Előre, 1986. szeptember (40. évfolyam, 12054-12078. szám)

1986-09-02 / 12054. szám

ELŐRE — 1986. szeptember 2. A SZOCIÁLIS KÉRDÉSEK MEGOLDÁSA A DOLGOZÓI TANÁCS FIGYELMÉNEK ELŐTERÉBEN Radványi József mérnök­nek, a Maros Megyei Építő- Szerelő Fővállalkozási Tröszt pártbizottsága titkárának, a dolgozók tanácsa alel­nökének véleménye szerint az a tény­, hogy augusztus végéig az épí­­tésben-szerelésben közel 20 millió lejes előnyt szereztek, amihez még hozzájön az ipari tevékenységből származó 14 milliós többlet, valamint az augusztus 23-ig terven felül át­adott hetven lakás, a takaré­kos anyaggazdálkodással elért 1,8 millió lejnyi előre nem várt nyereség, a tevékenység minőségi oldalainak előtérbe kerülésével magyarázható. Ezt látszik igazolni, hogy a ta­valyi év hasonló időszakához viszonyítva, 25 millió lejjel többet valósítottak meg, mi­közben a fő tevékenységi ág­ban a létszám 217 fővel csök­kent. A magasabb termelé­kenység lehetővé tette, hogy az alaptevékenységben felsza­baduló munkaerőt egy arány­lag új, de igen dinamikusan fejlődő területre irányítsák át, a szolgáltatások felé orien­tálják. Így történhetett meg, hogy jelentős értékű építő­ipari szolgáltatást — épület­javítások, -felújítások, -átala­kítások, -tervezések, egyebek — végezhessenek ipari egysé­geknek, költségvetési intéz­ményeknek. A magasabb termelékeny­séghez, a munka jobb meg­szervezéséhez mindenekelőtt a munkaerő-vándorlás meg­szűnése járult hozzá. Stabil, állandó törzsgárda alakult ki, amely jól összeforrott, tapasz­talt munkaközösséget alkot. Amikor megkérdem a dolgo­zói tanács alelnökétől, hogy ezt mivel sikerült elérni, vá­lasz helyett rövid sétára invi­tál. Kilépünk az irodaépület­ből és egy kapu felé tartunk az udvaron, amelyen felirat jelzi, hogy a tröszt szabadidő­­központjának a bejáratához értünk. A kapu után rögtön jobbra teniszpályák, majd fe­dett uszoda és a szauna, a fi­zikoterápiás rendelőintézet, gyógytorna-terem, testépítő­súlyemelő csarnok, mérkőzé­sek rendezésére is alkalmas tornaterem — itt most éppen asztalitenisz-csatát vív négy pár kisfiú — és végül az öt­­ven­héteres versenyuszoda­. ■ 1&WE& ' t H - nak, valamint a melléje fel­építendő, alul tekepályás le­látónak kijelölt hely követke­zik. S mindezek közelében, egy már befejezéshez köze­ledő magas épület. Földszint­jére tervezik az orvosi rende­lőket, az emeletekre pedig garzonlakásokat a fiataloknak. Ebédidőben járjuk be a léte­sítményeket, de mindenütt nagy forgalom: orvos, testne­velő tanárok, középkáderek végzik a kezeléseket, vezetik az edzéseket. Kisgyerekektől már nyugdíjas építőig szinte minden korosztállyal találko­zunk. — Ez azonban csak az egyik oldal — mondja Rad­ványi József —, mert a szo­ciális kérdések megoldására fordított figyelem nem merül ki ennyivel. A pártbizottság, a dolgozók tanácsa és a szak­­szervezeti bizottság szívügyé­nek tekinti, hogy a trösztnél ne legyenek ilyen értelmű gondok. Ezért hoztuk létre a szabadidő-központot, de ezt megelőzően gondoskodunk a lakáskérelmek minél sürgő­sebb megoldásáról. Ma már nem csak fedelet akarunk biz­tosítani minden dolgozónk fe­je fölé, hanem a lehetőségek­hez mérten minél nagyobb kényelmet is. És Marosvásár­helyen kívül, a megye többi városában is. Az idén újabb három mikrokantint adtunk át, továbbiak létesítésére ké­szülünk. Meggyőződésem, hogy a szociális kérdésekre for­dított figyelem az a té­nyező, amely a munkaszer­vezés minősége mellett a leg­nagyobb mértékben járul hoz­zá a munkaerő stabilitásához, a mindinkább megszilárduló munkafegyelemhez, a munka­idő mind magasabb fokú ki­használásához. A dolgozók III. kongresszu­sának előkészületei során megtartott közgyűlésen újabb vállalásokra és felajánlásokra ösztönző vita alakult ki. — Közgyűlésünk­­ munkáját — mondja Radványi József — áthatotta a Dolgozók Országos Tanácsa és a Legfelsőbb Gaz­dasági-Társadalmi Fejlesztési Tanács júniusi együttes plénu­mának határozat-felhívása, a­­mely Nicolae Ceausescu elv­társnak az RKP KB plénumán elhangzott iránymutató beszé­dére alapozva, a gazdasági te­vékenység intenzív fejleszté­sének előtérbe helyezésére, a munka új minőségének meg­valósítására szólítja fel ha­zánk dolgozóit. Közgyűlésün­kön tulajdonképpen egyetlen kérdést vitattunk meg, éspe­dig azt, hogy mit lehetne tenni munkánk hatékonysá­gának fokozása érdekében. Új, az eddigieknél eredmé­nyesebb technológiák beveze­tését, jobban mondva beveze­tésének meggyorsítását igé­nyelte már a dolgozók taná­csának jelentése és ugyaner­ről beszéltek a vita során fel­szólalók is. Eredményesebb technológiákról beszélünk és olyanokra gondolunk, amelyek tovább növelik munkánk ter­melékenységét, kedvezően hat­nak a költségek alakulására és végeredményben jobb mi­nőséget, szebb kivitelezést tesznek lehetővé. Ezenkívül, felmerült a kivitelezési doku-­ mentáció és a munkálatok le­bonyolítási feltételeinek biz­tosítása is, főleg olyan szem­pontból, hogy az idejében át­adott dokumentációnak mi­lyen óriási jelentősége van a munkálatok lebonyolítására, a határidők lerövidítésére, az anyagellátás folyamatosságá­nak kialakítására. Jó alapot teremtettek ma­guknak az idén a Maros me­gyei építők. Saját megyéjükön kívül másfelé is helytállnak, szívesen bízzák meg őket fő­városi vagy Hargita megyei beruházók jelentős munkála­tok kivitelezésével, mert tud­ják, hogy megbízható partne­rek. Helytállásra, feladataik példás teljesítésére töreked­tek eddig is, ugyanerre töre­kednek ezután is. Keszthelyi Gyula A MAROS MEGYEI ÉPÍTŐ-SZERELŐ FŐVÁLLALKOZÁSI TRÖSZT PÉLDÁS EREDMÉNYEIBŐL ! AZ ELFEKVŐ KÉSZLETEK ÉRTÉKESÍTÉSE ALAPVETŐ NEMZETGAZDASÁGI ÉRDEK A nemzetgazdaság intenzív fejlesztésének jelenlegi szakaszá­ban az új gazdasági mechanizmus, az önigazgatás és az ön­álló pénzügyi gazdálkodás további tökéletesítése szükségszerű követelmény. Az ezt célzó pártpolitika következetességéről ta­núskodnak az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának július 11-i ülésén fogant, a készletnormák és­­normatívák javításáról, valamint a normán felüli készletek 1986-ban történő felszámo­lásáról szóló határozatok is. A Nicolae Ceaușescu elvtárs kez­deményezésére és közvetlen irányításával kidolgozott intézkedé­sek fontos szerepet töltenek be a gazdasági tevékenység finan­szírozási és hitelezési rendszerének, valamint a gazdasági-pénz­ügyi normatíváknak a tökéletesítésében, a gazdasági hatékony­ság fokozásában, annak tudatosításában, hogy valamennyi vál­lalatnak javítania kell a pénzügyi fegyelmet, jobban kell gaz­dálkodnia a rábízott értékekkel. Pártunk főtitkára nyomatékosan hangsúlyozta az RKP Központi Bizottságának legutóbbi plénu­mán elhangzott beszédében: „Az új intézkedések célja, hogy az összes egységek teljesen, illetve legnagyobbrészt saját bevéte­lekből finanszírozzák magukat, radikálisan csökkentve a hitelek­ket A hitelek alapján történő finanszírozás rendszere célszerűt­lennek bizonyult, immár fékezi az új gazdasági-pénzügyi me­chanizmus alkalmazását és az anyagkészletek, a befejezetlen termelés indokolatlan növekedéséhez vezetett. Meg kell gyor­sítani a termelési és forgalmazási folyamatot, le kell rövidíteni a termelés—áru—pénz ciklust. Hassunk oda, hogy valamennyi egység munkálkodjék a rendelkezésére álló eszközök, nyers­anyagok és más termékek felhasználásáért, vigye be őket a termelési folyamatba és vitelezzen ki minél gyorsabban jó mi­nőségű termékeket, munkálkodjék a termékek forgalmazásáért, az árak, a termelési költségek mielőbbi bevételezéséért. Ezen az alapon kell biztosítania minden egységnek a maga finanszí­rozását és a termelési folyamat felújításához szükséges eszkö­­­öket. Következésképpen, a fenti elvárások szellemében, együttes erővel kell munkálkodniuk a gazdasági egységeknek, a pénzügyi szerveknek, a bankapparátusnak, az összes felelős tényezőknek a készletnormák és­­normatívák javításán, valamint a normán fe­lüli készletek felszámolására vonatkozó intézkedések sikeres gyakorlatba ültetésén. CZIKÓ ÁRPÁD közgazdásszal, a Nemzeti Bank Kovászna megyei fiókjának igazgatójával ezekről a kérdé­sekről beszélgettünk a dolgozók III. kongresszusának küszöbén.­­ Amint az RKP Köz­ponti Bizottságának legu­tóbbi plénumán, valamint a Dolgozók Országos Taná­csa és a Legfelsőbb Gazda­sági-Társadalmi Fejlesztési Tanács együttes plenárisán elhangzott pártfőtitkári be­szédben megállapítást nyert, egyes vállalatokban megszaporodtak az eladat­lan termékek és növeked­tek a hiteligénylések. Ezért mindenekelőtt szeretném megkérdezni: miként látja a költségek normázására vonatkozó legújabb intéz­kedéseket a pénzügyi tevé­kenység tökéletesítése szempontjából? — A hozott intézkedések gazdaságpolitikánk valóra vál­tásának egyik fontos láncsze­mét képezik és a gazdasági élet, így a pénzügyi tevékeny­ség minőségi mutatóinak ér­vényesülését célozzák. Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának határozatai a nemzetgazdaság finanszírozási tervének és a készletek nor­matíváinak a bevezetésével radikálisan hozzájárulnak az önigazgatás és a saját pénzel­látás kiteljesítéséhez. A válla­latok a termékek gyors érté­kesítésével biztosítják az ál­landó bevételeket, amelyekből fedezik kiadásaikat és nyere­ségre tesznek szert.­­ Tehát a normán fe­lüli készletek létrejöttének, és így az anyagi- és pénz­források lekötésének meg­előzése érdekében a jövő­ben a termeléshez szüksé­ges pénzalapokat, esetleges hiteleket csakis azokra a termékekre bocsátják ki, a­­melyek számára szerződé­ses alapon biztosították az eladást.­­ A hitel az új határozatok értelmében kiegészíti a válla­lat bevételét olyan esetekben, amikor pillanatnyi saját pénz­­ellátási zavarok állnak be a kötelezettségek kifizetésében. A hitelek jól megszabott cé­lokra használhatók csak fel és törlesztésük pontos határ­időhöz van kötve. A vállala­tok­ finanszírozási terveinek bevezetésével, július hónaptól kezdve, helyettesítettük az ed­digi hitelterveket. A finanszí­rozás függ a leszerződött termékek volumenétől és a vonatkozó terv meghatározza azt a forgóalap-mennyiséget, amelyet a vállalat a termékek előállításához felhasználhat, de azokat az esetleges hitele­ket is, amelyeket igénybe ve­het a saját alapok kiegészíté­séhez s úgyszintén meghatá­rozza az előállított termékek költség-normatíváját,­ a főbb elemek szerint. A hozott in­tézkedés biztosítja a vállalat rendelkezésére bocsátott anya­gi és pénzeszközök ésszerű felhasználását a gazdasági fo­lyamatok — beszerzés, terme­lés és a termékek értéke be­vételezésének a felgyorsítá­sát. Mindez a jobb eszközgaz­dálkodáshoz és a gazdasági egységek jövedelmezőségéhez fog vezetni. A készletek új normatíváinak az ágazaton­kénti meghatározása nagy gyakorlati jelentőségű, külö­nösen, ha arra gondolunk, hogy igen számottevő elfekvő készletek kerültek és kerülnek a gazdasági körforgásba, me­lyeket a nemzetgazdaság érté­kesíteni tud, ugyanakkor nagy pénzalapok szabadulnak fel, a­­melyek a gazdasági élet szem­pontjából még ésszerűbb fel­­használást nyernek.­­ Ebből arra is követ­keztethetünk, hogy jól meghatározott feladatok hárulnak a megye pénz­ügyi és gazdasági szervei­re, s főként a vállalatveze­tőségekre.­­ A meglévő készletek és új normatívák meghatározása után a vállalatok feladata, hogy a felesleges készleteket minél előbb értékesítsék és egyre nagyobb volumenű pénzeszközt szabadítsanak fel, felszámolva ezáltal az eddigi kötelezettségeiket. A megye bankszervei a vállalatok veze­tőségeivel együtt felmérték a­­zokat a lehetőségeket, ame­lyek a jobb pénz- és eszköz­­gazdálkodást eredményezik és közösen összeállított program alapján intézkedtek és intéz­kednek a felesleges készletek felszámolása és a bevételek fokozása érdekében, így rend­szeres, állandó kapcsolatban vannak a bankszervek és a vállalatok vezetőségei, napon­ta követik a pénzügyi helyze­tet, illetve a gazdasági egysé­gek fizetőképességét, a pénz­eszközök ésszerű felhasználá­sát és a gazdasági folyamatok felgyorsítását. Az eddigi fel­mérés alapján jó eredmények­ről számolhatunk be ezen a téren többek között a kéz­­divásárhelyi Ruhaipari Vál­lalatnál, a sepsiszentgyörgyi Öbtül Textilipari Vállalatnál és a kőolajipari termékeket értékesítő megyei vállalatnál. — Végezetül kérem, ösz­­szegezze az eddigi tapasz­talatok alapján született legfontosabb tanulságokat. — Az egyik legfontosabb tapasztalat az, hogy a felesle­ges készletek felszámolása minden vállalatnál központi kérdésként szerepel, tehát az eddig elért eredmények bizta­tóak. Mindez lehetőséget te­remt arra, hogy a megye ipar­­vállalatai, gazdasági egységei az első félévben felvett hite­leket törlesszék. Ami a tanul­ságokat illeti, a hozott hatá­rozatok és intézkedések teljes mértékben megfelelnek a leg­korszerűbb gazdasági szemlé­letek követelményeinek, töké­letesítik az új gazdasági me­chanizmust. Több vállalatunk pénzügyi helyzete természete­sen arra figyelmeztet, hogy a hozott intézkedések gyakor­latba ültetéséért felelős ösz­­szes tényezőknek a jövőben még többet kell tenniük annak érdekében, hogy , az érdekelt gazdasági egységek vezetőit, dolgozói tanácsait az elfekvő készletek mielőbbi felszámo­lására, a fizetőképesség, s ál­talában a pénzügyi fegyelem javítására késztessék.­­ Végső soron azt kell tudatosítaniuk, hogy a fö­lösleges készletek — elfek­vő értékek, melyek haszno­sítása nem csupán helyi, hanem nemzetgazdasági érdek. * Mátyás Árpád ­ Május végén a szocialista munkaverseny második he­lyén üdvözöltük az aradi Vil­lamos Erőmű Vállalatot. Si­kere kellemes és váratlan meglepetést jelentett a szak­ágazat keretében, hisz az egy­ség — amint ezt akkori írá­sunkban jeleztük — alig né­hány hónappal korábban szerveződött önálló termelő­központtá. Munkaközösségei azóta, augusztus 23-a és a dolgozók közelgő harmadik kongresszusa köszöntésére felajánlott vállalásaikhoz hí­ven, ismét előbbre léptek: a legkiválóbb teljesítményeket és tervtúlszárnyalásokat meg­valósító rokonvállalatok élé­re kerültek. Bebizonyították, hogy nem csak megszerezni, hanem megőrizni is képesek megtisztelő címüket, melyet elsősorban azzal értek el, hogy — pártunk főtitkárának útmutatásait követve — a fű­tési idény lezárulása után összes rendelkezésükre álló erőiket és tartalékaikat az országos villamos energetikai hálózat feltöltésében való ré­szesedésük fokozására össz­pontosították. Szemléletes példája ennek az utóbbi négy hónap termelési grafikonjá­nak alakulása. Augusztus kö­zepéig közel 3200 megawatt­órával több villamos áramot termeltek és a többi gazdasá­gi mutató terén is példásan végrehajtották, illetve túl­szárnyalták előirányzataikat. Különösképpen kimagasodnak a fogyasztási mércék követ­kezetes betartásában, ezen túlmenően a szigorúan nor­­mázott fűtőanyagok megtaka­rításában, valamint a rend­szerek folyamatos működte­tését biztosító pótalkatrész­gyártásban és felújításban el­ért eredményeik. Sikereikhez úgyszólván e­­gyetlen „külső“ tényező já­rult hozzá: az utóbbi időben javult az üzembe beérkező gáz nyomásszintje. Csakhogy az önmagában nem lett volna elég a legkiválóbbak tisztelet­táblája első helyének elfogla­lásához. Minden egyéb ehhez szükséges követelményt ön­erőből, mindenekelőtt a ter­melésszervezés tökéletesíté­sével, tudományosabb alapok­ra helyezésével teremtettek meg a helyi munkaközössé­gek. Tömören szólva: megta­nultak a meglévő kapacitá­sokkal és a különböző műve­letek elvégzéséhez szükséges egységnyi munkaidővel job­ban gazdálkodni, amiben fel­tétlenül nagy része volt an­nak, hogy a szakmai tovább­képzés és polikvalifikálás ügyét rendkívül komolyan felkarolták, tudatosan, gya­korlati célszerűséggel irá­nyítják az üzemben. Az ér­vényben lévő törvény előírá­sai szerint alkalmazott globá­lis akkord szerinti javadal­mazási rendszer ösztönző hatásai is kétségtelenül hoz­zájárultak többre hivatottsá­­guk érvényesüléséhez. Nagy­jából ezek a tények segítették az aradi energetikusokat ah­hoz, hogy idén szinte az „is­meretlenség homályából“ fel­színre törjenek, a korábbinál sokkalta maximálisabban ka­matoztassák az adott termelé­si alapot. Ugyanis új beruházások ki­vitelezésére, költségesebb új technológiák bevezetésére az utóbbi szakaszban nem került, nem kerülhetett sor az üzem­ben. Az ok ismeretes: a vál­lalat egy hatalmas széntüze­lésű erőműrészleg közelgő át­adásának várományosa, mely­nek a folyó ötéves tervben, ütemesen üzembe helyezésre kerülő termelővonalai a jelen­leginek többszörösére növelik termelőkapacitását. Létrehozá­sa e tájegység energetikai po­tenciálja ugrásszerű növekedé­sében a jövőt jelenti, termé­szetes tehát, hogy a vállalat­nak anyagi eszközei javát en­nek építésére és szerelésére kell fordítania. De a jövő re­ménye, bármennyire biztató, nem homályosíthatja el a je­len feladatait. Ennek, az idő­szerűség sürgető tennivalóinak záloga, letéteményese ez az utóbbi két étizedben többször felújított és bővített „öreg“ üzem, mely — mint láttuk — 1986 eddig eltelt szakaszában megfiatalodott lendülettel tel­jesítette, teljesíti nagy hord­erejű nemzetgazdasági kötele­zettségeit. Nagyban már érintettük, mi adott, mi ad erőt megfiata­lodott lendületének életre hí­vásához. Munkaközösségei te­vékenységük homlokterébe a technológiai rendszer folya­matos működtetésének biztosí­tását állítják és az adott kere­tek, feltételek között gondot fordítanak a többletek elérésé­hez szükséges tartalékok ku­tatására, feltárására. Az újjá­tervezett karbantartó-ellen­őrző munkaalakulatok hozzá­értéssel tesznek eleget a mű­szaki hibák megelőzésében rájuk rótt feladatoknak, ami­nek következtében még a sza­vatossági idejükön régen túl­jutott aggregátok „kényszer­leállásai“ is jelentősen csök­kentek az üzemben. A dolgo­zók tanácsa intézkedési prog­ramja ugyanakkor a fűtési idény befejezése után dina­mikusan szervezte meg a hő­termelő rendszerek egy részé­nek az áramfejlesztő vonalak­ba való átkapcsolását. Jórészt ebből keletkeztek azok a fo­kozatos felhalmozódások, a­­melyek az utóbbi hónapokban a terven felüli teljesítmény­szint elérését lehetővé tették. Igen ám, csakhogy egy erőmű életében a tavaszutó, nyár és őszelő szakasz a kötelező fő­javítások idejét is jelenti, ami óhatatlanul egész aggregát­­csoportoknak a termelésből való kiesését vonja maga után. Az aradi energetikai karbantartók számára ez az objektív helyzet nem egyér­telműen felfogott akadályt je­lentett, hanem a feladatokhoz való olyasféle viszonyulás ki­alakítását, melyből ugyancsak tőkét lehet kovácsolni. Vezér­elvüknek a főjavítások ki­fogástalan minőségű elvégzé­sét tekintették, emellett min­dent elkövettek a munkálatok határidejének lerövidítéséért. Augusztus végéig a terme­léssel közvetlen kapcsolatban álló rendszerek jelentős ré­szének ellenőrzésével és fel­újításával végeztek. Példa er­re a 12 megawattos áramfej­lesztő turbina, melyet a már előzetesen rövidebbre szabott átadási határidőt is megelőzve, egy nappal korábban csatol­tak vissza az országos háló­zatba. A tervezett három he­lyett két hét alatt fejezték be a hőtermelő kazánok fő­javítását, ami a municípium lakosságát is követlenül érintő megvalósításnak számított, hi­szen gyorsabban megkezdőd­hetett a melegvíz-szolgáltatás. Bár nem tartozik szorosan témánkhoz, megjegyeznénk, hogy ugyancsak az előző évektől eltérően idén a kazá­nok mindössze két hétre csök­kentett főjavítása idején sem maradt Arad egész lakossága meleg víz nélkül. Az Aurel Vlaicu negyedben a Szesz- és Elesztőgyártó Vállalatból szár­mazó maradék hőenergia biz­tosította az egyik lakáscso­port ellátását, a mikelakai ne­gyedben pedig gyakorlatilag ebben az időben kezdődött el, az elvártnál is jobb ered­ménnyel, a közel 1500 egy­ségből álló napkollektor-rend­szer vizsgája. A „Nap-piac“, ahogyan a helybeliek nevezik, az időjárás jóvoltából maxi­mális teljesítménnyel műkö­dött, rendszerei három, egyen­ként 50 köbméteres tartály meleg vízzel való feltöltésére bizonyultak alkalmasnak. Máskülönben a napkollektor­rendszer az idén már mintegy 350 gigakalória hőt termelt. E mennyiség értéke rendkívül nagy, hiszen „klasszikus“ módszerrel történő előállítása közel 50 tonna egyezményes fűtőanyag elégetését követelte volna.. Rövid kitérőnk után befe­jezésül fordítsuk ismét fi­gyelmünk a Villamos Erőmű Vállalat munkaközösségeire. Eredményeikkel, amelyek köz­vetlenül fémjelzik odaadásu­kat és szorgalmukat, komoly feltételeket teremtettek ahhoz­­is, hogy nevük megjelenése ne alkalmi jelenség legyen, a következő szakaszra is meg­szilárdítsák helyük a szocia­lista munkaverseny élmező­nyében. Juhász Zoltán A DOLGOZÓK III. KONGRESSZUSÁNAK MÉLTÓ KÖSZÖNTÉSÉRE A dolgozók országos fórumát rangos munkasikerekkel köszöntik a munkaközösségek. Felvételünk a fővárosi Grivita rosie Vállalatban készült _________________________________ A SZOCIALISTA MUNKAVERSENY ÉLENJÁRÓINAK TAPASZTALATAIBÓL RÖVIDEBBRE SZABOTT HATÁRIDŐK A FŐJAVÍTÁSOK ELVÉGZÉSÉBEN FORRADALMI MUNKÁS­DEMOKRÁCIA - FORRADALMI FELELŐSSÉG (Folytatás az 1. oldalról) gy amakkor szakmailag felkészült ember tud hozzászólni a tervek­hez, a feladatokhoz, képes tu­datosan részt vállalni azok megvalósításából. Különösen fontos ez az új gazdasági-pénzügyi mechaniz­mus, a munkásönigazgatás és önálló gazdálkodás elveinek érvényesítése közepette. Alapve­tő jelentősége van ennek ma, amikor a fenti elvek gyakorlat­ba ültetésével a dolgozók — mint termelők, tulajdonosok és haszonélvezők — teljes mérték­ben felelnek a rájuk bízott nemzeti vagyonrész leghatéko­nyabb kezeléséért, állandó gya­rapításáért. Mint a párt­ Köz­ponti Bizottságának ez év júni­usi plenáris ülésének dokumen­tumaiból kitűnik, a jelenlegi szakaszban a munkásönigazga­­tás fejlődése, az önálló pénz- és eszközgazdálkodás elmé­lyülése minőségi folyamatot jelent mind a gazdasági és tár­sadalmi struktúrák szférájában, mind a forradalmi tudat szint­jén. Ez az összetett folyamat mélyreható változásokat hoz mind szélesebb rétegek gondol­kodásmódjában, munkájában és életfelfogásában, lényeges összetevőjét alkotva társadal­munk forradalmi folyamata kontinuitásának. Hogy miben konkretizálódik ez a folyamat? A szocialista demokrácia elmélyülésében, az emberi és műszaki erőforrások magasabb fokú hasznosításá­ban, haladás tartalékaink mind jobb értékesítésében. Annak tu­datosodásában például, hogy a termelés magas műszaki, minő­ségi színvonalának biztosítása nem elvont, általános követel­mény, hanem az szüntelen konkrét tevékenységet követel meg minden egyes munkaközös­ségtől, állandó szakmai készen­létet, kompetenciát és szellemi erőfeszítést is igényel minden egyes dolgozótól. Felelősséget, fegyelmet, alkotó hozzájárulást, kitartó munkát, a műszaki-a­nyagi alap intenzív kihaszná­lását, minél nagyobb termelés elérését a meglevő eszközökkel, a társadalmi termék és a nem­zeti jövedelem minél erőtelje­sebb gyarapítását. Az intenzív fejlődés objektív szükségszerű­ségként feltételezi a termelés műszaki színvonalának emelé­sét, a minőség további javítá­sát. S mint pártunk főtitkára a júniusi központi bizottsági plé­­numon ismételten felhívta rá a figyelmet, minden tevékenységi területen megvannak a szüksé­ges körülmények, feltételek, az intenzív fejlesztés célkitűzései­nek teljesítéséhez, a legfonto­sabb most az, hogy a legna­gyobb felelősséggel dolgozza­nak, teljesítsék a fizikai tervet, különösen az exporttervet, javítsák a minőséget, növeljék a munkatermelékenységet és a hatékonyságot. A termésfejlesztési és -kor­szerűsítési programok megvaló­sítása és a munka új minőségé­re való áttérés mindenekelőtt attól függ, hogy a dolgozók mennyire értik meg, a forradal­mi felelősség szellemében mi­ként tudatosítják a jelenlegi fejlődési szakasz követelményeit, milyen tudatosan és felelősség­­teljesen ültetik át a gyakorlat­ba e programokat. A hangsúly most a gyakorlati munkára, a cselekvésre tevődik, arra, hogy minden munkaközösség, minden dolgozó mit tesz az elfogadott határozatok megvalósításáért, a napi feladatok teljesítéséért Mindenekelőtt társadalmunk ve­zető osztályára, a munkásosz­tályra hárul a feladat, hogy dinamizálja az egész nép építő tevékenységét, kezdeményező szellemben dolgozzék, a legma­gasabb fokon értékesítse a ren­delkezésre álló erőforrásokat. Új minőséget kell érvényre juttatni az egész gazdasági te­vékenység vezetésében, ez pe­dig közvetlenül függ a munkás­­osztály vezető szerepének továb­bi erősítésétől minden tevékeny­ségi területen, a dolgozók szé­les körű és felelősségteljes rész­vételétől minden gazdasági egység gazdálkodásában. Úgy­­szintén a káderek, az összes dolgozók felelősségének növeke­dése, szakmai felkészültségének gyarapodása feltételezi a tudat minőségi átalakulását. " Pártunk főtitkára méltán hangsúlyozta a tudományos-technikai forrada­lom és a tudat forradalmának dialektikus egységét. Éppen e­­zért a munkaközösségek vagy egyes vezető káderek munká­val szembeni felelősségének la­zulása, cselekvésképtelensége vagy önelégültsége — bárhol is jelentkezzék — ellentétben áll társadalmunk érdekeivel, meg­törése pedig negatív következ­ményekkel jár az illető munka­­közösségben. A munkásfelelős­ség szellemében a kommunisták erősítik az igényesség, a forra­dalmi felelősség szellemét min­denütt, ők a kezdeményezőkész­ség ébrentartói, az­­önmeghala­­dás és tökéletesedés előmozdí­tói. A legutóbbi központi bi­zottsági plénum határozatai ép­pen ezt a kezdeményezőkészsé­get ösztönzik, hiszen a gazda­sági hatékonyság növelése, a termelés korszerűsítése enélkül elképzelhetetlen. A forradalmi felelősség pedig konkrét tette­ket követel a mindennapi mun­kában, az anyagi és emberi e­­rőforrások magasabb fokú érté­kesítésében minden munkaterü­leten. Szocialista munkásdemokrá­­ciánk nagyszerű kereteket te­remt a forradalmi felelősség ér­vényesítéséhez és elmélyítésé­hez. Terveink megvalósítását ösztönzi ez a demokrácia.

Next