Előre, 1983. május (37. évfolyam, 11019-11044. szám)

1983-05-01 / 11019. szám

ÉLJEN MÁJUS ELSEJE! XXXVII. Redactia EI­ORE, 79778 Bucurest! 33. Piața Scinteii 1, sector 1. évfolyam ELŐRE szerkesztősége, II nto , 79776 Bukarest 33. Scinteia tér 1, I. kerület, 11 017. Szám Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02, Világi proletárjai, egyesüljetek ! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA 1983. ------------------------­. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok. MÁJUS 1., a levélkézbesítők és a lapterjesztők. vasárnap ______________Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: 6 oldal ILEXIM — Departamentul Export-Import presá P. O. Box 136—137 — Telex: 11236. Óra 50 bani Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. „A szocializmus tudatos műve a munkásosztálynak, a néptömegeknek, a népnek, amely a társadalmi fejlődés követelményeinek megfelelően, tudatosan teremti meg saját történelmét, saját jövőjét. Egy pillanatra sem szabad elfelednünk, hogy mindazt, amit az ország szocialista fejlesztésében elértünk, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség, nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók, az egész nép áldozatos munkájának a gyümölcse. Éppen ezért a párt programjának valóra váltásakor mindent meg kell tennünk, hogy biztosítsuk a munkásosztály vezető szerepét, a nép tudatos részvételét a kommunizmus megteremtésében NICOLAE CEAUSESCU FORRADALMI ÜNNEPÜNK ájus elsejéhez elválaszt­hatatlanul kötődik a természet nagy, megúj­­hodó kitárulkozása éppúgy, mint olyan örök emberi habitusok­nak, mint a létfenntartó mun­kának, a megőrző munkásössze­­fogásnak és a győzedelmes testvériségnek a szimbóluma. Az immár csaknem száz eszten­deje hagyománnyá nemesedett munkásosztály napja mindig ugyanaz: a harc, a munka és a szolidaritás ünnepe. De mindig más is: akárcsak az évszak szín­pompája mindig új változatok­kal­ jelentkezik, mindig új tarta­lommal gazdagodik, hiszen — a történelem szemüvegén szem­elve — a tegnapi alapozásépí­­tő május nem olyan mint a teg­napelőtti harcos, a mai, új kor­szakot kiteljesítő pedig ugyan­csak különbözik az előbbiektől.­ Hogy miben? Forradalmibb mint valaha. Az említett jelké­peket, a harcot, a munkát és a szolidaritást jobban magába ötvöző mint bármikor. És nem­csak azért,, mert egy valóban, minden téren gyökeres változó­, sokat ígérő és hozó, mélyreható átalakulásoktól és ugyanakkor megrázkódtató vajúdásoktól visszhangzó forradalmi korban üljük ezt az ünnepet, hanem itt, nálunk a munka, az építő-alkotó munka tényleg forradalmi tett, a­­fo­rradalmiság pedig minde­nekelőtt munkát jelent, de úgy­szintén a harci hagyományok ápolását is. Időben pedig mát és tegnapot, s egyben holnapi távlatot jelöl ez az ünnepnap. Jelöli a jelent, hiszen minden idegszálunkkal benne élünk, s a munka forradalmi napját olyan körülmények között ünnepeljük, amikor a dolgozók — románok, magyarok, németek és más nem­zetiségűek — forradalmi fele­lősséggel, hazafias lelkesedéssel váltják valóra a XII. pártkong­resszus és az Országos Konfe­rencia, valamint a márciusi köz­ponti bizottsági plénum határo­zatait, lendítik a minőség és a hatékonyság új szakaszába or­szágunkat. De szimbolizálja számunkra ez a május a harcos múltat is. Hiszen az ezzel a nagy ünnep­pel egybeeső napokban emlé­kezünk meg munkásosztályunk első politikai pártja, a Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártja megalakulásának 90. év­fordulójáról, most idézzük fel a dialektikus és történelmi mate-­ riaizmus forradalmi elmélete megalapozójának, Karl Marx­nak az emlékét, születésének 165. és halálának­­100. évfordu­lóján. S ezek a megemlékezé­sek­ még inkább belehelyezik a munka,­ a harc és a szolidaritás ünnepének fényébe a hazai munkásmozgalom forradalmi hagyományait,­­ • küzdelmének, szervezkedésének és szolidaritá­sának szerves kapcsolatát a munkásság nemzetközi harcával.­­Tehát a jelen munkás és forra­dalmi májusában a múlt küzdel­mes májusaira is emlékezünk. Az 1890. évire, amikor orszá­gunk munkásosztálya először ün­nepelt. Az ezt követő harcos májusokra. Az 1921. évire, me­lyet néhány nap múlva e tájak történelmének leghaladóbb po­litikai ereje, a Román Kommu­nista Párt az előző hősi hagyo­mányokba gyökerező megalaku­lása követett. Az 1939. évire, a­­mikor a párt vezette és szervezte munkásosztály, a demokratikus és haladó erők a munkásegy­­ség-front és az antifasiszta nép­front platformján messzehang­­zóan tiltakoztak a fasizmus és a háború ellen, amikor Nicolae Ceausescu elvtárs, „a­­ fiatal for­radalmár a királyi parancsura­lom hatóságainak elnyomó in­tézkedéseivel dacolva pártos lel— Mihálka Zoltán (Folytatása a 4. oldalon) M AZ IFJÚSÁG JÖVŐT TEREMTŐ KÜLDETÉSE (5. oldal) Napok óta nézem, csodálom a közeli domboldalt. Szokásos forradalmát vitte véghez raj­ta a tavasz, diadalmasan győ­zedelmeskedő, megújító élet­forradalmát, valóságos szín­szimfónia harsong a dombol­dalon, virágban pompáznak a fák, alattuk élénkzöld a fű, a megművelt, korábban még barna földparcelláko­n zsenge palántatakaró, érezni micso­da éltető nedvek szivárognak ott a fény felé, micsoda hig­gadt okossággal munkálkodik ott a természet, valóságos életszimfónia ez, évről évre megismétlődő csoda. Íze van a tavasznak. Tes­­tet-lelket felüdítő, vérpezsdí­tő, megfiatalító íze, ereiben érzi az ember, érzik városom lakói is, kicsik és nagyok egy­aránt, lám, hetek óta munkál­­kod­ó látom a lakónegyedek parányi zöldövezeteiben az embereket, hogy belopják a tavaszt a tömbházak közé, is­kolásokat látok munkálkodni iskoláik környékén, meg a kö­zeli parkokban, kapálnak, ás­nak,­­ ültetnek, színes virág­szőnyeg-foltok tarkálnak a köztereken, behozták a ta­vaszt a házak közé, behozták a tavaszt a mindennapjainkba városunk lakói. És van ebben valami szimbólumszerű, a­­hogy minden évben földet la­zítanak, virágpalántákat ül­tetnek, fűmagot szórnak, ön­töznek és ápolnak az emberek a város házai közötti földsza­lagokon, ahogy földhöz, bo­korhoz, fához nyúl ilyenkor a kéz, a betonvashoz szokott kéz, a marógép fogantyúihoz szokott kéz, a számítógépek gombsoraihoz szokott kéz, a tushúzóhoz, vonalzóhoz szo­kott kéz, van benne valami szimbólumszerű, mintha csak azt szeretné kifejezni ilyen­kor az ember, nem, egy pilla­natra sem feledkeztem meg rólad, föld, te nagyszerű öreg bolygó, egy pillanatra sem fe­ledkeztem meg rólad éltető természet, hiszen érezni a ta­vasz ízét, a megújulást, az élet ízét. Májusok. Május elsejék. , Sorakoznak visszafele az időben. Ünnepnapok. Azt hi­szem mindig is ünnepnap volt a bizakodás, az élet ünnepe, a nagy igenlés ünnepe, ünne­pelték akkor is, amikor ez megbocsáthatatlan bűnnek számított, mert voltak korok, korszakok és vannak helyei a földnek, ahol még ma is meg­bocsáthatatlan bűnnek szá­mít igent mondani az életre, a szabadságra, a békére, az embert felemelő, embert ki­teljesítő szabad alkotómun­kára és még annyi mindenre. Azt hiszem mindig is ünnep volt a május első napja, mert a teremtő, munkálkodó em­ber ilyenkor érezte magát legközelebb a természet nagy titkához, a mindig jobbra, tö­kéletesebbre való törekedés­­hez. Ünnepeltek elszántan, bi­zakodva, mert nem lehet, nem létezhet, hogy éppen annak ne legyen ünnepe, aki létre­hoz, aki két keze munkájával teremt; ünnepelték a legsöté­tebb években is, amikor az utcákon hazug torkokból har­sogott a háború, a gyűlölköző­dés, a gyilkolás dicsérete; ün­nepelték akkor is, ha csend­őrosztagok lépkedtek szembe az utcákon, ha fegyver dör­dült, kardlap lendült ütésre; ünnepelt az emberben a vér, a szív, a házfalak között is, a börtönfalak között is, mert íze, illata van a májusnak, a szabadság íze. 1983. májusa. Napok óta nézem, csodálom a közeli domboldalt, szokásos forradalmát vitte rajta győ­zelemre a tavasz. De győzelemre vitte a kör­nyezetemben élő emberek­ben is. Különben miért hajlongana a szomszéd tömbházban lakó öreg vasutas a tömbház előtti fölásott földparcellán, ke­mény, bütykös kezébe miért fogná olyan óvatosan a vi­rágpalántát, miért ütne olyan szép rendben lyukakat a friss földbe azzal a törött sep­­rűnyél-darabkával, miért ren­dezné kis kupacba a földet a palánta körül olyan gondosan. Hiszen senki sem kérte rá, új a tömbház, ki tudja mikor kerül sor az első lakógyűlés­re, ahol majd meg lehet szer­vezni a környezetszépítést. Nem, senki sem kérte rá és mégis ott hajlong, amióta ha­zatért a munkából. És miért sepregetné ott a járdát olyan kitartóan az a nagymamakorú öregasszony. És miért­­ szedegetik ott a szemetet azok a gyerekek, már egészen teli a papírzsák, futva viszik a kukához. Milyen egyszerű gesztusok­ban rejlik az ünnepre való készülődés. Milyen emberi gesztusok­ban rejlik, de milyen mély értelmük van ezeknek a gesz­tusoknak, mennyi mindenről árulkodnak. Mert a mozdulatban, ahogy szomszédom, az öreg vasutas két ujja közé csippenti a zsenge virágpalántát, benne van az is, hogy béke van, hogy biztonságos a jelen, hogy bizakodva lehet a jövő elé nézni — bizonytalan ko­rokban nem ültettek az em­berek virágot. Benne van a mozdulatban a lakóhely szépítésének az igénye is, ez pedig szeretetet jelent, a szülőföld szeretetet és a szülőföld: haza, az em­berek szeretetét jelenti és a környezetben élő emberek, nép. Hiszen nem magának ülteti a virágot. Nem a saját ablaka alá ül­teti a virágot. Nem is errefelé, a tömbház másik oldalára nyílnak az ab­­lakai. Györffi Kálmán MÁJUSI MOZDULATOK A pártunk Országos Kon­ferenciáján elfogadott nagy fontosságú határo­zatok és dokumentumok új távlatokat nyitnak egész dol­gozó népünk előtt és így előt­tünk, Kolozs megye román és magyar, kétkezi és szellemi munkásai előtt is a XII. párt­­kongresszus történelmi jelen­tőségű határozatainak valóra váltásában kifejtett munká­ban. Arra késztetnek, hogy e­­rőnket nem kímélve anyagi és szellemi erőforrásaink mesz­­szemenő értékesítésével sze­rezzünk érvényt a párt vezető­ség és pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs út­mutatásainak a gazdasági és a társadalmi élet minden te­rületén. A párt Országos Kon­ferenciája határozatainak el­mélyült alkalmazásában erősí­tett meg pártunk főtitkárának a néptanács- elnökök országos konferenciáján elhangzott mél­yenszántó beszéde. Ezek a nagy jelentőségű események és e magas fórumok határoza­tai szabták meg munkánkat, késztetnek arra, hogy minden tőlünk telhetőt elkövessünk az idei tervfeladatok, az anyag- és energiatakarékossági előírások, a kiviteli terv példás teljesí­téséért, a dolgozó nép anyagi és szellemi életszínvonala e­­melésében meghatározónak bizonyuló önigazgatási és ön­­ellátási programok valóra vál­tásáért. A Szocialista Demok­rácia és Egység Frontja Ko­lozs megyei tanácsára hárul az a feladat, hogy a pártszer­vek irányításával minél haté­konyabbá tegye a gazdasági és társadalmi célkitűzések va­lóra váltásáért kifejtett poli­tikai és kulturális-nevelő te­vékenységet. Saját szerveze­teinek és az Egységfrontba tö­mörülő összes tömeg- és tár­sadalmi szervezeteknek az együttes munkájával, példás helytállásával biztosítsa a me­(Folytatása a 4. oldalon) CSELEKVŐ RÉSZVÉTELLEL. ELKÖTELEZETTEN via ANA BRUSTUR, az RKP Kolozs megyei bizottságának és a SZDEF megyei tanácsának titkára TELJESEDÉS Sokáig titokban tartotta magát a május, de mi kitaláltuk gondolatait, a reggelek elébe siettünk a váltakozó, csatlakozó sze­lekben, délelőttönként a fák jelbeszédét figyeltük munkánkból föl-fölnézve, körü­löttünk a színek már erőre kaptak, bele­kapaszkodtak a fénybe, érezve éreztük, valami készül a világban. Sokáig tartotta magát titokban a május, lehet, nekünk tűnt hosszúnak a várakozás, mivel az újulás tündöklő tartozéka a re­ménynek, s mindennapos bennünk a vágy tavasszal, hogy győzelmet győzelemre hal­mozzon az élet, érvényesüljön a verések akarata, lépjünk szövetségre a sorssal a jövőért. Sokáig tartotta titokban magát a május, most itt van mindenestül, nyilvánosságra hozza összes virágait, felszínre kerül a mélyvizek buzgalma, napfényre jut a csí­rák, rügyek teremtő kedve, a völgyet meg­szállják az illatok s a végtelen nyomába szegődve csodákkal határos az ég, teljes a lelkünk igazsága. Márki Zoltán Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő, bányászoktól szeretettel övezve, a hősies széncsata részvevőinek körében. Megszokott kép, hiszen pártunk főtitkárát nagyrabecsülésük, szeretetük és az irántuk tanú­sított gondoskodás miatti hálájuk jeléül tiszteletbeli bányásszá választották. Megszokott a kép azért is, mert pártunk főtitkára szüntelenül tanácskozik az egész országgal; az energetikai függet­lenségünk kivívásához nagy mértékben hozzájáruló bányászok hatalmas erőfeszítését, élet- és munkafeltételeinek állandó javítását pedig különösen nyomon követi. Több szenet az országnak! — riportunk a 2. oldalon NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS INTERJÚJA az Al Ahram című egyiptomi lapnak KÉRDÉS: Tisztelt elnök úr, most amikor a közép-keleti békefolyamat holtpontra ju­tott, mivel Izrael elutasít minden békekezdeménye­zést, az Amerikai Egyesült Államok pedig semmilyen más megoldást nem fogad el, mint a Reagan-tervet, az ön azon javaslata, hogy ren­dezzenek nemzetközi béke­­konferenciát, egyre nagyobb érdeklődést kelt. Mit mondhat erről a javaslatról? Beszélnek továbbá más személyes kez­deményezéseiről is. Milyen akciókra gondol? Van vala­milyen összefüggés ezek és Kamal Hasszán Ali egyipto­mi külügyminiszter romá­niai látogatása között? Az egyiptomi külügyminiszter fogadásáról szóló közlemény­ből megértettem, hogy ön azt kéri az Amerikai Egye­sült Államoktól, ismerje el a palesztin nép önrendelke­zési jogát, é­s ez rendkívül po­zitív javaslat és magatartás. VÁLASZ: A közép-keleti­­helyzet változatlanul rendkívül súlyos. Izrael libanoni katonai akcióit erősen megsínylette a békefolyamat, Libanon további megszállása pedig újabb bonyo­dalmak veszélyével jár, ami rendkívül súlyos következmé­nyeket vonhat maga után a Kö­zép-Keletre, általában a békére nézve. Ezért Románia úgy véli, hogy mindent meg kell tenni az izra­eli csapatok Libanonból való mielőbbi kivonásáért Libanon függetlenségének és szuverenitá­sának biztosításáért. Ugyanakkor égetően szükség van tárgyalások beindítására, a globális béke megteremtése végett — Izraelnek az 1967-ben megszállt arab területekről való kivonulása révén —, és minde­nekelőtt a palesztin kérdés meg­oldására önrendelkezési jogá­nak elismerése alapján, beleért­ve a független palesztin állam létrehozását is. E tekintetben nagy jelentősé­get tulajdonítunk az arab or­szágok fezi javaslatainak és ha­tározatainak, annak, hogy első ízben ismerték el a közép-keleti problémák tárgyalások útján történő politikai megoldásának szükségességét. Valóban létezik Reagan elnök javaslata is. Vannak más ja­vaslatok is, amelyek lehetőséget nyújthatnak a közép-keleti problémák tárgyalásos rendezé­sére. Nézetünk szerint azonban valamelyest javítani­ kell ezeket a javaslatokat, ide értve az a­­merikai javaslatokat is, olyan értelemben, hogy elismerjék: a tárgyalásokon a Palesztina! Fel­szabadítás! Szervezetnek is részt kell vennie, mint a palesztin nép egyedüli képviselőjének, és hogy megfelelő, egyöntetűen el­fogadható keretet kínáljanak a tárgyalások lebonyolításához. Úgyszintén rá kell bírni Iz­raelt, hogy mondjon le hajtha­tatlan álláspontjáról, és üljön le a tárgyalóasztalhoz, melynél az összes érdekelt felek helyet fog­laljanak, beleértve a Palesztina­ Felszabadítás­ Szervezetet is. Ilyen értelemben úgy tűnik, egy nemzetközi konferencia megszervezése, az Egyesült Nemzetek Szervezetének égisze alatt, elfogadható lehetőséget nyújtana az összes feleknek a globális békét célzó tárgyalások lebonyolítására. Figyelembe vé­ve a libanoni katonai akciók u­­tán Közép-Keleten bekövetke­zett bonyodalmakat, mégin­­kább teljes határozottsággal kell fellépni egy nemzetközi konfe­rencia megszervezéséért, amely biztosítja — ismétlem — az ösz­­szes érdekelt országok részvéte­lét, beleértve a palesztin szerve­zetet — a Palesztinai Felszaba­­dítási Szervezetet —, az Ameri­kai Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, valamint más or­szágokat, amelyek hozzájárul­hatnak a politikai megoldáshoz, továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Románia amellett száll síkra, és a konfliktusban álló orszá­gokkal fennálló kapcsolataiban azon munkálkodik, hogy előse­gítse a tárgyalások beindításá­hoz szükséges megfelelő keret megtalálását Feltétlenül szükség van rá, hogy az Amerikai Egye-­­sült Államok megértse: a Pa­lesztinai Felszabadítási Szer­vezetnek a tárgyalásokon való részvétele nélkül semmilyen ha­ladás nem érhető el. Az egyiptomi külügyminiszter­rel folytatott megbeszélések so­rán véleménycserét folytattunk Románia és Egyiptom állás­pontjáról, amely egyes kérdé­sekben azonos, másokban na­gyon közel állt egymáshoz, s a­­mely lényegében abból indul ki, hogy mielőbb el kell jutni a globális békéhez, a palesztin kérdés megoldásához, beleértve egy független palesztin állam létrehozását is. KÉRDÉS: Az egyiptomi külügyminiszterrel folytatott beszélgetése során ön hang­(Folytatása az 5. oldalon) Elnöki rendelettel Románia Szocialista Köztársaság magas kitüntetéseit adományozták a termelőmunka, a tudományos kutatás és a kulturális-művészeti tevékenység kiemelkedő eredményeiért Elnöki rendelettel Románia Szocialista Köztársaság 6487 cí­mét, érdemrendjét és érdemérmét adományozták munkásoknak, mestereknek, mérnököknek, szövetkezeti parasztoknak, kutatók­nak és tervezőknek, tanerőknek, orvosoknak, művészeti és kultu­rális dolgozóknak, párt- és állami, tömeg- és társadalmi szerve­zeti aktivistáknak a hazai sokoldalúan fejlett szocialista társa­dalom építését szolgáló párt- és állampolitika megvalósításához nyújtott­ hozzájárulásukért és az 1982. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési terv teljesítéséért, illetve túl­szárnyalásáért folytatott szocialista versenyben elért kiemelkedő eredményeikért.

Next