Előre, 1989. április (43. évfolyam, 12855-12880. szám)

1989-04-01 / 12855. szám

2­ ­TISZTELET­ES CSUDÁÉRT NICOLAE CEAu­SESCU ELNÖK IRÁNT A NEMZETKÖZI KÉRDÉSEK MEGOLDÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZEMLÉLETÉÉRT Uruguay Keleti Köztársaság külügyminisztere, Luis Barrios Tassano nyilatkozata Elutazott a fővárosból Luis Barrios Tassano, Uruguay Ke­leti Köztársaság külügyminisz­tere, aki hivatalos látogatást tett országunkban. A látogatás fo­lyamán az uruguayi külügymi­niszter megbeszélést folytatott a Külügyminisztériumban, a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisz­tériumban, megtekintett szo­ciális-kulturális és urbanisztikai létesítményeket Bucuresti­ben. Elutazása előtt Uruguay Ke­leti Köztársaság külügyminisz­tere, Luis Barrios Tassano ta­lálkozott a sajtó és a Román Rádiótelevízió képviselőivel. Az ez alkalommal tett nyilat­kozatában Luis Barrios Tassano mély megelégedését fejezte ki, hogy Románia elnöke, Nicolae Ceausescu elvtárs fogadta. Ez alkalommal különlegesen hasz­nos, szívélyes és átfogó megbe­szélést folytattun­k — mutatott rá a vendég — a kétoldalú kap­csolatok fejlődéséről és további bővítésük lehetőségeiről politi­kai, gazdasági, kulturális téren és más közös érdekű területe­ken. Úgy hiszem, hogy ez igen fontos és pozitív lépés kétol­dalú kapcsolataink megszilárdí­tása terén mindkét nép javára. Taglaltuk továbbá a nemzetközi élet számos időszerű vonatkozá­sát és megelégedéssel állapítot­tuk meg, hogy Romániának és Uruguaynak azonos a véle­ménye és a szempontjai csak­nem az összes megvitatott kérdé­sekben. Ami a leszerelést illeti, messzemenően nagyra becsüljük Románia álláspontját, miszerint konkrét lépésekre van szükség ezen a területen. Ugyanaz a törekvésünk nekünk is, mint Romániának általában a lesze­relés kérdéseiben és elsősorban a nukleáris leszerelést illetően. Uruguay érdeklődéssel szemléli a konvencionális leszereléssel kapcsolatos bécsi tárgyalásokat. Úgyszintén közös szempontjaink vannak azzal kapcsolatosan, hogy az államközi konfliktusokat ki­zárólag a megbeszélések és a dialógus, a tárgyalások útján kell megoldani. A Nicolae Ceausescu elnökkel való találkozó — folytatta a vendég — átfogó, megkülönböz­tetetten meleg légkörű véle­ménycsere keretében zajlott le. Szeretném ismét kifejezni tisz­teletemet és csodálatomat Nicolae Ceausescu elnök iránt a nemzetközi élet problémáinak megoldásával kapcsolatos szem­léletéért, hangot adni személyes rokonszenvem és őszinte nagy­rabecsülésem érzéseinek. Románia és a latin-amerikai államok között — mutatott rá a külügyminiszter — a szoros együttműködés kapcsolatai bon­takoznak ki a 77-ek csoportja keretében. A latin-amerikai al­csoportból vállalva részt, Ro­mánia rangosan, különleges elis­merés közepette járul hozzá ki­tartó és állandó erőfeszítéseivel a béke és az együttműködés eszményeinek térhódításához szerte a világon. A felszólaló a továbbiakban taglalta a csaknem valamennyi latin-amerikai államban kibon­takozó demokratikus folyamatot, de rámutatott, hogy ennek meg­szilárdításához többek között az övezet országainak kitartó gaz­dasági fejlődésére van szükség. Ilyen összefüggésben megjegyez­te, hogy Latin-Amerika kiadós­ságának tehertétele akadályozza az adekvát gazdasági növeke­dési ütemet, ami társadalmi ins­tabilitáshoz és feszültségekhez vezet. A kiadósság kérdését — hangsúlyozta a vendég — nem szabad csupán pénzügyi vonat­kozásban felvetni, reális politi­kai, gazdasági, társadalmi prob­léma lett, amely globális, igaz­ságos és méltányos megoldást igényel. A közép-amerikai válsággal kapcsolatosan hangsúlyozta, hogy tiszteletben kell tartani a regionális békeszerződéseket, meg kell szüntetni mindennemű idegen beavatkozást és a konf­liktusokat politikai úton, tár­gyalásokkal kell rendezni A vendég befejezést rámu­tatott, hogy látogatása, bár rö­vid ideig tartott, igen intenzív volt és gazdag különlegesen kel­lemes benyomásokban. Ismer­kedtem — jelentette ki — az országépítés kiemelkedő ered­ményeivel, a főváros korszerű­sítésének sikereivel, a lakásépít­kezés irigylésre méltó ütemével — Románia különböző tevé­kenységi területeken kibontako­zó haladásának megannyi tanú­jelével. (Folytatás az 1. oldalról) Az 1988—89-es javadalma­zásemelési periódus főbb jel­legzetességeit pártunk fő­titkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs a következőképpen foglalta össze: „Egy év lefor­gása alatt, 1988 augusztusától 1989. augusztus elsejéig a ja­vadalmazás, egy év viszonyla­tában, körülbelül 29 milliárd lejjel, a nyugdíjak 2,4 milliárd lejjel növekedtek. Ilyen kere­tek között is hangsúlyoznunk kell a kis javadalmazások e­­melkedését — 1500 lejről leg­alább 2000 lejre — és a kis nyugdíjak növekedését 35—40 százalékkal." A március elsejével kezdődő utolsó javadalmazásemelési szakasz, amely ugyanakkor a nyugdíjemelések befejezését jelentette, az RKP KB-nál tartott munkatanácskozáson március elején, új elemmel gazdagodott. Az eredetileg hat hónaposra tervezett javadal­mazásemelési szakasz pártunk főtitkára kezdeményezésére hamarabb zárul, amennyiben — amint azt Nicolae Ceaușescu elvtárs beszédében kifejtette —: „a javadalmazásemelést egy hónappal hamarabb fe­jezzük be, s így 1989. augusz­tus 1-jétől az összes dolgozók és nyugdíjasok felemelt ja­vadalmazást, illetve nyugdíjt kapnak“. Az intézkedéssoro­zat befejeztével az átlagjava­dalmazás a gazdaságban 3300 lejre emelkedik. E szakasz folyamán 3 millió 400 ezer dolgozó javadalmazása növek­szik és a többletjövedelem eb­ben az évben 24,4 milliárd lej­re emelkedik. A jövő esztendőben pedig, amikor mindenki egész év­ben fölemelt javadalmazását kapja, a többletjövedelem 29 milliárd lejre emelkedik. Ha­talmas összeg, amely méretei­ben is jelzi az életszínvonal e­­melésével kapcsolatos párt­­politika nagyszerűségét, kor­szerűségre figyelő Voltát és a párt, személyesen Nicolae Ceaușescu elvtárs bizalmát mindannyiunk erőfeszítései­ben, szorgalmában, alkotó-te­­remtő munkálkodásában, a­­mellyel előteremtjük, meg­valósítjuk e hatalmas anyagi alapot, jólétünk forrását, zá­logát, párt körüli szoros egy­ségünk tanúbizonyságát. Április elsejével kezdődően jelentős nemzetgazdasági ága­zatok dolgozó kategóriáinak javadalmazásemelésére kerül sor. A kőolajipari dolgozók mellett a villamosenergia-ipari minisztérium, a Geológiai Fő­­osztály-iparközpont alárendelt­ségébe tartozók, valamint a fúrás és geológia terén tevé­kenykedők kategóriái, össze­sen több mint 130 ezer dolgozó. Többük vallomása máris i­eg­­érkezett szerkesztőségünkbe és az elkövetkező napokban sor­ra közlünk belőlük, hiszen mély tanulságot hordoznak va­lamennyiünk számára. Kife­jezik az energia fontos front­ján dolgozók mélységes hálá­ját és elkötelezettségét, hogy erejüket nem kímélve tevé­kenykednek ezután is fontos nemzetgazdasági programjaink megvalósításáért, valamennyi előirányzatunk maradéktalan valóra váltásáért. Mindenki a maga szakterületén a kor kö­vetelményeinek színvonalán tesz eleget az ország, a párt el­várásainak, hiszen csupán a munka jellegében megnyilat­kozó forradalmi magatartással válthatjuk valóra pártunk nagyszerű programját, a nép­pel, a népért stratégiai célki­tűzésünk történelmi jelentősé­gű feladatköreit. És ebben a korán érkezett, virágos tavaszban, a fűhúzó április napjaiban teljes biza­lommal és odaadással követ­jük pártunkat, országunk új minősége felé haladásában. Bizalommal, hiszen meggyő­ződtünk pártunk politikája helyességéről, dinamikus fej­lődést biztosító jellegéről, mindannyiunk érdekeit szol­gáló emberközpontúságáról. Most, amikor a világon mind több és több oldalról hallha­tunk aggasztó híreket a nehéz gazdasági körülményekről, az egyre nagyobb méreteket öl­tő munkanélküliségről, az ifjú­ság kilátástalan jövőjéről, a mindinkább elhatalmasodó általános válságról, hazánk töretlenül halad a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének útján. Bi­zalommal tölt el, hogy sike­rült kiadósságaink túlnyomó részét felszámolnunk és nincs messze az idő, amikor nemzeti jövedelmünk teljes e­­gészében az ország javára vá­lik, mint az életszínvonal e­­melésének, az ország további haladásának anyagi alapja, záloga, biztosítéka. A JAVADALMAZÁS EMELÉSE PÁRTUNK EMBERKÖZPONTÚ POLITIKÁJÁNAK KÉZZELFOGHATÓ MEGNYILATKOZÁSA „A román labdarúgók igazolták a világbajnoki selejtezőkön eddig elért jó eredményeiket“ NEMZETKÖZI HÍRÜGYNÖKSÉGEK KOMMENTÁRJAI AZ OLASZOK ELLENI NAGYSZERŰ SIKERÜNKRŐL A nemzetközi hírügynökségek tudósítói, a Románia—Olaszor­szág barátságos labdarúgó mérkőzést kommentálva, kiemelik a román válogatott sikerét (1—0) a háromszoros világbajnok olasz együttes ellenében. A hírmagyarázók hangsúlyozták a román vá­logatott technikás játékát, kiváló fizikai erőnlétét és összjátékát. A bécsi APA hírügynökség kommentárjából idézünk: „Az olasz válogatott, amely a Né­metország SZK-ban lebonyolított Európa-bajnoki, döntő torna óta nem kapott ki, szerdán veresé­get szenvedett Síbiuban Romá­nia csapatától, amely technikai és taktikai szempontból egy­aránt jobbnak bizonyult A román együttes erőssége a kö­zépvonal volt ebben kiváló tel­jesítményt nyújtott Hagi és Sa­­bau, ez utóbbi a 48. percben Jelen volt a Románia—Olasz­ország barátságos mérkőzésen Borisz Angelov, a bolgár válo­gatott edzője is, aki érdekelt félként tekintette meg a válo­gatottunk nagyszerű győzel­mével véget ért barátságos 90 percet. Megtekintette és figye­lemmel követte labdarúgóink e­­gyéni technikáját, csapatunk taktikai húzásait. Igyekezett mi­nél jobban rögzíteni az újdon­ságokat, hogy visszatérve hazá­jába elmondhassa tanítványai­nak az észlelteket, hogy csapata esett gól szerzője. Az olasz csa­patból Baresi és a kapuvédő Zenga emelkedett ki, az utóbbi­nak szerencséje is volt a 21. percben, amikor Mateus lövése a kapufát találta el.* A hamburgi DPA hírügynökség kommentárja hangsúlyozza: „A sibiui mérkőzésen Románia csa­pata megérdemelten szerezte meg a győzelmet 1-0 arányban Olaszország ellen, amely a le­felkészülései során kidolgozhas­sák a legmegfelelőbb taktikát, figyelembe véve, hogy hetek múlva a bolgár válogatott lá­togat el hozzánk hivatalos ösz­­szecsapásra, világbajnoki se­lejtezőre. A mérkőzés után Borisz An­gelov többek között a követke­zőket mondotta az újságíróknak: „A román csapat végig uralta a játékteret, akár több góllal is legyőzhette volna Olaszország válogatottját. A fiatal labdarú­endő világbajnoki döntő torna vendéglátója. A román labda­rúgók látványos teljesítményt nyújtottak a több mint 20 ezer szurkoló előtt, igazolták a világ­­bajnoki selejtezőkön eddig elért jó eredményeiket". „Románia labdarúgó váloga­tottja 1-0-ra győzött a rangos olasz együttes ellen a sibiui ba­rátságos mérkőzésen. Mindkét félidőben a román labdarúgók voltak a kezdeményezők, s meg­érdemelt győzelmet arattak. Sabou gólja után (48. p.) az olaszok megpróbáltak egyenlí­teni, de támadásaik megtörtek a vendéglátó csapat szilárd vé­delmén" — írja az Új Kína hír­­ügynökség. Nők, gondolok Itt Saboura, Po­­pescura és a válogatott mezt most első ízben magára öltött Dan Petrescura, gyorsan beil­leszkedtek a csapatba, vala­mennyien technikásak és nagyon tehetséges játékosok, ami kü­lönleges vitalitást és küzdőké­pességet kölcsönzött a román e­­gyüttesnek. A sibiui látványos játék egyébként igazolja a ro­mán válogatott eddigi jó ered­ményeit abban a selejtező cso­portban,, amelynek mi is tagja vagyunk." KÖZÉLET Constantin Dascalescu elvtára, Románia Szocialista Köztársa­ság kormányának első minisz­tere köszönő táviratot kapott Noboru Takeshitától, Japán mi­niszterelnökétől a születésnap­jára küldött üdvözletéért. Palesztina Állam bucuresti-i ideiglenes ügyvivője, Ismail Ahmad Mohammad találkozott a központi sajtó képviselőivel és Bucuresti­ben akkreditált külföldi sajtótudósítókkal, s méltatta előttük március 30., a föld napja jelentőségét. Próbaúton a Cománe$ti ércszállító Hajó Tengeri próbaútra indult a constantai Hajóépítő Telepről a 165 000 brt befogadóképes­ségű Comane$ti ércszállító, a­­melyet Nicolae Ceau$escu elv­társ és Elena Ceau$escu elv­társnő jelenlétében 1988 au­gusztusában bocsátottak vízre. Ezzel befejeződtek a romániai hajógyárakban kivitelezett legnagyobb hajó szerelési munkálatai. A Comanesti fe­délzeti felszereléseit, navigá­ciós és más műszereit legna­gyobbrészt hazai gépgyárak, elektronikai és fémipari válla­latok állították elő. Újra megnyílt a tulceai repülőtér Nagyszabású korszerűsí­tési munkálatok után ismét átadták a forgalomnak a tul­ceai repülőteret. Jelenleg na­ponta egy járat közlekedik Bucure­­ti és Constanta között Tulcea érintésével, május 15- től kezdve napi két járat biz­tosítja a közvetlen összekötte­tést a főváros és a delta ka­puja között. Április 1. szombat n.­évnegyed IV. hónap Az évből eltelt: 91 nap Hátra van még: 211 nap Napkelte: 6.51 Napnyugta: 19.42 Holdkelte: 4.34 Holdnyugta: 13.45 MELEG IDŐ A Meteorológiai és Hidroló­giai Intézet jelenti: Meleg, de változékony idő, átmeneti felhősödéssel, esővel. Éjsza­kai hőmérséklet 2—12 fok kö­zött, nappali 14—19 fok között északon, 18—24 fok a többi vidéken. TEVE VASÁRNAP 11.30 Gyermekvilág (S2) 12.25 A trikolór alatt, az őr­helyen (SZ) 12.40 Faluműsor (SZ) 13.00 Telex 13.05 Vasárnapi album (SZ) • Déli hangverseny • Barango­lás országszerte — filmező­géppel • Román könnyűzene • Tavaszi versek • Kórus­művek • Rajzfilmek • Ale­xandra Avramovici gitározik • Népzene • Tv-sport • Fiatal tehetségek • Cornel Constantiniu énekel • Román humorantológia • A tv-nézőé a szó 19.00 Híradó • Munkásjelentés május 1-jére 19.20 Megéneklünk, Románia (SZ). Szeretett vezetője előtt tiszteleg az ország 20.25 NDK játékfilm (SZ): Ta­vaszi szimfónia 21.40 Balettműsor a Constantai Fantasio balettegyüttes tol­mácsolásában (SZ) 21.50 Híradó M ORSZÁGUNK MUNKÁSMOZGALMA TÖRTÉNETÉNEK KIEMELKEDŐ MOZZANATA ájus elsejére, a dol­gozók nemzetközi szo­lidaritásának ünnepé­re készülve, joggal méltatjuk munkásosztályunk történelmi szerepét, forradalmi hagyo­mányait, harcát a társadalmi haladásért, az ország függet­lenségéért, s ma a szocialista társadalom vezető osztálya­ként betöltött funkcióját. Tesszük ezt annál is inkább, mert május elseje a romániai munkásság történetében is csaknem egy évszázada min­dig a társadalmi és nemzeti felszabadulásért vívott küz­delem, a munkásszolidarítás napja volt, a fél évszázaddal ezelőtti, 1939. május elsejei nagy hazafias, antifasiszta és háborúellenes tüntetés pedig úgy íródott be az egyetemes történelembe, mint azokban a vészterhes időknek az első erőteljes munkásmegmozdulá­sa Európában, amely nem csak a román népet és mun­kásosztályt szólította harcba a fasizmus és a háború ellen, a kontinens államai független­­ségének és területi egységé­nek megvédéséért, hanem a szolidaritás eszméitől vezérelve a földrész minden népét, vala­mennyi dolgozóját is. Május elsejére készülve egy másik eseményre is emlékezünk, amely szintén a munkásosz­tály és forradalmi pártja küz­delméhez kapcsolódik: 96 éve alakult meg az ország mun­kásosztályának forradalmi po­litikai pártja, a Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártja az 1893. március 31. és április 3. között tartott kong­resszus határozatai alapján. Ez év nevezetes eseményei — az 1944. augusztusi antifa­siszta és antiimperialista, tár­sadalmi és nemzeti felszaba­dító forradalom 45. évfordu­lója és a XIV. pártkongresz­­szus — fényében a 96 eszten­dővel ezelőtti történelmi mo­mentumot felidézve erőtelje­sen kidomborodik az az igaz­ság, hogy a Román Kommu­nista Párt, a nép leghaladóbb forradalmi hagyományainak folytatójaként, mélyen gyöke­rezik a múlt század második fele szocialista munkásmoz­galmában, a román társadal­mi valóság talajában, s min­dig hűen fejezte ki annak a népnek a leghaladóbb törek­véseit, amelynek soraiból vé­tetett. Nicolae Ceaușescu elv­társ az ez év január 26-i ün­nepségen méltán emelte ki ezt a tényt, amikor hangsúlyozta: „Az idén 96 esztendeje lesz annak, hogy megalakult az el­ső munkáspárt Romániá­ban (...) A Román Kommu­nista Párt tulajdonképpen az első romániai munkáspárt folytatója, mely célul tűzte ki, hogy magasabb szintre emelje — és emelte is — új szemlélet alapján a munkásosztály, a haladó erők harcát." Románia munkás- és szoci­alista mozgalma a múlt szá­zad végi politikai, ideológiai és szervezeti fejlődése reális alapot teremtett a munkás­­osztály forradalmi politikai pártjának létrehozására. Egy olyan párt megteremtésére, amely magára vállalja azt a történelmi küldetést, hogy szervezze és vezesse a mun­kásságot, a dolgozókat egy jobb és igazságos társadalmi rend megteremtéséért vívott küzdelemben. A múlt század végén a román szocialista mozgalom egyik jellegzetessé­ge az volt, hogy az ország szá­mos városában gyorsan kon­szolidálódtak a munkásszer­vezetek és a párt olyan helyi szervezeteiként érvényesültek, amelyek egységesen léptek fel a mozgalom valamennyi fon­tos kérdésében, tántoríthatat­­lanul követték az 1386-ban kidolgozott programot. A moz­galom politikai és ideológiai rendezvényeit a fővárosi szer­vezet hangolta össze. Politikai-szervezeti szem­pontból szoros kapcsolat állt fenn a politikai és szakmai szervezetek között, s a politi­­kai párt volt a szakszerveze­tek politikai irányítója. Ideo­lógiai téren hangsúlyozottan terjedt, fejlődött a szocialista irodalom és sajtó, széles körű vita bontakozott ki a mozga­lom stratégiájának és taktiká­jának főbb kérdéseiről, vala­mint az ország társadalmi haladási irányairól. A párt lét­rehozását megelőzően a szoci­alista, mozgalom egy másik megkülönböztető jellegzetessé­ge, hogy a problémáknak a vélemények állandó és aktív egybevetésével, az ideológiai érlelődés körülményei között, a tudományos szocializmus szellemében forradalmi alapon vetették fel azokat a kérdése­ket, amelyek a munkásosztály érdekeit érintették, a társada­lom gyökeres átalakítása előtt voltak hivatottak utat nyitni. Ilyen körülmények között a munkás- és szocialista mozga­lom politikai-szervezeti szem­pontból megerősödött, ideoló­giailag letisztult, így kerülhe­tett sor a munkásosztály for­radalmi politikai pártjának, a Romániai Munkások Szociál­demokrata Pártjának alakuló kongresszusára 1893. március 31. és április 3. között. Ez a fórum megvitatta és elfogad­ta a párt programját és szer­vezeti szabályzatát, egész sor indítványt és határozatot sza­vazott meg a román munkás­osztály forradalmi pártjának jövőbeli tevékenységével kap­csolatban, majd megválasztot­ta a központi vezetőséget. Az elfogadott program tudomá­nyosan elemezte Romániának a múlt század utolsó évtize­deiben elért kapitalista fejlő­dését, a tudományos szocializ­mus eszméinek fényében ki­domborította a munkásosztály történelmi szerepét abban a forradalmi folyamatban, a­­melynek célja „a termelőesz­közök magántulajdonának megszüntetése és szocialista tulajdonná változtatása, a burzsoá társadalom felszámo­lása és a szocialista társada­lom megteremtése.“ A román társadalom realitásait ismerő román szocialisták, hangsú­lyozva a tudományos szocia­lizmus alapelveit, amelyek lé­nyegében azonosak bármely mozgalom számára, szorgal­mazták, hogy „a román szo­ciáldemokraták taktikája és gyakorlati harca alkalmazkod­jék országunk sajátos feltéte­leihez.“ Ugyanakkor a prog­ram számos azonnali általános demokratikus követelést fog­lalt magában. Az RMSZDP megalakulása úgy került be a hazai munkás­­mozgalom történetébe, mint a munkásosztály és a dolgozó tömegek forradalmi harca szempontjából rendkívül fon­tos mozzanat, mint olyan mo­mentum, amely a munkásosz­tály országos szintű politikai szervezettségének a megvaló­sítását jelezte. Hiszen az RMSZDP fennállásának évei­ben erőteljesen fellendült a munkásosztály politikai és szakmai szervezkedése, a sztrájkmozgalom, a munkás­ság propaganda- és kulturális­­nevelő tevékenysége. A párt a néptömegeknek a kizsákmá­nyolás és az elnyomás ellen, a jobb életért, a társadalmi és nemzeti szabadságért vívott harca élére állt. Irányításával szilárd alapokra épült a szak­­szervezeti mozgalom, szocia­lista klubok létesültek a fal­vakon, fokozott munka bonta­kozott ki a proletariátus és más társadalmi kategóriák so­raiban. A munkások pártja, mely szorosan hozzákapcsoló­dott az ország társadalmi-po­litikai realitásaihoz, kongresz­­szusain és számos más rendez­vényén hallatta szavát az ak­kori román társadalmat fog­lalkoztató nagy problémákban, s a munkásosztály érdekeivel, forradalmi törekvéseivel össz­hangban álló megoldásokat szorgalmazott számos kérdés­ben, mint: Románia ipari fej­lesztése, az agrár-paraszt kér­dés megoldása, az egységes román nemzeti állam kitelje­sítése, a társadalmi-politikai élet demokratizálása stb. Ilyen létfontosságú kérdésekben a szocialisták nem csak a pro­letariátus osztálytörekvéseit tartották szem előtt, hanem az egész nép általános érdeke­it, a nemzet haladásának ér­dekeit. Programja, harci eszméi és küzdelmei révén az 1393-ban megalakult forradalmi párt a szocialista politikai gondol­kodás és gyakorlat, a forradal­mi cselekvés hatalmas és ér­tékes tárházának letéteménye­se volt olyan felbecsülhetetlen értékű forradalmi kincsestár­nak, amelyet a Román Kom­munista Párt örökölt és fej­lesztett tovább hosszas és hő­sies harcával. 1921. május 8. után ez a párt állt a munkás­ság, a nép forradalmi harcá­nak élére, bebizonyítva politi­kai-szervezési képességeit, azt a kvalitását, hogy minden történelmi pillanatban ki tudja dolgozni azt a harci stratégiát és taktikát, amely mozgósítja a tömegek forradalmi ener­giáit. Ez a párt vezette a hu­szas évek végének és a har­mincas évek elejének nagy osztálycsatáit, szólította harc­ba a tömegeket a fasiszta ve­szély ellen, az ország függet­lenségének és területi épségé­nek megvédéséért E küzdelem kiemelkedő ese­ménye volt az 1939. május 1- jei nagy hazafias, antifasiszta és háborúellenes tüntetés, a­­melynek szervezésében ki­emelkedő szerepet töltött be Nicolae Ceausescu elvtárs és Elena Ceausescu elvtársnő. Ez a széles visszhangot kiváltó megmozdulás ismételten tanú­sította a munkásosztály, a néptömegek antifasiszta szel­lemét, azon elhatározását, hogy ellenállnak bármely ag­­reszornak, életük árán is meg­védik ősi földjüket. A kommu­nista párt kezdeményezte 1944. május 1-jén a Munkás­­egységfrontot. S ez volt az a politikai párt, amely a ha­zafias és demokratikus erőket tömörítve győzelemre vitte az antifasiszta és antiimperialis­­ta, társadalmi és nemzeti­­fel­szabadító forradalmat. Úgy­szintén a kommunista párt irányította a hatalom kivívá­sáért folytatott kemény osz­tálycsatákat, majd a társada­lom szocialista átalakításáért végzett történelmi munkát, be­bizonyította, hogy a néptöme­­gek törekvéseinek leghűbb ki­fejezője és történelmi külde­tését teljesítve képes valóra váltani a dolgozók eszményeit. A IX. pártkongresszus által felavatott korszak — az ország történelmének eredményekben és megvalósításokban leggaz­dagabb korszaka — eleddig soha nem tapasztalt átfogó gazdasági-társadalmi fejlesz­tési programokat dolgozott ki és váltott Valóra. Ebben az időszakban szüntelenül növe­kedett az ország gazdasági ereje, gyarapodtak és állandó­an korszerűsödtek a termelő­erők, tökéletesedtek termelési és társadalmi viszonyaink, alapjaiban megújult az ország, újabb és újabb intézkedések történtek a társadalomszer­vezés és vezetés megújítására, a szocialista demokrácia átfo­gó és eredeti rendszere épült ki, amely biztosítja valameny­­nyi honpolgár tevékeny rész­vételét a társadalom vezetésé­ben, a fejlesztési programok kidolgozásában és megvalósí­tásában. Átfogóan fejlődött a tudomány, az oktatás és a kultúra, széles politikai-ideo­lógiai és kulturális-nevelő te­vékenység bontakozott ki a magas általános és szakmai műveltségű, haladó világnéze­tű, cselekvő honpolgári maga­­tartású, szocialista erkölcsi­politikai arcélű új ember ki­alakítására. Mindezek a megvalósítások társadalmunk éltető és di­namizáló központja, a párt és főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs körüli szilárd egység jegyében fogantak. S a harci hagyományokra emlékezve, a munkásosztály forradalmi po­litikai pártja megalakulásá­nak 96. évfordulóját felidézve, hazánk dolgozói méltóképpen köszöntik a társadalmi és nemzeti felszabadító forrada­lom 45. évfordulóját és a párt XIV. kongresszusát. Mihálka Zoltán A ROMÁNIAI MUNKÁSOSZTÁLY FORRADALMI POLITIKAI PÁRTJA MEGALAKULÁSÁNAK 96. ÉVFORDULÓJA i könyvtár, főleg ha válla­lati, a műszaki gondol­kodás és az újítómozgalom szükséges háttértartománya. A brasovi Hidromecanica nagy­­vállalatnál, mindenütt. Elena Codrescu, a vállalati műszaki könytá­rának igazgató­ja mondja, csaknem tízezer kö­tet áll az érdeklődők rendelke­zésére. Szinte mind az utóbbi két évtized könyvei, s mutatója néhány régi, a vállalattal csak­nem egyidős példány. Márpedig a bejárati emléktáblán olvasha­tó az alapítás évszáma: 1880. Ezek a régi és új könyvek — a hidraulika, a gépgyártóipar, a mechanika, a gépelemek, a vil­lamosságtan, az energetika, a vegyipar, a polgári és ipari é­­pítkezések, a metallurgia, az informatika, az elektronika szak­irodalma. Ezer állandó olvasója van a műszaki könytárnak. Az újítók, feltalálók is idejárnak, főleg mióta a műszaki kabinetben egy dokumentációs bázist állítottak fel, amely az OSZM, országos szakhivatal közleményeit, talál­mányok rendszerezett leírását foglalja magába. Az Informáló­dás gyors és pontos. Ez is ért­hető, mert egynémely műszaki csúcságazatban mindössze né­hány esztendő az elévülési ha­táridő — egy-egy műszaki új­donság óhatatlanul elévül a belátható jövőben, akkor pedig fokozottan vállalati érdek a gyors és részletes műszaki tá­­jékoztatószolgálat kiépítése. Ezt már Emilia Dumitrescu, a műszaki kabinet vezetője mond­ja, majd így folytatja: — Hatszáznegyven újítónk, tizennégy feltalálónk tevékeny­kedik. Az újítás demokráciáját, tán ezt jellemzi a hatszáznegy­­venes szám megoszlása: három­száz munkás, a többi mérnök, technikus, illetve mester. Egyszó­val, ha tömegmozgalomra utal a szám, szerkezete mindenkép­pen azt jelzi,, hogy az újítás köznapiasult, nem a műszaki felsőfokúak privilégiuma csu­pán. Múlt esztendő végén kilenc­millió lejt is meghaladó gazda­sági hatékonysággal számol­tak a műszaki alkotómozgalom háza táján. Lenne még egy kérdés: mire irányul az újító­mozgalom, nem utolsósorban a feltalálók munkája? A pártdo­kumentumokban megjelölt irány­vonalakat követjük. A ter­mékfelújítás, a gépek és gyár­tástechnológiák korszerűsítése, a házigépgyártás kiemelt teen­dő niki. — A könyvtár, a tájékozódás — hogy úgy mondjam — csön­des pontja. A műszaki kabinet dokumentációs bázisa szintén. Egyéb bevált formák? — A szimpóziumok, a kiállí­tások, kerekasztalok, tapaszta­latcserék. Ezek nagyjából mind a műszak újdonságaival ismer­tetik meg a részvevőket, akik mellesleg szólva mind jó szak­emberek. Vállalatunktól, más vállalatoktól. Elméleti kutatókat is elég gyakran vendégül lá­tunk Benkő János mérnök, a gyár­táselőkészítési részleg vezetője, a mérnökök és technikusok vál­lalati komissziójána­k elnöke — a vázolt téma mindentudója a tulajdonképpeni műszaki alko­tómozgalomról beszél. — Ez a Hidromecanica a­­lapkérdése. Néhány járulékos tényezőt jó előre számba kell vennünk, csak utána beszélhe­tünk a tulajdonképpeni moz­galomról. Az egészben a leg­fontosabb: úgy nevelni a dolgo­zókat, hogy műszaki probléma­látásuk, témafelismerésük vilá­gos és egyértelmű legyen. Ez nagyjából a mesterség ta­nulásának első napjaiban kezdődik, a gyakorlati tevékeny­ség keretében. Az újító műsza­ki gondolkodás általános, így tehát a vállalat minden dolgo­zóját foglalkoztatja, beosztásá­tól függetlenül. A nevelés, mondtam, már az iskolában megkezdődik. Az üzemi gyakorlaton a fiatalok korszerű gépeken tanulják a szakmát, ez is hozzájárul ahhoz, hogy jó értői legyenek a vá­lasztott mesterségnek. Mert a tapasztalat szerepe most is, mint hagyományosan, a folya­mat tan legfontosabb része. A készségek-képességek-jártas­­ságok kialakítása, begyakorlása. Így aztán amikor gyári dolgozók­ká válnak, már tudják, mi a műszaki alkotómunka. Ebben az értelemben létezik egy felkészí­tő program, amely százötven kurzusból áll, különböző mes­terségekre, s ha ezt elsajátít­ják a hallgatók, azontúl a na­­gyon komplex gyártástechno­lógiák megértésére is képesek, ugyanakkor a rokonszakmákban is jó eredményekkel dolgozhat­nak. Múlt esztendő folyamán hét új termket vettünk gyártásba. Ezek közül néhány: a százötven lóerős gyors dízel-motorokhoz használható turbó-feltöltő (a turbó-feltöltő­ lényege, hogy a motor jobb működéséhez járul hozzá, jobb a hatásfok, na­gyobb az erő, ugyanakkor tíz­­tizenkét százalékkal csökken az egy lóerőre fordított üzemanyag mennyisége). Több hidraulikus erőátviteli megoldást dolgoztunk ki és gyártunk; mindez csupán előzménye ez,1990-es műszaki folyamatsornak, amikor a ter­melést több mint kilencvenkét százalékban újítjuk fel, és ter­mékeink nyolcvankilenc száza­léka minőségben eléri a világ­­szinvonalét. Minden műszaki legalább egy feladat megoldására vállalkozik szolgálati teendőin kívül ez is hatásos módja a mozgalom ál­landósításának. És még egy: vállalatunk elsők között van az országban, ahol létrejöttek -az úgynevezett minőségi körök, szám szerint nyolcvan hét, ame­lyek gazdasági hatékonysága egyetlen esztendőre számolva több mint 1,2 millió lej. Ezek természetesen munkahelyi­­ kö­rök, úgyhogy közvetlen kapcso­lat épült ki a termelés (a ter­melés feladatai) és tevékenysé­gük között. Egészen röviden ennyi. A mérnökök és technikusok ko­­missziója egy vállalati forgást tájékoztató közlönyt szerkeszt, ebben is minden, bennünket ér­deklő újítás, szabadalom szere­pel. Könyv és műszaki újítók — a kapcsolat nyilvánvaló, és éppen napjainkban természetes. Ami­kor országos szempontokra, nemzetgazdasági szintű és fontosságú következményekre hangoltak az újítók, a feltalá­lók. Egy biztos: mindannyian a könyvtári búvárkodással "kezdik. Átrágják maguk a téma irodal­mán, s minden szakirodalmon túl a kérdés: ki emn újat tud hoz­zátenni még­­ az újhoz? ... Oláh István KOM IS MŰSZAK! ÚJÍTÁS

Next