Előre, 1984. november (38. évfolyam, 11486-11511. szám)

1984-11-01 / 11486. szám

2 Villanófény Vidám hétvége (Imreh S. István felvétele) November 1., csütörtök IV. évnegyed XI. Hónap Az évből eltelt: 306 nap Hátra van még: 60 nap Napkelte: 6.52 Napnyugta: 17.05 Holdkelte: 11.32 Holdnyugta: 0 SZÉP, DE HŰVÖS IDŐ A Meteorológiai és Hidroló­giai Intézet jelenti: Általában szép idő, változó felhőzettel, inkább derült égbolttal az or­szág legnagyobb részében. Mérsékelt, helyenként meg­élénkülő északkeleti szél a délkeleti vidékeken 45 kilo­méter óránkénti sebességig. Éjszakai hőmérséklet mínusz 4 és plusz 6 fok között, nappali emelkedő irányzattal a domb­vidékeken 10—20 fok között. TÉVÉ CSÜTÖRTÖK, I. műsor: 15.00 Telex; 15.05 Ember és egészség; 15.20 Dokumentum­film; 15.35 Ifjúsági stúdió; 20.00 Híradó (R­ SZ); 20.20 Az egész ország köszönti a Ro­mán Kommunista Párt XIII. kongresszusát; 20.35 Újabb ál­mok, újabb tettek — zenés­irodalmi összeállítás a maros­­vásárhelyi Filharmónia kóru­sa és a Nemzeti Színház mű­vészei közreműködésével; 21.00 Az építőtelep — a forra­dalmi munka és nevelés nagy­szerű iskolája; 21.20 Ifjúsági játékfilm (SZ); 22.00 Irodal­mi-művészeti szemle; 22.20 Híradó (R. SZ). Megjelent Keller Emese Névtelen levél — Pedig innen jött, a maguk vállalatától. CSÜTÖRTÖKI KRÓNIKA Akiktől sokan tanulhatnának... S­egítsen már lelkem, hogy­­ feltegyem ezt az iszá­­kot, nehéz na, erőst nehéz. Helyet csináltam az ülésen és Erzsi néni leült. Az átalvetővé átalakított piaci bevásárló alkal­matosságok, amelyeket féltve-vi­­gyázva lábához helyezett, tele voltak paszullyal, almával, akár az olyan rakott szekér, amelyre már egyetlen villa széna sem fér fel. Erzsi néni a számára nagy megerőltetés után néhányszor még nehezen vette a lélegzetet, aztán megpihent, arca nyu­­godtá vált, huncutul nézett rám, utazótársára, s szája máris ne­vetésre húzódott. Ez az arc mo­sollyal kel és fekszik — feltéte­leztem magamban —, másként elképzelhetetlen lenne, hogy az öreg, megrokkant teste ilyen ránc­­talan, rózsapiros arcával hazud­tolja meg önmagát. Néztem és nem tudtam betelni vele. Kedves tekinteténél csak szava,­ mesélő kedve volt ízesebb ... — Nyolcvanhat­­esztendős va­­gyok, ne vegye hát rossz néven, hogy segédkezéhez folyamod­tam. Egészséges vagyok, eszem, amennyi nekem kell, a munkát bírom, dolgozom is napestig. Ilyenkor, hétvégén felpakolom a piacoláshoz valókat és megyek be ide a legközelebbi városvé­­gére, abba a nagy új városba, na hogy is hívják csak? — Monostorra. — Oda, oda, eladom a por­tékát s aztán, ha nem lesz késő, még leszaladok odaát a másik­ba, ahol az unokám lakik, meg­nézem őket és juttatok egy-egy almát a dédunokának. Várnak ők engem, tudom én. Megszok­­ták, hogy megyek, és sohase üres kézzel... — Erzsi néni nem tudna meglenni anélkül a pár lej nél­kül, amit a piacon eladott áruért kap, érdemes cipekedni? ■— Meglenni éppen meg tud­nék, de bár öreg vagyok, a pénzt én is szeretem, ha van. Ami pedig meglett, megtermett, azt nem hagyhatom kárba vesz­ni, viszem én, amíg csak tudom, amíg mozogni tudok. Egyedül nem tudnám elhasználni, mások­nak meg lehet, hogy szükségük van reá, vagy éppen nélkülözik. Maga talán otthagyná a kertjé­ben, ha lenne, csak mert az iszák nehéz?! Nem tudom. Csak azt tudom, hogy a nyolcvanhat esztendős, negyven éve özvegy Kőműves C. Erzsébettől, a Kolozs megyei szentlászlóiok Erzsi nénijétől so­kan tanulhatnánk munkaszere­­tetet, kötelességérzetet, ember­­szeretetet. Valósággal sugárzik mindez belőle, mint az áldott napfény; nem nézi kire ontja, szórja két kézzel, mert van ből­viben ... — Nálunk járt? — törte meg a váratlanul beállt csendet. — Na, a falunkhoz mit szól? Szép­­ugy-e? Szép, nagyon szép, mondtam volna, de erre Erzsi néni már szedelőzködni kezdett. Időbe telt, míg az átalvető ismét há­tára került, az ajtóhoz jutott, nem szereti, ha a sofőrnek miat­­ta kell várakoznia, az is ember, siet haza ... Mire felocsúdtam, már a jár­­dán botladozott az erejét meg­­halódó teher súlya alatt és így nem­ mondhattam meg, hogy Szentlászlón sok szépet és jót láttam, de a legszebb a vele való találkozás volt... Barabás Gizella ■ Felsőbányán új automata távbeszélő központ kezdte meg működését, amely 4000 előfi­zető kiszolgálását teszi lehe­tővé. Az épületben postahiva­tal, CEC-kirendeltség műkö­dik, városi és interurbán te­lefonfülkék vannak. Felsőbá­nya távhívó száma: 994. ■ A közelgő pártkongresz­­szus köszöntésére a berettyó­­széplaki (Bihar megye) kő­olajbányászok októberben 11 kutat adtak át a termelésnek és az esztendő végéig további 20 szondát fejeznek be, túl­szárnyalva az utolsó negyed­évi előirányzatokat. ■ Vörösacélon, a kohászati vállalatban üzem­behelyezték az évi 25 000 tonna teljesítmé­nyű vékony bádogot és fém­szalagot gyártó új hideg­hen­gerművet. KAPHATÓ AZ 1985-ÖS ELŐRE NAPTÁR Természetes környezetünk alapos megismerését, Szöve­vényes titkainak, törvénysze­rűségeinek felfedését segíti Dr. Bartha Margit Kedven­ceink a rács mögött (Élet a zooban) c. tanulmánya és Kiss J. Botond A Duna-delta Holnapja ma kezdődik c. ké­pes beszámolója. Megtudjuk belőlük, hogy: • mióta létezik állat­kert • unatkoznak-e a zoo lakói? • mivel jár a szabadság tartós elveszté­se • szelidíthető-e a vad­állat? • Zoo és ökológiai tudat • milyen tesz a Del­ta 1990-ben? • miért ká­ros a szervezetlen deltas turizmus? • Az 1985-ös Előre Naptár 208 lapon, 18 lejes áron ke­rült forgalomba az egész or­szágban. ■ A nagyváradi Telepreci­zia kisipari szövetkezet meg­kezdte a multifunkcionális jel­zőlámpák gyártását, s vissza­nyert műanyagból havonta 5000 darabot készít az új ter­mékből. MUNKÁSKLUB -A FORRADALMI NEVELÉS HAJLÉKA A székelyudvarhelyi Gábor Áron munkásklub épületét ezen a nyáron korszerűsítet­ték. Díszterme, ragyogó par­kettje, szép csempekályhái, sok ezer kötetes könyvtára és szórakoztató játékokra al­kalmas klubhelyisége a Teh­­noutilaj vállalat dolgozóinak a második otthona. Itt próbál­nak a vállalat műkedvelő e­­gyüttesei, állítanak ki amatőr képzőművészei. Pázsitos ud­varán ősszel Itt vernek sátra­kat a szüreti bál mintegy ezer résztvevője számára, miután a hagyományos népünnepély leglátványosabb jelenete is lezajlott, a népviseletbe öltö­zött fiúk és leányok ötven ló­val és hat szekérrel való fel­vonulása. Balázs Árpád szerszámké­szítő szakmunkás irányítja a klubot, ő a vállalat kultúrfele­­lőse, aki a munkatársaiból ala­kult színjátszó csoportot veze­ti, a klub rádiósítási központ­jának bemondója, a szilvesz­teri műsor összeállítója, köz­kedvelt bemondója, ugyanak­kor a Népszínház tagja. Balázs Árpáddal, Kovács Imrével, a vállalat szakszer­vezeti elnökével és Széllyes Gyulával, a politikai nevelés és a szocialista művelődés vál­lalati tanácsának az elnökével beszélgetek a nagyüzem mű­velődési életéről. — A jövő évben ünnepel­jük — mondja Kovács Imre — a vállalat fennállásának, pár­tunk iparosítási politikája e nagy megvalósításának a 35. évfordulóját. Belelapozok a monográfiá­ba, megnézem a vállalat gyártmányaiból rendezett ki­állítást és diasorozaton meg­örökített fejlődéstörténetét. „A város északkeleti részén, a Nagy-Küküllő jobb partján három korszerű üzem műkö­dik az új ipartelepen — olva­som a monográfia bevezető sorait. — Hosszú, tágas csar­nokok hívják fel a figyelmet a város felől érkezve, s egy korszerű fémfeldolgozó üzem, a Tehnoutilaj. A vállalat vál­tozatos és jó minőségű termé­kei országszerte ismertek. A szövetkezetből felcseperedett vállalat rakta le Székelyud­varhelyen a korszerű fémfel­dolgozás alapjait. Arról az iparágról van szó, amely a ré­gi kisváros jellegét pezsgő élettel telítette, vonzóvá tette.“ Amikor ismerkedtem az üzemmel, alkalmam volt látni a tágas csarnokokat, a három­százharminc helyes otthont, és a korszerű étkezdét. A mező­­gazdasági és élelmiszeripari berendezéseket és gépeket gyártó vállalat dolgozói java­részt fiatalok. Huszonhat év az átlagos életkor és, amint ké­sőbb megtudtam, több mint ezer a KISZ-tagok száma. Bi­zonyára ez az ifjúi lendület magyarázza a vállalat mozgal­mas, változatos művelődési életét. A Megéneklünk, Románia fesztiválra több műkedvelő együttesük nevezett be: a férfi dalcsoport, a népi tánccsoport, a népi együttes, a színjátszó kör, a művészeti brigád, a rock-zenekar és a szólisták, a népdalénekesek, táncosok, a népi hangszereken játszó dol­gozók. Az alkotókörök tagjai festők, faragók, fotósok, rézdomborítók stb. — is szép számmal jelentkeztek az ötö­dik országos fesztiválon. — A rádiósítási állomás eb­ben az évben indult be — mondja Széllyes Dénes —, öt­venezer lejes befektetéssel. De már élni se tudnánk a reggel és délben sugárzott műsorok nélkül. Modern berendezés fogad,­ mintha csak „valódi“ stúdió­ban lennék. A műsorfelelős Kisgyörgy Ágnes motorteker­cselő technikus. A férfi és női bemondó Balázs Árpád és Rá­­duly Ildikó mérnöknő. A ze­nei szerkesztő Bálint Árpád almérnök. — Állandó rovataink van­nak — mondja Kisgyörgy Ág­nes. — A naponta kétszer su­gározott adás jellege a dolgo­zók érdeklődésének, igényei­nek megfelelően alakult ki. Heti politikai összefoglaló, jo­gi tanácsadó, tervteljesítési és munkavédelmi kérdések, or­vosi tanácsadás, hétvégi ki­rándulásra ösztönző útikalauz, sporthírek, a mozi-tévé-szín­­ház műsorának az ismertetése és a lapszemle mellett legked­veltebb rovatunk, az Udvar­helyt és környékét ismertető — művelődéstörténeti jellegű — Szülőföldem című sorozat biztosítja a rádióállomás sike­rét, na meg a szilveszteri mű­sor. A vidám, tréfás, nevelő szándékú kabarét többször is meg kellett ismételnünk, köz­kívánatra. — A postaláda és kívánság­zene sem mellőzendő — veti közbe Balázs Árpád. — Na­ponta találkozunk a dolgozók véleményével. A helyi rádió­adásnak addig van sikere, személyiségformáló ereje, a­­míg összhangban van a dolgo­zók kívánalmaival. „Itt a Gábor Áron rádiósí­­tási állomás — mondja be a kedves női hang. — Jó reggelt kívánunk... — szólal meg a vállalat minden részlegén a várva várt adás bevezető szö­vege. Igen, a technika! — lel­tározom századunk előnyeit, de csakhamar leint a tapasz­talat. Nem a technika, az em­berség szava ez, a munkásde­­mokrácia mindennapi meg­nyilvánulása, jó közérzetünk nem apadó forrása. Hadnagy Sándort nehéz szó­ra bírni. A szerénység rend­szerint megköti a vállalati dol­gozók nyelvét, ha saját mun­kásságukról kell beszélniük. Csak akkor engednek fel, ha a közösség érdekeiről esik szó. Szívesen vall Hadnagy Sándor is a vállalat történetéről ké­szített ötvenperces, több mint négyszáz diakép-sorozatáról, akárcsak a tízéves munka e­­redményeként létrehozott munkavédelmi diakép-soroza­táról. De ahhoz már a kollé­gák biztatása kell, hogy a mű­velődési ház fotóklubjában kifejtett tevékenységéről is be­számoljon. — Ehető és mérges gombák címmel bemutatott diaporá­­mám nyolcvanhét gombafaj­tát mutat be. Négy év gyűjtő­munkájának az eredményét tárolja. Több helyi vállalat, udvarhelyi és keresztúri isko­la vette hasznát. A Virágnak virága, a Vivaldi Évszakok című szimfonikus költemé­nyével kísért diaporáma a környék tavasztól őszig virág­zó növényfajtáit mutatja be. Tervei felől érdeklődöm. — Most készítem a jégkris­tályok Világába vezető A jég világa című sorozatomat. Le­het, hogy szubjektív felfogású — mondja —, de nekem na­gyon kedves... Nekem is, látatlanban is. Hiszen esztétikai élményt nyújtó dia­vetítései a termé­szetbarátok körét szélesíti, munkavédelmi és vállalattör­téneti fogantatású munkái pedig a város szocialista ipa­rának és dolgozóinak az érde­keit szolgálják. A vállalat igazgatója, Petres Gyula vezeti az udvarhelyi műszaki értelmiségiekből ala­kult Technikusok Házát. A korszerű műveltségeszmény megtestesülését kell látnunk a művészetek és a technika vi­lágában egyaránt jártas, al­kotó szellemű dolgozók meg­annyi megnyilvánulásában. A municípiumi szakszerve­zetek tanácsának a titkára, Máthé Ildikó a vállalati szin­ten rendezett Művelődési Na­pok jelentőségéről tájékoztat.­­ A Tehnoutilaj vállalat, a matricagyár, a fa- és forgács­lemezgyár, a­ cérnagyár és a bútorgyár évek óta színvona­las művelődési napokat ren­dez. Az elmúlt évben a kész­ruhagyár ünnepelte kultúrmű­sorral egybekötve fennállásá­nak 35. évfordulóját. A válla­latokon belül zajló mozgalmas kultúrtevékenység, valamint a technikusok házában tömörülő műszaki értelmiség értékes munkássága vázolja fel Szé­kelyudvarhely művelődési tér­képére a jövőt. A Technikusok Háza — Petres Gyula mérnöknek, a Tehnoutilaj vállalat igazgató­jának a vezetésével — a válla­lati szinten működő mérnökök és technikusok bizottságának a tevékenységét hozza össz­hangba. Színvonalas előadá­sok és közérdekű filmvetíté­sek jelzik a municípium mű­szaki fejlődésének a körvona­lait, azokat az időszerű prob­lémákat, melyeket gyakorla­tilag is megold Hargita megye fejlett ipari centruma. — Hadd idézzünk emlékeze­tünkbe néhány témát az el­hangzott előadások közül — lapoz bele mindentudó füzeté­be Máthé Ildikó. — Mérnökök, technikusok és mesterek tart­ják a közérdeklődésre számot­­tartó előadásokat. A készruha­gyár, a matricagyár, a bútor­gyár, a Tehnoutilaj vállalat és más jelentős ipari egységek időszerű, a XIII. pártkongresz­­szus irányelv-tervezetében fel­vázolt kérdések kerülnek megvitatásra, a Technikusok Házában, mint például: Az in­formatika szerepe a vállalatok életében, A nettó termelés ál­landó növelésének módozatai, A minőségi ellenőrzés fontos­sága, módszerei és eredmé­nyei stb. A tervbe vett s rész­ben már megvalósított tapasz­talatcserék közül említésre méltóak a következők: A kü­lönleges acélok előállításának a technológiai folyamata, me­lyet a tulceai vasgyárban folytatunk; A műszaki alkotás jelentősége a munkatermelé-é­kenység emelése szempontjá­ból című eszmecserét a bras­sói traktorgyárban tartjuk. A feltaláló- és újítómozgalom hozzájárulása a technológiai folyamatok tökéletesítéséhez, a munkatermelékenység eme­léséhez címmel dr. Manea Alexandru bukaresti mérnök tart élőadást. Ez a munkásklub a forra­dalmi-politikai és elmélyült szakmai nevelés igazi hajlé­ka. Népszerűsége, látogatott­sága révén idősebb és fiatal munkások, technikusok és mérnökök valóban megtalál­ják itt mindazt, ami a szabad idő hasznos és kellemes eltöl­téséhez szükséges, politikai és általános műveltségi látókö­rük tágítását, szakmai kép­zettségük elmélyítését szolgál­ja. Csire Gabriella KÉPZŐMŰVÉSZET „NEOLITIKUS“ KISSZOBROK IS CSEREPEK Fét­ hónappal ezelőtt a Csík­szeredai kerámiaközpont ter­mékeinek ismertetése kapcsán arról írogattam, hogy­­milyen termékeny ötleteket ad a mai alkotókedvnek is a régi for­mák tanulmányozása, s mai szemmel, mai tudással való új­jáélesztése. Ám azt is bevallot­tam, hogy szubjektíve meny­nyire sajnálom: ez az újra­élesztő kedv rendszerint meg­áll a történelmi kor különböző nagy stílusáramlatainál, és nem nyúl vissza az ősi, törté­nelem előtti idők agyagmíves­­ségéh­ez, avagy, ha úgy tetszik, kerámiam­űvészetéhez. Mert a­­zok az ősi, teljesen dísztelen, tovább nem tömöríthető és nem egyszerűsíthető kis edé­nyek nyújtják a mai szemlélő­nek a forma legtisztább örö­mét. .. És íme, most egy fiatal, mű­vészi pályáján az első lépése­ket tevő szobrászművész, Kun György, Kolozsvár-Napocán rendezett bemutatkozó kiállí­tásán szobrászati (kisplaszti­kai) anyaga körítéséül a csi­szolt kőkorszak (neolitikum) nyelvén fogalmazott cserép­edényeket, apró korsókat, kan­csókat, tálacskákat állított ki. És ez az egész — hadd ragad­tasson túlzásra a meglepetés öröme — kimondhatatlanul üdítően hat. Szó sincs arról, hogy a fiatal művész egyszerűen a múzeumi tárlókban látható ősi edények utánzatait gyártja. Ennél töb­bet tesz, mert felfedez, közel­hoz, a mai életbe illeszt egy ősi formavilágot, amely egy­szerre hirdeti az ésszerűség és a kézmíves munka örömének diadalát. Csak remélni tudjuk, hogy egyrészt példáját más keramikusok is követni fog­ják, másrészt, hogy ő maga is továbbjut, elmélyül a forma­tömörítés és őszinte felületki­alakítás itt megnyitott útján. A kiállítás kerámiarészét a­­zért nevezzük pusztán „körí­tésnek“, mert a szobrász mű­vészi fejlődése tekintetében a lényeg nyilván mégis a tucat­nyi kisszobor — egy-kettő ki­vételével fémből, többnyire alumíniumból készültek — a­­melyek viszont szerzőjük mo­dern érdeklődését és tájékozó­dását dokumentálják, mégis úgy, hogy régi korok híres öt­vöseinek szobrocskáit is e­­szü­nkbe juttatják. Kun György különben még nem végzett főiskolát; néhány éve a kolozsvári bútorgyár szá­mára készít faragványokat stíl­bútorokhoz; a szobrászat mű­fogásaiba pedig Gergely Ist­ván szobrászművész pártfogó irányítása vezette be. A kis­­szobrok a groteszk alakocs­­kák, aprófejű, „bogárkoponyá­­jú“, vagy ahogy mondják, „gyufafejű“ emberkék, rend­szerint óriási végtagokkal, főleg többszörös arányú eset­len kezekkel. A néző lát­­tukra arra, gondol, hogy a fiatal művészt ■ lenyűgözték Henry Moore késői korsza­kának szobrai, az a mód, ahogy a tömegből kibontani próbálja „a belső energiák po­zitív és negatív alakzatait“, avagy, hogy Alberto Giaco­metti példája is vonzza: ho­gyan lehet eljutni a kőkori idolumokból a szürrealisztikus ízű plasztikához, s talán más példaképeket is említhetnének mások. A lényeg azonban itt sem a követésen, a minta utánzásán van, hanem azon, ahogy a kö­vetett mintán átüt a szobrász egyéni formázókedve, őszinte kedélye, amely megmenti mun­káit attól, hogy a fenyegető morbiditás, az öncélú torzítási ötletek felé elhajoljanak, va­lami életerős derű és kíváncsi­ság üt át e szobrokon, kíván­csiság a formák kimeríthetet­len lehetőségei és az életről, a lét végtelen megnyilatkozási formáiról szóló üzeneteik iránt. Úgy véljük, egy érdekes al­kotói pálya nyitánya e kis fei­­állítás. Szőcs István KÖZÉLET Plenáris ülést tartott a Mező­gazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének Taná­csa és jelentést vitatott meg, illetve hagyott jóvá arról, mi­lyen feladatok hárulnak a szö­vetkezeti mezőgazdasági egysé­gekre és a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek megyei szö­vetségeire az RKP XIII. kong­resszusának irányelv-tervezete fényében. A plénum részvevői kifejezték fenntartás nélküli csatlakozásu­kat az RKP KB plenáris ülésé­nek ahhoz a határozatához, hogy a xvi. pártkongresszuson Nicolae Ceausescu elvtársat vá­lasszák újra a Román Kommu­nista Párt legmagasabb főtitkári tisztségébe. Ez az újraválasztás ugyanis szilárd biztosíték a sok­oldalúan fejlett szocialista tár­sadalom építése és a haza kom­munizmus felé haladása nagy­szerű művének sikeres folytatá­sára. Úgyszintén határozatot fogad­tak el a parasztság, az összes falusi dolgozók részvételéről az 1984. éves terv és az egész öt­éves terv, az 1966—1990-es öt­éves tervre szóló és távlatilag 2000-ig terjedő nagyszerű célki­tűzések példás megvalósításá­ban. A jelenlevők hatalmas lelke­sedéssel táviratot intéztek NICOLAE CEAUSESCU elv­társhoz, a Román Kommunista Párt főtitkárához, Románia Szo­cialista Köztársaság elnökéhez. A távirat egyebek között íg­y hangzik: A plénum részvevői az ön ér­tékes termésnapi útmutatásai birtokában, mélyen tisztelt fő­titkár elvtárs, intézkedéseket szabtak meg, biztosítva a rekord­­h­ozamokat a belterjes termesz­tésre szánt földterületeken, a szövetkezeti mezőgazdaság 1985. évi összes tervfeladatainak tel­jesítését, illetve túlszárnyalását, mezőgazdaságunk további fejlő­dését az összes hozamok szünte­len növelése útján, a nemzet­­gazdaság és a dolgozók bőséges élete szükségleteinek mind na­gyobb mérvű fedezését. Biztosítjuk, hőn szeretett és tisztelt főtitkár elvtárs, hogy az ön nagyszerű példáját, lankadat­lan munkásságának és forradal­mi odaadásának nagyszerű pél­dáját követve, mindent megte­szünk a Román Kommunista Párt XIII. kongresszusa irány­elveinek, pártunk bel- és külpo­litikájának, az új agrárforrada­lom célkitűzéseinek megvalósí­tásáért, a mezőgazdaság fejlesz­téséért, drága hazánk, Románia Szocialista Köztársaság további felvirágoztatásáért, a haladás és a civilizáció újabb csúcsainak meghódításáért. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. évfordulója al­kalmából megkezdődtek a Szov­jet Kultúra Napjai. . Csaknem két héten át a fővá­rosban és vidéken kulturális rendezvényekre kerül sor ne­ves művészegyüttesek, közöttük a Moszkvai Állami Filharmónia kamarazenekara, a Szovjet Ba­lett Csillagai művészcsoport, a Pjatnyickij ének- és táncegyüt­tes, a litván vonósnégyes köz­reműködésével. Szintén a ren­dezvények keretében találkozók lesznek a szomszédos és baráti ország kulturális és művészeti dolgozóival, kiállítást rendeznek kortárs szovjet festőművészek alkotásaiból, megtartják a szov­jet könyv- és hanglemez de­­kádját, a szovjet filmnapokat. A Szovjet Kultúra Napjai megnyitó ünnepségére a buka­resti Román Operában került sor. Ott volt Nicolae Constantin, az RKP KB Politikai Végrehaj­tó Bizottságának tagja, a kor­mány első miniszterének helyet­tese, Suzana Gâdea, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságá­nak póttagja, a Szocialista Mű­velődési és Nevelési Tanács el­nöke, a Külügyminisztérium, a Román—Szovjet Baráti Társaság vezetősége képviselői, művészeti és kulturális dolgozók, népes közönség. Jelen volt J. M. Tyazselnyikov, a Szovjetunió bukaresti nagy­követe és a nagykövetség több tagja, valamint az ez alkalom­ból hazánkban tartózkodó szov­jet kulturális küldöttség. Tamara Dobrih, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács alelnöke és P. I. Sabanov, a Szovjetunió művelődésügyi mi­niszterhelyettese rövid beszédben hangsúlyozta, hogy a Szovjet Kultúra Napjai ismételten tanú­sítják Románia és a Szovjet­unió együttműködését, hozzájá­rulnak népeink szellemi kincsei­nek kölcsönös jobb megismerte­téséhez a két ország kapcsola­tainak összességét jellemző ba­rátság, kölcsönös tisztelet és nagyrabecsülés jegyében. Ezután a Moszkvai Állami Fil­harmónia kamarazenekara, Vik­tor Tretyakov, az OSZSZSZK népművésze vezényletével, és a Szovjet Balett Csillagai művész­­­csoport zenés-táncos összeállí­tást mutatott be. ELŐRE Labdarúgó C-osztály Három csoport kivételével szoros küzdelem az élen Kilenc forduló után (az V. és XII. csoportban , tegnap játszot­ták le a hétközi, X. fordulót) ál­talában nagyon szoros a küzde­lem labdarúgásunk harmadosz­tályú bajnokságában. Akad pél­da, hogy kettes, sőt hármas holt­versenyben állnak a „dobogó­sok“, s a kiesők háza táján is sok esetben ugyancsak a gólarány dönti el a rangsort. Mi több, az I. csoportban például az éllo­vas (ok) csak 4 ponnttal ugrott (ugrottak) meg a kieséssel e­­gyenlő 15. helyet elfoglaló Iași-i TEPRO csapatától, amely 7 pon­tot szerzett a lehetséges 18-ból. A szoros küzdelem alól kivétel a VII., VIII. és X. csoport, az e­­lőbbi kettőben az első helyezet­tek már 5 ponttal húztak el ül­dözőiktől, de páholyban érezheti magát — egyelőre — a Mára­­marosszigeti CIL is, előnye u­­gyanis 4 pont. A csoportok sor­rendjében a „dobogósok“ a kö­vetkezők: • I. csoport: 1. Savinesti-i Be­­lonul — 11 pont, 2. Pascani-i Si­­retul — 11 pont, 3. Buceceai E­­lectro — 11 pont • II. csoport: 1. Vaslui-i Mecanica — 14 pont, 2. Bacaul Aripile — 13 pont, 3. Buhusi-i Textila — 12 pont • III. csoport: 1. Tulceai Delta­­— 13 pont, 2. Medgidiai IMU — 12 pont, 3. Konstancai Portal — 12 pont • IV. csoport: 1. Calarasi­i Dunarea — 13 pont, 2. Oltenitai ?N — 12 pont, 3. Nehoiui Car­­pa(i — 11 pont, 4. Buzaui Chi­mia — 11 pont • V. csoport: 1. Bukaresti Danubiana — 14 pont, 2. Bukaresti ICSIM — 13 pont, 3. Szinajai Carpati — 12 pont • VI. csoport: 1. Cimpulungi Mus­­celul — 14 pont, 2. Gaesti­ i Chi­­mia — 11 pont, 3. Zimniceai Du­narea — 11 pont, 4. Rosiori­i Textila — 11 pont • VII. cso­port: 1. Craiovai Electroputere — 16 pont, 2. Craiovai Constructo­­rul — 11 pont, 3. Sadui Metalur­­gistul — 10 pont, 4. Orgovai Dserna — 10 pont • VIII. cso­port: 1. Boksányi Métálus — 15 pont, 2. Szentmártoni Obilici — 10 pont, 3. Karánsebesi CSM — 10 pont • IX. csoport: 1. Szalontai Recolta — 14 pont, 2. Nagyvára­di Infrafirea — 13 pont, 3. Sar­­masági Minerul — 12 pont • X. csoport: 1. Máramarosszigeti CIL — 16 pont, 2. Marosvásárhelyi Metalotehnica — 12 pont, 3. Rad­­nai Minerul — 12 pont • XI. csoport: 1. Parosényi Minerul — 14 pont, 2. Ocna Sibiului-­ Uni­­rea — 12 pont, 3. Orastiei Meca­nica — 11 pont • XII. csoport: 1. Székelyudvarhelyi Progresul — 16 pont, 2. Kézdivásárhelyi M­alul —­ 13 pont, 3. Brassói ICIM — 12 pont. E csoportban vasárnap a Kézdivásárhelyi Me­talul 2—1-re győzte le a B-osz­­tályból a nyárelőn búcsúzott Fo­­garasi Nitramániát, egy újabb Hargita megyei rangadón pedig a Balánbányai Minerul egy gól­lal (1—0) múlta felül a Gyergyó­­szentmiklósi Viitorult. AKAR-E AZONNAL SZEMÉLYGÉPKOCSIHOZ JUTNI? A NAGY NYEREMÉNYEK SORSJEGYE (Korlátozott különsorozat) ezt a lehetőséget kínálja önnek is. A LottoPronosport ügynökségek és a vándorárusok ország­szerte várják önt is ezekben a napokban. Nyerhet: • DACIA 1300-as és OLTCIT SPECIAL SZEMÉLYGÉPKOCSIT • JELENTŐS PÉNZÖSSZEGET PRÓBÁLJON SZERENCSÉT, NAGY NYEREMÉNYEK BIRTOKÁBA JUTHAT AZ ÚJ SOROZAT SEGÍTSÉGÉVEL. (1159) Apróhirdetéseket és reklámokat felvesz a buka­resti Scinteia Kiadó Hirdetőügynöksége (Agent ia de publicitate Editura Scinteia, Bucure$ti, str. 13 Decembrie nr. 24, sector 6., cod 70 709, cont BN­ SMB 95 108, cont­­ 4510, 6.350., Bucure$ti, telefon 14 15 16 és 16 79 45).

Next