Előre, 1988. szeptember (42. évfolyam, 12674-12699. szám)

1988-09-01 / 12674. szám

ELŐRE — 1988. szeptember 1. E­M FIGYELMET IGÉNYEL A ROSTIÉN BETAKARÍTÁSA ÉS FELDOLGOZÁSA (Folytatás az 1. oldalról) gyományokat kell most a nagyüzemi termelés igényével összehangolni. A program elő­irányzata szerint Catán, Mind­­rán, Vincán, Lovnicon, Grina­­ri­on és még néhány más szö­vetkezetben áztatómedence­hálózatot létesítenek. A me­gyei szakvállalat támogatásá­val sok helyen folyik a kivitelezés, ám az át­adás terén számottevő a le­maradás, holott szeptember derekáig a tulajdonképpeni áztatást is be kell fejezni. Szükség van tehát az erők összpontosítására, de ugyanak­kor az áztatáshoz szükséges munkaerő toborzására, sőt szakképzésére is. A földiparai agráripari ta­nács egyike a megye azon öve­zeteinek, ahol érdemleges erő­feszítéseket tettek azért, hogy mielőbb és maradéktalanul teljesítsék a rostnövényter­mesztés fejlesztésére és feldol­gozására vonatkozó progra­mot. Az aratást követően a hálchiai, erizbai termelőszö­vetkezetben teljes lendülettel hozzákezdtek a len betakarítá­sához, jól hasznosítva a gép­park teremtette lehetőségeket Az igyekezetre szükség is volt, hiszen az említett gazdaságok a megye jelentős lentermelő egységei közé tartoznak és nemegyszer igazolták már, hogy jó hozzáállással e kultú­ránál is magas bevételeket le­het elérni. A természeti adott­ságok értékesítésével feltétele­ket teremtenek a nyersanyag helyi áztatására is, hiszen így magasabb bevételhez juthat­nak. Tervek születtek a minő­ségi tilolás megvalósítására, és a művelet során keletkező mel­léktermékek célszerű hasznosí­tására, ahhoz viszont, hogy a kitűzött határidőre jó minősé­gű kócot kapjanak a feldolgo­zó vállalatok, kitartóbb fára­dozásra, átgondoltabb szerve­zésre van szükség. És itt nyilván nem kizárólag a nyüvésre gondolunk, hanem a gondos válogatásra és osztá­lyozásra, sőt, a szállításra is. A helyi áztatásokkal, amennyi­ben a program előirányzatait sikerül teljesíteni, lerövidül­nek a távolságok, a mezőről ugyanis csak az áztatómeden­cékig kell most a terményt fu­varozni. Mindezek ellenére még nagyon sok kévét talá­lunk kint a termőhelyen, s ez végső soron gátolja a szántá­sok ütemességét is, márpedig a termelőszövetkezetek többsé­gében, amint azt Halchinban is kiemelték, a rostnövények után búzát kívánnak vetni. A magágy-előkészítés terén pe­dig Brasov megyében még számottevő a lemaradás. Természetesen szükség van annak az áttekintésére is, hogy hol milyen eredményekkel ter­melték a rostnövényeket, a he­lyenkénti ígéretes átlagok da­cára ugyanis az idén sem si­került a különprogramban sze­replő hozamszinteket megva­lósítani. Nyilván, az időszakos szárazság következtében is sok helyen „törpe“ maradt a len, alapvetően azonban a kellő erőösszpontosítás hiánya a fi­gyelemkoncentrálás elmaradá­sa mérsékelte a lehetséges ter­mésszinteket. Pedig az övezet egyike azoknak a vidékeknek, ahol kedvező adottságok van­nak a rostlen termesztésére és az elérhető jövedelem is arra ösztönöz, hogy mindenhol jól értékesítsék, az idéntől immár előfeldolgozva hasznosítsák e textilipari nyersanyagot. TIZENEGY SZÁZALÉKOT MEGHALADÓ EXPORTTÖBBLET (Folytatás az 1. oldalról) uiónaik pedig Anca típusú e­­bédlőgarnitúrákat gyártanak és szállítanak. Újabb piacok és partnerek megnyerése céljá­ból különböző bútortípusokat ajánltak fel japán, kínai és más megrendelőknek. A Co­­vasna megyei bútorgyártók eddigi sikerei ugyanakkor azt is bizonyítják, hogy a vezető­ség, a munkaközösség sokat tett az eddig elért színvonal, termelési szint megőrzéséért és növeléséért, a gyártástech­nológiák tiszteletben tartásá­­ért, a rend és a fegyelem erő­sítéséért, a szakmai ismeret­színvonal állandó emeléséért és általában a termelés és a munka jobb, tudományos ala­pon történő megszervezéséért. Beszélgetőpartnerem, amel­lett, hogy az exportfeladatok­nak az esztendő kezdetétől történő ütemes teljesítését hangsúlyozta, külön kiemelte, hogy az első nyolc hónapot kö­vetően is fokozottan helyt kell állniuk, biztosítva a megfele­lő előnyt, biztonsági tartalékot a megrendelőknek. Ezért a beszélgetés idején szinte szük­ségszerűen szó esett, hiszen pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs az áprilisi tézisekben külön nyomatékkal hangsúlyozta, a fokozott mi­nőség és megbízhatóság igé­nyéről is.„A munkások, az e­­gész személyzet lehessen való­ban büszke, amikor termékei megjelennek a piacokon vagy külföldre indulnak és kedvező fogadtatásban részesülnek“ — m­ondotta a pártfőtitkár. A Covasna megyei bútorgyártók valóban büszkék készítmé­nyeikre. Az összexport­terv több mint 11 százalé­kos túlszárnyalása a legkife­jezőbb bizonyság arra, hogy a megye bútorgyártói elsődleges feladatuknak tekintik az ex­porttermelés és -szállítás to­vábbi fokozását, a jelenlegi piacok és partnerek megőrzé­sét, a megrendelők igényei­nek minél teljesebb kielégí­tését. Ezért egyik állandó tö­rekvésük a termékskála bőví­tése, kitartó felújítása és kor­szerűsítése. Jó példa erre töb­­bek között az a tény, hogy csupán az első félévben az új és korszerűsített bútorok rész­aránya meghaladta az 50 szá­zalékot. A Sfântu Gheorghe-i fafel­dolgozó kombinát vezetősége és munkaközössége tehát az egyre növekvő jelenkori elvá­rásoknak megfelelően kellő igényességgel vette számba a legfontosabb és legidőszerűbb gazdálkodási teendőket, ame­lyek a termelékenység növelé­sét, a belső erőtartalékok, a termelőkapacitások teljesebb hasznosítását, a termékminő­ség következetes javítását cé­lozzák. De ez így is van rend­jén, mert a tervfeladatok, s főként az exportkötelezettsé­gek sikeres teljesítését bizto­sító feltételek megteremtése e munkaközösség számára is a legfontosabb törekvés kell hogy legyen, mely az elkövet­kezendő időszak eredményei­nek biztos forrása. A szünte­lenül növekvő igényesség pe­dig a siker záloga. Remekbe szabott iparművészeti árucikkeivel szerzett magának elismerést, keresletet és világhírnevet a Baia Mare-i Fajansz- és Porcelángyártó Vállalat Felvételünkön: a kivitelezés újabb fázisába ért FAIMAR-termékek a kemence torkolatában MÁTÓL, SZEPTEMBER ELSEJÉTŐL KEZDVE ÚJABB 600 000 DOLGOZÓ JAVADALMAZÁSÁT NÖVELIK (Folytatás az 1. oldalról) szociális-kulturális létesítmények garmadájával gyarapodtak köz­ségeink, városaink, municípiu­­maink, családok sokasága köl­tözhetett új, minden igényt ki­elégítő otthonba. Egyszerű mindezt most így le­írni, megteremtésük azonban nem kis erőfeszítéseket kívánt. S hitet a szebb jövőben. Mert pártunk főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak a hite át­ragadt egész népünkre, s egy­öntetű volt a cselekvés, a tett, a­­melynek végső célja, hogy ha­zánk földjén felépítjük a világ legigazságosabb társadalmát, a kommunizmust. Pártunk főtitká­ra, szocialista köztársaságunk elnöke merész célokat tűzött ki a nemzet elé, ugyanakkor meg­mutatta az utat is, amelyen ha­ladva terveinket megvalósíthat­juk: aktivizálni kell a nép alko­tó erőit. Mindent, amit az utób­bi huszonhárom esztendőben tettünk, s ezentúl is teszünk, azt a néppel együtt és a nép érde­kében, szellemi és anyagi jólé­tének emeléséért tettük és tesz­­szük. Példázni ezt aligha szük­séges, annyit azonban megem­lítünk, hogy a dolgozó személy­zet javadalmazásának emelése is pártunk emberközpontú poli­tikájának kézzelfogható megnyi­latkozása. Szerte az országban mélységes elégtétellel, hálával fogadták a munkaközösségek, ugyanakkor kifejezték elhatáro­zásukat, hogy szorosan felzár­kózva a párt, annak főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs köré, maradéktalanul megvalósítják társadalomépítő, gazdaságfej­lesztő elképzeléseinket. S nem kisebb célt tűztünk ki magunk elé, mint azt, hogy ötéves ter­vünk végéig hazánk túlhaladja a fejlődő ország stádiumát, s belép a közepesen fejlett orszá­gok sorába. Gazdasági-társadalmi fejlődé­sünk üteme továbbra is gyors. Iparunk mind termelékenyebbé válik, mezőgazdaságunk tovább korszerűsödik, újabb és újabb objektumokat helyezünk üzem­be, településeink arculata pe­­dig tovább szépül, csinosodik. Mindez pártunk tudományos, tisztánlátó és következetes poli­tikájának, annak köszönhetően, hogy népünk élén olyan vezető áll, mint Nicolae Ceausescu elv­társ, aki a szocializmus általá­nos törvényszerűségeit bölcs meglátással alkalmazta és al­kalmazza Románia konkrét va­lóságára. „Abból a forradalmi szemléletből indulunk ki — mon­dotta a párt főtitkára az ápri­lisi tézisekben —, hogy a szo­cializmus országról országra kü­lönbözőképpen valósul meg a társadalom fejlődésének egyik vagy másik szakaszában, hogy az objektív törvényeket és a tu­dományos szocializmus elveit minden párt differenciáltan al­kalmazza az illető ország konk­rét viszonyaira és realitásaira“. E valóságismeretnek köszönhe­tően tehettünk meg országfej­lesztő utunkban akkora távot, a­­mely kivívta a világ csodálatát. Persze, országunk gazdasági fejlesztése nem öncélú, hanem eszköz arra, hogy növeljük a dolgozók szellemi és anyagi jó­létét. Mert csak egy erős gazda­ság, az anyagi termelés felívelé­se teremti meg a feltételeket az életszínvonal emeléséhez. A je­len ötéves tervünk utolsó esz­tendeiben szakaszosan alkalma­zott javadalmazásemelést is az tette lehetővé, hogy sikereket értünk el a nemzetgazdaság minden ágában, teljesítettük és túlszárnyaltuk tervfeladatainkat, olyan értékeket hoztunk létre, amely mind a felhalmozási, mind a fogyasztási alap növelé­séhez vezetett. Innen ered a következtetés: érdemes jól dolgozni. Mind­annyiunknak, hiszen eredmé­nyeink megszilárdítása, újabb sikerek elérése a fedezete jobb életünknek. S említsük meg azt is: a szocialista erkölcs és mél­tányosság elvének az újabb megnyilatkozását láthatjuk ab­ban, hogy az első szakaszban a kisjövedelműek és a fiatalok ja­vadalmazásának emelésére ke­rül sor. JÓ MUNKÁVAL, TERMELÉSNÖVELÉSSEL VISZONOZZÁK A GONDOSKODÁST SURDU SORIN, a timisoarai Fructus Konzervgyár munkása Fiatal, 22 éves munkás va­gyok, csupán pár esztendeje dolgozom a Fructus gyár kon­zervkészítő részlegén. És mint ilyen, több társammal együtt örömmel fogadtam azt, hogy a törvényerejű rendelet előírásai értelmében a javadalmazás­emelés az alacsonyabb jövede­lemmel rendelkező dolgozók esetében a legmagasabb, mely­nél nem kevesebb, mint 33 százalékos növekedést biztosí­tanak. Tudatában vagyok an­nak, hogy e fontos intézkedés­sel pártunk és államunk éppen minket, fiatalokat segít legin­kább, minket, az úgymond csak éppen munkába álló pá­lyakezdőket, családalapítókat, az pedig csak természe­tes, hogy ezt a gon­doskodást mi fiatalos akarással, helytállással, jó munkával igyekszünk meghá­lálni. Különben is ezekben a napokban, hetekben igazán van mit dolgozni gyárunkban, hiszen teljében a paradicsom és annyi más zöldség feldolgo­zása. Még a tanulók százai is munkába álltak nálunk, segí­tenek nekünk, konzervgyár­­tóknak abban, hogy a temér­dek zöldséget és gyümölcsöt jó mi­nőségben, veszteség nélkül feldolgozhassuk. Mert őszutóig, telelőig, míg a sok-sok ter­mést mind fel nem dolgozzuk, vagy 15 000 tonna konzervet kell készítenünk csupán zöld­ségből és gyümölcsből. Csak paradicsomot 12 000 tonnát fő­zünk ki pasztának és persze a sűrítmény mellett paradicsom­­lének is. Igyekszünk úgy dol­gozni, hogy eleget tehessünk feladatainknak. SZILÁGYI MIHÁLY, a recali Állami Mezőgazdasági Vállalat rakodómunkása örömmel és megelégedett­séggel fogadtam azt a tényt, hogy szeptember elsejétől a mezőgazdasági egységekben dolgozó kisebb keresetű sze­mélyek javadalmazása is nö­vekszik. Az országos hírű, az Új Agrárforradalom Hőse cím­mel többször kitüntetett recali Állami Mezőgazdasági Vállalat ellátási és szállítási részlegé­nek vagyok a rakodómunkása. Munkánk legtöbbször sok van, mivel hatalmas a gazdasá­gunk,­­ ugyanakkor rendsze­rint a hozamok is nagyok, e­­zen a nyáron is a búzánk például több mint 8000 kilóval fizetett hektáronként. Ilyen körülmények között persze hogy gazdaságunkban sok a lakni- és szállítanivaló. Meg­feszített erővel dolgoztunk a nyári betakarítási kampány­ban is Strajescu Nicolae, Do­­bay Mihály és több más sofőr meg rakodómunkás társunk­kal, hogy veszteség nélkül magtárba kerülhessen az egész gabona. De a község vasútállo­másán is nem egy éjszaka szorgoskodunk, hogy gyorsan kirakhassuk a vagonokból az anyagokat, s ezáltal elkerül­hessük a nyereségvámoló fék­­bért. Részlegünk jó munkájá­ra vall, hogy jó ideje gazdasá­gunknak nem kellett fékbért fizetnie, no meg az is, hogy az év első hét hónapjában 85 000 lej nyereséget értünk el tevé­kenységi águnkban. Különben nekem az eddigi 1856 helyett 2100 lej kerül a borítékomba. Mindez, vagyis a javadalma­zásemelés, még jobb munkára kötelez minket, hiszen vala­mennyien újabb eredmények­kel akarjuk viszonozni pár­tunk és kormányunk irántunk tanúsított gondoskodását. ----------- - -----------­ Az új agrárforradalom célkitűzéseinek megvalósítását célzó állandó követelmény, hogy az állattenyésztésben dolgozók hatá­rozott munkával és felelős helytállással cselekedjenek az ága­zati tevékenységben. Nicolae Ceausescu elvtárs áprilisi tézi­seinek szellemében minden megyében és az összes mezőgazda­­sági egységben — állami és szövetkezeti farmokon, gazdasági társulásokban .— a tervezett állatállományra vonatkozó elő­irányzatok teljesítése kötelező feladat. A hatékony munkát az ál­lati eredetű termelés fokozottabb növelése bizonyítja. A fel­adatokat több más összefüggésben elemezték a Satu Mare me­gyei pártbizottság plenáris ülésén is. Előirányzatunkban 63 326 tonna lédús takarmány táro­lása szerepel, a jelenlegi szá­razság miatt viszont kilátá­saink kedvezőtlenek. A csa­padékhiány miatt a másodve­tések nem fejlődnek. Silóta­karmányból egyetlen egysé­günk sem vermel a tervezett­nél többet. A jelentkező hi­ányt ter­més takarmánnyal pótolhatjuk, a szükséges 14 396 helyett 16 200 tonnát tudunk tárolni.­­ Biztonsági készlet rak­tározására kevésbé lehet számítani tehát, felkészül­tek-e arra, hogy kora ta­vasszal másodvetésből zöldtömeget nyerjenek? — Az ősz első napjaiban 210 hektáron vetünk repcét, ennél nagyobb területen, 465 hektáron takarmányrozsot, 625 hektáron árpát, 90 hektáron pedig csillagfürtöt termesz­tünk, lesz tehát tavaszi zöld­­takarmány. — Hogyan haladnak az új szálláshelyek építésével, valamint a javításokkal, a farmok korszerűsítésével? — Halmeuban a beruházási tervben két 120—120 férőhe­lyes istálló építését irányozták elő erre az évre. Az egyiket szeptember végére biztosan befejezik, a másodiknál aggo­dalomra nyújt okot az, hogy nem tudták még beszerezni a trágya eltávolításához, vala­mint az itatás megoldásához szükséges felszereléseket. Li­vadán a sertéstenyésztő far­mon egy épület korszerűsítési munkálatainak a befejezésé­nél tartanak. A gazdasági tár­sulás hizlaldájában is határi­dőre, vagyis ősz közepéig be­fejezik a megkezdett átalakítá­sokat. Mind a beruházási, mind a­ korszerűsítési­ munká­latok általában kielégítő ütem­mel haladnak egységeinkben, a szálláshelyek takarítását be­fejezték, s időben végeznek az istállók fertőtlenítésével is. A livadai Agrithoz tartozó egységek kiemelt feladata tehát az állomány és termelés növelése marad továbbra is. Az utóbbi si­keréért a következőkben még nagyobb igyekezetet kell fordíta­­niuk a takarmánykészletek gyarapítására. Korábban kellett vol­na figyelniük az állomány fiatalításának szükségességére, saját tenyészállomány nevelésével. Ezt kell elérniük a jövőben. S jó telejtetési körülmények megteremtése közepette az állategész­ségügyi helyzet javítása is figyelmet követel. Fejér László — A tervezett állomány elérése alapvető követel­mény. Akiként tevékeny­kednek az állattenyésztés fejlesztésére elfogadott ha­tározatok valóra váltásá­ért? Kérdésünkre, további kérdéseinkre IOAN POPA, a livadai egységes agrár­ipari tanács állattenyésztő mérnöke válaszolt. " A pártfőtitkári útmuta­tásoknak megfelelően taná­csunk övezetében megkülön­böztetett figyelem kíséri az ágazatban folyó munkát. Ez a figyelem elsősorban arra irá­nyul, hogy a tanácshoz tartozó szövetkezeti állattenyésztő farmokon, valamint a szövet­kezetközi gazdasági társulás szarvasmarha-hizlaldájában a fejlesztési program teljesítésé­vel, az állati eredetű termékek — tej, hús, gyapjú, tojás — állami alapba való átadásával tegyék eredményesebbé a te­vékenységet. A feladat telje­sítéséért valóban megkülön­böztetett fontosságú törekvé­sünk a tervezett létszám elé­rése mindenik állatfaj eseté­ben, ugyanis nem kis mérték­ben az állomány nagyságától függ a tervezett termelés meg­valósítása. Az elkövetkezők­ben éppen ezért kiemelten tö­rekszünk a szarvasmarhák, juhok, sertések és szárnyasok létszámának növelésére, annál is inkább, mert e téren szá­mottevő a lemaradás az elő­irányzathoz képest. Tervünkben 13 350 fős szarvasmarha-létszám elérése szerepel célként, évi felada­tunkból pedig 5200 főt teljesí­tettünk az esztendő első hét­­ hónapjában. Előirányzat és a­ megvalósítás között nagy az eltérés, ez derül ki a két szám összevetése alapján. Ám­ ehhez még hozzáadhatjuk a livadai gazdasági társulás hizlaldájá­ban található 6500 növendék szarvasmarhát, bár az egység­nek, igazság szerint, nem si­került még az adott kapacitás teljes benépesítése. Esztendő végéig előreláthatóan közel 12 000 főre emelkedik így a szarvasmarha-állomány Agri­­tunk egységeiben. A terv ma­radéktalan teljesítését veszé­lyezteti az is, hogy a halmeui termelőszövetkezet állatte­nyésztő telepén felszámolták a fejőstehén-állományt, s az idén tervezett 1400 főből egy­előre keveset vásároltak visz­­sza, gyakorlatilag a nagyobb méretű állatvásárlásra a kö­vetkezőkben kerül sor. De nem csak itt, hanem Apa ter­melőszövetkezetében, valamint más szövetkezeti farmokon is az előirányzott létszámon aluli főt tartanak a jásziak mellett. A juhászatban is lemaradás­ról szólhatok, a tervezett 27 500 fős állományhoz képest az őszi ellésekkel együtt 25 600 főt érhetünk el. Jobb ütemmel gyarapították a juhállományt Halmeu és Apa termelőszövet­kezetei, gyengébben Turulun­­gon, ahol­ csak 70 százalékos születési arányszámot valósí­tottak m­eg az idén. Sertéseket és szárnyasokat Livadán, a termelőszövetke­zetben tenyésztenek. A livadai . mtsz-ben gyakorlatilag négy farmon folyik a termelés, szarvasmarhákon, juhokon kí­vül több mint 10 000 sertés hizlalásával és szárnyaste­nyésztéssel is foglalkoznak. — A megye több szövet­kezetében évek óta haszon­nal foglalkoznak a nyári időszakban pecsenyecsirke-, ruca- és libatenyésztéssel. Történt-e említésre érde­mes kezdeményezés a liva­dai Agrithoz tartozó egysé­gekben e téren? — Medie?u termelőszövet­kezetének potáui farmján­ há­rom , turnusban- - több mint 40X100 $pecséttye csirkét ír­kével*­­tek, aminek nagyobb részét értékesítették. Rajtuk kívül a turulungi, közös gazdaság dra­­gufeni­ i farmján éltek azzal a lehetőséggel, hogy míg a szarvasmarhák a nyári tábor­ban tartózkodnak, az üresen álló istállókban naposcsibék tenyésztésével foglalkozzanak. A módszer szélesebb körű gyakorlatát akadályozta, hogy nem mindenik szövetkeze­tünkben biztosított a pecse­­nyecsirke tenyésztéséhez szük­séges takarmány. — Mi a helyzet nyár vé­gén a legelőkön? — Az állomány a legelőkön, sőt, a hizlaldából is 500 borjút legeltetnek. Sajnos, rohamo­san csökken a pázsit, hosszú ideje nem esett eső, a forró napsütés megperzselte a gye­pet. A helyzet valójában az, hogy a legeltetési idény elle­nére a jószág póttakarmá­nyozásra szorul. Öntözött le­gelőink nincsenek, bár a Sza­mos vizét Mediegu és Apa szövetkezetei felhasználhat­nák, de nincs kiépített öntöző­­rendszer a gyepeken. — Mennyiben hatott ki a kritikus időszak a tejter­melésre? — Be kell ismernem, csök­kent az utóbbi napokban a takarmányozott tehenenkénti tejtermelés, bár a hozam jobb a medienui szövetkezetben, az átlagot a turulungi szövetke­zet gyengébb eredménye ront­ja. Időarányos hústermelési tervünket teljesítettük, nem állíthatjuk ezt az állami alap­nak szállított árutej és gyapjú esetében. Lemaradásra nem csak a legelőkön megcsappant takarmányforrás szolgáltat okot, több farmon idős a fe­jősállomány. A livadai szövet­­kezet tehenészetében például a hetedik laktációs időszakon túli a fejősök többsége. Az el­múlt években a kecsegtető haszonért eladták a borjakat, a tenyészállomány felfrissíté­sének elmulasztását jelenleg a tejhozam apadása bosszulja meg.­­ Az állattenyésztés fej­lesztése megoldhatatlan a takarmánynövények szer­kezetének javítása és meg­felelő takarmányalap bizto­sítása nélkül. Hol tartanak a téli készletek tárolásával az Agrithoz tartozó egysé­gekben? — A takarmányszükségletet időben és a tervezett állomány nagyságához mérten számítót­: tu&;!kfidS2e!i&!­Sl# IX|64 ton­­na szükséges tanácsszinten, amiből mintegy 8000 tonnát sikerült tárolni, ám ehhez a mennyiséghez hozzá kell ad­nunk a gazdasági társulásban elraktározott 4000 tonna sze­­názst. A következőkben még számítunk tárolható szénafé­lékre, tehát biztosítjuk szálas­takarmányból a téli szükségle­tet. NÖVEKVŐ IGÉNYESSÉGET ÉS FELELŐSSÉGET A TERVFELADATOK TELJESÍTÉSE IRÁNT A TERVEZETT ÁLLAT­ÁLLOM­ÁNY ELÉRÉSE ALAPVETŐ KÖVETELMÉNY SATU MARE MEGYÉBEN IS RANGOS SIKEREK Számos kitermelőipa­ri munkaközösség fe­lelősségteljesen tevékeny­­kedve a tervfeladatok teljesítéséért, illetve, túl­szárnyalásáért, a nemzet­­gazdaságnak szükséges nyersanyagok biztosításá­ért, az év eleje óta jelentős termeléstöbbletet ért el. A dévai Érckitermelő Iparköz­pont alárendelt egységeiben előirányzaton felül 570 tonna ólom- és 145 tonna cinkkon­­centrátumot állítottak elő, a Só- és Ásványkitermelő Iparközpont egységei a terv­­feladatokon felül 170 tonna ólomkoncentrátumot szállí­tottak le megrendelőiknek. A kitermelőipari dolgozók terven felüli teljesítményé­hez tartozik továbbá 1200 tonna mosott bauxit, körül­belül 185 000 tonna mészkő, más ércek és ásványok. ■ Az Ocna Mures-i Szó­daipari Kombinát munkaközössége jelentős mennyiségű terméket, a többi között 1300 tonna marószó­dát, 2200 tonna kalcinált szódát, 10 775 tonna meszet, 120 tonna polietilén áru­cikket állított elő az év e­­leje óta terven felül. A szép siker, amit elsősorban annak köszönhetnek, hogy egy dol­gozóra számítva több mint 13 000 lejjel növelték a mun­ka termelékenységét, lehe­tővé tette a kombinát dol­gozóinak, hogy 22 millió lej értékű terméket szállítsanak le előirányzaton felül kül­földi megrendelőiknek.­­ A Vaslui megyei ipari dolgozók az év eleje óta 7 százalékkal nagyobb árutermelést értek el, mint a múlt év megfelelő idősza­kában, s ezt a gyártási fo­lyamatok további tökéletesí­tésének és korszerűsítésé­nek, a munkatermelékeny­ség növelésének köszönhe­tik. Ugyanakkor gyártásba vettek 85 nagy nemzetgaz­dasági fontosságú új termé­ket. Az új termékek rész­aránya az árutermelés ös­szességében elérte a 48 szá­zalékot és 11 százalékkal magasabb az előirányzott­nál. Ugyanakkor a munka és a termelés jobb szervezésé­vel, körültekintő anyaggaz­dálkodással a Vaslui megyei iparban csaknem 800 tonna fémet, több mint 1700 ton­na konvencionális tüzelő­anyagot, 3,3 millió kilowatt­óra villamos energiát takarí­tottak meg.­­ A Buzáu megyei gaz­dasági egységek át­fogó termelésszervezési és -korszerűsítési program végrehajtása nyomán jelen­tős munkasikereket arattak. A múlt év megfelelő idő­szakához viszonyítva az anyagi költségeket jelentő­sen csökkentették, s így 86,5 millió lej nettó termelés­­többletet értek el. Számos egység, közöttük a Rimnicu Sárat-i Szerelékgyártó Vál­lalat, a buzáui huzal- és sod­­ronyárugyártó, cukorrépa­­feldolgozó, kapcsológyártó, és kohászati berendezés­­gyártó vállalat együttvéve 1310 tonna fémet, 5880 tonna konvencionális tüzelőanya­got és 4,7 millió kilowattóra villamos energiát takarított meg. :13 A Suceava megyei fa­­feldolgozó egységekben átfogó akciók bontakoznak ki, a technológiai folyamatok tökéletesítése és korszerűsí­tése, a nyersanyag magasabb fokú hasznosítása vonalán. A cacicai szakosított egység­ben például a termelési fo­lyamatok átszervezése, köz­beeső fázisok kiiktatása nyo­mán csaknem 400 köbméter fűrészáruval és 180 köbmé­ter félgyártmánnyal gyara­podott a fizikai termelés előirányzaton felül. A ter­meléstöbblet lehetővé tette a munkaközösségnek, hogy szerződéses kötelezettségein felül 830 köbméter fűrész­árut szállítson le kivitelre. ■ A tirgovístei Romlux Vállalatban befejezték a 6. számú üvegolvasztó ke­mence korszerűsítését. Az új technológiai feltételek között ugyanaz a termelő­­kapacitás kétszeres nyers­anyagmennyiséget szolgál­tat az izzólámpák üvegbú­­rájának készítéséhez, ugyan­akkor 30 százalékkal keve­sebb tüzelőanyagot fogyaszt. Az említett, immár harmadik kemence korszerűsítésére át­fogó intézkedési program keretében került sor, aminek nyomán jelentős mennyisé­gű tüzelőanyagot és villa­mos energiát takarítanak meg. ■

Next