Előre, 1985. december (39. évfolyam, 11822-11847. szám)

1985-12-01 / 11822. szám

----- - --------- A TUDOMÁNY- ÉS OKTATÁSÜGYI KONGRESSZUS MUNKÁLATAI IOAN-IOVIT POPESCU elvtárs felszólalása A tudomány- és oktatásügyi kongresszus számunkra, a Bu­karesti Egyetem tanügyi káde­rei, kutatói és diákjai számára nagyszerű alkalmat jelent mélységes odaadásunk és arra vonatkozó magas rendű elköte­lezettségünk kinyilvánítására, hogy minden erőnkből előmoz­dítjuk a tudományos kutatás és technológiai fejlesztés, a tudo­mány, a kultúra, az oktatás to­vábbi haladásához, a román gazdaság jelenlegi és távlati fejlődéséhez szükséges szakem­berek felkészítése és tökélete­sítése átfogó programjának maradéktalan és hatékony va­lóra váltását. A rendkívül mélyreható és kristálytisztaságú elméleti és gyakorlati elemzés, amelyet oly ragyogóan fogalmazott meg mélyen tisztelt és szeretett pártfőtitkárunk, N­i­c­o­l­a­e Ceausescu elvtárs, szá­munkra a forradalmi elkötele­zettség és a felelősségteljes ak­ció valóságos program­ját jelen­ti a tudományos kutatás kiszé­lesítését és az oktatás szünte­len tökéletesítését célzó fela­datok életbe ültetésében. Az összes tevékenységi ága­zatok intenzív fejlesztésének a XIII. pártkongresszus doku­mentumaiban körvonalazott kö­vetelményei megfelelő alapot nyújtanak a tudományos kuta­tás további orientálásához. Az eddigi eredmények feljogosíta­nak arra az állításra, hogy a Bukaresti Egyetem számottevő anyagi és emberi potenciállal rendelkezik ahhoz, hogy minő­ségileg új szintre emelje az e­­­gész tudományos kutatást. Tiszteletbeli kötelezettségünk forró köszönetet mondani dok­tor Elena Ceausescu mérnök a­­kadémikus elvtársnőnek, a szé­les körű világhírnévnek örven­dő tudósnak, aki új alkotó irányzatokat jelölt ki az alap­vető és alkalmazott tudomá­nyos kutatásban, az egész hazai tudományos és technológiai ku­tatás orientálásában a tudo­mány és az oktatás állandó, szakavatott vezetéséért a szo­cialista Románia szüntelen ha­ladásának szolgálatában. Tanulmányozva a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Ta­nács elnökének és tagjainak je­löltségére vonatkozó javaslato­kat, ki szeretném jelenteni: az a tény, hogy e fontos, demok­ratikus szerv élén doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnőt, a jeles politikust, illusztris tudóst tudjuk, biztos zálogát jelenti annak, hogy maradéktalanul megvalósul pártunk és államunk politikája a tudomány és az oktatás terü­letén, valóra válnak a XIII. pártkongresszus nagy célkitű­zései Romániának a kommuniz­mus felé vezető gyors ütemű haladása vonatkoztatásában. Az 1981—1985 közötti ered­ménytárat ismertetve, a felszó­laló kifejtette, hogy a Bukares­ti Egyetem hozzájárult az or­szágos érdekű elsődleges tudo­mányos programokhoz az új anyag- és energetikai tartalé­kok, új, konvencionális és nemkonvencionális energiafor­rások feltárását célzó geológiai kutatások, a nukleáris program, új anyagok és készülékek kivi­telezése, s az informatikának a technológiai és gazdasági-társa­dalmi fejlesztésben való alkal­mazása vonatkozásában. A­­lapvető és alkalmazott értékű szintézis-munkák láttak napvi­lágot, mint az általános mikro­biológiai, földrajzi, polgár- és munkajogi, román filozófiatör­téneti, esztétikai, tudományos ismeretelméleti egyetemi­ jegy­zetek, valamint a román nyelv és irodalom modern és intenzív tanulmányozását segítő szótá­rak. A kutatás eredeti­ eredmé­nyei nagyszámú tanulmányban is konkretizálódtak, amelyek ha­zai és külföldi szakfolyóiratok­ban, könyvekben vagy monog­ráfiákban kerültek közlésre és amelyek jelentősen gazdagítják a román kutatásnak az egyete­mes tudományos mozgalommal folytatott­­dialógusát, lényege­sen gyarapítva ugyanakkor a dokumentációs alapot, hozzájá­rulva a főiskolánkban folyó ta­nítási és tanulási folyamat szüntelen megújulásához. Becslésünk szerint, az Egye­tem keretében még nagy el­fekvő tartalékok állnak rendel­kezésre, amelyek kommunista igényességgel és magas rendű felelősségérzettel hasznosítva jelentősebb haladást eredmé­nyezhetnek a kutatás orientálá­sában, megszervezésében. Nagy megtiszteltetést és egy­ben kivételes felelősséget je­lent számunkra, hogy a román nép történelmének ebben a ra­gyogó időszakában élünk és dolgozunk, amelyben Románia, elnöke, Nicolae Ceausescu elv­társ tekintélyes szava folytán, a népek közötti egyetértés erő­teljes szorgalmazójának bizo­nyul, síkraszállva azért, hogy a vitás kérdések megoldásában a józan ész diadalmaskodjék. A tudomány, a kultúra és az ok­tatás összes dolgozói határtalan odaadással követik bölcs veze­tőnket mindmegannyi széles körű akciójában, amelyek a bé­ke megóvására, a leszerelés megvalósulására és az emberi­ség alapvető joga, az élethez, a békés munkához való jog meg­védésére irányulnak. Végezetül a felszólaló kinyil­vánította a Bukaresti Egyetem tanügyi kádereinek, kutatóinak és diákjainak arra vonatkozó vállalását, hogy minden erőt latba vetnek a kongresszus vi­tájára bocsátott dokumentu­mokba foglalt célkitűzések si­kerre viteléért, amelyek új táv­latokat nyitnak meg a hazai tudomány és oktatás fejlődése előtt. CAROL MANITIU elvtárs felszólalása A tudomány- és oktatásügyi kongresszus, amint doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő hangsúlyozta a mun­kálatok megnyitásakor, az or­szág tudományos-kulturális és társadalmi-politikai életének nagyjelentőségű eseménye, ki­fejezésre juttatja szocialista társadalmunk mélységes de­mokratizmusát. A nagyszerű beszéd, ame­lyet a nemzet legszeretettebb és legtiszteltebb fia, a kortárs világ nagy tekintélyű személyi­sége, Nicolae Ceausescu elvtárs mondott, széles távlatú tézisei és útmutatásai révén rendkívül értékes dokumentumot képez a kutató-, tervező- és oktatótevé­kenység számára, meghatározza a leghatékonyabb utakat és esz­közöket ahhoz, hogy a tudo­mány és az oktatás tovább fo­kozza hozzájárulását az ország társadalmi-gazdasági és kultu­rális haladásához. Kifejezzük megkülönböztetett hálánkat, mélységes tisztele­tünket a párt főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs iránt fárad­hatatlan, hazafias lendülettel és forradalmi hősiességgel kifej­tett tevékenységéért, amelyet hazánk állandó fejlesztésének, felvirágoztatásának szentel. A szocialista építés elméleti és gyakorlati problémáinak alkotó megközelítésével Nicolae Ceausescu elvtárs jelentő­sen hozzájárult a román szelle­miség és megismerés kincsestá­rának gyarapításához. A párt XIII. kongresszusa ha­tározatainak megvalósításában lényeges szerep hárul a tudo­mányra és a technológiára, a haladás, a tudományos-techni­kai forradalom hazánkbeli sok­oldalú érvényesülése döntő té­nyezőire. A legmagasabb tudo­mányos országos fórum elnöke­ként doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő döntően hozzájárul ahhoz, hogy ez a párt- és állami szerv be­töltse szerepét. Vezetése alatt a­­tanács a központi intézmé­nyekkel, gazdasági minisztériu­mokkal jelentős programokat valósít meg a nyersanyag- ás­vány és energiaalap bővítése, az anyagfogyasztás csökkenté­se, az összes erőforrások visz­­szanyerése és újrafelhasználása, az export, a termelékenység és a gazdasági hatékonyság növe­lése terén. Mindezek beszéde­sen szemléltetik a román tudo­mány és technológia magas el­­kötelezettségi fokát, amely Elena Ceausescu elvtársnő hoz­záértő vezetésével és közvetlen közreműködésével valósult meg egyes alapvető problémák meg­oldásában országunk gazdasági és társadalmi fejlesztése jelen­legi és 2000-ig tartó távlati vi­szonylatában. Jelentem a kongresszusnak, hogy a Gépipari Minisztérium keretében tevékenykedő kutató és technológiatervező egységek — amelyeket képviselek ezen a kongresszuson — 1981—1985 között saját elképzelések alap­ján biztosították a termelés 75 százalékának felújítását, több mint 2000 új és korszerűsített termék gyártása kezdődött meg. Több mint 1200 új technológia kidolgozására és alkalmazására került sor gépesítés és az auto­matizálás terén — ilyenek pél­dául az elektroeróziós, lézeres és ultrahangos megmunkálási technológiák —, 50 technológia és felszerelés készült el a nuk­leáris program, a szerelés gé­pesítése és automatizálása, a szerszámgépek táplálása és a műveletközi szállítások terén. Nicolae Ceausescu elvtárs, a pártfőtitkár útmutatásainak szellemében határozottan és ki­tartóan cselekedtünk az intéze­tek dolgozói szakképzettségé­nek emeléséért és szakmai to­vábbképzéséért, ennek eredmé­nyeként fokozódott a tudomá­nyos és műszaki alkotó tevé­kenység, ami a jelenlegi ötéves tervben 1500 találmányban és több mint 4000 újításban öltött testet. A felszólaló a továbbiakban beszélt a hiányosságokról, ame­lyek még megnyilvánulnak a kutatótevékenységben és is­mertette a munka javítása, a gépipar műszaki fejlesztésének meggyorsítása érdekében ho­zott intézkedéseket. Ezután a felszólaló a követ­kezőket mondotta: Azoknak az útmutatásoknak és indikációk­nak a fényében, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtárs éles­látással fogalmazott meg a tu­domány és az oktatás fórumá­nak megnyitásakor mondott beszédében, a vitára bocsátott programok előirányzatainak szellemében a gépipari kutatás­ra és technológiatervezésre kü­lönleges feladatok hárulnak a termelés bővítése és diverzifi­kálása, a termékek minősége és versenyképessége növelése te­rén. 1987-ben az új termékek részaránya 70 százalékos, az öt­éves terv végén pedig 90 száza­léknál nagyobb lesz. A ránk háruló feladatok teljesítése ér­dekében fokozzuk a számítógé­pes korszerű módszerek alkal­­mazását a kutatásban és a ter­vezésben. Bátrabban taglaljuk a távlati kutatásokat az ötvöze­tek és a mikroelektronika al­kalmazásának kiterjesztéséért, a fizika, a kémia és a biológia újabb vívmányainak alkalma­zásáért a gépgyártási technoló­giákban. Vállaljuk a kongresszus előtt — mondta végezetül a felszó­laló —, semmilyen erőt sem kí­mélünk, hogy fokozzuk műsza­ki és tudományos alkotó kapa­citásunkat, teljes mértékben kihasználjuk a rendelkezésünk­re álló korszerű műszaki-anya­gi alapot a gépipari termékek teljesítményének és versenyké­pességének növeléséért, ezen alapvető ágazat hozzájárulásá­nak emeléséért a nemzetgazda­ság intenzív fejlesztéséhez. A vita részvevőinek felszólalásából Az egész néppel együtt kife­jezem forró hálánkat Nicolae Ceaușescu elvtárs, szeretett ve­zetőnk iránt, aki állandóan gondoskodik az ország sokolda­lú fejlődéséről, következetesen kérem, engedjék meg, hogy a temesvári agronómiai intézet diák- és tanári közössége nevé­ben mélységes hálámat és csat­lakozásomat fejezzem ki a Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára, a köztársaság el­nöke, a modern román oktatás megteremtője ragyogó előadói beszédébe foglalt orientációk­hoz és útmutatásokhoz. Ugyanakkor nagyra becsüljük doktor Elena Ceausescu mér­nök akadémikus, elvtársnő te­kintélyes hozzájárulását pár­tunk és államunk oktatási, tu­dományos és kulturális politiká­jának megalapozásához és élet­be ültetéséhez. Egész tevékenysége alapjául állandóan az RKP XIII. kong­resszusának programdokumen­tumait helyezve intézetünk tanügyi és diákközössége erőfe­szítéseit az oktatási-nevelési folyamat tökéletesítésére, va­lamint arra összpontosította, hogy növekedjék a tudományos kutatás hozzájárulása az ország nyugati övezete mezőgazdasá­gának fejlesztéséhez. Ezeknek az erőfeszítéseknek az­­eredmé­nyeként új rizs- és búzafajtá­kat, kukoricahibrideket, virág­kertészeti növényeket, állatvo­nalakat és -populációkat való­sítottunk meg, új növényter­mesztési technológiákat dolgoz­tunk ki, valamint olyanokat, a­­melyek csökkentik az energia­­fogyasztást és magasabb szin­ten értékesítik az összes ipari és mezőgazdasági melléktermé­keket. Technológiákat dolgoz­tunk ki a növényi és állati be­tegségek megelőzésére, és le­küzdésére,­­ eredeti matematikai módszerekkel optimizáltuk az agro-zootechnikai termelést. Modern és hatékony technoló­giákat dolgoztunk ki ugyanak­­­­kor a növénytermesztés számá­­­­ra, a gyengén termő talajok feljavítására. Intézetünk tanárai állandó szakmai tanácsadást nyújtottak a Temes megyei és a szomszé­dos megyékben agro-zootechni­kai egységeknek. Tanáraink je­len pillanatban 18 agráripari ta­nács és 44­ szocialista mezőgaz­dasági egység tevékenységét irányítják, amelyek számunkra hatalmas kutatási és integrációs laboratóriumot jelentenek. Amint azt pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs fel­adatul jelölte meg nagy figyel­met fordítottunk didaktikai kí­sérleti állomásunk termelési te­vékenységére. Ennek következ­tében állomásunk termelése év­ről évre növekedett. A kevésbé­­kedvező időjárási viszonyok el­lenére hektáronként átlagosan 7000 kg búzát, 3460 kg napra­forgót és 13 480 kg szemeskuko­ricát valósítottunk meg. A t­a­­karmányozott tehenenkénti tej­hozam 4753 literre emelkedett. Mindezeket az erőfeszítéseket — folytatta a felszólaló — szo­rosan összekapcsoltuk az okta­tási folyamat tökéletesítésével, és fáradhatatlanul tevékenyke­dik a nemzetközi kapcsolatok új, pozitív­ folyamatainak meg­valósításáért, a leszerelés, a bé­ke és a népek közötti megértés ésszerű , útjára való rátérésért. Intézetünk valamennyi tanára rendszeresen foglalkozik az e­­lőadások tartalmának és a gya­korlati munkálatok javításával. Minden tanárunk részt vesz a diákok felkészítésének optima­lizálásában, s figyelemmel kö­veti, hogy az oktatási és neve­lési folyamat maradéktalanul a jelenlegi és távlati elvárások, a hazai új agrárforradalom köve­telményei jegyében bontakoz­zék ki. A prospektív és inter­diszciplináris látásmód és az alkotói szellem kinevelése ér­dekében a II. évfolyamtól kezdve minden egyes diákot be­vonnak a szerződéses vegyes kutatócsoportokba és nyomon követik, hogy a kutatás a dip­lomadolgozatokban finalizálód­­jék, s az ily módon összegezett legjobb megoldásokat az inté­zet befejezése után bevezessék a gyakorlatba. Az eddigi tapasztalatok alap­ján szükségesnek mutatkozik fokozni az oktatói-nevelő mun­ka színvonalának emelését és a gazdasági gondolkodás tökéle­tesítését célzó erőfeszítéseket, hogy az oktatás az intézetünk rendelkezésére álló kivételes feltételek színvonalán illesz­kedjék be a kutatásba és a ter­melésbe. Befejezésül a felszólaló eze­ket mondotta: Intézetünk egész tantestülete és minden diákja nevében megfogadjuk, hogy tántoríthatatlanul Nicolae Ceausescu elvtárs ragyogó munka- és életpéldáját követve a jövőben még következeteseb­ben fogunk dolgozni, példásan teljesítve azokat a feladatokat, amelyek a mostani kongresszu­son elfogadásra kerülő határo­zatokból hárulnak ránk. Kérem, engedjék meg, hogy egyszersmind megelégedésemet fejezzem ki pártunk és álla­munk, személyesen Nicolae­­ Ceausescu elvtárs kezdeménye­zései és akciói miatt, ame­lyek a nemzetközi síkon lé­tező összes vitás kérdések tár­gyalásos rendezését, s a fegy­verkezési hajsza megfékezését célozzák. Büszkeség egy olyan ország állampolgárának lenni, amely teljes nemzeti független­sége megvédéséért és erősítésé­ért küzdve egy percre sem fe­ledkezik meg arról, hogy kie­melkedően előmozdítsa a népek által. egy­ igazságosabb és jobb világ, a nukleáris fegyverektől,­­fenyegetésektől és pusztítás­­tól mentes világ megterem­téséért vívott harcát. Mi, a temesvári agronómiai inté­zet tanerői és diákjai egész népünkkel együtt azt akarjuk, hogy a tudomány gyümölcsei és az iskola fénye szebbé, be­teljesülésekben gazdagabbá te­gye életünket. Azt akarjuk, hogy győzedelmeskedjék a jó­zan ész szava és tartós béke­­szülessen, a világ összes orszá­gai közti barátsági és együtt­működési kapcsolatok honosod­janak meg Földünkön. gyobb figyelmet szenteljük. A Nicolae Ceausescu elvtárs nagy horderejű kongresszusi beszé­dében foglalt óriási fontosságú célkitűzések, az RKP KB leg­utóbbi plénumán megfogalma­zott , jövő évi orientációk birto­kában igényesen elemezni fogjuk munkánkat, a ren­delkezésünkre álló tartalé­kokat és erőket. Azt a­karjuk, hogy a jövő ötéves terv végén a termelés 93 százalékát gépesített, automatizált és robo­­tizált rendszerek állítsák elő, hozzájárulva ezzel is a munka­termelékenység megkétszerezé­séhez, miközben a nyersanyagok és az energia hasznosítási foka 70 százalékkal emelkedik. A pártfőtitkár által számunk­ra megfogalmazott alapvető kö­vetelmények szellemében meg­fogadjuk, mindent megteszünk, hogy nemcsak jó szakembereket, hanem jó forradalmárokat, de­rék honpolgárokat neveljünk, akik lankadatlanul­ küzdenek az egész tevékenység minőségileg új fokra emeléséért. Határozot­tan szorgalmazva a pártszerve­zetek szerepének további növe­lését az oktatási egységekben, következetesen munkálkodni fo­­­gunk hogy az oktatás a mai tu­dományos-technikai forradalom követelményeinek színvonalára emelkedjék, hogy a szak­mai-tudományos tartalom harmonikusan ötvöződjék szo­cialista társadalmunk poli­tikai erényeivel, hozzájá­rulva egy olyan nemzedék neveléséhez, amely szakavatot­tan és hazafias felelősséggel vi­heti tovább a nép, a munkás­­osztály, a kommunista párt ne­mes eszményeinek fáklyáját, gyarapíthatja e dicsőséges tör­ténelmi korszak forradalmi szel­lemét. A felszólaló befejezésül eze­ket mondotta: A fővárosi dolgo­zók, mindenben helyeselve pár­tunk bel- és külpolitkáját, for­­r­ó hásával adóznak Nicolae Ceausescu elvtársnak, emberi méltóságunk és szabadságunk hősének, aki egész munkásságá­val töretlenül szolgálja a ro­­­­mán nép érdekei, az összes né­pek alapvető jogának — az é­­lethez, a békéhez, a­ nemzeti függetlenséghez és szuverenitás­hoz való jogának — a megvé­­delmezését. Ugyanakkor meleg elismerésünket fejezzük ki dok­tor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnőnek, az il­lusztris tudósnak és jeles poli­tikusnak, aki egész tudományos alkotómunkájával a Tudósok és a Béke Nemzeti Bizottság élén kifejtett gyümölcsöző tevékeny­ségével ragyogóan példázza a hazai tudományos­ és kulturális dolgozók, egész népünk békés elhivatottságát. Mindenben helyeselve a vita tárgyát képező dokumentumo­kat, biztosítjuk a kongresszust, a párt főtitkárát, önt, mélyen tisz­telt Elena Ceausescu elvtársnő, hogy minden erőnket latba vet­jük az idei és a következő öt­éves terv feladatainak példás teljesítéséért, fokozottan hozzá­járulunk a haza sokoldalú fej­lesztése és felvirágoztatása. Ro­mánia szüntelen felemelkedése, a jólét, a szocialista és a kom­munista nagyszerűség csúcsai meghódítása történelmi célkitű­zéseinek valóra váltásához. CEORCETA NICHITA elvtársnő felszólalása NICOLAE CROITORU elvtárs felszólalása A felszólaló hangsúlyozta, hogy Nicolae Ceausescu elvtárs­nak a tudomány- és oktatásü­gyi kongresszuson tartott nagy­szabású beszéde programdoku­mentumként szolgál és széles távlatokat tár fel az előtt, hogy az alkotás és a nevelés erői még inkább bekapcsolódjanak a pártprogram, a XIII. kongresz­­szusi határozatok töretlen valóra váltásának folyamatába, majd így folytatta: Becsületbeli kö­telességünknek tartjuk, hogy ilyen keretek között is kifejez­zük forró elismerésünket a párt főtitkára, Nicolae­ Ceausescu elvtárs, a jeles forradalmár iránt, aki tudomá­nyos előrelátással és bátor újí­tással újabb ragyogást kölcsön­zött a nép építő-alkotó elhiva­tottságának, mély meggyőződést, sziklaszilárd egységet, rendíthe­tetlen elhatározást a nemzet­nek a haza sokoldalú építésében és felvirágoztatásában, a szocia­lista Románia szabad, méltó e­­gyenjogú és szuverén kibonta­kozásában a világ nemzetei kö­zött. A felszólaló a továbbiakban részletesen ismertette a kutatás és az oktatás eredményeit. A fővárosi gazdasági egységek egy hónappal határidő előtt teljesí­tették az ötéves tervet, az esz­tendő végéig több mint 18 mil­liárd lej termeléstöbbletet érnek el, növelték az exportot, hang­súlyozták a minőségi összetevő­ket, következetesen előmozdí­tották a műszaki haladást, fo­kozták a hatékonyságot az ösz­­szes területeken, s mindez a dolgozók együttes erőfeszítései­nek a gyümölcse, azoké, akik soraiban igen fontos szerepet tölt be a tudományos kutató, gyár­tástervező, tervező és oktató egységek több mint 100 000 ká­dere. Minthogy a kutatás és a felsőoktatás erőteljesen bekap­csolódott a termelés konkrét problémáinak megoldásába, az új, illetve újratervezett termé­kek részaránya elérte az 57 szá­zalékot, s így a főváros egy esz­tendővel hamarabb valósította meg az egész ötéves tervre megszabott ilyen irányú felada­tát. Csupán az idén 850 új és korszerűsített technológiát al­kalmaztak a termelésben és 5000 terméket vettek gyártásba. Több mint 1300 találmányt hasznosí­tottak a termelésben, a kivitele­zési tervekbe több mint 12 000 eredeti koncepciójú technológiát foglaltak bele, kétszer annyit, mint 1980-ban. Ebben az időszakban a fővá­rosban számos kiváló terméket állítottak elő, nem konvencioná­lis technológiákat vezettek be, ami lehetővé teszi az újrafel­használható anyagok jobb hasz­nosítását, a fogyasztás hangsú­­lyozottabb csökkentését, a termé­kek minőségének és megbízha­tóságának javítását. Az említett eredményeket az tette lehetővé, hogy magas tu­dományos szakavatottságú ál­landó támogatást­­ és irányítást kapott a kutatás és az oktatás doktor Elena Ceausescu mér­nök akadémikus elvtársnőtől, akinek gyümölcsöző, egyöntetű­en elismert és nagyrabecsült al­kotó munkássága a tudomány és az oktatás sokoldalú fejlődé­sét, továbbá azt szolgálja, hogy az említett két terület fokozot­tan járuljon hozzá a hazai szo­cialista építés folyamatának meggyorsításához. Ebben a két évtizedben, a­­melyet jogos hazafias büszke­séggel nevezünk Ceausescu­­korszaknak, a fővárosi oktatási intézmények, pártunk vezetősé­gének állandó irányítását élvez­ve, erős műszaki-anyagi bázis, pontos programok és rangos tantestület birtokában több mint 750 000 fiatal munkást, mestert mérnököt, és más szakembere­ket készítettek fel, ami a fővá­rosi munkaerő több mint 20 szá­zalékát teszi ki. A párt- és KISZ-szervek és -szervezetek, a pionírszervezetek, az egész oktató-nevelő munka fő teendő­jének tekintették a pártpolitika, a párt forradalmi világ- és élet­­szemlélete. Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásai és orientá­ciói alapos elsajátíttatását, s kö­vetkezetesen munkálkodtak az oktatás, a termelés és kutatás cselekvő integrációjáért a ta­nulók és a diákok alapos, a gaz­dasági egységek mai és holna­pi követelményeivel összhang­ban álló elméleti és gyakorlati felkészítéséért. Ugyanakkor bírálva bizonyos oktatási egységekben észlelt hi­ányosságokat, a felszólaló rá­mutatott, hogy egyes tanulók és diákok középszerű tanulmányi eredményeket érnek el, óraláto­gatásuk gyenge, az iskolai rend­tartás szabályait megszegik. Még nem sikerült bevon­nunk az összes tanerőket, valamennyi nevelő ténye­zőt a munka módszeres és szüntelen minőségi javításába, elérnünk, hogy fokozottan járul­janak hozzá a rend és a fegye­lem erősítéséhez az iskolai kö­zösségekben. A kutatóintézetek dolgozóinak nemrégiben lezaj­­lott közgyűlésein úgyszintén ki­tűnt, hogy számos fogyatékos­ság vár még itt is felszámolás­ra, s ennek a jövőben a legnap MARIOARA LENNE elvtársnő felszólalása Kongresszusunk — a tudomá­nyos kutatásban és az oktatás­ban tevékenykedő összes dolgo­zók számára e kivételes fontos­ságú esemény — munkálatai o­­lyan időszakban zajlanak le, a­­mikor egész népünk teljes­ erejé­vel az idei és az egész ötéves tervidőszak előirányzatainak mi­nél jobb eredményekkel való­­befejezésén és a következő öt­éves terv — amelynek alapvető céljait a párt XIII. kongresszusa jelölte ki — alapos előkészíté­sén munkálkodik. Az erős hazafias lelkesedés és alkotói lendület e légkörében az a ragyogó előadói beszéd, ame­lyet a párt főtitkára, Nicolae Ceausescu ,elvtárs mondott a kongresszus munkálatainak meg­nyitóján olyan átfogó akció­­programot jelent, amelyet hatá­rozott szándékunk valóra válta­ni, hogy nagyobb mértékben já­ruljunk hozzá a román gazda­ság fejlődéséhez, a tudomány és­­ a technika teljes mérvű érvé­nye­sítéstéhez valamennyi tevé­kenységi területen. A Geológiai és Földfizikai Kutató Intézet kutatói erőteljes feladatvállalással munkálkodnak az RKP XIII. kongresszusa ha­tározataiból, a párt főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs arra vonatkozó útmutatásaiból és orientációiból e szektorra háruló tennivalók példás teljesítésén, hogy gyorsabb ütemben fejlesz­­szük saját nyersanyag- és ener­getikai alapunkat. A geológiai munka fő irány­vonalainak kijelölésében meg­különböztetett szereppel bírnak a doktor Elena Ceausescu mér­nök akadémikus elvtársnő, pár­tunk élenjáró harcosa, a magas nemzetközi tekintélynek örven­dő tudós — akinek ragyogó munka- és életpéldája erős ösz­tönzést jelent hazánk tudósai számára — kezdeményezésére és közvetlen irányításával a Tudo­mány- és Technológiaügyi Or­szágos Tanács által kidolgozott kiemelt programok. Az Elena Ceausescu elvtársnő által magas párt és állami funkciókban ki­fejtett ragyogó tevékenység döntő és mozgósító erejű befol­­yást gyakorol ránk, hozzájárul az átfogó és megújító jellegű, nagy elvi és gyakorlati fontossá­gú nyitások megvalósításához. Intézetük tevékenységére utal­va a felszólaló ismertette a ku­tatói közösség által kifejtett és arra irányuló, tevékenységet, hogy újabb kőszén- és lignittar­­talékokat, valamint szénhidro­gén-lelőhelyeket, fémes és nem fémes hasznos ásványi tarta­lékokat tárjon fel az ország különböző vidékein. Ezt köve­tően beszámolt a geológiai kuta­tások­ számára készített egyes magas technicitású készülékek kistermelésbe vételéről, majd így folytatta: Az eredmények persze jobbak is lehettek volna, ha na­gyobb törődéssel és felelősséggel foglalkozunk az alapkutatások kérdéseinek megoldásával a mi­­neralógiában, a geokémiában és sztrati­gráfiában, szakosítjuk a szükséges kádereket a földfizika és a hasznosítási technológiák fejlesztése számára. A felszólaló így folytatta: A­­zoknak a magasrendű igények­nek a szellemében, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtárs fogal­mazott meg a tudományos és oktatási fórum megnyitóján el­hangzott ragyogó előadói beszé­dében pártszervezetünk, tudo­mányos tanácsunk és egész ku­tatói állományunk megkülönböz­tetett figyelmet fog szentelni a geológiai tevékenység technikai korszerűsítésére. Ennek érdeké­ben kiterjesztjük a teledetekció technikáját, tökéletesítjük a ku­­tatásmélység növelését célzó módszereket, geofizikai módsze­reket fogunk alkalmazni a föld alatti munkálatoknál. Meggyőző­désünk, hogy intézetünk kutatá­sainak eredményei lényegesen hozzá fognak járulni a kiaknáz­ható tartalékok részarányának növekedéséhez az 1986—1990-es ötéves tervre vonatkozó progra­mok előirányzatainak megfele­lően feltérképezett tartalékokkal szemben. Meggyőződésünk, hogy intézetünk hozzá fog járulni a geológiai feltáró és kitermelő tevékenység hatékonyságának fokozásához, a készletek kutatási­ idejének lerövidítéséhez amint azt Nicolae Ceanacciuu elvtá­rs, pártunk főtitkára annyiszor igé­nyelte. Úgyszintén újraértékeljük és újra felbecsüljük a főbb ásványi és energetikai anyagokra vonat­kozó prognózisunkat, fokozni fogjuk a kutatói munkát a szén­­hidrogének terén, fejlesztjük a kevésbé ismert övezetek, az or­szág fő geológiai egységei vala­mint a második mélységi lépcső­jében található fémes és nem fémes ásványi anyagok poten­ciálját. Bővítjük a tengeri erő­forrásokat illető kutatásokat és elkészítjük a Fekete-tenger ro­mán kontinentális talapzatának első geológiai térképeit. Mikro­­termelésünket a korszerű geoló­giai műszerek gyártásba véte­lére fogjuk orientálni, hogy növeljük a kutatások minőségét és fokoz­zuk e fontos tevékenységi szek­tor gazdasági hatékonyságát. Teljes egyetértésemet szeret­ném kinyilvánítani a vitára be­terjesztett dokumentumokkal és biztosítom a kongresszust, sze­mélyesen önt, mélyen tisztelt Elena Ceausescu elvtársnő, hogy a geológiai és földfizi­kai kutatás dolgozói tudatában vannak a rájuk háruló felelőssé­geknek és teljes elkötelezettség­gel dolgoznak a tudományos ku­tatási, technológiafejlesztési és a technikai haladás bevezetésére vonatkozó 1986—1990-es időszak­ra szóló program, pártunk a nyersanyagalap és energetikai erőtartalékok fejlesztését célzó politikájának töretlen megvaló­sításáért, ami a román társada­lom haladásának elsődleges elő­feltételét képezi. Egyben engedjék meg, hogy osztatlan csatlakozásunkat fejez­zük ki pártunk és államunk kül­politikájához, amely teljes mér­tékben összhangban van a román nép és az egész emberiség érde­keivel. A jelenlegi viszonyok közt, amikor a nemzetközi hely­zet feszültségtől terhes és ami­kor fennáll egy világháború ve­szélye, — amint azt Nicolae Ceausescu elvtárs is hangsúlyoz­ta — mindent el kell követnünk azért, hogy a mérleg serpenyője végérvényesen a béke és az együttműködés erőinek­­ javára billenjen és a világ valamennyi népe számára boldog jövőt biz­tosítsanak. ION DODU BALÁN elvtárs felszólalása A pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs ragyogó elő­adói beszéde — a béke, a hala­dás, a tudomány, az oktatás és a kultúra felvirágoztatásának, hazánk előmenetelének igazi chartája —, a kongresszusi do­kumentumok messzemenően át­fogó jellege arra késztet, hogy szívvel-lélekkel valljam: a szo­cialista demokrácia szerves ré­szét képező, a pártfőtitkár dina­mikus és újító munkastílusához hozzátartozó demokratikus fó­rumunk alkotó, humanista lég­körében, a felelősségtudat je­gyében vitatja meg a mai em­ber, a szocialista Románia, a kortárs világ alapvető problé­máit és kiemelkedő mozzanat hazánk szocialista építőmunká­jában. Helyeslem a pártfőtitkári e­­lőadói beszéd ragyogó eszméit és megfogadom, töretlenül fo­gok küzdeni és dolgozni, hogy azok valósággá váljanak, a ro­mán nép jólétében és boldogsá­gában, erkölcsi gyarapodásában testesüljenek meg,­ miként Nicolae Ceausescu elvtárs mo­numentális művének összes ra­gyogó eszméi. A történelem a maga oly bo­nyolult dialektikájával néha bi­zonyos esztendőket ruház föl adott nép sorsa, civilizációjá­nak és kultúrájának fölvi­­rágzása szempontjából dön­tő feladatokkal. Ilyenek a­­zok az esztendők is, amióta pártunk és államunk élén Nicolae Ceausescu elvtárs, a szocialista Románia megalkotó- ELŐRE - 1985. december 1. ja munkálkodik, a szocialista Romániáé, ahol méltó életet él, dolgozik és tanul egy szuverén és történelmi sorsának urává vált nép, a szabadság légköré­ben, s nem kell szégyenkeznie, ha kimondja vagy leírja: Ro­mánia, román nyelv és iroda­lom, román tudomány. Minde­zért, új nemzeti sorsunkért mélységesen hálásak vagyunk Nicolae Ceausescu elvtársnak. Ismét felfedeztük dicsőséges múltunkat, etikai és esztétikai értékeinket, hazafias és forra­dalmi dalainkat, nagy íróinkat, a szocialista jelen pedig nagy­szerű és elévülhetetlen történe­lemmé vált, amelynek homlok­zatán ott ragyog Nicolae Ceausescu elvtárs neve, kie­melkedő egyénisége pedig csil­lagként világítja be szellemisé­günk legbecsesebb értékeit. Az Igazságosság, a Becsületesség, a Jó és a Szép, az Emberség olyan erkölcsi és esztétikai mér­ték, amelyet a román oktatás minden foka odaadóan ápol az ifjú nemzedék tudatában, e­­gyütt a hazafisággal, a munka kultuszával, a harcos,­ forradal­mi szellemmel, az egyetemes e­­gyüttműködés és béke óhajá­val. A mai román iskola doktor Elena Ceausescu mérnök aka­démikus elvtársnő felbecsülhe­tetlen jelentőségű útmutatásai birtokában és a román kultúra legszebb hagyományait gyara­pítva, elsősorban életnek szen­telt élet, és szervesen integrá­lódik a kutatással, a termelés­sel. Sohasem volt időszerűbb, mint ma Seneca híres mondá­sa: Non scholae, sed vitae dis­­cimus, vagyis, nem az iskolá­nak, hanem az életnek tanu­lunk. Innen ered a korszerű módszertan első követelménye, nevezetesen az, hogy az ifjakat az életre kell nevelni, meg kell tanítani őket a munka szerete­­tére, a tunyaság, a felületesség és a harácsolás megvetésére, arra — miként Nicolae Ceausescu elvtárs kéri tőlünk "—, hogy készen álljanak a párt­tól kapott bármilyen megbíza­tás teljesítésére, bármely terü­leten, legyenek hivatásos forra­dalmárok, nem pedig egyszerű professzionisták vagy beszűkült látókörű szakbarbárok. , Most, amikor az egész ország hatalmas és aktív iskola az ál­landó nevelés elve alapján, s miként a pártfőtitkár leszögez­te, annak az alapján, hogy az ember képes legyen szüntele­nül alkalmazkodni a tudomá­nyos és műszaki haladás ritmu­sához, az oktatás és a tudo­mány hovatovább a nemzet ha­talmas szellemi vagyonúvá vá­lik. Feladatunk hazafias szel­lemben nevelni az ifjú nemze­déket, óvni a kapitalizmus hiú ábrándjaitól, hiszen az kész bármikor elorozni a gyenge lelkeket, az öntudatlan embere­ket, azokat, akik hajlandók el­adni lelküket egy tál lencséért. A nép sorsát magáénak valló, széles kulturális és civilizációs látókörrel rendelkező új ember a hazát kell hogy szolgálja, tudva azt, hogy a szocializmus kemény munkával és áldozat­­hozatallal, fejlett tudomány, hazafias öntudat és erőteljes forradalmi szellem birtokában épül, a legmesszebbmenő tiszte­lettel a nemzeti és egyetemes kultúra igazi értékei iránt, fo­gékonysággal az új és a megúj­hodás, a ma igazi újdonságai iránt, amelyek holnap már ter­mészetes dolgok lesznek, s a megismerés, a nemzeti kultúra és civilizáció újabb fokát fogják jelezni. Az egész néppel egyetemben az" egyik alapvető diszciplínát, a román nyelvet és irodalmat oktató tanárok, akiket főtitká­runk oly messzemenően nagy­­rabecsül, mélységesen hálásak Nicolae Ceausescu elvtársnak, hiszen felbecsülhetetlen szelle­mi értékeket adott vissza ne­kik, a legjobb körülményeket teremtette meg kulturális örök­ségünk tudományos hasznosítá­sához. A román irodalom, tudo­mány és művészet igazi érté­keit ma fellelhetjük az összes tantervekben és tankönyvekben. A felszólaló ezután taglalta a román oktatás további fontos feladatait, hangsúlyozta a hu­mán oktatás, a tudományos ku­tatás és a termelés kapcsolata szorosabbra fűzésének szüksé­gét Viszontagságos történelmünk­ből tudjuk — mondotta befeje­zésül a felszólaló —, hogy ott, ahol az ifjúság szíve dobog, ott van az ország jövője is. Éppen ezért főtitkárunk ragyogó pél­dájától lelkesítve fogunk dol­gozni, hogy ifjúságunk szíve e­­gyütt dobbanjon az országéval és a népével, pártunkéval, a­­mely a nemzet éltető központ­ja, szeretett vezetőnkével, Nicolae Ceausescu elvtárséval, aki a szocialista Románia meg­­alkotója, nemzetünk szíve-lel­­ke, aki biztosítja örökkévalósá­gunkat és a kommunizmus si­keres felépítését ősi tájainkon. CONSTANTIN ARSENI elvtárs felszólalása A párt politikájának eredmé­nyeként, különösen a történel­mi jelentőségű IX. kongresszus­­ óta, a tudomány és a te­rmoló­gia erőtől­joe termálo erők­lió, váltak, a társadalmi fejlődés döntő tényezői, alapvető elemei a nemzetgazdaság sokoldalú haladásának és az egész nép a­­nyagi és szellemi jóléte egyre magasabb fokra való emelésé­nek. Az utóbbi két évtized egész időszaka, a haza dicsősé­ges történetének leggyümölcsö­zőbb korszaka a nemzet legsze­retettebb és legbecsültebb fia, a modern Románia építője, a nagyszerű kommunista gondol­kodó és forradalmi harcos, pár­tunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs ne­véhez és tettéhez kapcsolódik. Hazánk tudományos dolgozói ezen a demokratikus fórumon kifejezik nagyrabecsülésüket Nicolae Ceausescu elvtárs rendkívüli elméleti és gyakor­lati jelentőségű műve iránt, a­­mely a tudomány, a gazdasági és társadalom­politikai gondol­kodás előtt állandóan újabb távlatokat nyit, az eszmék és fogalmak kiapadhatatlan forrá­sát képezi a szocialista építés számára. Az 1981—1985-ös ötéves terv­ben az orvostudományi kutatás szüntelenül fejlődött a Tudo­mány- és­­ Technológiaügyi Or­szágos Tanács irányításával, el­lenőrzésével és koordinálásával, doktor Elena Ceausescu mér­nök akadémikus elvtársnő, a jeles politikus és világhírű tu­dós tisztánlátó, közvetlen, hoz­záértő irányítása alatt, aki gyü­mölcsöző tevékenységével fel­becsülhetetlen értékű hozzájá­rulást nyújt a tudományos­technikai vívmányok érvénye­sítéséhez a gazdasági-társadal­mi élet minden területén, a ro­mán bel- és külpolitika életbe ültetéséhez. Megismerve Romá­nia Szocialista Köztársaság Tu­domány- és Oktatásügyi Orszá­gos Tanácsának összetételét, ki­fejezem teljes megelégedésemet és hazafias büszkeségemet, hogy doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnőt kijelölték a román intelligencia és megismerés eme magas fó­rumának elnöki tisztségébe, ez kifejezi a tudomány és az okta­tás terén dolgozók különleges tiszteletét és nagyrabecsülését, ugyanakkor biztosítékot nyújt annak a küldetésnek a töretlen teljesítésére, amely e tevékeny­ségi területekre hárul egész gazdasági-társadalmi életünk­ben a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom építése és Románia­ kommunizmus felé haladása programjának meg­valósítása terén. Az eltelt időszakban erőfeszí­téseinket arra összpontosítottuk, hogy feltárjuk és ösztönözzük a nemzet biológiai alapja pozitív növekedési tényezőit, meghoz­zuk a szükséges intézkedéseket, hogy az iparosítás, az urbani­­zálás és a mezőgazdaság terén bekövetkezett hatalmas lendü­­­lettel egyidőben szüntelenül ja­vuljon a lakosság egészségi ál­lapota. Az egészségügyi ellá­tásban korszerű módszereket és technikákat alkalmaztunk a kórmegállapítás, kezelés és a munkaerő gyors visszanyerése terén. Az eredmények jelentő­sen hozzájárultak a betegségek megelőzéséhez és leküzdéséhez, az emberi szervezet betegségek­kel szembeni ellenállása növe­léséhez, a fiatal nemzedékek kiegyensúlyozott testi és szelle­mi fejlődéséhez, az átlagos é­­letkor emeléséhez és az aktív életszakasz megnöveléséhez. Az orvostudományi kutatás különleges figyelmet szentelt a párt- és állami vezetőség ál­tal kijelölt feladatok teljesíté­sének, hogy növekedjen az e­­gészségügyi akciók hatékony­sága, bővüljenek az egészségü­gyi ellátás és kutatás saját a­­lapjai, alkalmazzunk új gyógy­szereket és orvosi eszközöket az ország valutakiadásainak csökkentése és a kezelések mi­nőségének javítása érdekében. Az alapvető kutatás határozo­t­­tan fordul olyan területek felé, amelyek a világban is különle­ges dinamizmussal fejlődnek: a sejtbiológia és molekuláris bio­lógia, immunológia, genetika, biokémia és enzimológia. Miutárt e területeken végzett román kutatások egyes ered­ményeiről beszélt, a felszólaló a következőket mondotta: a tu­domány és a technológia fej­lesztésének programja az új öt­éves tervben az orvostudomá­nyi kutatás elé különösen nagy feladatokat állít. Biztosítjuk a kongresszust, önt, mélyen tisz­telt Elena Ceausescu elvtársnő, hogy fokozzuk erőfeszítésein­ket a kutatások elmélyítése ér­dekében a demográfiai mutatók javítása, az aktív életszakasz meghosszabbítása, a betegségek megelőzése, a járványos és kró­nikus betegségek leküzdése te­rén. Tevékenységünk elsődle­ges irányát fogja képezni az új, hazai, hatásosabb gyógyszerek alkalmazása az orvosi gyakor­latban. A továbbiakban a felszólaló a következőket g­ondotta: Or­vosként erőteljesen kapcsoló­dom az ember legértékesebb kincse — az egészség, az élet — védelmezéséhez. Íme ezért adok hangot a tudósok leg­mélységesebb egyetértésének Nicolae Ceausescu elnök követ­kezetes akcióival, amelyek arra hivatottak, hogy a nemzetközi életben meghonosodjék a béke,­ a megértés és a népek közötti e­­gyüttműködés légköre. Nagy érdeklődéssel hallgattam a pártfőtitkár expozéját, amely­ben rámutatott a nemrégi genfi szovjet—amerikai magas szintű találkozó eredményeire. E ta­lálkozó jelentőségét, a párbe­széd folytatására vonatko­zó elhatározást hangsúlyozva, Nicolae Ceausescu elvtárs tel­­­­jes joggal, realista szellemben úgy értékelte, hogy még nem jutottak el korszakunk alapve­tő problémájának megoldásá­hoz, elsősorban a nukleáris fegyverkezési hajsza megállítá­sához és a katonai kiadások csökkentéséhez. Ezért, amint Nicolae Ceausescu elvtárs han­goztatta, szükséges, hogy meg­felelő megállapodásra jussanak, amely biztosítja a fegyverkezé­si hajsza meggátolását, az a­­tomfegyverek felszámolását, a béke és biztonság megerősíté­sét a világon. Hazánk tudomá­nyos és oktatási dolgozói a Tu­dósok és a Béke Román Nem­zeti Bizottsága keretében határo­zottan hozzájárulnak a népek legégetőbb törekvéseinek meg­valósításához, az emberi lét, az élet megvédelmezéséhez a Föl­dön. Ilyen értelemben, ké­rem, engedjék meg, hogy kife­jezzem doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő­nek a Tudósok és a Béke Ro­mán Bizottsága elnökének meg­különböztetett nagyrabecsülése­met és hálámat fáradhatatlan tevékenységéért, amelyet a ha­ladás, a béke megvédése, a tu­dósok közötti együttműködés és barátság érdekében fejt ki. (Folytatása a 4. oldalon)

Next