Előre, 1989. március (43. évfolyam, 12828-12854. szám)

1989-03-01 / 12828. szám

! Eredményei túlszárnyalására készül (Folytatás az 1. oldalról) vüket 175 százalékban teljesí­tették! De nehogy azt higgyük, hogy csak a teljesítményeik színe ilyen szép és mutatós, a „fonákja“ nem különb. A ter­méktervezők az újabb kelme­féleségek kidolgozásakor úgy jártak a külföldi megrende­lők kedvében, hogy megfele­lően pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatá­sainak, közben a vállalati, nemkülönben a nemzetgazda­sági érdekeket is messzeme­nően szem előtt tartották, az intenzív gazdaságfejlesztés fő irányaiba nagy lépésekkel léptek előbbre. Elsősorban a nyers- és segédanyagoknak a korábbinál is szélesebb körű hasznosítására és egyúttal magasabb fokú értékesítésére törekedtek. A javuló anyaggazdálkodás egyben a munkatermelékeny­ség szamosabb növelését is lehetővé tette. A jelentős anyagmegtaka­rítást, termékeik eladási érté­kének növelését a nyers­anyagbeszerzés komoly ne­hézségei közepette érték el. Hiába szerződtek ugyanis ja­varészt magas minőségi besor­­rolású viszkózára, szállítóik rendre elmaradoztak kötele­zettségeiktől. Ám nem csu­pán a leszögezett mutatók dolgában, de a szállítási ha­táridők betartásában is. Mondanunk­ sem kell, hogy milyen rossz irányba befo­lyásolta ez a kivitelre — a közvetlen és közvetettre egy­aránt — nagy tételeket gyár­tó sight­oarai selyemszövő­ket. Az előírásoktól eltérő viszkóza mindegyre a kelme berecéződését okozza, a szál­lítmányok késedelme pedig a selyemgyáriak ütemes ter­melését s további szállítását veszélyeztette mindegyre. Ilyen körülmények között igencsak nehéz volt megfelel­nie az egyszerre két irányból érkező, de ugyanazt célzó követelmé­nyeknek. (A megrendelő mind könnyebb-vékonyabb és ezál­tal finomabb tapintású kel­méket kért, ugyanakkor az újabb ágazati normák a faj­lagos fogyasztások csökkenté­sét.) Ám, ha nehéz is volt, céljukat elérték. Kelméik mi­nősége is jobb lett, s így ma­gasabb áron értékesíthették valamennyit, másfelől a faj­lagos fogyasztásban is jókora csökkentést értek el. A dolgozók tanácsa által irányított és szigorúan nyo­mon követett intenzív anyag­­gazdálkodás v­égal is több mint öt és fél millió lejjel növelte a vállalat tiszta jöve­delmét. Minthogy a viszkóz a­­szállítmányokban a jobb mi­nőségű szálféleség részaránya az idén sem növekedett, to­vábbra is a tavalyi gondokkal küszködnek. A gyár műszaki gárdája a maga részéről a szakmailag lehetséges jobbító intézkedések garmadáját ül­tette életbe, hogy ezt a bajt elhárítsa. Sokat módosítot­tak a gyártási eljárás minő­séget meghatározó mozzana­tain. A pártbizottsá­g közvetlen irányításával működő dolgo­zók tanácsa legalább olyan intenzitással foglalkozott a múlt év folyamán a munka­termelékenység növelésére összeállított különprogram valóra váltásával, mint az anyaggazdálkodás kérdései­vel. Minden más előtt azt kö­vette nyomon, hogy az auto­mata szövőgépekhez és min­den más kulcsfontosságú munkahelyre kellően magas szakképzettségű munkás ke­rüljön. A munka jó megszer­­­vezésében másként is min­dig a dolgozók szakmai szín­vonalának kérdése­­ is fölme­rült. Kitartó utánajárással mára a műhelyek mindegyi­kében kialakult az a közös­ségi mag, mesterek és élmun­kások csoportja, amely szív­ügyének tekinti a szakisme­retek frissen tartását és gya­rapítását az egész csoport­ban vagy műhelyben. A munkások alapos szaktudása, I. különösen a szövéshez szük­séges alszerelvények, a felve­tő hengerek minőségi előké­szítésében számít igazán. Itt is járja a mondás, a jól elő­készített, gondosan felszála­­zott felvető már fél szövet. Mivel a gyár gépeinek java automata, talán még a szövő­nők szakmai színvonalánál is fontosabb a gépek jó, prog­ram szerinti rendszeres kar­bantartása, a hozzájuk szük­séges pótalkatrészek jó minő­sége és folyamatos biztosítá­sa. A gyárbeli karbantartók elsősorban azon voltak, hogy az előre kidolgozott karban­tartási rendet pontról pontra betartsák, elvégezzék a szük­séges ellenőrzéseket, megte­gyék az akcidentális meghi­básodásokat megelőző intéz­kedéseket, idejében kicserél­jék a megkopott pótalkatré­szeket. Amit a pótalkatré­szek biztosítása terén ők ma­guk tehettek, azt meg is tet­ték, alkatrész-felújítási ter­vüket jelentősen túl is szár­nyalták. Tehetetleneknek bi­zonyultak ellenben akkor, a­­mikor a timisoarai szakválla­lat — amelyik a vetélőket küldi számára évek óta — gyengébb minőségű alkatrészt is küldött, mint amilyenre szerződött. Gépállásaik leg­többjét a gyenge, hamar meg­­hibásodó vetélők okozták, s ezzel azt is, hogy az 1988-ra tervezett gépkihasználási mu­tatót nem érték el. Végül is a termelékenység növelésével, az áruterv telje­sítésével sem lett baj. A munkatermelékenység szemé­lyenkénti 1988-as 1905 lejes többlete csak a tervszinthez mért, ám ha ezt az 1987-es­­hez illesztjük, a többlet már 18 ezer lej fölé ugrik. És fő­ként ebből ered az áruterv ugyancsak 1987-hez mért 14,3 milliós plusszá. A dolgozók tanácsa termé­szetesen nem csak a fenti két, bármi másnál részletezőbben ismertetett kérdéssel foglal­kozott. A vállalati feladatrendszer­ ­ minden tennivalóját a vállán kellett viselnie, hiszen az intenzív anyaggazdálkodás, a munkatermelékenység dolga elválaszthatatlan a termékek műszaki színvonalának és minőségének kérdésétől, a fi­zikai választékterv és a meg­levő kapacitás minuciózus összehangolásától, nem is be­szélve az átfogó korszerűsíté­si program megannyi intéz­kedéséről. S mindezekkel együtt az újabb tervév, már­mint az idei alapos előkészí­tésétől. Az idei tervévet illetően ismét csak a termékszerkezet kellő mértékű és milyenségű megújítására összpontosított a vállalat kollektív vezetése. Ugyanígy persze a termék­­tervezők is, akik ezúttal olyan kelmeféleségek kimunkálá­sán fáradoztak, amelyek ré­vén a munkatermelékenység fokozott növelését valósíthat­ják meg A Dida, Draga, Ru­­pea, Atanasia és Corin nevű kelméknek közel két tucatnyi minta- és százat közelítő szín­­változatát úgy vették sorozat­ba januárban s gyártották februárban, hogy a munka­termelékenység valóban­­ az elvárások szintjére emelkedett.­ ­ A termékek műszaki szín­vonalának és minőségének javításában immár a saját számításavatal segítségére is bizton számíthatnak. A gyár informatikusainak kis közös­sége idén kezdi alkalmazni azt az újabb programot, a­­mely segítségével a kelmék minőségét követik nyomon, a minőségi vétségek munkaala­kulatok és típus szerinti ösz­­szesítését és pontos nyilván­tartását teszi lehetővé már most az első évnegyed végé­től. Az alaposabb és egészen árnyalt információáramlás nem csupán a minőségellen­őrök napi munkáját könnyíti majd meg, hanem a dolgozók tanácsána­k jobb és gyorsabb tájékozódását. Befejezésül nyugodt szív­vel állapíthatjuk meg, hogy a sighi­oarai selyemszövők há­za táján rend és fegyelem van. Bárcsak szállítóik is pél­dát vennének róluk, s nyo­mukba lépve felzárkóznának. Akkor az sem kizárt, hogy az idén az augusztusi forrada­lom 45. évfordulója és a párt XIV. kongresszusa tiszteleté­re újabb csúcsteljesítmények­kel lepik meg... önmagukat, vásárlóikat. • 2­ N NÖVEKVŐ IGÉNYESSÉGET ÉS FELELŐSSÉGET A TERVFELADATOK TELJESÍTÉSE IRÁNT agyok az elvárások, hovatovább növeked­­­­nek a feladatok mező­­­­gazdaságunkban. Az idén is például a pártfőtitkári útmu­tatások szelle­mében minden is eddiginél nagyobb hozamokat­­l kell elérni. És nem csak a növénytermesztésben, az ál­­­­lattenyésztésben is, hiszen el­sőrendű nemzetgazdasági ér­tt­­ek a tej-, hús-, gyapjú- és­­ tojástermelés növelése. Külön­ben is az új agrárforradalom­­ célkitűzéseinek megvalósítá­sa magas hozamokat, belter­jes gazdálkodást követel az­­ állattenyésztésben is, mely­nek nélkülözhetetlen feltétele a tehenészek, juhászok, ser­tés- és baromfitenyésztők mi­­­­nél jobb szakmai felkészült­­s­­ége. Ugyanis olyan tudás­­­­szinttel, ismeretekkel kell rendelkezniük, hogy a te- t­­­nyésztési munkában eredmé­­­­nyesen alkalmazhassák a tu­domány vívmányait. Mert rendszeres tanulással, önkép­zéssel, sok gyakorlattal, jár­tassággal válhat a tehenészet­ben és az állattenyésztés más ágaiban szakmája elismert, magas fokú művelőjévé az ember. Éppen ezt, az állattenyész­­­­­ők képzését, tudásuk gyara­pítását, foglalkozásuk kitűnő ismerőivé, igazi mestereivé való válását segítik elő a­­ szakmai versenyek, az évről évre megtartott megyei és or­­­­szágos vetélkedők. Ezúttal Timișoarán, illetve néhány környékbeli gazdaságban ke­rült sor az országos döntőre: a verseny gyakorlati próbáit a sági termel­őszövetkezetben, a fibisi mtsz-ben, a megye­­központban lévő Agronómiai­­ Intézet tangazdaságában és a s­zearmatai Avicola Állami Vállalatban tartották. Az el­­­­ső egységben a tehenészek, a­­­ másodikban a juhászok, a harmadikban a sertés-, a ke­tt gyedik helyen meg a barom­fitenyésztők mérték össze tu­dásukat. Az elméleti felké­szülés a megyeszékhelyen „méretett meg“ kettős próba­tétellel: seregnyi kérdésre k­ésőbb írásban, majd a zsűri­­ tagjainak különböző kérdései­re szóbelileg is válaszoltak a versenyzők. — Nyugodt szívvel állítha-­­­tom, erős volt a mezőny, na­gyon jól fel voltak készülve a versenyzők. Éppen ezért a bíráskodás, az egyes helyezé­sek eldöntése sem volt könnyű — magyarázza Anca Aurel, a Mezőgazdasági Termelőszövet­kezetek Timis Megyei Szö­vetségének elnöke, aki szintén az elnöksége­n ült, a bírásko­­dásban segített. — De hát ez természetes is, hiszen a mű­szaki és az agrárforradalom korát éljük, arról nem is be­szélve, hogy csakis azok a te­henészek, juhászok, sertés- és baromfitenyésztők kerültek az országos döntőbe, akik legjobbak voltak, első helye­ken végeztek a megyei vetél­kedőkön. Különben mind a négy tenyésztési ágban két korcsoportban — a harminc éven aluliak és az annál idő­sebb állattenyésztők között — folyt a verseny. Mellesleg háromszáznál is többen „szálltak harcba“ az országos díjakért. A legjobb állatte­nyésztő cím elhódításáért. Azt sem érdektelen megje­gyezni, hogy már a megyei versenyeken is csak olyan ál­lattenyésztők állhattak rajt­hoz, akiknek volt mit fel­mutatniuk, azaz a munkahe­­l­y­ükön magas hozamokat, jó termelési eredményeket értek el. Szóval, a tej-, hús-, gyap­jú- és tojástermeléssel igen­csak bizonyító emberek adtak találkát, állattenyésztésünk színe-java mérkőzött meg az országos döntőn. Talán a leg­nagyobb meglepetéssel két fiatal tehenész rukkolt ki, akik nem akármilyen bravúr­ral hívták fel magukra a fi­gyelmet, arattak osztatlan elismerést. Ugyanis a har­minc éven aluli tehenészek­nél a most először versenyző, az egyik Suceava megyei mtsz-ben dolgozó, 21 eszten­dős Munteanu Cristinel hódí­totta el az országos elsőséget. A második helyen pedig a legfiatalabb versenyző, a mindössze tizenkilenc éves Mateura Daniela végzett. Fe­­jőnő a talpán ez a gorji kis­lány, ez a seculai termelőszö­vetkezeti tag. Mint ahogyan egy másik versenyzőnő, Nagy Mária is azzal a tudattal, elégtétellel térhetett haza az ország legjobb baromfigondo­zójának kijáró rubinserleggel és más ajándéktárgyakkal, hogy méltóan képviselte me­gyéjét, nem hozott szégyent termelőegységére, az oradeai Avicola Állami Vállalatra. Hanem hadd mutassunk be az alábbiakban két országos versenygyőztest, két első dí­jas állattenyésztőt Harmincnégy éves, hetyke bajuszú férfi Luciu Ilie. A bánáti neves birkatenyésztő gazdaság, a fiblói termelőszö­vetkezet párját ritkító juhá­sza ez a rokonszenves fiatal­ember. Mondja, hogy már húsz éve legelteti, gondozza a nyájat. — Akkor nagyon fiatalon kezdte. — Tizennégy éves korom­ban csaptam fel bojtárnak. De hát csodán az apám is. Mi több, a feleségem is juhász, velem együtt dolgozik. — Úgy látszik, az országos díjasok, legjobb állattenyész­tők nem teremnek akárme­lyik ... legelőn. — Nemigen. Mert juhász­tudományt nálunk, a fibini mtsz-11­­ lehet tanulni. Az utóbbi években a nagyon jó, 11—13 kilós gyapjúhozamo­kért több magas állami kitün­tetésben részesült gazdasá­gunk, egyebek közt a Mező­­gazdasági Érdem Érdemrend I. fokozatát is elnyerte. Per­sze, a rekordteljesítményekért keményen meg kell dol­gozni. Mert a jó anyaállo­mány kitenyésztése, a szak­szerű takarmányozás, megfe­lelő gondozás, az egészségvé­delmi intézkedések betartása mind-mind szívós munkát és nem kevés szaktudást köve­tel. — És a kereset? — Nem panaszkodhatom. A havi rendszeres fizetség mellett a múlt év végén fele­ségemmel együtt 38 ezer lejt kaptunk javadalmazáspótlás­ként, a nagyon jó hoza­mok jutalmazásaként. Helye is van a pénznek, ugyanis szép családi házat akarunk építeni. Szóval, nem terem minden legelőn, de nem is születik akárhogy az ország legjobb juhásza. — És a legkiválóbb sertés­­tenyésztője? — kérdezzük Stan Ionest, az országos hírű Comtim sertésgondozóját, pontosabban, zootechnikus gépészét. — Keményen kell dolgozni, nem akárhogyan bizonyítani az ilyen magas titulusért — válaszolja ez a magas, 29 éves férfi, aki kerek évtizede „kanászkodik“. — Különben nekem ez volt a harmadik nekirugaszkodásom, vetélke­désem. Az előző kettőn, a Tirgu Muresen és Suceaván rendezett döntőkön is az el­ső nyolc közé jutottam, de „dobogós helyre“ mégsem kerülhettem. Most viszont „fülön csíptem“ az első he­lyezést. Igaz, a felkészültségi időszakban a feleségem, Da­niela (együtt dolgozunk, ő is sertéstenyésztő gépész) segí­tett, kérdések százait tette fel a könyvekből, hogy válaszol­jak gyorsan rájuk. Mellesleg a „lelkemen szárad" az, hogy az asszony nem vehetett részt az országos döntőn, melytől én ütöttem el, a sertéste­nyésztők megyei vetélkedőjén ugyanis jómagam kötöttem ki az első helyen, ő meg a máso­dikon. Hanem a döntő rop­pant erős volt, felkészült tár­sakkal találkozhattam. Mi ta­gadás, versenyzés közben nemegyszer gondoltam arra, hogy nekem jól kell szerepel­nem, hiszen az ország legne­vesebb sertéstenyésztő kombi­nátját képviselem, amely le­aratott már minden lehetsé­ges babért, csak a Szocialista Munka Hőse és az Új Agrár­forradalom Hőse címet vagy tízszer nyerte el. Különben Adrian fiam is „Comtim“-es, hiszen a vállalat óvodájában nevelkedik. Reméljük, szülei példáját követi, s ő is állat­­tenyésztő lesz. Mert én az ál­latokat nagyon szeretem. Ezért határoztam el még most, hogy a jövő évben, már a szarvasmarha-tenyésztési ágban, a tehenészek között versenyzem. Sosem árt tanul­ni, kötelességünk újabb és újabb ismereteket szerezni. Az önképzés, a tanulás tuda­ta késztetett az esti líceum el­végzésére is. — Rekordteljesítmények születnek sertés-üzemóriá­­sukban a súlygyarapodás, a fiadzás, az önköltségcsökken­tés és más téren is. Sokan szeretnének roppant sertésbi­rodalmukban dolgozni. — Valóban, mert nálunk minden vonatkozásban jól ki­jön a lépés. Én is, meg a fele­ségem is 4—5 ezer lejt kere­sünk havonta a nagyarányú tervtúlszárnyalás folytán. Te­lik hát kocsivásárlásra is. La­kásgondunk már nincs, a vál­lalat háromszobás hajlékot bocsátott rendelkezésünkre Jimbolián. Meg-megkérdezik ez embertől, ki versenyezhet eséllyel, a legelőkelőbb helyek elnyerési fedezetével egy or­szágos döntőn? Szerintem csakis az, aki a szó legszoro­sabb értelmében mestere szakmájának, s nem csak a gyakorlati dolgok vannak a kisujjában, hanem az elméleti ismeretekkel is nagyon „fel­töltődött“. Hát igen, nem születnek egykönnyen az állattenyész­tés mesterei. De akik az­zá válnak, s az ország leg­jobb tenyésztői címet is el­hódítják, azok előtt kalapot emelünk. Különben is példa­képek ők, a merész teljesít­mények kivívói, állattenyész­tésünk fejlesztésének élvonal­beli harcosai. Az új agrárfor­radalom jövőbeni eredmé­nyeinek leghűségesebb ková­­csolói. Deme János ÁLLATTENYÉSZTŐNEK LENNI ORSZÁGOS VETÉLKEDÉS AZ ÚJ AGRÁRFORRADALOM ELVÁRÁSAINAK SZELLEMÉBEN EGYSZERRE TÖBB MUNKA IS SÜRGET A SATU MARE MEGYEI SANISLAUS AGRIT EGYSÉGEIBEN Habár olykor még lehűlt a levegő, a növénytermesztő farmok és a mezőgépészeti részlegek dolgozói nem az idő­járást figyelték az elmúlt napokban, hanem a közeledő tavaszi munka előkészületeinek befejezésével foglalatos­kodtak. A mezőgazdasági egységekben ugyanis a jószágál­lomány teleltetése mellett már élénk munka zajlik a zöld­ségtermesztő, valamint a szőlő- és gyümölcstermesztő far­mokon, s a gépek és felszerelések javításának befejeztével elegendő mennyiségű vetőmaggal állnak készen a vetés kezdetére. A szorgalmas készülő­désről beszélgettünk IOAN BATÂRCEANnal, a sanis­­laui egységes agráripari tanács elnökével. — A tanácsunk körzetében található összes állami és szövetkezeti egységben arra törekedtek a téli időszakban, hogy Nicolae Ceaușescu elv­társ feladatmeghatározó út­mutatásai szellemében min­dent megtegyenek az idei gazdasági feladatok példás valóra váltásáért. Mindjárt az elején azt is le kell szögez­nem, hogy övezetünkben is örömmel és elimeréssel fo­gadták a termelőszövetkezeti dolgozók az RKP KB Politi­kai Végrehajtó Bizottsága február 8-i határozatát a ter­mészetbeni javadalmazás nö­veléséről és a javadalmazási rendszer tökéletesítéséről. Egyöntetűen úgy véljük mind­annyian, hogy jobb munkára, nagyobb terméshozamok elé­résére ösztönöznek az intéz­kedések. Az elmúlt napokban ugyanakkor lezajlottak a zár­számadó közgyűlések, s a szövetkezetesítés meghirdeté­se 40. évfordulójának küszö­bén azt tapasztalhatjuk, hogy a mezőgazdasági dolgozók tettre készen vállalják: csúcs­hozamokkal köszöntik az idei nagy politikai eseményeket, az augusztusi forradalom 45. évfordulóját, valamint pár­tunk XIV. kongresszusát. Az elmúlt időszakban lezajlottak a községi pártbizottságok plenárisai, ahol pártunk fő­titkára téziseinek és útmuta­tásainak fényében mélyreha­tóan elemezték azokat a ten­nivalókat, melyek a mezőgaz­daságban dolgozókra hárul­nak. Agráripari tanácsunk egy­ségei egyre határozottabban haladnak az új agrárforrada­lom útján, s elmondhatom, hogy sikeres mezőgazdasági esztendőt zártunk, 14 egysé­günk közül tíz termelőszövet­kezet és az állami mezőgaz­dasági vállalat nyereséggel zárta az 1988. esztendőt. Ta­nácsunk szintjén csak a nö­vénytermesztési ágazatban megvalósított nyereség több mint 31,5 millió lej, az idén joggal tűztek maguk elé csúcshozamokat, hogy még hatékonyabb gazdálkodást ér­hessünk el.­­ Tavalyi munkájáért az első helyezést érte el a he­lyi Agríz egységeit kiszol­gáló cares-i mezőgépészeti állomás. Jó hírnevükhöz méltóan készültek-e fel a tavaszi mezei munka rajt­jára? — A camini és sanislaui részlegeken korábban üzem­képessé tettek minden vető­gépet, ugyanis ezek a részle­gek foglalkoztak a vetőgépek javításával. Elmondhatom, hogy minden tárcsa, kombi­­nátor, műtrágyaszóró gép is megjavítva, üzemképes álla­potban található, s a javítás műszaki ellenőrzését is befe­jezték. A pótalkatrészek jó részét a központi javítómű­helyben és a részlegeken újí­tották fel, ezek értéke eddig 3,5 millió lej. Gazdaságos, takarékos javítást végeztek dolgozóink. — Milyen munkálatok szerepelnek kiemelt sür­gősséggel napirenden pil­lanatnyilag? — Véleményem szerint a növénytermesztő farmokon egyszerre több munka is sür­get. A gyümölcstermesztő far­mokon például javában halad a fák termőre metszése. Nem kevés a feladat, ha figyelembe vesszük, hogy tanácsunk kör­zetében 1510 hektár termő­­gyümölcsös létezik. Az emlí­tett munkával párhuzamosan fáradoznak a második téli permetezés befejezésén. A növénytermesztő ágazat kiemelt feladata az idén is a gabonatermelés fokozása, ép­pen ezért soros tennivaló a kalászos gabonák fejtrágyá­zása. Ezt a munkát is nagy­jából elvégeztük, valameny­nyi egységünkben napokon belül befejezhető e teendő.­­ Eljutott-e a farmokra a vetéshez szükséges jó minőségű és nagy termése­ket szavatoló vetőmag? — Vetőmagból nem lesz hi­ány, hiszen tanácsunk egysé­gei nagybani vetőmagtermesz­tők. Elemeztük és tisztáztuk a helyzetet a farmok szintjén, lényegében kisebb mennyisé­gű borsó, kender és kukori­cahibrid szaporítóanyag szál­lítása maradt még hátra, s e­­zek is hamarosan megérkez­nek. Meg kell említenem azt is, hogy Satu Mare megyében Agritunk a legjelentősebb ko­rai újburgonya-termesztő ö­­vezetben terül el. A 650 hek­tár beültetéséhez szükséges vetőgumót sikerült biztosíta­nunk, mi több, 2000 tonnánál több vetőgumó előcsíráztatá­­sának az előkészületei is befe­jeződtek. Tart még a szerves trágya szállítása, melyből ed­dig 26 000 tonna jutott a me­zőkre. Az akciót folytatjuk, különösen azokra a területek­re hordunk istállótrágyát, melyeken szemes kukoricát és burgonyát termesztünk eb­ben az évben. — A zöldségkertészetek­ben az első vetések határ­ideje már régebben lejárt. — A korai zöldségtermesz­tés előirányzatainak sikeres teljesítéséért már január utol­só napjaiban vetettek a sza­porítóházakban. Berveni, Ca­­min, Capleni, Petresti terme­lőszövetkezeteiben a zöldség­­termesztő farmokon jelenleg a korai zöldségfélék palántái­nak tűzdelésével foglalkoznak. — Tart még a hűvös időszak és a jószágok te­­leltetése. Mi a helyzet az állattenyésztő farmokon a létszámgyarapítást és a termelést illetően? — Az istállóztatás megfele­lő előkészítéséről időben gon­doskodtak az állattenyésztő telepeken, a takarmánymér­legben előirányzott mennyisé­gű és minőségű takarmányt tároltak. A szakszerű gondo­zás következtében az állo­mány állapota jó, úgyszintén szépek a növendékeink. El­mondható, hogy a létszámgya­rapításra, s az előirányzott termelési terv teljesítésére törekednek az állattenyésztő farmokon. Bizonyságul emlí­tem, hogy az elmúlt esztendő hasonló időszakához képest közel egy literrel növekedett tehenenként az árutej terme­lése tanácsunk szintjén. Persze, az idén nem kis e­­rőfeszítések megtételét köve­teli a létszám gyarapítása, hiszen a jelenlegi 17 900 fős szarvasmarha-állományhoz képest év végére 20 800 fő kell álljon a jásziak mellett. En­nek érdekében 2000 fővel gya­rapítjuk a szálláshelyek ka­pacitását, Capleni­ben példá­ul két istálló is fog épülni, a szanált piscolti farmot pedig kapacitásának megfelelően népesítik be ebben az eszten­dőben. Jelentősen sikerült csökkentenünk a hullást és a kényszervágásokat is. Befejezésül annyit mondha­tok, hogy termelőszövetkezeti tagjaink minden erőfeszíté­sükkel arra törekszenek a mezőgazdaság szövetkezetesí­tésének meghirdetése negy­venedik évfordulójának kü­szöbén, hogy a szövetkezeti gazdálkodás négy évtizedes történelmének leggazdagabb terméseit valósítsák meg az idén. Lejegyezte: Fejér László (Folytatás az 1. oldalról)­­ robb g'. iket biztosítottuk a szántóvetőknek, állattenyész­tőknek, szinte évről évre nö­vekedett az öntözésre beren­dezett terület, hozamgyarapí­tó vegyszer került a földekre, mi megteremtettük a szakmai to­vábbképzésnek azt a rend­szerét, amely lehetővé tette, hogy mindenki mesterségé- | ben megismerje az újdonsá- í­­gokat, s a gyakorlatban is al- l kalmazhassa ezeket. Társadalmunk jelen fej­lődési szakasza minőségileg új kérdések megoldását vár- ' ja mezőgazdaságunktól. Pár­tunk főtitkára kidolgozta az új agrárforradalom koncep­­­­tusát, mely felöleli mind a­­ termelőerőket, mind a terme­­l­­ési és társadalmi viszonyo­­­­kat, az egész tevékenység ■t irányításának és szervezésé­i­ nek tökéletesítését, valamint­­; a földművelők, állattenyész­­■*i tők gondolkodásában és cse­lekvési módozataiban bekö­vetkezendő változásokat. ki­­. Indulva az eddigi tapasztala­tainkból elmondhatjuk, hogy a mezőgazdaságunkban bekö­vetkező hatalmas változások szorosan kapcsolódnak, kell kapcsolódniuk a tudomány­hoz, vívmányainak alkalma­zásához. Az 1981—1990-es é­­vekre szóló tudományos ku­tatás- és technológiafejleszté­si program — amelyet Nicolae Ceaușescu elvtárs közvetlen irányításával dolgoztak ki, s megvalósításában nagy szere­pet játszik a doktor Elena Ceaușescu mérnök akadé­mikus elvtársnő által veze­tett Tudomány- és Oktatás­ügyi Országos Tanács — az agrárkutatás számára is elő­írja a tennivalókat. Az alap- és gyakorlati kutatást szerve­sen egybeötvözve, figyelve a mezőgazdaság közeli és távo­li szükségleteire, a tudomá­nyos kutatás biztosítja e nemzetgazdasági ág számára a föld termőerejének növelé­sét, a biológiában kidolgozott újdonságok alkalmazását, a vegyszerek ésszerű alkalma­zását, a gépesítés kiterjeszté­sét, a munkaerő szakmai szintjének emelését. A tudot Anélkül, hogy felleltároz­nánk az utóbbi időszakban elért tudományos újdonságo­kat — ez egyébként nem is lehetséges —, megemlítjük, hogy nagyszerű eredmények születtek a növénynemesítés terén. Csak az utóbbi húsz esztendőben nem kevesebb, mint 200 új biológiai szerve­zetet, többségük fajta és hib­rid, hoztak létre kutatóink. Olyan kukoricahibrideket, mint a Fundulea—420, 418, 380, 378, 345­­, 320, 270, hogy néhányat említsünk, amelyek lehetővé tették a 20 és 30 ton­nás hektárhozamok elérését. Őszi búzából is nem keve­sebb, mint 35 új fajtát hagy­­ mány vívmányait értékesít­ve, a mezőgazdaság mindin­kább nem lesz függvénye a természeti viszonyoknak, tak jóvá az illetékesek 1970- től napjainkig, köztük a Tur­­da—81-et, az Ariesant, a Fun­dulea—4-et, a Lovrin—41-et, melyeknek termőereje sok­kal nagyobb a régebbieknél. Az árpaféleségek újdonságai közül megemlíthetjük a Pro­ductiv, a Precoce fajtákat, mindkettőnél hektáronként százmázsás termést is lehet elérni. Hazánkban kísérletez­ték ki elsőnek a napraforgó­hibridet, a Romsun—52 és a Romsun—53 már világhírű, az új hibridek 50 mázsás hek­tárátlaggal kecsegtetnek, s e­­zek közül megemlítjük a Se­lected a Felixet, a Festivet és a Florom—328-at. minden terménynél nagy hektárhozamokat lehet elér­ni szélsőséges időjárási vi­szonyok közepette is. A genetikai kutatások egész sor új hüvelyesfajta létreho­zását segítették elő. Megem­líthetjük a Danubiana és At­las szója-, az Avans és Astra bab-, az Afila borsófajtát. Dúsabban termő, tápértékben gazdagabb, jobban emészthe­tő takarmánynövények — ló­here, lucerna, csomósebir, szudáni fű, stb. — fajtáinak egész sorát biztosíthatják a termelőszövetkezetek számá­ra. Egyébként a pártfőtitkári útmutatásokn­ak megfelelően jelenleg mintegy 120 ezer tonna magas értékű szaporí­tóanyagot termelnek az or­szágban, s ez biztosítja a tel­jes gabona-, ipari- és takar­mánynövény-szükségletet. De nem csak a növényter­mesztésben, hanem az állat­­tenyésztésben is lépten-nyo­­mon az újba botolhatunk. Szólhatunk itt a nagy tej ho­zamú és zsírfokú román pi­ros tarka vonalakról, az utób­bi években kinemesített gyap­jú­hús típusú és a finomgyap­jas juhfajtákról, a szapora és gyorsan fejlődő gornetti-i és varjai nagy fehér sertésfaj­tákról, a Robro—69, és Rob­­ro—70 hús szárnyashibridek­ről, az Albo—67, Albo—70 és Safir—108 tojótyúkról, a Pri­ma és Diamant pulykahibri­dekről. A gyümölcsösökben az u­­tóbbi esztendőkben megjelent a Minerva és Record szilva-, a Favorit és Excelsior kajszi­­barack-, a Cozia mogyoró-, a Pionier, Generos és Voinea almafajta. A szőlőtermesztők pedig nem kevesebb, mint 36, az utóbbi években kinemesí­tett szőlőfajta közül válogat­hatnak az új telepítések lét­rehozásakor. E felsorolással csak azt sze­retnénk érzékeltetni, hogy a tudomány nem kis mértékben járult hozzá a termelőszövet­kezetekben­­ ért hozamok nö­veléséhez, a gazdaságok meg­erősödés­éhez. Mondhatjuk ezt annál is inkább, mert a faj­tákon, hibrideken, vonalakon kívül új termesztési technoló­giákat, munkaszervezési rend­szereket, földmunkálási mó­dozatokat is kidolgoztunk, el­terjesztettünk. Nem beszél­hetünk új agrárforradalom­ról, ha nem vesszük figyelem­be az ásványi tápanyagok meghatározó szerepét a ter­mések növelésében. Felmé­réseink szerint az ésszerű tápanyagpótlás az 1955 és 1975 közötti hektáronkénti át­laghozam-növekedésnek nem kevesebb, mint 45 százalékát eredményezte. Persze, itt ki kell térnünk a trágyázás ho­gyanjára, hiszen nem mind­egy, mit kap a föld, s táp­dúsítva mit terem. A nitro­génműtrágyák két részben, mintegy fele-fele arányban ősszel és tavasszal való kiszó­rása például a földbe dolgo­zott tápanyag jobb növények általi értékesítését eredmé­nyezik, a hozamok hathatós növekedéséhez vezetnek. • Íme, néhány bizonyítékként felsorolt példa, hogy a kuta­tás elsősorban a nagyüzemi gazdaságoknak nyújthat se­gítséget, ott teremthetők meg azok a feltételek, amelyek a földből a nagyobb hozamok kicsikarását teszik lehetővé. A negyven esztendővel ezelőtt megkezdett szövetkezetesítés nyomán megalakultak a modern termelőegységek. Hosszú esz­tendőkbe telt, amíg az ország minden részében létrejöttek a nagy terméshozamok feltéte­lei. S most e nemzetgazdasá­gi águnk is mind szebb ered­mények elérését tűzte ki cé­lul, csúcshozamok megvalósí­tását minden terménynél, hi­szen dicsőséges augusztusunk 45. évfordulója, valamint pár­tunk XIV. kongresszusa előtt ekképpen szeretnének tiszte­legni földjeink művelői, álla­taink tenyésztői. És ezen erő­feszítéseiket segíteni agrár­tudósaink,­­kutatóink köteles­sége. A TUDOMÁNY HOZAMNÖVELŐ SZEREPE AZ ÚJ AGRÁRFORRADALOMBAN A kutatás nagy hozamok eléréséért ELŐRE — 1989. március 1. * — A fizikai és választékterv maradéktalan teljesítése a pálosi (Constartia megye) Cellulóz- és Papíripari Vállalat minden dolgozójának elsőrendű törekvése

Next