Előre, 1988. szeptember (42. évfolyam, 12674-12699. szám)

1988-09-01 / 12674. szám

2 KÜLFÖLDI ÜDVÖZLETEK ROMÁNIA NAGY NEMZETI ÜNNEPE ALKALMÁBÓL NICOLAE CEAUSESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének örömömre szolgál, hogy Románia Szocialista Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából boldogságot kívánjak önnek, a román nép­nek pedig felvirágzást. BAUDOUIN,­­ a belgák királya NICOLAE CEAUȘESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének Nagy örömömre szolgál, hogy Románia nemzeti ünnepén a ma­gam, Szudál Köztársaság Legfelsőbb Tanácsa, kormánya és népe nevében a legőszintébb gratulációinkat küldjem, önnek személy sze­rint egészséget és boldogságot kívánjak, a baráti románt népnek pedig jólétet és haladást. Szeretnék ugyanakkor élni az alkalommal, hogy biztosítsam önt, minden erőfeszítésünket latba vetjük az országaink közti baráti és együttműködési kapcsolatok fejlesztéséért a két nép jó­léte és kölcsönös érdeke javára. EL SZAYED AHMED EL MIRGHANI, Szudán Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának elnöke (államfő) NICOLAE CEAUSESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének Románia Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepének örömteli alkalmából a királyné csatlakozik hozzám, midőn a legmelegebb gratulációimat és őszinte egészségkívánataimat küldöm önnek, Románia Szocialista Köztársaság népének békét és felvirágzást kívánva. SZULTÁN ISZKANDAR, Malaysia uralkodója NICOLAE CEAUSESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének Nemzeti ünnepük alkalmából kérem, fogadja a Costa Rica-i nép, kormány, valamint a magam részéről küldött gratulációinkat. Megerősítem legkiválóbb és tiszteletteljes nagyrabecsülésemet,­­ a legmelegebben jó egészséget kívánok önnek, a baráti román nemzet javára és felvirágzására. OSCAR ARIAS SANCHEZ, Costa Rica Köztársaság elnöke NICOLAE CEAUSESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének Románia felszabadulása évfordulója alkalmából a bolíviai nép, kormány és a magam nevében kifejezem szívélyes gratulációinkat. Egyszersmind kívánok növekvő felvirágzást a nemes román népnek, önnek személy szerint pedig boldogságot. VICTOR PAZ ESTENSSORO, Bolívia Köztársaság alkotmányos elnöke NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnökének Rendkívüli öröm számunkra, hogy a felszabadulás ünnepe alkal­mából a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottsága, a Legfelsőbb Népi Tanács Elnöksége és a magunk nevében meleg elvtársi gratu­lációinkat és legjobb kívánságainkat tolmácsoljuk önnek, és önön keresztül a baráti román népnek, önnek személyesen jó egészséget, a román népnek haladást és felvirágzást kívánunk. Kívánjuk, hogy mindinkább fejlődjenek a pártjaink, országaink és népeink közötti kapcsolatok.­­ ALI SZALEM AL-BEEDH, a Jemeni Szocialista Párt Központi Bizottságának főtitkára HAIDAR ABOU BAKR AL-ATTASZ, a JSZP Politikai Bizottságának tagja, Jemen Népi d­emokratikus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnökségének elnöke NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság elnökének Románia Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából rendkívüli örömmel tolmácsolom önnek legmelegebb elvtársi üd­vözletemet. Önön keresztül pedig őszintén felvirágzást kívánok a román népnek. Felhasználom az alkalmat, hogy nagyra értékeljem a román nép antifasiszta és függetlenségi harcát, a rendkívüli sze­repet, amelyet ön e harc megszervezésében betöltött. GEORGES HAOUI, a Libanoni Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának Marokkóban is csatlakozunk Románia nemzeti napja — az antifasiszta és antiimperialista, társadalmi és nemzeti felszabadító forradalom győzelmének 44. évfordulója — megünnepléséhez. Ez alkalommal őszintén és melegen gratulálunk önnek, s kife­jezzük meggyőződésünket, hogy a jövőben is sikereket és gyors haladást érnek el a szocialista építés útján. Örömünkre szolgál ugyanakkor, hogy kinyilvánítsuk szívélyes tisztelgésünket az ön személyes tevékenysége iránt, amelyet szün­telenül kifejt a világbéke megszilárdítása érdekében. Kérjük, fogadja testvérbaráti érzelmeink kifejezését. ALI YATA, a Marokkói Haladás és Szocializmus Párt főtitkára Szeptemberi előrejelzés A Meteorológiai és Hidrológiai Intézettől nyert értesüléseink szerint a szeptemberi középhőmérséklet meghaladja a sokéves átlagot az ország legnagyobb részén, a várható csapadék­­mennyiség kisebb lesz a szokásosnál, csupán központi és északnyugati vidékeken közelíti meg a normális szintet. Szeptember 1—10 között meleg és általában derült időre van kilátás. Az első napokban inkább derült égbolt fokozatosan fel­­hősödik a nyugati részektől kezdve. Az időszak második felé­ben helyi esők, főként zivatarok. Mérsékelt, rövid időre megé­lénkülő szél. Éjszakai hőmérséklet 8—18 fok között, a hegyvidé­ki medencékben ennél alacsonyabb, nappali 20—30 fok kö­zött, illetve ennél magasabb a Román-síkságon. A szeptember 11—20 közötti időszak első napjaiban a meleg tovább tart, majd enyhe lehűlés következik. Az időszak máso­dik felében hangsúlyozottabb felhősödésre van kilátás a helyi esőkkel és zivatarokkal, mérsékelt, rövid időre megélénkülő széllel. Éjszakai hőmérséklet 6—16 fok között, nappali 18—28 fok között, de a déli és keleti vidékeken, különösképpen az első napokban 30 fokig is felmehet a hőmérő higanyszála. Reggel és este helyi ködképződés. A hónap utolsó harmadában, 21—30 között változékony idő várható, átmeneti felhősödéssel, futó esőkkel. Mérsékelt, néha megélénkülő szél az időszak második felében a keleti részeken. Éjszakai hőmérséklet 5—15 fok között, szórványosan ennél ala­csonyabb a központi és északi vidékeken, esetleges dérképző­déssel. Nappali hőmérséklet 16—26 fok között, ennél maga­sabb délen. Reggel és este gyenge köd. ■ Országos képzőművészeti alkotótábor működik a Praho­­va megyei Valea Doftanei fes­tői településen. Az alkotótá­borban Baia Mare-i, cluj-na­­pocai, craiovai, pite?ti-i, plo­­ie?ti-i, Satu Mare-i, timisoa­­rai és bucures ti-i festőművé­szek, szobrászok, grafikusok és díszítőművészek dolgoznak. Számos alkotásuk a helybeli Megéneklünk, Románia kul­turális-művészeti és műszaki tevékenységek alkotási köz­pontjának kollekcióit fogja gyarapítani. Szeptember 1, csütörtök III. évnegyed IX. hónap Az évből eltelt: 245 nap Hátra van még: 121 nap Napkelte: 6.38 Napnyugta: 19.52 Holdkelte: 22.11 Holdnyugta: 12.56 TEVE PÉNTEK 20.00 Híradó 20.25 Az RKP KB plénumának előkészítése 20.45 A minőség, a forradalmi szellem érvényesülése a mun­kaerő felkészítésében (SZ) — gondolatok tanévnyitó előtt 21.00 Nemzetközi kilátó • A szocialista Románia felbecsül­hetetlen értékű hozzájárulása a béke és az együttműködés világának megteremtéséhez 21.15 Tudományos filmsorozat (SZ): Világegyetem, anyag, é­­let 21.35 A Megéneklünk, Románia országos fesztivál díjazottjai (SZ) 21.50 Híradó SZOMBAT 13.00 Telex 13.05 Hétvége (SZ) • Népdalok • Riportfilm • A rajzfilm vi­lágából • Balett • Versek • Tv-sport • A zene varázsa • Mamaia ’88 14.45 Heti politikai szemla 19.00 Híradó 19.20 Tv-enciklopédia (SZ) • Román hagyományok • A természet és az élet • Törté­nelem és civilizáció 19.50 Mamaia ’88 (SZ) — román könnyűzenealkotói és -előadói vetélkedő 21.00 Játékfilm (SZ): A szenve­dély. Szereplők: Draga Oltea­­nu-Matei, Gheorghe Cozorici, Emanoil Petrut, Vasile Cosma, Mariana Buruianu és mások. Rendezte: George Cornea 22.20 Híradó ■ Több mint 5000 találmá­nyi szabadalmat őriznek, il­letve bocsátanak az érdeklő­dők rendelkezésére a Cons­tantát Megéneklünk, Romá­nia szakszervezeti művelődési és alkotási központ szaba­dalomtárában. A központ szakosított osztályán Constan­tai szakemberek találmá­nyainak és újításainak kol­lekciója is konzultálható. ■ Erőteljesen fejlődik az oktatás műszaki-anyagi alap­ja Arges megyében. Jelenleg 1079 iskola működik megye­­szerte, 150 000 tanulóval. A beruházások nyomán és hon­polgári hozzájárulással 14 ar­­gesi településen 40 új tante­rem épült. Kilenc tantermes új iskola várja a tanulókat külön tornateremmel Bascov községben. ■ A díjkiosztási ünnepség­gel véget ért a suceavai Vo­­ronetiana megyeközi képző­­művészeti vetélkedő, amelyet ezúttal már 13­-szor rendez­tek meg a Megéneklünk, Ro­mánia országos fesztivál ke­retében 30 képzőművész rész­vételével. A részvevők 13 me­gye és Bucuresti municípium képviseletében voltak jelen a hagyományos vetélkedőn. A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK Az Ecuadori Kommunista Párt Központi Bizottsága nevében testvéri üdvözletünket tolmácsoljuk a Román Kommunista Pártnak, Románia Szocialista Köztásaságnak és a román népnek forradalma győzelmének 44. évfordulója alkalmából. Újabb sikereket kívánunk a szocializmus és a világbéke meg­szilárdítása érdekében folytatott állandó harcban. AZ ECUADORI KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, RENÉ MAUGE MOSQUERA, főtitkár Villanófény Napsugaras tisztáson (Vénig László felvétele) • SPORT • TELEX • SPORT • TELEX • • Kerékpár • Teljében ha­zánk 26. körversenye, amely a legjobb hazai országúti menők mellett bolgár, olasz, és török versenyzőket is nyeregbe szó­lított. Az első három nap győz­tesei — I. szakasz, Bucure?ti— Pitesti—Curtea de Arge?, 140 km: Vasile Mitrache (Románia A-válogatott) — 3 ó 57 p 41 mp; IX. szakasz, Curtea de Ar­ges—Rimnicu Vilcea—Sibiu, 135 km: Salih Korkmaz (Török­ország) — 3 ó 31 p; III. sza­kasz, Sibiu—Media?—Tg. Mu­res, 126 km: Mircea Romas­canu (Románia A-válogatott) — 3 ó 18 p 31 mp. Három sza­kasz után egyéni összetettben V. Mitrache vezet, őt követi M. Romascanu 14 mp-es időhát­ránnyal és M. Orosz (Románia B-válogatott) 1 p 38 mp-es idő­­hátránnyal. Csapatban: 1. Ro­mánia A-válogatott, 2 Románia B-válogatott 7 p 50 mp-es idő­hátránnyal. 3. Románia szak­­szervezeti A-válogato­ttja 13 p 36 mp-es időhátránnyal. • ökölvívás • A Constantái sportcsarnokban véget értek a Manusa litoralului nemzetközi torna küzdelmei. A zárószakasz legszebb mérkőzésén nagyvál­tósúlyban a fiatal Constantái öklöző, Marinica Soare ugyan­olyan jól szerepelt, mint az elődöntőben és pontozásos (5—0) győzelmet aratott Dinu Alexandru (Metalul) ellen. Légsúlyban kiváló teljesít­ményt nyújtott Liviu Zelceanu (Gloria Tg. Jiu), aki kiváló technikai tudásával és jó erőn­létével pontozással győzött (5—0) Aurel Feraru (Steaua) ellen. Középsúlyban Mihai Va­lentin (Farul Constanta) szin­tén pontozással bizonyult jobb­nak Sandy Liebingnél (NDK). A többi döntő eredményei: Papírsúly:­ Valentin Barbu (Metalul Bucure?ti) p. gy. Ma­rian Ciocici (Rapid Bucure?ti) ellen: harmatsúly: Relu Nistor (Steaua Bucure?ti) p. gy. Vasi­le Saghin (Farul Constanta) el­len: pehelysúly: Aydas Feyzu­­lah (Törökország) p. gy. Mar­­celica Tudoriu (Steaua Bucu­resti) ellen: könnyűsúly: Regep Nedig (Cimentul Medgidia) p. gy. Gheorghe Fica (Muscelul Cimpulung) ellen: kisváltósúly: Nabledin Faredim (Farul Cons­tanta) p. gy. Aurel Marcoci (Steagul Rosu Brasov) ellen; váltósúly: Florin Rosioru (Fa­rul Constanta) p. gy. Andre Sobecki (NDK) ellen; félnehéz­súly: Mihai Vasilache (IMG Bucuresti) p. gy. Bekhir Kan­tarei (Törökország) ellen; ne­hézsúly: Vasile Damian (Dina­mo Bucuresti) p. gy. Ion Enea (Farul Constanta) ellen. M­i mindennek nem mond­tuk a helyet, ahol szület­tünk s ahol élünk! A tá­jat. Akármi cselekvés, még ha­marabb, akármi élet kötelező keretét. Amely olykor több, rit­kán kevesebb. Van úgy, hogy csak jelzéseiben mutatkozik, el­mosódottan, a stilizálás időtlen konvencióiban. Máskor épp el­lenkezőleg — oly élesen, hogy □z előteret csaknem teljesen el­foglaló arc tűnik furcsa mód mégis életlennek. A gheorgheni-i képek egyfor­mán élesek, a közeli és a távoli részletek egyaránt. A kijelentés önmagát magyarázza, ezek sze­rint azok a gheorgheni-i képek — az emlékezet képei. Ebben az egyformán éles, mindamel­lett a perspektíva szabályai sze­rint összeálló, nem torzító (sőt, megszépítő) emlékképeken Lövér Eleket látom a lakóházak, csű­rök időtlen hátterével. A követ­kező képen a falunyi háttérből már csak egy kapu látszik, s a EGYFORMÁN ÉLES KÉPEK kapu előtt, a kispadon üldögél az öregember meg az öregasz­­szony. Amikor pedig hosszúra nyúltak az árnyékok, s a fény útja is mintha megnőtt volna, már a világ peremén lobbant, ezt a rőt arany és fekete köté­sekben heverő tájat is festette. Ugyancsak a tájnak a vöröseit meg zöldjeit másik jó festőnk, Márton Árpád, kékjeit Gaál András. A táj paradox tájtalan­­ságát pedig Búzás András, aki­nek asszonyalakjaiban mutatko­zik az általában komor évsza­­kiságban kicsapódó táj. Búzás az ellenballada kőművese, és akkor a falak épülnek bele az élőbe, hordozza mindhalálig. Mindenik festőnél más az az egy és osztatlan táj, minden korábbi idő és minden pillanat földrajza, ezt már a közös kiállí­tásokról tudom, s tárlatokat nézegetve mondom a felisme­rés szóban is megfogalmazható formuláit. Képi megfogalmazás­ban láttam, gheorgheni-i nagy­községben, Joseni-en, később a városban, kék és csillámos meg­fogalmazásban, amilyen a köd gyakorta, s amely a hegyek de­rekáig ér. Tenger irodalma író­dott a nagyközségnek az utóbbi húsz és egynéhány évben: fes­tők, szobrászok, grafikusok, tex­tilesek nőttek ki maguk, ha nem is egy armada, de egy szakasz mindenképpen. A tájértelmezés egyik lehető­sége a millióból? Balázs József, aki egy falusi­­ szakasznyi kép­zőművésszel, és aki maga is képzőművészetit végzett, az út szélén álldogálva a kerékpár­jára támaszkodik, miközben az is nyilvánvaló, hogy otthon, a festőállványon megkezdett táj itt folytatódik körös-körül, és majd egyszer bennünk fejeződik be — Balázs József tehát így fi­lozofál : — Engem Lövér Indított, so­káig nem tudtam hatásától sza­badulni, most érett fővel nem is akarok. Azóta ezerszer rájö­hettem, hogy nem különc a képen az indító kézjegye, ellen­kezőleg — az olyan mesteré, mint az enyém volt, érdem. Leg­inkább portrézom. Igen ám, de ezt már tanáraim is megállapí­tották, a táj színeivel vagy szí­neiben komponálom meg port­réimat. Nálam tehát nem háttér vagy környezet; azt hiszem, em­ber és hely egymásba növését eléggé meggyőzően fejezi ki ez a látás, illetve láttatás. Tudja, a községközpontból sokan el­járnak a közeli gyárba dolgozni. Azzal sem mondok újat, ha mondom, az utolsó teljes falusi nemzedék a nagyapámé, a nagyanyámé volt, mert aztán apám idejében kezdődött és ál­talánossá vált a kettős kötésű életforma. — Nem akarom kedélyeit föl­piszkálni, de nemrég írtam ki a százesztendős kalendáriumból egy idevágó fejezetet, amely a falusi élet szépségeit zengedett, illetve zengedette másfél száz esztendővel ezelőtt, de mondom, legalább száz évre szóló érvény­nyel. A levegő éggel vígan él­hetnek ... a szélesen kiterjedő csillagos eget akadály nélkül szemlélhetik... Ezért festi hát Balázs József a szántóvetők éle­tét, e régies, és prózában el­mondott bukolika vonzásában? — Mindenképpen azért, mert világom része ez az élmény, a­­mit abszolút esetlegesen ezer­­nyolcszázvalahányban fogalmaz­tak meg. Igaz, ha később fogal­mazzák meg, a huszadik század első harmadában, pontosabban a két világháború között, akkor bizony kegyetlen a kép. Illúziót­­lan. Egyetlen mondatban: nekem azt a nagyszülőktől benépesített világot kell megfestenem, a vi­lágot, amely első eszmélésem tárgya és tanúja. S bár roppant konkrét a képi élmény, absztrakt­tá lényegítem át. A legutóbbi megyei tárlaton két munkám ál­lítottam ki, az egyik a Reggel, a másik az Éjszaka. Tán az idő? Igen, az idő mutatkozik mindkét kompozíción, és kettős jelenté­sében. Nem az óramutató ál­lása, hanem a napszak járása után tájékozódik reggel a ka­szás. Már kint van, amikor fel­lobban a látóhatár, borzongva égnek a medencét kelet felé záró hegyek. Ez az egyik idő. A má­sik , minden munka végén, s már az éjszaka korai suhogásá­ban ugyancsak nagyapám kiállt az udvar közepére, felnézett az égre, lám, milyen idő lesz más­nap. E meteorológiai idő alakí­totta a következő nap, s jobban meggondolva, az élet rendjét is, mert ha minden este a követke­ző idő járásához igazítom dol­gaim, és a mai nap rendjét is e reglama szerint szabtam ki már a tegnap, és a tegnapit tegnapelőtt, akkor az idő életet rendező elvvé válik. A boglya, amit korábban a nap ragyogásában kaszált a gazda, immár kész, fokozatosan beolvad a sötét háttérbe. A lám­pás árnyékai a kerten, valaki az istállóba megy. Csillagos ég. Nohát ez az Éjszaka, szóban el­beszélve. A falusi szőttes színei­ben mutatkozik minden, és akkor fekete, zöld, vörös, kevés rózsa­szín, kék, barna minden látvány. Még egy pillanat, vékonyan felporzik az út, elsurrog a ke­­rékpár.A délután surrog el, és mint télen a hó, úgy hullnak a szőttes színei a falura. Ha egé­szen pontos akarsz lenni, beval­lod, nem is látod ezt a hullást, csupán az első pillanatot, ami­kor a zöld, a kék, a vörös meg­jelenik a tetőkön, a falakon. Falu­s az emberélet takarója­ként. Oláh István TÁVIRAT NOOR MOHAMMED HASSAN ALI úrnak, Trinidad-Tobago Köztársaság elnökének PORT OF SPAIN Trinidad-Tobago Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a román nép és a magam nevében örömmel küldöm meleg üdvözle­temet és legjobb kívánságaimat, ennek személy szerint boldogságot, országa népének békét és jólétet kívánok. NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság elnöke KÖZÉLET Constantin Dascalescu, Ro­mánia Szocialista Köztársaság kormányának első minisztere Malaysia nemzeti ünnepe al­kalmából szívélyes üdvözlő Malaysia nemzeti ünne­pe alkalmából a Külföl­di Kultúrkapcsolatok Ro­mán Intézete kulturális ünnepséget rendezett a főváros­ban. Előadás hangzott el Ma­laysia gazdasági és társadalmi fejlődéséről, majd dokumen­tumfilmet vetítettek. Vietnam Szociális­ Köztár­saság nemzeti ünnepe — a függetlenség kikiáltásának 43. évfordulója­­ alkalmából viet­nami filmgálát rendeztek a bu­­curesti-i Studio filmszínház­ban. Ott volt a Szocialista Műve­lődési és Nevelési Tanács több táviratot intézett Dato Seri dr. Mahathir Muhamad malaysiai miniszterelnökhöz, s jó egész­séget, munkásságához sok sikert kívánt. Ott volt a KKRI több ve­zetőségi tagja, a Külügymi­nisztérium képviselői, népes közönség. Jelen volt Muhammad Alias, Malaysia bucuresti-i ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja, vezetőségi tagja, a Külügymi­nisztérium képviselői, művé­szeti és kulturális dolgozók, né­pes közönség. Jelen volt Nguyen Trong Lieu, Vietnam SZK bucuresti-i nagykövete, hazánkban akkredi­tált diplomáciai képviseletek más vezetői. Nagyszabású kulturális-művészeti megyeközi rendezvény A slatinai Aranykalász megyeközi népzene-vetélkedő és a corabiai Aranyhajó népi- és könnyűzene-vetélkedő után újabb nagyszabású kul­turális-művészeti rendezvényt látott vendégül Olt megye: immár 19.-szer tartották meg a megyeközi kulasárvetélke­­dőt Caracalban, az ősi román tánc egyik legrégibb központ­jában. A versenyen az ország valamennyi folklórövezeté­nek 15 megyéjéből 37 együt­tes, összesen csaknem 1000 műkedvelő vett részt. A há­romnapos tulajdonképpeni vetélkedőt népművészeti kiál­lítás és fazekasvásár előzte meg, illetve színpompás folk­lórkarnevál követte. A záró­rendezvény a díjnyertesek előadása volt. ELŐRE Válaszolunk olvasóinknak JOGI TANÁCSADÓ A munka mennyisége és minősége szerinti javadalmazás törvénye által szabályozott hatályos prémiumrendszer ZSOMBORI JÓZSEF Gheorgheni A munka mennyisége és mi­minősége szerinti javadalma­zás törvénye — az 1974. évi 57. számú törvény — az összes gazdasági és társadalmi tevé­kenységi ágazatokban alkal­mazandó javadalmazási sza­bályokról szóló II. fejezetében egy külön alfejezetben részle­tesen foglalkozik a hatályban lévő prémiumrendszerrel. Mégpedig külön szabályoz­za a következő prémiumkate­góriákat: az évi prémiumokat — amelyeket az összes gazda­sági egységek által elért ered­ményektől függően határoznak meg bizonyos hányad alapján a tervelőirányzatok keretében megvalósított tiszta nyereség­ből —, a kiváló eredményekért az év folyamán nyújtott pré­miumokat — a gazdasági egy­ségekben kiváló munkaered­ményeket elérő személyek számára —, az anyag- és mun­kaerő-megtakarításért nyújtott prémiumokat — amelyeket az év folyamán a nyersanyagok­ra, segédanyagokra, üzema­nyagokra és energiára meg­állapított fogyasztási normák­nál elért megtakarításokért nyújthatnak. A nemzeti kulturális vagyon értékű bélyegek és más filatéliai javak rendszere SZEMLÉRI GYŐZŐ Zalán A bélyegek és a bélyegnyo­másos postai nyomtatványok kibocsátásának, ügykezelésé­nek és értékesítésének rend­szerét az 1985. évi 42. számú törvényerejű rendelet szabá­lyozza. A jogszabály révén létrejött a Nemzeti Bank ke­retében Románia Szocialista Köztársaság Nemzeti Bélyeg­tára. Ez foglalkozik a román és külföldi bélyegkiadványok­ból származó bélyegek és fila­téliai javak konzerválásával, nyilvántartásával és megőr­zésével, a forgalmazásra szán­tak kivételével. A törvényerejű rendelet 13. szakasza kifejezett rendelke­zései szerint a társadalmi, szövetkezeti és egyházi szer­vezetek, valamint a természe­tes személyek birtokolhatnak nemzeti kulturális vagyon ér­tékű bélyegeket és más filaté­liai javakat, de csakis a Ro­mánia Szocialista Köztársaság nemzeti kulturális vagyonának az oltalmazásáról szóló 1974. évi 63. számú törvény előírá­sainak betartásával; ezek a bélyegek és filatéliai tárgyak bejegyzendők Románia Szo­cialista Köztársaság Nemzeti Bélyegtárának a nyilvántartá­sába is. Úgyszintén, más vonatko­zásban elrendeli, hogy a pos­tabélyegek exportja kizárólag a Rompressilatelia Vállalat út­­­ján eszközlendő. Nemkülön­ben,­­ hogy tilos nemzetközi ki­állításokra küldeni a nemzeti kulturális vagyonhoz tartozó bélyegeket. A fentiekből világosan kitű­nik, hogy a nemzeti kulturális vagyon értékű bélyegek és a­ As filatéliai javak tekinteté­ben az 1985. évi 42. számú tör­vényerejű rendelet megfelelő módon kiegészül az 1974. évi 63. számú törvény előírásaival. Ezeknek megfelelően a ter­mészetes személyek, akárcsak a társadalmi szervezetek és vallásfelekezetek kötelesek e­­zeket a bélyegeket és filatéliai javakat bejelenteni a törvény­ben előírt 60 napos határidőn belül (ugyanis az 1974. évi’ 63. számú törvény, meghatározva a nemzeti kulturális vagyon összetételébe tartozó megkü­lönböztetett történelmi és do­­kumentáris értékű javakat, a­­melyek tartozékai a nemzeti kulturális vagyonnak, megem­lítette ezek között a filatéliai ritkaságokat­ vagy, az esetnek megfelelően, a megszerzésük­től számított 15 napon belül. A kulturális javak jelentő­ségének felbecslését a nemzeti kulturális vagyonba sorolásuk és a központosított állami nyilvántartásba való vételük végett az illetékes szerv végzi. A bélyegeket és más filatéliai javakat illetően ezt a Filaté­­liai Bizottság végzi, az 1985. évi 42. számú törvényerejű rendelettel megállapított fel­adatkörének megfelelően. A nemzeti kulturális va­gyont alkotó javak megőrzé­sét, tartósítását, tudományos hasznosítását és közforgalom­ba helyezését egységesen szer­vezik meg. Az említett va­gyonhoz tartozó megkülönböz­tetett jelentőségű javak meg­őrzését, hasznosítását és köz­forgalomba helyezését állami egységekben — múzeumokban és gyűjteményekben — végzik. A bízlalók — köztük a termé­szetes személyek — megőrzé­sében maradó többi javak az illetékes állami szervek idő­szakonkénti ellenőrzése és fe­lülvizsgálása alá tartoznak. A törvény előírja a bírlalók ama kötelességét, hogy az em­lített kategóriájú javakat megfelelőképpen és biztonság­ban megőrizzék, intézkedjenek megsemmisülésük megelőzésé­re. Az ezeket a kötelességeket nem teljesítő bírlalók kötele­sek e javakat az állam meg­őrzésébe átadni. A törvény pontosan rendel­kezik a nemzeti kulturális vagyon javainak elidegeníté­se tekintetében. Mégpedig ki­mondja, hogy az e kategóriájú javakat bízlaló személyek csak az illetékes szervekhez küldött írásbeli tájékoztatástól számí­tott 60 nap eltelte után adhat­ják el, cserélhetik el vagy adományozhatják oda azokat. E javak eladásának minden esetében az állam, az említett határidőn belül, gyakorolhat­ja a Nemzeti Kulturális Va­gyon Állami Központi Bizott­sága vagy a Filatéliai Bizott­ság által megállapított vétel­áron való vásárlási előjogát. A legszigorúbban tilos az említett javakat idegen termé­szetes vagy jogi személyek ré­szére elidegeníteni. Az említett jogszabályokban előírt kötelességek be nem tartása büntetőjogi és admi­nisztratív felelősségre vonást von maga után; a törvényben előírt bizonyos esetekben ma­guknak a javaknak az elkob­zását. A kiegyezésre vonatkozó főbb szabályok GÖRGÉNYI MIHÁLY Reghin A kiegyezés olyan szerző­dés, amellyel a felek kölcsönös engedmények alapján meg­szüntetnek egy már megkez­dett pert, vagy megelőzik egy kilátásban levő per megindí­tását. A kiegyezési szerződésre jellemző az engedmények köl­csönössége. A kiegyezés abban áll, hogy a felek kölcsönösen elismernek bizonyos jogokat és ugyanakkor kölcsönösen le­mondanak olyan jogokról, a­­melyek a perből erednek vagy egy jövendő per tárgyát ké­pezhetnék. A kiegyezést írásba foglal­ják, bármi lenne tárgyának értéke. Az írásra bizonyító esz­közként van szükség, nem pe­dig önmagáért a kiegyezés ér­vényességéért, mert ez az utóbbi írás nélkül is fennáll­hat. Ebből következik, hogy a kiegyezés nem bizonyítható tanúval, még akkor sem, ami­kor a kiegyezés értéke 250 lej alatt van. Mivel az engedmények, a­­melyeket a felek kölcsönösen tesznek egymásnak, valóságos rendelkező jogügyletek, a kie­gyezés csak két jogképes sze­mély között köthető. A kiegyezés tárgyának tör­vényesnek kell lennie, vagyis ne legyen ellentétben a politi­kai, gazdasági és társadalmi renddel. Így például nem sza­bad kiegyezést kötni a családi (személyi) állapottal, a sze­mélyek jogképességével vagy a szülői jogokkal kapcsolatos kérdésekben. Abban az esetben, ha a fe­lek kiegyeztek, a pert nem folytatják le, hanem a bírói hatóság egyszerűen tudomásul veszi megegyezésüket, olyan határozatot hozva, amely re­produkálja a kiegyezés szöve­gét és szentesíti azt. A bírói hatóságnak azon­ban aktív szerepénél fogva mégis meg kell vizsgálnia azo­kat az indokokat, amelyek a­­lapján a kiegyezést megkötöt­ték, hogy a kiegyezés révén ne érje nyilvánvaló igazság­talanság valamelyik felet, vagy nehogy megszegjék a tör­vényt A kiegyezésnek megszüntető hatálya van olyan értelemben, hogy miután megkötötték, jogerős bírói határozat erejé­vel bír, úgyhogy a felek nem támaszthatnak újabb igénye­ket a kiegyezésben megszün­tetett vagy elismert jogokra vonatkozólag, és ugyanakkor kijelentő hatálya van olyan értelemben, hogy nem nyújt új jogot a feleknek, hanem csak elismer és megszilárdít előzetesen meglévő jogokat. Szepessy Tibor ÚJÍTSA MEG RENDSZERESEN AZ ELŐRE ELŐFIZETÉSÉT!

Next