Előre, 1989. szeptember (43. évfolyam, 12984-13009. szám)

1989-09-01 / 12984. szám

ELŐRE — 1989. szeptember 1.­3 KÖSZOlVTSIK AZ fvi TERV PÉLDÁS TELJESÍTÉSÉVEL PÁRTUNK \\| KONGRESSZUSÁT! NICOLAE CEAUSESCU EL­VTÁRSHOZ INTÉZETT TÁVIRATOKBAN Mezőgazdasági dolgozók jelentik a napraforgó és a rostkender betakarításának befejezését és magas hektárhozamok elérését NICOLAE CEAUSESCU elvtárshoz, a Román Kommunista Párt főtitkárához, Románia Szocia­lista Köztársaság elnökéhez intézett táviratok­ban megyei pártbizottságok jelentik egyes ha­szonnövények betakarításának befejezését és a tervelőirányzatokat meghaladó nagy hozamok megvalósítását. A gazdag termések — domborítják ki a távira­tok — erőteljesen szemléltetik, hogy mezőgazda­ságunkat következetes támogatásban részesíti pártunk és államunk vezetősége, személy szerint Nicolae Ceausescu elvtárs. A szocialista építés éveiben, különösképpen a IX. pártkongresszus által felavatott korszakban a mezőgazdaság je­lentős anyagi alapokat kapott, ez kedvezően be­folyásolta a gépesítés kiterjesztését és korszerű­sítését, nagyhozamú fajták és hibridek létreho­zását és nagyüzemi termesztésben való alkalma­zását. A kalászos gabonákból, valamint más nö­vényfélékből elért nagy hozamok beszédesen tanúsítják a tudományos kutatás terén elért szintet, a kutatásét, amely szorosan összefonódott a nagyüzemi mezőgazdasági termeléssel. A me­zőgazdaságban elért sikerek alapját képezi ugyanakkor a szövetkezeti parasztok, a mezőgé­pének és a szakemberek odaadó munkája, akik a szocialista nagytulajdon feltételei között egyre jobban értékesíthetik szorgalmukat, hozzáérté­süket és föld­szeretetüket. Az RKP Braila, Constanta és Giurgiu megyei bizottsága jelenti a napraforgó betakarításának befejezését és 5515, 5400, illetve 5320 kilós hektá­ronkénti átlaghozam elérését; az RKP Bistrita-Naszud Megyei Bizottsága jelenti a rostkender betakarításának befejezését és hektáronként át­lag 10 452 kiló szártermés megvalósítását. A táviratokra továbbiakban rámutatnak, hogy ebben az időszakban a falvak erőit a terület nö­vényi maradványoktól való felszabadítására és a szántásra összpontosították. További jelentős erőket mozgósítottak az ipari feldolgozásra és lakossági ellátásra szánt zöldségfélék és gyü­mölcs betakarítására, a takarmány begyűjtésére és tárolására, a közelgő őszi mezőgazdasági kam­pány előkészületeinek befejezésére. Az összes mezőgazdasági dolgozók — mutatnak rá végezetül a táviratok — odaadással és felelős­ségteljesen munkálkodnak nagy termések meg­valósításáért az összes haszonnövényekből, így kimagasló munkatettekkel köszöntik a XIV. pártkongresszust. NAPRAFORGÓBÓL ■ Brăila megye — 5515 kg ■ Constanta megye — 5400 kg H Giurgiu megye — 5320 kg ROSTKENDERBÖL ■ Bistrita-Nasaud megye — 10 452 kg NAGY HEKTÁRHOZAMOKKAL BÜSZKÉLKEDŐ EGYSÉGEK NAPRAFORGÓBÓL Constanta megye • a cumpanai Állami Mező­gazdasági Vállalat — 5460 kg • a Mihail Kogalniceanu községi Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet — 5450 kg­­• a chirnogeni-i Mezőgazda­sági Termelőszövetkezet — 2440 kg • a castelui Mezőgazdasági Termelőszövetkezet — 5420 kg Buzău megye • a gheraseni-i Mezőgazda­sági Termelőszövetkezet — 5421 kg • a mihailesti-i Mezőgazda­sági Termelőszövetkezet — 5214 kg • a Glodeanu Sarat-i Mező­­gazdasági Termelőszövetkezet — 5112 kg • a caldaranti-i Mezőgazdasá­gi Termelőszövetkezet — 5105 kg ROSTKENDERBŐL Buzău megye • a costești-i Mezőgazdasági Termelőszövetkezet — 10 824 kg • a pogoanele­ Mezőgazda­­sági Termelőszövetkezet — 10 250 kg •a NICOLAE CEAUSESCU elv­társhoz, a Román Kommunista Párt főtitkárához. Románia Szo­cialista Köztársaság elnökéhez intézett táviratokban az említett egységek dolgozói jelentik a napraforgó és a rostkender be­takarításának befejezését, és a tervelőirányzatokat meghaladó nagy hozamok elérését. Ezekben a napokban — mutat­nak rá a táviratok — a falvak erőit a másodlagos terményektől való területfelszabadításra és a szántásra összpontosítják. U­­gyanakkor betakarítják a zöld­ségféléket és a gyümölcsöt, be­gyűjtik é­ S tárolják., A takar­mányt, megteremtik a legjobb feltételeket a közelgő őszi me­zőgazdasági kampányhoz. A táviratok befejező részében kidomborítják, hogy a falusi dolgozók igyekezettel munkál­kodnak jó termések eléréséért az összes haszonnövényekből, növelve hozzájárulásukat az or­szág sokoldalú fejlesztéséhez, az egész nép életszínvonalának emeléséhez. Javában tart és gyors ütemben zajlik a napraforgó betakarítása KOMBÁJNNAL, KÉZI ERŐVEL (Folytatás az 1. oldalról) Junk, s ekképpen számotte­vően lecsökkenthetjük a kézi munkát e teendőnél, kiiktat­hatjuk a technológiából a leg­munkaigényesebb teendőt, a kézi szedést. — Kiváló az új berende­zés, de nem old meg min­dent. A termelőegységek­ben most a munkaerő moz­gósítására, a szakszerű vá­logatásra összpontosul a figyelem.­­ A gazdaságainkban léte­ző munkaerőt számba véve dolgozták ki a termés veszte­ségmentes összegyűjtésének programjait. A felmérésekből kiderül, hogy napi átlagban 24 ezer mtsz-tag, tanuló, ingázó munkás - résztvállalására van szükség, ahhoz, hogy a kisze­dett burgonya a lehető legrö­videbb idő alatt biztonságba kerüljön. A globális akkord szerinti javadalmazási és mun­kaszervezési rendszer olyan le­hetőségeket kínál, amelyeket kihasználva, úgy tűnik, sikerül a szükséges kézi erőt biztosíta­ni, a termést időben betakarí­tani. Hangsúlyozni szeretném viszont, s ezt emeltük ki a betakarításra való felkészülés során is, hogy a létszámbizto­sítással párhuzamosan gon­doskodni kell a minőségi mun­ka feltételeiről is. Különösen így van ez az ültetőanyag­termelő övezetben, ahol a szabványméretek alapján való válogatás, a fajtatisztaság biz­tosítása elengedhetetlen köve­telmény. Az étkezési burgonyá­nál is következetesen őrkö­dünk a minőségi elvárások be­tartásán, arról nem is beszél­ve, hogy a helyben tárolt sza­porítóanyaggal szemben is igé­nyesnek kell lenni. — A felmérések szerint örvendetesen gazdag az idei szüret. Nagy hozamokra van kilátás. — Mindez kötelezettségeket ír elő számunkra a szállítás ki­váló megszervezését és lebo­nyolítását illetően is. Eszten­dőkkel ezelőtt az a gyakorlat alakult ki, hogy a szállítási kapacitásokhoz igazítottuk a betakarítást. Az idén a gép­park kínálta szedési ütem a meghatározó, ehhez méretez­tük a szállítókapacitást. S mert jó a termés, sok burgo­nya kerül ki a földből, töre­kednünk kell és törekedni is fogunk a rendelkezésre álló szállítókapacitások teljes ki­használására. Az a követel­mény, hogy a gépi szállítóesz­közök naponta legkevesebb négyszer térüljenek, fordulja­nak a mező és az átvevőköz­­pontok között, csakis gyors ra­kodással és ürítéssel oldható meg. Augusztus huszadikával különben tíz burgonyaátvevő központ kezdte meg tevékeny­ségét, ezenkívül a szakosított krumplitárolók is átveszik az ültetőanyagot. Jó szervezéssel figyelmes járműirányítással — beleértve a fogatok kihaszná­lását is — elérhető célkitűzés az, hogy legkésőbb a betakarí­tást követő napon biztonság­ba kerüljön a leszüretelt ter­més. Erre nagy szükség van, mert a nyárutói melegek hatá­sára a mezőn tárolt készletek­nél számottevő lehet a veszte­ség, károsodhat a minőség. Márpedig azzal az elhatározás­sal kezdtünk a burgonya beta­karításához, hogy az ütemes munka feltételeit megteremtve mindent elkövetünk azért, hogy minőségileg kifogástalan burgonyagumókat szállítsunk fogyasztókhoz, feldolgozó vál­lalatokhoz, ültetőanyagot a megrendelő egységekhez. lejegyezte: Flóra Gábor MINŐSÉGI MEGÚJULÁS A NÖVEKVŐ IGÉNYEK GYORS ÉS RUGALMAS KIELÉGÍTÉSÉVEL A municípium, sőt a me­gye e reprezentatív gazdasági egységének dolgozói jogosan lehetnek büszkék arra, hogy termékeik megérdemelt elis­merésnek örvendenek minde­nekelőtt a hazai, de a külföldi megrendelők körében is. A vállalat főprofilját csőszerel­vények, s a vegyipari berende­zések más tartozékai: csapok, szivattyúk, kazánok alkotják, az utóbbi időben pedig növe­kedett egyes keresett vegyipari megmunkáló gépek aránya is. Érdemes felfigyelnünk arra, hogy az országban egyedül gyártanak zománcozott vegy­ipari berendezéseket, melyek mindenekelőtt a nagy léptek­kel fejlődő vegyiparunk egy­re növekvő igényeit és elvárá­sait hivatottak kielégíteni. Gheorghe Maican mérnök, a vállalat műszaki igazgatója némi büszkeséggel újságolta, hogy pillanatnyilag egyik leg­fontosabb törekvésük a zo­máncozott berendezések ter­melésének mintegy 25 százalé­kos növelése. Az esztendő vé­géig tervezett termelésnöve­kedést a létező berendezések jobb kihasználásával, az egy­ség más részlegeivel való jobb és eredményesebb együttmű­ködéssel, a gyártáselőkészítés javításával, valamint a mun­katermelékenység fokozottabb növelésével igyekeznek elérni. Nyilvánvaló tehát, hogy je­len esetben a termelés volu­menének és hatékonyságának a növekedését főképpen a bel­ső tartalékok mozgósításával, a megmunkáló csúcstechnoló­giákhoz való fokozatos felzár­kózással, a belső műszaki po­tenciál nagyobb mozgósításá­val, a vegyipar és a rokonága­zatok új igényeinek gyors és rugalmas kielégítésével való­síthatják meg- És természete­sen gyártmányaik szüntelen minőségi javításával, valamint a tényleges kereslet megfelelő diverzifikálásával is. Ilyen te­kintetben feltétlenül említést érdemel főként az az igyeke­zet, amely újabb és újabb ter­mékek asszimilálására, illetve gyártásba vételére irányul. Jó példa erre többek között a cső­szerelvények skálájának bőví­tése, gazdaságosabb típusok ki­vitelezése, amelyeket legfő­képpen a sloboziai és novoda­­ri-i műtrágyagyártó vállalatok­nak, a Turnu Severin-i Vegy­ipari Kombinátnak, valamint a teleajeni, midiai és a pites­­ti-i petrolkémiai üzemeknek szállítanak. Ugyancsak terv­ben szerepel a nagyobb kapa­citású termékek választékának bővítése, pontosabban, a 8000 literestől a 25 000 literes kapa­­cításúakig terjedő berendezé­sek meghonosítása. Ezek a tö­rekvések szerves részét képe­zik azoknak az erőfeszítések­nek, melyek a XIV. kongresz­­szus irányelvprogram-terveze­­tébe foglalt nagyszerű célki­tűzések, illetve feladatok való­ra váltására irányulnak. Az eszközállomány felújítá­sára, a gyártási folyamatok korszerűsítésére a vállalati célprogram az esztendő eddig eltelt időszakára többek között numerikus vezérlésű szerszám­gépek üzembe állítását, a ko­hászati termékek ellenőrzésé­re szolgáló korszerű berende­zés kivitelezését, nagyobb ter­melékenységű szerszámok ké­szítését tűzte célul. A szerve­zési intézkedések már jóval nagyobb változásokat tartal­maznak, illetve vetítenek elő. A kazángyártó részleg kereté­ben újjászervezték a vegyipari berendezésekhez szükséges gépegységek és alkatrészek e­­lőállítására szolgáló gyártási vonalakat, korszerűsítették a csőidomgyártó technológiai el­járást, kidolgozták és meg­szervezik esztendő végéig a stigloplast alapanyagú alkat­részek gyártástechnológiáját A következő hónapokban u­­gyancsak a figyelem központ­jába helyezik a csőszerelvé­nyek polírozásának, valamint a csőidomok csiszolásának és fényezésének a gépesítését, a csövek és hengerelt rudak köz­pontosított darabolásának meg­szervezését. Ezek után szinte természetes, hogy az idénre tervezett több mint harminc intézkedés évi gazdasági ha­tékonysága 27 millió lejes áru­­termelési növekedés, 58 szemé­lyes viszonylagos munkaerő­­megtakarítás, valamint a ter­melési összköltségek 3 és az a­­nyagi­ költségek 1 millió lejes csökkentése. Érdemes kihangsúlyoznunk azt is, hogy vállalati szinten, és külön részlegeken is, ered­ményes tevékenységet fejtenek ki a műszaki fejlesztési bizott­ságok. Céljuk az, hogy a vál­lalat nagyarányú, és főként önerőre támaszkodó korszerű­sítésének a lehető legszélesebb hozzáállási alapot biztosítsák. A felső- és középszintű fele­lős vezetők mellett tagjai e bizottságoknak a legkülönbö­zőbb képesítésű szakemberek, a termelővonalakon dolgozók legjobbjai. A törekvés az, hogy egyetlen használható ötlet, ép­kézláb megoldás se maradjon kihasználatlanul, hogy a vál­lalat valamennyi dolgozója ezt a belső megújulást valóban sa­ját személyes ügyének is é­­rezze, s úgy is vegyen részt benne. Természetesen a hosszabb távú műszaki felújulásnak, a termékszerkezet korszerűsíté­sének csak a megnövekedett időszaki, sőt, napi előirányza­tok maradéktalan teljesítésé­vel lehet szilárd pénzügyi-gaz­dasági alapot biztosítani. És ezt kívánja meg a nemzetgaz­daság arányos fejlesztésének igénye, ezt feltételezik a szál­lítási határidők, főként az e­­gyes vegyipari beruházások átadási határidőinek a szoros­sága is. Mindezért oly méltá­nyolandó a vállalat munkakö­zössége által eddig elért kivá­ló teljesítmény, az áruterme­lési és a fizikai terv hiányta­lan teljesítése, a termelési és az anyagi költségek figyelmet érdemlő csökkentése, valamint a kivitelnél elért 10 százalékos többlet, s végső soron, az összes mutatók példás teljesítése. A vállalat exporttevékeny­ségéről, az itt gyártott termé­kek világpiaci sikeréről is ér­demes szólnunk. Igaz ugyan, hogy a kivitel nem képvisel nagy részarányt az összterme­lésből, de ennek jól meghatá­rozott oka van, hisz első szá­mú feladatuk a hazai vegyipar igényeinek és szükségleteinek a minél teljesebb kielégítése. Persze, termékeik ismertek a világpiacon, s bármikor gazdá­ra lelnek a legigényesebb vá­sárlók körében is. Ezért oly természetes, hogy állandó jel­leggel nagy súlyt helyeznek a gyártmánylista következetes bővítésére, e fontos berendezé­sek műszaki, minőségi színvo­nalának kitartó emelésére, a versenyképesség fokozására. Mindehhez szervesen kötődik az aprólékos munkaszerve­zés, a technológiai előírások és a külföldi partnerek igényei­nek a pontos betartása, illet­ve kielégítése, valamint az ex­porttermelés szerződésekkel való fedezése. Ehhez közvetle­nül hozzájárul a kivitelre szánt vegyipari berendezések már említett versenyképessé­ge. Egyesek közülük az évek folyamán nem csupán esztéti­kailag, de a funkcionalitás te­kintetében is lényegesen mó­dosultak, korszerűsödtek, s ez­által kedvezően befolyásolták a termelési és az anyagi költ­ségszintek alakulását, a ter­melékenység növekedését. A vállalat vezetősége, a dol­gozók tanácsa a XIV. kong­resszus dokumentumainak is­meretében és tudatában, a pártfőtitkári útmutatások szel­lemében egész sor szervezési intézkedéssel is igyekszik ja­vítani, tökéletesíteni az ex­porttevékenységet. Ilyen te­kintetben említésre méltó a különböző termelési részlege­ken szervezett, a kimondottan exporttermelésre szakosított csoportok, az a megkülönböz­tetett figyelem, amelyet a ki­viteli terv, a külföldi partne­rek által támasztott elvárások és a minőségi követelmények tudatosítására fordítanak. Az exporttermelés helyzetét tíz­naponként elemzik, s ennek keretében minden egyes kül­földi megrendelést külön-külön megvitatnak, hogy biztosíthas­sák a termelés zavartalan me­netét, a szállítási határidők és a minőségi követelmények szi­gorú tiszteletben tartását, a csomagolási és szállítási felté­teleket. Az említett megbeszé­léseken nem csak a vállalat vezetősége vesz részt, hanem az érdekelt részlegvezetők, a mesterek és csoportfelelősök is, ami közvetlenül hozzájárul a kivitelre irányuló árualap közvetlen előállítói felelősség­­érzetének növeléséhez. A kiviteli tevékenység haté­konyságának növelése érdeké­ben ugyancsak erőfeszítéseket tesznek mind az exportterme­lés struktúrájának optimizálá­­sáért, mind pedig a minőség biztosításáért a nyersanyag el­lenőrzésétől a késztermék le­szállításáig, hogy következete­sen lépést tarthassanak az ál­landóan változó külpiaci igé­nyekkel és követelményekkel. Úgyszintén állandó jelleggel a figyelem központjában áll az előírt dokumentáció és gyár­tástechnológia szigorú betar­tása, a termelési mozzanatok közti ellenőrzés javítása. A nagyobb biztonság érdekében bevezették azt is, hogy szállí­tás előtt újabb vizsgálatnak vetik alá az előkészített termé­keket, illetve berendezéseket. Az a tény, hogy a fogarati Vegyipari Berendezésgyártó Vállalat munkaközössége pél­dásan teljesítette összes időa­rányos tervkötelezettségeit, s nem kevésbé az eddig elért jó termelési ütem megőrzésére, sőt, fokozására irányuló törek­vés biztosíték arra, hogy még fokozottabb mértékben járul hozzá a nemzetgazdaság szün­telenül növekvő igényeinek és elvárásainak kielégítéséhez, hogy méltó módon idei terv­feladatainak maradéktalan tel­jesítésével köszönthesse pár­tunk XIV. kongresszusát Mátyás Árpád A FAGÁRA?! VEGYIPARI BERENDEZÉSGYÁRTÓ VÁLLALAT TAPASZTALATÁRÓL (Folytatás az 1. oldalról) kellően nem értékesített tarta­lékok. S amint arra pártunk főtitkára több ízben is felhívta a figyelmet, amint arra az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésein is rámutattak, a jelentkező hiá­nyosságok okait mindenekelőtt a munkaszervezés minőségé­ben, a termelés folyamatossá­gához szükséges feltételek biz­tosításának gyengéiben kell keresnünk. Mindebből pedig könnyen arra a következtetésre jutha­tunk, hogy mind az elért sike­rek, mind pedig az egyes ter­melőszektorokban mutatkozó hiányosságok messzemenően igazolják pártunk főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak azt az értékelését, mely sze­rint az ütemes termelés, a jó eredmények feltétele a terv- és szerződéses fegyelem szigo­rú betartása, ami egyrészt fel­tételezi a tevékenység példás megszervezését és nyomon kö­vetését, másrészt az ország törvényeiben leszögezett kö­telezettségek messzemenő tisz­teletben tartását. Ebben az ösz­­szefüggésben pedig kivételes figyelmet kell szentelni a vál­lalatok közötti gazdasági kap­csolatokat összesítő és szabá­lyozó mechanizmus zökkenő­­mentes, működtetésének. Alig­ha kell ugyanis bizonyítékokat­­felsorolni, magyarázgatni azt, ami minden munkaközösség e­lőtt nyilvánvaló, vagyis azt, hogy a tervgazdálkodás felté­telei közepette minden egyes gazdasági egységnek megvan a jól meghatározott szerepe és helye a termelési láncban, a nemzetgazdaság gépezetében, így akár a legkisebb vállalat is, ha elmarad tervétől, olyan láncreakciót válthat ki, amely akár megoldhatatlan nehézsé­geket is okozhat az utána kö­vetkezőknek. E téren különö­sen nagy a nyersanyag- és e­­nergiatermelő munkaközössé­gek szerepe, ami nem jelenti azt, hogy a háttéripari egysé­gek felelőssége csekélyebb len­ne. Éppen ezért külön kell hangsúlyoznunk azt, hogy az elkövetkező időszakban, ami­kor dolgozóink nem kevesebb­re, mint arra vállalkoztak, hogy több mint egy hónappal határidő előtt teljesítik évi tervüket, a szerződéses kötele­zettségek betartása, e téren a fegyelem erősítése az eddigi­nél is nagyobb figyelmet köve­tel meg. Fel kell lépni az olyan káros magatartás ellen, ame­lyet számos egységben tapasz­talunk, hogy harciasan lépnek fel, ha mások szerződésszegése miatt akadozik termelése, de azonnal „magyarázatok“ töm­kelegéhez nyúl, ha vele szem­ben lépnek fel jogos követelés­sel. Meg kell érteni, hogy ilyen esetben a magyarázkodás mit sem ér, nem pótolhatja semmi­képpen a szükséges, a máshol várt terméket. Jó az, ha má­soktól megköveteljük a szer­ződéses fegyelmet, de alkal­mazzunk azonos mércét a sa­ját munkánk megmérettetése­kor is! Pillanatra se feledkez­zünk meg arról, hogy a terv­feladatok választék szerinti teljesítése, a tervben előírt mennyiségben és minőségben való leszállítása törvényes kö­telezettség. A vállalatok kö­zötti szerződéskötéseket és a­­zok végrehajtását szabályozó törvény — mint ismeretes — előírja mindazokat a kötele­zettségeket, amelyeket a gaz­dasági egységeknek be kell tartaniuk a mennyiség, a minőség és a választék szempontjából. Ezeknek tisz­teletben tartása azonban nem csak jogi, hanem er­kölcsi kötelezettségei is min­den egyes munkaközösségnek, ami annak a megértéséből és tudatosításából fakad, hogy a nemzetgazdaság egyre bonyo­lultabb gépezetében minden egyes fogaskeréknek, csavar­nak a helyén kell lennie. A törvény előírásaival tehát nem szembeállítja a feleket, hanem együttműködésre, kölcsönös megértésre és segítségnyújtás­ra ösztönzi azokat, hiszen nem az egyik vagy másik fél érde­keit, hanem a nemzetgazdasá­gét támogatja; ütemes, jó mi­nőségű munkára, termelésre sarkall. A fizikai termelés ütemes és választék szerinti teljesítése és túlszárnyalása, minden szerző­déses kötelezettség határidőre való teljesítése nyilván kedve­zően hat ki a vállalatok egész gazdasági-pénzügyi helyzetére, de persze, csak abban az eset­ben, ha kellő súllyal foglal­koznak a termelési költségek megfelelő csökkentésével, az ésszerű anyaggazdálkodással, a munka termelékenységének e­­rőteljesebb emelésével, a tör­vényben előírt készletgazdál­kodási normák messzemenő tiszteletben tartásával, a for­góalapok megtérülési idejének a minimumra csökkentésével. A munkaközösségeknek tehát a fizikai választékterv teljesí­tése mellett oda kell hatniuk, hogy minden egyes termékük jövedelmet, mi több, egyre na­gyobb nyereséget hozzon, ne csak kiadásait fedezze saját bevételből, de jussanak pénz­alapok a bővített újratermelés költségeinek, egyéb kiadások, köztük a szociális kiadások fe­dezésére is. Éppen ezért elejét kell venni mindennemű tékoz­lásnak, következetesen alkal­mazni kell a termékek újratervezésére, az új termé­kek bevezetésére kidolgozott programok előírásait, minden területen érvényt kell szerezni a gazdaszellemnek, hogy min­den befektetett fej megtérül­jön, mi több, hasznot hozzon. Mával különben beléptünk az esztendő kilencedik hónap­jába, amely egyben zárja az utolsó előtti évharmadot is. Mint említettük, biztató az, hogy szeptembert munkakö­zösségeink zöme jelentős e­­lőnnyel kezdheti, s az is, hogy vállalataink rendelkeznek mindazzal, ami a terv ütemes teljesítéséhez, tetemes túl­szárnyalásához szükséges. Kedvezőek tehát a feltételek ahhoz, hogy pártunk főtitká­rának, Nicolae Ceausescu elv­társnak a lángoló felhívására válaszolva, már ebben a hó­napban olyan előnyt szerez­zünk, amely lehetővé teszi, hogy adott szavunknak meg­felelően a dicső kommunista pártunk XIV. kongresszusáig maradéktalanul eleget tegyünk idei tervfeladatainknak, elő­­relendítsük a szocialista építés ügyét, mielőbb megközelítsük azokat a termelési szinteket, amelyek már jelzik a rátérést a haza fejlődésének következő szakaszára. Gyarmath János A TERHELÉS ÜTEMÉNEK TOVÁBBI FOKOZÁSA KIMAGASLÓ SIKEREK K 1i| A termelésszervezés javítására és a kiter­­melési folyamatok korszerűsítésére vonat­kozó programban foglalt intézkedések alkalma­zása nyomán, a barra­bradt Bányaipari Válla­latban közel 8 százalékkal növekedett a munka­termelékenység az elmúlt év hasonló időszakához képest, ezzel valósítva meg több mint 17 millió lej értékű árutöbbletet, ami többek között 1775 tonna ként, 900 tonna aprított halcitot, 60 tonna ólmot, cinket és rezet jelent. Ugyanakkor az anyagi és energetikai források ésszerű felhasz­nálásával az év elejétől megtakarítottak 650 ton­na egyezményes tüzelőanyagot.­­ Az idén eddig megvalósított termelési több­lettel a Sebes-völgyi energetikusok 230 millió kilowattórára növelték a jelenlegi ötéves tervben előirányzaton felül előállított villamos energia mennyiségét. Az erőművek optimális üzemeltetésével, a felülvizsgálások és javítások magas minőségi szinten való elvégzésével, a gyűjtőfalvak vizének jó hasznosításával elért si­kert fokozza, hogy közel 1 millió kilowattóra vil­lamos energiával csökkentették az előirányzott technológiai fogyasztást.­­ Határidő előtt teljesítve a múlt havi tervet, 9,5 millió lej értékű többlettel kezdték a szeptembert a pitesti-i Erdőkitermelési és Szállí­tási Vállalat dolgozói, akik a fa magas fokú hasznosításából származó jelentős mennyiségű terméket állítottak elő, mintegy 7,8 millió lejjel túlszárnyalták a külföldi üzletfelekkel megkötött szerződésekben feltüntetett leszállítási mennyisé­geket. A siker főként annak köszönhető, hogy fokozottan kihasználják a berendezéseket, növe­lik a­­kitermelés és az előfeldol­gozás gépesítési fokát, korszerűsítik a gyártástechnológiákat.

Next