok és tisz­tek, párt- és állami aktivisták, bukaresti vállalatok és intézmé­nyek dolgozói. Jelen voltak egyes politikai pártoknak, nemzetközi szakszer­vezeti fórumoknak és szocialista országok, fejlődő országok, euró­pai, ázsiai, afrikai és latin-ame­rikai országok, összesen több mint 50 állam szakszervezetei­­nek, női és más tömegszerveze­teinek küldöttségei és képviselői. Részt vettek a nagy népgyűlé­sen Bukarestben akkreditált dip­lomáciai képviseletek vezetői és a diplomáciai testület más tag­jai, külföldi sajtótudósítók. A terem ünnepi díszbe öltö­zött. A díszemelvény fölött Nicolae Ceausescu elvtárs arc­képe és az alábbi jelszó látszott: Éljen a Román Kommunista Párt, élen főtitkárával, Nicolae Ceaușescu elvtárssal! Mindenütt hatalmas vörös és nemzeti színű zászlók. A díszemelvény előtt földgömb, amelynek virággal dí­szített délkörein az alábbiak ol­vashatók: Éljen Május 1!. Május 1 a dolgozók nemzetközi napjává nyilvánításának 90. évfordulója; A nagy hazai antifasiszta és há­borúellenes tüntetés 40. évfor­dulója. A Munkásegységfront 1944. május 1-én történt meg­alakulásának 35. évfordulója. A terem egyik falán Éljen és virá­gozzék drága hazánk, Románia Szocialista Köztársaság! jelszó, szemben Marx, Engels és Lenin portréja, valamint a következő jelszó: Éljen a kommunista és munkáspártok, az összes szocia­lista országok, az összes forra­dalmi, haladó, demokratikus és antiimperialista erők szolidari­tása és együttműködése! Felhangzanak Románia Szocia­lista Köztársaság állami himnu­szának ünnepélyes akkordjai. Gheorghe Panu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Bukarest municipiumi pártbizottság első titkára, a főváros főpolgármes­tere megnyitotta a gyűlést, és ezeket mondotta: „A szocialista Románia fővá­rosának dolgozói egész népünk­kel, az egész világ forradalmi, haladó erőivel együtt ünnepük Május 1-ét, a dolgozók nemzet­közi szolidaritásának, az összes munkások testvériségének nap­ját a szabadságért és a társadal­mi igazságosságért, a jobb éle­tért, a haladásért és a békéért vívott harcban. Határtalan örömmel, megkü­lönböztetett tisztelettel és mély nagyrabecsüléssel köszöntjük né­pünk legszeretettebb és legoda­­adóbb fiát, a lelkes forradal­márt és hazafit, az egyetemes béke és együttműködés lanka­datlan harcosát, aki már zsenge fiatalkorától kezdve egész életét a szocializmus és a kommuniz­mus. Románia szabadsága és függetlensége ügyének szentel­te, a párt főtitkárát, a szocia­lista Románia elnökét, Nicolae Ceausescu elvtársat. (Hosszas taps és lelkes éljenzés.) A bukaresti dolgozók számára nagy megtiszteltetés és mély megelégedés az, hogy ismét ta­lálkozhatnak önnel, mélyen tisz­telt Nicolae Ceausescu elvtárs, most, amikor hazaérkezett a tisztelt Elena Ceausescu elvtárs­nővel együtt Afrika nyolc orszá­gában tett ragyogó látogatásáról. Ez alkalommal is szívünk mé­lyéből kifejezzük határtalan cso­dálatunkat és helyeslésünket en­nek az újabb béke- és együtt­működési küldetésnek a gyümöl­csöző eredményei, pártunk és államunk egész nemzetközi poli­tikája iránt. Üdvözöljük továbbá pártunk és államunk vezetőségének többi jelen levő tagját. Megelégedéssel nyugtázzuk, hogy népgyűlésünkön részt vesz­nek külföldi szakszervezetek, demokratikus és tömegszerveze­­tek küldöttségei, illetve képvise­lői, a Bukarestben akkreditált diplomáciai testület több tagja. (Élénk taps.) Az idei Május 1 különleges politikai jelentőségű, hiszen 40 esztendővel ezelőtt zajlott le az 1939. május 1-i nagy antifasiszta és háborúellenes tüntetés, s 35 éve alakult meg a Munkásegy­ségfront. A fővárosi munkásság aktívan részt vett a 40 év előtti hatal­mas tüntetésen, a reakció, fasiz­mus és a hitlerista háború ellen vívott harcban, jól ismeri és színes­ lélekkel nagyrabecsüli, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, az ön felbecsülhetetlen forradalmi munkásságát, ame­lyet a Román Kommunista Párt harcosaként fejtett ki, megkü­lönböztetett hozzájárulását a pártnak a haza szabadságáért, a népi demokratikus forradalom és a szocializmus diadaláért foly­tatott küzdelméhez. Mindezért a mai alkalommal is kifejezzük hódolatteljes elismerésünket és megkülönböztetett hálánkat az összes dolgozók nevében. Jelentjük, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy a bukaresti dolgozók a mai ün­nepre is a tervteljesítés eredmé­nyes mérlegével jöttek el, az idei esztendő első négy hónapja során csaknem 600 millió lej ér­tékű ipari termeléstöbbletet va­lósítottak meg. Még egyszer biz­tosítjuk, hogy a fővárosi dolgo­zók minden erőt latba vetve, odaadóan és szenvedélyesen munkálkodva minden tevékeny­ségi területen újabb jelentős si­kerekkel köszöntik a haza fel­­szabadulásának 35. évfordulóját és a párt XII. kongresszusát. Megkülönböztetett tisztelettel, határtalan szeretettel kérjük i hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, szólaljon fel gyűlésünkön.“ (Hatalmas, hosz­­szas taps, éljenzés: ütemesen visszhangzik: Ceausescu—RKP!) Hatalmas és lelkes taps közepet­te szólásra emelkedett NICOLAE CEAUSESCU elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Ro­mánia Szocialista Köztársaság elnöke. A jelenlevők élénk és megkü­lönböztetett érdeklődéssel, teljes megelégedéssel és helyesléssel hallgatták végig, több ízben hosszasan megtapsolták és erő­teljesen megéljenezték a pártfő­titkár beszédét. A gyűlés részve­vői a pártfőtitkár nagy hordere­jű beszéde iránti teljes egyetér­tésükkel ismételten­­ kifejezték forró szeretetüket és mélységes tiszteletüket Nicolae Ceausescu elvtárs, a szocialista Románia legszeretettebb fia iránt, aki az összes hazai dolgozók számára példázza az odaadást, a forradal­mi­­ merészséget és eltökéltséget, a párt, a nép és az ország hűsé­ges szolgálatát. A Május 1-nek szentelt nagy népgyűlés a lelkes hazafiság magasztos légkörében ért vé­get. A teremben hosszas éljen­zés és az alábbi jelszavak vissz­hangzottak: Ceausescu—RKP!, Ceausescu és a nép!, Ceausescu— Románia, — pacea si prietenia! Az összes jelenlevők hosszú per­cekig éltették a dicsőséges Ro­mán Kommunista Pártot és fő­titkárát, hős munkásosztályun­kat, egész népünk sziklaszilérd összeforrottságának erősödését a párt körül, a Központi Bizottság körül, ismét kifejezték elhatáro­zásukat, hogy maradéktalanul megvalósítják a XI. kongresszus történelmi határozatait, a nem­zetünk boldogulását, az ország függetlenségét és szuverenitását szolgáló, a Románia nemzetközi tekintélyét gyarapító célkitűzé­seket. " ÜNNEPI ELŐADÁS Nem sokkal a lelkes népgyűlés után Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt fő­titkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, Elena Ceausescu elvtársnő, pártunk többi vezetője jelenlétében gran­diózus május elsejei ünnepi elő­adásra került sor. A dolgozó Románia, a dolgozó emberiség örök fiatalságának szentelt ünnepi előadás a hár­mas évforduló jegyében zajlott le. Május elseje a dolgozók nem­zetközi ünnepévé nyilvánításá­nak 90. évfordulója, a hazai an­tifasiszta és háborúellenes nagy tüntetés 40. évfordulója és a Munkásegységfront megvalósí­tásának 35. évfordulója. Az elő­adás kifejezésre juttatta népünk határtalan szeretetét és odaadá­sát a párt és főtitkára iránt. Hatalmas taps és éljenzés kö­szönti a terembe lépő Nicolae Ceausescu elvtársat, Elena Ceausescu elvtársnőt. A jelen­levők kitörő lelkesedéssel, egy emberként juttatják kifejezésre népünk mély háláját és forró szeretetét a párt és főtitkára Iránt, azért, hogy lankadatlanul munkálkodik a haza javán és boldogulásán, a szocializmus, az egyetértés és a béke egyete­mes ügyén. Hosszú percekig visszhangzik: Ceausescu-RKP!, Ceausescu és a nép! A lelkes ünneplés tanúsítja nemzetünk forró hódolatát az iránt, aki fia­tal forradalmárként, a dolgozó Románia jogaiért és szabadságá­ért folytatott rettenthetetlen küz­delem során edződött, s pártos kiforrottságitól, kiapadhatatlan energiával döntő mértékben hozzájárult annak a tüntetésnek a megszervezéséhez, amely nagyszerű fejezete lett a fasiz­mus és a háború ellen, a demok­ráciáért és a nemzeti független­ségért vívott harc krónikájá­nak. A lelkes ünneplés tanúsítja nemzetünk forró hódolatát a nép legszeretettebb fia iránt, aki ma tudományos tisztánlátással ve­zérli szocialista hazánk diadal­mas lépteit a kommunizmus felé. Ünnepi köntösbe öltözött a hatalmas színpad. Felhangzanak Ciprian Porumbescu Május el­sejei induló című, csaknem száz­éves alkotásának akkordjai. Tu­catnyi művész adja elő, szín­pompás virágcsokrokkal, égővö­­rös zászlóval és trikolorral vo­nulva fel a színpadon. Szavalóművészek, szavalókó­rus szárnyaló verssorokkal feje­zi ki forró tiszteletét a pártnak, juttatja kifejezésre a honpolgá­rok legbensőségesebb érzéseit a nemzet éltető ereje, alkotó e­­nergiáink dinamizáló tényezője iránt, amelynek bölcs és bátor politikája diadalról diadalra ve­zetett bennünket, megvalósítot­ta országunk feltartóztathatat­lan menetét a civilizáció és a jólét útján, a tények erejével bizonyítva, mire képes egy szor­gos és tehetséges nép, ha sor­sának urává vált. Az előadás a hazai forradalmi mozgalom dicsőséges történel­mének szakaszait és mozzanatait idézve, sokatmondó élőképben eleveníti fel az 1939-res nagy tün­tetést, amely húszezres részvé­tellel az egyik legnagyobb an­tifasiszta munkásmegmozdulás volt a fasizmus előretörésének körülményei között egész Euró­pában. A művészek felidézik a nagy tüntetést megelőző politi­kai és gazdasági-társadalmi vi­szonyokat, a párt illegális har­cának nehéz éveit. Ezután tün­tetők menetoszlopai következ­nek, jelszavakat hangoztat­nak, jelszavas táblákat emelnek a magasba, nagyszerűen érté­keltetik az akkori forró napo­kat, amikor a román nép, a kommunisták vezetésével kife­jezésre juttatta szilárd elhatáro­zását, hogy mindent megtesz a legreakciósabb erők feltörekvé­sének megakadályozásáért, de fasiszta diktatúra bevezetésének meggátolásáért. A színpad hát­terére vetített filmkockák mu­tatják be a fasizmus és a háború ellen, a demokráciáért és a nemzeti függetlenségért vívott munkásharcok emlékezetes fe­jezetét, felhangzanak a kommu­nisták által a szocialistákkal, más demokratikus erőkkel szö­vetségben lebonyolított nagy osztálycsata egykori jelszavai: Nem-et kiáltunk a fasizmusnak, nem-et a háborúnak, nem-et az elnyomásnak! Szabad és függet­len Romániát akarunk! Hazafi­as frontot akarunk! összefogást (Folytatása a 4. oldalon) ELŐRE — 1979. május 1 ELVTÁRSI ÖSSZEJÖVETEL MÁJUS ELSEJE ALKALMÁBÓL Hétfőn este, a Victoriei téri palotában a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának szervezésében elvtársi összejöve­telt tartottak Május elseje alkal­mából. A jelenlevők élénk és hosszas tapssal fogadták a körükbe ér­kező Nicolae Ceausescu elvtár­sat, a Román Kommunista Párt főtitkárát, Románia Szocialista Köztársaság elnökét és Elena Ceausescu elvtársnőt. Elhangzott Románia Szocialis­ta Köztársaság Állami Himnu­sza.Az összejövetelen részt vettek a következő elvtársak: Ilie Verdet, Stefan Voitec, Gheorghe Rádulescu, Iosif Balic, Emil Bo­bu, Cornel Burtica, Virgil Ca­­zacu, Gheorghe Cioarä, Lina Ciobanu, Constantin Dascälescu, Ion Dinca, Emil Draganescu, Fazekas János, Ion Ionita, Petre Lupu, Paul Niculescu, Gheorghe Oprea, Gheorghe Panä, Ion Pa­tan, Dumitru Popescu, Leonte Rautu, Virgil Trofin, Iosif Ug­­lar, Stefan Andrei, Ion Coman, Nicolae Constantin, Mihai Dalea, Miu Dobrescu, Mihai Gere, Ni­colae Giosan, Vasile Patilinei, Ion Ursu, Richard Winter, Du­mitru Popa, Ilie Radulescu, Ma­rin Vasile, valamint az RKP KB, az Államtanács és a kor­­ mány tagjai, illegalitásbeli párt­tagok, központi intézmények, tö­meg- és társadalmi szervezetek vezetői, a szocialista munka hősei, a gazdasági, tudományos és kulturális élet képviselői. Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő mele­gen elbeszélgetett a hazai kom­munista és munkásmozgalom veteránjaival, az összejövetel többi résztvevőjével, akik szív­ből kívántak a párt főtitkárának, hosszú életet, egészséget, bol­dogságot, mind nagyobb sike­reket a párt és az állam élén kifejtett, a szocializmus, a hala­dás, a román nép nagy eszmé­nyeit, az emberiség békéjét és prosperitását szolgáló tevékeny­ségében. Az összejövetel meleg elvű­társi légkörben zajlott le.

Next