Előre, 1981. október (35. évfolyam, 10529-10555. szám)
1981-10-01 / 10529. szám
2. ROVATUNK TARTALMÁBÓL # Szép október # Néma tudakozónak az utas sem érti szavát, avagy hangszóróból — madáretetőt! • Ráérünk, majd, elfelejtettük... Olvasóink kérdéseiket, észrevételeiket, tudósításaikat 13 és 15 óra között a 18 03 02 telefonszámon (Bukarest hívószáma 90) juttathatják el rovatunkhoz, vagy levélben, a következő címre: Redactia Előre 79776 Bucure?ti, Piata Scinteii nr. 1, sector 1. Októberi előrejelzés A Központi Meteorológiai Intézet előrejelzése szerint októberben általában szép, napos, meleg idő várható, mindenekelőtt az ország déli övezetében. Reggel és este gyakori ködképződésre számíthatunk. 1-5 között kisebb felhőátvonulások lehetségesek, az időszak vége felé azonban a nyugati országrészben, a hegyvidéken megnövekszik a felhőzet, kisebb esők várhatók. Gyenge szél. Az éjszakai hőmérséklet 6 és 16, a nappali hőmérséklet 18 és 26 fok között váltakozik. A reggeli órákban ködképződés valószínű. 6—10 között szép időre számíthatunk az ország legnagyobb részében, a keleti megyéket kivéve, ahol felhős égbolt, gyakori esők várhatók. Mérsékelt, időnként megerősödő szél. Az éjszakai hőmérséklet 4 és 14, a nappali hőmérséklet 16 és 24 fok között váltakozik. A kora reggeli órákban sokfelé ködképződés lehetséges. I1— 15 között országszerte szép, napos, meleg lesz az idő. Gyenge szél. Az éjszakai hőmérséklet 6 és 16, a nappali hőmérséklet 16 és 26 fok között váltakozik. Este és reggel ködképződés valószínű. 16—20 között lehűl az idő. A felhőzet megnövekszik, elsősorban a déli országrészben, ködszitálásra, kisebb esőkre számíthatunk. Mérsékelt, időnként megerősödő szél. Az éjszakai hőmérséklet 2 és 12 fokig süllyed — északon még ennél is hűvösebb lesz —, a nappali hőmérséklet 14 és 24 fok között váltakozik. Helyenként dérképződés várható. 21—25 között ismét szép lesz az idő az ország legnagyobb részében. Az időszak kezdetén helyenként megnövekszik a felhőzet, kisebb esők várhatók. Az éjszakai hőmérséklet tovább csökken — 0 és 10 fok között —, Erdélyben sokfelé fagypont alá süllyed, a nappali hőmérséklet 12 és 22 fok között váltakozik. Helyenként dérképződés várható. A hónap utolsó napjaiban továbbra is szép, napos lesz az idő, bár szórványosan ködszitálás, kisebb eső lehetséges. Mérsékelt, délen időnként megerősödő szél. Az éjszakai hőmérséklet 2 és 12, a nappali hőmérséklet 16 és 26 fok között váltakozik. A késő esti és a kora reggeli órákban helyenként ködképződésre számíthatunk. Október 1, csütörtök IV. évnegyed X. hónap Az évből eltelt: 274 nap Hátra van még: 91 nap Napkelte: 6.13 Napnyugta: 17.56 Holdkelte: 9.09 Holdnyugta: 19.53 TÉVÉ CSÜTÖRTÖK, I. műsor: 9.00 Tévé-iskola,; 10.55 Ember és egészség; 11.10 Folytatásos film: A reménység szárnyán — ismétlés; 12.00 Tévé-fórum: A társadalomtudományok és az ország társadalom-politikai fejlődésének időszerű problémái; 12.25 Folklórműsor; 12.45 Telex; 16.00 Telex; 16.05 Tévéiskola; 16.40 Kulturális élet; 17.50 A világ körül; 18.15 Labdarúgás a nagyvilágban; 18.50 Ezeregy este; 19-00 Híradó; 19.30 Gazdasági aktualitások; 20.00 A Román Rádiótelevízió hangversenyévadjának megnyitása; 21.20 Ifjúsági műsor; 22.05 Folytatásos tudományos film: A rejtélyek világában; 22.30 Híradó; II. műsor; 19.00 Híradó; 19.30 Folytatásos film gyermekeknek: A sárga kiskabát — ismétlés; 19.55 Kórusművek; 20.15 Tévé-színház. Corneliu Marcu: Tallérok és milliók; 21.10 Tévé-enciklopédia — ismétlés; 21.40 Világhírű múzeumokban; 22.05 Népdalok; 22.30 Híradó. PÉNTEK, I. műsor; 16.00 Telex; 16.05 Tévé-iskola; 16.30 Német nyelvű adás; 18.20 Lottó-sorsolás; 18.35 Autósok műsora; 18.50 Ezeregy este; 19.00 Híradó; 19.25 Gazdasági aktualitások; 19.45 Juharfasor — kínai film; 21.35 A román kultúra hazafias tartalma és elkötelezettsége: 22.05 Híradó. Hl A vívósportot korán kell elkezdeni — tartják a neves szatmári vívósport edzői. Ezért az idén is várják azokat a nyolcadik életévüket betöltött gyermekeket, akik vonzódást éreznek e szép sportág iránt. A beiratkozások immár megkezdődtek, naponta 9—11, valamint 17—19 óra között lehet jelentkezni az új vívóteremben. Ki figyel oda? y*Ezt a kérdést kevesen teszik ** fel hangosan, annál többen gondolnak rá és megnyugszanak benne, mivel a nemtörődömség és közöny csendes „lény": legyint, vállat rándít, szemet huny vagy eltekint, szükség esetén megsüketül és megvakul. Hármas jelszava a ráérek, majd és elfelejtettem. Pedig a „Ki figyel oda?" rendkívül rosszindulatú „tanácsadó". Az emberek ma már egyre többen felfigyelnek közéletünk negatív jelenségeire, s ennek igazolásául most hirtelenjében mintegy ezer példával tudnék előhozakodni. Kiválasztok közülük egyet, nem a legfontosabbat, de a legjellemzőbbet. A gyulafehérváriak régóta figyelik a várnegyed központi parkjának „állapotait". A park az Egyesülés-palotával szemben, tehát a történelmi város szívében található. Két régi „létesítménye" a Custoza-emlékmű s egy rettenetesen megrongált szobor. Középső, széles útját a hatalmas, öreg fák lombja alatt márványkő-mozaikokkal rakták ki. Az optimista parkrendező itt téglalap és L-alakú területeket alakított ki, mégpedig a „tevékenységmegszakítás" módszerével, azaz kikövezetlenül hagyta ezeket az idomokat. Szándéka nem titok: tarka, üde virágágyásokat álmodott oda. Azt, hogy kerültek-e valaha ezekbe az idomokba virágok, nem tudom, de azt igen, hogy évek óta burján ékteleníti a sétányt. Szerencse, hogy a járókelők így nyugodtan átgázolhatnak a virágágyások jelképes terem, különben talán már égig nőtt volna bennük a gaz. Vajon ha megtörténne az a képtelenség, hogy tényleg égig nőne, a város hivatásos gazdái akkor is ilyen könnyedén legyintve kérdeznék: Ki figyel oda? Valószínűleg, ugyanis amikor egyikük figyelmét felhívtam észrevételeimre, kissé szemrehányóan fordult felém: — Az ősz kezdetén szól nekünk a dologról? Most már sajnos ráérünk gondolkodni rajta, hogy esetleg majd tavasszal... A mondat folytatását fantáziámra bízta, s nem is sejtette, hogy nekem a „ráérünk" és „majd" után az „elfelejtettük" jutott eszembe. Aradi Zoltán CSÜTÖRTÖKI KRÓNIKA. Tilalmak és tétovázók nak állunk és tanácstalanok vagyunk... Indul-e egyáltalán? Mennyit késik? Kijött-e már a garázsból? A „profi“ ingázók agyában hamarosan átfut e néhány alapkérdés. A többiek csak egyik lábukról a másikra állnak, idegesen fel-alá járkálnak és... várnak. * Várják a bizonytalant. És várják, hogy végre az ügyfelet megillető tisztesség érje őket, hogy közöljék velük a tudnivalókat! Elvégre, azért van a nagyváradi autóbuszállomáson rádiósítási központ, közismert nevén: hangosbeszélő. Eleinte azt hittem, hogy e „némajátékkal“ az én pantomim iránti vonzódásomat akarják honorálni a szállítási vállalat illetékesei, csakhogy útjaim szaporodtával egyre inkább kezdtem beletörődni tévedésembe. Itt csak a szereplők változnak, a „dramaturgia“, a helyszín és a díszletegyüttes változatlan. Az információs iroda helyén reggelente újságot árulnak. Ez utóbbi mindenképpen pozitív tény. Ami még ezt is felülmúlja, az sem egyéb, mint temérdek tabu-felirat a váróterem falain köröskörül, arról, amit az utasnak nem szabad; amiért büntetés jár; amit a vállalat nem vesz jó néven az utazóközönség részéről... ésatöbbi. Van még egy teljes egészében helyesen megírt és látható helyre kibiggyesztett felirat a forgalomirányító iroda bejáratán: IDEGENEKNEK BELÉPNI TILOS! A többi néma csend. Ennek tudatában volna egy merész javaslatom: alakítsák át az összes hangszórókat madáretetőkké! Nemsokára itt a tél, hogy örülnek majd ennek a verebek!! Barabás Zoltán : Bekapcsolták a Szilágy megyei Szilágysomlyót is az országos automata távbeszélő hálózatba. Szilágysomlyó hívószáma: 996. SPORT Hármas holtversenyben Túlvagyunk az A-osztályú jégkorongbajnokság A-csoportjában a harmadik rangadón, a Csíkszeredai Sportklub — Bukaresti Steaua mérkőzésen is, s ezzel végleg bebizonyosodott az a jóslat, hogy az első helyért rendkívül kiegyensúlyozott, éles harc van kibontakozóban. A bajnoki cím esélyesei, a Dinamo, a Steaua és a Csíkszeredai Sportklub a tegnap zárult első tornán körbeverték egymást, tehát egyiknek sem sikerült lépés-, pontelőnyhöz jutnia. Hármas holtversenyben vezetik a hatos mezőnyt, köztük a rangsort egyelőre a gólkülönbség dönti el. A Sportklub—Steaua mérkőzésen a Csíkszeredai közönség EREDMÉNYEK Galaci Dunarea—Csíkszeredai Progresul 5:2 (0:0, 2:1, 3:1). Góllövők: Chirita (2), Ene, Antochi és Berdila, illetve Kemenes és Csiki. Büntetőpercek: 13—23. Vezette Muresanu (Bukarest). Bukaresti Dinamo—Gyergyószentmiklósi Avintus 9:5 (1:2, 5:1, 3:2). Góllövők: Solyom (2), Turcanu (2), Gherghiman (2), Szőke, Dumitrache és Hergelegiu, illetve Bíró, Gergely, Andrei, Benedek és Tamás. Büntetőpercek: 8—2. Vezette: Bálint (Csíkszereda). Steaua—Csíkszeredai Sportklub 3:2 (1:2, 1:0, 1:0). Góllövők: Cazacu (2) és Chirita, illetve Prakab és Nagy Béla. Büntetőpercek: 4—6. Vezette: Presneanu (Bukarest). A RANGSOR kedvencének újabb sikerét várta, mégpedig joggal, mert vasárnap 8:3 arányban győzte le a bajnokot. Ez a harmadik rangadó is bíztatóan kezdődött, a sportszerű mérkőzésen a Csíkszeredai csapat kezdett frissebben, jobban, az első harmadban kétszer is megszerezte a vezetést. Az egygólos előny azonban kevésnek bizonyult mindannyiszor, mert a tapasztaltabb Steauának sikerült kihasználnia a Sportklub védőinek nem egyszer gyerekes hibáit. A találkozó sorsa így csak az 58. percben dőlt el, amikor Cazacu, a katonacsapat legjobbja, újabb védelmi hiba után győzelemhez juttatta csapatát. Meg kell jegyeznem azonban azt is, hogy a Csíkszeredai csatárok ez alkalommal sokkal kevesebb gólhelyzetet dolgoztak ki, nem találták meg a Steaua fegyelmezett játékának ellenszerét. Befejezésül feltétlenül szólnunk kell nem annyira a játékvezetésről, mint a játékvezetők kijelölésének módjáról. A szövetség illetékes bizottsága továbbra sem ismeri a semleges játékvezető fogalmát, így a közönség — és joggal — nem egyszer részrehajlással vádolja, vádolhatja a játékvezetőket. Ha a Csíkszeredai Sportklub mindkét rangadóját például bukaresti bíró vezette, a helybeli játékvezetők csak a vonalnál juthattak szóhoz. Nincs ez jól így! Kár a szép küzdelmet gyanakvással, szándékos, vagy véletlen játékvezetői döntésekkel beárnyékolni. Nem mai keletű kérdés ez, sokszor írtunk, beszéltünk róla, ideje volna most már tenni is ez ellen valamit. Gyarmath János 1. Sportklub 2. Dinamo 3. Steaua 4. Dunarea 5. Avintul 6. Progresul 4 3 0 1 21:11 6 4301 26:17 6 4 3 0 1 20:10 6 4 2 0 2 15:19 4 4103 16:24 2 4004 9:25 0 Kijelölték a svájci keretet A Svájci Labdarúgó Szövetség kijelölte az október 10-i bukaresti VB-selejtezőre készülő 22-es válogatott keretet. A 22 tagú keret: Berbig (Grasshoppers), Burgener (Servette). Engel (Xamax) — kapusok. Egli (Grasshoppers), Graf (FC Basel), Heinz és Herbert Hermann (Grasshoppers), Lüdi (FC Zürich) Weber (Young Boys) Zappa (FC Zürich) — hátvédek. Berberis (Monaco), Botteron (FC Köln), Bregy (Sion), Elia (Servette), Elsener (FC Zürich), Favre (Servette), Lüthi (Xamax), Maissen (FC Basel), Scheiwiller, Zwicker (FC Zürich), Sulser és Wehrli (Grasshoppers) — középpályások és csatárok. ★ Kedden 35 ezer néző előtt játszották le Szófiában a Levszki Szpartak — Bukaresti Dinamo UEFA-Kupa mérkőzés visszavágóját. Az első félidőben a hazaiak nagy fölényben játszottak, két gólt rúgtak, de szünet után fokozatosan feljött a Dinamo, s a hajrában Augustin révén szépíteni tudott, így alakult ki a 2:1. A Dinamo 4:2-es összesített gólaránnyal bejutott a második fordulóba. Befejeződött az olimpiai kongresszus Baden Badenben befejeződött a XI. olimpiai kongresszus, amelyen 149 országból több mint 600 küldött vett részt. Az ülésen több, az olimpiai mozgalom fejlődését szolgáló ajánlást fogadtak el. Továbbra is, érvényben marad az amatőrizmus kérdését magában foglaló 26. paragrafus, a játékok kapuit nem nyitják meg a profik előtt. Állást foglaltak az eredményhirdetés ceremóniája jelenlegi formájának megtartása mellett, s síkra szálltak a népek, a fiatalok közötti barátság, a fair play szellem erősítése mellett. A kongresszus elismeri, hogy a nemzetközi sportélet legfelső fóruma a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, amely a nemzeti és nemzetközi szövetségekkel szoros kapcsolatban fejti ki tevékenységét. A résztvevők hangsúlyozták a női káderek nagyobb arányú beválasztását a NOB szerveibe. A XII. olimpiai kongresszust 1990-ben rendezik. Rövidesen megkezdi munkáját a NOB ülésszaka. A MŰVÉSZET TÁRSADALMI HIVATÁSA AZ EMBERT, A HAZA FELVIRÁGZÁSÁT SZOLGÁLNI A Megéneklünk, Románia fesztivál legutóbbi seregszemléjén osztatlan sikert aratott MOLNÁR ZOLTÁN a Szellemi orgona című kompozíció sorozatának néhány alkotásával. Régi tartozásunknak tettünk eleget, amikor felkerestük a művészt, hogy pályájáról, egyéniségéről, a művészet társadalmi hivatásáról elbeszélgessünk vele. Munkái — részben kiállításai, másrészt monumentális köztéri alkotásai révén — országszerte ismertek. — Kérem, hogy bevezetőben pályaválasztásának indítékairól, tanulmányi éveiről és úgynevezett polgári hivatásairól szóljon! — Amikor a népi tehetségkutató mozgalom engem is szárnya alá vett, jövőmet, pályámat illetően bizony még eléggé kiforratlan elképzelésekkel rendelkeztem. Kora ifjúságomtól fogva három probléma foglalkoztatott: a matematika, a zene és a rajz. Ekkor még nem gondoltam, hogy mindhárom érdeklődési terület hűséges kísérőtársa lesz életemnek. Rajztehetségemet Nagy József szobrászművész fedezte fel, s Jecza Péterrel együtt az ő bíztatására iratkoztam be a marosvásárhelyi Művészeti Líceum képzőművészeti szakára. Jó ideig még foglalkoztatott a gondolat, hogy érettségi után a zenei konzervatóriumban folytatom tanulmányaimat, végül mégis másképp döntöttem: a kolozsvári Ion Andreescu képzőművészeti főiskolán felvételiztem. 1963-ban szereztem meg diplomám. Szerencsésnek mondhatom magam többek között azért, mivel önálló gondolatvilágomat, kifejezési eszköztáramat viszonylag elég korán megtaláltam. Lényegében már diplomamunkámban jeleztem azt az utat, melyet követni szeretnék. Gyakorlati tevékenységem Hunyadon végeztem. A hazai fémkohászat fellegvára, e tipikus munkásváros szabadította fel bennem azokat a gondolatokat és érzelmeket, melyek meghatározták pályafutásom. Itt kapaszkodott a tapasztalt realitás tápláló talajába az az elvem, hogy a valóság esztétikai visszatükrözése mindig állásfoglalás a valóság lényeges és egyetemes igazságai mellett. A művészi alkotás egyik alapvető előfeltétele, hogy teljes eszmei-erkölcsi-érzelmi beállítottságával azonosuljon a világ s az emberiség nagy érdekeivel. Ilyenformán a humanista művésznek — mint szolgálatvállalónak — látásmódját, alkotó akaratát a haladás érdekeinek megfelelően kell szabályoznia, illetve mozgósítania. Tehát, minden műalkotásnak végső soron arra a kérdésre kell válaszolnia, hogy az adott világ tényei mennyire segítik elő az emberi szabadság érvényesülését, az emberiség, ezen belül a szocialista társadalmi rend, a haza fejlődését, felvirágzását. — Hogyan értelmezi a művészi felfogásában és formai-technikai eszköztárában megvalósuló elvonatkoztatás módszerét? — Mint már mondottam, Hunyadon az élet rendkívül tömény sűrűjébe kerültem. Mintha valami szilaj madárfaj keringési körébe kerültem volna, úgy csapódtak felém az élmények. Itt, ekkor jutottam el az elvonatkoztatás állapotába, mely a valóság vizuális, eszmei-érzelmi átköltését, megfogalmazását jelenti számomra. Olyan formai módszert, sőt koncepciót jelent, mely viszonylagos függetleséget mutat az általa megjelenített konkrét tartalommal szemben. Persze, ez a „szemben“ itt sántít kissé, mivel a forma éppen hogy nem áll a tartalommal szemben, hanem azt érvényesíti. Meggyőződésem, hogy a művész számára saját belső törvényszerűségeinek, vonzalmainak kialakítása és követése nem elsősorban egyénileg, hanem társadalmilag meghatározott. A társadalom foganatosítja és hitelesíti a művészben azokat a haladó gondolati és technikai problémákat, melyek determinálják célját és hivatását. Engem a közönség érdeklődése, elismerése felbátorított, hogy tovább haladjak lassan kiforrni kezdő stílusirányzatom útján. Módszerem az elvonatkoztatás szintézise. Általában nem használok olyan jelrendszert, amely közvetlenül utal a tárgyi világra, de természetesen áttételesen — a ritmusállapotból, a zenei ráérzésből, a matematikai arányosságból stb. — rá lehet, rá kell következtetni belőle a céltudatos valóság eszményeire, fennköltségeire. Illusztrálni szeretném ezt most készülő sorozatommal, a Szellemi orgonával, melyben olyan eszményiszellemi állapot tolmácsolására törekedtem, mely minden békeszerető ember áhítatát, óhaját sugallja. Eszmeileg az általános emberi boldogság nagy kérdéseivel vívódó mű ez. — Egyéni kiállításaival kapcsolatban miről számolna be legszívesebben? — Három egyéni kiállítást rendeztem, közülük az elsőt 1968-ban Temesváron, melyben felbukkantak a lírai elvonatkoztatás első jelei. Témaköröm a növény- és állatvilágból merítettem, s a tárlat anyagából szívesen emlékszem Fészek, Hármas ritmus és Lepkeélet című alkotásomra. 1970-ben a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Házban megnyílt második egyéni tárlatom kollekciója egy szintéziseiben és „nyelvezetében“ tisztultabb folyamat eredményeiről vallott. Különösképpen a színek tudatos kezelésének dinamikájában léptem előbbre. Végül tízéves pályafutásom mérlegkészítő összefoglalásának szándékával álltam 1973-ban harmadszor a közönség elé a temesvári Helios galériában. A Szimmetrikus potenciák című 26 képből álló ciklusom határkövet jelentett munkásságomban és elégtétellel töltött el, hogy várakozásomon felüli elismerő visszhangra talált mind a közönség, mind a szakemberek soraiban. — Tudom, hogy a Képzőművészek Szövetsége temesvári fiókjának csoportos kiállításain rendszeresen részt vesz. De mi az oka annak, hogy immár nyolcadik esztendeje nem vállalkozott újabb egyéni kiállítás rendezésére? — Más irányú elfoglaltságok kötötték le mindennapjaimat, s az amúgy is lassú munkatempómat kénytelen voltam még jobban visszafogni. Szerencsére, egész sor monumentális alkotásom igazolja, hogy nagyon is termékenyen töltöttem el az említett nyolc évet. Amióta diplomám megszereztem, bennem a grafikus mellett a szobrász is mindvégig munkálkodott, jogot követelt. 1969-ben léptem a nagyobb nyilvánosság elé a temesvári Művészeti Líceum freskójának elkészítésével. Majd sorra válaszoltam különböző rendelésekre. Én készítettem el a besztercei közigazgatási palota homlokzata előtt felállított szökőkút tervét, mely ornamentális oszlopával és száz négyzetméteres márványmedencéjével egyéniséget ad az új városközpontnak. A nagykárolyi szökőkút kivitelezésekor a műkő és inox társítására törekedtem. Ezt követően elkészítettem a sinaiai kinetikusegyüttest, mely virtuális megfogalmazású kompozíció, s 32 oszloprendszerre épül. Büszke vagyok a szatmári távolsági autóbuszállomás főhomlokzatát díszítő mozaikomra, mely a közlekedés témavilágából merít. Valamenynyi köztéri alkotásomban elsősorban az ízlésnevelésre, az esztétikai ráhatásra, a funkcionalitás biztosítására, s fejlődő városaink arculatának formálására törekedtem. Rengeteget terveztem az elmúlt nyolc évben. Munkáim közül megemlítem a temesvári Ifjúsági Művelődési Ház számára készített Fiatalság és tudomány című körfreskómat és a herkulesfürdői állomás peronjának új kialakítási tervét. Ami a közeljövőre vonatkozó terveimet illeti: most készülök negyedik egyéni tárlatom megnyitására. Szeretném, ha ez alkalommal már bemutathatnám a Szellemi orgona teljes sorozatát a közönségnek. Juhász Zoltán HARGITA MEGYE KÖZMŰVELŐDÉSE (Folytatás az 1. oldalról) előbbrelépésre, kitekintésre, a hagyományok okos beépítésére mai életünkbe, s így a dísztárgyak mellett mind hangsúlyozottabbá válik a népművészeti tárgyak hasznossága, funkcionalitása. Fellendült a műszaki alkotó mozgalom is. Közel 12 ezer munkás, technikus és mérnök vesz részt ebben a mozgalomban; az újítások, ésszerűsítések százaithozták létre, legtöbbször a termelés szükségleteit, a nemzetgazdaság általános érdekeit szem előtt tartó alkotásaikkal közel százmillió lejes megtakarítást jelentő gazdasági hatékonyságot realizálva. RÉGI ÉS ÚJ HAGYOMÁNYOK Figyelemre méltó intézkedéseket hoztunk az elmúlt két évben olyan rendezvények megszervezésére, melyek nagy tömegeket mozgatnak meg, egy meghatározott periódusban több réteg, kategória változatos igényeit elégítik ki, méreteikben, minőségükben a szokásos rendezvények fölé emelkednek, s többségükben a gyárakban és más munkahelyek közelében zajlanak le. Így szerveztük meg minden városban, de számos nagyobb községben is a politikai nevelés, a tudomány és a kultúra hónapját, hetét, a színházi, vagy zenei napokat, a tudományos és művelődési egyetem nyári napjait, a vállalat művelődési napjait stb. Ezek a rendezvények anélkül, hogy a művelődési életet kampány jellegűvé tennék, nagy események az illető helység életében, megmozgatják az öszszes helyi erőket, a kulturális és tudományos élet személyiségei találkoznak ilyenkor a dolgozókkal, s a legjobb együttesek szerepelnek a művelődési házakban, otthonokban, a vállalatokban. Ugyancsak ebben az időszakban a hagyományos kulturális rendezvények gazdagabbakká váltak, újabb megyei és megyeközi rendezvényünk vált hagyományossá. Fesztiváljaink, a Tavasz a Hargitán, a Szejke, a Barátságfesztivál, a Zúg a fenyves, a Miorita stb. hagyományőrző rendezvények, tízezreket vonzanak és az amatőrök százait ösztönzik a jobb minőségre. Ugyanakkor a Régizene fesztivál, a Diaporáma fesztivál a megye határain túl is igen nagy népszerűségnek örvendenek, minőségi rendezvényeknek számítanak. A fesztivál nagy erénye, hogy mindenki számára — falun és városon egyaránt — megfelelő keretet nyújt arra, hogy közvetlenül, tehetsége szerint részt vegyen a közművelődési életben, nemcsak mint a kultúra haszonélvezője, de mint alkotó és az értékek tényleges művelője is. A szakember, az értelmiségi, bármilyen is legyen az alapfoglalkozása, hajlama, elméleti és gyakorlati felkészültsége, megtalálja a lehetőséget saját fejlődéséhez és mások műveléséhez is. Ez a rendezvénysorozat is bebizonyította, hogy ott, ahol az arra hivatottak a közművelődés élére álltak, szívügyüknek tekintették a népművelést, környezetük felemelését, ott messze hangzó eredményeket értek el. Egyik fő gondunk jelenleg is az, hogy községről községre, városról városra — még szinte azonos hagyományok és feltételek mellett is — igen ingadozók az eredmények a közművelődési életben. Ez vonatkozik a művelődési élet átfogóképességére és minőségi-tartalmi szintjére is. Az is az igazsághoz tartozik, hogy a fesztivál tömegszakaszától az országos versenyekig a szelektálással együtt elég nagyfokú lemorzsolódás történik. Sok helyen csoportok szűnnek meg, a jobb csoportoknál sok résztvevő kicserélődik, vagy egyszerűen távol marad. Mindez erősen befolyásolja a színvonalat, megnehezíti a szakemberek és a művelődési szervek munkáját. KÖVETKEZIK A NEGYEDIK Nyilvánvaló, hogy ma már az ügyszereteten kívül a műkedvelő egyetlen ösztönzője a verseny ésaz ezzel kapcsolatos elismerés. Véleményem szerint a sokféle versenyszakasz nagy méretekben igénybe veszi a műkedvelőket, a nagyobb távolságokra való utazás a munkából való kiesést, sok fáradtságot és felesleges kiadást jelent. A jövőben talán ésszerűbb lenne már a megyei döntőn kijelölni az országos seregszemlén résztvevő csoportokat, anélkül, hogy megyeközi versenyeket szerveznénk. Továbbra is meg kell tartani a jelenlegi erkölcsiösztönzőket, azonban ki kellene küszöbölni azokat az akadályokat, amelyek gátolják a művelődés anyagi alapjának korszerűsítését, a közművelődésben résztvevők ösztönzését, megkeresni a nagyobb társadalmi elismerés lehetőségét azok esetében, akik erőfeszítéseket tesznek önművelésükért, mások képzéséért, a közművelődési élet fejlesztéséért. Nemsokára megkezdődik a Megéneklünk, Románia országos fesztivál újabb, immár negyedik rendezvénysorozatának tömegszakasza. Addig kidolgozzuk a pontos tennivalókat, a fesztivál egész menetrendjét az elkövetkező két évre. Célunk úgy kihasználni a fesztivál biztosította demokratikus keretet, hogy eleget téve pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs úmutatásainak, fokozzuk közművelődési életünk nevelő erejét, egész kulturális-nevelő munkánkat még inkább alárendeljük a jelenlegi és távlati gazdasági-társadalmi követelményeknek, növeljük hatékonyságát, hogy cselekvően részt vegyünk a sokoldalúan képzett, művelt ember kialakításában, e tájon élő összes dolgozók testvériségének elmélyítésében. KÖZÉLET Petru Enache elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja,, a KB titkára fogadta a Kínai NK Pionírszervezetének küldöttségét, amely élén Zhang Junfával, a Kommunista Ifjúsági Liga KB keretében működő pionírosztály vezetőjével Románia Szocialista Köztársaság Pionírszervezete Országos Tanácsának meghívására tapasztalatcserét folytatott országunkban. A küldöttség ismerkedett párt vezette népünk intenzív munkájával a XII. kongreszszusi határozatok valóra váltásáért, továbbá pártunk és államunk, Nicolae Ceaușescu elvtárs következetes munkásságával az ifjú nemzedék oktatása-nevelése szolgálatában. Mindkét részről hangsúlyozták a Román Kommunista Párt és a Kínai Kommunista Párt közötti, a kölcsönös tisztelet és nagyrabecsülés jegyében szüntelenül fejlődő jó viszonyt, s rámutattak, hogy bővíteni kívánják a baráti kapcsolatokat és az együttműködést a két baráti ország pionírszervezete között. Ott volt Mihai Hirján elvtárs, a Pionírszervezet Országos Tanácsának elnöke. ★ A kínai küldöttség látogatása során megbeszélést folytatott a KISZ KB-nál, a Pionírszervezet Országos Tanácsánál, a Konstanca, Prahova és Vrancea megyei pionírtanácsnál, megtekintett iskolákat, pionírházakat, gazdasági és szociális létesítményeket. A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 32. évfordulója alkalmából Wang Zhenxi, a Kínai NK bukaresti katonai, légi és tengerészeti attaséja találkozott a Dimitrie Cantemir katonai líceum kádereivel és tanulóival, s méltatta előttük az esemény jelentőségét. A Külföldi Kultúrkapcsolatok Román Intézete kulturális rendezvényt tartott a fővárosban a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 32. évfordulója alkalmából. Nicolae Cioroiu, a Román— Kínai Baráti Társaság vezetőségi tagja rövid megnyitóbeszédet mondott, majd Gheorghe Neamu, a Földrajzi Intézet tudományos főkutatója kínai úti élményeiről számolt be. Az összejövetel kínai dokumentumfilmek vetítésével ért véget. Jelen volt Ion Popescu- Puturi, a Román—Kínai Baráti Társaság elnöke, Ioan Botár, a KKRI főtitkára, a Külügyminisztérium képviselői, művészeti és kulturális dolgozók, népes közönség. Ott volt Chen Shuliang, a Kínai NK bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. A Kínai NK kikiáltásának 32. évfordulója alkalmából megkezdődtek a Kínai Filmnapok a fővárosi Stúdió moziban. Az első napon az Idill a Lushan hegységben című új kínai filmet vetítették. A rendezvény műsorán még két kínai játékfilm szerepel. Jelen volt Ion Galeteanu, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács államtitkára, a Külügyminisztérium képviselői, a Román—Kínai Baráti Társaság vezetőségi tagjai, a Filmesek Egyesületének vezetői, más művészeti és kulturális dolgozók, népes közönség, valamint Chen Shuliang, a Kínai NK bukaresti nagykövete, a nagykövetség több tagja, hazánkban akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői, a diplomáciai testület más tagjai. Az Egyiptomi Hadügyi Főkollégium küldöttsége látogatást tett országunkban, élen Abdelhakem Mahmoud Afeefy vezérőrnaggyal. A vendégek megbeszélést folytattak a Honvédelmi Minisztériumban, a Külügyminisztériumban, a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisztériumban, megtekintették a Katonai Akadémiát, gazdasági és turisztikai létesítményeket Bukarestben, Brassóban és Konstancán. A cukorbajt tanulmányozó európai egyesület amsterdami XVII. kongresszusán részt vett egy román orvosküldöttség is. A szervezet ugyanakkor tartott XVII. közgyűlésén Iulian Mincu docens-doktor profeszszort, a bukaresti szakklinika vezetőjét beválasztották az egyesület végrehajtó bizottságába. Román szaktudós első ízben került be a cukorbajt tanulmányozó európai egyesület vezetőségébe. --------- ELŐRE ■ TÁVIRAT Őexcellenciája QUETT K. J. MASSIRE úrnak, Botswana Köztársaság elnökének Botswana Köztársaság állami függetlenségének XV. évfordulója alkalmából nagy örömmel küldöm őszinte üdvözletemet és legjobb kívánságaimat, önnek személy szerint jó egészséget és boldogságot, a baráti botswanai népnek békét, haladást és jólétet kívánok. Meggyőződésem, hogy országaink baráti kapcsolatai és együttműködése szüntelenül mélyülni fog a román és a botswanai nép javára, a béke, a nemzeti függetlenség, az egyetemes együttműködés és biztonság politikája javára. NICOLAE CEAUSESCU Románia Szocialista Köztársaság elnöke AZ ONT LITORAL MAMAIA TURISZTIKAI KÖZPONT jelentkezőket TOBOROZ az 1982-es turisztikai idényben a tengerparton külmunkatársként foglalkoztatandó tolmács-idegenvezetők felkészítő kurzusaira való felvételi vizsgára, elsősorban a következő nyelvekből: német, orosz, cseh, lengyel. A vizsgát a következő városokban bonyolítják le: SZATMÁR - X. 7 BRASSÓ - X. 6—X. 8 NAGYVÁRAD - X. 9-X. 10 ARAD-X. 12—X. 13 TEMESVÁR-X. 15-X. 17 KONSTANCA-X. 13-X. 15 SUCEAVA-X. 16 KOLOZSVÁR-NAPOCAX. 20-X.22 IASI — X 22 BUKAREST - X. 26-X. 29 A vizsgát az illetékes megyei turisztikai hivatal székházában kifüggesztett témakör alapján bonyolítják le. Beiratkozás ugyanott. Bukarestben a Gazdaságtanulmányi Akadémia M. Eminescu utcai székházában lehet beiratkozni. Bővebb felvilágosítás a megyei turisztikai hivataloknál és az ONT Litoral Mamaia tolmácsirodájában 918/31039 telefonszámon. (18735)