Előre, 1980. november (34. évfolyam, 10248-10273. szám)
1980-11-01 / 10248. szám
2. TERVEZET a munkásönigazgatás és a külkereskedelmi az önálló eszköz-, pénz- és a nemzetközi gazdasági Nyilvános vitára bocsátjuk a törvénytervezetet a munkásönigazgatás és az önálló eszköz-, pénz- és valutagazdálkodás erősítéséről a külkereskedelmi és a nemzetközi gazdasági kooperálási tevékenységben. A honpolgároknak a törvénytervezettel kapcsolatos javaslatait, észrevételeit és megjegyzéseit eljuttatjuk a Nagy Nemzetgyűléshez, illetve a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisztériumhoz. Az egész nemzetgazdaság sokoldalú fejlesztése, a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel előnyeinek kihasználása megköveteli a munkásönigazgatás és az önálló eszköz-, pénz- és valutagazdálkodás tökéletesítését a külkereskedelmi tevékenységben, az exporttermelésnek a piaci kereslet szerinti növelését, diverzifikálását és alakítását, a valutaforrásokkal való ésszerű gazdálkodást, hogy biztosítsuk a behozatal kifizetéséhez és az állam központosított valutatartalékainak képzéséhez szükséges eszközöket. Az egységek,munkaközösségei, kollektív vezető szervei munkálkodjanak állandóan az exportfeladatok teljesítéséért, illetve túlszárnyalásáért, a behor. szakasz. A külkereskedelmi feladatokkal rendelkező vállalatok, iparközpontok, minisztériumok, a többi központi és helyi szerv köteles biztosítani az exporttermelés szüntelen növelését és diverzifikálását, versenyképes, magas, műszaki színvonalú termékek előállítását a nyers- és segédanyagok, a tüzelőanyag és az energia magas fokú hasznosítása, a termelésnek a külpiaci kereslet szerinti operatív alakítása útján, köteles továbbá biztosítani a behozatal körültekintő felhasználását, a kölcsönösen előnyös cserék és a külkereskedelem, illetve nemzetközi gazdasági kooperálás újabb, hatékony formái előmozdítását. 2. szakasz. — Az egész külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági kooperálási tevékenységet a munkásönigazgatás és az önálló eszköz-, pénz- és valutagazdálkodás elvei szerint kell szervezni és folytatni. . Ezeknek az elveknek az alapján a külkereskedelmi és a nemzetközi gazdasági kooperálási tevékenység eredményei tükröződnek az exportáru-termelő, illetve az importáru- haszonélvező iparközpontok és vállalatok, valamint a külkereskedelmi vállalatok pénzügyi eredményeinek összességében. 3. szakasz. — Az önálló eszköz-, pénz- és valutagazdálkodás megvalósítása céljából a minisztériumok, a többi központi és helyi szerv, a termelőegységek és a külkereskedelmi vállalatok kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy az exporttermelés, az áruk külpiaci forgalmazása és a nemzetközi gazdasági kooperálási akciók biztosítsák a valutakiadások fedezését a saját tevékenységből származó bevételekből, biztosítsák továbbá a kapott valutahitelek határidőn belüli törlesztését és megfelelő valutahozamot az állam valutatartalékainak növelése, behozatali célokat szolgáló pótlólagos valutaforrások képzése, valamint a kivitel megvalósításában aktívan részt vevő dolgozó személyzet anyagi érdekeltségére szolgáló alapok létrehozása céljából. 4. szakasz. — A minisztériumok, a többi központi és helyi szerv és az iparközpontok a külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági kooperálási terv előirányzatait bontsák le az alárendelt termelő vagy szolgáltató vállalatokra. Az előbbi bekezdésben megjelölt szervek egyben kötelesek külön termelési feladatokat megállapítani az exportra szánt késztermék gyártásában közreműködő és anyagokat, alkatrészeket és részegységeket szállító alegységek számára. Abból a célból, hogy a kizárólag exportra szolgáló árualap a szerződésekben megszabott határidőkön belül és minőségi feltételek között elkészüljön, a minisztériumok, a többi központi szerv és a iparközpontok kötelesek exporttermelésre szakosítani gyárakat, üzemosztályokat vagy gyártási vonalakat, a szállító alegységek keretein belül is, biztosítani a szükséges műszaki-anyagi alapot és munkaerőt 5. szakasz. — A tervben megjelölt szállító alegységek az export megvalósítása tekintetében a késztermék-gyártó iparközpontok, illetve vállalatok számára megjelölt törvényes kötezettségekkel és jogokkal rendelkeznek, kivéve az illető leszállítások exporthoz való hozzászámítását. Az előző bekezdés előirányzatai vonatkoznak a termelő vagy szolgáltató egységekre is a Románia Szocialista Köztársaságban működő termelő vagy forgalmazó vegyestársaságok számára eszközölt és valutában fizetett áruleszállításokkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban.6. szakasz. — Az exportra termelő, illetve importban részesülő minisztériumok, többi központi és helyi szerv, iparközpontok és vállalatok évente összeállítják külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági kooperálási tevékenységük kereskedelmi mérlegét, valutabevételi és kifizetési tervét. A saját külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági kooperálási tevékenység kereskedelmi mérlegét a tervfeladatokkal egyidejűleg hagyják jóvá, és magában foglalja a következőket: a) kivitel, beleértve a nemzethatalnak a szigorú szükségletre való csökkentéséért és ezen az alapon az annak a dolgozó személyzetnek az anyagi érdekeltségéhez szükséges alapok képzéséhez, amely ténylegesen hozzájárul a román áruk külpiaci forgalmazásához, a valutamérleg javításához. A munkásönigazgatásnak és az önálló eszköz-, pénz- és valutagazdálkodásnak a külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági kooperálási tevékenységben történő erősítése, a gazdasági egységeknek az állami valutatartalékok növelésére való ösztönzése, valamint a külföldi cserék és a nemzetközi gazdasági kooperálás bővítése érdekében. A Nagy Nemzetgyűlés elfogadja a jelen törvényt: közi gazdasági kooperálási akciók keretében lebonyolítottat, is;b) behozatal, beleértve a nemzetközi gazdasági kooperálási akciók keretében lebonyolítottat is; c) a kereskedelmi mérleg egyenlege. A valutabevételi és kifizetési terv szervesen hozzátartozik a saját bevételi és kiadási költségvetéshez, s felöleli a következőket: a) a kivitelből, nemzetközi gazdasági kooperálási akciókból, hitelekből, kamatokból és más tevékenységekből származó bevételek ; b) a behozatalt, nemzetközi gazdasági kooperálási akciók lebonyolítását, hitelek visszafizetését, kamatok törlesztését és más tevékenységeket szolgáló kifizetések; c) a valutaterv egyenlege. A tervezett valutatöbbletet minimális hozamként át kell utalni az állam központosított valutaalapjához; a külkereskedelmi feladatokkal rendelkező szervek és egységek kötelesek intézkedni e többlet gyarapításáról az állam valutatartalékainak növelése céljából. 7. szakasz. — A tervezett behozatalt csak olyan mértékben eszközük, amilyen mértékben megvalósulnak a tervben megszabott negyedévi bevételek és átutalások, illetve megfelelő exportszerződések biztosítják a szükséges valutaforrásokat. Amennyiben e források nincsenek biztosítva, a minisztériumok, a többi központi és helyi szerv, az iparközpontok és vállalatok a tervezett valutaegyensúly keretében kötelesek megfelelőképpen újraméretezni a behozatal volumenét. Az olyan egységek számára, amelyek más egységek exporttermékeinek megvalósítása céljából importálnak, az előző bekezdés előirányzatait az utóbbi egységek valutaegyensúlya keretében alkalmazzák. 8. szakasz. — Az egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési terv előirányzatainak megfelelően a külkereskedelmi vállalatok kötelesek biztosítani a román áruk külpiaci forgalmazását, a nemzetgazdaság importáru-ellátását és a nemzetközi gazdasági kooperálási akciók lebonyolítását fokozott gazdasági hatékonyság körülményei között. A Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisztérium a tervilletékes minisztériumokkal és többi központi szervvel együtt a kiviteli, behozatali és nemzetközi gazdasági kooperálási tervet külkereskedelmi vállalatokra bontja le, s biztosítja a megszabott feladatok végrehajtásához szükséges intézkedések megtételét. 9. szakasz. — A külkereskedelmi vállalatok feladata a hatályos törvényes előirányzatok feltételei között a 8. szakaszban megjelölteknek megfelelőkön kívül is külpiaci kereskedelmi műveleteket lebonyolítani a lehető legnagyobb valutahozam és valutanyereség megvalósítása céljából. A Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisztérium más kereskedelmi műveletekből származó, valutahozamot biztosító feladatokat oszt ki a külkereskedelmi vállalatoknak a külfizetési mérleg előirányzatai alapján. 10. szakasz. — A külkereskedelmi vállalatok kötelesek jövedelmező tevékenységet folytatni, saját bevételből fedezni kiadásaikat és elérni a tervezett nyereséget az export-import műveletekből és a nemzetközi gazdasági kooperálási akciókból, biztosítva a saját tevékenység fejlesztéséhez szükséges forrásokat, a törvényben előirányzott többi alapok képzését és hozzájárulva a társadalom általános fejlesztéséhez. A külkereskedelmi vállalatok felelnek az egész tervezett exportáru-állomány külpiaci leszerződéséért és forgalmazásáért.A külkereskedelmi vállalatok egyben kötelesek a külpiaci kereskedelmi műveletek többletvolumenét lebonyolítani és pótlólagos valutahozamot elérni. A külkereskedelmi vállalat exportterve akkor tekinthető teljesítettnek, ha az megvalósítja a belföldi termelőegységektől forgalmazásra átvett áruk kiviteléből származó valutaalapokat, valamint az össz-valutahozamot, amely a következőkből áll: az exportra beütemezett árualappal arányos valutahozam a törvényes normák szerint kalkulálva és a jelen törvény 9. szakasza értelmében lebonyolított külpiaci kereskedelmi műveletekből származó valutahozam, 11. szakasz. — A külkereskedelmi válalat tevékenységének összvolumene a következőkből áll:a) az export—import terv megvalósításához szükséges kereskedelmi műveletek; b) termelési kooperálási tevékenység és más nemzetközi gazdasági kooperálási formák; c) a valutahozam feladatának megvalósításához szükséges kereskedelmi műveletek; d) tevékenység, melynek célja gazdasági objektumok kivitelezése Románia Szocialista Köztársaságban a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank által folyósított hitelek alapján; e) valutában lebonyolított árueladás és -vásárlás a Románia Szocialista Köztársaságban működő termelő és forgalmazó vegyesvállalatokkal való kapcsolatokban; f) a törvény értelmében más, valutában lebonyolított eladási, vásárlási vagy szolgáltatási műveletek külföldi jogi vagy fizikai személyekkel való kapcsolatokban. 12. szakasz. — A külkereskedelmi, vállalatok a, tevékenységi volumen alapján a felettes minisztériumok és többi központi szerv irányítása alatt összeállítják a lejben kifejezett bevételi és kiadási költségvetésüket, s azt véleményezés céljából beterjesztik a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisztériumhoz és a Pénzügyminisztériumhoz. A költségvetés magába foglalja a vállalat összes bevételeit és kiadásait, mind lejben, mind pedig lejre átszámított valutában kifejezve, amelyeket a költségvetéshez szervesen hozzá tartozó valutabevételi, kifizetési és nyereségterv irányoz elő. A külkereskedelmi vállalat költségvetésének bevételi fejezete felöleli az összes bevételeket a következőkből: export, az importáruk elszámolása a belföldi haszonélvezőknek, nemzetközi gazdasági kooperálási és szolgáltatási tevékenység, valutahozamot biztosító kereskedelmi műveletek, bizományok, hitelek és kamatok, valamint a többi tevékenység. A külkereskedelmi vállalat költségvetésének kiadási fejezete felöleli az összes kifizetéseket a következő célokra: import, az exportáruk elszámolása termelő vállalatoknak, nemzetközi gazdasági kooperálási és szolgáltatási akciók, valutahozamot biztosító kereskedelmi műveletek, hitelek visszafizetése és kamatok törlesztése, a dolgozószemélyzet javadalmazása, külföldi kiszállások és az egész tevékenység lebonyolításához szükséges többi kiadás. A külkereskedelmi vállalat bevételi és kiadási, költségvetése magában foglalja továbbá a külkereskedelmi, a műszaki segédletet és szolgáltatást biztosító hálózatnak a vállalat kollektív vezetőszerve által jóváhagyott költségvetéseiben előirányzott bevételek és kiadások egyenlegét. 13. szakasz. — A külkereskedelmi vállalat valutabevételi, kifizetési és nyereségterve magában foglalja a következőket: a) a külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági kooperálási tervből származó valutabevételek és kifizetések; b) a valutahozam elérése céljából végzett külpiaci kereskedelmi műveletekből származó valutabevételek és kifizetések. A terv bevételi fejezete felöleli a külkereskedelmi vállalat valutabevételeinek összes kategóriáit a következőkből: export, egyes termékek magasabb külpiaci értékesítése, munkálatok végzése, műszaki segédlet, szerviztevékenység, valutahozamot biztosító kereskedelmi műveletek, bizományok, kamatok és valutabevétellel járó más tevékenységek. A terv kifizetési fejezete felöleli a vállalat valutakifizetéseinek összes kategóriáit a következő célokra: import, áruvásárlás valutahozamot biztosító kereskedelmi műveletek végzése érdekében, fuvardíj, részvétel nemzetközi vásárokon és kiállításokon, kereskedelmi reklám, bizományok, kamatok, külföldi kiszállások, valamint valutakifizetéseket igénylő más tevékenységek. 14. szakasz. — A Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a minisztériumok és a többi központi szerv köteles ellenőrizni és irányítani a külkereskedelmi vállalatok, illetve az exportáru termelő egységek gazdasági-pénzügyi tevékenységét, intézkedni az anyagi és pénzeszközök gazdaságos felhasználásáról, az egész külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági kooperálási tevékenység gazdasági hatékonyságának növeléséről. 15. szakasz. — A külkereskedelmi vállalatok tevékenységét mérleg alapján értékelik, amely magában foglalja a külpiaci forgalmazó, műszaki segédleti és szervizhálózat pénzügyi eredményeit is. 16. szakasz. — A külkereskedelmi vállalat, ha nem teljesítette a költségvetésben előirányzott bevételeit, a törvény feltételei között legfeljebb három hónapra hiteleket vehet igénybe folyó kamat mellett tevékenységének további lebonyolítása céljából. A külkereskedelmi vállalat kollektív vezető szerve köteles ebben az időszakban különprogramot elfogadni és végrehajtani a költségvetésben előirányzott bevételek elérése céljából. Amennyiben a hitelezés három hónapja alatt a vállalat nem valósítja meg a jelen törvény előirányzatai szerint megszabott tevékenységi volument, a megvalósított bevételeken belül köteles újraméretezni kiadásait és személyzeti létszámát. 17. szakasz. — Amennyiben egy külkereskedelmi vállalat tevékenysége nem megfelelő, a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisztérium szakkáderei közül meghatalmazottat rendel ki a vállalat vezetősége mellé, aki biztosítja a jelen törvény előirányzatai értelmében a vállalatra háruló 18. szakasz. A külkereskedelmi vállalatoknak kötelező módon rendszeresen kutatniuk kell a külpiacokat, időben, a külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági kooperálási terveknek megfelelően szerződéseket kell kötniük a külföldi partnerekkel, kölcsönösen a kiegyensúlyozott cserék keretében. A gépek és berendezések behozatalára a román exporttal való viszonttételben kötnek szerződést, főként a gépiparban, egyidejű szerződések alapján vagy a termelésben való kooperálási akciók keretében, amelyek a behozatallal egyidőben biztosítják az export megvalósítását. A főbb export és import-szerződések, kiváltképp a komplex gépek és felszerelések kivitelére és behozatalára vonatkozóak, valamint a nemzetközi gazdasági kooperálási akciók megkötésénél a termelőegységek képviselői is jelen kell, hogy legyenek. 19. szakasz. — A külkereskedelmi vállalatoknak a külgazdasági szerződéseket kötelező módon a nemzetközi piacon alkalmazott, versenyképes árakon kell megkötniük, ami biztosítja az exporttermékek magasabb szintű értékesítését és az importok megfelelő hatékonyságát. 20. szakasz. — A külkereskedelmi vállalatok a külföldi piacokon az exportáru-termelő és importáru-haszonélvező vállalalatok megbízottjaiként tevékenykedhetnek, valamint önállóan, az érvényben lévő szabályozásoknak megfelelően. 21. szakasz. — A külkereskedelmi tervelőirányzatok, illetve a külgazdasági szerződések alapján a külkereskedelmi vállalatok megbízottai adásvételi, munkakivitelezési vagy szolgáltatási gazdasági szerződéseket kötnek az exportáru-termelő és importáru-haszonélvező iparközpontokkal és vállalatokkal. A belső szerződések előirányzatai szilárd kötelezettségeket jelentenek mind a külkereskedelmi vállalatok számára a kivitel és behozatal megvalósításához szükséges külső feltételek biztosítása terén, mind pedig a termelőegységek számára a szerződésben megállapított szintű árualap biztosítása terén. A belső szerződésekben vállalt kötelezettségek nem teljesítése maga után vonja a felek szerződéses felelősségét és a vétkes személyek fegyelmi, büntetőjogi, polgári és anyagi felelősségét, a törvénynek megfelelően. 22. szakasz. — A szerződött egységek kötelező módon biztosítják a belső szerződéseknek és a külgazdasági szerződéseknél: az export, az import, vagy a nemzetközi gazdasági kooperáció tárgyára, az árra, a fizetés módozatára, a csomagolásra, az átvételre, a biztosítékokra, a szállítási és feladási körülményekre, a panaszok megoldásának módozatára, az áru le nem szállítása, megkésett, vagy minőségi hibákkal történő szállítása esetében alkalmazható penálékra és kártérítésekre, valamint a vállalat kötelezettségek elvégzéséhez szükséges más szolgáltatásokra vonatkozó irányelvei szoros egybehangolását. 23. szakasz. — A külkereskedelmi vállalatok kötelező módon állandó ellenőrzést gyakorolnak a termelőegységekben az exporttermékek gyártásbavétele, határidőben történő és jó minőségű kivitelezése felett és a termelőegységekkel együtt felelnek az exportszerződések megvalósításáért. 24. szakasz. — A külkereskedelmi vállalatok kötelező módon a szerződéses határidőben átveszik a termelőegységektől a külgazdasági szerződésekben szereplő árukat. 25. szakasz. — A külkereskedelmi vállalatok megvásárolhatnak és átvehetnek a termelő egységektől a vásárlás pillanatában érvényes nemzetközi piaci árakon és azonnali fizetéssel, feladatok teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. Különleges esetekben, ha a vállalati tevékenység továbbra sem kielégítő, a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisztérium a törvény értelmében javasolja különleges felügyeleti rendszer bevezetését, bizonyos konjunkturális Idényárukat, amelyek tőzsdei műveletek tárgyát képezik, valamint egyes fogyasztási javakat, amelyekre nem kötöttek belső szerződéseket, de exportjuk biztosított, abból a célból, hogy azokat önállóan külföldön adják el és valutát hozó kereskedelmi műveleteket végezzenek el. E termékek névjegyzékét a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisztérium állapítja meg az illetékes gazdasági minisztériumokkal együtt. 26. szakasz. — A külkereskedelmi vállalatok, függetlenül attól, hogy bizományosi minőségben vagy saját számlájukra dolgoznak a külpiacokon, végleges átvétel alapján veszik át az exportra szánt, illetve az importból származó árukat. A végleges átvételt a külkereskedelmi vállalat saját képviselői, illetve szerződéses alapon az áruminőség ellenőrzésére szakosított szervek végzik. Az átvételnél nem szabad exportra, illetve importra elfogadni a szerződéses előírásoknak meg nem felelő árukat. Az export- vagy importáru elutasítása a végleges átvétel alkalmával a szerződéses záradékoknak megfelelően maga után vonja a termelőegységek, illetve a külföldi szállítók felelősségét. 27. szakasz. — A külkereskedelmi vállalatok kötelesek intézkedni az exportáru ütemes forgalmazásáról és felelnek a külgazdasági szerződésekben megszabott határidőkön belüli valutabevételért. 28. szakasz. — Az export és az import ezen belül a nemzetközi gazdasági kooperálási akciókban lebonyolított export és import megvalósításának jelentése a vámbizonylat, illetve a törvényben megszabott más dokumentumok alapján történik. A termelőegységeknek exportszállítások megvalósítását azután kell jelenteniük, hogy a külkereskedelmi vállalatok feladási dokumentumok alapján átvették a termékeket a termelőegységektől. Az értékben és természetes egységekben kifejezett termékek és termékcsoportok esetében az exportterv akkor tekinthető teljesítettnek, ha a nyersanyagfogyasztási normák tiszteletben tartása mellett megvalósították az értékfeladatot. Az illető export nettó termelési értékét az exportált mennyiségekből és a ténylegesen elért árakból kiindulva kalkulálják, az áruk vagy árucsoportok szerint megszabott valutaköltségárfolyamon lejbe átszámítva. Az így meghatározott termelési értéket a javadalmazási alap folyósításánál használják fel. 29. szakasz. — Kivitelnél a termelőegységek felelnek a külföldi partnereknek leszállított áruknak a szerződéses előírások szerint megállapított minőségi fogyatékosságaiért. Az exportárukkal kapcsolatos panaszok esetén a termelőegységek és külkereskedelmi vállalatok kötelesek haladéktalanul intézkedni azok elintézéséről a külgazdasági szerződés értelmében. Behozatalnál a külkereskedelmi vállalatok kötelesek pontos és végleges záradékokat belefoglalni a külgazdasági szerződésekbe az áruk minőségével, jó működésének szavatolásával, a műszaki-gazdasági mutatók elérésével és a külföldi partnerek felelősségével kapcsolatban. Amennyiben az importáruknál fogyatékosságokat észlelnek, a külkereskedelmi vállalatoknak és a haszonélvező egységeknek kötelezniük kell a külföldi szállítókat, hogy a szerződéses feltételeknek megfelelően haladéktalanul gondoskodjanak a nem megfelelő termékek kijavításáról vagy kicseréléséről, illetvekártalanítás fizetéséről vagy a kár más módon történő megtérítéséről.lutafolyószámlákat nyithatnak a Román Külkereskedelmi Banknál. A folyószámlákon szereplő, a törvénynek megfelelően rendelkezésükre álló összegek után a külkereskedelmi vállalatok kamatot kapnak valutában. 32. szakasz. — A külföldi export- és importáruk az exportáru-termelő vagy importáru-haszonélvező egységek gazdaságipénzügyi eredményeiben, tükröződnek. 33. szakasz. — Az exportnál a külkereskedelmi vállalatok az exportált áruk ellenértékét az árukként vagy árucsoportonként megállapított, a külföldi árnak megfelelő, lejben átszámított valutaköltségárfolyamon számolják el, amelyből levonják a törvényes normáknak megfelelő bizományi kvótát vagy kereskedelmi rabattot. Az exportált árukat a termelőegységeknek a külföldi partnertől származó valutának a külgazdasági szerződésekben előirányzott határidőkön belüli bevétele alapján számolják el. Az exportált áru lejbeni ellenértékének bevételéig a termelővállalatok lejben nyújtott hiteleket vehetnek fel, rendes kamattal. Az egy évnél hosszabb időszakra szóló hitel alapján történő export esetében a külkereskedelmi vállalatok az exportált áruk ellenértékét a szállításnál számolják el a termelőegységeknek. A külkereskedelmi partnerektől származó valuta bevételéig a külkereskedelmi vállalatok a Román Külkereskedelmi Bank által lejben folyósított hiteleket vesznek fel, a hatályos rendelkezésekben kijelölt feltételeknek megfelelően. Gépek, berendezések és komplex felszerelések exportja esetén a jó működésért, a műszaki mutatók és kapacitás eléréséért számított kvótát a garanciaidő lejárta, illetve a mutatók elérése után számolják el a termelő egységeknek. A minisztériumok, a többi központi szerv, az iparközpontok, a termelő vállalatok és a külkereskedelmi vállalatok kötelesek intézkedni a termékköltségeik csökkentéséről és a termékek szüntelen korszerűsítéséről, a külpiaci értékesítési fok növeléséről a gazdasági hatékonyság fokozása céljából. 34. szakasz. — Behozatalnál a külkereskedelmi vállalatok a leszállított importáruk ellenértékét a következők szerint számolják el a haszonélvező egységeknek: a) azokat a termékeket, amelyek tekintetében a terv valutaköltségárfolyamot irányoz elő, a következőképpen kialakított árakon: a külpiaci áraknak az áruk vagy árucsoportok szerint megállapított valutaköltségárfolyam 38. szakasz. — A termelő egységeknek joguk van saját szükségletre felhasználni a valutatervük előirányzatain felül a termelés és az export növelése révén, a tervezett valutaköltségárfolyamok megvalósításának feltételei között elért valutabevétel volumenének egy részét. Az állami egységek pótlólagos valutabevételeik 80 százalékát használhatják fel, amely a következőképpen oszlik meg: a) legalább 50 százalék a termelő vállalatoknak; b) 10 százalékig terjedően a termelőegységekkel rendelkező iparközpontnak; c) 20 százalék az illetékes minisztériumnak, központi vagy helyi szervnek. A szövetkezeti egységek pótlólagos valutabevételeik 50 százalékát kapják meg az alábbi rendeltetéssel: a) legalább 30 százalék a termelő egységnek; b) legfeljebb 20 százalék a koordináló központi szervnek. 39. szakasz. — Amennyiben a terven felül exportált terméket több egység kooperációban valósítja meg, a készterméket kivitelező egységnek jutó valutakvótából egy részt az együttműködő egységeknek osztanak ki a termék kivitelezéséhez nyújtott hozzájárulásuk arányában. 40. szakasz. — A 38. és 39. szakaszban megjelölt egységek és szervek valuta jogosultságát bele kell foglalni a kifizetési mérlegbe, és fel lehet használni az exporttermelés fejlesztésére és új technológiák bevezetésére, illetve a szükséges anyagok, részegységek és alkatrészek beszerzésére szolgáló behozatalra a törvényben előirányzott indoklás és jóváhagyás mellett. 41. szakasz. — Az exportterv túlszárnyalásáért járó valutaösszeget külön valutafolyószámlákon a bankok őrzik a törvényes valutakamat folyósítása mellett. Az említett folyószámlákon őrzött valuta ellenértékeként a bankok hiteleket folyósíthatnak lejben a kérdéses összegen belül a folyó kamatok fizetése mellett az illető egység úttal a mán lejre történt átszámítása, hozzáadva a vámilletékeket és a törvényes normáknak megfelelően megállapított bizományi kvótát. b) azokat a termékeket, amelyek tekintetében a terv nem irányoz elő valutaköltségárfolyamot, a következőképpen kialakított árakon: a külpiaci áraknak az egységes kereskedelmi árfolyamon lejre történt átszámítása, hozzáadva a vámilletékeket és a törvényes normáknak megfelelően megállapított bizományi kvótát. 35. szakasz. — Amennyiben a külpiacokon különleges konjunkturális jelenségek mutatkoznának, amelyek számottevő mértékben negatívan vagy pozitívan befolyásolnák a tervezett valutaköltségárfolyamot, de amelyek nem a termelő egységek vagy a külkereskedelem tevékenységéből adódnak, a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisztérium és a Pénzügyminisztérium, a külkereskedelmi feladatokkal rendelkező minisztériumok és többi központi szerv jóváhagyás céljából javaslatokat tesz az illető valutaköltségárfolyamok módosítására, illetve a nem hatékonynak bizonyult export vagy import folytatására vonatkozóan. Az állami költségvetés évente szabályozási alapot irányoz elő a konjukturális befolyások esetére. A szabályozási alapot az árak kedvező alakulásából adódó levonásokból, az import vámilletékekből és más forrásokból képezik. 36. szakasz. — A külkereskedelmi vállalatoknak joguk van lejben és valutában hitelt igénybe venni a Román Külkereskedelmi Banktól és a többi felhatalmazott banktól exportáruknak a termelő egységektől történő vásárlása, az áruk értékének növelésével kapcsolatos műveletek végrehajtása, külföldi raktározási és bizományi költségek fedezése, valutahozamot biztosító kereskedelmi műveletek lebonyolítása, valamint más tevékenységek céljából. A külkereskedelmi vállalatok a hatályos szabályozások értelmében lejben rövid lejáratú hiteleket kapnak a törvény szerint évente megállapított hitelvolumen keretében. A külkereskedelmi vállalatok valutában a világpiaci feltételek között kapnak hiteleket. 37. szakasz. — A Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisztérium és a Pénzügyminisztérium a Nemzeti Bankkal és a szakosított bankokkal együtt módszertechnikai normákat dolgoz ki a külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági kooperálási műveletek elszámolásával és belső hitelezésével kapcsolatosan, kivitelnél megvalósított átlagos valutaköltségárfolyamon. 42. szakasz. — Azexportterv túlszárnyalásából származó és a realizálás évében fel nem használt valutaalapok a következő esztendőben felhasználhatók." Ennek az időszaknak a letelte után a fel nem használt alapokat át kell utalni az állami központosított valutaalaphoz, az érdekelt egységek pedig megkapják azok ellenértékét lejben kamattal együtt, amit az illető egység által a kivitelben elért átlagos valutaköltségárfolyamon kalkulálnak. 43. szakasz. — Az exportárutermelő egységek dolgozó személyzete ösztönzőkben részesül, amelyeket a következőkből képeznek: a nyereségrészesedési alap növelése, a különleges eredményekért járó jutalmak, a terven felül megvalósított és kollektív külföldi kirándulások szervezésére szolgáló valutaalapok és a törvényben előirányzott más járandóságok. A terven felül elért exportért az állami egységek dolgozó személyzetének nyereségrészesedési alapja felemelésére szolgáló kvótát, amelyet az exporttermelés nyereség útján történő ösztönzésére vonatkozó 145/1979. számú államtanácsi törvényerejű rendelet szögezi le, 10 százalékról 20 százalékra emelik. 44. szakasz. — A külkereskedelmi vállalatok dolgozó személyzete az exporttevékenységben elért eredményekért részesül az év során folyósított, különleges megvalósításokért járó jutalmakban, a nemzetgazdaság számára magas valutáris-pénzügyi hatékonyságot jelentő export-import és szolgáltatási műveletek megkötéséért járó jutalmakban, továbbá a törvényben előirányzott más járandóságokban. A külkereskedelmi vállalatok személyzete a terven felül megvalósított exportért többletjutalomban részesül, amelyet az egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervben évente megszabott kvóta keretében az exportfeladatok túlszárnyalásából származó terven felüli nyereségből folyósítanak, számát a végzett műveletek és a forgalmazott termékek természete alapján állapítják meg az árucsoportonkénti, szolgáltatásonkénti és munkálatonkénti tevékenység teljes volumene szerinti szerkezeti és személyzeti hatályos normák alkalmazásával és a törvénynek megfelelően hagyják jóvá. 48. szakasz. — A tevékenység teljes volumenének alapján a terméknomenklatúra és az áruk konjunkturális ,vagy idényjellegű specifikuma, a külkereskedelmi vállalatok szervezési struktúrája magába foglalja: a) a külföldi tárgyalások és szerződések ügyosztályait, amelyek felelnek az export-, importés nemzetközi gazdasági kooperálási tervhez szükséges külföldi megrendelések tárcájáért, valamint a külföldi piacokon végzett kereskedelmi műveletekből származó valutahozam-feladatok megvalósításáért. Az ezekben az ügyosztályokban foglalkoztatott személyzetet árucsoportonként és földrajzi övezetenként szervezik meg, a termékek és a külpiacok specifikumának megfelelően ; b) a belső szerződések megvalósítását nyomon követő ügyosztályokat, amelyek felelnek az exporthoz, vagy a nemzetközi gazdasági kereskedelmi akciókhoz szükséges árukat termelő egységekkel való belső szerződések megkötéséért és végrehajtásáért, valamint az importáruhaszonélvező egységekkel való belső szerződések megkötéséért és végrehajtásáért. Az ezekben az ügyosztályokban foglalkoztatott személyzetet úgy szervezikmeg, hogy az átfogja az exportáru-termelő vagy importáru-haszonélvező egységeket; c) a külgazdasági szerződések megvalósítását nyomonkövető ügyosztályokat, amelyek felelnek a külföldi partnerekkel való kapcsolatok szerződéses kötelezettségeinek teljesítéséért, az exportnál és importnál jelentkező reklamációk megoldásáért, a szerviz biztosításáért, a külföldi forgalmazó hálózat megszervezéséért és működéséért. Az ezekben az ügyosztályokban foglalkoztatott személyzetet földrajzi övezetek szerint szervezik meg; d) a más specifikus külkereskedelmi tevékenységekkel foglalkozó ügyosztályokat, valamint a gazdasági egységek törvényben megállapított közös ügyosztályait. 49. szakasz. — A szervezés megfelelő adaptálódásának biztosítása érdekében a külkereskedelmi vállalatok az általános struktúrán belül a hatályos rendelkezésekben előirányzott személyzetnél kisebb számú, munkacsoportokat alakíthatnak, a személyzet összlétszámának tiszteletben tartásával, valamint a vezető személyzet és a kivitelező személyzet száma közötti, törvényben jóváhagyott arány betartásával. Az ügyosztályok számát, szintjét, méretezését és alárendeltségét minden külkereskedelmi vállalat specifikus tevékenységének megfelelően állapítják meg, és azt a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisztérium hagyja jóvá. 50. szakasz. — A Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisztérium, a külkereskedelmi feladatokkal megbízott minisztériumok és más központi szervek, valamint a külkereskedelmi vállalatok kollektív vezető szervei kötelező módon biztosítják a dolgozó személyzet stabilitását az ügyosztályokon belül, hogy megvalósuljon a folytonosság a külpiacokon folytatott tevékenységben és a műveletek és termékek fajtánkénti specializálása. 51. szakasz. — A külpiaci kereskedelmi tevékenység fejlesztése céljából a törvény feltételei között, a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisztérium jóváhagyásával és azoknak a minisztériumoknak, illetve többi központi szervnek a véleményezésével, amelynek alárendeltségében tevékenykedni fognál, önálló eszköz-, pénz- és valutagazdálkodással működő és a tevékenység tárgyának megvalósításában független egységek, illetve ugyanilyen elvek alapján szervezett és kereskedelmi műveletek végzésére szakosított külkereskedellmi leányvállalatok létesíthetők valutahozam és valutanyereség megvalósítása céljából. 52. szakasz. — A külkereskedelmi vállalatok, azoknak a minisztériumoknak és többi központi szervnek az irányításával, amelyeknek alárendeltségükben tevékenységüket kifejtik, és a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisztérium jóváhagyásával a törvény feltételei között külpiaci forgalmazó hálózatot építenek ki a műveletek gazdasági hatékonyságától függően, az érdekelt országok törvényeinek, helyi adottságainak és a velük való megállapodásoknak megfelelően. A külpiaci forgalmazó hálózat leányvállalatokból, fiókokból, saját vagy vegyes kereskedelmi társaságokból, műszaki kereskedelmi irodákból, állandó kiállításokból és forgalmazó üzletekből, áruraktárakból és más forgalmazó létesítményekből áll. A kereskedelmi vállalatok közvetlenül a külföldi termelőktől történő nyersanyag- és más áruvásárlás céljából, mind a nemzetgazdaság behozatali szükségletének fedezésére, mind valutahozamot biztosító kereskedelmi műveletek lebonyolítására, a külpiaci forgalmazó hálózat keretében a törvény feltételei között saját vagy vegyes felvásárló központokat létesíthetnek. Román termékek eladása és importtermékek beszerzése céljából a külkereskedelmi vállalatok megfelelő anyagi biztosítékokkal rendelkező kereskedelmi ügynököket alkalmazhatnak. 53. szakasz. — A külkereskedelmi vállalatok kötelesek a termelő egységekkel együtt megszervezni az exporttermékekkel (Folytatása a 3. oldalon) I. Fejezet Az önálló eszköz-, pénz- és valutagazdálkodás a külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági kooperálási tevékenységben és valutagazdálkodás erősítéséről kooperálási tevékenységben II. Fejezet A külkereskedelmi vállalatok és az exportáru-termelő, illetve importáru-haszonélvező egységek szerződéses viszonya IV. Fejezet A termelőegységek és a külkereskedelmi vállalatok exporttevékenységének ösztönzése TÖRVÉNY III. Fejezet A külkereskedelmi vállalatok és az exportáru-termelő, illetve az importáru-haszonélvező egységek pénzügyi kapcsolatai 30. szakasz. — 1981. január 1-től kezdődően a külkereskedelmi tevékenységben bevezetik az egységes kereskedelmi árfolyamot. Az egységes kereskedelmi árfolyam tükrözi az átlagos export és import valutaköltségárfolyamokat termékekként és termékcsoportonként és azt azokkal együtt, évenként állapítják meg az egységes országos gazdaságitársadalmi fejlesztési tervben. A külkereskedelmi tevékenység hatékonyságának növelése és a nemzeti pénz szüntelen erősítése érdekében az egységes kereskedelmi árfolyam és a termékekkénti és termékcsoportonkénti valutaköltségárfolyam megállapításánál az exporttermékek külföldi piacokon való azáltali magasabb szintű értékesítésének szükségességéből indulnak ki, hogy megjavítják a kereskedelmi tevékenységet és csökkentik a belső termelési költséget, a legelőnyösebb körülmények között valósítják meg a behozatalokat, az exportnál csökkentik a valutaköltségárfolyamokat és megfelelő valutaköltségárfolyamokat valósítanak meg az importnál. Az egységes kereskedelmi árfolyam bevezetése után a külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági kooperálási tervet, a nemzetközi turizmus és a nemzetközi szolgáltatások tervét, a valutabevételi és -kiadási tervet, a nemkereskedelmi műveletek tervét, a külgazdasági fizetési mérleget, a bankok valutaműveleteit és más valutaműveleteket, valamint azok megvalósításának jelentését fejben fejezik ki. 31. szakasz. — A külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági kooperálási tevékenységből származó valutát, vagy esetenként, az e tevékenységhez szükséges valutát, a Román Külkereskedelmi Banknak folyósítják, illetve innen kapják és azt az árukként vagy árucsoportonként évenként megállapított valutaköltség árfolyamon számolják el a külkereskedelmi vállalatoknak. A valutáris egyensúly biztosítása módozatának nyomonkövetése és a külkereskedelmi vállalatok tevékenységének nyilvántartása céljából azok a Román Külkereskedelmi Banknál a lefolyószámlák mellett valutában nyilvántartott folyószámlákkal rendelkeznek. A külföldi piacokon megvalósított valutát hozó tevékenységekért, valamint a többi törvénynek megfelelő műveletért a külkereskedelmi vállalatokra ELŐRE — 1980. november 1. V. Fejezet Intézkedések a külkereskedelmi vállalatok tevékenységének tárgyára és szervezésére vonatkozóan 45. szakasz. Valamennyi külkereskedelmi vállalat a jóváhagyott tevékenységi célkitűzés mellett gépipari termékeket exportálhat a behozatal és bármilyen román áru kiviteli viszonttételének keretében, ha megvalósítja az előirányzott valutaköltségárfolyamokat. A külkereskedelmi vállalatok egyszersmid a 9. szakasz értelmében kereskedelmi műveleteket végezhetnek külföldi piacokon, bármilyen külföldi áruval és értékkel. Az előző bekezdésekben előirányzott exportokat és műveleteket a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisztérium hangolja egybe. 46. szakasz. — Az egyes áruk behozatalát és a hasonló román áruk exportra fordítását szolgáló kereskedelmi műveletek esetében a gazdasági hatékonyságot és a valutahozamot valutában számítják, a belföldi elszámolásoknál pedig ugyanazt a lejben számított árat számítják mind az importált, mind pedig az exportált áruért. 47. szakasz: — A külkereskedelmi vállalatok méretezését és a műszaki, gazdasági, adminisztratív személyzet posztjainak