Előre, 1988. július (42. évfolyam, 12622-12648. szám)

1988-07-01 / 12622. szám

Románia Szocialista Köztár­saság Nagy Nemzetgyűlése el­fogadja a jelen törvényt. 1. szakasz — (1) 1988. augusz­tus 1-től szakaszosan emelik az összes dolgozók személyzeti kategóriák javadalmazását, át­lag 10 százalékkal, a havi 2000 lejig terjedő tarifális javadal­mazással rendelkező személy­zet hangsúlyozottabb emelés­ben részesül. (2) A minimális tarifális ja­vadalmazás havi 1500 lejről 2000 lejre emelkedik, vagyis 33 százalékkal, a névleges átlag­javadalmazás pedig a gazdaság viszonylatában havi 3285 lej lesz. (3) A dolgozó személyzet ja­vadalmazásának emelése a ta­rifális javadalmazás átlag 8 százalékos és a javadalmazás változó részének átlag 2 száza­lékos növelésével valósul meg. 2. szakasz — A javadalmazás változó részének emelése az akkordpótlék, a szolgálati pót­lék és a többi javadalmazás­pótlék emelésével, az export­­termelésért járó pótlólagos ösz­tönzők folyósításával, a dolgo­zóknak a termelés, a nyere­ség megvalósításában és a nyereség elosztásában való részvétele alapjának, valamint az évi jutalmazási alapnak a képzési kvótái növelésével va­lósul meg. 3. szakasz — A szocialista etika és méltányosság elveinek megfelelően a jelen törvény szerinti javadalmazásemelés nyomán a minimális és a ma­ximális javadalmazás aránya a gazdaság viszonylatában 1:4,70-hoz lesz a jelenlegi 1:5,35-höz képest. 4. szakasz — (1) Az összes személyzeti kategóriák tarifális javadalmazásának emelése sza­kaszosan történik, ágazatok és tevékenységek szerint, vala­mint az emelés időpontjáig kapott tarifális javadalmazás szintjétől függően. (2) Az 1988. augusztus­­-ok­­tóber 1 közötti időszakban, az I. szakasz keretében ágaza­tonként és tevékenységenként szakaszosan emelik a havi 2000 lejig terjedő tarifális javadal­­mazású személyzet javadalma­zását. Ebben az emelésben több mint 2,5 millió dolgozó részesül. (3) Az 1988. november 1— 1989. január 1 közötti időszak­ban, a II. szakasz keretében ágazatonként és tevékenysé­genként szakaszosan emelik a havi 2001—2250 lej közötti ta­rifális javadalmazású személy­zet javadalmazását. Ebben az időszakban több mint 1,8 milió dolgozó javadalmazása emelke­dik. (4) Az 1989. március 1— augusztus 1 közötti időszakban, a III. szakasz keretében ágaza­tonként és tevékenységenként szakaszosan emelik a havi 2­50 lejnél nagyobb tarifális javadalmazású személyzet ja­vadalmazását, amiben több mint 3,4 millió dolgozó része­sül. 5. szakasz — (1) 1989. január 1-től a dolgozóknak a terme­lés, a nyereség megvalósításá­ban és a nyereség elosztásá­ban való részvételi alapja képzési kvótája a tervezett ja­vadalmazási alap 2,5—3,0 szá­zalékáról 3,0—3,5 százalékára emelkedik. (2) Ugyanettől az időpontból a dolgozóknak a termelés, a nyereség megvalósításában és a nyereség elosztásában való részvételi alapjának képzési kvótája a bányaipari, a kőolaj- és gázkitermelő és a fúróegy­ségek számára a tervezett ja­vadalmazási alap 4,0 százalé­káról 4,5 százalékára emelke­dik. (3) A szociális-kulturális egységek, a minisztériumok, a többi központi és helyi szerv, valamint az állami intézmények számára az évi jutalmazási alap 1989. január 1-től a tervezett javadalmazási alap 2,5—3,0 százalékáról 3,0—3,5 százaléká­ra emelkedik. 6. szakasz — A dolgozó sze­mélyzet javadalmazásának a jelen törvény előírásai szerinti emelése érdekében a tervezett javadalmazási alapot 1988-ban 5,8 milliárd lejjel és 1989-ben 24,4 milliárd lejjel egészítik ki, 1990-ben pedig, amikor az összes dolgozók egész eszten­dőre felemelt javadalmazást kapnak, a javadalmazási pót­alap több mint 29 milliárd lej lesz. 7. szakasz — Azok a szemé­lyek, akiknek javadalmazása a jelen törvények előírásai sze­rint emelkedik, tovább élvezik a javadalmazásemelés idő­pontjáig a törvényes feltéte­lek között megállapított állami családi pótlék-járandóságokat. Úgyszintén a nem felemelt ja­vadalmazás szerint megállapí­tott lakbérek változatlanok maradnak. 8. szakasz — A javadalma­zásemelés szakaszosítását, a tarifális javadalmazás, a jutta­tások és más javadalmazási járandóságok szintjét ágaza­tok és tevékenységek szerint, valamint egyes járandóságok­nak az új tarifális javadalma­zások arányában történő folyó­sítása módját államtanácsi törvényerejű rendelet szabja meg. 9. szakasz — A Miniszter­­tanács, a minisztériumokkal, a többi központi szervvel, a megyei néptanácsi végrehajtó bizottságokkal és a Bucuresti Municípiumi Néptanács Vég­rehajtó Bizottságával együtt intézkedik az összes vállalati és iparközponti munkaközös­ségek mozgósításáról az egész tevékenység jobb szervezésére, a munkatermelékenység hang­­súlyozottabb növelésére, a ter­mékek műszaki és minőségi színvonalának emelésére, a termelési költségek csökkenté­sére, főként a nyersanyagok, az alapanyagok, az energia és a tüzelőanyagok fogyasztásá­nak leszorítása, az összes erő­források magasabb fokú hasz­nosítása útján, teljes mérték­ben megvalósítandó a nem­zeti jövedelem növelésére és a dolgozó személyzet javadalma­zásemelési akciójában szük­séges alapok hiánytalan fede­zésére vonatkozó előirányza­tokat. TÖRVÉNY a dolgozó személyzet javadalmazásának emeléséről A Román Kommunista Pártnak a sokoldalúan fejlett szocialis­ta társadalom megteremtéséről és Románia kommunizmus felé ha­ladásáról szóló programjában előirányzott célkitűzések valóra vál­tása, a termelőerők fejlődésében, a műszaki-anyagi alap szüntelen korszerűsödésében végbement mélyreható átalakulások, az egész nemzetgazdaság dinamizmusa és ereje, a munkatermelékenység, a nemzeti jövedelem, a gazdasági hatékonyság növekedése és a ter­melési költségek csökkentése biztosítja a szükséges feltételeket az egész nép anyagi és szellemi jólétének szüntelen gyarapításához, ami pártunk és államunk politikájának legfőbb célja, szocialista társadalmi rendszerünk lényege. A Román Kommunista Párt XIII. kongresszusa és országos kon­ferenciája határozatai értelmében, a dolgozók életszínvonalának emelését szolgáló következetes pártpolitikának megfelelően az 1988—1989-es években újabb javadalmazásemelésre kerül sor, hogy az ötéves tervidőszak végén, 1990-ben a névleges átlagjavadalma­zás 3285 lej legyen, vagyis 10 százalékkal növekedjék 1985-höz ké­pest. Az akció keretében erőteljesebben emelkedik a kisebb jöve­delmű dolgozók javadalmazása, hogy a gazdaság viszonylatában a minimális javadalmazás havi 1500 lejről 2000 lejre emelkedjék. Eb­ből az emelésből elsősorban a tevékenységük első éveit töltő fiata­lok részesülnek. A kisebb jövedelmű dolgozók javadalmazásának hangsúlyozot­­tabb emelése ismételten tanúsítja pártunk és államunk gondosko­dását az összes dolgozó személyzeti kategóriák megfelelő életkörül­ményeinek biztosításáról, a szocialista etika és méltányosság elvei­nek határozott érvényesítéséről. A dolgozók javadalmazásának emelése mind a tarifális javadal­mazás emelésével, mind pedig a dolgozók összjövedelmi változó részének növelése útján történik. A változó rész keretében a pótjövedelmek elsősorban az ak­kordpótlék növeléséből, exporttermelésért járó ösztönzők folyósí­tásából, valamint a dolgozóknak a termelés, a nyereség megvalósí­tásában és a nyereség elosztásában való részvétele alapjának és az évi jutalmazási alapnak a képzési kvótái növeléséből adódnak. A Román Kommunista Párt XIII. kongresszusán és 1987 de­cemberi országos konferenciáján elfogadott, az 1988­-1989-es években történő javadalmazásemelésre vonatkozó határozatok végrehajtása érdekében. Az ország gazdasági-társa­dalmi fejlesztésében elért nagy megvalósítások, a termelőerők és a mű­szaki-anyagi alap korszerűsí­tésében bekövetkezett mélyre­ható változások, a nemzetgaz­daság dinamizmusa és ereje biztosítja a szükséges feltéte­leket a honpolgárok anyagi és szellemi jólétének szüntelen gyarapításához, ami pártunk és államunk politikájának fő célja. A Román Kommunista Párt XIII. kongresszusa és országos konferenciája határozatai ér­telmében, az ország gazdasági­társadalmi fejlődésének meg­felelően a havi 3000 lejig ter­jedő állami társadalombizto­sítási nyugdíjak átlag 8 szá­zalékkal emelkednek, nagyobb arányban a kis nyugdíjak, va­ Románia Szocialista Köztár­saság Nagy Nemzetgyűlése el­fogadja a jelen törvényt. 1. szakasz — (1) A végzett munkáért és korhatárért járó, havi 3000 lejig terjedő állami társadalombiztosítási nyugdí­jak átlag 8 százalékkal emel­kednek, nagyobb arányban a kis nyugdíjak,­­amint a munkaképtelenségi és a hadirokkantnyugdíjak. A nyugdíjemelésből az álla­mi társadalombiztosítási nyug­díjasok több mint 97 százaléka, valamint a hadirokkantak ré­szesülnek. Az újabb nyugdíjemelési intézkedések tükrözik pártunk és államunk ama következetes politikáját, hogy egyre jobb életkörülményeket biztosít a­­zok számára, akik hosszas te­vékenységet fejtettek ki, hogy harmonikusan egybekapcsolja a közvetlenül munkából szár­mazó és a társadalombiztosí­tási alapokból származó jö­vedelmeket. A nyugdíjemelési intézkedé­seknek a jelenlegi ötéves terv­időszakban történő szabályo­zása céljából. (2) A végzett munkáért és korhatárért járó minimális nyugdíj teljes szolgálati idővel rendelkező nyugdíjasok szá­mára havi 900 lejről 1100 lejre emelkedik, vagyis 22 százalék­kal növekszik, az átlagnyugdíj pedig havi 1873 lejről 2000 lej­re. (3) A végzett munkáért és korhatárért járó minimális nyugdíj a nem teljes, de leg­alább 10 évi, állami egységeid­nél teljesített szolgálati idővel rendelkező nyugdíjasok szá­mára havi 550 lejről 800 lejre emelkedik, vagyis 45,5 százalék­kal növekszik, az átlagnyugdíj pedig havi 1079 lejről 1160 lej­re. 2. szakasz — A munkakép­telenségi állami társadalombiz­tosítási minimális nyugdíj, II. rokkantsági fok esetén, havi 600 lejről 800 lejre, vagyis 33 százalékkal emelkedik. 3. szakasz — (1) A havi 3000 lej­ összegig terjedő hadirok­kantnyugdíjak átlag 16,9 szá­zalékkal emelkednek, nagyobb arányban, 36,8 százalékig a kis nyugdíjak. (2) A minimális hadirokkant­nyugdíj havi 550 lejről 800 lej­re emelkedik, vagyis 45,5 szá­zalékkal növekszik. 4. szakasz — A nyugdíjeme­lésnek a jelen törvény előírá­sai szerinti végrehajtására az állam 1988-ban 300 millió lejt fordít, egy év viszonylatában pedig körülbelül 2 milliárd lejt. 5. szakasz — Az 1—3. sza­kaszban előirányzott nyugdí­jak emelése a következő sza­kaszokban történik: a) 1988. augusztus 1-jén a hadirokkantnyugdíjak; b) 1988. október 1-jén a vég­zett munkáért és korhatárért járó, havi 1500 lejig terjedő állami társadalombiztosítási nyugdíjak és a munkaképte­lenségi minimális nyugdíj II. fokú rokkantság esetén; c) 1989. március 1-jén a vég­zett munkáért és korhatárért járó, havi 1501—3000 lej közötti állami társadalombiztosítási nyugdíjak. 6. szakasz — Azok a nyugdí­jasok, akiknek a nyugdíja a jelen törvény értelmében e­­melkedik, továbbra is élvezik a nyugdíjemelés időpontjáig a törvényes feltételek között megállapított állami családi­­pótlék-járandóságaikat. Úgy­szintén a nem felemelt nyug­díj szerint megállapított lak­bérek változatlanok maradnak. 7. szakasz — A nyugdíjeme­lési százalékokat szakaszon­ként és nyugdíjszintenként differenciálva, valamint a je­len törvény előírásainak alkal­mazási feltételeit államtanácsi törvényerejű rendelet szabja meg. TÖRVÉNY a végzett munkáért és korhatárért járó állami társadalombiztosítási nyugdíjak, a munkaképtelenségi nyugdíjak és hadirokkantnyugdíjak emeléséről ELŐRE - 1988. július 1 -------------- 2 Mélyen tisztelt és szeretett, Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke! Tisztelt képviselő elvtársnők, tisztelt képviselő elvtársak! Engedjék meg, hogy a Nagy Nemzetgyűlés magas szónoki e­­m­elvényéről a párt- és állam­vezetőség megbízásából ismer­tessem a dolgozók javadalma­zása és a nyugdíjak emelésére vonatkozó új intézkedéseket, a­­melyeket a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs kezdeménye­zésére és közvetlen irányításá­val dolgoztunk ki. Az ország legfelsőbb törvény­hozó szerve elé megvitatás és jóváhagyás végett beterjesztett törvénytervezetek ismételten és ékesszólóan tanúsítják pártunk és államunk helyes politikáját a haza sokoldalú fejlesztése és fel­virágoztatása ügyében, állandó törekvését az egész nép anyagi és szellemi életszínvonalának szüntelen emelésére. Lelkiismereti kötelességemnek teszek eleget, amikor ilyen ke­retek között is hangsúlyozom Nicolae Ceausescu elvtárs, a rettenthetetlen forradalmár har­cos és lánglelkű hazafi, Romá­nia diadalmas szocialista és kommunista építőmunkájának zseniális stratégája, az új kor­szak megalkotója kiemelkedő egyéniségét, annak a kiemelke­dő egyéniségét, aki egész életét határtalan hűséggel a nép lét­érdekei, a nemzet szüntelen felemelkedése, a haladás és a civilizáció újabb csúcsainak meghódítása szolgálatába állí­totta. Teljes érzelmi és akarati egy­ségben az egész néppel külön hangsúlyozni kívánom Nicolae Ceausescu elvtárs meghatározó szerepét a gazdaság intenzív fejlesztési terveinek és prog­ramjainak, a párt XIII. kong­resszusa és országos konferen­ciája határozatai töretlen telje­sítését biztosító intézkedések összességének kidolgozásához, az összes dolgozók arra irányu­ló törekvéseinek pontos orien­tálásához, hogy erőteljesen gyarapítsuk és szüntelenül kor­szerűsítsük a termelőpotenci­­ált, magasabb fokon hasznosít­suk az anyag- és munkaerőfor­rásokat, a munka és az élet új minőségét valósítsuk meg vala­mennyi tevékenységi területen. A főként a Nicolae Ceausescu­­korszak dicsőséges éveiben elért nagy megvalósítások a tények vitathatatlan erejével bizonyít­ják a társadalom forradalmi át­alakítása egész művének mély humanizmusát, azt a vitathatat­lan igazságot, hogy Románia minden megvalósításának fő célja emelni a dolgozók élet­színvonalát, szolgálni a román nép javát és boldogulását. Most, amikor rövidesen 23 esztendeje lesz annak, hogy a párt élére Nicolae Ceausescu elvtársat választották meg, e­­gész népünk forró és lelkes el­ismeréssel adózik jeles vezetőnk alkotó gondolkodásának és sok­oldalú forradalmi munkásságá­nak, ama nagyszerű képességé­nek, hogy a jelenségek közvet­len ismerete és objektív értéke­lése alapján, a gazdaság és tár­sadalmi élet bátor, a tudomány szigorával történő elemzése a­­lapján feltárja a dolgokban az újat. A nagyszerű célkitűzések, mé­lyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, amelyeket minden egyes szakaszban meg­jelöl számunkra, ragyogóan pél­dázzák forró hazafiságát, magas fokú szervezőképességét, hiány­talanul mozgósítandó az egész nemzet alkotó energiáit, tökéle­tes összhangban ama alapelvnek a követelményeivel, miszerint a szocializmus a néppel és a népért épül. Éppen ezért az egész nép a legnagyobb szeretettel gondol Nicolae Ceausescu elvtársra, az emberséges kommunistára, a nemzet legnagyobb hősére, aki­nek legmagasztosabb törekvése, hogy nemzetünk a világ legvi­rágzóbb országainak sorába e­­melkedjék. Tisztelt elvtársak! Nicolae Ceausescu elvtárs történelmi érdeme, hogy kidol­gozta a gazdasági-társadalmi fejlesztés széles nyitású straté­giáját a következőkre alapozva: a jelenkori tudomány és techni­kai forradalom legújabb vívmá­nyainak határozott alkalmazá­sa, a termelési folyamatok szer­vezése és korszerűsítése, a nyersanyagok, az alapanyagok, a tüzelőanyagok és az energia hasznosítási fokának emelése, vagyis az intenzív gazdasági növekedés lényeges tényezőinek felhasználása a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom épí­tése és Románia kommunizmus felé haladása jelenlegi szaka­szában. Nagyszerű megvalósításokat értünk el országunk szüntelen felemelkedésében, a haladás és a civilizáció újabb és újabb fo­kainak meghódításában kitartó felhalmozási erőfeszítés nyo­mán, a dolgozók intenzív alko­tómunkája alapján, ez pedig biztosította a nemzeti jövede­lem, következésképpen a fo­gyasztási alap, az összes lakos­sági kategóriák jövedelmei gyors ütemű gyarapodását, így az 1966—1987-es időszak­ban a munkából származó jö­vedelmek lényegesen növeked­tek, elsősorban annak köszön­hetően, hogy a névleges átlag­javadalmazás csaknem a 3-szo­­rosára gyarapodott. A teljes szolgálati időért járó társada­lombiztosítási nyugdíjak több mint 2,7-szeresen, a rokkantsági nyugdíjak 3-szorosan emelked­tek. A párt, személy szerint Nicolae Ceausescu elvtárs gon­doskodása nyomán intézkedések történtek a munka szerinti el­osztás elvének határozott érvé­nyesítésére annak révén, hogy a javadalmazás szorosabban kapcsolódjék a munka eredmé­nyeihez. Lépések történtek az anyagi érdekeltség erősítésére, a szocialista etika és méltá­nyosság elveinek példás érvé­nyesítésére, a munkából szár­mazó jövedelmek elosztása te­rén, általánosítva a globális ak­kord és a közvetlen akkord sze­rinti javadalmazás formáit a gazdasági egységek összességé­ben és az összes személyzeti kategóriák viszonylatában. Tisztelt elvtársők, tisztelt elvtársak! A Nagy Nemzetgyűlés elé megvitatás végett beterjesztett és a Központi Bizottság tegna­pi plénumán egyöntetűen jóvá­hagyott két törvénytervezet elő­irányzatai mélységesen huma­nista jellegükkel pártunk ama következetes erőfeszítéseinek összességébe tartoznak, amelyek célja folya­matosan emelni az életszínvonalat, biztosítani a teljes összhangot a termelőerők gyarapodása és a lakosság jó­létének növekedése között, egy­behangolni az azonnali és a táv­lati érdekeket, szavatolni az em­beri személyiség sokoldalú fel­virágzását. A dolgozó személyzet javadal­mazásának emelésére vonatkozó tövénytervezet a párt XIII. kongresszusának és országos konferenciájának határozatai alapján előirányozza, az idei esztendő második felétől kezd­jék meg a dolgozók javadalma­zásának általános emelését, hogy 1990-ben a nettó névleges átlagjavadalmazás elérje a 3285 lejt, vagyis 10 százalékkal nö­vekedjék 1985-höz képest. A jelenlegi javadalmazáseme­lés, amit a jelenlegi ötéves terv­időszak első két és fél eszten­dejében elért jó gazdasági ered­mények tettek lehetővé, a dol­gozó személyzet legnagyobb a­­rányú javadalmazásemelése a szocialista építés éveiben. A javadalmazásemelésre — a­­miből több mint 7 millió 900 ezer dolgozó részesül — szaka­szosan kerül sor, kezdve az idei esztendő augusztusával, hogy 1989. augusztus 1-jén az egész dolgozó személyzet felemelt ja­vadalmazást kapjon. Az akció keretében biztosít­juk a kisebb jövedelmű dolgozók javadalmazásának nagyobb a­­rányú növekedését, hogy a gaz­daság viszonylatában a minimá­lis javadalmazás elérje a 2000 lejt, szemben a jelenlegi 1500 lejjel, ami 33 százalékos eme­lést jelent. Ebből az előirányzatból külö­nösképpen a fiatalok fognak ré­szesülni, tehát a lendületes ki­bontakozás útját járó nemzedék, amelyet a párt nemzetünk jö­vőjének tekint. A jövedelmek növekedését mind a tarifális javadalmazás emelése — ez átlag 8 százalékos lesz —, mind pedig a javadal­mazás változó részének növelé­se útján valósítjuk meg, szigo­rú összhangban az új gazdasá­gi-pénzügyi mechanizmus hatá­rozott alkalmazásának követel­ményeivel. A javadalmazás változó része átlag 2 százalékkal emelkedik pótlólagos ösztönzők folyósítá­sával az exporttermelésért, va­lamint a nyereségrészesedési a­­lap képzési kvótáinak emelésé­vel a jelenlegi 2,5—3 százalék­ról 3—3,5 százalékra, illetve a bányaipari, a kőolaj- és gázki­termelő, valamint a fúróegysé­gek számára 4 százalékról 4,5 százalékra. Ugyanakkor emel­kedni fognak a dolgozók jöve­delmei a szolgálati pótlékból és az akkordpótlékból, valamint a törvényben előirányzott többi pótlékból. A javadalmazásemelés nyo­mán az egész dolgozó személy­zet pótjöveleme 5 milliárd 800 millió lej lesz az idén és több mint 29 milliárd lej 1990-ben, a javadalmazási összalap pedig 1965-höz képest 5,5-szeresen fog gyarapodni. A törvény alkalmazásának feltételei között a gazdaság viszonylatában a minimális és a maximális javadalmazás ará­nya 1 : 4,7-hez lesz, szemben a jelenlegi 1 : 5,35-hoz, illetve az 1965. évi csaknem 1 :10-hez Ez ismételten és ékesszólóan tanúsítja, hogy pártunk követ­kezetesen érvényesíti a szocia­lista etika és méltányosság el­veit. Tisztelt képviselő elvtársak! Annak a politikának a követ­kezetes alkalmazása, miszerint a közvetlenül a munkából szár­mazó jövedelmek harmoniku­san ötvöződnek a szociális ala­pokból származókkal, fontos összetevője az életminőség szüntelen javítását szolgáló pártpolitikának. A párt XIII. kongresszusa és országos konferenciája határo­zatai értelmében, Nicolae Ceausescu elvtárs orientációi­nak és útmutatásainak megfe­lelően a nyugdíjemelési­­ tör­vénytervezet a nemzetgazda­ság általános fejlődése alapján biztosítja egyre jobb életfelté­­tek megteremtését azok számá­ra, akik hosszú időn át dolgoz­tak különböző tevékenységi szektorokban, valamint a hadi­rokkantak számára. Szeretném kiemelni, hogy ebben a törvénytervezetben is, akárcsak a javadalmazásemelé­si esetében, a vezérelv a kis nyugdíjak lényeges emelése. A havi 3000 lejig terjedő állami társadalombiztosítási nyugdíjak átlag 8 százalékkal emelkednek, differenciáltan, s ebből több mint 1 millió 350 ezer személy részesül. A minimális korhatárnyugdíj teljes szolgálati idő esetén ha­vi 900 lejről 1100 lejre emelke­dik, 22 százalékos növekedés mellett, az átlagnyugdíj havi 1873 lej helyett 2000 lej lesz. Ugyanakkor a korhatárnyugdíj nem teljes szolgálati idő ese­tén havi 550 lejről 800 lejre gyarapodik, vagyis több mint 45 százalékos növekedés mel­lett, s az átlagnyugdíj így 1160 lej lesz. A 3000 lejig terjedő hadirok­kantnyugdíj átlag 17 százalék­kal emelkedik, a minimális nyugdíj havi 800 lej lesz. A nyugdíjemelés, akárcsak a javadalmazásemelés, szakaszo­san történik, 1988. augusztus 1-jétől­ kezdve a kis nyugdíjak­kal, az akció pedig 1989. már­cius 1-jén ér véget. A nyugdíj­­emeléshez szükséges összalapok 300 millió lejt tesznek ki 1988- ra, egy év viszonylatában pe­dig körülbelül 2 milliárdot. Ilyen körülmények között a nyugdíjak folyósításához szük­séges alapok 1990-ben 1965-höz képest csaknem 9-szeres növe­kedést érnek el. Tisztelt elvtársak! A két törvénytervezet tartal­mánál fogva fontos szociál­po­­litikai okmány, amelyet iga­zi forradalmi humanizmus, a társadalmunk legnagyobb kin­csét képező ember iránti kö­vetkezetes gondoskodás jelle­mez. A jelenlegi javadalmazás- és nyugdíjemelési intézkedésekre hazánkban olyan körülmények közt került sor, amikor a nem­zetközi viszonylatban hangsúlyo­zódnak a válság és az instabi­litás jelenségei, amikor számos országban — beleértve a gazda­ságilag legfejlettebbeket is — masszívan növekszik a munka­­nélküliség, főként az ifjúság soraiban, szüntelenül csökken a dolgozók életszínvonala. A javadalmazás- és nyugdíj­emelés országunk szocialista fejlődésének a 40. esztendejé­ben bizonyítja a román gazda­ság életerejét, gazdasági ren­dünk szilárdságát, pártunk ál­talános stratégiájának, annak a stratégiának a helyességét, amelyet Nicolae Ceausescu elv­társ oly ragyogó tisztánlátással dolgozott ki és oly forradalmi kitartással, következetességgel érvényesít. A lakossági jövedelmek gya­rapításának ez a nagyszabású akciója a lakbérek és az állami családi pótlékok változatlansá­ga, a kiskereskedelmi árak sta­bilitásának megtartása, sőt részleges csökkentése mellett megy végbe. Tisztelt elvtársak! A jövedelmek emelésének újabb intézkedései kötelezik a kormányt, hogy a leghatáro­zottabban munkálkodjék az 1988. évi és az ötéves tervfel­adatok példás teljesítéséért, hiszen ez az ötéves terv döntő szakasz a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megte­remtéséről szóló pártprogram valóra váltásában. Mindig is törekvéseink kö­zéppontjába állítjuk a termelési folyamatok szervezésének töké­letesítését és korszerűsítését, a munkatermelékenység növelé­sére, a termelési költségek csökkentésére és a termékmi­nőség javítására vonatkozó programok pontos végrehajtá­sát, a jóváhagyott gazdasági­pénzügyi normatívák betartá­sát, az ahhoz szükséges felté­telek megteremtését, hogy hangsúlyozottabban növeked­jék a gazdasági hatékonyság, kiegészítő programok útján biz­tosítva a dolgozó személyzet javadalmazásának emeléséhez szükséges összes alapokat. A továbbiakban is határozot­tan törekedni fogunk a globá­lis akkord alkalmazására, bizto­sítva a munkaközösségek anya­gi érdekeltségét a tervelőirány­zatok jobb teljesítésében és ez­zel egyidejűleg jövedelmeik gyarapításában, természetesen szoros összhangban az elért eredményekkel. Határozottabban fel kell lép­nünk forradalmi munkásde­mokráciánk rendszerének jó működéséért, hogy az egész te­vékenység következetesen az önigazgatás, az önálló gazdál­kodás és az önfinanszírozás el­vei szerint bontakozzék ki, hogy az összes kollektív vezető szervek hiánytalanul betöltsék hatáskörüket, szüntelenül erő­sítsék és fejlesszék a szocialis­ta tulajdont, a lehető leghaté­konyabban gazdálkodjanak a munkaközösségre bízott erőfor­rásokkal. Tisztelt elvtársak! Egész népünk, szoros egység­ben a párt és főtitkára közül, a legnagyobb felelősséggel, mély odaadással és határtalan hazafias ragaszkodással fog munkálkodni a Nicolae Ceausescu elvtársnak a Politi­kai Végrehajtó Bizottság ülé­sén elhangzott expozéjában foglalt rendkívüli elméleti és gyakorlati jelentőségű tételek, a szervezési, ideológiai és poli­tikai­ nevelő tevékenység terü­letén tevékenykedő aktívával alapkáderekkel tartott munka­tanácskozáson, valamint a párt legutolsó plénumán meg­fogalmazott ragyogó eszmék, orientációk és útmutatások szellemében, az összes tevé­kenységi területek folyamatos tökéletesítéséért, a tervfelada­tok hiánytalan valóra váltásá­ért, hogy gyarapodjék a nem­zeti jövedelem, emelkedjék az anyagi és szellemi életszínvo­nal, Románia fejlődésének ma­gasabb szakaszába lépjen. Ebben a meggyőződésben ké­rem fel önöket, tisztelt képvi­selő elvtársnők és elvtársak, emeljék törvényerőre a terve­zeteket az előterjesztett formá­ban. Mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke! Mélyen tisztelt és szeretett Elena Ceausescu elvtársnő! Tisztelt képviselő elvtársnők és tisztelt képviselő elvtársak! Megvizsgálva és megvitatva a dolgozó személyzet javadalma­zásemelésére vonatkozó törvény­­tervezetet, valamint a végzett munkáért és korhatárért folyó­sított állami társadalombiztosí­tási nyugdíjak, illetve a munka­képtelenségi nyugdíjak és a ha­dirokkantak nyugdíja eme­lésére vonatkozó törvényterve­zetet, a Nagy Nemzetgyűlés ál­landó szakbizottságai megálla­pítják, hogy azok előirányzatai teljes mértékben megfelelnek a párt XIII. kongresszusának és országos konferenciájának az egész nép életszínvonala állandó emelésére — a pártpolitika leg­főbb célja — vonatkozó célki­tűzéseinek. A párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs út­mutatásai és orientációi alapján kidolgozott és a Nagy Nemzet-­ gyűlés elé megvitatásra és el­fogadásra beterjesztett törvény­­tervezetek pártunk és államunk az összes dolgozói kategóriák anyagi és szellemi jóléte növe­kedése iránti gondoskodásának beszédes bizonyítékát képezik, s azokat a mélyreható átalakulá­sokat tükrözik, amelyek az or­szág termelőerős fejlesztésében, a műszaki-anyagi alap szünte­len korszerűsítésében és mind­ezek alapján a munkatermelé­kenység növekedésében mentek végbe. A szakbizottságok úgy vélik, hogy a dolgozó személyzet ja­vadalmazásának és a nyugdí­jaknak az emelésére vonatkozó intézkedések pregnánsan illuszt­rálják ugyanakkor nemzetgaz­daságunk erejét és egészséges voltát. Az említett intézkedések megvalósítására olyan körülmé­nyek közt kerül sor, amikor a világgazdaságban továbbra is a stagnálás jelenségei tapasztalha­tók, ami egyes országokban a dolgozók életszínvonalának a csökkenését eredményezi. A bizottságok egyszersmind nagyon jelentőségteljeseknek vélik a törvénytervezetek arra vonatkozó előirányzatait, hogy nagyobb mértékben és elsődle­gesen a kisebb jövedelmű dol­gozók javadalmazását, illetve a kis nyugdíjakat emelik. Ez a tény a szocialista etika és mél­tányosság elveinek pártunk és államunk általi határozott al­kalmazását tükrözi. A bizottságok annak a meg­győződésüknek adnak hangot, hogy erőteljes ösztönzést merít­ve a párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs kö­zelmúltban elhangzott , expo­zéiba foglalt felbecsülhetetlen elméleti és gyakorlati jellegű eszméiből és orientációiból, és ugyanakkor a javadalmazáseme­lési intézkedésektől serkentve, a dolgozók még nagyobb odaadás­sal fognak munkálkodni az 1988. évi és az egész ötéves időszak­ra szóló terv példás teljesítésé­ért, akárcsak a munkatermelé­kenység növekedésére, a termé­kek műszaki és minőségi szín­vonala emelésére és a termelési költségek csökkentésére vonat­kozó programokba foglalt elő­irányzatok életbe ültetéséért, hogy ily módon biztosítsák a nemzeti jövedelem tetemes gya­rapodását, ennek alapján pedig maradéktalanul fedezzék a dol­gozó személyzet javadalmazása és a nyugdíjak emelésének ak­ciója keretében szükséges ala­pokat. Úgy értékelve, hogy a megvi­tatásra beterjesztett törvényter­vezetek előirányzatai teljes mér­tékben megfelelnek a nemzet­­gazdaság jelenlegi fejlődési szakasza követelményeinek és lehetőségeinek, a bizottságok egyöntetűen kedvezően véle­ményezik azokat és javasolják, fogadják el őket előterjesztett formájukban. — előterjesztette Constantin Dascalescu elvtárs, a kormány első minisztere — A NAGY NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSSZAKÁNAK MUNKÁLATAI Ismertetés a dolgozó személyzet javadalmazásának emelésére vonatkozó törvénytervezetről és a végzett munkáért és korhatárért járó állami társadalombiztosítási nyugdíjak, a munkaképtelenségi nyugdíjak és a hadirokkantnyugdíjak, emelésére vonatkozó törvénytervezetről Az illetékes állandó bizottságok jelentése a dolgozó személyzet javadalmazásának emelésére vonatkozó törvénytervezetről és a végzett munkáért és korhatárért járó állami társadalombiztosítási nyugdíjak, a munkaképtelenségi nyugdíjak és a hadirokkantnyugdíjak, emelésére vonatkozó törvénytervezetről — előterjesztette Elena Pugna képviselőnő —

Next