Előre, 1983. május (37. évfolyam, 11019-11044. szám)

1983-05-01 / 11019. szám

ÉLJEN MÁJUS ELSEJE! XXXVII. Redactia EIORE, 79778 Bucurest! 33. Piața Scinteii 1, sector 1. évfolyam ELŐRE szerkesztősége, II nto , 79776 Bukarest 33. Scinteia tér 1, I. kerület, 11 017. Szám Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 18 03 02, Világi proletárjai, egyesüljetek ! A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPILAPJA 1983. ------------------------. Előfizetéseket elfogadnak az összes postahivatalok. MÁJUS 1., a levélkézbesítők és a lapterjesztők. vasárnap ______________Lapunkat külföldre a következő címen lehet megrendelni: 6 oldal ILEXIM — Departamentul Export-Import presá P. O. Box 136—137 — Telex: 11236. Óra 50 bani Bucuresti, str. 13 Decembrie nr. 3. „A szocializmus tudatos műve a munkásosztálynak, a néptömegeknek, a népnek, amely a társadalmi fejlődés követelményeinek megfelelően, tudatosan teremti meg saját történelmét, saját jövőjét. Egy pillanatra sem szabad elfelednünk, hogy mindazt, amit az ország szocialista fejlesztésében elértünk, a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség, nemzetiségi különbség nélkül az összes dolgozók, az egész nép áldozatos munkájának a gyümölcse. Éppen ezért a párt programjának valóra váltásakor mindent meg kell tennünk, hogy biztosítsuk a munkásosztály vezető szerepét, a nép tudatos részvételét a kommunizmus megteremtésében NICOLAE CEAUSESCU FORRADALMI ÜNNEPÜNK ájus elsejéhez elválaszthatatlanul kötődik a természet nagy, megújhodó kitárulkozása éppúgy, mint olyan örök emberi habitusoknak, mint a létfenntartó munkának, a megőrző munkásösszefogásnak és a győzedelmes testvériségnek a szimbóluma. Az immár csaknem száz esztendeje hagyománnyá nemesedett munkásosztály napja mindig ugyanaz: a harc, a munka és a szolidaritás ünnepe. De mindig más is: akárcsak az évszak színpompája mindig új változatokkal jelentkezik, mindig új tartalommal gazdagodik, hiszen — a történelem szemüvegén szemelve — a tegnapi alapozásépítő május nem olyan mint a tegnapelőtti harcos, a mai, új korszakot kiteljesítő pedig ugyancsak különbözik az előbbiektől. Hogy miben? Forradalmibb mint valaha. Az említett jelképeket, a harcot, a munkát és a szolidaritást jobban magába ötvöző mint bármikor. És nemcsak azért,, mert egy valóban, minden téren gyökeres változó, sokat ígérő és hozó, mélyreható átalakulásoktól és ugyanakkor megrázkódtató vajúdásoktól visszhangzó forradalmi korban üljük ezt az ünnepet, hanem itt, nálunk a munka, az építő-alkotó munka tényleg forradalmi tett, aforradalmiság pedig mindenekelőtt munkát jelent, de úgyszintén a harci hagyományok ápolását is. Időben pedig mát és tegnapot, s egyben holnapi távlatot jelöl ez az ünnepnap. Jelöli a jelent, hiszen minden idegszálunkkal benne élünk, s a munka forradalmi napját olyan körülmények között ünnepeljük, amikor a dolgozók — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — forradalmi felelősséggel, hazafias lelkesedéssel váltják valóra a XII. pártkongresszus és az Országos Konferencia, valamint a márciusi központi bizottsági plénum határozatait, lendítik a minőség és a hatékonyság új szakaszába országunkat. De szimbolizálja számunkra ez a május a harcos múltat is. Hiszen az ezzel a nagy ünneppel egybeeső napokban emlékezünk meg munkásosztályunk első politikai pártja, a Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártja megalakulásának 90. évfordulójáról, most idézzük fel a dialektikus és történelmi mate- riaizmus forradalmi elmélete megalapozójának, Karl Marxnak az emlékét, születésének 165. és halálának100. évfordulóján. S ezek a megemlékezések még inkább belehelyezik a munka, a harc és a szolidaritás ünnepének fényébe a hazai munkásmozgalom forradalmi hagyományait, • küzdelmének, szervezkedésének és szolidaritásának szerves kapcsolatát a munkásság nemzetközi harcával.Tehát a jelen munkás és forradalmi májusában a múlt küzdelmes májusaira is emlékezünk. Az 1890. évire, amikor országunk munkásosztálya először ünnepelt. Az ezt követő harcos májusokra. Az 1921. évire, melyet néhány nap múlva e tájak történelmének leghaladóbb politikai ereje, a Román Kommunista Párt az előző hősi hagyományokba gyökerező megalakulása követett. Az 1939. évire, amikor a párt vezette és szervezte munkásosztály, a demokratikus és haladó erők a munkásegység-front és az antifasiszta népfront platformján messzehangzóan tiltakoztak a fasizmus és a háború ellen, amikor Nicolae Ceausescu elvtárs, „a fiatal forradalmár a királyi parancsuralom hatóságainak elnyomó intézkedéseivel dacolva pártos lel— Mihálka Zoltán (Folytatása a 4. oldalon) M AZ IFJÚSÁG JÖVŐT TEREMTŐ KÜLDETÉSE (5. oldal) Napok óta nézem, csodálom a közeli domboldalt. Szokásos forradalmát vitte véghez rajta a tavasz, diadalmasan győzedelmeskedő, megújító életforradalmát, valóságos színszimfónia harsong a domboldalon, virágban pompáznak a fák, alattuk élénkzöld a fű, a megművelt, korábban még barna földparcellákon zsenge palántatakaró, érezni micsoda éltető nedvek szivárognak ott a fény felé, micsoda higgadt okossággal munkálkodik ott a természet, valóságos életszimfónia ez, évről évre megismétlődő csoda. Íze van a tavasznak. Testet-lelket felüdítő, vérpezsdítő, megfiatalító íze, ereiben érzi az ember, érzik városom lakói is, kicsik és nagyok egyaránt, lám, hetek óta munkálkodó látom a lakónegyedek parányi zöldövezeteiben az embereket, hogy belopják a tavaszt a tömbházak közé, iskolásokat látok munkálkodni iskoláik környékén, meg a közeli parkokban, kapálnak, ásnak, ültetnek, színes virágszőnyeg-foltok tarkálnak a köztereken, behozták a tavaszt a házak közé, behozták a tavaszt a mindennapjainkba városunk lakói. És van ebben valami szimbólumszerű, ahogy minden évben földet lazítanak, virágpalántákat ültetnek, fűmagot szórnak, öntöznek és ápolnak az emberek a város házai közötti földszalagokon, ahogy földhöz, bokorhoz, fához nyúl ilyenkor a kéz, a betonvashoz szokott kéz, a marógép fogantyúihoz szokott kéz, a számítógépek gombsoraihoz szokott kéz, a tushúzóhoz, vonalzóhoz szokott kéz, van benne valami szimbólumszerű, mintha csak azt szeretné kifejezni ilyenkor az ember, nem, egy pillanatra sem feledkeztem meg rólad, föld, te nagyszerű öreg bolygó, egy pillanatra sem feledkeztem meg rólad éltető természet, hiszen érezni a tavasz ízét, a megújulást, az élet ízét. Májusok. Május elsejék. , Sorakoznak visszafele az időben. Ünnepnapok. Azt hiszem mindig is ünnepnap volt a bizakodás, az élet ünnepe, a nagy igenlés ünnepe, ünnepelték akkor is, amikor ez megbocsáthatatlan bűnnek számított, mert voltak korok, korszakok és vannak helyei a földnek, ahol még ma is megbocsáthatatlan bűnnek számít igent mondani az életre, a szabadságra, a békére, az embert felemelő, embert kiteljesítő szabad alkotómunkára és még annyi mindenre. Azt hiszem mindig is ünnep volt a május első napja, mert a teremtő, munkálkodó ember ilyenkor érezte magát legközelebb a természet nagy titkához, a mindig jobbra, tökéletesebbre való törekedéshez. Ünnepeltek elszántan, bizakodva, mert nem lehet, nem létezhet, hogy éppen annak ne legyen ünnepe, aki létrehoz, aki két keze munkájával teremt; ünnepelték a legsötétebb években is, amikor az utcákon hazug torkokból harsogott a háború, a gyűlölköződés, a gyilkolás dicsérete; ünnepelték akkor is, ha csendőrosztagok lépkedtek szembe az utcákon, ha fegyver dördült, kardlap lendült ütésre; ünnepelt az emberben a vér, a szív, a házfalak között is, a börtönfalak között is, mert íze, illata van a májusnak, a szabadság íze. 1983. májusa. Napok óta nézem, csodálom a közeli domboldalt, szokásos forradalmát vitte rajta győzelemre a tavasz. De győzelemre vitte a környezetemben élő emberekben is. Különben miért hajlongana a szomszéd tömbházban lakó öreg vasutas a tömbház előtti fölásott földparcellán, kemény, bütykös kezébe miért fogná olyan óvatosan a virágpalántát, miért ütne olyan szép rendben lyukakat a friss földbe azzal a törött seprűnyél-darabkával, miért rendezné kis kupacba a földet a palánta körül olyan gondosan. Hiszen senki sem kérte rá, új a tömbház, ki tudja mikor kerül sor az első lakógyűlésre, ahol majd meg lehet szervezni a környezetszépítést. Nem, senki sem kérte rá és mégis ott hajlong, amióta hazatért a munkából. És miért sepregetné ott a járdát olyan kitartóan az a nagymamakorú öregasszony. És miért szedegetik ott a szemetet azok a gyerekek, már egészen teli a papírzsák, futva viszik a kukához. Milyen egyszerű gesztusokban rejlik az ünnepre való készülődés. Milyen emberi gesztusokban rejlik, de milyen mély értelmük van ezeknek a gesztusoknak, mennyi mindenről árulkodnak. Mert a mozdulatban, ahogy szomszédom, az öreg vasutas két ujja közé csippenti a zsenge virágpalántát, benne van az is, hogy béke van, hogy biztonságos a jelen, hogy bizakodva lehet a jövő elé nézni — bizonytalan korokban nem ültettek az emberek virágot. Benne van a mozdulatban a lakóhely szépítésének az igénye is, ez pedig szeretetet jelent, a szülőföld szeretetet és a szülőföld: haza, az emberek szeretetét jelenti és a környezetben élő emberek, nép. Hiszen nem magának ülteti a virágot. Nem a saját ablaka alá ülteti a virágot. Nem is errefelé, a tömbház másik oldalára nyílnak az ablakai. Györffi Kálmán MÁJUSI MOZDULATOK A pártunk Országos Konferenciáján elfogadott nagy fontosságú határozatok és dokumentumok új távlatokat nyitnak egész dolgozó népünk előtt és így előttünk, Kolozs megye román és magyar, kétkezi és szellemi munkásai előtt is a XII. pártkongresszus történelmi jelentőségű határozatainak valóra váltásában kifejtett munkában. Arra késztetnek, hogy erőnket nem kímélve anyagi és szellemi erőforrásaink meszszemenő értékesítésével szerezzünk érvényt a párt vezetőség és pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásainak a gazdasági és a társadalmi élet minden területén. A párt Országos Konferenciája határozatainak elmélyült alkalmazásában erősített meg pártunk főtitkárának a néptanács- elnökök országos konferenciáján elhangzott mélyenszántó beszéde. Ezek a nagy jelentőségű események és e magas fórumok határozatai szabták meg munkánkat, késztetnek arra, hogy minden tőlünk telhetőt elkövessünk az idei tervfeladatok, az anyag- és energiatakarékossági előírások, a kiviteli terv példás teljesítéséért, a dolgozó nép anyagi és szellemi életszínvonala emelésében meghatározónak bizonyuló önigazgatási és önellátási programok valóra váltásáért. A Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Kolozs megyei tanácsára hárul az a feladat, hogy a pártszervek irányításával minél hatékonyabbá tegye a gazdasági és társadalmi célkitűzések valóra váltásáért kifejtett politikai és kulturális-nevelő tevékenységet. Saját szervezeteinek és az Egységfrontba tömörülő összes tömeg- és társadalmi szervezeteknek az együttes munkájával, példás helytállásával biztosítsa a me(Folytatása a 4. oldalon) CSELEKVŐ RÉSZVÉTELLEL. ELKÖTELEZETTEN via ANA BRUSTUR, az RKP Kolozs megyei bizottságának és a SZDEF megyei tanácsának titkára TELJESEDÉS Sokáig titokban tartotta magát a május, de mi kitaláltuk gondolatait, a reggelek elébe siettünk a váltakozó, csatlakozó szelekben, délelőttönként a fák jelbeszédét figyeltük munkánkból föl-fölnézve, körülöttünk a színek már erőre kaptak, belekapaszkodtak a fénybe, érezve éreztük, valami készül a világban. Sokáig tartotta magát titokban a május, lehet, nekünk tűnt hosszúnak a várakozás, mivel az újulás tündöklő tartozéka a reménynek, s mindennapos bennünk a vágy tavasszal, hogy győzelmet győzelemre halmozzon az élet, érvényesüljön a verések akarata, lépjünk szövetségre a sorssal a jövőért. Sokáig tartotta titokban magát a május, most itt van mindenestül, nyilvánosságra hozza összes virágait, felszínre kerül a mélyvizek buzgalma, napfényre jut a csírák, rügyek teremtő kedve, a völgyet megszállják az illatok s a végtelen nyomába szegődve csodákkal határos az ég, teljes a lelkünk igazsága. Márki Zoltán Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő, bányászoktól szeretettel övezve, a hősies széncsata részvevőinek körében. Megszokott kép, hiszen pártunk főtitkárát nagyrabecsülésük, szeretetük és az irántuk tanúsított gondoskodás miatti hálájuk jeléül tiszteletbeli bányásszá választották. Megszokott a kép azért is, mert pártunk főtitkára szüntelenül tanácskozik az egész országgal; az energetikai függetlenségünk kivívásához nagy mértékben hozzájáruló bányászok hatalmas erőfeszítését, élet- és munkafeltételeinek állandó javítását pedig különösen nyomon követi. Több szenet az országnak! — riportunk a 2. oldalon NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS INTERJÚJA az Al Ahram című egyiptomi lapnak KÉRDÉS: Tisztelt elnök úr, most amikor a közép-keleti békefolyamat holtpontra jutott, mivel Izrael elutasít minden békekezdeményezést, az Amerikai Egyesült Államok pedig semmilyen más megoldást nem fogad el, mint a Reagan-tervet, az ön azon javaslata, hogy rendezzenek nemzetközi békekonferenciát, egyre nagyobb érdeklődést kelt. Mit mondhat erről a javaslatról? Beszélnek továbbá más személyes kezdeményezéseiről is. Milyen akciókra gondol? Van valamilyen összefüggés ezek és Kamal Hasszán Ali egyiptomi külügyminiszter romániai látogatása között? Az egyiptomi külügyminiszter fogadásáról szóló közleményből megértettem, hogy ön azt kéri az Amerikai Egyesült Államoktól, ismerje el a palesztin nép önrendelkezési jogát, és ez rendkívül pozitív javaslat és magatartás. VÁLASZ: A közép-keletihelyzet változatlanul rendkívül súlyos. Izrael libanoni katonai akcióit erősen megsínylette a békefolyamat, Libanon további megszállása pedig újabb bonyodalmak veszélyével jár, ami rendkívül súlyos következményeket vonhat maga után a Közép-Keletre, általában a békére nézve. Ezért Románia úgy véli, hogy mindent meg kell tenni az izraeli csapatok Libanonból való mielőbbi kivonásáért Libanon függetlenségének és szuverenitásának biztosításáért. Ugyanakkor égetően szükség van tárgyalások beindítására, a globális béke megteremtése végett — Izraelnek az 1967-ben megszállt arab területekről való kivonulása révén —, és mindenekelőtt a palesztin kérdés megoldására önrendelkezési jogának elismerése alapján, beleértve a független palesztin állam létrehozását is. E tekintetben nagy jelentőséget tulajdonítunk az arab országok fezi javaslatainak és határozatainak, annak, hogy első ízben ismerték el a közép-keleti problémák tárgyalások útján történő politikai megoldásának szükségességét. Valóban létezik Reagan elnök javaslata is. Vannak más javaslatok is, amelyek lehetőséget nyújthatnak a közép-keleti problémák tárgyalásos rendezésére. Nézetünk szerint azonban valamelyest javítani kell ezeket a javaslatokat, ide értve az amerikai javaslatokat is, olyan értelemben, hogy elismerjék: a tárgyalásokon a Palesztina! Felszabadítás! Szervezetnek is részt kell vennie, mint a palesztin nép egyedüli képviselőjének, és hogy megfelelő, egyöntetűen elfogadható keretet kínáljanak a tárgyalások lebonyolításához. Úgyszintén rá kell bírni Izraelt, hogy mondjon le hajthatatlan álláspontjáról, és üljön le a tárgyalóasztalhoz, melynél az összes érdekelt felek helyet foglaljanak, beleértve a Palesztina Felszabadítás Szervezetet is. Ilyen értelemben úgy tűnik, egy nemzetközi konferencia megszervezése, az Egyesült Nemzetek Szervezetének égisze alatt, elfogadható lehetőséget nyújtana az összes feleknek a globális békét célzó tárgyalások lebonyolítására. Figyelembe véve a libanoni katonai akciók után Közép-Keleten bekövetkezett bonyodalmakat, méginkább teljes határozottsággal kell fellépni egy nemzetközi konferencia megszervezéséért, amely biztosítja — ismétlem — az öszszes érdekelt országok részvételét, beleértve a palesztin szervezetet — a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet —, az Amerikai Egyesült Államokat és a Szovjetuniót, valamint más országokat, amelyek hozzájárulhatnak a politikai megoldáshoz, továbbá az Egyesült Nemzetek Szervezetét. Románia amellett száll síkra, és a konfliktusban álló országokkal fennálló kapcsolataiban azon munkálkodik, hogy elősegítse a tárgyalások beindításához szükséges megfelelő keret megtalálását Feltétlenül szükség van rá, hogy az Amerikai Egye-sült Államok megértse: a Palesztinai Felszabadítási Szervezetnek a tárgyalásokon való részvétele nélkül semmilyen haladás nem érhető el. Az egyiptomi külügyminiszterrel folytatott megbeszélések során véleménycserét folytattunk Románia és Egyiptom álláspontjáról, amely egyes kérdésekben azonos, másokban nagyon közel állt egymáshoz, s amely lényegében abból indul ki, hogy mielőbb el kell jutni a globális békéhez, a palesztin kérdés megoldásához, beleértve egy független palesztin állam létrehozását is. KÉRDÉS: Az egyiptomi külügyminiszterrel folytatott beszélgetése során ön hang(Folytatása az 5. oldalon) Elnöki rendelettel Románia Szocialista Köztársaság magas kitüntetéseit adományozták a termelőmunka, a tudományos kutatás és a kulturális-művészeti tevékenység kiemelkedő eredményeiért Elnöki rendelettel Románia Szocialista Köztársaság 6487 címét, érdemrendjét és érdemérmét adományozták munkásoknak, mestereknek, mérnököknek, szövetkezeti parasztoknak, kutatóknak és tervezőknek, tanerőknek, orvosoknak, művészeti és kulturális dolgozóknak, párt- és állami, tömeg- és társadalmi szervezeti aktivistáknak a hazai sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építését szolgáló párt- és állampolitika megvalósításához nyújtott hozzájárulásukért és az 1982. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési terv teljesítéséért, illetve túlszárnyalásáért folytatott szocialista versenyben elért kiemelkedő eredményeikért.