Előre, 1984. április (38. évfolyam, 11305-11329. szám)

1984-04-01 / 11305. szám

MUNKÁSMOZGALMUNK DICSŐSÉGES HARCI HAGYOMÁNYAI „1893 a romániai munkásosztály forradalmi élcsapata megszületésének éve. íme, ezért mond­­hatjuk teljes joggal, hogy a Román Kommunista Párt kezdetei - amely a nép legnemesebb harci hagyományainak folytatója és amely mélyen gyökerezik a múlt század második felének munkás- és szocialista mozgalmában — egybeesnek a marxista forradalmi elmélet által vezetett munkáspárt tevékenységének kezdeteivel." NICOLAE CEAUSESCU E­zen a gazdasági, politi­kai és társadalmi ese­ményekben és ered­ményekben gazdag tavaszon emlékezik meg dolgozó né­pünk a románn proletariátus forradalmi politikai pártja megalakulásának évforduló­­járól. Kilencvenegy eszten­deje annak, hogy létrejött a Romániai Munkások Szociál­demokrata Pártja. Olyan év­forduló ez, amely jelké­pes jelentőségű ebben az ünnepi esztendőben, az an­tifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti fel­szabadító forradalom 40. év­fordulója és a XIII. párt­­kongresszus évében. Ugyan­is a román proletariátus első politikai pártja megalaku­lásának évfordulója kidom­borítja azt a történelmi igaz­ságot, hogy az Augusztus 23-i dicsőséges felszabadító for­radalmat megszervező és ve­zető, majd a szocialista for­radalmat ragyogó stratégi­ával kiteljesítő és az új tár­sadalom építését tudományos éleslátással irányító kom­munista pártunknak mély történelmi gyökerei van­nak, a nép legmagasztosabb szabadság- és haladásesz­ményeinek hordozója volt évtizedeken át és az ma is új társadalmat teremtő mun­kánkban. Nicolae Ceausescu elvtárs méltán hangsúlyoz­ta: „A párt a proletariátus soraiból alakult és harcba szállt osztályának, a dol­gozó tömegeknek a felsza­badításáért, a legmesszebb­­m­enően kifejezte népünk haladástörekvései­t.“ Amikor 91 esztendővel ez­előtt — az 1893 március 31 és április 3 között lezajlott tör­ténelmi jelentőségű kong­resszuson — megalakult az ország első munkáspártja, ez a munkásság hosszú évtize­des harcának, útkeresésé­nek volt az eredménye. Azon ,. osztály politikai színtérre lé­pésének volt a kifejezése, mely az ország valóságában mélyen gyökerező , és a dol­gozó nép érdekeit messze­menően figyelembe vevő politikai élcsapat létrehozá­sáért küzdött. Hűen tükrözte ezt az RMSZDP politikai programja, hiszen ez magá­ba foglalta az ország gazda­sági-társadalmi haladásának alapvető követelményeit, a városi és falusi dolgozók gaz­dasági és kulturális helyze­tének gyökeres megjavítá­sát, a társadalmi-politikai é­­let égető problémáinak meg­oldását, a román nép nem­zeti törekvéseinek kiteljesí­tését, a szocialista társada­lom felépítését. Éppen ez, az élettel, az ország sajátossá­gaival, a nép eszményeivel és harci célkitűzéseivel való szerves kapcsolat jelentette az új párt erejét. Ebben gyökerezett életképessége. Ez bizonyította, hogy a munkás­osztály forradalmi pártja csak akkor vezetheti siker­rel a társadalmi felszabadító küzdelmet, ha annak tevé­kenysége az ország konkrét, történelmi-társadalmi sajá­tosságaira épül, így a román népnek a független és egysé­ges fejlődéshez való joga és e jogért folyó harc a mun­kásosztály , első forradalmi pártja harci zászlaján sze­repelt. A Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártja egész tevékenységében abból az alapigazságból indult ki, hogy a román nép véráldo­zatok árán kivívott nemzeti függetlenségét meg kell szi­lárdítani és ki kell teljesíteni az egységes nemzeti államot. Következetesen küzdöttek a román szocialisták az ország önálló létéért, függetlenségé­nek megszilárdításáért, szu­verenitásának erősítéséért. Ebből indultak ki akkor is, amikor programjukba ik­tatták a dolgozó nép gaz­dasági, társadalmi és kultu­rális életszínvonalának eme­lését, a honi ipar fejlesztését, a politikai élet demokratizá­lását, mint hangsúlyozták, „Románia csak így vívhat ki magának tartós és boldog he­lyet a népek körében“. Úgy­szintén a szocialisták mar­xista alapról forradalmi szel­lemben indultak harcba a munkásosztály, a dolgozó nép égető problémáinak meg­oldásáért, folytatták és to­­vábbvitték a harci hagyo­mányok lángját, s ugyanak­kor a nemzetközi munkás­­mozgalom egyik tevékeny osztagaként bizonyították for­­radalmiságukat, internacio­nalizmusukat. Nagyszerű hagyományok letéteményese volt a Romá­niai Munkások Szociálde­mokrata Pártja. Gazdag el­méleti és gyakorlati tapaszta­latai felbecsülhetetlen érté­kű forradalmi kincset jelen­tettek évtizedekkel később a Román Kommunista Párt számára. Kommunista pár­tunk több mint két évtizedes nehéz, elnyomatási körül­mények között magasra tar­totta az 1893-ban felemelt harci zászlót, új körülmé­nyek között folytatta a szo­ciáldemokrata munkáspárt harci hagyományait, szervez­te, irányította a munkásosz­tály, a dolgozók, az összes demokratikus és haladó erők küzdelmét a fasiszta veszély ellen, az ország függetlensé­gének és szuverenitásának megvédéséért, a demokrati­kus szabadságjogok meg­védéséért, a társadalmi és nemzeti felszabadulásért. A két világháború közötti nagy gazdasági világválság éveiben lezajlott hősi osz­tálycsatákban a kommunista párt — az előző harci hagyo­mányokból merítve — kö­vetkezetesen szervezte a leg­szélesebb társadalmi erőket, az összes forradalmi erő­ket. Ezekben a súlyos és hősi osztálycsatákban a dol­gozók meggyőződhettek arról, hogy egyedül a kommunista párt a legkövetkezetesebb ki­fejezője és védelmezője ér­dekeiknek, ő a küzdelmük irá­nyítója a jobb és igazságosabb életért folytatott harcban. A­mikor pedig a hitleri meg­szállás és a katonai-fasiszta diktatúra uralma a végső ve­szélybe sodorta Romániát, szintén a kommunista párt állt az országmentő küzdelem élé­re: mozgósított, szervezett, egy­ségre szólított, irányított. En­nek egyik jellemző epizódja volt a Munkásegységfront lét­rehozása, melynek 40. évfor­dulójáról ezen a tavaszon em­lékezünk meg. Pártunk elszánt küzdelme az 1944. augusztusi antifasiszta és antiimperialis­ta, társadalmi és nemzeti fel­szabadító forradalomban dia­dalmaskodott, abban a törté­nelmi aktusban, amely széles-ív­re tárta a kapukat a nép sza­j­­badság- és igazságeszményei­g­nek teljesülése, a társadalmi haladás, az átfogó forradalmi átalakulások előtt. Ezen az évfordulón is el­mondhatjuk, hogy a Román Kommunista Párt magasabb szinten folytatta a 91 eszten­dővel ezelőtt megalakult Ro­mániai Munkások Szociálde­mokrata Pártja harci tradí­cióit, kiteljesítette a munkás­­osztály, az egész dolgozó nép küzdelmét az új társadalom felépítéséért. Pártunknak ezt az elévülhetetlen történelmi érdemét méltatjuk ezekben a hónapokban, amikor felmér­jük az augusztusi felszabadí­tó forradalomig megtett utat, amikor áttekintjük az augusz­tusi történelmi mérföldkő óta bejárt 40 esztendőt. Mint pár­tunk Központi Bizottsága leg­utóbbi plenáris ülésének ha­tározata kidomborítja: „Az 1944. évi augusztusi nagysze­rű győzelem új korszakot nyi­tott népünk sok évezredes történelmében. Megdöntve a katonai-fasiszta diktatúrát, Románia egész gazdasági és katonai potenciáljával csatla­kozott a Szovjetunióhoz és az antihitlerista koalíció többi e­­rejéhez, nehéz áldozatok árán hősi harcot vívott a hitlerista csapatok teljes kiűzéséért ha­zánkból, majd Magyarország és Csehszlovákia felszabadítá­sáért, a fasiszta Németország fölötti végső győzelem kivívá­sáig. Csatasorba állítva egész erejét a hitlerista hadigépezet szétzúzásáért, népünk újólag ragyogó bizonyságát szolgál­tatta dicsőséges harci hagyo­mányainak az idegen iga le­rázásáért, a szabad és szuve­rén fejlődésért, az elnyomó e­­rők, a népeket leigázó politika ellen vívott küzdelemben. Az antifasiszta és antiimperialis­ta, társadalmi és nemzeti fel­szabadító forradalom megnyi­totta az utat a demokratikus népi hatalom beiktatása, a szocialista forradalom győzel­me és a szocializmus építésé­re való áttérés előtt, biztosít­va a feltételeket a nagyará­nyú forradalmi átalakulások­hoz, amelyek az eltelt négy évtizedben mentek végbe a román társadalomban.“ Az antifasiszta és antiimpe­rialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom 40. évfordulóján dolgozó népünk történelmi győzelmeket mutat fel minden tevékenységi te­rületen. Gyengén fejlett ag­rárországból Románia ipari agrárországgá vált, erőteljes, modern iparral, teljes hala­dásban levő szocialista mező­­gazdasággal, szüntelenül e­­melkedő anyagi és szellemi é­­letszínvonallal. Az említett határozat méltán domborítja ki azt is, hogy e négy évti­zedes történelmi időszakban különleges jelentősége van a párt IX. kongresszusa által felavatott szakasznak,­ mely beteljesülésekben és eredmé­nyekben a leggazdagabb ha­zánk egész történelmében. En­nek az időszaknak minden vívmánya elválaszthatatlanul kapcsolódik Nicolae Ceausescu elvtárs elméleti és gyakorlati tevékenységéhez, eszméihez és orientációihoz. Harcokban, megvalósítások­ban gazdag 91 esztendős útra tekintünk vissza ezen az év­fordulón, a munkásosztály politikai pártjának dicsőséges útjára, azokra a küzdelmekre, amelyek négy évtizeddel ez­előtt diadalra juttatták a tár­sadalmi és nemzeti felszaba­dító forradalmat, majd az az­óta eltelt időszakban megte­remtették a szocialista társa­dalmat. Ma a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom é­­pítés­ének történelmi munká­jában idézzük fel a harci ha­gyományokat. Mihálka Zoltán A ROMÁNIAI MUNKÁSOK SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTJA MEGALAKULÁSÁNAK 91. ÉVFORDULÓJA ... . négy Évtizedes epitomunkánk 1­944 ----------------­-----­------- 1984 GAZDAG SZÁMVETÉSE , 1704 VERSENYKÉPES TRAKTOROKKAL A VILÁGPIACON A hazai traktorgyártás megalapozása, kiteljesedése szorosan összefügg a fel­­szabadulás óta eltelt negyven esztendő, a szocialista iparo­sítás kibontakozásával, ú­­jabb és újabb minőségi fo­kozataival. Röviddel a fel­­szabadulás után gördült ki az első román traktor a brassói üzem kapuján, s a felszaba­dulás utáni negyvenedik esz­tendőben az egymilliomodik román traktort is előállítjuk... Brassó után további három városban, Csíkszeredában, Craiován és Temesváron szerelnek össze traktorokat, a háttéripar viszont gyakor­latilag az egész országra ki­terjed. Hazai traktortípusaink mi­nősége egyenletes és meg­bízható. Egy nemrégiben történt nemzetközi felmérés szerint minőségi szempont­ból a világranglista 4—5. he­lyét foglaljuk el... Minde­nekelőtt ez az alapja az ipar­ág stabil kivitelének — mint­egy 90 országba szállítottunk­­szállítunk —, hogy még a je­lenlegi világgazdasági válság kereslet-hullámzásai köze­pette is kiegyensúlyozott és tartós rendelésekkel számol­hatunk, magyarán szólva, nemcsak jelenünk, de jö­vőnk is van a világpiacokon. A kíméletlen verseny egy­ben a haladás legfőbb ösz­tönzője is, amely a minőség, a teljesítmény, a választék szüntelen bővítésére, az ön­költség folyamatos csökken­tésére késztet. Mindezt a vál­tozó körülményekhez való rugalmas alkalmazkodással lehet elérni, ilyen változáso­kat, átszervezéseket az utób­bi esztendőkben nemegyszer tapasztaltunk, s nem ritka volt az olyan vélemény sem, hogy strukturális átalaku­lásról, koncepcióváltásról van szó. A négy traktorgyártó-sze­­relő vállalat mellett még számos más egység tarto­zik — kisegítő jelleggel — iparközpontunkhoz. Ezen kí­vül számon tartjuk még az úgynevezett horizontális ipart, amelyhez azok a válla­latok tartoznak, amelyek a traktorgyártásban hasznosí­tott termékek-alkatrészek mellett (mint például villa­mossági felszerelések, akku­mulátorok, festékek, huzalok stb.) más árucikket is gyár­tanak. A traktoripari fejlődés kez­deti szakaszában bizonyos félkésztermékeket adtunk ki megmunkálásra egyes hoz­zánk tartozó vállalatoknak. Például a hidraulikus eme­lők hengereit Galac, az ön­tött alkatrészek egy részét Buzán, a tengelyeket Temes­vár gyártotta. Az évek so­rán ezek az egységek jelen­tős fejlesztésen estek át, a nagyobb beruházások lehető­vé tették a fontosabb meleg­megmunkáló részlegek — ön­töde, préskovács, hőkezelés, valamint a hidegmegmunkáló — préselő, forgácsoló — rész­legek megjelenését, kiépíté­sét is. Ez az önállósodás le­hetővé tette, hogy más külső kooperációkban készülő al­katrészeink egy részét a központon belül hozzuk, egy második fázisban pedig — a kapacitások teljes kihaszná­lása érdekében — felvetődött az alkatrészek újraelosztása. Mindenekelőtt azt vettük te­kintetbe, hogy az újonnan felsorakozó szerelőközpontok — Csíkszereda, Craiova, Te­mesvár — lehetőleg a minél szorosabb környezetétől, te­hát minimális szállítási költ­ségekkel kapja meg a szük­séges termékeket, alegysége­ket, így például Csíkszereda ezentúl nem Buzáuból, ha­nem Gyergyószentmiklósról kapja az öntvényeket, hely­ben állítják elő a hidraulikus hengereket is, Craiovára vas­öntödét, Temesvárra présko­­vács-részleget helyeztünk. Galacon korszerűsítjük a meglévő vasöntödét, építünk egy préskovács-részleget is, hogy a Hidraulikus Eleme­ket Gyártó Mechanikai Vál­lalat ebből a szempontból is önállósodjék. Craiován és Gyergyószentmiklóson egyéb­ként az acélöntés bevezetésé­re is gondolunk, utóbbi egy­ségünkbe a Traktorgyárból (Brassó) helyeztünk át egy olvasztókemencét, amely feb­ruárban már kiállta az első csapolások próbáját is... Mindezen átirányításoknak a szállítási költségek — s fő­ként az üzemanyag — csök­kentése mellett az a szere­pük, hogy ütemesen és folya­matosan szállítsák az alkat­részeket és összeszerelt alegy­ségeket a végszereldék szá­mára. A szereldéket pedig szándékunk szerint az opti­mális jövedelmezőséget biz­tosító sorozatokkal kell hogy megterheljük. És ezzel a trak­toripar extenzív fejlesztése már csökkenő dinamikát mu­tat. Bár a következő ötéves tervben majd minden egy­ségünkben kerül még sor ki­­sebb-nagyobb fejlesztések­re, a döntő súly egyre inkább a minőségi fejlődésre, a nagyteljesítményű technoló­giák, gépek, — valószínűleg nagyobb számban, ipari ro­botok — bevezetésére, alkal­mazására tevődik át. Ezt mu­tatják a nemzetközileg is ki­bontakozó fejlődési tenden­ciák, ezt követelik az állandó világpiaci lépéstartás szigo­rú követelményei is. Filimon Costan mérnök, a brassói traktoripari központ műszaki igazgatója PiRnfflKmK AZ ÉlETSZlHVOHfcl EMELÉSE IRÁNTI fiOHPOSKOPiSft JKYlEEH MÁTÓL A SZÁLLÍTÁSBAN ÉS A TÁVKÖZLÉSBEN DOLGOZÓK JAVADALMAZÁSA NÖVEKEDIK Mint az RKP KB március 21— 22-i plénumának dokumentumai rámutattak: következetesen vég­rehajtjuk a javadalmazásemelés­­re hozott határozatot, megvan­nak a feltételek, hogy augusztus 1-ig az egész dolgozó személy­zet, az összes dolgozók megkap­ják a felemelt javadalmazást. Nicolae Ceausescu elvtárs a ple­náris ülésen mondott beszédé­ben nyomatékkal hangsúlyozta: „Alkalmazzuk határozottabban az új gazdasági mechanizmust és az új javadalmazási rendszert. A törvények előírásainak megfele­lően kapcsoljuk szorosabban az összes dolgozók jövedelmét a konkrét tevékenységhez és mun­kához, hogy a munkából korlát­lan jövedelemhez lehessen jut­ni, de ugyanakkor ne enged­jünk meg többé semmi olyan jö­vedelmet, amely nem a munká­ból, a minden szektorban kifej­tett tevékenységből származik.­ Ilyen összefüggésben kerül sor az Államtanács 325/1983-as tör­vényerejű rendelete alapján a mai naptól kezdve a szállítás­ban, a távközlésben, a Közleke­dés- és Távközlésügyi Miniszté­rium hatáskörébe tartozó vállala­tokban dolgozók javadalmazá­sának emelésére. Ez azt jelenti, hogy mindazokkal együtt, akik­nek már a múlt esztendő máso­dik felétől növekedett a javadal­mazása, a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak közül már több mint ötmillióan részesülnek ja­vadalmazásemelésben. Ezeknek az intézkedéseknek az alkalma­zása ismételten és erőteljesen tanúsítja, hogy mindaz, amit szo­cialista társadalmunkban meg­valósítunk, a termelőerők ál­talános fejlesztésére, az ország előrehaladására fordítunk — a nép anyagi és szellemi életszín­vonalának emelését szolgálja. A szállításban, távközlésben, a szakminisztérium összes egysé­geiben most bevezetett jövede­lem-növekedés— akárcsak más területeken — mind a tarifális javadalmazás, mind pedig a dol­gozók összjövedelme változó ré­szének emelésével valósul meg. „Ezekhez az emelésekhez azon­ban — mondotta pártunk főtit­kára a már említett beszédében — természetesen határozott in­tézkedéseket kell tenni a terme­lési terv teljesítéséért, a gazda­sági hatékonyság növeléséért, a többi tervmutató és különösen a munkatermelékenység megvalósí­tásáért, mert csakis így tarthat­juk ellenőrzés alatt az árszintet, szavatolhatjuk, hogy a javadal­­mazásemelés valóban a dolgo­zók jövedelmeinek gyarapodásá­hoz vezessen." Egységes országos gazdasági­­társadalmi fejlesztési tervünk szerint az áruszállítás összvolu­­mene az idén közel kétezer mil­lió tonna lesz. Az általános ren­deltetésű szállítás anyagi alapja 60 dízel- és villamos mozdony­nyal, 2200 vasúti kocsival, vala­mint számos újabb nagy befo­gadóképességű folyami és ten­gerjáró hajóval gyarapszik. A posta- és távközlésügyi tevé­kenység 1984-ben közel tíz szá­zalékkal növekszik 1983-hoz ké­pest, mégpedig a meglévő esz­közök intenzív kihasználása ré­vén. Idei tervtörvényünk ponto­san megszabja az ágazat dolgo­zóinak legfontosabb tennivalóit: a szigorú szükségletre kell csök­kenteniük a szállítási volumene­ket és növelniük kell minden egyes szállítóeszköz áruterhelé­­sét (bővíteniük kell például a pótkocsik használatát az autó­szállításban); a minimális üzem­anyag- és energiafogyasztás érde­kében mindig a leghatékonyabb szállítóeszközt k­ell igénybe ven­niük (a nagy távolságokra törté­nő általános és tömegáru-szállí­tást a közúti szállításról a vasút­ra kell áttenniük, továbbá a vas­útról a folyami szállításra a Du­nán és a Duna—Fekete-tenger csatornán továbbítható árukat). A korszerű szállítási módszerek alkalmazása, a rakodási műve­letek gépesítése, a vasúti, a közúti, a folyami és a tengeri áruszállítás időtartamának csök­kentése szintén kiemelten fontos feladat. Mind a szállításban, mind a távközlésben növelni kell az üzemeltetési hatékony­ságot, a kihasználási mutatókat és csökkenteni kell a javítások miatti veszteglési időt A példás munkafegyelem és rend megho­nosítása, a rendelkezésre álló kapacitás alaposabb kihaszná­lása a nemzetgazdaság és a la­kosság igényeinek magasabb szintű kielégítését szolgálja. A most életbelépő javadalma­zásemelés arra ösztönzi és köte­lezi a szállítás és a távközlés dolgozóit is, hogy határozottan munkálkodjanak összes előirány­zataik példás teljesítéséért. A tervfeladatok megvalósítása és túlszárnyalása nyomán a jöve­delmek megfelelően növekednek felső határ nélkül, ugyanakkor az előirányzatok meg nem való­sítása esetében a javadalmazás csökken. Mindez a társadalom által rájuk bízott eszközökkel való ésszerűbb, jobb gazdálko­dásra, a feladatok határidőn belüli megvalósítására ösztönzi a dolgozókat. Minden ágazat­ban alkalmazást kell nyernie an­nak a programnak, amelyről leg­utóbb határozatot fogadott el a Nagy Nemzetgyűlés és amely a munkatermelékenység fokozot­tabb növelését, a munkaszerve­zés és -normázás tökéletesíté­sét írja elő. A fejlett technoló­giák alkalmazása, a normák ja­vítása, a személyzet jobb fel­használása, a szakképzettség tö­kéletesítése mind-mind mun­kánk termelékenységét, vala­mennyi termék és minden tevé­kenység — így a szállítás és távközlés — hatékonyságát, jö­vedelmezőségét segíti elő. Ha 21 évi megszakítatlan szolgálati ideje van ugyanannál az egységnél, a szolgálati idővel járó pótlék is emelkedik 461 lejről 725 lejre. Amennyiben 3 százalékkal túlszárnyalja tervfeladatait, akkordpótléka 115 lejről 121 lejre gyarapodik. Havi összjöve­delme tehát 4416 lejről 4876 lejre emelkedik, vagyis 460 lejjel lesz több, mint jelenleg. Egy 5. funkciócsoportba, II. fokozatba sorolt váltóőr javadal­mazása a következő lesz: Ha több mint 20 évi megszakítatlan szolgálati ideje van ugyanannál az egységnél, az ezért járó pótlék is emelkedik 12 százalékról 18 százalékra, azaz 246 lejről 389 lejre, a tervfelada­tok 3 százalékos túlteljesítése esetén az akkordpótlék 62 lejről 65 lejre, tehát havi összjövedelme 2358 lejről 2614 lejre emel­kedik, vagyis 256 lejjel lesz nagyobb, mint jelenleg. SOKATMONDÓ SZÁMÍTÁS Az I. szakképesítési osztályba, III. fokozatba és 30-as java­dalmazási osztályba sorolt mozdony- és motorkocsivezető java­dalmazása 1. év április 1-től a következőképpen alakul: Jelenlegi Felemelt Különbözet tarifáiis tarifáiis javadalmazás javadalmazás 3810 lej 4036 lej 190 lej Jelenlegi Felemelt Különbözet tarifáiis tarifáiis javadalmazás javadalmazás 2050 lej 2160 lej 110 lej IDÉNYMUNKÁK A MEZŐGAZDASÁGBAN MÁR A KUKORICA VETÉSÉHEZ KÉSZÜLNEK Megduzzadtak, csíráznak a magvak a talajban, egyik-má­sik legkorábbi vetésű növény, például a borsó már ki is kelt, s nemsokára nagyobb terüle­teken zöldell a vetés. Későn tavaszodon az idén, tavalyhoz képest a vetőgépek is későb­ben indultak meg, de a mező­gépészek erőfeszítéseinek kö­szönhetően a szilágysomlyói egységes agráripari tanács körzetében teljes lendülettel bontakozott ki a mezei mun­ka. Szilágyperecsenyben esőre vártak, ugyanis már öntözni is kellene, 50 hektáron vetettek magról hagymát az első sür­gősségi szakaszban, ám a ta­laj­nedvességi viszonyok az or­szág északnyugati részében nem javulnak. Ebben az év­ben 180 hektár öntözését ter­vezik a perecsenyi termelő­­szövetkezetben, s tekintettel a domborzati viszonyokra, vala­mint a kevés vízforrásra, sok­kal többre egyelőre nem is vállalkozhatnak. A kertészet teljes területét, 65 hektárt szándékoznak öntözéssel mű­velni, ezenkívül egyebek mel­lett 50 hektár cukorrépát és 25 hektár vetőmagtermesztő parcellát. A két szivattyú ü­­zemképes, csak beindításukhoz még nem kaptak üzemanya­got, s ezt azért tesszük szóvá, mert hasonló okból a tavaly is a szükségesnél kevesebb alka­lommal öntöztek, kivéve a paprikát termesztő parcellát. Volt is eredménye az öntözés­nek, 20 tonna volt a szántó­földön termesztett paprika ho­zama. Nincs fölös víz a talajban, ám a szövetkezet tagjai szor­galmát bizonyítja, hogy az el­lenkezőre is időben felkészül­tek a száraz télutó, tavaszelő idején, közel 4000 méternyi új víz­elvezető sáncot ástak a határban és 2600 méternyi ré­gi árkot takarítottak ki a le­rakott hordaléktól. A vetéssel is jó ütemben haladnak, a koraiak maghin­tését lényegében időben sike­rült befejezniük: 30 hektáron rostlent, 150 hektáron lóherét, 20 hektáron gyökeres zöldsé­get, 50 hektáron hagymát ve­tettek, ezenkívül 10 hektáron talajba került a szaporító­anyag a borsó és hagyma ve­tőmagtermesztése céljából. Az első sürgősségi szakasz­ban tehát több növény vetése jelentette az elfoglaltságot, hi­szen az említetteken kívül az előirányzott 1500 négyzetmé­ter felületen a melegágyakat is időben elkészítették, ahová a paprika és a paradicsom magját vetették el. Ezzel egy­­időben más munkát is végez­tek, kiszórták a gyomirtó vegyszereket a cukor- és ta­karmányrépa, valamint a rost­len tenyészterületén, s folytat­ják e műveletet a kukorica vetésterületén. Kukoricát nagyobb terüle­ten termesztenek, de jól halad a magágy készítése, s amint a kívánt hőmérsékletűre mele­gedik a talaj, indulhatnak is a vetőgépek. A szilágyperecsenyi terme­lőszövetkezetben egyetlen ve­tési tennivalót nem sikerült maradéktalanul teljesíteni: az 50 hektárból csak 25 hektáron vetettek répát, és vetőmagból pótmennyiséget igényeltek. Szilágy megyében az idén hek­táronként 6 kilogrammot ír­tak elő répamagból, ám a gya­korlat azt igazolja, hogy ez a mennyiség nem elegendő. Dacz Sándor mérnök-elnök és Vasile Fodor főmérnök látoga­tásunk idején ismételten ki­próbálta a gépeket, az osztó­tárcsák többet szórnak, átállí­tás esetén pedig nagy lenne a növények közötti tőtávolság. Nem is nyilatkoztak biztosan az elérhető hektáronkénti nö­vénysűrűségről, alapjuk nincs hozzá. A vetőmag néhány tu­lajdonsága nem pontosan is­mert, a vetőmaggal nem érke­zett bizonylat az ezermagsúly­­ról, sem annak csíraképessé­géről. Noha általában jó a ve­tőmagellátás a megyében, nem mondható el ez a cukor­répa esetében. Tény, hogy a tavalyinál kevesebb a cukor­répa szaporítóanyaga, s meg­oldást csak az jelentene — szakemberek véleménye sze­rint — ha a répamag termesz­tésére is több szilágysági ter­melőszövetkezetben vállalkoz­nának. Agráripari tanács szintjén e­­gyébként már túljutottak a gondokon, cukorrépából u­­gyanis kisebb a vetési elő­irányzat az övezetben, ám az idei problémák végleges meg­oldást sürgetnek, nem beszél­ve arról, hogy a répafélék ve­tése, kelése a tavaly is bosz­­szúságot okozott, s öntözés hi­ányában szerények voltak a terméshozamok. A szilágyperecsenyi mísz­­ben tapasztalt ütemhez hason­lóan a Somlyói Agrit más egy­ségeiben is szaporán haladtak a koraiak vetésével. Az első sürgősségi szakaszhoz tartozó növények maghintése lekerült a napirendről; a zab, rostlen, borsó, hagyma, répa, bükköny, lóhere és a gyökeres zöldsé­gek vetését napokkal ezelőtt befejezték. A munka folytatá­sát a dughagyma ültetése, s ezzel egyidőben a kukoricának való magágy készítése jelenti. Kukoricát jóval nagyobb terü­leten, összesen 2676 hektáron kell termeszteni a tanácshoz tartozó termelőszövetkezetek­ben. A talaj még nem annyira száraz, tehát kevesebb tárcsá­zással lehet a magágyat elő­készíteni, éppen ezért most ez a legsürgősebb tennivaló. A terület felét megtárcsázták, s folytatják a gyomirtószerek kiszórását. Ilyenképpen a ve­téshez két hét elegendő, vár­ják is a munkakezdéshez al­kalmas időpontot Fejér László ELŐRE Április 1, vasárnap II. évnegyed IV. hónap Az évből eltelt: 92 nap Hátra van még: 274 nap Napkelte: 6.56 Napnyugta: 19.43 Holdkelte: 7.17 Holdnyugta: 19.40 VÁLTOZÉKONY IDŐ Tamara Limbaganu, a Me­teorológiai és Hidrológiai In­tézet szolgálatos munkatársa jelenti: Az idő tovább enyhül, változó felhőzettel, éjszaka in­kább derült égbolttal, kivéve az északnyugati vidékeket, a­­hol hangsúlyozottabb felhő­­södés várható helyi esőkkel. Máramarosban és a Körösök mentén szórványosan havas­eső és hó. A hegyekben hava­zás, az ország többi részében csak elvétve csapadék. Éj­szakai hőmérséklet mínusz 2 és plusz 7 fok, nappali 5—15 fok között. Az ország közpon­ti, keleti és déli részein helyi bérképződés. TÉVÉ VASÁRNAP, I. műsor: 8.30 Tv-iskola; 9.00 Családi alma­nach; 9.30 A haza védelmé­ben; 10.00 Zene mindenkinek; 10.30 Faluműsor (R.SZ); 11.45 Gyermekműsor; 12.30 Filmmú­zeum az iskolatáskában (SZ); 13.00 Vasárnapi album (R.SZ); 18.30 Gyermekműsor; 18.50 Ezeregy este; 19.00 Híradó • Sport (R.SZ); 19.20 Megének­­lünk, Románia (SZ) — Hargi­ta megye; 19.50 Filmmúzeum (SZ); 21.35 Zenei gyöngysze­mek (SZ); 21.50 Híradó • Sport (R.SZ), ' ADÁS Az Állami Biztosító Ügy­nöksége­ közli, hogy a ve­gyes életbiztosítási kötvé­nyek 1984. márciusi amor­tizációs sorsolásán az aláb­bi betűkombinációkat húz­ták ki: 1) H.K.S. 5) U.V.U. 2) N.K.A. 6) G.T.Z. 3) S.K.L. 7) R.J.T. 4) S.Y.D. 8) U.Z.Z. Mindazok a biztosított ügyfelek, akik kötvényei­ben a fenti betűkombiná­ciókból egy vagy több sze­repel, jelentkezzenek az ADAS-ügynökségeknél az őket megillető jogok meg­állapítására. LOTTÓ a március 30-i sorsolás nyerőszámai I. húzás: 74 70 38 45 5 14 86 9 18 II. húzás: 11 87 52 21 34 78 77 71 78 Össznyereményalap: 1 388 660 lej, amiből 453 907 lej áthozat az I. kategóriá­hoz.

Next