Előre, 1983. január (37. évfolyam, 10917-10941. szám)

1983-01-03 / 10917. szám

-------------- 2. ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­ A Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdő- és Vízgazdálkodási Országos Tanács plenáris ülésének HATÁROZATA a vita tárgyává tett dokumentumok elfogadásáról és a mezőgazdasági dolgozók fogadalmáról, hogy valóra váltják a Román Kommunista Párt Országos Konferenciája határozataiból, a növényi és állattenyésztési termelés növelésére vonatkozó kiemelt programokból fakadó feladataikat A Mezőgazdasági, Élelmiszer- ipari, Erdő- és Vízgazdálkodá­si Országos Tanács 1982. decem­ber 27—28-i plénuma magas­rendű igényességgel és haza­fias felelősséggel vizsgálta meg a Román Kommunista Párt Országos Konferenciája hatá­rozataiból, valamint Nicolae Ceausescu elvtársnak, a párt főtitkárának orientációiból és útmutatásaiból rá háruló fela­datokat, azokat az akciókat és intézkedéseket, amelyeket a földalap, a műszaki-anyagi el­látmány és a munkaerő maxi­mális hatékonyságú felhaszná­lására kell hozni annak érde­kében, hogy példásan telje­sítsék az 1983. évi tervfelada­tokat, a növényi és állati erede­tű termelés növelésének kü­­lön programjait és ily módon, az önigazgatási és önellátási prog­rammal és a mezőgazdaság az ország általános fejlődéséhez való hozzájárulásának növeke­désével, az új agrárforradalom megvalósítását célzó egész te­vékenység tökéletesítésével összhangban teljes mértékben kielégítsék a lakosság mező­­gazdasági élelmiszer-ellátásá­nak szükségleteit. A plenáris ülés nagyra érté­keli Nicolae Ceausescu elvtárs döntő hozzájárulását pártunk­nak és államunknak a román mezőgazdaság még erőteljesebb fejlesztését célzó politikája ki­dolgozásához és megvalósítá­sához, az ipar és a mezőgazda­ság közti megfelelő összhang megteremtéséhez, abból az RKP Országos Konferenciája hatá­rozatában megfogalmazott elv­ből indulva ki, hogy mindkét szektornak meghatározó szere­pe van a nép általános jólété­nek emelésében, a szocializmus és kommunizmus valóra vál­tásában Romániában. A párt főtitkárának a nem­zetgazdaság ezen alapvető ága fejlesztésében tanúsított pél­dás következetessége, ragyogó újító szelleme, dinamizmusa, szenvedélyessége és forradalmi merészsége a háza szán­tóföldjein tevékenykedő va­lamennyi dolgozó számá­ra erőteljes ösztönzést ké­pez arra nézve, hogy e­­gész tudásukat és munkabírá­sukat latba vetve fokozzák erő­feszítéseiket a virágzó mező­­gazdaság megteremtéséért. A plénumban, megyék szerin­tii csoportokban és szakosztá­lyokban lezajlott viták bebi­zonyították, hogy noha 1982- ben az előző évinél nagyobb terméseket valósítottunk meg, s Románia elérte a lakosonként­ egy tonnányi gabonatermelést, sok mezőgazdasági egységben ebben az évben is hiányosságok mutatkoztak a termelés meg­szervezésében és a munkaerő, a műszaki-anyagi ellátmány és főleg a földalap felhasználásá­ban. Nem mindenütt fordítot­tak megfelelő figyelmet a rend és a fegyelem megszilárdításá­ra, a tervfeladatok teljesítése iránti személyi és kollektív felelősségtudat fokozására irá­nyuló politikai és szervező­­munkára. Teljes mértékben magáévá téve Nicolae Ceausescu elvtárs-­­ nak, a párt főtitkárának a plé­­numon elhangzott előadói beszé­débe foglalt következtetéseket, orientációkat és feladatokat, ezt a nagyszabású és átfogó akció­­programot, az Országos Tanács, a plenáris ülés minden részve­­vő­je kifejezi az összes mezőgaz­­dasági, élelmiszeripari, erdő- és vízgazdálkodási dolgozók elha­tározását, hogy forradalmi szi­lárdsággal fognak dolgozni a hiá­nyosságok felszámolásáért és az egész tevékenység lényeges ja­vításáért az 1983. évi terv és az elfogadott programok legjobb körülmények közti teljesítésé­ért.A párt Országos Konferen­ciája, határozatainak, valamint Nicolae Ceausescu elvtárs Út­mutatásainak és a törvényes e­­lőírásoknak szellemében az ösz­­szes­­­ezőgazdasági szervek, valamennyi egység és bármily jogcímen földdel rendelkező minden állampolgár tevékeny­ségének homlokterében min­den darab mezőgazdasági te­rület maradéktalan megmű­velése és maximális haté­konyságú hasznosítása fog áll­ni. Kitartó akciókat fognak ki­bontakoztatni az összes földte­rületek hiánytalan megműve­lése és teljes értékesítése érde­­kéb­en, beleértve a gazdasági és társadalmi egységek belterülete­­in, a falvak belterületein és az állampolgárok udvaraiban talál­hatókat is. .­­ , , A talajjavítási munkálatok komplex megvalósítására vo­natkozó egységes program való­ra váltása érdekében, vala­mint ennek keretében a pótló­lagos öntözési programok telje­sítéséért a mostani téli időszak­ban nagyszabású és követke­zetes tömegakciókat fognak szervezni a falvak valamennyi lakosának részvételével a he­lyileg öntözésre berendezett te­rületek növeléséért, s annak érdekében, hogy minden me­gyében legkevesebb 10 000 hek­tárral növekedjék az öntözött területek nagysága. A tömeg­akciók egyben a létező öntöző­­rendszerei­ konszolidálását és a jó üzemelésüket biztosító komplex munkálatok elvégzé­sét, a pangó vizek levezetését, a dombvidékeken a talajerózió leküzdését és megelőzését fog­j­ák célozni. A talajerózió elleni küzdelemben valamennyi egy­séges agráripari tanács kereté­ben elterjesztik a Perien­—Vas­­lui-i központi kutatóállomás ezirányú tapasztalatait, erózió­gátló növénytermesztési mód­szereit. A megyei mezőgazda­­sági szervek dolgozzanak ki különprogramokat arra vonat­kozóan, hogy 1983-tól kezdve a lejtős területeken minden szán­tást olyan irányban és olyan módszerekkel végezzenek, ame­lyek minimálisra csökkentik az eróziós jelenségeket. Az Országos Tanács, a Mező­­gazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Orszá­gos Szövetsége, a megyei me­zőgazdasági szervek, az egysé­ges agráripari tanácsok és min­den egyes termelőegység min­den szükséges műszaki és szer­vezési intézkedést megtesz a növénykultúrák szerkezetére és a tervszerűsített területekre vo­natkozó tervfeladatok példás teljesítéséért, a nemzetgazda­ság számára szükséges egyes növényfajok — rizs, gyapot, aromás- és gyógynövények, a­­melyek termesztéséhez jó fel­tételekkel és tapasztalatokkal rendelkezünk — termesztésének kiterjesztéséért. A gabonaféléknél és ipari nö­vényeknél, az összes növény­fajtáknál az 1983-ra tervszer­ű­­sített jelentős hektárhozam nö­vekedés megvalósítása érdeké­ben biztosítani fogják a tech­nológiák és a minden kultúrá­nál megszabott növénysűrű­ség szigorú tiszteletben tartását, a jó minőségű vetőmagvakat, az összes munkálatoknak az opti­mális időszakban való elvégzé­sét. Különösképpen meghozzák az összes szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket an­nak érdekében, hogy életbe ül­tessék Nicolae Ceausescu elv­társnak arra vonatkozó útmu­tatását, hogy 500 ezer hektáron folytassanak intenzív kukorica­­termesztést, s ezzel már 1983- ban hektáronkénti 20 tonnás csöveskukorica termést valósít­­­­sunk meg. Teljes határozottsággal fog­nak munkálkodni a takarmány­termelés növeléséért, a takar­mánytermesztésre szánt terüle­tek növényszerkezetének javí­tásáért, a takarmányok időbeni elvetéséért, veszteségmentes betakarításáért és tárolásáért. Lényegesen növekedni fog a pillangósokkal, takarmányré­pával, gyökgumósokkal, pasztá­nak szánt kukoricával, koba­­kosokkal, valamint egyéb nagy­hozamú és magas tápértékű nö­vénykultúrákkal bevetett te­rületek nagysága annak érde­kében, hogy 1983-ban minden egységben biztosítsák a meny­­nyiségileg és minőségileg ki­egyensúlyozott takarmánymér­leget. E célból a legnagyobb fi­gyelmet fogják fordítani és­­ meggyorsítják a 4,4 millió hek­tárnyi legelő- és kaszálóterület hasznosítását. Főleg lucernával, lóherével és más nagy értékű takarmánynövénnyel történő bevetésük révén már jövő évtől kezdődően legkevesebb 1,2 mill­ió hektár legelőt vonnak be a­ takarm­ánytermesztésbe.­­A tél, folyamán és tavasszal minden helységben és mezőgazdasági egységben nagyszabású tömeg­akciókat fognak szervezni le­gelőtakarításra, szerves trágyá­val való feljavításukra, bokor­­irtásra, felülvetésükre, hogy minden hektárnyi legelőn lé­­nyegesen növekedjék a zöld­­tömegtermelés. A zöldségtermesztésben a tö­rődést és az erőfeszítéseket ar­ra fogják összpontosítani, hogy valamennyi mezőgazdasági egy­ségben és a lakosság személyi gazdaságaiban biztosítsák a zöldségtermesztési területek növelését, azokat kizárólag ön­tözött területeken helyeznék el, javítsák az összes munkálatok minőségét, a palántanevelés­től kezdve egészen az értéke­sítésig, s ily módon a megvaló­sított nagyobb termelés bizto­sítja a lakosság jó ellátását az év egész folyamán, a konzerv­gyárak nyersanyagszükségletét, valamint az exportszállítási feladatokat. A burgonyatermelés növelé­se érdekében az egész vetéste­rületen magasabb színvonalú agrotechnikát fognak alkal­mazni, 50 ezer hektáron pedig intenzív technológiát vezet­nek be, hogy hektáronkénti 40 tonnás hozamokat valósítsa­nak meg. A gyümölcs- és szőlőtermesz­tés szintén elsőrendű fontossá­gú tennivalókat fog képezni, különösképpen a korszerűsí­tésre és az olyan új telepítések létesítésére vonatkozó prog­ramok előirányzatainak ma­radéktalan teljesítését illetően, amelyek biztosítják a gyü­mölcs- és szőlőtermelés növe­kedését, minőségének javulá­sát. Konkrét intézkedéseket fognak hozni a köztes védés kiterjesztésére a fiatal gyü­­­mölcs- és szőlőültetvényekben. Az összes szövetkezeti parasz­tokat, a nem szövetkezetesített helységek valamennyi gazdál­kodóját, valamint minden föld­területtel rendelkező állam­polgárt meggyőznek és támogat­ni fognak abban, hogy maximális hatékonysággal műveljenek meg minden talpalatnyi földet, biztosítsák saját fogyasztási szükségleteiket és ugyanakkor szerződjenek le az államnak mi­nél nagyobb mennyiségű zöld­séget, burgonyát, gyümölcsöt és más terményt, fokozva ez­zel hozzájárulásukat a közpon­ti állami mezőgazdasági ter­ményalap, valamint a területi önigazgatási és önnellátási prog­ram megvalósításához és je­lentős jövedelmeket valósítva meg ily módon. A Mezőgazdasági és Élelmi­­szeripari Minisztérium, a Me­zőgazdasági és Erdészeti Tu­dományok Akadémiája, a me­gyei mezőgazdasági igazgató­ságok, az egységes agráripari tanácsok és a termelőegységek vezetőségei teljes felelősséggel fognak eljárni annak érdeké­ben, hogy már 1983-tól szigo­rúan megvalósuljanak azok a programok, amelyek célja az értékes, a betegségekkel és kártevőkkel szemben ellenál­ló, s a minden egyes övezetnek megfelelő fajtákból és hibri­dekből előállítani a vetőmag­vakat és ültető anyagokat, biz­tosítva egyben az összes növény­­kultúrákhoz a valamennyi me­zőgazdasági egység számára szükséges mennyiségeket, be­leértve a lakosság személyi gazdaságait is. Minden termelőegységben és minden községben következe­tesen fognak dolgozni az egész parasztságnak, a falvak többi lakosainak mozgósításáért — a mezőgépészek mellett — a ve­tési, növényápolási és ültet­vény-gondozási munkálatok­nak optimális időben és leg­jobb körülmények közti el­végzésére, a kártevők megelő­zésére és leküzdésére irányuló akciókban, valamint a mezőgaz­dasági termények időbeni és veszteségmentes betakarításá­ra, elszállítására és tárolására. Nicolae Ceausescu elvtársnak, a párt főtitkárának, az állatte­nyésztési tevékenység gyöke­res javítására és ennek alap­ján a termelés növelésére és a hatékonyság fokozására vonat­kozó útmutatásai szellemé­ben járva el, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Miniszté­rium, a Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezetek Országos Szö­vetsége, a Mezőgazdasági és Er­dészeti Tudományok Akadé­miája, a megyei mezőgazdasági szervek, az egységes agráripa­ri tanácsok és az összes egysé­gek arra összpontosítják erői­ket, hogy szigorúan betartsák a gondozási és takarmányozási normákat, a törvény által kije­lölt állategészségügyi szabá­lyokat, a napi munkaprogra­mot a farmokon és­­állattenyész­tési komplexumokban, vala­mint a rend és a fegyelem erő­sítését az összes állattenyész­tési munkák legjobb körül­mények közti kibontakoztatása érdekében. Következetesen el fogják terjeszteni az új állatne­velési felfogását, ami a hatás­talan és költséges technoló­giáknak egyszerű, olcsó és nagy teljesítményű, a hazánk­ban fellelhető feltételeknek és lehetőségeknek megfelelő tech­nológiákkal való helyettesíté­sén fllancolt. Tekintettel az állattenyésztés jelentős szerepére, határozott intézkedéseket fognak hozni arra vonatkozóan, hogy vala­mennyi mezőgazdasági egység arcélében szerepeljen az állat­tartás is. Minden egységben állandóan és teljes felelősséggel nyo­­mon követik a beütemezett lét­szám megvalósítását minden egyes állatfajnál és -kategó­riánál, — a fiatal nőstényálla­tokat megtartva tenyésztési cé­lokra —, a szaporulat növeke­dését, az elhullási és szükség­vágási veszteségek felszámo­lását és az állatoknak a megsza­bott átlagsúlyban történő le­szállítását. Ugyanakkor oda fognak h*z,­­nk­hogy, tajitel rövidebb foltan belül rátérjenek az állatoknak az új orientációkkal összhang­ban levő takarmányozására. Ez az orientáció a természetes és termesztett gyepterületek ma­ximális hatékonyságú felhasz­nálását, a silótakarmányok és a kukorica paszta formájában történő alkalmazását és a melléktermékek — szalma, szár, inda — valamint más feldol­gozott és dúsított mezőgazdasá­gi altermékek széles körű érté­kesítését szorgalmazza. Minden egyes farmra és ál­lattenyésztő komplexumba a mesterségüket szerető, szak­mailag jól felkészült embereket kell besorolni, biztosítva min­denütt ezek állandósítását és a végzett munka,­­ valamint az el­ért eredmények arányában tör­ténő javadalmazását a globá­lis akkord alkalmazása útján. Fokozni kell a törekvéseket minden egyes településen és egységben a házinyúl-tenyész­­tésre, a haltenyésztés , a méhé­szet és selyemhernyó-tenyész­tés fejlesztésére vonatkozó programok teljesítésére, illetve túlszárnyalására, hogy mind­ezekben a szektorokban, akár­csak a többi szektorban , olyan hozamokat érjünk el, amelyek teljes mértékben kielégítik a belföldi és exportszükséglete­ket. A párt Országos Konferencia-Jánáti határozata, Nicolae Ceausescu elvtárs orientációi szellemében, alapos politikai és szervező munkával, széles körű szaktámogatással és irányítással szorgalmazni kell, hogy az ösz­­szes szövetkezeti parasztok és a nem szövetkezetesített telepü­léseken gazdálkodó földműve­sek, a falvak összes lakosai, a­­kik egy vagy más formában földdel rendelkeznek, megmű­veljék azt, minél nagyobb szá­mú állatot és baromfit tartsa­nak, maximálisan hasznosítsák gazdaságuk összes erőforrásait, fedezve a saját fogyasztást és fokozottan hozzájárulva az álla­mi alap képzéséhez, a területi önigazgatási és önellátási prog­ram megvalósításához. A Mezőgazdasági és Élelmi­­szeripari Minisztérium, a me­gyei mezőgazdasági szervek, az egységes agráripari tanácsok és az egységvezetőségek munkál­kodjanak határozottan és foko­zott felelősséggel az ellátmány­hoz tartozó traktorok, gépek és felszerelés maximális teljesít­ményű kihasználásáért, a mun­katermelékenység növeléséért és a munkálatok minőségi szintjének emeléséért. Minden egységben és osztályon, minden egyes munkahelyen bővíteni kell azokat a módszereket, ame­lyekkel egy menetben több művelet végezhető el, komplex gépeket és aggregátokat hasz­nálva fel, alaposan meg kell szervezni a technológiai folya­matokat az ésszerű üzemanyag-, kenőanyag- és energiagazdál­kodásért, a fogyasztások csök­kentése érdekében. Különle­ges figyelmet kell fordítani a karbantartási és javítási mun­kálatok elvégzésére, az alkat­részek és részegységek vissza­nyerésére, felújítására és újra­felhasználására. Intézkedni kell, hogy a legrövidebb időn belül az összes mezőgépészeti osztályokon biztosítsák a me­zőgépészek és dolgozók szük­séges létszámát, akik ala­pos felkészültség útján, a mun­ka váltásos megszerve­zése útján a mezőgaz­dasági kampányok egész ide­je alatt képesek maximális hatékonysággal kihasználni az ellátmányhoz tartozó traktoro­kat és gépeket, és szavatolni az összes mezőgazdasági munká­latok legjobb körülmények közötti kibontakozását. Az élelmiszeriparban az erő­feszítéseket a mezőgazdasági nyersanyagok magas fokú hasz­nosítására, a termékminőség és választék javítására, a nyers­anyag- és alapanyagfogyasztás csökkentésére, az energia és a tüzelőanyagok takarékos fel­használására, a termelés és a munkatermelékenység növelésé­re, a kiadások és költségek csök­kentésére kell összpontosítani, biztosítva a minél magasabb jö­vedelmezőséget, az összes egy­ségekben. Az erdőgazdálkodásban ha­tározottan munkálkodni kell az erdőállomány ésszerű kihaszná­lásáért, az erdősítési tervek, az erdőgondozási és felújítási programok hiánytalan teljesíté­séért, az erdőállomány összes forrásainak hasznosítását célzó akciók fokozásáért. Fokozott figyelmet kell fordítani annak a 3—3,3 millió hektárnak a ki­használására, ahol megszervez­hető a legeltetés, a többi erő­forrás — gyümölcs, gomba, vad és hal — maradéktalan haszno­sítására, valamint olyan erdő­­gazdasági tevékenységek fej­lesztésére, mint a méhészet, a selyemhernyó-tenyésztés, gyógy­növények hasznosítása és így tovább. E tevékeny­ségekbe — szerződéses alapon — nagyobb mértékben be kell vonni a szövetkezeti mezőgazdasági egységeket, kü­lönösen az erdőövezetek kö­zelében elterülőket. A vízgazdálkodás terén foko­zott erőfeszítéseket kell tenni a vízgyűjtési, töltésépítési, zu­­hatag- és eróziógátlási terv végrehajtására — szoros össze­függésben a talajjavítási mun­kálatok vízmedencék szerinti komplex kivitelezésének egysé­ges programjával —, továbbra folyóvizek szabályozására. Már a jövő év elejétől átfogó ak­ciókat kell szervezni a vízta­karékosságért, a gyűjtőtavak minél ésszerűbb felhasználásá­ért, a szennyeződés megelőzé­séért és leküzdéséért, a szenny­vizek kondicionálásáért és me­zőgazdasági felhasználásáért. Nicolae Ceausescu elvtársnak, pártunk főtitkárának az orien­tációi és útmutatásai szellemé­ben az összes mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdő- és vízgaz­­dálkodás­i egységek egész tevé­kenysége­iket az új gazdasági­­pénzügyi mechanizmus, az ön­igazgatás és önálló gazdálkodás elvei alapján fejtik ki, biztosít­va a műszaki-anyagi alap le­hető legkörültekintőbb kihasz­nálását, a fogyasztások és a költségek csökkentését, az ön­finanszírozást és a nyereség gyarapítását. Kihasználva társadalmunk széles demokratikus kereteit, növelni kell a termelőegységek közgyűlései, dolgozói tanácsai és vezető tanácsai szerepét az egész gazdasági-társadalmi te­vékenység alapvető problémái­nak megvitatásában, a legcél­szerűbb intézkedések elfogadá­sában, biztosítandó a terv meg­valósítását, minden egység gaz­dasági megszilárdulását, hogy 1983-ban egyetlen egység se dolgozzék veszteséggel. Az agrozootechnikai oktatás szervezésére és lebonyolítására vonatkozó egységes program a­­lapján, amely programot Nicolae Ceausescu elvtársnak, a párt főtitkárának az útmuta­tása alapján állították össze, operatívan intézkedni kell, hogy a szakmai felkészítő kur­zusok felöleljék az összes szö­vetkezeti tagokat, a mezőgépé­szeket, a mezőgazdasági egysé­gek többi dolgozóit, a nem szö­­vetkezetesített övezetek paraszt­jait, s hogy ez a tevékenység már a jövő esztendő első nap­jaitól kezdve a legjobb körül­mények között bontakozzék ki. Ugyanakkor alaposan meg kell szervezni az élelmiszeripari, er­dő- és vízgazdálkodási egysé­gek dolgozóinak szakmai to­vábbképzési akcióját. Az 1963-as esztendő fontos me­zőgazdasági, élelmiszeripari, erdő- és vízgazdálkodási felada­tai, a párt- és államvezetőség által elfogadott összes intézke­dések valóra váltása érdek­é­­ben lényegesen javítani kell a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdő- és vízgazdálkodási Or­szágos Tanács és összes tag­szervei munkastílusát és mun­kamódszereit. Az Országos Ta­nács plénuma felken e tevé­kenységi területek összes dol­gozóit — kezdve a központi szervektől és végezve a farm­mal, a brigáddal, az építőtelep­­pel és a csoporttal —, munkál­kodjanak határozottan a terme­lési és munkafolyamat legjobb körülmények közötti megszer­vezéséért, a fejlett tapasztalat általánosításáért, a rend és a fegyelem erősítéséért, a forra­­dalm­i szellem, a termelés sorsa iránti magas fokú egyéni és kollektív felelősség előmozdí­tásáért. A párt Országos Konferen­ciáján elfogadott dokumentu­mok szellemében, a pártszervek és -szervezetek vezetésével, fejtsünk ki fokozott ideológiai és politikai-nevelő munkát a falvak összes dolgozói köré­ben a szocialista tudat, a haza és a párt iránti szeretet, az épü­lő új társadalmunk iránti sze­retet fejlesztéséért. Az Országos Tanács, kifejez­ve teljes csatlakozását pártunk és államunk egész bel- és kül­politikájához, biztosítja a párt­­vezetőséget, személy szerint Nicolae Ceausescu elvtársat, a párt főtitkárát, az ország elnö­két, hogy az összes mezőgazda­­sági, élelmiszeripari, erdő- és vízgazdálkodási dolgozók egész hozzáértésüket és munkabírá­sukat latba vetve, mindent megtesznek a párt Országos Konferenciájának határozatából fakadó feladataik, az 1983-as ál­lami terv, valamint a nemzet­­gazdaság­­ fontos területeire vonatkozó fejlesztési progra­mok példái teljesítéséért. óévbúcsúztatás, ÚJ ÉV KÖSZÖNTÉS ORSZÁGSZERTE ElSŐ SZILVESZTER AZ IFIZÍSÁel HIÚBBAN (Folytatás az 1. oldalról) kodott párok siettek a szil­veszteri mulatság színhelyére. Az ifjúsági klubbá vará­zsolt egykori Homorod mozi helyiségeiből nem szűrődött ki zaj a Május 1 sugárútra. Ám odabent, a földszinti és alagsori teremben, már együtt van 180 munkásfiatal, s u­­gyancsak emelkedett a han­gulat egyik-másik asztaltársa­ság tréfamestere körül. A fel­ső teremben magnó szolgál­tatja az örökzöld melódiákat, odalent a klub népi zenekara hangol. Amikor megérkeznek a Népszínház meghívottjai, ők foglalják el a zenészek he­lyét, s vidám jeleneteikkel te­relik egyetlen mederbe a vidámságot. Pereg a szó, a poénra egyszerre robban a tá­gas teremben a kacagás. A rövid műsor után Wass Albert, a klub igazgatója, az őt segítő két municípiumi KISZ-titkár, Márton Ferenc és Sorbán István utolsó ellenőr­ző körutat tesznek, hogy lám, minden rendben van-e. A cérna- és matricagyár, az élelmiszeriparigép-gyár és a bútorgyár fiataljai közül is­merek fel többet a táncteret körülfogó asztaloknál. Néhá­­nyukkal, akik nemcsak a mu­­nicípium­ szintű KISZ-ak­­ciókban, a termelést kise­gítő többletmunkában, a farkasla­ki ifjúsági munkatáborban, a papír- és gyógynövénygyűj­­tésben­ vettek részt, hanem a klub kialakításában, f­elkészí­tésében is, a bár előterében beszélgetek. Katonaság előtt álló fiúk vesznek körül, a 18 évesek mintha gondtalanab­bak lennének, idősebb társaik, Pál Attila ,és Mircse Károly lassabban melegednek a be­szélgetésbe. Ők már pontosan tudják, az ország melyik ka­tonai egységéhez vonulnak be január 6.-án. A város 11 500 KISZ-tagjának munkasike­reit, az egyetlen számba ösz­­szegezett adatot még nem is­merik, mindegyik a maga kis részfeladatáról számol be. Soha rosszabb évet a távozó­nál! Hogy mit várnak a kü­szöbön állótól?... Magánkí­­vánságaik is a város fiatal­jainak közös vágyaival, cél­jaival olvadnak egybe. És el­válásunkkor mindegyiket egy­­egy lány várja az odahagyott asztalnál — a hagyományos jókívánsággal rukkolnak elő. Bort, .­búzát, békességet! — mondják, és kézszorításukban érzem, szavaiknak aranyfede­zetet tenniakarásuk ad. Az asztaloknál poharak k­­­annak, jókívánságok ér­telmét, értékét a szájmozgás­ból, a ragyogó arcokból ol­vasom ki, a hangokat fölitta a zenekar dala, ran­y mindent a helyére tet­tünk. Közben az üzemben, a futószalagok forgódobjának a szerelésénél is helyt kellett állni. Nem gondoltam volna, hogy lakatos létemre egyszer még a parkettázást is kitanu­lom. Mert nézze csak, én rak­tam le a sógorommal együtt a parkettát az egész lakásban, egy hézagot nem lát benne. Mondtam is az építőknek, ha munkát akartok látni, akkor gyertek hozzám, ha nem érti­tek a mesterséget, akkor még meg is tanítalak benn­eteket... — Sok szép könyvet látok lakásukban, többszáz kötetre becsülöm. Közös szerzemény? — Csak részben. Néhány Kriterion könyv, a többi csa­ládi örökség, feleségem hozo­mánya. De hetek óta nem volt időnk olvasni, most már több időnk lesz, hisz nagyvo­nalakban rendbetettük a la­­kást. — Mit várnak az új évtől? — Békét, meg egy új hűtő­­szekrényt. Egy jó nagyot, mert ez a kis Fiam már nem nekünk való, s jó volna, ha egy nyaralás­­ is beleférne a családi költségvetésbe, így legyen, férjen bele. És férjen az itt lakó többi Uniós költségvetésébe is minden, a­­mit 1983-tól várnak. Az új bútor, az új szőnyeg, az új té­vé, az új magnó és mindaz, ami otthonossá, kellemesebbé teszi az életet az új lakásban. Síke Lajos PEZSGŐBONTÁS AZ ÚJ LAKÁSBAN Soha hálásabb feladatot, mint az új év kapcsán új la­kásba költözőkről írni. Nem kell hajkurászni, lámpással keresni a témát. Mint az or­szág hasonló városaiban, Szat­­máron is többszáz blokkla­kást adtak használatba az ó­­esztendő utolsó hónapjaiban, heteiben. Ez egyben azt is je­lenti, hogy a STArnoff parti­­ vá­rosban is hajráztak az ép­ítők, sok tömbházat decemberben tettek beköltözhetővé. Az a kilencemeletes blokk, ame­lyet a Nagykároly­ úton mindjárt a bútorüzletsor után szemeltem ki magamnak, szintén magán viseli a gyors átadás bélyegét: a homlok­zatnál még ott az állvány­­szerkezet, a bejárat körül épí­­tőanyag-törmelék, a liftet egyelőre csak az akna jelzi. De ne legyünk ünneprontók, mert aki négy-öt éve, vagy ennél is több ideje vár össz­komfortos blokklakásra, an­nak már alig számít valamit, hogy még néhány hétig áll­ványokat és építőanyag-hal­mokat kerülget, s gyalog bak­tat fel a VIII., IX. emeletre, a­­honnan aztán gyönyörködhet az új Szatmár látványában. Egyetlen lépcsőházból 36 lakásba nyílik ajtó. Érthető, hogy itt az ünnepek alatt is költözési nagyüzem volt. Azt mondják, volt aki az összete­kert szőnyegre ülve — a fris­sen lakkozott parketta szára­dására ügyelve —, vagy a még helyére váró könyvespolc-e­lemeken bontotta meg a pezs­gőt. Engem egy hűtőszekrényt cipelő vidám társaság kapott el a lépcsőházban és nem sza­badultam, amíg nem húztam meg a borosflaskát. Csak ezt követően voltak hajlandóak válaszolni arra a kérdésre, hogy laknak-e Itt Uniósok. Inkább az lett volna a helyes kérdés — mondták —, hogy laknak-e Itt egyáltalán olya­nok, akik nem az Unióban dol­goznak. Aztán csak úgy zápo­roznak a nevek: Bereczki Gyu­la, Purguly István, Chindric Gavriel, Erdős Miklós, Kincz­­ler István, Rózsa Sándor, Lő­­rincz István és még vagy 10— 15 Uniós. Purguly Istvánt választom. Ritka, számomra ismerős név. A vívó Előre Kupa összegezé­sében nemrég írtam Purguly Ágotáról,_­­O m­a­smapri verseny sportszerűségi díját nyerte el. Biztos ők kapták a 18-as számmal jelölt három­szobás lakást — gondoltam. De nem volt szerencsém, a csöngetésre senki nem jelent­kezett, valószínű máshol töl­tötték az ünnepet így talá­lomra bekopogtam oda, ahol éppen fény vagy zene szűrő­dött ki az ajtón. Lőrincz Ist­ván hegesztő feleségével és kisgyermekével a nyolcadik emeleten kapott lakást. Csa­ládi körben ünnepeltek, nem vágytak sehova. De hova is vágytak volna, mikor az első alkalom, hogy saját otthonuk­ban, tágas lakásban köszönt­hették az új esztendőt. Szá­mukra ez jelentette­ az ünnep igazi tartalmát. Félig bebúto­rozták a lakást, a másik felét '83-ban szeretnék berendez­ni, ha a pénz összegyűl, a bú­torvásárlásra és szállításra nem lesz gond, hisz a szomszé­dos blokk földszintjén éppen egy bútorüzlet található. Energiatakarékos világunk­ban ezt Kinczler István laka­tos is szerencsés dolognak tartja."Arra is ügyelt, hogy a beköltözésre se pazarolja a benzint, lovaskocsival hurcol­­kodott át a garzonlakásból, amelyet igencsak kinőtt a család. Három gyermek han­­cúrozik az új otthonban, lesz hát utánpótlás az Unió szá­mára, legalábbis Kinczleréken ez nem múlik. , — Jól jött a kétnapos ün­nep — mondja a házigazda, miközben jóféle szíverősítővel kínál —, nagyon kidolgoztuk magunkat a feleségemmel A turisztika szervezői a megmondhatói: hónapokkal, hetekkel az óév-búcsúztató, új év köszöntő ünnep előtt minden hely foglalt volt a hegyvidéki menedékházakban, üdülőhelyeken. A hegyek sze­relmesei nyilván magukkal vitték a sífelszerelést is, és az aprónépre való tekintettel, persze nem hiányozhatott a szánkó sem. Mindenki arra gondolt: ha a hótakaró meg­engedi, sítalpakon, szánkón jön az új év, ha nem, akkor a túracipő is megteszi. Kirán­dulni, hegyet mászni bármi­kor lehet. Különösen a Csalhón. Több mint ezer galaci, temesvári, ia?i-i, suceavai, Hargita, Ar­ges és Neamt megyei kirán­duló töltötte a szilvesztert a Durán, Bradul, Cascada szál­lók vendéglőiben, a Bistrita és Brinduta menedékházak­ban, no meg a Csalhó legtete­jén, a Fintinele és a Dochia kabanákban. Híradások sze­rint akadt olyan vendég is, a­­kit még pezsgőbontásra sem" sikerült becsalogatni a mene­dékházba. A szánkó- és síver­seny, no meg a jégpályán SÍTALPAKON JÖTT ... 1983 szervezett vidám vetélkedő­nőre virradva a hósipkás „képeslapon “ kívántak nekik emlékezetes élmény marad hegycsúcsok köszöntötték a békés, boldog, sikerekben mindenki számára. Új észtén­ kirándulókat, megannyi téli gazdag új évet! ELŐRE - 1983. Január 3. ZAVARTALAN ÜNNEPÜNKET VIGYÁZTÁK Bár az óesztendő búcsúzta­tása, az új köszöntése egy­aránt ünnep mindenkinek, ezt az estét, az első napokat nem tölthetik valamennyien terí­tett asztal mellett családi kör­ben, baráti társaságban. Munkába kell menniük, helyt kell állniuk éppen azért, hogy az ünneplés, a pihenés és szó­rakozás zavartalan legyen. Az ünnepeink állandó szolgálato­sai közül Sepsiszentgyörgyön ezúttal a közüzemek, a me­gyei postaigazgatóság és a megyei kórház dolgozóit ke­restük fel, akik szilveszter éjszakáján csakúgy mint a többi napokon, megteremtet­ték, biztosították ünneplésünk, örömünk némely elengedhe­tetlen feltételét, őrködtek e­­gészségünk fölött. Orosz Gergely, a megyei községgazdálkodási vállalat főmérnöke az idejében meg­tett előkészületek alapján bíz­vást számíthatott arra, hogy a fűtés, vízellátás, közszállítás mindvégig zavartalan lesz. Nagyobb kifogások valóban nem merültek fel, ahol pe­dig szükség volt segítségre, a szerviz csoportok közbeléptek és elhárították a hibát. A vál­lalat dolgozói különben az el­múlt évben hiánytal­anul ele­gert " TervKÖtChJícH»*­geischek. Különösképpen­ fi­gyelemreméltó eredményt ér­tek el a lakossági szolgáltatá­sok terén és a tevékenység jö­vedelmezőségének a növelésé­ben. Feltétlenül ide kívánko­zik az is, hogy a december 30-i átadással a tervezett 984 lakás helyett 1011-gyel növe­kedett a vállalat gondozásá­ban levő lakásalap. A postaigazgatóság, amint Lauren fia Stefan aligazgató elmondja,az újévet megelőző, megnövekedett munkavolu­men lebonyolításával és az ünnepek alatt szükséges szol­gáltatások — telefon, távirat, expressz postai küldemények — kifogástalan ellátásával bi­zonyította dolgozói hozzáér­tését és felelősségét Az el­múlt év eredményei közül el­sősorban a munka minőségé­­nek javulását tartja említésre méltónak. A dolgozók felké­szültségére és helytállására lehet következtetni abból is, hogy Kovászna megyében a sajtótermékek 99,99 százalé­kát megjelenésük napján kéz­besítik az előfizetőknek. A hagyományt, hiszen már an­nak számít, az új esztendőben tovább gazdagítják: a kézbe­sítés rovására írható késése­ket a minimálisra csökken­tik, illetve kiküszöbölik. A megyei kórházban dr. Sándor József aligazgató tá­jékoztat arról, hogy a zavar­talan egészségügyi ellátást, a­­kárcsak más ünnepnapokon, ezúttal is az állandó szolgá­latra alapozták. Hogy fenna­kadás ne lehessen, a jobban igénybe vett szakosztályokon, rendelőkben — különöskép­pen a gyermekgyógyászaton és a sürgősségi ellátásban — a szolgálatot megkettőzték. Kbton kívül az összes orvosok, egészségügyiek felkészültek arra, hogy szükség esetén a­­zonnal munkahelyükön le­gyenek. A legfontosabb gyógy­szereket idejében beszerezték, a mentőszolgálat készenlétben állt A kórház egész személy­zete hivatásának tudatában látta el teendőit Az újévi szolgálat sajátos követelmé­nyeihez igazodva felelősség­gel, lelkiismeretességgel helyt­álltak. Barabás Gizella PÉLDÁS HELYTÁLLÁSSAL A galaci kohászati kombinát szilveszter éjszakai váltása terven felül 150 tonna nyers­vasat 175 tonna acélt, 125 ton­na hengerelt terméket és kö­zel 350 tonna préselt lemezt gyártott. Különösképpen a Mircea Pazanovschi, lile Dia­­conu, Pavel Hanganu és Ion Manole mesterek irányította munkaközösségek tűntek ki. Az öröktűz mellett őrköd­tek a hunyadi, resicai, targo­­vintei kohászok is, akárcsak a szondákat vigyázó kőolajbá­nyászok, a vízből fényt csiho­ló energetikusok... A Vaskapu vízi erőmű mun­kaközösségének egy része Tis­­manán, illetve Ostrovul Marén közös asztalnál, vidám hangu­latban fogadta az új évet. A szolgálatosok viszont ezúttal is példás helytállással dolgoz­tak munkahelyükön. Az esz­­tendőfordulón kimagasló e­redményeket mondhat ma­gáénak a vaskapus energeti­kusok nagy családja: hat mil­liárd kilowattóra villamos­energiát termeltek 1982-ben, 400 millió kilowattórával töb­bet a tervezettnél. Pátry Pánn, a Vaskapui villamos­erőművek vállalatának mér­nökigazgatója elmondotta, hogy az új esztendő első per­cétől kezdődően hatványozott erővel, nagy odaadással láttak neki az 1983. évi tervfeladatok­­valóra váltásának. Ezt bizo­nyítja az a tény is, hogy szil­veszterkor a vízi erőmű 1000 megawatt effektív hasznosít­ható kapacitással dolgozott, a Duna vizéből fényt csiholó munkaközösség az új eszten­dőben már útjára bocsátotta az egymillió kilowattórányi terven felüli villamosenergiát. Gh. Ionescu

Next