Előre, 1987. február (41. évfolyam, 12183-12206. szám)

1987-02-01 / 12183. szám

2 VII. Külgazdasági kapcsolatok A külkereskedelem volumene a hatályos kereskedelmi árfolyamokon számítva 1986-ban 300,6 milliárd lejt tett ki. Országunk 1986-ban 149 állammal tartott fenn gazdasági és kooperációs kapcsolatokat. Tovább fejlesztettük kereskedelmi kapcsolatainkat és termelési kooperációnkat a szocialista országokkal. Bővítettük a kapcsolatokat a KGST-tagállamokkal a hosszú lejáratú kooperációs különprogramok, valamint a műszaki-tudományos együttműködés 2000-ig terjedő komplex programja alapján. Tovább fejlődtek gazdasági és műszakitudományos cseréink a fejlődő országokkal, a fejlett tőkés államokkal. Az export volumene 1986-ban 164,4 milliárd lej volt, 11,6 százalékkal kisebb, mint 1985-ben. A magas feldolgozottságú áruk — gépek, berendezések és szállítóeszközök, vegyipari termékek és ipari közfogyasztási cikkek — kivitelének részaránya az export összvolumenében 63 százalékot tett ki. A kiviteli tervelőirányzatokat nem teljesítettük hiánytalanul mind a világpiaci árak csökkenése miatt, különösképpen a kőolajnál és kőolajtermékeknél, mind pedig az egyes minisztériumok, iparközpontok és vállalatok tevékenységében jelentkezett fogyatékosságok miatt; ez utóbbiak ugyanis nem vették gyártásba kiemelt jelleggel az exporttermékeket, nem törekedtek arra, hogy idejében megkössék a szerződéseket, hogy a termelést a külpiaci kereslet szerint alakítsák. Az import volumene 1988-ban 136,2 milliárd lejt tett ki és 5,6 százalékkal volt kisebb, mint 1985-ben. Importáltunk ásványi nyersanyagokat, tüzelőanyagokat, alapanyagokat, gépeket, berendezéseket és felszereléseket, biztosítva a termelési és más nemzetgazdasági szükségleteket. Az 1986-os külkereskedelmi tevékenység, minden nehézség ellenére, a kereskedelmi mérleg kétmilliárd dolláros többletét eredményezte, biztosítva a küladósság jelentős részének törlesztését. (Folytatás az 1. oldalról) Megvalósí 1985-höz tások viszonyítva ______________________________________196_______%-ban A munkatermelékenység dinamikája egy személyre számítva: — a köztársasági iparban (az árutermelés alapján) 107,4 — az építő-szerelő tevékenységben (az össztermelés alapján) 108,3 — a vasúti szállításban (a bruttó jövedelem alapján) 107,4 Az 1000 lej árutermelésre számított összköltség a köztársasági iparban - lej 848,9 99,0 Nemzeti jövedelem - milliárd lej 771,8 107,3 A lakosság pénzjövedelme a szocialista szektorból - milliárd lej 389,3 103,6 A dolgozó személyzet nominális átlagjavadalmazásának dinamikája az év végén 101,3 A parasztságnak a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és a személyi gazdaságokban végzett munkából származó jövedelmének dinamikája aktív személyenként számolva 102,4 Kiskereskedelmi áruforgalmazás a szocialista kereskedelemben - milliárd lej 283,3 102,4 Társadalmi-kulturáliaI akciókra fordított kiadások az állami költségvetésből -milliárd lej 98,4 108,8 j Lakásépítés —ezer 108,1 102,4 Románia Szocialista Köztársaság lakossága 1986. végén 22 895 ezer lakos volt, az ország lakosságának több mint fele municípiumban és városban él. A gazdasági-társadalmi tevékenységben foglalkoztatott lakosság megközelítette a 10 670 ezret, ennek mintegy 72 százaléka az iparban és más nem mezőgazdasági ágazatban tevékenykedik. Új munkahelyek létesültek, biztosították a feltételeket a haza összes honpolgárai alapvető jogának, a munkához, a neveléshez, a szabad és méltó léthez való jognak a nemzetiségtől független teljes érvényesítéséhez. Az átlagos dolgozói létszám 7752 ezer volt, a nők részaránya a dolgozó személyzetben eléri a mintegy 40 százalékot. Az ipar, a mezőgazdaság és az anyagi javakat termelő többi ágazat fejlesztésében elért sikerek, a gazdasági hatékonyság gyarapításával, biztosították a nemzeti jövedelem jelentős, 1985-höz viszonyított 7,3 százalékos növekedését, megvalósítva mind a termelőerők fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez, mind pedig a lakosság életszínvonalának emeléséhez szükséges erőforrásokat. A külkereskedelem terén, bár a fizikai termékek nagyobb mennyiségét exportáltuk, különösképpen a kőolaj és a kőolajipari termékek világpiaci árának csökkenése miatt a külkereskedelem összvolumene kisebb volt mint 1985-ben. Ez ugyanakkor az egyes minisztériumok, iparközpontok és vállalatok külkereskedelmi tevékenységében, az exporttermelés leszerződésében, gyártásba vételében és kivitelezésében megmutatkozott hiányosságoknak is tulajdonítható. Az 1986-os esztendő megvalósításai révén megteremtődött az életerős alap a párt XIII. kongresszusa által a jelenlegi ötéves terv időszakára megszabott célkitűzések, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítésére és Románia kommunizmus felé való haladására vonatkozó pártprogram célkitűzései valóra váltására. A nemzetgazdaság több ágazataiban és szektoraiban 1986- ban a következő eredményeket érték el: és az alapvető matematikai, fizikai, kémiai, biológiai kutatás között, amely fokozta a tudotz ipar 1986. évi fejlesztésének alapvető jellemvonása, hogy magas ütemben növekedett a termelés és a munkatermelékenység, fokozódott a megújítási és korszerűsítési folyamat a magas műszaki-üzemeltetési és gazdaságossági paraméterekkel rendelkező termékek megvalósítása révén. Növekedett az ipar műszaki és termelési potenciálja azzal, hogy új objektumokat helyeztek üzembe és jelentős korszerűsítési, ellátmánygyarapítási munkákat végeztek a termelőkapacitásoknál. Az árutermelés az iparban elérte az 1312,1 milliárd lejt, az 1985-höz viszonyított 95 milliárd lej többlet mintegy felét teszi ki az 1965. évi egész ipari termelésnek. Fokozódott az igyekezet, hogy teljesítsék a saját nyersanyag- és alapanyagbázis fejlesztésére vonatkozó kiemelt programok előirányzatait, biztosítva a termelés további növekedését a kitermelő és az energetikai iparban; a nettó széntermelés elérte a 47 518 ezer tonnát. 26 763 millió köbméter földgázt termeltek ki és megvalósult 75,5 milliárd kilowattóra villamos energia. Ennek ellenére a kitermelő és az energetikai iparban, különösképpen a szén és kőolaj kitermelésében, valamint a széntüzelésű erőművekben történő villamosenergia-termelésben tapasztalt lemaradások nehézséget okoztak a gazdaságban, a termelési folyamatok ütemes lebonyolításában. A feldolgozó iparban tovább fejlődött és diverzifikálódott a termelés; a termelés megújításának szüntelen folyamata következett be, nagyobb ütemeket valósítottak meg a csúcstechnika ágazatai, amelyek magasabb hatásfokon értékesítik az anyagi és emberi erőforrásokat. A fémiparban 6,3 százalékkal növekedett a termelés 1985-höz viszonyítva. Megvalósult 14 276 ezer tonna acél, jelentős, 10,7 százalékos növekedés történt az ötvözött acéloknál, valamint a magas fokon megmunkált hengeráruknál. A gépiparban 7,7 százalékkal növekedett a termelés, miközben tovább javult annak szer-JS kerete. Az ágazaténál magasabb ütemet valósított meg az elektronikai ipa£ ~ 12,2 százalék, az, «tehtorgyfettgásaitan, echni- -Ral ›css2i'i\.v«.S?K TCl 11 i.it ov-■— JL-T,v» százaiért, a műszerészeti, optikai eszközök, a hidraulikus és pneumatikus felszerelések és elemek ipara — 9,6 százalék, a kőolajipari berendezések gyártása — 17,7 százalék. A vegyiparban a termelés 8,3 százalékkal növekedett, gyorsabban fejlődött a finomszintézisű és kis súlyú vegyészet. Jelentős növekedés valósult meg a szintetikus gumi — 10,7 százalék, a mű- és szintetikus rostok és szálak — 17,7 százalék, a gyógyszerek — 11,0 százalék — termelésében. Az építőanyagiparban 11,8 százalékkal növekedett a termelés, fokozódott a magasabb minőségű cementfélék, a könnyű építőanyagok gyártása. A fogyasztási javak iparában a hangsúlyt a hazai nyersanyagok magasabb fokú értékesítésére fektették, diverzifikálták a választékszerkezetet és bővítették a magasabb minőségű termékek gyártását. Jelentős növekedés valósult meg a textilkonfekcióban — 6,3 százalék, a kötöttáruiparban — 8,9 százalék, a mány hozzájárulását az ország gazdasági-társadalmi fejlesztéséhez, halfeldolgozásban — 12,5 százalék, a zöldség- és gyümölcskonzerv termelésében — 18,8 százalék, valamint a hús- és húskészítmények, az olaj, az édesipari, cukrászati és sütödei termékek termelésében. A XIII. kongresszus irányelveivel összhangban 1986-ban a legnagyobb határozottsággal tovább tevékenykedtek az ország összes zónái összehangolt gazdasági-társadalmi fejlesztésére vonatkozó pártpolitika valóra váltásáért. Az, hogy az ipari árutermelés tekintetében 25 megye valósított meg magasabb növekedési ütemet az országos átlagnál, különösképpen Giurgiu — 19,5 százalék. Konstanca — 18.5 százalék. Calarasi — 17.5 százalék. Szilágy — 16.7 százalék. Vilcea — 13,7 százalék, Mehedinti — 12,4 százalék, Dimbovita — 11,4 százalék, Tulcea — 10,6 százalék, Kovászna — 8,3 százalék, Hargita — 8,0 százalék, új kedvező változásokat eredményezett a termelőerők területi fejlesztésében. A munkatermelékenység a köztársasági iparban — az árutermelés alapján számolva, az előző évhez képest 7,4 százalékkal növekedett, számottevően hozzájárult az árutermelési többlet eléréséhez. Az 1000 lej árutermelésre számított költség a köztársasági iparban 8,2 lejjel csökkent 1985- höz képest, az anyagi kiadás pedig 1,4 lejjel, ezen az úton 8,7 milliárd lej megtakarítás valósult meg. Bár az ipar összességében, jó eredmények születtek, egyes tevékenységi szektorokban a tervelőirányzatok nem valósultak meg maradéktalanul. Egyes minisztériumok, iparközpontok és vállalatok nem cselekedtek kellő felelősséggel a fizikai termelés és különösképpen az exportra szánt termelés előkészítése és ütemes megvalósítása érdekében, nem oldották meg az új termékek gyártásba vételével kapcsolatos problémákat. A fémiparban és a vegyiparban a más ágazatok számára szükséges egyes választékok és termékek meg nem valósítása, a kés- Igkettés egyes anyagok gyártásba vételében, nehézséget okozott a jó ellátásban és a termelési folyam idhig»»»Ut·— ^femarap^i mutatkozott a gépiparban is, különösképpen az exporttermelés megvalósításában és az új beruházási objektumok üzembe helyezéséhez szükséges berendezések kivitelezésében. Számos szektorban nem biztosították a gépek és berendezések tervezett kapacitáson történő üzemeltetését; elmaradás nyilvánult meg egyes technológiák korszerűsítésében és egyes termékek minőségi színvonalának emelésében; a munkatermelékenység növelésére és a kiadások csökkentésére vonatkozó feladatok egy sor egység általi nem teljesítése kedvezőtlenül befolyásolta a tervezett hatékonyságot. A kiadások csökkentésére vonatkozó feladatoknak nem a tervezett szinten való teljesítését főként az idézte elő, hogy egyes szektorokban túllépték az energetikai és az anyagfogyasztásokat, nem teljesítették az anyagfelhasználási mutatókat, valamint az újrahasznosítható anyagok visszanyerésére vonatkozó feladatokat, táron erdősítéssel, illetve újraerdősítéssel. Újabb akciókat indítottunk az értékes hazai fafajták telepítésének bővítésére, az új erdősítés 47,9 százalékát ilyen fajták tették ki. Ezen kívül erdősítéssel feljavítottunk 5,9 ezer hektár leromlott területet erdőállományon kívüli, mezőgazdálkodásra alkalmatlan körzetben. A vízgazdálkodás terén 1986. 1986-ban a szállítást és távközlést a nemzetgazdasági és lakossági szükségletekkel összhangban tovább fejlesztettük és korszerűsítettük. Az áruszállítás volumene 2729,5 millió tonnát tett ki. Az általános rendeltetésű szállítás anyagi alapja 18 dízel- és villamos mozdonnyal, 1879 darab normál nyomtávú vasúti teherkocsival (négytengelyes egyenértékben), 101 ezer tonna befogadóképességű folyami uszállyal, 10 folyami vontató- és tolóhajóval, tengerjáró hajókkal gyarapodott, együttvéve 142,1 ezer tdw befogadóképességgel. A XIII. kongresszusi irányelveknek megfelelően a beruházásokat kiemelt jelleggel az adott kapacitások korszerűsítési, automatizálási és újrafelszerelési munkálataira összpontosították, biztosítva a termelés jobb profilírozását, integrációját és szakosítását, a gazdasági hatékonyság növekedését. 1986. folyamán a nemzetgazdasági viszonylatban megvalósított beruházások összvolumene 249,3 milliárd lejre rúgott, 1,2 százalékkal volt nagyobb, mint 1965-ben. 1986-ban körülbelül 219 milliárd lej értékű állóalapot helyeztünk üzembe, tovább bővítettük gazdaságunk műszaki-anyagi bázisát. Teljesen vagy részben üzembe helyeztünk több mint 360 fontosabb ipari és agrozootechnikai termelő kapacitást. Gyors ütemben folytattuk a lakásépítkezés, a rendezés és a műszaki-közművesítési ellátottság programjának végrehajtását a fővárosban, valamint hazánk többi településén. Használatba lesz TM..1?8’! ,e?! J?ká?ezéllen! Az országosok városában a lakáskérdés megoldódott, s létrejöttek a feltételek ahhoz, hogy az ötéves terv végéig teljes egészében kielégítsük a lakosság szükségleteit ezen a téren, nagy vonalakban befejezAz anyagi termelés fejlődése, hatékonyságának növekedése tükröződött a nemzeti jövedelem növekedésében és ennek alapján az egész nép jólétének emelkedésében. A dolgozó személyzet javadalmazási alapja 1986-ban 283 milliárd lej volt, 1,9 százalékkal nagyobb, mint 1985-ben. A nominális nettó átlagjavadalmazás 1986 végén 3018 lej volt. Az árak stabilitására vonatkozó politika határozott megvalósításával az árak és szolgáltatási díjszabások alakulási indexe a tervezett szint alatt valósult meg, gyakorlatilag az 1985. évi szinten maradt. A parasztságnak a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és a személyi gazdaságokban megvalósított aktív személyre számított nominális jövedelme 1936-ban a megelőző évhez viszonyítva 2,4 százalékkal növekedett a mezőgazdasági termelés emelkedésének és a szövetkezeti mezőgazdasági egységekben végzett munka jobb megszervezésének köszönhetően. A lakosság jelentős alapokban részesült szociális-kulturális akciók finanszírozásához nyugdíjak, gyermeknevelési pótlékok és segélyek, tanuló- és diákösztöndíjak révén, az oktatás, a kultúra, az egészségvédelem fejlesztését szolgáló összegek révén. 1986-ban ezek az alapok folyamán újabb, komplex rendeltetésű gyűjtőtavakat adtunk használatba, együttvéve 488 ezer köbméter befogadóképességgel, folyószabályozási munkálatokat hajtottunk végre 195 kilométer hosszúságban, töltésépítést 151 kilométer hosszúságban lakott területek, gazdasági létesítmények, valamint 11,4 ezer hektár mezőgazdasági terület árvízvédelme céljából. A szállítás ágazatában hiányosságok jelentkeztek az áruszállítási fluxusok optimizálása, a kapacitások hiánytalan kihasználása terén és abban a vonatkozásban, hogy bizonyos áruk szállítását nagyobb mértékben tegyék át az autószállításról a vasúti szállításra és belvízi hajózásra, betartsák az üzemanyag- és villamosenergiafogyasztási normatívákat. A posta- és távközlési tevékenység volumene 1986-ban 5,5 százalékkal volt nagyobb, mint 1985-ben, ami az ellátmányi eszközök intenzív kihasználásának tulajdonítható.zük az ország városainak szervezését és rendezését. A beruházások és a termelő kapacitások üzembe helyezési tervét nem teljesítettük hiánytalanul, ami a beruházások előkészítése, a szükséges dokumentációk és berendezések biztosítása, az építő-szerelő munkák kivitelezése, az építőtelepi munka, a termelő kapacitások felújítási és korszerűsítési munkálatai szervezése terén mutatkozó hiányosságoknak tulajdonítható. Egyes beruházási munkálatok kivitelezési hiányosságai miatt bizonyos nemzetgazdasági fontosságú termelő kapacitásokat késve helyeztünk üzembe, ami befolyásolta a termelés jó ellátásához szükséges erőforrások biztosítását. Főjavítások elmaradása, illetve késedelmes végrehajtása nehézségeket okozott bizonyos berendezések és felszerelések normális üzemmenetében, ami kihatott a fizikai termelés megvalósítására. Fogyatékosságok jelentkeztek SarftfafeWE tervezése terén, méretezett megoldások, drága anyagok használata, túlhaladott technológiák. Lemaradás történt az 1986-os tervben előirányzott öntözési és talajjavítási munkálatok kivitelezése terén. 116,0 milliárd lejt tettek ki, egy lakosra 5080 lej jutott. 1986-ban a korhatárhoz és a teljes szolgálati időhöz kötött állami társadalombiztosítási átlagos nyugdíj 1817 lej volt, 2,0 százalékkal nagyobb, mint a megelőző évben. A gyermeknevelési pótlék, a sokgyermekes anyáknak folyósított segélyek és a szülési juttatás 1986. I. 1-től való növelésére hozott intézkedések révén a lakosság 6,7 milliárd lejjel nagyobb jövedelemben részesült, mint 1985-ben. A szocialista kereskedelemben megvalósított áruforgalom volumene 283,3 milliárd lejt tett ki, 2,4 százalékkal volt nagyobb, mint 1985-ben, az élelmiszertermékek forgalma (beleértve a közétkeztetést is) 1,6 százalékkal, más termékek forgalmazása 3,2 százalékkal növekedett. A térítéses lakossági szolgáltatások volumene — beleértve a szállítási és településgazdálkodási tevékenységeket — amelyeket a szocialista szektor egységei valósítottak meg, 62,4 milliárd lejt tett ki. A városi ivóvízhálózat több mint 270 kilométerrel, a csatornahálózat közel 290 kilométerrel bővült. Átadták a metró II. vonalának első szakaszát 10,4 kilométer hosszúságban. Az 1986-os esztendőben minden szinten folytatódott az oktatás tökéletesítése, a nemzetgazdasági igényekkel összhangban bővítették és diverzifikálták az oktatás, a termelés és a kutatás kapcsolatának formáit. Az 1986/1987-es oktatási évben 5,5 millió személy tanul, ez az ország lakosságának 24 százaléka. Az iskoláskor előtti oktatásban 836,2 ezer gyermek vesz részt (a 3-5 év közötti gyermekek 80,4 százaléka), az elemi és gimnáziumi oktatásban 3017,3 ezer tanuló, a líceumi oktatásban 1197,0 ezer tanuló, a szakoktatásban és a mesterképzésben 280,4 ezer tanuló, a felsőoktatásban pedig 157,2 ezer diák folytatja tanulmányait. 1986-ban a nemzetgazdaság 372 ezer munkást kapott, szakképzésüket a szakmai és a szaklíceumi oktatás biztosította. Ugyanakkor a főiskolákon felkészült 30,6 ezer mérnök, közgazdász, tanügyi káder, orvos és más szakember. Fokozódott és diverzifikálódott a tevékenység alarAz 1986-os esztendőben elért megvalósítások tartós alapot képeznek a magas ütemű gazdasági-társadalmi fejlesztéshez 1987-ben, és erőteljesen bizonyítják a pártpolitika, a pártfőtitkár, a köztársaság elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs orientációi és útmutatásai helyességét, aki biztosítja a XIII. kongresszusnak a nemzetgazdaság, a tudomány, az oktatás és a kultúra intenzív fejlesztésére vonatkozó történelmi jelentőségű határozatai maradéktalan teljesítését, hogy növekedjen az egész nép jóléte, erősödjön a nemzeti függetlenség és szuverenitás. Amint a párvezetőség hangsúlyozta, 1986-ban különleges eredményeket értünk el az ország gazdasági-társadalmi fejlesztésében, de azok még jobbak lehettek volna, ha minden egységben határozottan cselekednek a nemzetgazdaságunkban létező erőteljes termelő potenciál által nyújtott lehetőségek maradéktalan értékesítéséért. A vállalatokban, iparközpontokban és minisztériumokban a termelés szervezésének tökéletesítésére és korszerűsítésére megszabott intézkedési programok, amelyeket 1986 második felétől már alkalmazni kellett volna, nem valósultak meg maradéktalanul, ezért egyes egységekben továbbra is magas a, nyersanyag-, alapanyag-, tüzelőanyag- és energiafogyasztás, alap fizikai termelésre, különösképpen az exportra szánt termelésre vonatkozó feladatokat és szigorúan betartsák a tervfegyelmet. Az 1987. évi terv előirányzatainak, a jelenlegi ötéves terv összes célkitűzéseinek teljesítése megköveteli az egyes vállalatokban megmutatkozó hiányosságok késedelem nélküli felszámolását, az összes megszabott intézkedések alkalmazását, hogy az egész tevékenységet magasabb minőségi és hatékonysági színvonalra emeljék, a gazdaság intenzív fejlesztése jelenlegi szakasza igényeinek megfelelően. Ennek érdekében tevékenységünk középpontjába kell állítanunk, ahogyan hangsúlyozta a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs, a tudomány és a technika legújabb vívmányainak minden tevékenységi területen történő bevezetésére és kiterjesztésére vonatkozó programok példás valóra váltását. Szorosabb kapcsolatot kell teremteni a kutatás, a termelés és az oktatás között, hogy a tudomány vívmányait minden szektorban azonnal alkalmazzák a termelésben. Úgy kell cselekednünk, hogy a rendelkezésünkre álló erőteljes tudományos, technológiai alap szolgálja a korszerűsítési programok valóra váltását, az új termékek, a magasabb fokú technológiák kidolgozását, a termékek műszaki és minőségi színvonalának tökéletesítését és emelését. Az iparban megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a nyersanyag- és energetikai alap fejlesztésére, a fizikai termelés összes választékának, elsősorban az exporttermelésnek a megvalósítására, a termelőkapacitások jobb kihasználására, az-állások és felülvizsgálások idejében való elvégzésére, a fogyasztások további csökkentésére és a nyersanyagok, alapanyagok, tüzelőanyagok és a villamos energia magasfokú értékesítésére. A mezőgazdaságban adottak a tartalékaink és a lehetőségeink, hogy egyre gazdagabb terméseket érjünk el minden növénykultúránál, egyre nagyobb hozamokat érjünk el az állattenyésztésben, amelyek biztosítják a nemzetgazdaság ezen fontos szektora hozzájárulásának növekedését az ország általános fejlesztéséhez. Nagyobb figyelmet kell szentelni a munkatermelékenység növelésére a termelés és a munka tudományos megszervezése, a gyártásfolyamatok gépesítése és automatizálása alapján. 1987 legyen döntő év a termelési és a munkafolyamatok tökéletesítésére és korszerűsítésére minden területen megszabott intézkedések további alkalmazásában. Ugyanakkor fokozott figyelmet kell fordítani a káderek felkészítésére és a munkatúra és a művészet terén.. 1986-ban megvalósítottak 29 játékfilmet, 570 dokumentum-, tudományos- és művészeti kisfilmet. A mozinézők száma 1986- ban 204,2 millió volt, kiadtak 2588 könyv- és nyomtatványcímet 61,1 millió példányban, az újságok és folyóiratok évi példányszáma 1403 millió . A lakosság egészségügyi ellátását 1986-ban 48,1 ezer orvos biztosította, 475 lakosra jut egy orvos. Új kórházi egységeket, poliklinikai rendelőket, orvosi rendelőket adtak át. Az egészségügyi ellátás ágyainak száma elérte a 214 ezret, 1000 lakosra átlag 9,4 ágy jut. Tovább fejlődött és korszerűsödött a turisztika, a pihenés és a gyógykezelés műszaki-anyagi alapja. Az 1986-os esztendőben újabb jelentős megvalósítások születtek a városi és falusi honpolgárok munka- és életfeltételeinek közelítésében, a nép civilizációs színvonalának emelésében, erő képzésére, a magas szakmai, tudományos-technikai és kulturális ismeretszint megvalósítására, a megkezdett új fejlesztési szakasznak megfelelően. A haza általános fejlesztése szempontjából elsődlegesen fontos, hogy a legjobb körülmények között megvalósuljanak a beruházási tervek az energetika terén és a kitermelő iparban, az ipari termelőkapacitások felszerelésének megújításával és korszerűsítésével kapcsolatos munkák, a mezőgazdasági programok. Intézkedéseket kell foganatosítani az anyagi és pénzügyi eszközök ésszerű hasznosítására, a felesleges kiadások felszámolására és a telepszervezési alapok számottevő csökkentésére. Románia egyre aktívabb részvétele a nemzetközi értékcserében szükségessé teszi, hogy kiemelten és magas minőségi szinten valósuljon meg az exporttermelés, fejlődjön a termelési kooperáció, megvalósuljanak a KGST keretében megszabott programok, valamint a szocialista országokkal, más államokkal megkötött hosszú lejáratú szerződések. A legnagyobb figyelmet kell fordítanunk a külkereskedelem hatékonyságának növelésére, hogy megfelelően értékesítsük az export útján a termékeket, népünk munkáját. Az 1987-es tervelőirányzatok hiánytalan teljesítéséhez határozottan végre kell hajtani közötti működésével, az összes egységek tevékenységének a munkásönigazgatás és az önálló gazdálkodás elvére történő határozott alapozásával kapcsolatosan megszabott intézkedéseket. Következetesen fel kell lépni az összes erőforrások maradéktalan és magas teljesítményű kihasználásáért, a termelési hitelek lényeges csökkentéséért, az anyagi költségek, a munkaerő-források, a forgóalapok és -eszközök terén megszabott normatívák szigorú betartásáért, a pénzügyi bankrendszer további tökéletesítéséért. Ezen az alapon erőteljesebben kell növelni a jövedelmezőséget és a nyereséget, a gazdasági hatékonyságot az összes tevékenységi szektorokban, továbbá a nemzeti jövedelmet, egész nemzetünk vagyonát. Határozottan intézkedni kell a javadalmazási rendszer további tökéletesítéséért a globális és közvetlen akkord alapján az összes tevékenységi szektorokban, következetesen érvényesítve a szocialista javadalmazási elvet, hogy a dolgozók jövedelmeit közvetlenül a munka mennyisége és minősége határozza meg, és senki se juthasson jövedelemhez munka nélkül. Tovább kell tökéletesítenünk az egységes tervezés és vezetés formáit az egész tevékenység egységes országos terve alapján, gyökeres fordulatot kell elérnünk a minisztériumok, az iparközpontok és vállalatok munkastílusában, a termelési folyamat során felmerülő problémák irányításának és megoldásának módjában, vállalva az egész felelősséget a terv teljesítéséért. A jelenlegi új fejlődési szakasz megköveteli, hogy a pártszervek és -szervezetek vezetésével biztosítsuk a dolgozók tanácsainak, közgyűléseinek jobb működését, hogy valamennyi munkaközösség — mint tulajdonos, termelő és haszonélvező, mint a nemzeti vagyon egy része kezelésének közvetlen részvevője — viselje a felelősséget az illető egység egész munkájáért, az legyen a munkásosztály, a mérnökök, a technikusok, egész népünk alkotó gondolkodásának és elkötelezett cselekvésének gyümölcse. Szoros egységben a párt és főtitkára, a köztársaság elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs közül, egész népünk a legnagyobb felelősséggel fog munkálkodni a XIII. pártkongresszusi határozatok teljesítéséért, az 1987- es terv példás megvalósításáért, ami biztosítja az összes tevékenységi ágazatok és szektorok korszerűsítésének és intenzív fejlesztésének folytatását és elmélyítését. Románia határozott továbbhaladását a a fejlődés, a szocialista és a kommunista civilizáció csúcsai felé. KÖZLEMÉNY Románia Szocialista Köztársaság 1986. évi egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének teljesítéséről II. Ipar V. Szállítás és távközlés VI. Építkezés-beruházás Vil. A lakosság anyagi és szellemi életszínvonala A LEGFELSŐBB GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI FEJLESZTÉSI TANÁCS A MINISZTERTANÁCS AZ ÁLLAMI TERVBIZOTTSÁG A KÖZPONTI STATISZTIKAI IGAZGATÓSÁG I. Tudományos kutatás, technológiai és műszaki fejlesztés Az 1986-os esztendőben a tudományos kutatás és a technológiafejlesztés elvezetett 2900 új és korszerűsített, magasabb paraméterekkel rendelkező gép, felszerelés, készülék és berendezés megvalósításához és gyártásba vételéhez, mintegy 800 alapanyag és több mint 460 közfogyasztási cikk termelésének megindításához. Alkalmaztak a termelésben több mint 1470 új és korszerűsített technológiát, új gépesítési és automatizálási rendszert. Már 1986-tól kezdődően, a gyártásfolyamatok szervezésének tökéletesítésére és korszerűsítésére vonatkozó program megvalósításának első szakaszában biztosították a feldolgozó ipar 18 százalékos megújítását azáltal, hogy gyártásba vettek magas műszaki színvonallal rendelkező termékeket az export számára és hazai szükségletek fedezésére. Tovább növekedett a tudományos kutatás hozzájárulása a saját nyersanyag- és alapanyagbázis biztosításához, a geológiai tevékenység hatékonyságának növeléséhez, összhangban a nemzetgazdasági igénnyel, hogy föltárjanak és értékesítsenek új ásványokat és energetikai forrásokat. Különleges hangsúlyt fektettek a geológiai kutatási és feltárási munkák hatékonyságának növelésére és a tartalékok feltárása és kiaknázása közötti időszak lerövidítésére. Folytatódtak a kutatások az új energiaforrások, a szintetikus tüzelőanyagok és üzemanyagok, az összes energetikai források értékesítése, az anyagfogyasztások csökkentése terén. Jelentős tevékenységet fejtettek ki új technológiák kidolgozása, a meglévők tökéletesítése terén, hogy növekedjék a nyersanyagok és alapanyagok feldolgozási és értékesítési foka, emelkedjék a termékek műszaki és minőségi színvonala. A tudományos kutatás jelentősen hozzájárult az energetikai források és az újrafelhasználható anyagok visszanyerési és értékesítési programjának megvalósításához, a pótalkatrészek és gépegységek felújításához, hogy azokat újból hasznosítsák a gazdasági körforgásban. A műszaki fejlesztés révén valósult meg a munkatermelékenység 1985-höz viszonyított növekedésének 56 százaléka. A mezőgazdaságban a tudományos kutatás az új nagyhozamú, fagyra és szárazságra ellenálló vetőmag- és növényfajták, a nagyobb hozamú állatfajták létrehozására, valamint az új állattakarmányozási technológiák, talajjavító és -előkészítő, területrendező módszerek kidolgozására irányult. Különleges figyelmet fordítottak a fogyasztási normák tudományos kidolgozására, a termékek tipizálására és szabványosítására, a berendezések korszerűsítésére, a termelési folyamatok ésszerűsítésére, a technológiai veszteségek kiküszöbölésére. Biztosították a szorosabb kapcsolatot az alkalmazott kutatás III. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban 1986-ban az ágazat intenzív fejlesztése az új agrárforradalom megvalósítása szempontjából nagyon jelentős eredményeket értek el. A biztos és állandó hozamok elérésére vonatkozó program előirányzataival összhangban újabb jelentős talajjavító munkákat végeztek. Nagy, valamint helyi öntözési rendszerekben 243,4 ezer hektáron végeztek területrendezési munkálatokat, ebből 46,0 ezer hektáron 1987 tavaszán kezdenek öntözni; az öntözésre berendezett összterület 1986 végére elérte a 3152 ezer hektárt. Lecsapolási munkákat végeztek 163,9 ezer hektáron, eróziógátló munkákat 126,6 ezer hektáron és jelentős területen javították a talajszerkezetet (478 ezer hektár adalékolás, 441 ezer hektár mélytörés ésporhanyítás, 2626 ezer hektár alagcsövezés). 1986 folyamán a mezőgazdaság hatóanyagban számítva közel 1,6 millió tonna nitrogén-, foszfor- és káliumtartamú műtrágyát, valamint anyagokat kapott a kártevők elleni védekezéshez. Ugyanakkor felhasználták 39 millió tonna szerves trágyát. A mezőgazdasági növénytermesztés hozama 1986-ban sokkal magasabb volt, mint 1985- ben. Megvalósult 30 347 ezer tonnás gabonatermés, így egy lakosra átlag 1330 kiló jut. Elértünk 8513 ezer tonna őszi burgonyát, 7533 ezer tonna szántóföldi zöldségfélét, 1004 ezer tonna napraforgót, 2552 ezer tonna gyümölcsöt, 2272 ezer tonna szőlőt. Az állatállomány az állami mezőgazdasági vállalatokban és a szövetkezeti mezőgazdasági egységekben 1936 végén nagyobb volt, mint 1985-ben. Az 1986. évi állattállományra vonatkozó végleges adatokat az 1987. február 1-i állatszámlálás elvégzése után közüik. Az állomány növekedése az átlagos hozam növekedésével egyidejűleg hozzájárult ahhoz, hogy 1986-ban az 1985. évinél magasabbb állattenyésztési termelést értünk el. A mezőgazdasági termelés gyarapodása lehetővé tette, hogy a szocialista mezőgazdasági egységek és a lakossági gazdaságok az állami alaphoz az 1985. évinél nagyobb mennyiségeket szállítsanak le; 28,3 százalékkal többet búzából és rozsból, 18,1 százalékkal árpából és sörárpából, 102,3 százalékkal kukoricából és cirokból, 31,7 százalékkal napraforgóból és repcéből, 33,8 százalékkal őszi burgonyából, 24,7 százalékkal zöldségfélékből, 50,7 százalékkal friss gyümölcsből, 7,9 százalékkal fogyasztási tojásból. Az 1986-ban elért jó mezőgazdasági eredmények ellenére egy sor egységben és megyében az elért hozam nem éri el a lehetőségek szintjét, mert nem készítették elő idejében a területet, hiányosságok mutatkoztak a termés idejében és jó körülmények közötti begyűjtésének megszervezésében, valamint az állatok nevelésében és gondozásában. IV. Erdő- és vízgazdálkodás Az erdőgazdálkodásban 1986 folyamán tovább tevékenykedtünk az erdőállomány 2010-ig terjedő megóvásáról és fejlesztéséről szóló országos program esedékes évi feladatainak teljesítéséért. Erdőfelújítási munkálatokat hajtottunk végre 56,3 ezer hektáron, ebből 16,7 ezer hektáron természetes úton, 39,6 ezer hek- ELŐRE — 1987. február 1.