Előre, 1984. november (38. évfolyam, 11486-11511. szám)

1984-11-01 / 11486. szám

2 Villanófény Vidám hétvége (Imreh S. István felvétele) November 1., csütörtök IV. évnegyed XI. Hónap Az évből eltelt: 306 nap Hátra van még: 60 nap Napkelte: 6.52 Napnyugta: 17.05 Holdkelte: 11.32 Holdnyugta: 0 SZÉP, DE HŰVÖS IDŐ A Meteorológiai és Hidrológiai Intézet jelenti: Általában szép idő, változó felhőzettel, inkább derült égbolttal az ország legnagyobb részében. Mérsékelt, helyenként megélénkülő északkeleti szél a délkeleti vidékeken 45 kilométer óránkénti sebességig. Éjszakai hőmérséklet mínusz 4 és plusz 6 fok között, nappali emelkedő irányzattal a dombvidékeken 10—20 fok között. TÉVÉ CSÜTÖRTÖK, I. műsor: 15.00 Telex; 15.05 Ember és egészség; 15.20 Dokumentumfilm; 15.35 Ifjúsági stúdió; 20.00 Híradó (R SZ); 20.20 Az egész ország köszönti a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusát; 20.35 Újabb álmok, újabb tettek — zenésirodalmi összeállítás a marosvásárhelyi Filharmónia kórusa és a Nemzeti Színház művészei közreműködésével; 21.00 Az építőtelep — a forradalmi munka és nevelés nagyszerű iskolája; 21.20 Ifjúsági játékfilm (SZ); 22.00 Irodalmi-művészeti szemle; 22.20 Híradó (R. SZ). Megjelent Keller Emese Névtelen levél — Pedig innen jött, a maguk vállalatától. CSÜTÖRTÖKI KRÓNIKA Akiktől sokan tanulhatnának... Segítsen már lelkem, hogy feltegyem ezt az iszákot, nehéz na, erőst nehéz. Helyet csináltam az ülésen és Erzsi néni leült. Az átalvetővé átalakított piaci bevásárló alkalmatosságok, amelyeket féltve-vigyázva lábához helyezett, tele voltak paszullyal, almával, akár az olyan rakott szekér, amelyre már egyetlen villa széna sem fér fel. Erzsi néni a számára nagy megerőltetés után néhányszor még nehezen vette a lélegzetet, aztán megpihent, arca nyugodtá vált, huncutul nézett rám, utazótársára, s szája máris nevetésre húzódott. Ez az arc mosollyal kel és fekszik — feltételeztem magamban —, másként elképzelhetetlen lenne, hogy az öreg, megrokkant teste ilyen ránctalan, rózsapiros arcával hazudtolja meg önmagát. Néztem és nem tudtam betelni vele. Kedves tekinteténél csak szava, mesélő kedve volt ízesebb ... — Nyolcvanhatesztendős vagyok, ne vegye hát rossz néven, hogy segédkezéhez folyamodtam. Egészséges vagyok, eszem, amennyi nekem kell, a munkát bírom, dolgozom is napestig. Ilyenkor, hétvégén felpakolom a piacoláshoz valókat és megyek be ide a legközelebbi városvégére, abba a nagy új városba, na hogy is hívják csak? — Monostorra. — Oda, oda, eladom a portékát s aztán, ha nem lesz késő, még leszaladok odaát a másikba, ahol az unokám lakik, megnézem őket és juttatok egy-egy almát a dédunokának. Várnak ők engem, tudom én. Megszokták, hogy megyek, és sohase üres kézzel... — Erzsi néni nem tudna meglenni anélkül a pár lej nélkül, amit a piacon eladott áruért kap, érdemes cipekedni? ■— Meglenni éppen meg tudnék, de bár öreg vagyok, a pénzt én is szeretem, ha van. Ami pedig meglett, megtermett, azt nem hagyhatom kárba veszni, viszem én, amíg csak tudom, amíg mozogni tudok. Egyedül nem tudnám elhasználni, másoknak meg lehet, hogy szükségük van reá, vagy éppen nélkülözik. Maga talán otthagyná a kertjében, ha lenne, csak mert az iszák nehéz?! Nem tudom. Csak azt tudom, hogy a nyolcvanhat esztendős, negyven éve özvegy Kőműves C. Erzsébettől, a Kolozs megyei szentlászlóiok Erzsi nénijétől sokan tanulhatnánk munkaszeretetet, kötelességérzetet, emberszeretetet. Valósággal sugárzik mindez belőle, mint az áldott napfény; nem nézi kire ontja, szórja két kézzel, mert van bőlviben ... — Nálunk járt? — törte meg a váratlanul beállt csendet. — Na, a falunkhoz mit szól? Szépugy-e? Szép, nagyon szép, mondtam volna, de erre Erzsi néni már szedelőzködni kezdett. Időbe telt, míg az átalvető ismét hátára került, az ajtóhoz jutott, nem szereti, ha a sofőrnek miatta kell várakoznia, az is ember, siet haza ... Mire felocsúdtam, már a járdán botladozott az erejét meghalódó teher súlya alatt és így nem mondhattam meg, hogy Szentlászlón sok szépet és jót láttam, de a legszebb a vele való találkozás volt... Barabás Gizella ■ Felsőbányán új automata távbeszélő központ kezdte meg működését, amely 4000 előfizető kiszolgálását teszi lehetővé. Az épületben postahivatal, CEC-kirendeltség működik, városi és interurbán telefonfülkék vannak. Felsőbánya távhívó száma: 994. ■ A közelgő pártkongreszszus köszöntésére a berettyószéplaki (Bihar megye) kőolajbányászok októberben 11 kutat adtak át a termelésnek és az esztendő végéig további 20 szondát fejeznek be, túlszárnyalva az utolsó negyedévi előirányzatokat. ■ Vörösacélon, a kohászati vállalatban üzembehelyezték az évi 25 000 tonna teljesítményű vékony bádogot és fémszalagot gyártó új hideghengerművet. KAPHATÓ AZ 1985-ÖS ELŐRE NAPTÁR Természetes környezetünk alapos megismerését, Szövevényes titkainak, törvényszerűségeinek felfedését segíti Dr. Bartha Margit Kedvenceink a rács mögött (Élet a zooban) c. tanulmánya és Kiss J. Botond A Duna-delta Holnapja ma kezdődik c. képes beszámolója. Megtudjuk belőlük, hogy: • mióta létezik állatkert • unatkoznak-e a zoo lakói? • mivel jár a szabadság tartós elvesztése • szelidíthető-e a vadállat? • Zoo és ökológiai tudat • milyen tesz a Delta 1990-ben? • miért káros a szervezetlen deltas turizmus? • Az 1985-ös Előre Naptár 208 lapon, 18 lejes áron került forgalomba az egész országban. ■ A nagyváradi Teleprecizia kisipari szövetkezet megkezdte a multifunkcionális jelzőlámpák gyártását, s visszanyert műanyagból havonta 5000 darabot készít az új termékből. MUNKÁSKLUB -A FORRADALMI NEVELÉS HAJLÉKA A székelyudvarhelyi Gábor Áron munkásklub épületét ezen a nyáron korszerűsítették. Díszterme, ragyogó parkettje, szép csempekályhái, sok ezer kötetes könyvtára és szórakoztató játékokra alkalmas klubhelyisége a Tehnoutilaj vállalat dolgozóinak a második otthona. Itt próbálnak a vállalat műkedvelő együttesei, állítanak ki amatőr képzőművészei. Pázsitos udvarán ősszel Itt vernek sátrakat a szüreti bál mintegy ezer résztvevője számára, miután a hagyományos népünnepély leglátványosabb jelenete is lezajlott, a népviseletbe öltözött fiúk és leányok ötven lóval és hat szekérrel való felvonulása. Balázs Árpád szerszámkészítő szakmunkás irányítja a klubot, ő a vállalat kultúrfelelőse, aki a munkatársaiból alakult színjátszó csoportot vezeti, a klub rádiósítási központjának bemondója, a szilveszteri műsor összeállítója, közkedvelt bemondója, ugyanakkor a Népszínház tagja. Balázs Árpáddal, Kovács Imrével, a vállalat szakszervezeti elnökével és Széllyes Gyulával, a politikai nevelés és a szocialista művelődés vállalati tanácsának az elnökével beszélgetek a nagyüzem művelődési életéről. — A jövő évben ünnepeljük — mondja Kovács Imre — a vállalat fennállásának, pártunk iparosítási politikája e nagy megvalósításának a 35. évfordulóját. Belelapozok a monográfiába, megnézem a vállalat gyártmányaiból rendezett kiállítást és diasorozaton megörökített fejlődéstörténetét. „A város északkeleti részén, a Nagy-Küküllő jobb partján három korszerű üzem működik az új ipartelepen — olvasom a monográfia bevezető sorait. — Hosszú, tágas csarnokok hívják fel a figyelmet a város felől érkezve, s egy korszerű fémfeldolgozó üzem, a Tehnoutilaj. A vállalat változatos és jó minőségű termékei országszerte ismertek. A szövetkezetből felcseperedett vállalat rakta le Székelyudvarhelyen a korszerű fémfeldolgozás alapjait. Arról az iparágról van szó, amely a régi kisváros jellegét pezsgő élettel telítette, vonzóvá tette.“ Amikor ismerkedtem az üzemmel, alkalmam volt látni a tágas csarnokokat, a háromszázharminc helyes otthont, és a korszerű étkezdét. A mezőgazdasági és élelmiszeripari berendezéseket és gépeket gyártó vállalat dolgozói javarészt fiatalok. Huszonhat év az átlagos életkor és, amint később megtudtam, több mint ezer a KISZ-tagok száma. Bizonyára ez az ifjúi lendület magyarázza a vállalat mozgalmas, változatos művelődési életét. A Megéneklünk, Románia fesztiválra több műkedvelő együttesük nevezett be: a férfi dalcsoport, a népi tánccsoport, a népi együttes, a színjátszó kör, a művészeti brigád, a rock-zenekar és a szólisták, a népdalénekesek, táncosok, a népi hangszereken játszó dolgozók. Az alkotókörök tagjai festők, faragók, fotósok, rézdomborítók stb. — is szép számmal jelentkeztek az ötödik országos fesztiválon. — A rádiósítási állomás ebben az évben indult be — mondja Széllyes Dénes —, ötvenezer lejes befektetéssel. De már élni se tudnánk a reggel és délben sugárzott műsorok nélkül. Modern berendezés fogad, mintha csak „valódi“ stúdióban lennék. A műsorfelelős Kisgyörgy Ágnes motortekercselő technikus. A férfi és női bemondó Balázs Árpád és Ráduly Ildikó mérnöknő. A zenei szerkesztő Bálint Árpád almérnök. — Állandó rovataink vannak — mondja Kisgyörgy Ágnes. — A naponta kétszer sugározott adás jellege a dolgozók érdeklődésének, igényeinek megfelelően alakult ki. Heti politikai összefoglaló, jogi tanácsadó, tervteljesítési és munkavédelmi kérdések, orvosi tanácsadás, hétvégi kirándulásra ösztönző útikalauz, sporthírek, a mozi-tévé-színház műsorának az ismertetése és a lapszemle mellett legkedveltebb rovatunk, az Udvarhelyt és környékét ismertető — művelődéstörténeti jellegű — Szülőföldem című sorozat biztosítja a rádióállomás sikerét, na meg a szilveszteri műsor. A vidám, tréfás, nevelő szándékú kabarét többször is meg kellett ismételnünk, közkívánatra. — A postaláda és kívánságzene sem mellőzendő — veti közbe Balázs Árpád. — Naponta találkozunk a dolgozók véleményével. A helyi rádióadásnak addig van sikere, személyiségformáló ereje, amíg összhangban van a dolgozók kívánalmaival. „Itt a Gábor Áron rádiósítási állomás — mondja be a kedves női hang. — Jó reggelt kívánunk... — szólal meg a vállalat minden részlegén a várva várt adás bevezető szövege. Igen, a technika! — leltározom századunk előnyeit, de csakhamar leint a tapasztalat. Nem a technika, az emberség szava ez, a munkásdemokrácia mindennapi megnyilvánulása, jó közérzetünk nem apadó forrása. Hadnagy Sándort nehéz szóra bírni. A szerénység rendszerint megköti a vállalati dolgozók nyelvét, ha saját munkásságukról kell beszélniük. Csak akkor engednek fel, ha a közösség érdekeiről esik szó. Szívesen vall Hadnagy Sándor is a vállalat történetéről készített ötvenperces, több mint négyszáz diakép-sorozatáról, akárcsak a tízéves munka eredményeként létrehozott munkavédelmi diakép-sorozatáról. De ahhoz már a kollégák biztatása kell, hogy a művelődési ház fotóklubjában kifejtett tevékenységéről is beszámoljon. — Ehető és mérges gombák címmel bemutatott diaporámám nyolcvanhét gombafajtát mutat be. Négy év gyűjtőmunkájának az eredményét tárolja. Több helyi vállalat, udvarhelyi és keresztúri iskola vette hasznát. A Virágnak virága, a Vivaldi Évszakok című szimfonikus költeményével kísért diaporáma a környék tavasztól őszig virágzó növényfajtáit mutatja be. Tervei felől érdeklődöm. — Most készítem a jégkristályok Világába vezető A jég világa című sorozatomat. Lehet, hogy szubjektív felfogású — mondja —, de nekem nagyon kedves... Nekem is, látatlanban is. Hiszen esztétikai élményt nyújtó diavetítései a természetbarátok körét szélesíti, munkavédelmi és vállalattörténeti fogantatású munkái pedig a város szocialista iparának és dolgozóinak az érdekeit szolgálják. A vállalat igazgatója, Petres Gyula vezeti az udvarhelyi műszaki értelmiségiekből alakult Technikusok Házát. A korszerű műveltségeszmény megtestesülését kell látnunk a művészetek és a technika világában egyaránt jártas, alkotó szellemű dolgozók megannyi megnyilvánulásában. A municípiumi szakszervezetek tanácsának a titkára, Máthé Ildikó a vállalati szinten rendezett Művelődési Napok jelentőségéről tájékoztat. A Tehnoutilaj vállalat, a matricagyár, a fa- és forgácslemezgyár, a cérnagyár és a bútorgyár évek óta színvonalas művelődési napokat rendez. Az elmúlt évben a készruhagyár ünnepelte kultúrműsorral egybekötve fennállásának 35. évfordulóját. A vállalatokon belül zajló mozgalmas kultúrtevékenység, valamint a technikusok házában tömörülő műszaki értelmiség értékes munkássága vázolja fel Székelyudvarhely művelődési térképére a jövőt. A Technikusok Háza — Petres Gyula mérnöknek, a Tehnoutilaj vállalat igazgatójának a vezetésével — a vállalati szinten működő mérnökök és technikusok bizottságának a tevékenységét hozza összhangba. Színvonalas előadások és közérdekű filmvetítések jelzik a municípium műszaki fejlődésének a körvonalait, azokat az időszerű problémákat, melyeket gyakorlatilag is megold Hargita megye fejlett ipari centruma. — Hadd idézzünk emlékezetünkbe néhány témát az elhangzott előadások közül — lapoz bele mindentudó füzetébe Máthé Ildikó. — Mérnökök, technikusok és mesterek tartják a közérdeklődésre számottartó előadásokat. A készruhagyár, a matricagyár, a bútorgyár, a Tehnoutilaj vállalat és más jelentős ipari egységek időszerű, a XIII. pártkongreszszus irányelv-tervezetében felvázolt kérdések kerülnek megvitatásra, a Technikusok Házában, mint például: Az informatika szerepe a vállalatok életében, A nettó termelés állandó növelésének módozatai, A minőségi ellenőrzés fontossága, módszerei és eredményei stb. A tervbe vett s részben már megvalósított tapasztalatcserék közül említésre méltóak a következők: A különleges acélok előállításának a technológiai folyamata, melyet a tulceai vasgyárban folytatunk; A műszaki alkotás jelentősége a munkatermelé-ékenység emelése szempontjából című eszmecserét a brassói traktorgyárban tartjuk. A feltaláló- és újítómozgalom hozzájárulása a technológiai folyamatok tökéletesítéséhez, a munkatermelékenység emeléséhez címmel dr. Manea Alexandru bukaresti mérnök tart élőadást. Ez a munkásklub a forradalmi-politikai és elmélyült szakmai nevelés igazi hajléka. Népszerűsége, látogatottsága révén idősebb és fiatal munkások, technikusok és mérnökök valóban megtalálják itt mindazt, ami a szabad idő hasznos és kellemes eltöltéséhez szükséges, politikai és általános műveltségi látókörük tágítását, szakmai képzettségük elmélyítését szolgálja. Csire Gabriella KÉPZŐMŰVÉSZET „NEOLITIKUS“ KISSZOBROK IS CSEREPEK Fét hónappal ezelőtt a Csíkszeredai kerámiaközpont termékeinek ismertetése kapcsán arról írogattam, hogymilyen termékeny ötleteket ad a mai alkotókedvnek is a régi formák tanulmányozása, s mai szemmel, mai tudással való újjáélesztése. Ám azt is bevallottam, hogy szubjektíve menynyire sajnálom: ez az újraélesztő kedv rendszerint megáll a történelmi kor különböző nagy stílusáramlatainál, és nem nyúl vissza az ősi, történelem előtti idők agyagmívességéhez, avagy, ha úgy tetszik, kerámiaművészetéhez. Mert azok az ősi, teljesen dísztelen, tovább nem tömöríthető és nem egyszerűsíthető kis edények nyújtják a mai szemlélőnek a forma legtisztább örömét. .. És íme, most egy fiatal, művészi pályáján az első lépéseket tevő szobrászművész, Kun György, Kolozsvár-Napocán rendezett bemutatkozó kiállításán szobrászati (kisplasztikai) anyaga körítéséül a csiszolt kőkorszak (neolitikum) nyelvén fogalmazott cserépedényeket, apró korsókat, kancsókat, tálacskákat állított ki. És ez az egész — hadd ragadtasson túlzásra a meglepetés öröme — kimondhatatlanul üdítően hat. Szó sincs arról, hogy a fiatal művész egyszerűen a múzeumi tárlókban látható ősi edények utánzatait gyártja. Ennél többet tesz, mert felfedez, közelhoz, a mai életbe illeszt egy ősi formavilágot, amely egyszerre hirdeti az ésszerűség és a kézmíves munka örömének diadalát. Csak remélni tudjuk, hogy egyrészt példáját más keramikusok is követni fogják, másrészt, hogy ő maga is továbbjut, elmélyül a formatömörítés és őszinte felületkialakítás itt megnyitott útján. A kiállítás kerámiarészét azért nevezzük pusztán „körítésnek“, mert a szobrász művészi fejlődése tekintetében a lényeg nyilván mégis a tucatnyi kisszobor — egy-kettő kivételével fémből, többnyire alumíniumból készültek — amelyek viszont szerzőjük modern érdeklődését és tájékozódását dokumentálják, mégis úgy, hogy régi korok híres ötvöseinek szobrocskáit is eszünkbe juttatják. Kun György különben még nem végzett főiskolát; néhány éve a kolozsvári bútorgyár számára készít faragványokat stílbútorokhoz; a szobrászat műfogásaiba pedig Gergely István szobrászművész pártfogó irányítása vezette be. A kisszobrok a groteszk alakocskák, aprófejű, „bogárkoponyájú“, vagy ahogy mondják, „gyufafejű“ emberkék, rendszerint óriási végtagokkal, főleg többszörös arányú esetlen kezekkel. A néző láttukra arra, gondol, hogy a fiatal művészt ■ lenyűgözték Henry Moore késői korszakának szobrai, az a mód, ahogy a tömegből kibontani próbálja „a belső energiák pozitív és negatív alakzatait“, avagy, hogy Alberto Giacometti példája is vonzza: hogyan lehet eljutni a kőkori idolumokból a szürrealisztikus ízű plasztikához, s talán más példaképeket is említhetnének mások. A lényeg azonban itt sem a követésen, a minta utánzásán van, hanem azon, ahogy a követett mintán átüt a szobrász egyéni formázókedve, őszinte kedélye, amely megmenti munkáit attól, hogy a fenyegető morbiditás, az öncélú torzítási ötletek felé elhajoljanak, valami életerős derű és kíváncsiság üt át e szobrokon, kíváncsiság a formák kimeríthetetlen lehetőségei és az életről, a lét végtelen megnyilatkozási formáiról szóló üzeneteik iránt. Úgy véljük, egy érdekes alkotói pálya nyitánya e kis feiállítás. Szőcs István KÖZÉLET Plenáris ülést tartott a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének Tanácsa és jelentést vitatott meg, illetve hagyott jóvá arról, milyen feladatok hárulnak a szövetkezeti mezőgazdasági egységekre és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megyei szövetségeire az RKP XIII. kongresszusának irányelv-tervezete fényében. A plénum részvevői kifejezték fenntartás nélküli csatlakozásukat az RKP KB plenáris ülésének ahhoz a határozatához, hogy a xvi. pártkongresszuson Nicolae Ceausescu elvtársat válasszák újra a Román Kommunista Párt legmagasabb főtitkári tisztségébe. Ez az újraválasztás ugyanis szilárd biztosíték a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése és a haza kommunizmus felé haladása nagyszerű művének sikeres folytatására. Úgyszintén határozatot fogadtak el a parasztság, az összes falusi dolgozók részvételéről az 1984. éves terv és az egész ötéves terv, az 1966—1990-es ötéves tervre szóló és távlatilag 2000-ig terjedő nagyszerű célkitűzések példás megvalósításában. A jelenlevők hatalmas lelkesedéssel táviratot intéztek NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz, a Román Kommunista Párt főtitkárához, Románia Szocialista Köztársaság elnökéhez. A távirat egyebek között így hangzik: A plénum részvevői az ön értékes termésnapi útmutatásai birtokában, mélyen tisztelt főtitkár elvtárs, intézkedéseket szabtak meg, biztosítva a rekordhozamokat a belterjes termesztésre szánt földterületeken, a szövetkezeti mezőgazdaság 1985. évi összes tervfeladatainak teljesítését, illetve túlszárnyalását, mezőgazdaságunk további fejlődését az összes hozamok szüntelen növelése útján, a nemzetgazdaság és a dolgozók bőséges élete szükségleteinek mind nagyobb mérvű fedezését. Biztosítjuk, hőn szeretett és tisztelt főtitkár elvtárs, hogy az ön nagyszerű példáját, lankadatlan munkásságának és forradalmi odaadásának nagyszerű példáját követve, mindent megteszünk a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusa irányelveinek, pártunk bel- és külpolitikájának, az új agrárforradalom célkitűzéseinek megvalósításáért, a mezőgazdaság fejlesztéséért, drága hazánk, Románia Szocialista Köztársaság további felvirágoztatásáért, a haladás és a civilizáció újabb csúcsainak meghódításáért. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. évfordulója alkalmából megkezdődtek a Szovjet Kultúra Napjai. . Csaknem két héten át a fővárosban és vidéken kulturális rendezvényekre kerül sor neves művészegyüttesek, közöttük a Moszkvai Állami Filharmónia kamarazenekara, a Szovjet Balett Csillagai művészcsoport, a Pjatnyickij ének- és táncegyüttes, a litván vonósnégyes közreműködésével. Szintén a rendezvények keretében találkozók lesznek a szomszédos és baráti ország kulturális és művészeti dolgozóival, kiállítást rendeznek kortárs szovjet festőművészek alkotásaiból, megtartják a szovjet könyv- és hanglemez dekádját, a szovjet filmnapokat. A Szovjet Kultúra Napjai megnyitó ünnepségére a bukaresti Román Operában került sor. Ott volt Nicolae Constantin, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a kormány első miniszterének helyettese, Suzana Gâdea, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács elnöke, a Külügyminisztérium, a Román—Szovjet Baráti Társaság vezetősége képviselői, művészeti és kulturális dolgozók, népes közönség. Jelen volt J. M. Tyazselnyikov, a Szovjetunió bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja, valamint az ez alkalomból hazánkban tartózkodó szovjet kulturális küldöttség. Tamara Dobrih, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács alelnöke és P. I. Sabanov, a Szovjetunió művelődésügyi miniszterhelyettese rövid beszédben hangsúlyozta, hogy a Szovjet Kultúra Napjai ismételten tanúsítják Románia és a Szovjetunió együttműködését, hozzájárulnak népeink szellemi kincseinek kölcsönös jobb megismertetéséhez a két ország kapcsolatainak összességét jellemző barátság, kölcsönös tisztelet és nagyrabecsülés jegyében. Ezután a Moszkvai Állami Filharmónia kamarazenekara, Viktor Tretyakov, az OSZSZSZK népművésze vezényletével, és a Szovjet Balett Csillagai művészcsoport zenés-táncos összeállítást mutatott be. ELŐRE Labdarúgó C-osztály Három csoport kivételével szoros küzdelem az élen Kilenc forduló után (az V. és XII. csoportban , tegnap játszották le a hétközi, X. fordulót) általában nagyon szoros a küzdelem labdarúgásunk harmadosztályú bajnokságában. Akad példa, hogy kettes, sőt hármas holtversenyben állnak a „dobogósok“, s a kiesők háza táján is sok esetben ugyancsak a gólarány dönti el a rangsort. Mi több, az I. csoportban például az éllovas (ok) csak 4 ponnttal ugrott (ugrottak) meg a kieséssel egyenlő 15. helyet elfoglaló Iași-i TEPRO csapatától, amely 7 pontot szerzett a lehetséges 18-ból. A szoros küzdelem alól kivétel a VII., VIII. és X. csoport, az előbbi kettőben az első helyezettek már 5 ponttal húztak el üldözőiktől, de páholyban érezheti magát — egyelőre — a Máramarosszigeti CIL is, előnye ugyanis 4 pont. A csoportok sorrendjében a „dobogósok“ a következők: • I. csoport: 1. Savinesti-i Belonul — 11 pont, 2. Pascani-i Siretul — 11 pont, 3. Buceceai Electro — 11 pont • II. csoport: 1. Vaslui-i Mecanica — 14 pont, 2. Bacaul Aripile — 13 pont, 3. Buhusi-i Textila — 12 pont • III. csoport: 1. Tulceai Delta— 13 pont, 2. Medgidiai IMU — 12 pont, 3. Konstancai Portal — 12 pont • IV. csoport: 1. Calarasii Dunarea — 13 pont, 2. Oltenitai ?N — 12 pont, 3. Nehoiui Carpa(i — 11 pont, 4. Buzaui Chimia — 11 pont • V. csoport: 1. Bukaresti Danubiana — 14 pont, 2. Bukaresti ICSIM — 13 pont, 3. Szinajai Carpati — 12 pont • VI. csoport: 1. Cimpulungi Muscelul — 14 pont, 2. Gaesti i Chimia — 11 pont, 3. Zimniceai Dunarea — 11 pont, 4. Rosiorii Textila — 11 pont • VII. csoport: 1. Craiovai Electroputere — 16 pont, 2. Craiovai Constructorul — 11 pont, 3. Sadui Metalurgistul — 10 pont, 4. Orgovai Dserna — 10 pont • VIII. csoport: 1. Boksányi Métálus — 15 pont, 2. Szentmártoni Obilici — 10 pont, 3. Karánsebesi CSM — 10 pont • IX. csoport: 1. Szalontai Recolta — 14 pont, 2. Nagyváradi Infrafirea — 13 pont, 3. Sarmasági Minerul — 12 pont • X. csoport: 1. Máramarosszigeti CIL — 16 pont, 2. Marosvásárhelyi Metalotehnica — 12 pont, 3. Radnai Minerul — 12 pont • XI. csoport: 1. Parosényi Minerul — 14 pont, 2. Ocna Sibiului- Unirea — 12 pont, 3. Orastiei Mecanica — 11 pont • XII. csoport: 1. Székelyudvarhelyi Progresul — 16 pont, 2. Kézdivásárhelyi Malul — 13 pont, 3. Brassói ICIM — 12 pont. E csoportban vasárnap a Kézdivásárhelyi Metalul 2—1-re győzte le a B-osztályból a nyárelőn búcsúzott Fogarasi Nitramániát, egy újabb Hargita megyei rangadón pedig a Balánbányai Minerul egy góllal (1—0) múlta felül a Gyergyószentmiklósi Viitorult. AKAR-E AZONNAL SZEMÉLYGÉPKOCSIHOZ JUTNI? A NAGY NYEREMÉNYEK SORSJEGYE (Korlátozott különsorozat) ezt a lehetőséget kínálja önnek is. A LottoPronosport ügynökségek és a vándorárusok országszerte várják önt is ezekben a napokban. Nyerhet: • DACIA 1300-as és OLTCIT SPECIAL SZEMÉLYGÉPKOCSIT • JELENTŐS PÉNZÖSSZEGET PRÓBÁLJON SZERENCSÉT, NAGY NYEREMÉNYEK BIRTOKÁBA JUTHAT AZ ÚJ SOROZAT SEGÍTSÉGÉVEL. (1159) Apróhirdetéseket és reklámokat felvesz a bukaresti Scinteia Kiadó Hirdetőügynöksége (Agent ia de publicitate Editura Scinteia, Bucure$ti, str. 13 Decembrie nr. 24, sector 6., cod 70 709, cont BN SMB 95 108, cont 4510, 6.350., Bucure$ti, telefon 14 15 16 és 16 79 45).