Előre, 1986. szeptember (40. évfolyam, 12054-12078. szám)
1986-09-02 / 12054. szám
ELŐRE — 1986. szeptember 2. A SZOCIÁLIS KÉRDÉSEK MEGOLDÁSA A DOLGOZÓI TANÁCS FIGYELMÉNEK ELŐTERÉBEN Radványi József mérnöknek, a Maros Megyei Építő- Szerelő Fővállalkozási Tröszt pártbizottsága titkárának, a dolgozók tanácsa alelnökének véleménye szerint az a tény, hogy augusztus végéig az építésben-szerelésben közel 20 millió lejes előnyt szereztek, amihez még hozzájön az ipari tevékenységből származó 14 milliós többlet, valamint az augusztus 23-ig terven felül átadott hetven lakás, a takarékos anyaggazdálkodással elért 1,8 millió lejnyi előre nem várt nyereség, a tevékenység minőségi oldalainak előtérbe kerülésével magyarázható. Ezt látszik igazolni, hogy a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva, 25 millió lejjel többet valósítottak meg, miközben a fő tevékenységi ágban a létszám 217 fővel csökkent. A magasabb termelékenység lehetővé tette, hogy az alaptevékenységben felszabaduló munkaerőt egy aránylag új, de igen dinamikusan fejlődő területre irányítsák át, a szolgáltatások felé orientálják. Így történhetett meg, hogy jelentős értékű építőipari szolgáltatást — épületjavítások, -felújítások, -átalakítások, -tervezések, egyebek — végezhessenek ipari egységeknek, költségvetési intézményeknek. A magasabb termelékenységhez, a munka jobb megszervezéséhez mindenekelőtt a munkaerő-vándorlás megszűnése járult hozzá. Stabil, állandó törzsgárda alakult ki, amely jól összeforrott, tapasztalt munkaközösséget alkot. Amikor megkérdem a dolgozói tanács alelnökétől, hogy ezt mivel sikerült elérni, válasz helyett rövid sétára invitál. Kilépünk az irodaépületből és egy kapu felé tartunk az udvaron, amelyen felirat jelzi, hogy a tröszt szabadidőközpontjának a bejáratához értünk. A kapu után rögtön jobbra teniszpályák, majd fedett uszoda és a szauna, a fizikoterápiás rendelőintézet, gyógytorna-terem, testépítősúlyemelő csarnok, mérkőzések rendezésére is alkalmas tornaterem — itt most éppen asztalitenisz-csatát vív négy pár kisfiú — és végül az ötvenhéteres versenyuszoda. ■ 1&WE& ' t H - nak, valamint a melléje felépítendő, alul tekepályás lelátónak kijelölt hely következik. S mindezek közelében, egy már befejezéshez közeledő magas épület. Földszintjére tervezik az orvosi rendelőket, az emeletekre pedig garzonlakásokat a fiataloknak. Ebédidőben járjuk be a létesítményeket, de mindenütt nagy forgalom: orvos, testnevelő tanárok, középkáderek végzik a kezeléseket, vezetik az edzéseket. Kisgyerekektől már nyugdíjas építőig szinte minden korosztállyal találkozunk. — Ez azonban csak az egyik oldal — mondja Radványi József —, mert a szociális kérdések megoldására fordított figyelem nem merül ki ennyivel. A pártbizottság, a dolgozók tanácsa és a szakszervezeti bizottság szívügyének tekinti, hogy a trösztnél ne legyenek ilyen értelmű gondok. Ezért hoztuk létre a szabadidő-központot, de ezt megelőzően gondoskodunk a lakáskérelmek minél sürgősebb megoldásáról. Ma már nem csak fedelet akarunk biztosítani minden dolgozónk feje fölé, hanem a lehetőségekhez mérten minél nagyobb kényelmet is. És Marosvásárhelyen kívül, a megye többi városában is. Az idén újabb három mikrokantint adtunk át, továbbiak létesítésére készülünk. Meggyőződésem, hogy a szociális kérdésekre fordított figyelem az a tényező, amely a munkaszervezés minősége mellett a legnagyobb mértékben járul hozzá a munkaerő stabilitásához, a mindinkább megszilárduló munkafegyelemhez, a munkaidő mind magasabb fokú kihasználásához. A dolgozók III. kongresszusának előkészületei során megtartott közgyűlésen újabb vállalásokra és felajánlásokra ösztönző vita alakult ki. — Közgyűlésünk munkáját — mondja Radványi József — áthatotta a Dolgozók Országos Tanácsa és a Legfelsőbb Gazdasági-Társadalmi Fejlesztési Tanács júniusi együttes plénumának határozat-felhívása, amely Nicolae Ceausescu elvtársnak az RKP KB plénumán elhangzott iránymutató beszédére alapozva, a gazdasági tevékenység intenzív fejlesztésének előtérbe helyezésére, a munka új minőségének megvalósítására szólítja fel hazánk dolgozóit. Közgyűlésünkön tulajdonképpen egyetlen kérdést vitattunk meg, éspedig azt, hogy mit lehetne tenni munkánk hatékonyságának fokozása érdekében. Új, az eddigieknél eredményesebb technológiák bevezetését, jobban mondva bevezetésének meggyorsítását igényelte már a dolgozók tanácsának jelentése és ugyanerről beszéltek a vita során felszólalók is. Eredményesebb technológiákról beszélünk és olyanokra gondolunk, amelyek tovább növelik munkánk termelékenységét, kedvezően hatnak a költségek alakulására és végeredményben jobb minőséget, szebb kivitelezést tesznek lehetővé. Ezenkívül, felmerült a kivitelezési doku- mentáció és a munkálatok lebonyolítási feltételeinek biztosítása is, főleg olyan szempontból, hogy az idejében átadott dokumentációnak milyen óriási jelentősége van a munkálatok lebonyolítására, a határidők lerövidítésére, az anyagellátás folyamatosságának kialakítására. Jó alapot teremtettek maguknak az idén a Maros megyei építők. Saját megyéjükön kívül másfelé is helytállnak, szívesen bízzák meg őket fővárosi vagy Hargita megyei beruházók jelentős munkálatok kivitelezésével, mert tudják, hogy megbízható partnerek. Helytállásra, feladataik példás teljesítésére törekedtek eddig is, ugyanerre törekednek ezután is. Keszthelyi Gyula A MAROS MEGYEI ÉPÍTŐ-SZERELŐ FŐVÁLLALKOZÁSI TRÖSZT PÉLDÁS EREDMÉNYEIBŐL ! AZ ELFEKVŐ KÉSZLETEK ÉRTÉKESÍTÉSE ALAPVETŐ NEMZETGAZDASÁGI ÉRDEK A nemzetgazdaság intenzív fejlesztésének jelenlegi szakaszában az új gazdasági mechanizmus, az önigazgatás és az önálló pénzügyi gazdálkodás további tökéletesítése szükségszerű követelmény. Az ezt célzó pártpolitika következetességéről tanúskodnak az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának július 11-i ülésén fogant, a készletnormák ésnormatívák javításáról, valamint a normán felüli készletek 1986-ban történő felszámolásáról szóló határozatok is. A Nicolae Ceaușescu elvtárs kezdeményezésére és közvetlen irányításával kidolgozott intézkedések fontos szerepet töltenek be a gazdasági tevékenység finanszírozási és hitelezési rendszerének, valamint a gazdasági-pénzügyi normatíváknak a tökéletesítésében, a gazdasági hatékonyság fokozásában, annak tudatosításában, hogy valamennyi vállalatnak javítania kell a pénzügyi fegyelmet, jobban kell gazdálkodnia a rábízott értékekkel. Pártunk főtitkára nyomatékosan hangsúlyozta az RKP Központi Bizottságának legutóbbi plénumán elhangzott beszédében: „Az új intézkedések célja, hogy az összes egységek teljesen, illetve legnagyobbrészt saját bevételekből finanszírozzák magukat, radikálisan csökkentve a hitelekket A hitelek alapján történő finanszírozás rendszere célszerűtlennek bizonyult, immár fékezi az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus alkalmazását és az anyagkészletek, a befejezetlen termelés indokolatlan növekedéséhez vezetett. Meg kell gyorsítani a termelési és forgalmazási folyamatot, le kell rövidíteni a termelés—áru—pénz ciklust. Hassunk oda, hogy valamennyi egység munkálkodjék a rendelkezésére álló eszközök, nyersanyagok és más termékek felhasználásáért, vigye be őket a termelési folyamatba és vitelezzen ki minél gyorsabban jó minőségű termékeket, munkálkodjék a termékek forgalmazásáért, az árak, a termelési költségek mielőbbi bevételezéséért. Ezen az alapon kell biztosítania minden egységnek a maga finanszírozását és a termelési folyamat felújításához szükséges eszkööket. Következésképpen, a fenti elvárások szellemében, együttes erővel kell munkálkodniuk a gazdasági egységeknek, a pénzügyi szerveknek, a bankapparátusnak, az összes felelős tényezőknek a készletnormák ésnormatívák javításán, valamint a normán felüli készletek felszámolására vonatkozó intézkedések sikeres gyakorlatba ültetésén. CZIKÓ ÁRPÁD közgazdásszal, a Nemzeti Bank Kovászna megyei fiókjának igazgatójával ezekről a kérdésekről beszélgettünk a dolgozók III. kongresszusának küszöbén. Amint az RKP Központi Bizottságának legutóbbi plénumán, valamint a Dolgozók Országos Tanácsa és a Legfelsőbb Gazdasági-Társadalmi Fejlesztési Tanács együttes plenárisán elhangzott pártfőtitkári beszédben megállapítást nyert, egyes vállalatokban megszaporodtak az eladatlan termékek és növekedtek a hiteligénylések. Ezért mindenekelőtt szeretném megkérdezni: miként látja a költségek normázására vonatkozó legújabb intézkedéseket a pénzügyi tevékenység tökéletesítése szempontjából? — A hozott intézkedések gazdaságpolitikánk valóra váltásának egyik fontos láncszemét képezik és a gazdasági élet, így a pénzügyi tevékenység minőségi mutatóinak érvényesülését célozzák. Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának határozatai a nemzetgazdaság finanszírozási tervének és a készletek normatíváinak a bevezetésével radikálisan hozzájárulnak az önigazgatás és a saját pénzellátás kiteljesítéséhez. A vállalatok a termékek gyors értékesítésével biztosítják az állandó bevételeket, amelyekből fedezik kiadásaikat és nyereségre tesznek szert. Tehát a normán felüli készletek létrejöttének, és így az anyagi- és pénzforrások lekötésének megelőzése érdekében a jövőben a termeléshez szükséges pénzalapokat, esetleges hiteleket csakis azokra a termékekre bocsátják ki, amelyek számára szerződéses alapon biztosították az eladást. A hitel az új határozatok értelmében kiegészíti a vállalat bevételét olyan esetekben, amikor pillanatnyi saját pénzellátási zavarok állnak be a kötelezettségek kifizetésében. A hitelek jól megszabott célokra használhatók csak fel és törlesztésük pontos határidőhöz van kötve. A vállalatok finanszírozási terveinek bevezetésével, július hónaptól kezdve, helyettesítettük az eddigi hitelterveket. A finanszírozás függ a leszerződött termékek volumenétől és a vonatkozó terv meghatározza azt a forgóalap-mennyiséget, amelyet a vállalat a termékek előállításához felhasználhat, de azokat az esetleges hiteleket is, amelyeket igénybe vehet a saját alapok kiegészítéséhez s úgyszintén meghatározza az előállított termékek költség-normatíváját, a főbb elemek szerint. A hozott intézkedés biztosítja a vállalat rendelkezésére bocsátott anyagi és pénzeszközök ésszerű felhasználását a gazdasági folyamatok — beszerzés, termelés és a termékek értéke bevételezésének a felgyorsítását. Mindez a jobb eszközgazdálkodáshoz és a gazdasági egységek jövedelmezőségéhez fog vezetni. A készletek új normatíváinak az ágazatonkénti meghatározása nagy gyakorlati jelentőségű, különösen, ha arra gondolunk, hogy igen számottevő elfekvő készletek kerültek és kerülnek a gazdasági körforgásba, melyeket a nemzetgazdaság értékesíteni tud, ugyanakkor nagy pénzalapok szabadulnak fel, amelyek a gazdasági élet szempontjából még ésszerűbb felhasználást nyernek. Ebből arra is következtethetünk, hogy jól meghatározott feladatok hárulnak a megye pénzügyi és gazdasági szerveire, s főként a vállalatvezetőségekre. A meglévő készletek és új normatívák meghatározása után a vállalatok feladata, hogy a felesleges készleteket minél előbb értékesítsék és egyre nagyobb volumenű pénzeszközt szabadítsanak fel, felszámolva ezáltal az eddigi kötelezettségeiket. A megye bankszervei a vállalatok vezetőségeivel együtt felmérték azokat a lehetőségeket, amelyek a jobb pénz- és eszközgazdálkodást eredményezik és közösen összeállított program alapján intézkedtek és intézkednek a felesleges készletek felszámolása és a bevételek fokozása érdekében, így rendszeres, állandó kapcsolatban vannak a bankszervek és a vállalatok vezetőségei, naponta követik a pénzügyi helyzetet, illetve a gazdasági egységek fizetőképességét, a pénzeszközök ésszerű felhasználását és a gazdasági folyamatok felgyorsítását. Az eddigi felmérés alapján jó eredményekről számolhatunk be ezen a téren többek között a kézdivásárhelyi Ruhaipari Vállalatnál, a sepsiszentgyörgyi Öbtül Textilipari Vállalatnál és a kőolajipari termékeket értékesítő megyei vállalatnál. — Végezetül kérem, öszszegezze az eddigi tapasztalatok alapján született legfontosabb tanulságokat. — Az egyik legfontosabb tapasztalat az, hogy a felesleges készletek felszámolása minden vállalatnál központi kérdésként szerepel, tehát az eddig elért eredmények biztatóak. Mindez lehetőséget teremt arra, hogy a megye iparvállalatai, gazdasági egységei az első félévben felvett hiteleket törlesszék. Ami a tanulságokat illeti, a hozott határozatok és intézkedések teljes mértékben megfelelnek a legkorszerűbb gazdasági szemléletek követelményeinek, tökéletesítik az új gazdasági mechanizmust. Több vállalatunk pénzügyi helyzete természetesen arra figyelmeztet, hogy a hozott intézkedések gyakorlatba ültetéséért felelős öszszes tényezőknek a jövőben még többet kell tenniük annak érdekében, hogy , az érdekelt gazdasági egységek vezetőit, dolgozói tanácsait az elfekvő készletek mielőbbi felszámolására, a fizetőképesség, s általában a pénzügyi fegyelem javítására késztessék. Végső soron azt kell tudatosítaniuk, hogy a fölösleges készletek — elfekvő értékek, melyek hasznosítása nem csupán helyi, hanem nemzetgazdasági érdek. * Mátyás Árpád Május végén a szocialista munkaverseny második helyén üdvözöltük az aradi Villamos Erőmű Vállalatot. Sikere kellemes és váratlan meglepetést jelentett a szakágazat keretében, hisz az egység — amint ezt akkori írásunkban jeleztük — alig néhány hónappal korábban szerveződött önálló termelőközponttá. Munkaközösségei azóta, augusztus 23-a és a dolgozók közelgő harmadik kongresszusa köszöntésére felajánlott vállalásaikhoz híven, ismét előbbre léptek: a legkiválóbb teljesítményeket és tervtúlszárnyalásokat megvalósító rokonvállalatok élére kerültek. Bebizonyították, hogy nem csak megszerezni, hanem megőrizni is képesek megtisztelő címüket, melyet elsősorban azzal értek el, hogy — pártunk főtitkárának útmutatásait követve — a fűtési idény lezárulása után összes rendelkezésükre álló erőiket és tartalékaikat az országos villamos energetikai hálózat feltöltésében való részesedésük fokozására összpontosították. Szemléletes példája ennek az utóbbi négy hónap termelési grafikonjának alakulása. Augusztus közepéig közel 3200 megawattórával több villamos áramot termeltek és a többi gazdasági mutató terén is példásan végrehajtották, illetve túlszárnyalták előirányzataikat. Különösképpen kimagasodnak a fogyasztási mércék következetes betartásában, ezen túlmenően a szigorúan normázott fűtőanyagok megtakarításában, valamint a rendszerek folyamatos működtetését biztosító pótalkatrészgyártásban és felújításban elért eredményeik. Sikereikhez úgyszólván egyetlen „külső“ tényező járult hozzá: az utóbbi időben javult az üzembe beérkező gáz nyomásszintje. Csakhogy az önmagában nem lett volna elég a legkiválóbbak tisztelettáblája első helyének elfoglalásához. Minden egyéb ehhez szükséges követelményt önerőből, mindenekelőtt a termelésszervezés tökéletesítésével, tudományosabb alapokra helyezésével teremtettek meg a helyi munkaközösségek. Tömören szólva: megtanultak a meglévő kapacitásokkal és a különböző műveletek elvégzéséhez szükséges egységnyi munkaidővel jobban gazdálkodni, amiben feltétlenül nagy része volt annak, hogy a szakmai továbbképzés és polikvalifikálás ügyét rendkívül komolyan felkarolták, tudatosan, gyakorlati célszerűséggel irányítják az üzemben. Az érvényben lévő törvény előírásai szerint alkalmazott globális akkord szerinti javadalmazási rendszer ösztönző hatásai is kétségtelenül hozzájárultak többre hivatottságuk érvényesüléséhez. Nagyjából ezek a tények segítették az aradi energetikusokat ahhoz, hogy idén szinte az „ismeretlenség homályából“ felszínre törjenek, a korábbinál sokkalta maximálisabban kamatoztassák az adott termelési alapot. Ugyanis új beruházások kivitelezésére, költségesebb új technológiák bevezetésére az utóbbi szakaszban nem került, nem kerülhetett sor az üzemben. Az ok ismeretes: a vállalat egy hatalmas széntüzelésű erőműrészleg közelgő átadásának várományosa, melynek a folyó ötéves tervben, ütemesen üzembe helyezésre kerülő termelővonalai a jelenleginek többszörösére növelik termelőkapacitását. Létrehozása e tájegység energetikai potenciálja ugrásszerű növekedésében a jövőt jelenti, természetes tehát, hogy a vállalatnak anyagi eszközei javát ennek építésére és szerelésére kell fordítania. De a jövő reménye, bármennyire biztató, nem homályosíthatja el a jelen feladatait. Ennek, az időszerűség sürgető tennivalóinak záloga, letéteményese ez az utóbbi két étizedben többször felújított és bővített „öreg“ üzem, mely — mint láttuk — 1986 eddig eltelt szakaszában megfiatalodott lendülettel teljesítette, teljesíti nagy horderejű nemzetgazdasági kötelezettségeit. Nagyban már érintettük, mi adott, mi ad erőt megfiatalodott lendületének életre hívásához. Munkaközösségei tevékenységük homlokterébe a technológiai rendszer folyamatos működtetésének biztosítását állítják és az adott keretek, feltételek között gondot fordítanak a többletek eléréséhez szükséges tartalékok kutatására, feltárására. Az újjátervezett karbantartó-ellenőrző munkaalakulatok hozzáértéssel tesznek eleget a műszaki hibák megelőzésében rájuk rótt feladatoknak, aminek következtében még a szavatossági idejükön régen túljutott aggregátok „kényszerleállásai“ is jelentősen csökkentek az üzemben. A dolgozók tanácsa intézkedési programja ugyanakkor a fűtési idény befejezése után dinamikusan szervezte meg a hőtermelő rendszerek egy részének az áramfejlesztő vonalakba való átkapcsolását. Jórészt ebből keletkeztek azok a fokozatos felhalmozódások, amelyek az utóbbi hónapokban a terven felüli teljesítményszint elérését lehetővé tették. Igen ám, csakhogy egy erőmű életében a tavaszutó, nyár és őszelő szakasz a kötelező főjavítások idejét is jelenti, ami óhatatlanul egész aggregátcsoportoknak a termelésből való kiesését vonja maga után. Az aradi energetikai karbantartók számára ez az objektív helyzet nem egyértelműen felfogott akadályt jelentett, hanem a feladatokhoz való olyasféle viszonyulás kialakítását, melyből ugyancsak tőkét lehet kovácsolni. Vezérelvüknek a főjavítások kifogástalan minőségű elvégzését tekintették, emellett mindent elkövettek a munkálatok határidejének lerövidítéséért. Augusztus végéig a termeléssel közvetlen kapcsolatban álló rendszerek jelentős részének ellenőrzésével és felújításával végeztek. Példa erre a 12 megawattos áramfejlesztő turbina, melyet a már előzetesen rövidebbre szabott átadási határidőt is megelőzve, egy nappal korábban csatoltak vissza az országos hálózatba. A tervezett három helyett két hét alatt fejezték be a hőtermelő kazánok főjavítását, ami a municípium lakosságát is követlenül érintő megvalósításnak számított, hiszen gyorsabban megkezdődhetett a melegvíz-szolgáltatás. Bár nem tartozik szorosan témánkhoz, megjegyeznénk, hogy ugyancsak az előző évektől eltérően idén a kazánok mindössze két hétre csökkentett főjavítása idején sem maradt Arad egész lakossága meleg víz nélkül. Az Aurel Vlaicu negyedben a Szesz- és Elesztőgyártó Vállalatból származó maradék hőenergia biztosította az egyik lakáscsoport ellátását, a mikelakai negyedben pedig gyakorlatilag ebben az időben kezdődött el, az elvártnál is jobb eredménnyel, a közel 1500 egységből álló napkollektor-rendszer vizsgája. A „Nap-piac“, ahogyan a helybeliek nevezik, az időjárás jóvoltából maximális teljesítménnyel működött, rendszerei három, egyenként 50 köbméteres tartály meleg vízzel való feltöltésére bizonyultak alkalmasnak. Máskülönben a napkollektorrendszer az idén már mintegy 350 gigakalória hőt termelt. E mennyiség értéke rendkívül nagy, hiszen „klasszikus“ módszerrel történő előállítása közel 50 tonna egyezményes fűtőanyag elégetését követelte volna.. Rövid kitérőnk után befejezésül fordítsuk ismét figyelmünk a Villamos Erőmű Vállalat munkaközösségeire. Eredményeikkel, amelyek közvetlenül fémjelzik odaadásukat és szorgalmukat, komoly feltételeket teremtettek ahhozis, hogy nevük megjelenése ne alkalmi jelenség legyen, a következő szakaszra is megszilárdítsák helyük a szocialista munkaverseny élmezőnyében. Juhász Zoltán A DOLGOZÓK III. KONGRESSZUSÁNAK MÉLTÓ KÖSZÖNTÉSÉRE A dolgozók országos fórumát rangos munkasikerekkel köszöntik a munkaközösségek. Felvételünk a fővárosi Grivita rosie Vállalatban készült _________________________________ A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY ÉLENJÁRÓINAK TAPASZTALATAIBÓL RÖVIDEBBRE SZABOTT HATÁRIDŐK A FŐJAVÍTÁSOK ELVÉGZÉSÉBEN FORRADALMI MUNKÁSDEMOKRÁCIA - FORRADALMI FELELŐSSÉG (Folytatás az 1. oldalról) gy amakkor szakmailag felkészült ember tud hozzászólni a tervekhez, a feladatokhoz, képes tudatosan részt vállalni azok megvalósításából. Különösen fontos ez az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus, a munkásönigazgatás és önálló gazdálkodás elveinek érvényesítése közepette. Alapvető jelentősége van ennek ma, amikor a fenti elvek gyakorlatba ültetésével a dolgozók — mint termelők, tulajdonosok és haszonélvezők — teljes mértékben felelnek a rájuk bízott nemzeti vagyonrész leghatékonyabb kezeléséért, állandó gyarapításáért. Mint a párt Központi Bizottságának ez év júniusi plenáris ülésének dokumentumaiból kitűnik, a jelenlegi szakaszban a munkásönigazgatás fejlődése, az önálló pénz- és eszközgazdálkodás elmélyülése minőségi folyamatot jelent mind a gazdasági és társadalmi struktúrák szférájában, mind a forradalmi tudat szintjén. Ez az összetett folyamat mélyreható változásokat hoz mind szélesebb rétegek gondolkodásmódjában, munkájában és életfelfogásában, lényeges összetevőjét alkotva társadalmunk forradalmi folyamata kontinuitásának. Hogy miben konkretizálódik ez a folyamat? A szocialista demokrácia elmélyülésében, az emberi és műszaki erőforrások magasabb fokú hasznosításában, haladás tartalékaink mind jobb értékesítésében. Annak tudatosodásában például, hogy a termelés magas műszaki, minőségi színvonalának biztosítása nem elvont, általános követelmény, hanem az szüntelen konkrét tevékenységet követel meg minden egyes munkaközösségtől, állandó szakmai készenlétet, kompetenciát és szellemi erőfeszítést is igényel minden egyes dolgozótól. Felelősséget, fegyelmet, alkotó hozzájárulást, kitartó munkát, a műszaki-anyagi alap intenzív kihasználását, minél nagyobb termelés elérését a meglevő eszközökkel, a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem minél erőteljesebb gyarapítását. Az intenzív fejlődés objektív szükségszerűségként feltételezi a termelés műszaki színvonalának emelését, a minőség további javítását. S mint pártunk főtitkára a júniusi központi bizottsági plénumon ismételten felhívta rá a figyelmet, minden tevékenységi területen megvannak a szükséges körülmények, feltételek, az intenzív fejlesztés célkitűzéseinek teljesítéséhez, a legfontosabb most az, hogy a legnagyobb felelősséggel dolgozzanak, teljesítsék a fizikai tervet, különösen az exporttervet, javítsák a minőséget, növeljék a munkatermelékenységet és a hatékonyságot. A termésfejlesztési és -korszerűsítési programok megvalósítása és a munka új minőségére való áttérés mindenekelőtt attól függ, hogy a dolgozók mennyire értik meg, a forradalmi felelősség szellemében miként tudatosítják a jelenlegi fejlődési szakasz követelményeit, milyen tudatosan és felelősségteljesen ültetik át a gyakorlatba e programokat. A hangsúly most a gyakorlati munkára, a cselekvésre tevődik, arra, hogy minden munkaközösség, minden dolgozó mit tesz az elfogadott határozatok megvalósításáért, a napi feladatok teljesítéséért Mindenekelőtt társadalmunk vezető osztályára, a munkásosztályra hárul a feladat, hogy dinamizálja az egész nép építő tevékenységét, kezdeményező szellemben dolgozzék, a legmagasabb fokon értékesítse a rendelkezésre álló erőforrásokat. Új minőséget kell érvényre juttatni az egész gazdasági tevékenység vezetésében, ez pedig közvetlenül függ a munkásosztály vezető szerepének további erősítésétől minden tevékenységi területen, a dolgozók széles körű és felelősségteljes részvételétől minden gazdasági egység gazdálkodásában. Úgyszintén a káderek, az összes dolgozók felelősségének növekedése, szakmai felkészültségének gyarapodása feltételezi a tudat minőségi átalakulását. " Pártunk főtitkára méltán hangsúlyozta a tudományos-technikai forradalom és a tudat forradalmának dialektikus egységét. Éppen ezért a munkaközösségek vagy egyes vezető káderek munkával szembeni felelősségének lazulása, cselekvésképtelensége vagy önelégültsége — bárhol is jelentkezzék — ellentétben áll társadalmunk érdekeivel, megtörése pedig negatív következményekkel jár az illető munkaközösségben. A munkásfelelősség szellemében a kommunisták erősítik az igényesség, a forradalmi felelősség szellemét mindenütt, ők a kezdeményezőkészség ébrentartói, azönmeghaladás és tökéletesedés előmozdítói. A legutóbbi központi bizottsági plénum határozatai éppen ezt a kezdeményezőkészséget ösztönzik, hiszen a gazdasági hatékonyság növelése, a termelés korszerűsítése enélkül elképzelhetetlen. A forradalmi felelősség pedig konkrét tetteket követel a mindennapi munkában, az anyagi és emberi erőforrások magasabb fokú értékesítésében minden munkaterületen. Szocialista munkásdemokráciánk nagyszerű kereteket teremt a forradalmi felelősség érvényesítéséhez és elmélyítéséhez. Terveink megvalósítását ösztönzi ez a demokrácia.