Előre, 1988. március (42. évfolyam, 12517-12543. szám)

1988-03-01 / 12517. szám

„ KÉPBEN ÉS SZÓBAN MEGÚJULÓ JELKÉP sjárfikor, márciuska. Mi Régi római ünnep ”* hagyománya. Az ó­­korban ugyanis március else­jével köszöntött Rómára az új esztendő. Az országunk területén végzett ásatások többezer é­­vesnél is régibb „márciusi fityegőket“ hoztak napvilág­ra, amelyek fehérre, illetve pirosra festett, zsinórra fűzött és nyakba akasztott folyami kavicsokból álltak. Néprajzo­sok­ szerint a piros szín a nők életet adó lényére utal, a fe­hér a férfibölcsesség színjel­képe. Írásos nyoma mintegy a múlt század elejéről van az országszerte divó szokásnak. Moldvában például a „fitye­gő“ nem volt egyéb egy piros­fehér zsinóron lógó fémpénz­nél, amit a gyermekek nyaká­ba kötöttek, hogy életük sze­rencsés legyen. A lányok ti­zenkét napig hordták a nya­kukban, majd a hajukba fon­ták, s csak akkor távolították el onnan, ha már megjöttek a gólyák. Erdélyben a lányok ajándékozták meg vele a le­gényeket, s az érzelmekről a fityegők előállításában meg­mutatkozó ötletességük val­lott. Ajándékozása ma: szép ta­vaszi szokás. Előállítása: ko­moly kisipari tevékenység. f Komoly szállító például a fő­városi Arta aplicata szövet­kezet, ahol képeink készül­tek.) Fém, fa, üveg, műanyag értő, eredeti felhasználásában vetekednek a mai mesterem­berek, hogy a szeretteinknek feltűzött kis szimbólum ne csak formális gesztus, hanem önmagát megújító, kedvelt fantáziatárgy legyen. Cseke Gábor Székely Sándor fotóriportja Március 1. kedd I. évnegyed III. hónap Aa évből eltelt: 61 nap Hátra van még: 305 nap Napkelte: 6.53 Napnyugta: 18.03 Holdkelte: 15.49 Holdnyugta: 6.11 BORÚS, VÁLTOZÉKONY IDŐ A Meteorológiai és Hidroló­giai Intézet jelenti: Az ország nyugati, központi és északi ré­szén többnyire felhős, másutt változékony égbolt várható. A borús vidékeken havazás, havas eső, eső egyaránt elő­fordulhat, helyenként a csa­padék mennyisége elérheti a négyzetméterenkénti 15 litert. Délen és keleten a csapadék szórványos, elszigetelt jelen­ség. Nyugaton a déli szél el­éri az óránkénti 50 kilométer sebességet, a hegyekben ó­­ránként 100 kilométeres é­­szaknyugati szél felkavarja a havat. A nappali hőmérséklet a borús vidékeken 0—6, má­sutt 6—12 fok között alakul, éjszaka általában mínusz 5 és plusz 3 fok közötti értékeket mérnek. Délkeleten ködképző­dés valószínű. A fővárosban változékony égbolt, gyenge csapadék, mér­sékelt szél várható, a hőmér­séklet nappal 8—10, éjszaka 0—2 fok körül alakul. TEVE SZERDA 20.00 Híradó 20.25 Kiemelt gazdasági felada­tok: A korszerűsítési prog­ramról 20.45 A sokoldalú haladás útján — a területi-közigazgatási át­szervezés 20. évfordulója (SZ): Ma: Ia?i megye 21.00 Folytatásos játékfilm (SZ): Grant kapitány nyomában — utolsó rész 21.50 Híradó CSÜTÖRTÖK 20.00 Híradó 20.25 Az új agrárforradalom megvalósítása útján (SZ): Élenjárók tapasztalatából 20.45 A sokoldalú haladás útján — a területi-közigazgatási át­szervezés 20. évfordulójára. A megvalósítások évei 21.05 Hős nép, építő nép — iro­­dalmi-zenés-koreográfiai ösz­­szeállítás (SZ) 21.30 A szocialista beteljesülé­sek — fejlődésünk hajtóerői 21.50 Híradó ■ Tizenöt művelődési ház, tizenkét munkásklub és 186 művelődési otthon, illetve e­­zek fiókjai működnek Pra­­hova megyében. ■ Újabb egységekkel, rész­legekkel, műhelyekkel gyara­podott a Maros megyei szol­gáltatások hálózata. Több mint 30 falusi településen nyitottak különböző szolgál­tatási egységeket, szabásza­tot, cipészetet, asztalosmű­helyt, szűrszabóságot, tartós fogyasztási javakat karban­tartó vagy kölcsönző üzletet. A Maros megyei fogyasztási szövetkezetek ma több mint 1300 olyan egységgel rendel­keznek, amely magas fokon hasznosít helyi alapanyago­kat. Sárkányrepülés Húsz aktív tagja van, ebből hat II. és III. osztályú leigazolt sportoló a Zsil-völ­­gyi sárkányrepülők klubjá­nak, a petrozsényi Temerarii klubnak. A Temerarii rende­zi meg ezen a nyáron az or­szág több sárkányrepülő klubjának részvételével a Páring Kupa vetélkedőt. ■ Turnu Magurele fiatal ipartelepének dolgozói szá­mára az utóbbi években több mint 6000 lakást építettek, a városnak ugyanakkor új mű­velődési ház, szálloda, kór­ház, több nagy áruház, szá­mos más középület biztosít korszerű és ugyanakkor egyé­ni arculatot. BEFEJEZŐDÖTT A XV. TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOK KÉTHETES KÜZDELEMSOROZATA A viszontlátásra 1992-ben Albertville-ben A calgaryi McMahon stadionban került sor a XV. téli olimpiai játékok záróünnepségére. A fehér olimpián, mint ismeretes, a barátság és a béke nemes olimpiai eszmé­nyei jegyében az összes kontinensekről érkezett verseny­zők vettek részt. Az olimpiai himnusz akkordjai közepette bevonták ■a fajok és a kontinensek testvériségét jelképező ötkari­kás zászlót, kioltották az olimpiai lángot. A részt vevő sportolók elbúcsúztak egymástól, hogy négy év múlva, 1992-ben a franciaországi Albertville­­ben megrendezendő XVI. fehér olimpián találkozzanak ismét. Az utolsó versenynap eredményei: 50 km símaraton: 1. Gunde Svan (Svédország) 2 ó 04 p 30,9 mp; 2. Maurizio de Zolt (Olaszország) 2 ó 05 p 36,04 mp; 3. Andy Grünenfelder (Svájc) 2 ó 06 p 01,09 mp. Férfi műlesiklásban az o­­limpiai címet az olasz Alberto Tomba szerezte meg, aki szu­peróriás műlesiklásban is győzött. Az előbbi két futa­mában, a 64, illetve 61 kapu­val „színezett“ próbán Tomba 1 p 39,47 mp-es időeredményt ért el. A következő helyezet­tek: Frank Worald (NSZK) 1 p 39,53 mp és Paul Fröm­melt (Lichtenstein) 1 p 39,84 mp. Női műkorcsolyában Kata­rina Witt (NDK) győzött, a második Elizabeth Manley (Kanada), a harmadik Debbie Thomas (USA) Gyorskorcsolyában az 1500 m-es női versenyszám győz­tese Yvonne van Gennip (Hollandia) 2 p 00,68 mp-cel, ami új olimpiai rekord. A második Karin Kania (NDK) 2 p 00,82 mp-cel, a harmadik csapattársa, Andrea Enrig 2 p 01,49 mp-cel. A jégkorong torna a szov­jet csapat győzelmével ért vé­get. A táblázat állása: 1. Szovjetunió 8 pont, 2. Finn­ország 7 pont, 3. Svédország 6 pont, 4- Kanada 5 pont, 5— 6, Csehszlovákia és NSZK 2—2 pont. Az utolsó három mérkőzés eredménye: Finn­ország—Szovjetunió 2—1 (0—0, 1—0, 1—1), Svédország —NSZK 3—2 (0—1, 1—1, 2—0), Kanada—Cseszlovákia 6— 3 (3—1, 1—2, 2—0). A női 5000 m-es futamot ugyancsak a holland Yvonne van Gennie nyerte 7 p 14,13 mp-cel, ami új világrekord. A következő helyezettek az NDK sportolói: Andrea Ehrig 7 p 17,12 mp és Gabi Zange 7 p 21,61 mp. Négyüléses bobban az első helyre a svájci csapat (Ekke­hard Fässer, Kurt Meyer, Marcel Faessler, Werner Stoc­ker) került 3 p 47,51 mp-es időeredménnyel a négy fu­tamban. A második helyezett az NDK csapata 3 p 47,58 mp-cel, a harmadik a Szov­jetunió válogatottja 3 p 48,26 mp-cel. Az északi összetettet a svájci Hippollyt Kempf nyer­te, utána következik Klaus Sulzenbacher (Ausztria) és Allar Levandi (Szovjetunió). Az Éremtáblázaton az első a Szovjetunió 29 é­­remmel (11 arany, 9 ezüst és 9 bronz) utána követ­kezik az NDK — 25 (9— 10—6); Svájc —15 (5—5— 5); Finnország — 7 (4—1— 2); Svédország — 6 (4—0— 2) stb. Labdarúgó Románia Kupa torna Öt B-osztályú csapat a 16-os mezőnyben Szombaton és vasárnap ját­szották le a Daciada égisze a­­latt zajló labdarúgó Románia Kupa torna 16-os döntőinek mérkőzéseit, egy kivételével, melyet elhalasztottak. Ezzel hazánkban is megkezdődött — méghozzá meglepetésekkel — az 1988. évi hivatalos labda­rúgó idény. Egyelőre a hazai, holnaptól kezdve viszont már a nemzetközi idény is bein­dul: a BEK-torna negyeddön­tős keretében a Steaua a skót bajnokot látja vendégül. Bukaresti Vointa—Bukaresti Steaua Nagybányai FC Maramure?— Temesvári Politehnica Bacaui Partizanul—Slatinai FC Olt Szatmári Olimpia IUM— JKolozsvár-napocai Universitatea Brailai FCM Progresul—Suceavai CSM Babadagi Gránitul—Pites ti­i FC Arge? Bukaresti Rapid— , Maros­vásárhelyi AS Armata Dr. Petru Groza Városi Otelul— Craiovai Universitatea Tg. Jiu-i Gloria Pandurii—SC Bacau Ploie$ti-i Petrol­ul— Galati Otelul 5—3 Sinaiai Montana—Bukaresti Dinamo Resicai CSM—Brassói FCM Besztercei Gloria—Bukaresti Victoria Pa?cani-i CFR— Moreni-i Flacara 5—4 Urziceni-i Unirea—Hunyadi Corvinul Az ,Agnital Carpați—Bukaresti Sportüt­ közést elhalasztották. 1—2 (0—1) . 0—1 (0—1) (0—0, 0—0, 1—1) 1—2 (1—2) 3—1 (2—0) 2—3 (0—1) (1—1, 2—2, 2—2) 1—3 (0—0) studénfese­mér­ 0— 3 (0—1) 3—0 (1—0) 1— 2 (0—1) 2—0 (1—0) 5—1 (1—0) 1—2 (1—2) 1—0 (1—0) FORRADALMI ELMÉLET ÉS GYAKORLAT - TELJES ÖSSZHANGBAN (Folytatás az 1. oldalról) cializmus felsőbbrendűségéről, alapvető igazságainak érvé­nyességéről tanúskodik. Az az­óta eltelt időszakban a szocia­lizmus építésével és a kommu­nizmusra való rátéréssel kap­csolatos forradalmi elmélet és gyakorlat szüntelenül fejlődött, gazdagodott. Új tézisek és fo­galmak születtek, s mellőztük azokat, amelyek már nem felel­tek meg az új történelmi köve­telményeknek, hogy ne akadá­lyozzák a megismerést, a társa­dalmi cselekvést, az előreha­ladást. Pártunk és főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs szemléleté­ben a forradalmi elmélet sar­kalatos pontja a társadalmi folyamatok és jelenségek meg­ismerése kell hogy legyen. A gyakorlati megoldásoknak u­­gyanis a valóság alapos, mély­reható ismeretén kell alapulni­uk, mert csakis így lehet fel­fedni és megoldani az esetle­ges ellentmondásokat, a nap mint nap adódó problémákat, így lehet előmozdítani a fejlő­dést. A szocializmus útján való e­­lőrehaladás az általános és az egyedi dialektikus kölcsönhatá­sának jegyében bontakozik ki, minthogy a forradalmi gyakor­lat a forradalmi elmélet egyete­mes elveit gazdagítva a nem­zeti sajátosságok újabb és ú­­jabb formáit hozza létre az új társadalom építésének egysé­ges folyamatában. Ehhez pedig az szükséges, hogy a folyamatot irányító kommunista párt sok­oldalúan ismerje a társadalmi realitást, a konkrét viszonyokat, s állandóan kutassa az adott körülményeknek, a fejlődési szakasznak legjobban megfele­lő formákat. Ezt az alkotó szel­lemet példázza pártunk politi­kája a szocialista forradalom és a szocialista építés hazai gyakorlatában. „Állandó kiin­dulópontul véve az egyetemesen érvényes általános igazságo­kat — mondotta pártunk főtit­kára —, a világról, a természet­ről és a társadalomról alkotott forradalmi szemlélet elveit, a­­zon kell munkálkodnunk, hogy gyakorlatba ültessük őket ha­zánk történelmi, társadalmi és nemzeti realitásainak szem e­­lőtt tartásával. Egyébként pár­tunk ebben a szellemben járt el (...) és éppen ennek köszön­hetően értük el eddigi számot­tevő eredményeinket, jelöltük ki a további fejlesztés útjait." A szocialista építésben elért nagyszerű eredményeink min­dennél jobban bizonyítják a tu­dományos szocializmus alapel­veinek hazánk sajátos körülmé­nyeire való alkotó szellemű al­kalmazását. Az osztályellentétek felszámolása, mindennemű ki­zsákmányolás megszüntetése, a szocialista termelési viszonyok létrehozása és általánosítása a társadalmi élet minden terüle­tén, az egész társadalmi élet tervszerű, tudományos szervezé­se és vezetése, a szocialista demokrácia átfogó rendszerének kiépítése, a nemzeti kérdés tel­jes és végérvényes megoldása, az oktatás, a tudomány, a mű­velődés és művészet forradal­mi elvi alapokra helyezése — megannyi döntő mozzanata an­nak az alkotó szellemű tevé­kenységnek, amellyel a Román Kommunista Párt vezetésével dolgozó népünk a gyakorlat nyelvén önálló, eredeti választ adott az új társadalom építé­sének hazai problémáira. Különleges erővel nyilvánul meg ez az alkotó szellemű párt­­politika a gazdasági-társadal­mi élet minden területén, ab­ban, hogy a párt a termelőerők dinamikus fejlesztésében és kiegyensúlyozott telepítésében jelölte meg szocialista építé­sünk egészének kulcskérdését, hogy elsődleges feladatnak te­kintette és tekinti a mezőgaz­dasági termelés állandó eme­lését; hogy következetesen, cél­tudatosan törekszik a társadal­mi élet egészének arányos, harmonikus, szüntelenül felfelé ívelő fejlesztésére; hogy a szo­cialista demokrácia elmélyíté­sét célzó intézkedései az emberi személyiség sokoldalú kibonta­kozását, érvényesülését céloz­zák, hogy rendkívüli jelentősé­get tulajdonít az ideológiai-po­litikai nevelésnek, a szocialista tudat fejlesztésének. Ez az alkotó jelleg hatja át kommunista pártunk külpoliti­káját is. Pártunkat egész gya­korlatában az az elv vezérli, hogy a méltányos nemzetközi viszonyok, az új politikai és gazdasági világrend megterem­tésének elengedhetetlen felté­tele az egyes országok önálló, cselekvő kezdeményezése, a problémák megvitatásához és rendezéséhez való aktív hozzá­járulás. A múlt év végén és ez év e­­lején sorra került átfogó ta­nácskozások — a párt V. or­szágos konferenciája, a Dolgo­zók Országos Tanácsának ple­náris ülése stb. — a kollektív alkotómunka műhelyei voltak, ahol mind a forradalmi elmélet, mind a forradalmi gyakorlat új elemekkel gazdagodott. Az országos pártkonferencián elhangzott jelentésben Nicolae Ceausescu elvtárs kidomborí­totta: „Az összes nagyszabású forradalmi átalakulásokat, a hazánk szocialista építésében és fejlesztésében elért kiemel­kedő megvalósításokat dicső kommunista pártunk vezetésével értük el, amely becsülettel tett és tesz eleget történelmi külde­tésének, egész nemzetünk veze­tő politikai ereje a szocializmus és a kommunizmus új útján". Eredményeink ezt a politikát igazolják, a forradalmi elmélet és gyakorlat szintézisének alko­tó politikáját. GAZDAGABB HOZAMOKAT (Folytatás az 1. oldalról) Mieknél több gabonát, ipari növényt és más terméket ál­lít elő. Mert, ahogy Nicolae Ceaușescu elvtárs a Mezőgaz­dasági Országos Tanács bőví­tett plenáris ülésén hangsú­lyozta, igen nagy felelősség­gel kell dolgozni azért, hogy az idei év döntő esztendő le­hessen az új agrárforradalom valóra váltásában, a nagyobb hozamok elérésében. A vara­­diai gazdaságot egyébként kötelezi, az eddigieknél jobb eredményekre sarkallja az, hogy­ a megye egyik legna­gyobb termelőszövetkezete, melynek közel háromezer-két­száz hektár csupán a szántó­földje, s ugyanakkor nagyszá­mú jószágállománnyal is ren­delkezik. És Plancea Paul, az mtsz elnöke a jobb földalap­­gazdálkodást, az ésszerűbb te­rülethasznosítást tekinti a ter­melésnövelő tényezők legfon­tosabbikának. — Nem kétkedésként mon­dom, de az évek során szívós harcot bontakoztattunk ki a szántóföldnyerés és -védelem végett, azért, hogy jobban hasznosíthassuk területeinket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy összesen több mint félezer hektár, a Karas völgyében, régebb zsombékos, ingoványos, ter­méketlen területet fogtunk művelés alá, vontunk be a mezőgazdasági termelés kör­forgásába. Éppen az ilyen, friss keletű szántóterületen értünk el tavaly több mint tízezer kilós kukoricatermést hektáronként. A múlt évinél kicsikét is jobb esztendő hogy ne mondjam, normális időjárás esetén —, no meg ki­fogástalan agrotechnikai el­járások révén, sokkal na­gyobb hozamokat valósít­hatunk meg az idén. Indokolt célkitűzés ez annál inkább, m­ivel az idén a tervelőirány­zataink is szigorúbbak, maga­sabbak. Különben a varadiai mtsz főmérnöke bízik abban, hogy ezen a nyáron gazdagabb le­het az aratás és majd ősszel a kapásnövények betakarítá­sa. Elégedett a 780 hektár bú­zavetés vegetációs állapotá­val, mivel legtöbb helyen e­­gyenlegesen kikelt, egyúttal kellőképpen bokrosodik is a kenyérgabona. Szeretné, per­sze, ha mielőbb az egész te­rületen letudhatnák a fejtrá­gyázást. Mi tagadás, egy-két dolog ideig-óráig gondot okoz a tavaszi rajtoláskor Varadi­­án. Mindenekelőtt a pillanat­nyi motorinahiány, ami miatt a konyhakertészetbe kihor­dott kétezer tonnányi istálló­trágyát még nem tudták szét­teríteni. Persze, ha hamarabb gondolnak e teendőre, akadt volna üzemanyag. És az sem dicséretes, hogy kevés lovas­fogata van a gazdaságnak, pedig nagy hasznát vehetnék a szállításoknál, ha több vol­na a szekér, a szán. Remél­hetőleg, rövidesen megoldód­nak e gondok Varadián, ahol a mezőgépészek jól felkészül­tek a tavaszi munkák ideje­korán­ elvégzésére. Nem lesz könnyű ez a kampány már azért sem, mert az állatte­nyésztés fejlesztése, a több kosz biztosítása végett három­száz hektárral növelik ez év­ben a takarmánynövények te­rületét. Ezeket a földtáblákat pedig ugyancsak az elkövet­kező napokban, hetekben kell bevetni. (Folytatás az 1. oldalról) ban a kimosott meddőben; szá­rítás utáni mérések rendre 1800—1900 kilokalóriát mutat­tak kilogrammonként. Külszíni bányáinkból szárma­zó, az energetikában haszná­latos szenek átlagfűtőértéke 1700 kilókalória! — Második éve folyik a ku­tatás. Előbb kisebb mennyiséget vittünk el a kenyérgyárba, ki­próbálni, mennyire szárítható az iszap, milyen lesz az állaga szárítás után. 1987-ben megépítették az el­ső kísérleti berendezést, amely­nek megvalósításában Pop Olimpia mérnöknőé volt a fő érdem. A laboratóriumi ered­mények biztatóak, sikerült meg­határozni a szárítás optimális menetét. Jelenleg a félipari be­rendezés tervezése folyik, hogy kidolgozható legyen az egész, folyamatos technológia. A szá­rításból keletkező homokszerű keveréket, a tervek szerint, az energetikai szénhez fogják ke­verni, s így felhasználni. Erre azért is szükség lesz, mert nagy a valószínűsége an­nak, hogy rövid időn belül az energetikában használatos szén egy részét kezelés útján felja­vítják annyira, hogy kokszosít­­ható legyen. Az idevágó kísér­letekről Meseman Mircea fiatal vegyészmérnökkel beszélgetünk. — Hadd kezdjem a legfonto­sabbal: bár jó ideje foglalko­zom a témával, a kutatást egy kolléganőm, Ortelecan Lucia kezdte el, menet közben kap­csolódtam be a munkába. A kokszolóműbe kerülő szén­nek nagy fűtőértékűnek, igen tisztának kell lennie. Az elége­tésekor megmaradó hamu nem haladhatja meg az egész tömeg tíz százalékát. Ilyen szenet viszont csak Lupény, Uri­­kány és Barbatény ad, a Völgy többi bányájából ki­kerülő szén hamutartalma eléri a 20—25 százalékot is. Illetve a LUB-szén — a betűszó a három említett bánya nevé­nek kezdőbetűjéből állt össze — sem mind kokszosítható, mo­sás és dúsítás során három mi­nőség keletkezik: a különleges­nek nevezett kohászati, a ve­gyesnek nevezett energetikai szén, és a meddő. Ez utóbbi tartalmazza az előbb tárgyalt iszapot is. — Jelenleg 38—40 százalék­ban nyerünk kohászati, mintegy 35 százalékban energetikai sze­net, s a fennmaradó 25 száza­lék a meddő. Ezen az arányon kell változtatnunk. Amit ezután hom­lok, igen ér­dekes, csak szó szerint vissza­­adhatatlan. A hamu semmilyen körülmé­nyek között nem alakítható át fűtőanyaggá. De feljavítják a szenet úgy, hogy ezt a hamut, pontosabban egy részét előze­tesen semlegesítik a szénben. Reagensek kellenek ide, kezelés előbb bázikus közegben — nát­­rium-hidroxid —, majd savas­ban — sósav. Mi ebben a lényeg? Úgy hassunk az egyik össze­tevőre, hogy a másik válto­zatlanul megmaradjon... Mesesan Mircea nem hagy sokáig elmélkedni, megjegyzi: — Azért semmi sincs ingyért. Igaz, hogy ezúton a vegyes szén fele kohászati minőségűre javítható, de ez komoly pénzbe kerül. A szén árának két és fél­szeresébe. Itt jönnek be a gazdaságos­­sági számítások. Mikor mit le­het, mit érdemes cselekedni. Ha nincs elég szén , akkor tenni kell valamit. Ha drága a módszer, akkor megvizsgálni, hogyan tehető olcsóbbá. — Külföldön hogyan csinál­ják? — kérdem. — A szakirodalom szerint kevés helyen használatos a módszer, indiai és angliai al­kalmazásáról tudunk. Az ol­csóbbá tétel módozata minden­ki számára­, kézenfekvő, ki kell dolgozni a vegyszerek többszöri használhatóságának, recirkulá­­ciójénak a módját. Előbb visszanyerik a vegy­szert, akkor kezelik, hogy elérje a kezdeti paramétereket, s az­tán újból dolgoznak vele. A la­boratóriumi vizsgálatok bizta­tóak, már elkészült a félipari berendezés terve is — Ortele­can Lucia és Hoffmann József mérnökök dolgoztak rajta. A vegyszerek regenerálását fővá­rosi kutatóintézettel közösen kutatják. Sikerült elérni a vegy­szerek harmincszoros recirkulá­­cióját, vagyis a szükséglet az eredetinek a felére csökkent. Ebből következően megfelelő módon mérséklődik az ár is. Persze, további mérséklésre van szükség ahhoz, hogy a módszer igazán kifizetődő le­gyen. Ezt kutatja Meseman mérnök, ezen dolgoznak fővárosi kuta­tók. A feladat izgalmas, ilyenen nem dolgozott még, pedig las­san tíz éve végzett a iași-i mű­egyetem vegyészmérnöki karán. Kihelyezés után négy évet a Brassó megyei Rozsnyón dolgo­zott, ami a szintén vegyész fe­leségnek kedvezett, aki Maros megyei. Mese van Zsil-völgyi. E­­­ért jöttek haza. És mert itt, egyre több téma várja az újra érzékeny fiatalokat. A feladatok óriásiak a kiter­melés, a dúsítás minden terü­letén. És az automatizáció. Ne­tán a robotizáció. Hogy mit kellene és lehetne robotizálni egy mai teljesen gépesített fej­tésben? Ahol a jövesztés, a tá­masztás és a szállítás gépi erő­vel történik... Amit még kézzel végeznek, s amire a megkérde­zett bányász Parosényben, Fa­zekas Ferenc azt mondta, soha meg nem szabadul tőle az em­ber: a vonszoló melletti rész­­eltakarítása a szívlapáttal, hogy a gépesített tám előrébb léphessen. Ezt a folyamatot, lé­vén szakaszos, csak időnként bekövetkező, hagyományosan gépesíteni lehetetlen. Nem vé­letlen, hogy Zamfir Vasile elő­­adótanár a főiskoláról egy ön­rakodó csille tervezését és meg­építését ütemezte volt be mun­katársaival. De legyenek bármilyen sok­rétűek a feladatok, a fejlődés részleteiben soha be nem lát­ható. Újdonságok mindig lesz­nek, váratlan és kiugró ered­mények szintén. Annyi bizonyos: már ma kevesebben dolgoznak szénben a bányában, mint ahá­nyan a munkájukat előkészítik és menet közben segítik. Foly­tatódik még ez a folyamat? Minden bizonnyal. SZÉNVEGYÉSZET MÁRCIUS 4-J­N A MÁRTIKOK RENDKÍVÜLI LOTTÓ-SORSOLÁSA AZ IDÉNY EGYEDÜLI ALKALMA! SZÉP AJÁNDÉK HOZZÁTARTOZÓINKNAK! • 120 szám, 12 húzás • 21 nyereménykategória • Nyer­het három számmal is a ki­húzott 20-ból • NYEREMÉNYEK: Készpénz, személygépkocsi, kirándulás A SZELVÉNYVÁSÁRLÁS UTOLSÓ NAPJA: március 3. csütörtök (9) ELŐRE APRÓHIRDETÉS Köszönetet mondunk mind­azoknak, akik Ifj. RAVASZ LÁSZLÓ seim­-i lakos tragikus elhuny­ta alkalmából részvétüket fejezték ki, gyászunkban osztoztak. A gyászoló család. PRONOSPORT A február 28-i verseny eredményei Como — Pisa X Empoli — Ascoli 1 Torino — Cesena X Avellino — Fiorentina (f.i) X Avellino—Fiorentina (v.e) X Milan — Sampdoria (f.i.) X Milan — Sampdoria (v.e.) 1 Pescara — Napoli (f.i.) 2 Pescara — Napoli (v.e.) 2 Romo — Juventus (f.i.) X Roma — Juventus (v.e.) 1 Verona — Internaz. (f.i.) X Verona — internaz. (v.e.) X OSSZNYEREMÉNYALAP: 2 263 962 lej

Next