Előre, 1981. július (35. évfolyam, 10450-10476. szám)

1981-07-01 / 10450. szám

- 2. -------- AZ IPARI, ÉPÍTKEZÉSI, SZÁLLÍTÁSI, ÁRUFORGALMAZÁSI ÉS PÉNZÜGYI DOLGOZÓK TANÁCSAI II. KONGRESSZUSÁNAK HATÁROZATA Az ipari, építkezési, szállítási, árufor­galmazási és pénzügyi dolgozók tanácsai­nak II. kongresszusa, amelyet a párt fő­titkára, a Dolgozók Országos Tanácsának elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs kezde­ményezésére hívtak össze, kiemelkedő je­lentőségű esemény volt hazánk társadal­mi-politikai életében, a munkásdemokrá­cia fejlesztésében és elmélyítésében, a munkásosztály, ama osztály szerepének erőteljesebb érvényesítésében, amely mint a termelőeszközök tulajdonosa és az anya­gi javak termelője, cselekvően és közvet­lenül részt vesz a társadalom vezetésében, a szocialista Románia sokoldalú fejlesz­tése jegyében fogant pártpolitika kidol­gozásában és végrehajtásában. A jelenlegi kongresszus — a munkás­­osztály legdemokratikusabb vezető fóru­ma, szocialista demokráciánk lényeges összetevője, amelyen több mint 11000 dolgozó vett részt — erőteljesen bizonyít­ja, hogy a munkásosztály döntő szerepet tölt be társadalmunkban, s hogy mint e­­gész nemzetünk vezető osztálya a párt vezetése alatt becsülettel eleget tesz szerepének és történelmi küldetésének, ami szilárd biztosíték az ország gazdasá­gi-társadalmi fejlődésére, hazánk sza­badságának és függetlenségének megvé­­delmezésére és szüntelen erősítésére a szocializmus és a kommunizmus diadal­mas útján. A dolgozók tanácsainak II. kongresz­­szusa az elfogadott határozatok folytán rendkívüli fontosságú momentum azok­nak a célkitűzéseknek a valóra váltásá­ban, amelyek a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom megteremtéséről és Románia kommunizmus felé haladásáról szóló program második szakaszában áll­nak nemzetünk előtt. A kongresszus nagyra értékeli Nicolae Ceausescu elvtárs döntő szerepét és hoz­zájárulását pártunk általános politikájá­nak kidolgozásához és megvalósításához, amely politika célja harmonikusan fej­leszteni az országot, folyamatosan, eredeti módon tökéletesíteni a szocialista demok­rácia rendszerét, ahogyan azt az utóbbi másfél évtizedben a szocialista építés minden egyes szakaszában jelentkező kö­vetelményekkel és problémákkal szoros összhangban kiépítettük. A dolgozók tanácsainak kongresszusa egyhangúlag jóváhagyja a Nicolae Ceausescu elvtárs által előterjesztett elő­adói beszédet Románia gazdasági-társa­dalmi fejlesztéséről az 1981—1985-ös öt­éves terv időszakában, a dolgozók taná­csai szerepének növekedéséről, a mun­kás-, a szocialista demokrácia fejlődéséről hazánkban, s ragyogó példának minősíti annak a tudományos elemzésére, hogy milyen szerepet tölt be a munkásosztály a román társadalom forradalmi átalakí­tásában, milyen fejlettségi szintre érke­zett el szocialista gazdaságunk, milyen feladatok hárulnak a dolgozókra a jelen­legi ötéves tervben és nagyobb távlatban. A kongresszus ugyanakkor nagyra értékeli a munkásosztály nagy fórumának záró­ülésén elhangzott pártfőtitkári beszédben foglalt következtetéseket. A kongresszus mindenben magáévá te­szi a párt főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs által megfogalmazott útmutatáso­kat és orientációkat, s úgy határoz, hogy azokat munkaprogramként fogadja el a dolgozók tanácsai és a többi kollektív ve­zető szerv, egész munkásosztályunk, vala­mennyi dolgozó további tevékenysége számára munkájuk tökéletesítése és an­nak érdekében, hogy fokozottan járulja­nak hozzá a vállalatok, az összes gazdasá­gi egységek vezetéséhez és jó gazdálkodá­sához, az ország általános gazdasági-tár­sadalmi fejlesztéséhez, a jelenlegi ötéves terv előirányzatainak teljesítéséhez. A kongresszus elhatározza, hogy a mi­nisztériumok és a többi központi gazdasá­gi szerv, a párt-, az állami és a társadalmi szervezetek is ezekre a konkrét dokumen­tumokra építsék egész tevékenységüket. A kongresszus teljes megelégedéssel nyugtázza, hogy a több mint 11 000 kong­resszusi küldött — a kollektív vezetőszer­vekben képviselt dolgozók millióinak aka­ratát fejezve ki — egyöntetű és lelkes szavazatával Nicolae Ceausescu elvtársat újraválasztotta a Dolgozók Országos Ta­nácsának elnökévé. Ez ismételten tanúsít­ja, hogy nemzetünk teljes mértékben megbízik a pártban, a párt főtitkárában, hogy Nicolae Ceausescu elvtársat külön­leges nagyrabecsülés övezi a dolgozók körében a párt és az állam élén a román nép javára, szocialista hazánk haladása és jóléte szolgálatában kifejtett lankadat­lan munkásságáért. A dolgozók tanácsainak kongresszusa olyan időpontban folytatta le munkála­tait, amikor népünk sikeresen befejezte az 1976—1980-as ötéves tervet, és minden erejével az 1981—1985-ös ötéves terv első esztendejére szóló célkitűzések valóra vál­tásában munkálkodik, s újabb intézkedé­seket vitatott meg és fogadott el, hogy még nagyobb lendületet adjon a dolgozók részvételének a munkásönigazgatás, az önálló eszköz- és pénzgazdálkodás erőtel­jes fejlesztésében olyan körülmények kö­zött, amikor növekszik a közgyűléseknek, a kollektív vezető szerveknek a feladat­köre, amikor mozgósítják őket a XII. pártkongresszusi határozatok hiánytalan teljesítésére, a nemzeti vagyon gyarapo­dása, a nép anyagi és szellemi életszínvo­nalának emelkedése s annak­­ érdekében, hogy szocialista hazánk a haladás és a civilizáció újabb csúcsaira emelkedjék. A dolgozók tanácsainak II. kongresszu­sa kidomborította, hogy a két kongresszus között kiemelkedő sikereket arattunk az összes tevékenységi területeken, hogy szép eredmények születtek a pártprogram végrehajtásának első szakaszában, külö­nösen a nemrégiben zárult ötéves tervben, amely újabb jelentős haladást hozott a nemzetünk által az utóbbi tizenöt esz­tendőben — az ország egész története leg­gyümölcsözőbb és legeredménydúsabb időszakában — elért lendületes fejlődés­ben. Az 1970—1980-as évtizedben az ipar gyors ütemben fejlődött; az ipari terme­lés összességében körülbelül 3-szorosan emelkedett; a nettó termelés növekedésé­nek évi átlagüteme 11,8 százalék volt; az állóalapok meghaladták az 1870 milliárd lejt, ami megteremtette a feltételeket a nemzeti jövedelem gyarapításához és e­­zen az alapon az ország gazdasági-társa­dalmi fejlesztéséhez, az egész nép élet­­színvonalának emeléséhez szükséges esz­közök biztosításához. Az ipari termelés növelésében elért eredmények annak köszönhetők, hogy fellendült a termelés műszaki színvonalá­nak emelkedési folyamata, bővült a kor­szerű technológiák használata, a berende­zések, felszerelések, gépek, segédanyagok és közfogyasztási cikkek újabb típusait vettük gyártásba. Jelentős haladás történt a munkaterme­lékenység növelésében, a nyers- és segéd­anyagok, a tüzelőanyag és az energia feldolgozási, illetve hasznosítási fokának emelésében, amely folyamat kedvezően befolyásolta a termelési költségek leszorí­tását. Ugyanebben az időszakban a nemzet­gazdasági összberuházások volumene 67,1 milliárd lejről 186,4 milliárd lejre emel­kedett. Jelentős haladás történt a mezőgazda­ságban. Ebben az ágazatban a termelés 1,6-szeresen, vagyis 4,7 százalékos évi át­­lagütemben növekedett, biztosítva az ipar ellátását nyersanyagokkal és a lakosság ellátását mezőgazdasági élelmiszerter­mékekkel. Az összes nemzetgazdasági ágak és a lakossági szükségletek gyors ütemű nö­vekedésének eredményeként erőteljesen fejlődött a szállítás és a távközlés. A társadalom általános haladásához és népünk eredményeihez jelentős mérték­ben hozzájárult a tudomány, amely a gazdaság korszerűsítésével kapcsolatosan különleges fontosságú problémákat oldott meg, egyben szorosabb kapcsolat épült ki a tudomány és technológiai kutatás, vala­mint a tervezés és a termelési követelmé­nyek között. Az összes nemzetgazdasági ágak terme­lő potenciáljának fejlődése alapján az utóbbi két ötéves terv leforgása során a nemzeti jövedelem évi átlagban 9,2 szá­zalékkal gyarapodott, biztosítva így a gazdasági-társadalmi fejlesztéshez szük­séges erőforrásokat, valamint az egész nép anyagi és szellemi életszínvonalának folyamatos emeléséhez elengedhetetlen eszközöket. Az 1976—1980-as ötéves terv­ben egymillió új munkahely létesült, en­nek több mint a fele az iparban; a dolgo­zó személyzet reáljavadalmazása 29 szá­zalékkal emelkedett az 1976—1980-as öt­éves tervre előirányzott körülbelül 20 szá­zalékkal szemben, az egész évtized vi­szonylatában a lakossági összjövedelmek megkétszereződtek. A kongresszus megállapította, hogy a termelőerők gyors és kiegyensúlyozott fejlődése az ország egész területén, a nemzeti vagyon gyarapodása, a városi és falusi dolgozók anyagi és szellemi jólété­nek növekedése a munkásosztály, a pa­rasztság és az értelmiség, nemzetiségi kü­lönbség nélkül az összes dolgozók hősi munkásesztendőinek a gyümölcse, s egy­ben erőteljesen tanúsítja a nép alkotó­erejét, azt az eltökéltségét, hogy valóra váltja a tudományos pártpolitika célkitű­zéseit. A kongresszus különleges politikai fe­lelősséggel vizsgálta meg és hagyta jóvá a Románia egységes országos gazdasági­társadalmi fejlesztési tervét az 1981— 1985-ös ötéves tervidőszakra, amely ter­vet a párt főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak a közvetlen irányításával és lényeges hozzájárulásával dolgoztak ki, s megállapította, hogy a XII. pártkong­resszusi határozatoknak és orientációk­nak megfelelő fejlesztési irányai és cél­kitűzései biztosítani fogják az ország to­vábbi gazdasági-társadalmi haladását, egy újabb, magasabb szakasz felavatását a sokoldalúan fejlett szocialista társada­lom megteremtéséről és Románia kommu­nizmus felé haladásáról szóló pártprog­ram végrehajtásában. A kongresszus úgyszintén megvitatta és jóváhagyta a napirenden szereplő töb­bi dokumentumot, amelynek valóra vál­tása nyomán növekedni fog a nemzet­­gazdaság korszerűsítésének üteme, a ter­melés és a munka tudományos szervezé­se, még hangsúlyozottabban növekszik a termelékenység, az egész tevékenység hatékonysága, tovább emelkedik az ösz­­szes dolgozók anyagi és szellemi életszín­vonala, életminősége. A dolgozók tanácsainak II. kongresszu­sa, igényesen megvitatta Románia egysé­ges­ országos gazdasági-társadalmi fejlesz­tési tervét az 1981—1985-ös ötéves terv­időszakra, a Nicolae Ceausescu elvtárs előadói beszédében foglalt orientációk és útmutatások valóra váltásának módoza­tait, hangsúlyozza, az egész kollektív ve­zetést alá kell rendelni annak, hogy új minőség valósuljon meg az összes tevé­kenységi területeken, egyesítsék erőfeszí­téseiket az ipari, építkezési, szállítási, áru­­forgalmazási és a pénzügyi­ bankszektor­ban tevékenykedő dolgozók. E célból a kongresszus elhatározza, hogy a minisztériumok és a központi szer­vek vezetőtanácsai, a gazdasági egységek dolgozóinak tanácsai elsősorban igyekez­zenek feltárni az iparban és a többi ága­zatban rendelkezésünkre álló erőteljes po­tenciál egyre hatékonyabb felhasználásá­nak, a határozott nyers- és segédanyag-, tüzelőanyag, és energiagazdálkodási po­litika előmozdításának, az új gazdasági­pénzügyi mechanizmus szigorú alkalma­zásának útjait és megoldásait a nép élet­színvonalának szüntelen emelésére vonat­kozó program végrehajtása érdekében. Az 1981—1985-ös ötéves terv előirány­zatai különlegesen fontos feladatokat ál­lítanak a kitermelőipari dolgozók, ipar­­központi kollektív vezető szervek, termelő és kutató-tervező egységek elé azzal kap­csolatosan, hogy fokozzák új hasznos ás­ványtartalékok feltárását és hasznosítá­sát, a nyersanyagok, közöttük a szegé­nyebb hasznosanyag tartalmú nyersanya­gok értékesítési technológiáinak kidolgo­zását, a szénfajták és bitumenes palák, valamint a hidroenergetikai potenciál na­gyobb mérvű kiaknázását az ország villa­mos és hőenergia termelésében. A kongresszus elhatározta, hogy rend­szeresebben munkálkodjanak az anyag és energiaforrások magas fokú hasznosítá­sáért, a normázott fogyasztások szigorú betartásáért, a termékfogyasztási normák, a technológiai vonalak és berendezések tipizálásáért. A kongresszus a kollektív vezető szer­vek feladataként jelöli meg, hogy üteme­sen valósítsák meg a fizikai termelést és a nettó termelési értéket, az eladott és bevételezett árutermelést, ami szükséges­sé teszi az egységek rendelkezésére álló műszaki potenciál, a munkások, meste­rek, technikusok és mérnökök alkotó ké­pességei maradéktalan kiaknázását.­­ Minden egyes szektorban és ágazatban, valamennyi iparvállalatban a kollektív vezető szervek fordítsanak fokozott fi­gyelmet és törekedjenek nagyobb mér­tékben a minőség javítására, a termékek műszaki színvonalának és funkcionalitá­sának biztosítására, műszaki-minőségi és versenyképességi mutatóik javítására. A külkereskedelem vonatkozásában a kongresszus a minisztériumok, iparköz­pontok, gazdasági egységek és külkeres­kedelmi vállalatok kollektív vezető szer­veinek feladataként jelöli meg a keres­kedelmi cserék és a nemzetközi gazdasá­gi kooperálás bővítését és diverzifikálá­sát, a behozatal és a kivitel egyensúlyá­nak biztosítását aktív kereskedelmi mér­leg megvalósítása céljából. A munkás­önigazgatásban részt vevő minden egyes dolgozó tekintse hazafias kötelességének, hogy az összes egységek kiemelt jelleggel valósítsák meg az exportfeladatokat a szerződésekben megszabott szerkezetben, választékban és minőségi mutatók mel­lett. A kongresszus a magas fokú felelősség szellemében vitatta meg annak a prog­ramnak a végrehajtási módozatait, ame­lyet Nicolae Ceausescu elvtárs kezdemé­nyezésére és közvetlen irányításával dol­goztak ki a termelés, a többi tevékenység tudományos szervezésére és normázásá­­ra és a munkatermelékenység növelésére az 1981—1985-ös időszakban, s felkéri az összes kollektív vezető szerveket, helyez­zenek különleges súlyt e program felada­tainak teljesítésére elsősorban azzal kap­csolatosan, hogy széleskörűen bővítsék az automatizálást és a gépesítést, a többgé­pes munkát, javítsák a műszaki segédle­tet; ugyanakkor minden egyes dolgozó­nak folyamatosan emelnie kell szakmai felkészültségi színvonalát, küzdenie kell a rend és a fegyelem erősítéséért a gaz­dasági-társadalmi élet összes területein. A kongresszus különleges megelégedés­sel fogadta és úgy határozott, hogy ha­ladéktalanul végre kell hajtani azo­kat az intézkedéseket, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtárs beszéde jelölt meg a dolgozók anyagi érdekeltségének további tökéletesítése ügyében, olyan értelemben, hogy az anyagi termelés összes területein — az iparban, a mezőgazdaságban, az építkezésben, a szállításban, a kutatásban és a tervezésben — bővíteni kell a globá­lis akkord elveinek alkalmazását a mun­katermelékenység erőteljes növelése és ezen az alapon a munkából származó jö­vedelmek határozott gyarapítása érdeké­ben. A gazdasági hatékonyság hangsúlyozott növelése céljából minden egyes dolgozói tanácsnak a leghatározottabban munkál­kodnia kell a termelési költségek, különö­sen az anyagi költségek csökkentéséért, e célból a normázott fogyasztás szigorú be­tartásáért, az elavult, erősen nyers- és segédanyag-, valamint energiaigényes technológiák helyettesítéséért, mindenne­mű pazarlás megszüntetéséért. A kongresszus véleménye szerint a dol­gozók közvetlen részvétele az önigazga­tásban és az önálló gazdálkodásban meg­követeli, hogy minden egyes vállalat, üzemosztály és műhely, valamennyi dol­gozó pontosan tudja, mit termel, mennyit fogyaszt és melyek a költségek; e célból a dolgozók tanácsainak úgy kell szervez­niük a vállalati tevékenységet, hogy a bevételi-kiadási költségvetés az önálló gazdálkodás fő eszköze legyen minden szinten, hogy biztosítsák a rájuk bízott anyagi és pénzeszközök maximális haté­konyságú felhasználását, a termékek elő­állítását a szerződésekben megjelölt ha­táridőn belül és választékban, hiszen mindez alapvető feltétel mind a bevétel és a kiadás egyensúlyának megtartásához, mind pedig az új gazdasági-pénzügyi me­chanizmus határozott alkalmazásához. Az 1981—1985-ös ötéves tervre előirány­zott nagyszabású beruházási program hiánytalan és határidőn belüli megvalósí­tása céljából a kongresszus felkéri a ter­vező és építő-szerelő egységek dolgozóinak tanácsait, hogy biztosítsák idejében a szükséges dokumentációt és a munkálatok megfelelő előkészítését, ami alapvető fel­tétel az összes kapacitások hiánytalan és határidőn belüli üzembe helyezéséhez. Ugyanakkor határozottabban kell szor­galmazniuk a korszerű építkezési megol­dások felkutatását, az építő-szerelő mun­kálatok iparosításának meggyorsítását, a­­zok minőségének, az építőtelepi rendnek és fegyelemnek a javítását. Tekintettel arra, hogy a következő é­­vekben gyors ütemben fejlődnek az ösz­­szes nemzetgazdasági ágak és a lakossági szükségletek, tovább kell javítani a szál­lítást és a távközlést. A kongresszus kéri, hogy ezekben az ágazatokban hatéko­nyabban biztosítsák a szállítási kapacitá­sokat, a forgalom biztonságát, szervezzék meg ésszerűen és optimalizálják azokat, gépesítsék tovább a ki- és berakodási műveleteket, bővítsék a konténeres és a rakodólapos szállítást, erősítsék a rendet és a munkafegyelmet az egész személyzet körében. A dolgozók tanácsainak II. kongresz­­szusa mindenben magáévá teszi annak a programnak a feladatait és orientációit, amelynek értelmében be kell vezetni a műszaki-tudományos forradalom vívmá­nyait az összes gazdasági ágazatokba, fo­kozni kell a műszaki haladást, a termé­kek korszerűsítését, illetve felújítását az 1981—1985-ös ötéves tervben. A műszaki­tudományos forradalom kibontakoztatá­sa az összes tevékenységi területeken mi­nőségileg új feladatok elé állítja a kuta­tási egységek tudományos tanácsait külö­nösen a következőkkel kapcsolatban: a kutatás-tervezés-termelés ciklus lerövidí­tése, a nyersanyagalap gyorsabb fejlesz­tése és új hazai energiaforrások felhasz­nálása, magas termelékenységű gépek és berendezések előállítása, magas teljesít­ményű új technológiák bevezetése. A pénzügyi­ bankintézmények és egysé­gek gyakoroljanak rendszeres ellenőrzést minden egyes iparközpont és vállalat pénzügyi tevékenysége felett, támogassák őket cselekvően a forgóeszközök forgási sebességének meggyorsítása, az árak ki­igazítása, minden lej fokozott hatékony­ságú felhasználása érdekében szükséges intézkedések kijelölésében, hogy az egy­ségek hiánytalanul megvalósíthassák a tervezett nyereséget. A kongresszus messzemenően nagyra értékeli a Nicolae Ceausescu elvtárs kez­deményezésére és közvetlen irányításával kidolgozott, az életszínvonal 1981—1985 közötti emelésére és az életminőség szün­telen javítására vonatkozó irányelv-prog­ramot. A program, amelyet pártunk álta­lános politikájával teljes összhangban és az ország gazdasági-társadalmi fejlődésé­vel szoros kapcsolatban dolgoztak ki, a legmesszebbmenő figyelmet szentelni az embernek és szükségleteinek, a társada­lom összes tagjai igényei teljesebb kielé­gítésének az összes dolgozó kategóriák munkából és szociális fogyasztási alapok­ból származó jövedelmeinek növekedése körülményei között, szoros összhangban a javak tudományosan megalapozott fo­gyasztásával. A kongresszus, amely mélységesen munkalégkörben, a kollektív vezetőszer­vek tevékenysége bírálati és önbírálati elemzésének, a munkastílusukban és munkamódszereikben jelentkező fogyaté­kosságok feltárásának a jegyében foly­tatta le munkáját, megelégedéssel vette tudomásul, és mindenben jóváhagyta a­­zokat az intézkedéseket, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtárs előadói beszé­de jelölt meg a kollektív vezetőszervek tevékenységének tökéletesítése ügyében olyan értelemben, hogy bővíteni kell a dolgozók közgyűléseinek és tanácsainak feladatkörét, teljes összhangban a mun­kásosztály társadalmi vezető szerepe hangsúlyozottabb növelésével országunk újabb fejlődési szakaszának megfelelően. A kongresszus abban a meggyőződés­ben, hogy a kollektív vezető szervek te­vékenységében is haladéktalanul rá kell térni az új minőségre,, magáévá tette a vonatkozó pártfőtitkári eszméket és orientációkat, a dolgozók közgyűlései, a többi kollektív vezető szerv tevékenysé­gének javítása, a munkastílus és munka­­módszerek folyamatos tökéletesítése, min­den egyes tagjuk energiáinak és képessé­geinek kiaknázása a munkásdemokrácia e szerveire háruló feladatok valóra váltá­sa érdekében. A kongresszus elhatározta, hogy a dol­gozók közgyűlései és tanácsai bővítsék számottevően feladatakörüket a vállala­tok gazdasági és szociális tevékenységé­nek irányítása, a műszaki és emberi po­tenciál, az anyagi és pénzeszközök maga­sabb fokú hasznosítása, a gazdasági-tár­sadalmi egységek vezető kádereinek ki­nevezésével kapcsolatos javaslatok meg­vitatása, a vállalatok és intézmények új besoroltjai felvételének jóváhagyása, a rend és a fegyelem szabályait megszegő személyek, a kötelességmulasztó dolgo­zók szankcionálási, illetve eltávolítási ja­vaslatainak jóváhagyása terén az összes tervmutatók példás teljesítése érdekében. Tekintettel arra, hogy a jó munkalég­kör döntő mértékben befolyásolja a ter­melési eredményeket, a kongresszus el­határozza: a kollektív vezető szervek minden szinten foglalkozzanak többet a munkaközösségek, minden egyes dolgozó szociális problémáinak megoldása terén megszabott intézkedések pontos végrehaj­tásával, a kongresszuson ilyen értelemben jóváhagyott program intézkedéseinek végrehajtásával. A kongresszus egyben elhatározza, hogy a dolgozók közgyűlései és tanácsai bizto­sítsák a munkások, a dolgozók általi el­lenőrzés erősödését, az ország törvényei­nek, az összes többi szabályozó rendelke­zéseknek a korrekt és pontos alkalmazá­sát, kialakítva az egész gazdasági és tár­sadalmi tevékenység magas hatékonyságú kibontakoztatásának kereteit, s növelve minden egyes munkaközösség hozzájáru­lását a nemzeti jövedelem és a társadal­mi vagyon szüntelen gyarapításához, ami szilárd alap egész társadalmunk további fejlődéséhez, az összes dolgozók, egész népünk anyagi és kulturális színvonalá­nak emelkedéséhez. A kongresszus messzemenő nagyrabe­csüléssel nyugtázza a párt főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak az alkotó, eredeti hozzájárulását — a szocialista Románia realitásai alapján — a szocia­lista építés elmélete és gyakorlata egye­temes tárházának gazdagításához, s jóvá­hagyja azokat a nagy tudományos jelen­tőségű téziseket, amelyek a szocialista államot a munkásdemokrácia államaként határozzák meg, s amelyek tökéletesen megfelelnek az új társadalmi realitások­nak, a szocialista rendszerünk által szor­galmazott demokrácia, szabadság és for­radalmi humanizmus reális jellegének. ★ A dolgozók tanácsainak II. kongresz­­szusa, kifejezve teljes csatlakozását a párt bel- és külpolitikájához, biztosítja a Román Kommunista Párt Központi Bi­zottságát, a párt főtitkárát, Nicolae Ceausescu elvtársat, hogy az ipari, épít­kezési, szállítási, áruforgalmazási és pénzügyi dolgozók, nemzetiségi különb­ség nélkül, forradalmi eltökéltséggel és következetességgel fognak tevékenykedni az elfogadott határozatok példás teljesí­téséért azoknak a célkitűzéseknek a való­ra váltása érdekében, hogy korszerű, ma­gas hatékonyságú és teljesítményű gazda­ság épüljön ki, tovább gyarapodjék az e­­gész nép anyagi és szellemi jóléte. A kongresszus kifejezi meggyőződését, hős munkásosztályunk a párt biztoskezű vezetésével ugyanolyan magas fokú szer­vezőkészségről és munkabírásról tesz majd tanúságot, mind számtalan más esetben, biztosítva szocialista hazánk ha­ladását és felvirágzását, egész népünk jó­­létét, a XII. pártkongresszuson megjelölt döntő fontosságú feladatok valóra váltá­sát, hogy Románia a jelenlegi ötéves terv éveiben meghaladja a fejlődő szocialista ország stádiumát és közepesen fejlett szocialista országgá váljon. AZ RKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK plenáris Ülése (Folytatás az 1. oldalról) Hasonlóképpen kell felvetni — mondotta Nicolae Ceausescu elvtárs —■ a mezőgazdasági termelés megva­lósításának kérdését. Jelenleg számos állami és szövet­kezeti mezőgazdasági egységben túlteljesítik a tervben kijelölt termelési szinteket, tehát azok nem csupán meg­­valósíthatók, de túl is szárnyalhatók, ha minden megyé­ben megfelelő intézkedéseket hoznak. A pártfőtitkár hangsúlyozta, hogy a kőolaj-, szén-, érc­termelés, valamint a mezőgazdasági termelés korlátla­nul növelhető, szem előtt tartva az igényeket és a szükségleteket a termékekből. A többi szektorban a termelés növekedésének szigorúan be kell illeszkednie a tervelőirányzatokba, mivel mind a nyersanyagbehoza­talt, mind a többi eszközöket a kijelölt szintekkel hoz­ták összhangba. A pártfőtitkár kiemelte, hogy fontos erő­tartalékokkal rendelkezik a kisipar, valamint a lakossági szolgáltatások területe, ahol az előirányzatok túlzzár­­nyalhatók, figyelembe véve azonban azt, hogy ez ne eredményezzen megnövekedett nyers- és segédanyagfo­­gyasztást, hanem tegye lehetővé a meglévő erőforrások jobb hasznosítását és kiváltképpen a munkaerő éssze­rűbb értékesítését. Az új beruházási objektumok kivitelezésével kapcsola­tosan a plénumon elhangzott javaslatokról és észrevé­telekről szólva, Nicolae Ceautescu elvtárs rámutatott, hogy a tervben előirányzottak a maximális szintet jelen­tik. Abból a szükségletből indultunk ki — hangsúlyozta Nicolae Ceausescu elvtárs — hogy ebben az ötéves terv­ben ne létesítsünk újabb ipartelepeket, hanem fejezzék be a munkálatokat a meglévőknél, azokat megfelelően szereljék fel és egyszersmind a maximális kapacitással biztosítsák az üzembehelyezettek működését. A lakásépítkezéssel kapcsolatosan Nicolae Ceausescu elvtárs rámutatott, hogy a 900 ezer lakás fontos lépést jelent a dolgozók kéréseinek megoldása irányában és összhangban áll a gazdaság gyakorlati lehetőségeivel, a terv megállapításánál számításba vették a szükséges anyagokat, munkaerőt és pénzeszközöket. A pártfőtitkár hangsúlyozta annak szükségességét, hogy valamennyi megyében hasznosítsák ésszerűen a munkaerőt, kerüljék el a városokban történő összponto­­sulását és biztosítsák az emberek letelepedését a falva­kon, a mezőgazdaság fejlődése érdekében. Gyakorlatilag — mondotta Nicolaa Ceausescu elvtárs — nincs olyan megye, amely általános vonalakban ne valósíthatná meg a kijelölt minimális célkitűzése­ket. A lakosonkénti mintegy 70 000 lejes termelés meg­valósítása ebben az ötéves tervben igen komoly előre­lépést jelent és e célkitűzés megvalósításáért valamen­nyi erőt mozgósítani kell. A pártfőtitkár kiemelte, hogy a hangsúlyt a nyersa­nyag- és mezőgazdasági termékalap fejlesztésére kell helyezni. Ha jobb eredményeket érünk el e területen és pótlólagos erőforrásokkal rendelkezünk majd az ötéves terv utolsó esztendeiben,akkor talán jobban fejleszthe­tünk más szektorokat. Fokozottan kell törekedni az egész gazdaságban a meglévő kapacitások teljes mértékű kihasználására és az egész tevékenység hatékonyságának szüntelen növe­lésére. A továbbiakban Nicolae Ceausescu elvtárs kiemelte an­nak szükségességét, hogy fordítsanak megkülönböztetett figyelmet az idei terv megvalósítására, a kijelölt beru­házási objektumok üzembe helyezésére és az exportfel­­adatok példás gyakorlatba ültetésére. A pártfőtitkár kérte, tegyenek határozott intézkedéseket a termés ma­radéktalan, időben történő begyűjtéséért és rámutatott: a búza aratásánál éjjel-nappal, minden erővel kell dol­gozni. Egyszersmind kérte, végezzék el a vetést a kettős kultúráknál, biztosítva a tervben megállapított termése­ket. A pártfőtitkár kérte, valamennyi szektorban teljes felelősségérzettel dolgozzanak, hiszen 1981 azon esz­tendők egyike, amelyektől maga az ötéves terv célkitű­zéseinek megvalósítása függ. Tulajdonképpen ezekben a hónapokban, ebben az esztendőben fektetjük le az ötéves terv megvalósításának alapjait minden terüle­ten — mutatott rá Nicolae Ceaușescu elvtárs. Ezért határozottan rá kell térni a gyakorlati intézkedésekre, a legjobb körülmények között kell megvalósítani a ter­vet. Végezetül Nicolae Ceaugescu elvtárs útmutatást adott arra, hogy minden megyében igen komolyan vizs­gálják meg annak lehetőségeit, hogy mélyrehatóan mozgósítsák az erőket az idei és az egész ötéves terv legjobb körülmények közötti megvalósítása érdekében. A pártfőtitkár felkérte a Központi Bizottság valameny­­nyi tagját, az összes párt- és állami aktivistákat, hogy munkaterületüktől függetlenül érezzék felelőznek és mozgósítva magukat, járuljanak hozzá az ötéves terv megvalósításához és azáltal a haza szüntelen gazdasá­gi-társadalmi fejlődéséhez, a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom megteremtésére és Románia kom­munizmus felé haladására irányuló pártprogram mag­­valósításához. ELŐRE - 1981. július 1. A NAGY NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSSZAKÁNAK MUNKÁLATAI (Folytatás az 1. oldalról) Az ülésszak munkálatain jelen van számos meghívott — az RKP KB tagjai, minisz­terek, központi intézmények és társadalmi szervezetek ve­zetői, a dolgozók képviselői, művelődési és tudományos életünk személyiségei, újság­írók. Úgyszintén jelen voltak a hazánkban akkreditált diplo­máciai képviseletek vezetői, valamint a külföldi sajtó tu­dósítói. Az ülésszak munkálatait Nicolae Giosan elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke nyitotta meg. A Nagy Nemzetgyűlés Bü­­rójának javaslatára a képvi­selők jóváhagyták az ülés­szak napirendjének kiegészí­tését és a munkálatok lebo­nyolítását a következő sor­rendben : 1. Egy nagy nemzetgyű­lési képviselő megválasz­tásának igazolása, és a Ro­mánia Szocialista Köztár­saság iránti hűségeskü le­tétele; 2. Törvénytervezet Ro­mánia Szocialista Köztár­saság egységes országos gazdasági-társadalmi fej­lesztési tervének elfogadá­sáról az 1981 — 1985-ös időszakra; 3. Törvénytervezet a mezőgazdaság és az élel­miszeripar fejlesztési ter­vének elfogadásáról az 1981 — 1985-ös időszakra; 4. A községgazdálkodási törvény tervezete; 5. Törvénytervezetek az Államtanács által kibocsá­tott törvényerejű rendele­tek jóváhagyásáról. Rátérve a napirendi pon­tokra, a Nagy Nemzetgyűlés egyhangúlag igazolta Roman Ancuț elvtárs megválasztá­sát nagy nemzetgyűlési képvi­selőnek, aki azt követően le­tette a Románia Szocialista Köztársaság iránti hűséges­küt. Ilie Verdes elvtárs, a kor­mány első minisztere a követ­kező napirendi pont kereté­ben, a kormány megbízásából előterjesztette a Románia Szo­cialista Köztársaság 1981 — 1985-ös időszakra szóló egysé­ges országos­­ gazdasági-társa­dalmi fejlesztési tervének el­fogadására vonatkozó törvény­tervezetet. A továbbiakban Ioan Totu képviselő, a Legfelsőbb Gaz­dasági és Társadalmi Fejlesz­tési Tanács titkára elő­terjesztette a Tanács jelenté­sét a Románia Szocialista Köztársaság 1931 — 1985-ös időszakra szóló egységes or­szágos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének elfogadá­sára vonatkozó törvényterve­zetről. Gheorghe Dumitrache kép­viselő, az ipari és gazdasági­pénzügyi tevékenységgel fog­lalkozó bizottság alelnöke azt követően felolvasta a Nagy Nemzetgyűlés állandó bizott­ságainak jelentését, amely kedvezően véleményezte a törvénytervezetet. Rátérve a következő napi­rendi pontra, Angelo Micu­­lescu elvtárs, a kormány első miniszterének Helyettese, me­zőgazdasági és élelmiszeripari miniszter előterjesztette a me­zőgazdaságnak­­és az élelmi­szeriparnak az 1981 — 1985-ös időszakra szóló fejlesztési ter­vének elfogadására vonatkozó törvénytervezetet. A mezőgazdasági, erdőgaz­dálkodási és vízgazdálkodási bizottság elnöke, Ion Catri­­nescu képviselő azt követően előterjesztette a Nagy Nem­zetgyűlés állandó bizottságai jelentését, amely kedvezően véleményezte a törvényterve­zetet.­­

Next