Romániai Magyar Szó, 1990. április (2. évfolyam, 84-107. szám)
1990-04-01 / 84. szám
Április 1, vasárnap I. évnegyed III hónap Az évből eltelt: 90 nap Hátra van még: 275 nap Ka Hugó, holnap Aren és Ferenc nevű olvasóinkat köszöntjük VASÁRNAPI BÖLCSESSÉGÜNK A fösvényhez mindig fukar a sors. (Horváth Imre) HÉTFŐI BÖLCSESSÉGÜNK (mert legközelebb csak kedden jelentkezünk) Tűrhetetlen! — kiáltod — és szép csöndesen elviseled. (Horváth Imre) VÁLTOZÉKONY IDŐ A Meteorológiai és Hidrológiai Intézet jelenti: Változékony időre számíthatunk. Az ország központi és keleti részében időnként felhős égbolt, másutt általában szép idő várható. Keleten szórványos esőzésekre van kilátás. Moldvában és Dobrudzsában enyhén erősödő északi szél 40 kilométeres sebességig. Helyenként a nyugati síkságokon és Erdélyben köd mutatkozik. Éjszakai hőmérséklet 0—8 fok, nappali hőmérséklet 12—22 fok között. Bukarestben általában szép időre számíthatunk, változó égbolttal. Gyenge, időnként mérsékelt szél. Éjszakai hőmérsékleti értékek 3—5 fok, nappaliak 17—19 fok között. Alapító okmány 1990. március 25-én megalakult Kolozsváron a ROMÁNIAI MAGYAR MEZŐGAZDÁK EGYESÜLETE E szervezet az RMDSZ keretében működik és mezőgazdasági érdekvédelmi képviselet. Ezen alapító okmány aláírói felkérik az RMDSZ Kongresszusát, tegye meg a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy a Romániai Magyar Mezőgazdák Egyesülete, mint az EMGE jogutódja, érdekeinket képviselje. Az alapító okmány aláírói — Bihar, Fehér, Hargita, Kolozs és Szilágy megye mezőgazdászainak — közös akaratából jött létre. Várjuk a többi megyék szervezeteinek jelentkezését. Egyöntetűen elhatároztuk, hogy az Egyesület székhelye Kolozsvár. Az ideiglenes cím: RMDSZ, Kolozsvár— Cluj, str. Moilor nr. 1—3. Aláírják: Bihar megye részéről: dr. Csapó József, dr. Máté István, dr. Nagy Mihály, Fehér megye részéről: Karsai Attila, Makkay Kálmán, Hargita megye részéről: Jakab Árpád, Verzár Csongor, Zsók Márton, Kolozs megye részéről: Farkas Zoltán, Molnár András, Neményi József, Szilágy megye részéről : Rusz Dezső Még meddig várjak? 1989-ben végeztem Petrozsényben az ipari líceumot, mechanika szakon. A volt osztályfőnököm Hanes Theodora, a kihelyezési papíromat, a lupényi „Viscoza“ gyárhoz töltötte ki. Ez a gyár inkább kémia szakosokat igényel, és mivel ingáznom kellett volna, nem fogadtam el a kihelyezést. Most miután Romániában megváltozott a helyzet, február 8-án, végre-valahára, a petrozsényi munkaelosztótól kaptam kihelyezést a Dilzsa bányához, mint lakatos. Ezzel igen meg vagyok elégedve. De még ma is otthon ülök. Édesapám félnormás, betegnyugdíjas, a Dilzsabányánál dolgozik, havonta még a 2000 lej sem jön az öttagú családnak. Édesanyám nem dolgozhat állami munkát, mert beteges. Meg szeretném kérdezni: Én dolgozni akarok, meddig várjak még a kihelyezéssel a kezemben? Kihez forduljak segítségért? Hová menjek? Vagy menjek lopni, betömni? Napokat állok az irodák ajtaja előtt ezzel a problémával, de senki nem hallgat meg. Önökhöz fordulok segítségért. BALOGH NOÉMI MÁRTA Petrozsény A magunk során a nyilvánosság erejével próbálunk hatni a petrozsényi munkaelosztóra, szerezzen érvényt kibocsátott dokumentumának. KELLER EMESE Készruha — Igaz, nem az ön száma, de tüntetéseken elhordhatja... 66. pártként jegyezték be a kolozsvári székhellyel működő Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártot, amelyet első kongresszusáig 11 tagú szervező bizottság vezet. Az érdeklődők a következő címen kereshetik fel személyesen vagy levéllel, illetve telefonon a párt szervezőit: Cluj, Piata Libertatis 16, tel.: 11089. 3• Romániai Magyar • 2 • BELFÖLDI HÍREK • KÖZLEMÉNYEK • RIPORTOK • TUDÓSÍTÁSOK • BELFÖLDI HÍREK ÖKONÓMIAI SZEMLÉLET A FARMGAZDÁLKODÁSBAN SEGÍTSÜK A MEZŐGAZDASÁGI KISÜZEMEKET Vezető beosztású mezőgazdasági szakemberekkel és közös gazdaságok főmérnökeivel beszélgetve, felmérhető, milyen nehéz megszabadulni az évtizedek alatt kialakult gondolkodásmódtól. A rendeletekkel és hatalmi szóval diktált vezetői-szervezői munkában a csak utasításra működő mechanizmus uralkodott, amely lehetett olajozott, de akkor is akadályozta az önálló szakmai kezdeményezést. E kényszerhelyzetben — a kompetencia jelentőségének leértékelése miatt — az üzemszervezéssel, a technológiák alkalmazásával, az üzemi tevékenység összehangolásával megbízott mezőgazda egyetlen alternatívát közvetíthetett, illetve ültethetett a gyakorlatba — a szigorú szabályozókban rögzítettet. Aki termőhelyi feltételek szerint módosított, az tulajdonképpen saját felelősségére kockáztatott s minduntalan szakmai megtorlásra számíthatott. Ezért szorult vissza a kezdeményezőkészség, vált lehetetlenné a sajátos környezeti adottságokhoz alkalmazkodás, jutott érvényre a kevesebb kompetenciát, de annál több arroganciát, egysíkú gondolkodást hordozó magatartás. Persze a szakemberek zöme — a kiegyensúlyozatlan és hiányos anyagi ellátás, valamint az állandó zaklatás miatt — többnyire tehetetlenül vergődött, ismereteit nem gyümölcsöztethette s azok a vezető beosztású mérnökök, állatorvosok, közgazdászok, akik valóban magas szakértelemre tettek szert, a hatalommal állandó konfliktusban álltak. Mezőgazdaságunk átszervezésekor, a tulajdonformák rétegződésekor, a különböző méretű és hasznosítású kis- és nagyüzemek megjelenésekor, a farmergazdálkodás elterjedésekor — a forradalom egyik eredményeként — a hozzáértés válik egyeduralmává. Meg kell tanulnunk tehát önállóan gondolkodni és gazdálkodni, az általános szabályozókat a helyi körülményeknek megfelelően alkalmazni. Megszűnt tehát az utasításra mozduló szervező-irányító tevékenység és helyét elfoglalta (?) a magas kompetenciára alapuló, önálló, felelősséget vállaló szakmai munka. Tudatában vagyok annak, hogy erre a gazdálkodási rendszerre, az ilyen jellegű szakmai igénybevételre és hozzájárulásra áttérni nem könnyű. Az elmúlt negyven év alatt a közép- és felsőfokú szakoktatás, a termelési gyakorlat egyaránt a nagyüzemi gazdálkodással foglalkozott, annak is központosított tervezésű és vezetésű változatával és túlméretezett formáival. A piacgazdálkodásról, az ökonómiai érdekek érvényesítéséről pedig szólni se lehetett, nemhogy tanulmányokból, szakkönyvekből tájékozódni. Íme, a szakmai bizonytalanság alapja: az információ és a tapasztalat hiánya. Honnan is szerezhetett volna értesülést a gazdálkodó olyan elméleti ismeretekről, amelyek nem illeszkedtek a totalitárius termelési rendszer magyarázatába? Miként szerezhetett volna tapasztalatot a mezőgazda olyan üzemszervezési megoldásokról, amelyek a nálunk nem létező családi farmokat, vagy társas vállalkozásokat jellemzik ? Megyei szakigazgatósági szinten például minduntalan a kisüzemek irányíthatatlanságáról beszélnek s a termelőegységek szétszórtságának gazdaságtalan voltáról elmélkednek. A probléma első felére egyszerű a válasz: nem szükséges mindent szabályozni, még kevésbé átfogó utasításokkal szűk keretek közé szorítani! Hagyjuk végre az egyéni gazdálkodókat önállóan cselekedni, s próbáljunk e munkához tanácsadóként hozzájárulni! A termőföldet tartós használatban, a személyi parcellákat háztájiként művelő földműves saját felelősségére termel, ő kockáztat s nyereséget, esetleg veszteséget egyaránt ő vállal. Lehet jövedelmező a kisgazdaság? Föltétlenül, de nem a kezdetleges felszereltségű, hanem a korszerűen kisgépesített farmok alakjában. Jó lenne tehát megérteni, hogy egyetlen mezőgazdának se érdeke visszatérni az 50-es évek munkamódszereihez s csakis igával meg kézi erővel művelni azt a területet, amelyen magas biológiai értékű növényeket termeszt, s ahol a legkülönbözőbb hatású vegyi anyagokat használja. A néhány hektárnyi egyéni gazdaságot alakítsuk át mikrofarmmá, szerezzük be a több hasznosítású, kis méretű mezőgépeket, tegyük belterjessé a beavatkozásokat, s akkor valóban versenyképes gazdáknak tarthatjuk magunkat. Több kolléga arra kért, írjak a kisüzemekről, ezek szervezési, közgazdasági jellemzőiről. Úgy vélem, érdemes alaposan elemezni a mikrofarmok termelési feltételeit és lehetőségeit, annál is inkább, mivel a háztáji gazdaságoka egyelőre nem a korszerű üzemgazdálkodásra törekvés jellemzi. Tulajdonképpen már a földalap-hasznosítás ajánlott és megvalósuló formája se alkalmas az egyéni vagy társas vállalkozások önállóságának szavatolására. Ésszerű a ház körüli kert megfelelő területi kiegészítése, de lényegében nem hoz semmi újat a személyi parcellák nagy táblákba csoportosítása és közös művelése. Utóbbi esetben ugyanis megmarad a korábbi termelőszövetkezeti gyakorlat, amikor is a gépi munkáért a mezőgépészeti állomás és a szakember felelt, s a termelői kockázat és eredményesség is elsősorban a külső tényezőktől és nem az önállóan dolgozó gazdától függött. Tehát nem tartom szerencsés megoldásnak, csupán ideiglenes szükségintézkedésnek, hogy a személyi parcellákat főbb növénykultúránként csoportosítsák és a gépi eszközökkel közösen műveljék. Így nem lehet életképes kisgazdaságokat létrehozni. Hát hogyan? Sík vidéken a három termelőszövetkezeti tagot magába foglaló családnak 1,5 hektár személyi parcellája van. Csernozjomon, barna talajon, öntéstalajon vagy humuszos homoktalajon ez a másfél hektár ér annyit, mint a podzolos talajú dombvidéken a 3—4 hektár. Ilyen földalap-potenciállal már van mit kezdeni, s megfelelő hasznosításáért érdemes beruházni. Ám e fejlesztést leginkább a mikrofarmok keretén belül lehet megvalósítani. A családi farm vagy a szabad társuláson alapuló kisüzem lehet szakosított (például zöldségtermesztésre, gyümölcs- vagy szőlőtermesztésre, állattenyésztésre) vagy vegyes hasznosítású. Az 1,5 százalékos kamatra felvehető hitelek igen előnyösek és hatékonyan felhasználhatók. Persze, termelőeszközre is szükség van, amit a mezőgazda megfelelőképpen tud üzemeltetni. Nemrég az egyik nagyváradi szaküzletben tájékozódtam a kis teljesítményű mezőgépek, kínálatáról. A korábbi készlet gyorsan elkelt s bizonytalan az utánpótlás. Márpedig nem csak a sík vidéki gazda gépesít, hanem a domb- és hegyvidéki is, utóbbi talán még fokozottabb mértékben, mert jóval nagyobb területet vehet tartós használatba. Az iparnak és a szolgálatatónak tehát fel kell készülnie a kisüzemek rohamos modernizálására, mert csakis a belterjes mikrofarmokon számíthatnak versenyképes gazdálkodásra. Dr. CSAPÓ I. JÓZSEF * A MIK MÉLTÓK AZ ICIKlI KIVIVŐIT SZABADSÁGHOZ . ] «T (Folytatás az l^oldalról) ■ ' » óhajtom szolgálni az egész országot és nem csupán a magyar kisebbség érdekeit. Igaz — Eminescuval szólva — „Én — a népem szegénységét, gondjait, mint őre védem...“, miként teszi azt minden román, akinek kedves a román nép. De épp úgy egyetértek a román nép „gondjaival“ is, ama népével, amellyel megadatott a magyar kisebbségnek az együttélés. Beszédes példát mondanék: a marosvásárhelyi Bölöni László futballista, bár öntudatos magyar, ez nem akadályozta meg abban, hogy a román válogatott kedvence, sőt egyszer „az év futballistája“ legyen. Ugyanígy, magyar azonosságunk nem választ el, hanem ellenkezőleg, összefűz a románokkal; az, hogy teljes jogunk van megőrizni nemzeti lényünket, arra késztet, hogy Románia hűséges honpolgárai legyünk. Ne feledjétek, román testvéreink, hogy ti is harcoltatok, szenvedtetek nemrég nemzeti jogaitokért, tehát a mi nemzeti jellegű ügyeinket is érzékelni tudjátok, meg tudjátok érteni! A Kárpát—Duna térségben szinte minden ország nemzeti problémákkal küzd. A kisebbségek jogait szavatolni kell a Szovjetuniótól Jugoszláviáig, Bulgáriától Csehszlovákiáig. A kelet-európai országok — köztük Románia — nem tekinthetnek el e kérdésektől, megoldást kell találniuk rájuk. Csak így lehet elképzelni a szabad és demokratikus Európát, másrészt országainknak, illetve Romániának a fejlett és boldog Európához való felzárkózását. Ebben a szellemben intézem felhívásom minden hallgatóhoz, benne külön s jellegzetes üzenettel mind a románoknak, mind a magyaroknak, békére, keresztény szeretetre, egyetértésre, toleranciára és megbékélésre szólítva fel mindannyiukat. Ne folyjon többé vér a Szabad Románia földjén! Legyünk méltók az együtt, véráldozattal alig kivívott szabadsághoz. Amint kegyelemmel és örömmel töltött el bennünket a Karácsony, úgy a Húsvétot is , amelyet az idén jellegzetes módon együtt tartunk — az ország és a világ egész kereszténységével együtt ünnepeljük meg. Isten áldását kérem Rátok! 1990. március 30. SZAKAD MEG A SZÍVEM ÉRTE A forradalom áldozatával találkoztam. A vállalkozóval, akinek most — éppen most! — mondott csődöt a vállalkozása. Nyíltan bevallotta — miért ne vallhatta volna be? —■, hogy neki bizony sokba került a demokratikus rendszerváltás. Mit ér ehhez képest, hogy most már ő is megszabadult a securitate korábbi molesztálásaitól?! A Magyar Televízió műsorainak sokszorosigtásával foglalkozott, amit hivatalosan nem engedtek meg neki, de egy kis haszonmegosztás fejében hagyták, hogy csinálja. Az előfelés ellenére is összehozott munkájából a szerény nyugdíj mellé heti 3—4000 lej jövedelmet. Most elúszott az egész, mert a napilapok rendszeresen köztik a budapesti műsorokat. Hát nem borzasztó? Esküszöm, szakad meg a szívem ezért a szegény emberért! (Juhász) ÚJ PÁRTOK, CSOPORTOSULÁSOK Kolozsvári Demokrata Párt — Pártunk 1990. január 15-én vált jogi személlyé, akkor is mint hazánk nyolcadik politikai pártját vezették be — tájékoztatott VIRGIL ANDREI VITA úr, a Kolozsvári Demokrata Párt Ideiglenes Politikai Végrehajtó Bizottságának egyik alapító tagja. — Székhelyünk Kolozsváron van a Mócok útja 18. szám alatt, telefon 11888/951. Itt jegyezném meg, hogy a Kolozsvári Demokrata Párt nem azonos a Romániai Demokrata Párttal, habár sok mindenben egybevágóak nézeteink, óhajaink vannak, de mi demokrata párt néven indultunk, és megkülönböztetésül az utólag megalakult Romániai Demokrata Párttól, felvettük a kolozsvári jelzőt is. Mint az alapszabályzatban lefektettük, hogy célunk egy szabad, valódi demokratikus államrend meghonosítása, minden egyes állampolgár szabad véleménynyilvánításának biztosítása, a forradalmi vívmányok, valamint a szabad, igaz, méltóságos emberek demokratikus jogainak védelme egy szuverén Romániában. Tagja lehet minden romániai állampolgár, aki betöltötte a 18. életévét, nemre, nemzetiségre, vallásra való tekintet nélkül, és aki aláírja a belépési nyilatkozatot. Politikai téren a többpártrendszerért szállunk síkra, ahol a törvényhozó, a végrehajtó hatalmat, az igazságszolgáltatást külön szervek gyakorolják. Tisztán látható, hogy ennek legmegfelelőbb kerete, csakis a parlamentáris jogállam lehet, ahol a hazánkban élő más nemzetiségűek teljes egyenlőségét, sajátosságainak érvényesítését, ápolását és anyanyelvű oktatásunknak minden szinten való biztosítását kell élvezniük. A demokratikus kezdeményezések olyan alapvető jogokat jelentenek, amelyeknek nincsen mennyiségi, minőségi és formai határa. A tulajdon lehet egyéni, csoportos és állami, de az egyéni meglátások, ötletek a gazdaság minden ágában tevékenyen hatnak. Az akcióprogramjukban kifejtik gazdaságpolitikájukat is, amely a decentralizált piacgazdaságon alapuló, hatékony struktúrájú gazdaság felé irányul. Lehetségesnek találják a külföldi tőke behozatalát. Nem csak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is szem előtt tartják az anyagi érdekeltség fokozását. A programban külön fejezet foglalkozik a környezetvédelemmel, a külkereskedelemmel, a gazdasági jövedelmezőséggel, hatékonysággal, a tudomány fejlesztésével, az oktatással, a nemzeti kultúrával, a vallásszabadsággal és a nemzetközi nyitással, a nemzetközi jogelvek tiszteletben tartásával, örvendetes dolog, hogy az alapvető emberi jogok és ezek között a nemzeti kisebbség jogainak tiszteletben tartását célul tűzték ki, úgy ahogy a helsinki és a bécsi konferenciák Záróokmányaiban is szerepel. A Kolozsvári Demokrata Párt kezdeményezésére jött létre a megyeszékhelyen a Magyar-Román Demokrata Szövetség, egy olyan szervezett mozgalom, amely a románokkal karöltve, a kölcsönös tisztelet és barátság jegyében szeretné megvalósítani a magyarok demokratikus jogegyenlőségét. ROMAN JANOS ÉS MÉGIS... A FÜGGETLEN MAGYAR PÁRT KÖZLEMÉNYE Március 17-én és 18-án Marosvásárhelyen a Független Magyar Párt megtartotta II. országos értekezletét, amely — többek között — megvitatta a Lányi Szabolcs, az RMDSZ Országos Intéző Bizottságának tagja és a Független Magyar Párt Ideiglenes Országos vezetősége között létrejött megállapodást. E megállapodás létrejöttét az adott helyzetben a FMP részéről a romániai magyarság legfelsőbb érdekeinek a felelősségteljes képviselete diktálta. Mint ismeretes, Vincze János visszavonulásával a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsa Végrehajtó Bürójából, nemcsak a Független Magyar Párt, de a romániai magyarság is egy fontos pozíciót veszített el. Figyelembe véve a kialakult helyzetet és azt a tényt, hogy a mérsékelt politikai pártok jogosnak tartották a FMP igényét az említett funkció betöltésére, az előzetes tárgyalásaink során egyetlen kikötést tettek: a Független Magyar Párt által jelölendő személy általuk is ismert legyen. E megfontolásokból és igényekből kiindulva kértük fel Lányi Szabolcsot az elnöki funkció és a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Végrehajtó Bürójába való jelölés elfogadására a Független Magyar Párt képviseletében. Lányi Szabolcs úr az ajánlatot bizonyos feltételekhez kötötte, ugyanakkor kötelezettséget vállalt a FMP szándéknyilatkozatának a tiszteletben tartására. Mivel Lányi Szabolcs úr az egység megkötése után bejelentette a Magyar Demokrata Párt megalakulását, megszegve a megkötött egyezséget, önmagát zárta ki a Független Magyar Pártból, még mielőtt belépett volna annak soraiba. A FMP az RMDSZ kollektív tagjaként továbbra is felelősségének teljes tudatában és annak vállalásával harcol a romániai magyarság egysége megőrzéséért és megszilárdításáért, annak legfelsőbb érdekei becsületes képviseletéért. Az FMP II. országos értekezlete 1990. március 18-i ülésén Lőrincz Pál urat megválasztotta a párt ideiglenes elnökévé. A Független Magyar Párt ideiglenes vezetőségének névsora a következő: Lőrincz Pál elnök Dudás László alelnök Kocsis Sándor alelnök Molnár Kovács István alelnök Böszörményi Albert alelnök Székely Erzsébet alelnök A Független Magyar Párt ideiglenes vezetősége nevében KOCSIS SÁNDOR EGY MONDATBAN ...Bihar megyéből . Visszakapta teljes státusát a nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye, és a Szentatya, a római pápa kinevezte megyés püspökét Tempfli József váradolaszi plébános, szentjobbi apát úr személyében. ¤ Egyre színvonalasabb olvasmányt kínál, mind jobban megszeretteti és elismerteti magát a nagyváradi Gazeta de Vest, amelynek igazgatói tisztét az országszerte jól ismert író, Radu Enescu vállalta el. • Hány botrány kell még ahhoz, hogy végképp lejárassuk magunkat a világ előtt? — kérdezem szomorúan, miközben arra gondolok, hogy a kapzsiság vírusa milyen hamar megfertőzte Székelyhíd község lakosait is, akik két helybeli körzeti orvos „magánszámára“ felfigyelve, szinte ölrementek egy belga segélyszállítmány azonnali kiosztásáért . Apropó, orvosok: egyre több váradi embertől hallani, hogy egyik-másik élelmesebb doki máris elkezdte felszámolni a januári gyógyszersegélyekből „megmentett“ készleteit, és ennek köszönhetően újra megjelent a nagyváradi feketepiacon az igen keresett szívgyógyszerek többsége, az inzulin, továbbá néhány külföldi gyártmányú antibiotikum, és láss csodát, ez utóbbiakból még a hatóanyag sem hiányzik! Egyelőre úgy tűnik, hogy a Nagyváradon megjelenő Express hírlapszerkesztőségét sem fogja hamarosan felvetni a pénz, minthogy a legutóbb, megjelent négy oldalon alig talált igaz hirdetményt a jámbor olvasó, viszont annál több volt a „töltelék“, a késleltetett hatású altatóval egyenértékű szöveg... Néhány nappal ezelőtt jelent meg az utcán rögtönzött újságos standokon a Nemzeti Liberális Párt Bihar megyei kiadványa, az Opinia, és az első számban magyar nyelven is leközölték a párt programját • Figyelemre méltó kezdeményezéssel rukkolt elő a Bihari Napló kiadóvállalat: a havi 1200 lejnél alacsonyabb nyugdíjjal rendelkező idős embereket a nyugdíjszelvény egyszerű bemutatása is feljogosítja arra, hogy kedvezményes áron fizessenek elő kedvenc lapjukra, a Bihari Naplóra. • Ha igaz, és minden rendben megy, akkor augusztus végén átadásra kerülhet az új nagyváradi élelmiszerpiac! — ígéri a polgármesteri hivatal, de azt már nem mondja meg, hogy addig mit tesz a régi piacot elárasztó üzérekkel, szerencsejátékosokkal, az alvilági figurák mesterkedéseit megakadályozandó ... ¤ Nem tudom, ki hogy van vele, de engem módfelett lehangol a Körös-part belvárosi szakaszának látványa, az a sok oda nem illő szemét, kacat, amit már illene egyszer és mindenkorra eltakarítani. ® Olvasom a kereskedelmi hirdetésekben, hogy itt a tavasz, hogy most érdemes vásárolni ezt meg azt, de amikor a hibbant vásárló két vizespoharat, féltucat női bugyit vagy két fehér inget szeretne venni... akkor a pult másik oldalán álló bolti eladók majd hányat vágódnak az álmélkodásban, hiszen ilyen eredendően naiv kéréssel csak egy Marslakó érkezhet az űrből! • Mire gondolhat az a jámbor nagyváradi járókelő, aki az utóbbi egy, másfél hétben azt látja, hogy a szekuritáté volt székháza előtt, a Dunárii utca elején továbbra is fáradhatatlanul, serényen dolgoznak a Bihar megyei postaigazgatóság telefonszerelői...? BARABÁS ZOLTÁN .Kolozs megyéből . A Tordai ökológiai Demokratikus Párt szervezésében hatalmas tüntetésre került sor az Aranyos menti városiján, amelyen a részvevők azon óhajukat fejezték ki, hogy állítsák vissza régi Aranyos megyét. Kolozsvár lakosságának ellátásáról tanácskozott a múlt napokban a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Municípiumi Tanácsa, ahol a felmérések nyomán megállapították, hogy áprilisban a marhahúskészlet fedezi az igényeket, a sertéshúskeresletet további szállítmányok érkezésével elégítik ki, szárnyashúsból naprólnapra jobb az ellátás, a tojás meg a felvágott pedig állandóan a vásárlók rendelkezésére áll. • Elszaporodtak Kolozsváron a kóborkutyák, amelyek a háztömbök között a zöld övezetekben, sétányokon ütötték fel tanyájukat, és éjjel-nappal ugatásaikkal zavarják a lakosság nyugalmát — hol vannak hát a sintérek? Az ország legjelentősebb színházi szakembereiből alakult zsűri a tavalyi év legjobb előadását megillető díjat a kolozsvári sétatéri színházunkban Tompa Gábor rendezésében bemutatott Buszmegálló című darabjának ítélte oda. 1990. március 25- én Kolozsvárott Bihar, Fehér, Kolozs, Hargita és Szilágy megye küldöttei megalapították a Romániai Magyar Mezőgazdász Szövetséget, az EMGE (Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet) jogutódját, melynek célja a hazai magyar agrárműveltség értékes hagyományainak megőrzése és fejlesztése, az anyanyelvű mezőgazdasági szakoktatás és szakmai továbbképzés megszervezése minden szinten, a szabad információáramlás biztosítása, a szakkönykiadás, szaksajtó továbbfejlesztése. • E napokban az egész ország területén, tehát Kolozs megyében is sor kerül a gyermekek paralízis elleni oltására 9 éves korig; az oltást cseppekben adják, szájon keresztül — jelenti a megyei Egészségügyi Igazgatóság. • Kolozsvár területén megkezdődött a lakosság összeírása a május 20-i szabad választások választói jegyzékének az összeállítása érdekében. • Kolozsvár közvéleménye azzal a kérdéssel fordul a március 18-i tüntetés szervezőihez — Calin Nemes, Doina Cornea és Alexandru Ijierban —, milyen körülmények között jutott mikrofonhoz a kanadai illetőségű Doru Nicolae Popescu, a megátalkodott légionárius, akinek hazug szavaival sikerült tapsra bírnia a hallgatóságot. Várjuk a választ. • A Romániai Konzervatív Monarchista Párt célja átvenni és megörökíteni Románia történelmi múltjából mindazt, ami jó volt politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális szempontból. A programtervezet számos pontja közül a legfontosabbnak I. Mihály volt romániai király visszahívását tartja. Még csak ez hiányzott Romániának. ROMAN JANOS férőhelyeket bocsátanak rendelkezésére ebben az időszakban a fürdő- és üdülőtelepek szállodáiban pihenőszabadság eltöltésére, gyógykezelésre vagy minivakációra. Úgyszintén tájékoztatjuk az összes érdekelteket, hogy konferenciák, szimpóziumok, összejövetelek stb. rendezésére kiválóan alkalmas, hangosító, fordító, vetítő stb. felszereléssel ellátott multifunkcionális termekkel rendelkeznek a szállodák a következő fürdő- és üdülőhelyeken: Herkulesfürdő, Félixfürdő, Calimánesti— Cuciulata, Szentgyörgyfürdő, Szováta, Észak-Eforia, Mangália és Brassó-Pojána. Ebben az időszakban elszállásolási (szálloda) és étkeztetési (vendéglő) kedvezmények. A fürdő- és üdülőtelepek gazdag szórakoztató programot, környékbeli kirándulásokat kínálnak. Bővebb felvilágosítás az összes turisztikai hivatalok ügynökségein, a fürdő- és üdülőtelepek diszpécserszolgálatán. (21) MEGYEI TURISZTIKAI HIVATALOK