Előre, 1988. július (42. évfolyam, 12622-12648. szám)

1988-07-01 / 12622. szám

­ A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK PLENÁRIS ÜLÉSE A VITA RÉSZVEVŐINEK FELSZÓLALÁSÁRÓL Eduard Eisenburger Fejes Gyula elvtárs felszólalása elvtárs felszólalása Hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs! Tisztelt elvtársnők! Tisztelt elvtársak! A Szocialista Demokrácia és Egység Frontja — e legszélesebb demokratikus szervezet, mely felöleli társadalmunk összes társadalmi és politikai erőit — Tanácsának plenárisa abban a teljes egység és erőteljes po­litikai pezsgés légkörében tartja munkálatait, amelyet Nicolae Ceausescu elvtárs­nak az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága április 29-i ülésén, valamint a szerve­zési, ideológiai és politikai­ ne­velő tevékenység területén te­vékenykedő aktívával és alap­káderekkel tartott munkatanács­kozáson megfogalmazott tézisei, eszméi és orientációi átfogó vi­tája váltott ki. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy hazánk új valósága, mely közvetlenül kapcsolódik az ön, mélyen tisztelt és szere­tett főtitkár elvtárs, zseniális forradalmi gondolkodásához, nem csak az anyagi alapot, ha­nem az emberek sorsát is, alap­vetően megváltoztatta, odahat­ván, hogy a történelem igazi al­kotóiként cselekedjenek, közvet­lenül részt véve a társadalom vezetésében. Míg a javadalma­zások és nyugdíjak új emelése, mely intézkedést az ön útmuta­tásai és orientációi alapján fo­gadták el, beszédes bizonyítéka pártunk és államunk állandó gondoskodásának az egész nép anyagi és szellemi jóléte szünte­len emelése iránt, mely legfőbb célja és lényege pártunk egész politikájának. Mindezek a né­met nemzetiségű román dolgo­zók számára is okot adnak a hazafias büszkeségre. Becsületbeli, szívbéli és lelki­­ismereti kötelességemnek te­szek eleget a Német Nemzetisé­gű Román Dolgozók Tanácsa tagjainak, valamint a magam nevében, hogy ebből az alka­lomból is, együtt az egész nép­pel, hódolatteljesen tiszteleg­jünk Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára, a nagy forra­dalmár hazafi­ társadalmunk haladástörekvései beteljesülésé­nek fáradhatatlan harcosa, a ro­mán nemzet legszeretettebb fia ragyogó személyisége e­­lőtt, kiemelvén döntő szerepét a hazánkban végbement hatal­mas forradalmi változások meg­valósításában. Részesei vagyunk egy páratlan szellemi pezsgés­nek, a tudomány, a technika, az oktatás, a kultúra és művésze­tek lendületes virágzásának, melyben kimagasló érdem hárul Elena Ceausescu elvtársnőre, a széles nemzetközi elismerésnek örvendő tudósra, aki nagymér­tékeű­ tevékenységet fejt ki a Tudomány- és Oktatásügyi Or­szágos Tanács élén. Utalván forradalmi munkás­demokráciánk szervezeteinek te­vékenységére és kiemelvén an­nak szükségességét, hogy job­ban ki kell használni az álta­luk nyújtott keretet oly nemes érzések ápolására, mint a szo­cialista haza, a párt, a szocializ­mus ügye iránti szeretet, a ha­tártalan hit ennek végleges győ­zelmében, a felszólaló a követ­kezőket mondotta: Kitartóan foglalkoztat ez az aspektus, ugyanis az utóbbi időben való­sággal felháborító, ahogyan a határainkon túli bizonyos körök, és sajnos egyes szocialista or­szágokból is, úgymond gondun­kat viselvén, az együttélő nem­zetiségek sorsával foglalkoznak, hivatkozván, még az úgyneve­zett humanitárius jogok problé­máira is. Kategorikusan visz­­szautasítunk minden efféle, a valóságunkat befeketítő próbálkozást, bárhonnan is jönne az, fennhangon vá­laszolván: minden problé­mánkat pártunk és kor­mányunk oldja meg. Akik oly jószándékúan foglalkoznak má­sok problémáival, azt azért te­szik, hogy közvéleményük fi­gyelmét eltereljék saját belső problémáikról — e módszert a történelem, a népek gyakorlata már rég elítélte. Határozottan elítélem a Magyar Népköztár­saság egyes köreinek soviniszta és irredentista megnyilvánulá­sait, amelyek ellenségesen és rosszhiszeműen tekintenek a ro­mán nép nagy győzelmeire, a hazánk sokoldalú haladását, a szocialista Romániának a civili­záció és haladás új magaslatok­ra való fölemelkedését célzó programokra. Jól meg kellene érteniük, hogy senki és semmi sem zúzhatja össze a román nép, a szocializmus szabad és tuda­tos építője tántoríthatatlan egy­ségét. Biztosítom a plenárist, szemé­lyesen önt, mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, a Német Nemzetiségű Román Dolgozók Tanácsa, ame­lyet képviselek, összes tagjá­nak teljes résztvállalásáról a párt és az állam bel- és külpoli­tikájának töretlen megvalósítá­sában, hogy még jobban fokoz­zuk hozzájárulásunkat drága hazánk, Románia Szocialista Köztársaság szüntelen haladásá­hoz, mondotta befejezésül a fel­szólaló. Hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs! Tisztelt elvtársak! A Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Országos Taná­csának jelenlegi plenáris ülése a forradalmi, hazafias elkötele­zettség ama erőteljes légköré­ben fejti ki munkálatait, ame­lyet a párt főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs döntő fontos­ságú expozéinak széleskörű vi­tája, s az a különleges megelé­gedettség váltott ki, amely a­­zokból az intézkedésekből fa­kad, melyek szerint ettől az év­től kezdve rátérünk a javadal­mazások és a nyugdíjak emelé­sére. Ezek az intézkedések azt az állhatatos gondoskodást tük­rözik, amelyet pártunk és álla­munk, személyesen ön­­hon sze­retett és tisztelt pártfőtitkár elvtárs, az egész nép anyagi és szellemi életszínvonala állandó emelése iránt tanúsít. Számomra újabb alkalom, hogy Harghita megye összes dolgozói nevében hangot adjak, mélyen tisztelt főtitkár elvtárs, mélységes szeretetünknek, cso­dálatunknak és hálánknak meg­különböztetett figyelméért és állandó gondoskodásáért, amit azért tanúsít, hogy megyénk a Nicolae Ceausescu-korszak rep­rezentatív művévé váljék, az e­­zeken az ősi román tájak lako­sai számára létrehozott nagy­szerű élet- és munkafeltétele­kért. A megbecsülés és tiszte­letadás hasonló érzelmeivel tol­mácsoljuk meleg hódolatunkat Elena Ceausescu elvtársnőnek, a ragyogó politikusnak, a ro­mán tudományos élet eminens személyiségének, a világhírű tudósnak kimagasló hozzájáru­lásáért a haza gazdasági-tár­sadalmi fejlődéséhez, a tudo­mány, az oktatás és kultúra ál­landó virágzásához országunk­ban. Rámutatván arra, hogy a terület- és településrendezés az ország szocialista fejlődésének a szükségszerűsége, a felszólaló hangsúlyozta, hogy Harghita megyében határozottan rátértek ennek a széles és komplex vál­tozásokat, az összes helységek virágzását, az ország valameny­­nyi fia közötti teljes és valós egyenlőség biztosítását célzó fo­lyamatnak az életbe ültetéséhez. Jellemző, ebben az összefüg­gésben, az élő példája annak a módnak, ahogyan az ön közvet­len és állandó irányításával az egykori vidéki városka, Miercu­­rea Ciuc, az utóbbi években a mai ragyogó municípiummá változott, valóban az ország e­­gyik legszebb városa lett. Új, modern külsőt kapnak a me­gye többi városai, valamint a többi vidéki település, jövendő agráripari központok is. Való igaz azonban, hogy még számos szétszórt­ kis településünk van, amelyek semmiféle fejlődési perspektívával nem rendelkez­nek. Figyelembe véve ezt a helyzetet, rátértünk a községek és falvak területrendezésére és szervezésére, megkülönböztetett figyelmet fordítván az agrári­pari központokra, nagy és erős községek kiépítésére, párhuza­mosan a falvak számának le­szűkítésével. Utalván a Magyar Nemzetisé­gű Román Dolgozók Tanácsá­nak hétfői ülésére, a felszólaló kiemelte, hogy a Tanács tagjai egyhangúan kifejezvén teljes csatlakozásukat az április 29-i expozéban foglalt tézisekhez, megfogadták, hogy odaadóan és elkötelezetten, magas hazafias szellemben fognak cselekedni szabad, szuverén és független hazánknak a szocialista és kommunista civilizáció újabb magaslataira való fölemelése érdekében. Ugyanakkor — mondotta a felszólaló — a romániai ma­gyar nemzetiségű román dolgo­zók nevében a Tanács határo­zottan visszautasított minden­fajta beavatkozási próbálkozást az ország belügyeibe, bárkinek a részéről is történnének, úgy­szintén elutasított bármiféle igényt, hogy leckét adjanak számunkra abban a tekintetben, hogy miként oldjuk meg a dol­gokat nálunk, idehaza. Leghatározottabban elítéljük a nacionalista, sovinista, ro­mánellenes megnyilvánulásokat, amelyek egyre gyakrabban je­lentkeznek Magyarországon. Sok keserűséget, felháborodást váltanak ki belőlünk. Az ilyen­szerű megnyilvánulások, nyil­vános tüntetések, hivatalos nyi­latkozatok, amelyekkel jogot formálnak maguknak arra, hogy beavatkozzanak Románia belü­gyeibe, súlyos károkat okoznak a két ország kapcsolatának, a szocializmus és a béke ügyének. Világosan meg kell érteniük, hogy életünk összes problémái a romániai társadalompolitikai rendszer fejlődési folyamatá­nak komponensei, és azokat a Román Kommunista Párt, a ro­mán állam, mi valamennyien fogjuk megoldani, akik évszá­zadok óta ezeken a tájakon é­­lünk és dolgozunk szoros egy­ségben, hogy szabad, méltó és boldog életet teremtsünk ma­gunknak. Kidomborítván azt a tényt, hogy Nicolae Ceausescu elv­társnak a Harghita megyében nemrégiben tett látogatása so­rán elhangzott értékelései és útmutatásai széles visszhangot keltettek az országnak ezen a részén élő dolgozók tudatában, a felszólaló hangot adott foga­dalmuknak, hogy maradéktala­nul valóra váltják ezeket az út­mutatásokat, teljes egészében teljesítik az idei tervet és az e­­gész ötéves tervet, hozzájárul­ván így drága hazánknak, Ro­mánia Szocialista Köztársaság­nak a haladás és jólét újabb lépcsőfokaira való fölemelkedé­séhez. Maria Dringa elvtársnő felszólalása Mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs! Tisztelt elvtársak! A Brasov Megyei Szocialista Demokrácia és Egység Szerveze­te közel százezer tagjának nevé­ben kifejezem teljes jóváhagyá­sunkat az ön, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, nagyszerű expozéiban megfogal­mazott gazdag orientációk és eszmék iránt. Felbecsülhetetlen elvi és gyakorlati értékű prog­ramdokumentumok ezek, ame­lyek új és ragyogó hozzájáru­lást nyújtanak a dialektikus és történelmi materializmus, a forradalmi elmélet és gyakorlat, az emberi megismerés kincses­tárának gazdagításához, egy­szersmind a kommunisták, az egész nép ragyogó munka- és harci programját képezik a XIII. kongresszus és a párt or­szágos konferenciája történelmi célkitűzéseinek megvalósításá­ban. Ez értékes dokumentumok megvitatása alkalmából is szer­vezetünk tagjai, Brasov megye összes dolgozói, erőteljesen megvilágították azokat a nagy dialektikus jellemvonásokat, ki­magasló összegező képességet, újító és jövőfeltáró szellemet, amelyek az ön, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, a ragyogó forradalmár gondolko­dó, a nép hőseinek Hőse, a mo­dern szocialista Románia meg­teremtője, a kortárs politi­kai élet kimagasló személyisége páratlan hősiességgel és lángoló hazafisággal végzett tevékenysé­gét és gondolkodását jellemzik — a román nép javára és boldog­ságára, drága hazánk sokoldalú felvirágzásáért, a béke, együtt­működés és jó egyetértés meg­teremtéséért a világ nemzetei között. Kérem, engedjék meg, hogy felhasználjam ezt az alkalmat is arra, hogy önnek, hőn sze­retett és tisztelt főtitkár elvtárs, a mélyen tisztelt doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnőnek ki­fejezzem legmelegebb és leg­­tiszteletteljesebb köszönetünket, teljes hálánkat azért a gondos­kodásért, amelyet megyénk dol­gozói — akárcsak az összes hon­polgárok — iránt tanúsítanak, azért a nemes és állandó támo­gatásért, amit a gazdasági fej­lődés komplex problémái meg­oldásában, a szellemi élet vi­rágzásában, az ezeken a gyönyö­rű román tájakon élők prosperi­tása és boldogsága biztosításá­ban nyújtanak. Jelentem, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy teljes mértékben elsajátítván a­­zokat a magas követelménye­ket, amelyeket az ön expozéi­ban megfogalmazott tézisek és orientációk az SZDESZ elé állí­tanak, teljes felelősséggel ele­meztük az egész politikai, szer­vezési és nevelőtevékenységet, és átfogó intézkedési programokat jelöltünk ki annak érdekében, hogy az SZDESZ-szervezetek cselekvőbben bekapcsolódjanak Brasov megye gazdasági-társa­dalmi fejlesztési célkitűzései megvalósításába ebben az év­ben és az egész ötéves terv fo­lyamán. Megvalósításaink, teljes bizal­munk pártunk és államunk poli­tikájának igazában és realizmu­sában, mely politika megalapo­zásában és megvalósításában önre hárul, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, a döntő szerep, ragyogóan kinyil­vánítják forradalmi munkásde­mokráciánk magasrendűségét és erejét, teljes mértékben bizo­nyítják, hogy nincs olyan prob­léma, bármennyire is nehéz le­gyen az, amelyet a dolgozók, e­­gész népünk ne tudna megvitat­ni és a legjobb körülmények között megoldani. Íme, ezért szeretném kifejezni határozott elítélésemet egyes határainkon túli körök törekvései iránt, hogy beavatkozzanak, anélkül, hogy valaki kérné is őket, or­szágunk belső problémáiba, a­­melyeket csak mi, csak nekünk kötelességünk és jogunk megol­dani. Barátságtalan megnyilvá­nulásnak tekintjük ezeket, egy olyan praktika maradványainak, amit mi, itt Romániában, úgy tudjuk, végkép kihunytak, és úgy hisszük, eljött az ideje, hogy egyszer s mindenkorra véget vessenek neki. Befejezésül a felszólaló a kö­vetkezőket mondotta: Kérem, engedje meg, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, hogy az összes Brasov megyében élők és dolgozók nevében legtiszte­­letteljesebb és legforróbb köszö­netünket fejezzem ki a dolgozó személyzet javadalmazásának és az összes nyugdíjkategóriák e­­melésére vonatkozó törvényter­vezet különleges gondoskodása és mélységes humanizmusa iránt, amely ékesszólóan il­lusztrálja a nemzetgazdaság e­­rejét és életképességét hozzájá­rulván egész népünk életszín­vonalának állandó emelkedé­séhez. Abbéli szilárd meggyő­ződésünkben, hogy jólétünk csakis valamennyiünk munká­jától függ, ünnepélyesen meg­fogadjuk ön előtt, mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elv­társ, mindent elkövetünk azért, hogy állandóan gyara­­pítsuk a nemzeti vagyont, tel­jes egészében hozzájárulván a haza haladásához és prosperi­tásához, a szocialista Romá­niának a civilizáció és haladás egyre nagyszerűbb magaslatai­ra való fölemelkedéséhez. Radu Beligan elvtárs felszólalása Mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs! Tisztelt elvtársak! A gazdasági-társadalmi tevé­kenység vezetése, az ideológiai és politikai-nevelő munka, va­lamint a nemzetközi helyzet e­­gyes kérdéseiről szóló pártfő­titkári expozéban számos olyan tézis és orientáció található, mely e dokumentumot a forra­dalmi gondolkodás és cselekvés ragyogó forrásává avatja. Való­ban, felmérhetetlen jelentőségű elméleti és gyakorlati értékű dokumentuma ez az ország a­­nyagi és szellemi gyarapodásá­nak, s a művészek, együtt az egész néppel, kifejezik csatla­kozásukat, vállalják, hogy élet­be ültetik. Teljes meggyőződé­sük, hogy a pártfőtitkár által megfogalmazott tézisek tettre­­váltása jótékony hatást gyako­rol majd tevékenységükre, fel­hatalmazást ad nekik és egy o­­lyan munkára öszönzi őket, mely szerves részét képezi a szocialista építés folyamatának hazánkban. Felismerik a párt­főtitkár által megfogalmazott o­­rientációkban annak az eredeti és erőtől áthatott gondolkodás­nak reprezentatív jellemzőit, a­­mely a tisztánlátást és a realiz­must, a felfelé törekvést és a konkrét megismerést egy olyan szintézisben foglalja össze, mely a mai és a holnapi napot egy­aránt tükrözi. Kifejezzük egyben hálánk és tiszteletünk érzelmeit Elena Ceausescu elvtársnőnek termé­keny és felbecsülhetetlen érté­kű hozzájárulásáért a tudomány és az oktatás fejlődéséhez, az irodalom és a művészetek vi­rágzásához országunkban. Utalva a továbbiakban a­­mű­vészeti és kulturális dolgoz­kra háruló feladatokra különösen a film- és a színművészet terü­letén, a felszólaló rámutatott: Meg kell szívlelnünk a pártfő­titkár buzdítását és mondjunk le arról, hogy ,,kiássuk a na­gyon régi korsókat“, régi „uta­kat“ járjunk, ósdi művészetet, festői irodalmat csináljunk, a­­melyekből azonban hiányzik az az üzenet és eszmei erő, melyek a hatalmas építkezéseknek eb­ben a korszakában áthatnak bennünket. Különösen a film- és színművészetben a jelenko­­riság az a terep, amelyen egy repertoárnak harcolnia kell a­­zért, hogy a művészetek megő­rizzék presztízsüket és megszi­lárdítsák autoritásukat. Az élet, amelyet a földnek e­­zen a sarkán élünk, összhang­ban a szocializmus eszményei­vel, a hagyománnyal, a történe­lemmel, népünk tulajdon ta­pasztalataival egy új embert keltett életre, akinek gondolat­­világa és érzékenysége sokkal, de sokkal szélesebb, árnyaltabb és termékenyebb. Egy olyan hős született, aki fel van fegyver­kezve mindazzal, amit a tudo­mány, a technika, az emberi megismerés felfedezett és ál­landóan felfedez, egy olyan hős, aki választ kíván adni a kor kérdéseire, egy olyan hős, aki a maga teljes tapasztalatával az emberi létfeltétel feltérképező­­jének szerepét tölti be. Az a követelmény és szük­ségszerűség, amit Nicolae Ceausescu elvtárs számtalan íz­ben kidomborított, hogy föl kell emelkednünk a valóság újabb, magasabb fokon történő meg­ragadásához, több kezdeménye­zést, harcosabb szellemet, vál­tozatosabb és átütőbb művészi kifejező eszközöket feltételez. Egyszóval kötelességünk lénye­gesen javítani munkánkon, oly­képpen, hogy a napok, amelye­ket átélünk, a mozivászonon, a színpadon vagy a televízió kép­ernyőjén is nyerjenek feszült­séget, lendületet, komplexitást, csillogást. Abból a bizodal­­munkból indulunk ki, hogy nagy művészet csak az lehet, a­­mi mély gyökereket ereszt az időben és annak társadalmában, visszatükrözvén eszményeit, harcait és józanul, és szenve­déllyel rámutat a tó felé veze­tő útra. Történelmünk csúcsidőszakát éljük és semmi erőfeszítést nem kell kímélni jelentősége tükrö­zéséért. Erős, és a Központi Bi­zottsága, pártfőtitkára körül szorosan tömörült pártunk van. Szorgalmas és intelligens né­pünk van, mely itt, a letűnt bi­rodalmak keresztútján bölcsen és felelősen irányította sorsát. Biztosítjuk Nicolae Ceausescu elvtársat, tudni fogjuk, hogyan képviseljük műveinkben az ösz­­szes eszméket, érzelmieket és ér­tékeket, amelyek vezetik és jel­lemzik a mai Romániát. Követ­ni fog­juk útmutatásait, egy le­nyűgöző személyiség útmutatá­sait, aki életét egy monumen­tális mű, művét pedig egy mo­numentális élet szolgálatába ál­lítja. KÖZÉLET A Nagy Nemzetgyűlés elnöke, Nicolae Giosan fogadta a Né­metország SZK—Románia Ba­ráti Kapcsolatokért Parlamen­ti Csoport küldöttségét, amely Klaus Rose, a csoport elnöke vezetésével látogatást tesz or­szágunkban. A vendégek úgyszintén talál­koztak Aurel Dumával, a Kül­ügyminisztérium miniszteri Kanada nemzeti napja alkal­mából a fővárosban a Külföldi Kultúrkapcsolatok Román Inté­zete kulturális rendezvényt szervezett, amelynek keretében kanadai élménybeszámolót tar­A fővárosi Központi Egyete­mi Könyvtárban tudományos könyvkiállítást nyitottak meg Németország Szövetségi Köz­társaság kiadói terméséből. A kiállításon látható több mint 300 könyveim a matematika, fs­Az Agerpres tájékoztatása szerint Románia Szocialista Köztársaság külügyminisztere értesítette a Magyar NK bucu­resti-i nagykövetét, hogy 1988. július 1-jétől beszünteti tevé­rangú államtitkárával és a Külkereskedelmi és Nemzet­közi Gazdasági Kooperálási Mi­nisztérium vezetőségével. Jelen volt Helmut Matthias, Németország SZK bucuresti-i nagykövete. A Nagy Nemzetgyűlés bárója vacsorát adott a nyugatnémet parlamenti tagok tiszteletére. tottak és dokumentumfilmet vetítettek. Részt vettek a KKRI vezető­ségi tagjai, a Külügyminiszté­rium képviselői, népes közön­ség, zika, kémia, biológia, gyógyá­szat, nyelvészet területéről, va­lamint több történeti, filozófiai, irodalmi munka. Jelen volt Helmut Matthias, Németország SZK bucuresti-i nagykövete­­kenységét és bezár a Magyar Népköztársaság cluj-napocai Főkonzulátusa. A debreceni román Főkonzu­látus 1985 januárjában szün­tette be tevékenységét. Július 1, péntek III. évnegyed VII. hónap Az évből eltelt: 183 nap Hátra van még: 183 nap Napkelte: 5.35 Napnyugta: 21.03 Holdkelte: 22.52 Holdnyugta: 6.51 FOKOZÓDÓ MELEG A Meteorológiai és Hidroló­giai Intézet jelenti: Délen to­vább fokozódik a meleg, dél­után helyenként 35—36 fokot mérnek, másutt a hőmérsék­let nappal 26—32, éjszaka 17—20 fok között alakul. É­­szakon gyakoribb a felhőát­vonulás, az eső és a zivatar, helyenként jégeső is lehetsé­ges. téve •SZOMBAT 13.00 Telex 13.05 Hétvége (SZ) • Virágok a virágoskertből • Románia jelen és jövő időben • Rajz­filmek • Tv-sport • A KISZ KB Preludiu kórusának mű­sorszáma • Jegyzetek • A zene varázsa • Angela Simi­­lea énekel • Balett folytatá­sokban: P. I. Csajkovszkij Csipkerózsika című alkotása 14.45 Heti politikai szemle 19.00 Híradó 19.20 Tv-enciklopédia (SZ) • Kincsek a kincsestárban • Alkalmazkodás a környezet­hez • Letűnt civilizációk 19.50 Virágoskert — népzene­vetélkedő (SZ) 21.00 Román játékfilm (SZ): Köznapi történet,­­ 22.20 Híradó ELŐRE TÁVIRATOK VIGDIS FINNBOG ADOTT ÍR asszonynak, Izland Köztársaság elnökének REYKJAVIK Izland Köztársaság elnöki tisztségébe való újraválasztása alkal­mából örömmel küldöm őszinte üdvözletemet, kívánok legjobb si­kereket tevékenységében. Meggyőződésem, hogy Románia és Izland jó kapcsolatai tovább fejlődnek, a román és az izlandi nép, a béke és a nemzetközi együttműködés hasznára. NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság elnöke NICOLAE CEAUSESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének A Fülöp-szigeteki nép mellettem áll, amikor őszinte köszönetet intézek önhöz és kifejezem hálatelt érzéseinket függetlenségünk 90. évfordulója alkalmából küldött szívélyes üdvözlő üzenetéért. A magam során kifejezem hasonló érzéseimet és kívánok sze­mély szerint önnek legjobbakat, boldogságot, a román népnek pe­dig haladást és gyarapodást. CORAZON AQUINO, a Fülöp-szigeteki Köztársaság elnöke JELENTŐS INTÉZKEDÉSEK (Folytatás az 1. oldalról) tentatív fórumain, mielőtt jóvá­hagyás végett a Nagy Nemzet­­gyűlés elé terjesztették volna — amelynek munkálatai a tegnap­előtt zajlottak le —, újólag bizo­nyítja szocialista társadalmunk mélységes demokratizmusát, ki­fejezéseképpen annak a konkrét gazdasági-társadalmi feltétel­­rendszernek, amelyet a Román Kommunista Párt IX. kongresszu­sa által felavatott korszakban teremtettünk meg a termelőerők fejlesztésében és arányos telepí­tésében az egész ország terüle­tén, a társadalmi-termelési vi­szonyokban és a társadalmi osz­tályok struktúrájában megvalósí­tott gyökeri változásokkal. Eb­ben a keretben a Nicolae Ceaușescu-korszakban a gyakor­latban nyert igazolást ama igazság, hogy a szocializmus, a forradalmi humanizmus és a de­mokrácia egymástól elválasztha­tatlan vetületek. A párt és az állam szerepének állandó növe­kedésével szocialista társadal­munkban, a szocialista tulajdon szüntelen erősödésével és fej­lődésével egyidejűleg forradal­mi munkásdemokráciánk átfogó rendszere is állandóan tökéle­tesedett. E rendszer életképessé­ge, mely újólag­­ igazolja pár­tunk főtitkára ama tézisét, hogy hazánkban a szocializmust a néppel és a népért építjük, újólag igazolást nyert a dolgo­zók javadalmazása emeléséről, valamint az állami társadalom­­biztosítási nyugdíjak, a munka­képtelenségi nyugdíjak és a hadirokkantnyugdíjak emeléséről szóló javaslatok megvitatása kapcsán. És valóban, amint azt a valóság igazolta és igazolja, az élet és a történelem bizonyít­ja, és miként pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs a Ro­mán Kommunista Párt Központi Bizottságának plenáris ülésén és a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Országos Taná­csának plenáris ülésén kifejtet­te, pártunk vezető tevékenységé­nek alapja, szilárd gyakorlata a néppel a népért való munkálko­dás." A szocializmust a néppel és a népért építjük tézise nem elvont, általános fogalom, ha­nem forradalmi munkásdemok­ráciánk valósága, annak való­sága, hogy nemzetiségi és meg­győződésben különbség nélkül hazánk összes állampolgára tel­jes egységben munkálkodik az egész nemzet javára és jólétéért, hazánk további civilizációs fel­virágoztatásáért és függetlensé­gének erősítéséért. Ez a legna­gyobb erő, amely ma nemzetün­ket, államunkat — Romániát — jelképezi­" — mondotta pártunk főtitkára. A Központi Bizottság plenári­sa megvitatta és egyhangúlag elfogadta a dolgozó személyzet javadalmazásának, valamint a társadalombiztosítási, munka­képtelenségi és a hadirokkant nyugdíjak emelésére vonatkozó javaslatokat, amelyek szervesen illeszkednek a gazdasági-társa­dalmi tevékenység vezetésének tökéletesítésére irányuló intézke­dések sorába — melyekről oly átfogóan szólnak az áprilisi té­zisek —, hasonlóképpen élénk egyetértésre találtak a napokban sorra került valamennyi demok­ratikus fórumon, a tegnapelőtt pedig a Nagy Nemzetgyűlés szavazata alapján törvényerőre emelkedtek. Ilyen tekintetben az első té­nyező, amelyet a Nicolae Ceausescu elvtárs által hang­súlyozott tézisekből, eszmékből és orientációkból le kell szögez­ni, az, hogy a javadalmazás ki­terjed hazánk egész dolgozó személyzetére, amely megköze­líti a 7,9 milliót. Következéskép­pen munkások, mérnökök, köz­gazdászok, tisztviselők, gazdasá­gi és társadalmi egységek, vál­lalatok, intézmények dolgozóinak javadalmazása 10 százalékkal emelkedik, amely meggyőző bi­zonyítéka szocialista társadal­munk mélységesen lényegi je­gyeinek, forradalmi humaniz­musának és demokratikus jelle­gének. Ezeknek az intézkedések­nek a fő célja, miként pártunk főtitkára kifejtette: „a nép anya­gi és szellemi jólétének szünte­len gyarapítása". Az intézkedés kapcsán külön hangsúlyt érde­mel, hogy a dolgozó személyzet javadalmazásának növelése ré­vén valamennyi család jövedel­me emelkedni fog, amely termé­szetszerűleg hozzájárul az anya­gi és szellemi kiteljesedés felté­telrendszerének tartós biztosítá­sához. Tulajdonképpen ez az intézkedés pártunk és államunk ama célkitűzésének érvényre ju­tása, hogy messzemenően bizto­sítsa a dolgozók egyenlőségét, az egész nép életszínvonalának emelkedését. A szocialista etika és méltányosság szellemében az intézkedéssel a kis javadal­mazások hangsúlyozottabb e­­melésére kerül sor. Meg­különböztetett figyelmet érde­mel a kis javadalmazások 33 százalékos és a kis nyugdíjak 40 százalékig terjedő emelése. Ilyen tekintetben a minimális tarifá­lis javadalmazás a jelen­legi 1500 lejről 2000 lejre nö­vekszik. Megjegyzendő, hogy a 33 százalékos javadalmazás­emelés a legnagyobb arányú ilyen növekedés a szocializmus éveiben, amely lényegesen hoz­zájárul a dolgozó személyzet valamennyi kategóriája jövedel­mének kiegyensúlyozásához, a javadalmazások közti különbsé­gek csökkenéséhez. Pártunk főtitkára részletesen ismertette a dolgozó személy­zet javadalmazása, valamint a nyugdíjak emelése konkrét meg­valósítását, szakaszait. Az első szakaszban, amelyre 1988 au­gusztus 1 és október 1 között kerül sor, két és fél millió dol­gozó javadalmazásemelését va­lósítják meg. A kis jövedelmű dolgozó személyzetének kate­góriája tartozik ide, főként fia­talok, akik első szolgálati évei­ket töltik. Az év végéig össze­sen 4 millió 470 ezer dolgozó javadalmazásának emelése va­lósul meg, amely az összdolgo­­zók csaknem 60 százalékát teszi ki. A jövő esztendőben március 1 és augusztus 1 között kerül sor a dolgozók többi kategóriás javadalmazásának emelésére, és ezzel gyakorlatilag ez a ha­talmas társadalompolitikai je­lentőségű akció teljes megvaló­sítást nyer. Ennek nyomán az egész nemzetgazdaság szintjén a minimális és maximális java­dalmazás új struktúrája lép é­­letbe; ezeknek aránya 1:4,70- hoz lesz, a jelenlegi 1:5,35-hoz aránnyal szemben, amely egy­részt tükrözi a szocialista etika és méltányosság érvényre jutá­sát, másrészt feltételeket bizto­sít az ésszerű anyagi érdekelt­ség feltételeinek megteremtésé­hez. A társadalombiztosítási nyug­díjak emelésével kapcsolatosan a havi 3000 lejig terjedő, mun­káért és korhatárért járó nyug­díjak átlag 8 százalékos eme­lésben részesülnek, ide tartozik a nyugdíjasok összességének mintegy 97 százaléka, körülbe­lül 1 millió 350 ezer személy. Ilyen összefüggésben a korha­tárnyugdíj teljes szolgálati idő esetén eléri a 2000 lej­es átla­got, a minimális nyugdíj ebben a kategóriában 22 százalékkal emelkedik, vagyis havi 900 lej­ről 1100 lejre. Ugyanakkor je­lentős növekedésre kerül sor a nem teljes szolgálati idővel ren­delkező, valamint a munkakép­telenségi nyugdíjban részesülők és a hadirokkantnyugdíjak ese­tében. A javadalmazás és a társa­dalombiztosítási nyugdíjak eme­lésének szociális és humanitá­rius jellegével kapcsolatban pártok főtitkára hangsúlyozta: „Ezek az intézkedések biztosít­­ják a párt XIII. kongresszusa és országos konferenciája fontos határozatainak teljesítését, az egész szép anyagi és szellemi életszínvonala emelkedése ügyé­ben , ami a pártpolitika leg­főbb célja, a Romániában si­keresen épülő, sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom lé­nyege." Miként a párt főtitkára kiemel­te, ezek az intézkedések Romá­nia nemzetgazdaságának erejét tanúsítják. Ismételten igazolják a nemzeti jövedelem ésszerű elosztása pártpolitikájának, a magas felhalmozási ráta bizto­sítására irányuló gyakorlati in­tézkedéseknek a helyességét, a­­mi­­ hozzájárult mind a termelő­erők, az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány, az oktatás, a kul­túra, az összes tevékenységi szektorok fejlesztési alapjainak, mind pedig a lakosság életszín­vonala emelésére szántaknak a növekedéséhez. A román nép tartós megva­lósításai alapján, a párt vezeté­sével, 1965-től egészen mostanig ezeket az intézkedéseket olyan pillanatban alkalmazhatták, a­­mikor mélyül a világgazdasági válság. Fontosságuk annál na­gyobb, mint hogy a fogyasztási javak és a szolgáltatások ára, általában az összes termékárak, a lakbérek stabilitásának kö­rülményei között térnek rá alkal­mazásukra, anélkül, hogy csök­kentenék az állami családi pót­lékot. Mint arra az RKP KB plenáris ülésén Nicolae Ceausescu elvtárs rámutatott: „Ez egyébként az egyetlen útja annak, hogy a javadalmazás és a nyugdíj emelése megfelelően tükröződjék a dolgozók jöve­delmeiben, a vásárlóerő gyara­podásában, az egész nemzet jólétének növekedésében." Nagyra értékelvén ezeket a mélységesen humánus intézke­déseket, a politikai fórumok ta­nácskozásainak részvevői, az egész nép gondolkodásmódjával egyetértésben, hangot adtak an­nak a követelménynek, hogy a dolgozók jövedelmeinek e je­lentős emelésére mindenütt a munkatermelékenység erőteljes növelésére, a minőség javításá­ra, a termelés korszerűsítésére és a szervezés tökéletesítésére vonatkozó programok valóra váltásával válaszoljanak, bizto­sítva az idei terv és az egész ötéves terv valamennyi mutató­jának példás teljesítését. Az áprilisi tézisek, a Nicolae Ceausescu elvtárs expozéiba foglalt eszmék és orientációk szellemében egész népünk arra hivatott, hogy fokozottabban já­ruljon hozzá az egész gazdasá­gi-társadalmi tevékenység inten­zív, magas tudományos színvo­nalú fejlesztéséhez, Romániának a szocialista és kommunista ha­ladás és civilizáció egyre ma­gasabb csúcsaira való fölemel­kedéséhez. Az RKP KB plenáris ülésén és az SZDEF Országos Tanácsának plenáris ülésén elhangzott ex­pozéiban pártunk főtitkára ki­tért a nemzetközi élet és a nem­zetközi kapcsolatok egyes kér­déseire is. Ez alkalommal újólag és határozottan megerősítette, hogy a belpolitika szerves foly­tatását képező nemzetközi tevé­kenységében pártunk és álla­munk politikájának alapeszmé­jét, állandó jellemvonását ké­pezi a függetlenség és a szuve­renitás. Hangsúlyozást nyert a jól ismert tény, hogy a népünk és az egész emberiség sorsa iránti magasfokú felelősségből, a kortárs világ realitásaiból, az események és jelenségek mé­­lyenszántó tudományos elemzé­séből, új forradalmi szellemű megközelítéséből kiindulva a szocialista Románia következe­tesen és aktívan fellép az égető világproblémák méltányos meg­oldásáért. A továbbra is súlyos nemzet­közi helyzetről, a sürgetően megoldásra váró világproblé­mákról szólva, pártunk főtitkára ezúttal is kiemelte, hogy orszá­gunkat messzemenően foglalkoz­tatja az új gondolkodás és az új politika előmozdítása nemzet­közi síkon, s ezzel egy időben az erőszak- és diktátumpolitika, a belügyekbe való beavatkozási politika felszámolása. Ebben az összefüggésben utalt arra, hogy az ENSZ-közgyűlés a na­pokban véget ért harmadik le­szerelési különülésszaka konkrét eredmények nélkül zárult, figyel­men kívül hagyva a világ népei nagy többségének akaratát, jo­gos elvárásait. Románia elnöke ezúttal is hangot adott szocialis­ta államunk elhatározásának, hogy a világ összes haladó erői­vel egyetemben a jövőben is kö­vetkezetesen fellép a leszerelés megvalósításáért, a béke erősí­téséért, akárcsak a súlyos világ­gazdasági problémák megoldá­sáért, a gyengén fejlettség leküz­déséért, tekintve, hogy mindezek döntő tényezői az új nemzetközi kapcsolatok meghonosításának, a jobb és igazságosabb világ megteremtésének. Egész külpolitikánkra jellemző konstruktív szellemben, határo­zottsággal és politikai felelős­séggel elemezték és vitatták meg a plenáris üléseken a Ro­mániával és a hazánkban folyó szocialista építéssel szembeni ellenséges megnyilvánulásokat, nyilatkozatokat és kommentáro­kat. Ezek a Magyarországon sor­ra kerülő — és az utóbbi időben fokozódó — megnyilvánulások összeegyeztethetetlenek az ál­lamközi kapcsolatok, s annál inkább a szocialista országok közötti kapcsolatok normáival, a két ország között fennálló egyezményekkel és megállapo­dásokkal. Olyan megnyilvánu­lások ezek, amelyek súlyosan károsítják a kölcsönös kapcso­latokat és a két nép reális érde­keit, ellentétben állnak az e­­gyüttműködés és az enyhülés, a békepolitika követelményeivel. A plenáris üléseken határozottan elítélték e sovén, nacionalista, románellenes és antiszocialista megnyilatkozásokat, kidombo­rítva azok ártalmas voltát, az arra irányuló próbálkozást, hogy felélesszenek a történelem által visszavonhatatlanul elítélt prak­tikákat, amelyek durva és meg­engedhetetlen beavatkozást je­lentenek Románia belügyeibe. Az említett fórumokon újólag hangsúlyozást nyert pártunk kül­politikájának építő jellege, a tény, hogy — következetesen igazodva az elvhez, miszerint bármilyen problémát vagy né­zeteltérést a felhatalmazott té­nyezők közötti tárgyalások révén kell rendezni — a Román Kom­munista Párt javasolta e káros fejlemények megvitatását a két párt küldöttségei között. Sajnos, újabb románellenes megnyilatkozásokra került sor a hivatalos párt- és állami szervek védnöksége alatt. Erélyesen visz­­szautasítva az ilyen megnyilat­kozásokat és a beavatkozást, pártunk és államunk vezetője hangsúlyozta: „E tájakon együtt munkálkodtak román dolgozók is, magyarok is, más nemzeti­ségűek is. Mindaz, amit megvalósítottak Romániában, a közös munka eredményei, mind­azok pedig, akik Romániában laknak, román állampolgárok, ugyanazon jogokkal, de ugyan­azon kötelességekkel is. Kívül­ről senki sem támaszthat igényt, hogy foglalkozzék a román ál­lampolgárok egyik vagy másik csoportjával . Hazánk összes honpolgáraival pártunk és álla­munk vezetősége, társadalmunk foglalkozik, népünk maga, a­­mely demokratikus módon hatá­roz fejlődéséről, szocialista és humanista jövőjéről!" Kidomborítva az országunk ál­tal külkapcsolataiban határozot­tan érvényesített függetlenségi politikát, Nicolae Ceausescu elv­­társ szilárdan hangot adott a román nép, a Román Kommu­nista Párt szent és sérthetetlen jogának, hogy a román társa­dalom építése és fejlesztése problémáit önállóan, a forradal­mi munkásdemokrácia szellemé­ben oldja meg, nem engedve meg senkinek, hogy semmilyen formában beavatkozzon bel­ügyeibe. Ugyanakkor megerősí­tést nyert pártunk, egész né­pünk elhatározása, hogy építő­en cselekszik a két párt, Romá­nia Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság kap­csolatainak fejlesztéséért, össz­hangban a két nép, a szocializ­mus és a béke érdekeivel. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának plénu­mán, a forradalmi munkásde­­mokrácia fórumain, a Nagy Nemzetgyűlésben ezekben a na­pokban a népünk munkája és élete, az egész gazdasági és társadalmi tevékenység vezetése szempontjából nagy jelentőségű programatikus dokumentumok elfogadására került sor. Kivéte­les fontosságú most, hogy a szo­cialista demokrácia minden szerve, az egész nép — szoros egységben a párt és főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs körül — fokozott erővel munkálkod­jék a haza sokoldalú fejlesztési programjainak gyakorlatba ülte­tése érdekében.

Next