Romániai Magyar Szó, 1990. április (2. évfolyam, 84-107. szám)

1990-04-01 / 84. szám

Április 1, vasárnap I. évnegyed III hónap Az évből eltelt: 90 nap Hátra van még: 275 nap Ka Hugó, holnap Aren és Ferenc nevű olvasóinkat köszöntjük VASÁRNAPI BÖLCSESSÉGÜNK A fösvényhez mindig fukar a sors. (Horváth Imre) HÉTFŐI BÖLCSESSÉGÜNK (mert legközelebb csak kedden jelentkezünk) Tűrhetetlen! — kiáltod — és szép csönde­sen elviseled. (Horváth Imre) VÁLTOZÉKONY IDŐ A Meteorológiai és Hidrológiai Intézet jelenti: Változékony időre számíthatunk. Az ország központi és keleti részében időnként felhős égbolt, másutt általában szép idő várható. Keleten szórványos eső­zésekre van kilátás. Moldvában és Dob­rudzsában enyhén erősödő északi szél 40 kilométeres sebességig. Helyenként a nyu­gati síkságokon és Erdélyben köd mutat­kozik. Éjszakai hőmérséklet 0—8 fok, nappali hőmérséklet 12—22 fok között. Bukarestben általában szép időre szá­míthatunk, változó égbolttal. Gyenge, időnként mérsékelt szél. Éjszakai hőmér­sékleti értékek 3—5 fok, nappaliak 17—19 fok között. Alapító okmány 1990. március 25-én megalakult Kolozsváron a ROMÁNIAI MAGYAR MEZŐGAZDÁK EGYESÜLETE E szervezet az RMDSZ keretében működik és mezőgazdasági érdekvédel­mi képviselet. Ezen alapító okmány aláírói felkérik az RMDSZ Kongresszusát, tegye meg a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy a Romániai Magyar Mezőgazdák Egyesülete, mint az EMGE jogutódja, érdekeinket képviselje. Az alapító okmány aláírói — Bihar, Fehér, Hargita, Kolozs és Szilágy me­gye mezőgazdászainak — közös akara­tából jött létre. Várjuk a többi megyék szervezetei­nek jelentkezését. Egyöntetűen elhatároztuk, hogy az Egyesület székhelye Kolozsvár. Az ideiglenes cím: RMDSZ, Kolozsvár— Cluj, str. Mo­ilor nr. 1—3. Aláírják: Bihar megye részéről: dr. Csapó József, dr. Máté István, dr. Nagy Mihály, Fehér megye részéről: Karsai Attila, Makkay Kálmán, Hargita megye részéről: Jakab Árpád, Verzár Csongor, Zsók Márton, Kolozs megye részéről: Farkas Zoltán, Molnár András, Neményi József, Szilágy megye részéről : Rusz Dezső Még meddig várjak? 1989-ben végeztem Petrozsényben az ipari líceumot, mechanika szakon. A volt osztályfőnököm Hanes Theodora, a kihe­lyezési papíromat, a lupényi „Viscoza“ gyárhoz töltötte ki. Ez a gyár inkább ké­mia szakosokat igényel, és mivel ingáznom kellett volna, nem fogadtam el a kihe­lyezést. Most miután Romániában megváltozott a helyzet, február 8-án, végre-valahára, a petrozsényi munkaelosztótól kaptam kihe­lyezést a Dilzsa bányához, mint lakatos. Ezzel igen meg vagyok elégedve. De még ma is otthon ülök. Édesapám félnormás, betegnyugdíjas, a Dilzsa­bányánál dolgozik, havonta még a 2000 lej sem jön az öttagú családnak. Édesanyám nem dolgozhat ál­lami munkát, mert beteges. Meg szeret­ném kérdezni: Én dolgozni akarok, med­dig várjak még a kihelyezéssel a kezem­ben? Kihez forduljak segítségért? Hová menjek? Vagy menjek lopni, betömni? Na­pokat állok az irodák ajtaja előtt ezzel a problémával, de senki nem hallgat meg. Önökhöz fordulok segítségért. BALOGH NOÉMI MÁRTA Petrozsény A magunk során a nyilvánosság erejével próbálunk hatni a petrozsényi munkael­osztóra, szerezzen érvényt kibocsátott do­kumentumának. KELLER EMESE Készruha — Igaz, nem az ön száma, de tüntetéseken elhordhatja... 66. pártként jegyezték be a kolozsvári szék­hellyel működő Romániai Magyar Keresz­ténydemokrata Pártot, amelyet első kong­resszusáig 11 tagú szervező bizottság ve­zet. Az érdeklődők a következő címen ke­reshetik fel személyesen vagy levéllel, il­letve telefonon a párt szervezőit: Cluj, Piata Libertatis 16, tel.: 11089. 3• Romániai Magyar • 2 • BELFÖLDI HÍREK • KÖZLEMÉNYEK • RIPORTOK • TUDÓSÍTÁSOK • BELFÖLDI HÍREK ÖKONÓMIAI SZEMLÉLET A FARMGAZDÁLKODÁSBAN SEGÍTSÜK A MEZŐGAZDASÁGI KISÜZEMEKET Vezető beosztású mezőgazdasági szak­emberekkel és közös gazdaságok főmérnö­keivel beszélgetve, felmérhető, milyen nehéz megszabadulni az évtizedek alatt ki­alakult gondolkodásmódtól. A rendeletek­kel és hatalmi szóval diktált vezetői-szer­vezői munkában a csak utasításra műkö­dő mechanizmus uralkodott, amely lehe­tett olajozott, de akkor is akadályozta az önálló szakmai kezdeményezést. E kény­szerhelyzetben — a kompetencia jelentő­ségének leértékelése miatt — az üzemszer­vezéssel, a technológiák alkalmazásával, az üzemi tevékenység összehangolásával megbízott mezőgazda egyetlen alternatívát közvetíthetett, illetve ültethetett a gyakor­latba — a szigorú szabályozókban rögzítet­tet. Aki termőhelyi feltételek szerint mó­dosított, az tulajdonképpen saját felelős­ségére kockáztatott s minduntalan szak­mai megtorlásra számíthatott. Ezért szo­rult vissza a kezdeményezőkészség, vált lehetetlenné a sajátos környezeti adottsá­gokhoz alkalmazkodás, jutott érvényre a kevesebb kompetenciát, de annál több arroganciát, egysíkú gondolkodást hordozó magatartás. Persze a szakemberek zöme — a kiegyensúlyozatlan és hiányos anyagi ellátás, valamint az állandó zaklatás miatt — többnyire tehetetlenül vergődött, isme­reteit nem gyümölcsöztethette s azok a vezető beosztású mérnökök, állatorvosok, közgazdászok, akik valóban magas szak­értelemre tettek szert, a hatalommal ál­landó konfliktusban álltak. Mezőgazdaságunk átszervezésekor, a tu­lajdonformák rétegződésekor, a különböző méretű és hasznosítású kis- és nagyüze­mek megjelenésekor, a farmergazdálkodás elterjedésekor — a forradalom egyik ered­ményeként — a hozzáértés válik egyed­uralmává. Meg kell tanulnunk tehát önál­lóan gondolkodni és gazdálkodni, az ál­talános szabályozókat a helyi körülmé­nyeknek megfelelően alkalmazni. Megszűnt tehát az utasításra mozduló szervező-irá­nyító tevékenység és helyét elfoglalta (?) a magas kompetenciára alapuló, önálló, felelősséget vállaló szakmai munka. Tu­datában vagyok annak, hogy erre a gaz­dálkodási rendszerre, az ilyen jellegű szakmai igénybevételre és hozzájárulásra áttérni nem könnyű. Az elmúlt negyven év alatt a közép- és felsőfokú szakoktatás, a termelési gyakorlat egyaránt a nagyüzemi gazdálkodással foglalkozott, annak is köz­pontosított tervezésű és vezetésű változa­tával és túlméretezett formáival. A piac­­gazdálkodásról, az ökonómiai érdekek ér­vényesítéséről pedig szólni se lehetett, nemhogy tanulmányokból, szakkönyvek­ből tájékozódni. Íme, a szakmai bizonyta­lanság alapja: az információ és a tapasz­talat hiánya. Honnan is szerezhetett vol­na értesülést a gazdálkodó olyan elméleti ismeretekről, amelyek nem illeszkedtek a totalitárius termelési rendszer magyaráza­tába? Miként szerezhetett volna tapaszta­­latot a mezőgazda olyan üzemszervezési megoldásokról, amelyek a nálunk nem létező családi farmokat, vagy társas vállal­kozásokat jellemzik ? Megyei szakigazgatósági szinten például minduntalan a kisüzemek irányíthatatlan­­ságáról beszélnek s a termelőegységek szétszórtságának gazdaságtalan voltáról el­mélkednek. A probléma első felére egysze­rű a válasz: nem szükséges mindent sza­bályozni, még kevésbé átfogó utasításokkal szűk keretek közé szorítani! Hagyjuk végre az egyéni gazdálkodókat önállóan csele­kedni, s próbáljunk e munkához tanács­adóként hozzájárulni! A termőföldet tar­tós használatban, a személyi parcellákat háztájiként művelő földműves saját fele­lősségére termel, ő kockáztat s nyeresé­get, esetleg veszteséget egyaránt ő vállal. Lehet jövedelmező a kisgazdaság? Föltét­lenül, de nem a kezdetleges felszereltsé­­gű, hanem a korszerűen kisgépesített far­mok alakjában. Jó lenne tehát megérteni, hogy egyetlen mezőgazdának se érdeke visszatérni az 50-es évek munkamódsze­reihez s csakis igával meg kézi erővel mű­velni azt a területet, amelyen magas bio­lógiai értékű növényeket termeszt, s ahol a legkülönbözőbb hatású vegyi anyagokat használja. A néhány hektárnyi egyéni gaz­daságot alakítsuk át mikrofarmmá, szerez­zük be a több hasznosítású, kis méretű mezőgépeket, tegyük belterjessé a beavat­kozásokat, s akkor valóban versenyképes gazdáknak tarthatjuk magunkat. Több kolléga arra kért, írjak a kisüze­mekről, ezek szervezési, közgazdasági jel­lemzőiről. Úgy vélem, érdemes alaposan e­­lemezni a mikrofarmok termelési feltéte­leit és lehetőségeit, annál is inkább, mivel a háztáji gazdaságoka egyelőre nem a kor­szerű üzemgazdálkodásra törekvés jellem­zi. Tulajdonképpen már a földalap-hasz­nosítás ajánlott és megvalósuló formája se alkalmas az egyéni vagy társas vállalkozá­sok önállóságának szavatolására. Ésszerű a ház körüli kert megfelelő területi ki­egészítése, de lényegében nem hoz semmi újat a személyi parcellák nagy táblákba csoportosítása és közös művelése. Utóbbi esetben ugyanis megmarad a korábbi ter­melőszövetkezeti gyakorlat, amikor is a gépi munkáért a mezőgépészeti állomás és a szakember felelt, s a termelői kockázat és eredményesség is elsősorban a külső té­nyezőktől és nem az önállóan dolgozó gaz­dától függött. Tehát nem tartom szeren­csés megoldásnak, csupán ideiglenes szük­ségintézkedésnek, hogy a személyi parcel­lákat főbb növénykultúránként csoportosít­sák és a gépi eszközökkel közösen műveljék. Így nem lehet életképes kisgazdaságokat létrehozni. Hát hogyan? Sík vidéken a há­rom termelőszövetkezeti tagot magába fog­laló családnak 1,5 hektár személyi parcellá­ja van. Csernozjomon, barna talajon, ön­téstalajon vagy humuszos homoktalajon ez a másfél hektár ér annyit, mint a podzolos talajú dombvidéken a 3—4 hektár. Ilyen földalap-potenciállal már van mit kezdeni, s megfelelő hasznosításáért érdemes beru­házni. Ám e fejlesztést leginkább a mikro­farmok keretén belül lehet megvalósítani. A családi farm vagy a szabad társuláson alapuló kisüzem lehet szakosított (például zöldségtermesztésre, gyümölcs- vagy szőlő­­termesztésre, állattenyésztésre) vagy vegyes hasznosítású. Az 1,5 százalékos kamatra felvehető hitelek igen előnyösek és hatéko­nyan felhasználhatók. Persze, termelőesz­közre is szükség van, amit a mezőgazda megfelelőképpen tud üzemeltetni. Nem­rég az egyik nagyváradi szaküzletben tá­jékozódtam a kis teljesítményű mezőgépek, kínálatáról. A korábbi készlet gyorsan el­kelt s bizonytalan az utánpótlás. Márpedig nem csak a sík vidéki gazda gépesít, ha­nem a domb- és hegyvidéki is, utóbbi talán még fokozottabb mértékben, mert jóval na­gyobb területet vehet tartós használatba. Az iparnak és a szolgálatatónak tehát fel kell készülnie a kisüzemek rohamos mo­dernizálására, mert csakis a belterjes mik­­rofarmokon számíthatnak versenyképes gazdálkodásra. Dr. CSAPÓ I. JÓZSEF * A MIK MÉLTÓK AZ ICIK­lI KIVIVŐIT SZABADSÁGHOZ . ] «T (Folytatás az l^oldalról) ■ ' » óhajtom szolgálni az egész országot és nem csupán a magyar kisebbség érdekeit. Igaz — Eminescuval szólva — „Én — a népem szegénységét, gondjait, mint őre védem...“, miként teszi azt minden ro­mán, akinek kedves a román nép. De épp úgy egyetértek a román nép „gondjaival“ is, ama népével, amellyel megadatott a magyar kisebbségnek az együttélés. Beszé­des példát mondanék: a marosvásárhelyi Bölöni László futballista, bár öntudatos magyar, ez nem akadályozta meg abban, hogy a román válogatott kedvence, sőt egyszer „az év futballistája“ legyen. Ugyanígy, magyar azonosságunk nem vá­laszt el, hanem ellenkezőleg, összefűz a ro­mánokkal; az, hogy teljes jogunk van megőrizni nemzeti lényünket, arra késztet, hogy Románia hűséges honpolgárai le­gyünk. Ne feledjétek, román testvéreink, hogy ti is harcoltatok, szenvedtetek nemrég nemzeti jogaitokért, tehát a mi nemzeti jellegű ügyeinket is érzékelni tudjátok, meg tudjátok érteni! A Kárpát—Duna térségben szinte min­den ország nemzeti problémákkal küzd. A kisebbségek jogait szavatolni kell a Szov­jetuniótól Jugoszláviáig, Bulgáriától Cseh­szlovákiáig. A kelet-európai országok — köztük Románia — nem tekinthetnek el e kérdésektől, megoldást kell találniuk rá­juk. Csak így lehet elképzelni a szabad és demokratikus Európát, másrészt országa­inknak, illetve Romániának a fejlett és boldog Európához való felzárkózását. Ebben a szellemben intézem felhívásom minden hallgatóhoz, benne külön s jelleg­zetes üzenettel mind a románoknak, mind a magyaroknak, békére, keresztény szere­­tetre, egyetértésre, toleranciára és megbé­kélésre szólítva fel mindannyiukat. Ne folyjon többé vér a Szabad Románia föld­jén! Legyünk méltók az együtt, véráldozat­tal alig kivívott szabadsághoz. Amint kegyelemmel és örömmel töltött el bennünket a Karácsony, úgy a Húsvétot is , amelyet az idén jellegzetes módon együtt tartunk — az ország és a világ egész kereszténységével együtt ünnepeljük meg. Isten áldását kérem Rátok! 1990. március 30. SZAKAD MEG A SZÍVEM ÉRTE A forradalom áldozatával találkoztam. A vállalkozóval, akinek most — éppen most! — mondott csődöt a vállalkozása. Nyíltan bevallotta — miért ne vallhatta volna be? —■, hogy neki bizony sokba került a demok­ratikus rendszerváltás. Mit ér ehhez képest, hogy most már ő is megszabadult a securi­­tate korábbi molesztálásaitól?! A Magyar Televízió műsorainak sokszorosig­tásával foglalkozott, amit hivatalosan nem engedtek meg neki, de egy kis haszonmeg­osztás fejében hagyták, hogy csinálja. Az előfelés ellenére is összehozott munkájából a szerény nyugdíj mellé heti 3—4000 lej jöve­delmet. Most elúszott az egész, mert a napilapok rendszeresen köztik a budapesti műsorokat. Hát nem borzasztó? Esküszöm, szakad meg a szívem ezért a szegény emberért! (Juhász) ÚJ PÁRTOK, CSOPORTOSULÁSOK Kolozsvári Demokrata Párt — Pártunk 1990. január 15-én vált jogi személlyé, akkor is mint hazánk nyol­cadik politikai pártját vezették be — tá­jékoztatott VIRGIL ANDREI VITA úr, a Kolozsvári Demokrata Párt Ideiglenes Po­litikai Végrehajtó Bizottságának egyik a­­lapító tagja. — Székhelyünk Kolozsváron van a Mó­­cok útja 18. szám alatt, telefon 11888/951. Itt jegyezném meg, hogy a Kolozsvári De­mokrata Párt nem azonos a Romániai De­mokrata Párttal, habár sok mindenben egybevágóak nézeteink, óhajaink vannak, de mi demokrata párt néven indultunk, és megkülönböztetésül az utólag megalakult Romániai Demokrata Párttól, felvettük a kolozsvári jelzőt is. Mint az alapszabályzat­ban lefektettük, hogy célunk egy szabad, valódi demokratikus államrend meghono­sítása, minden egyes állampolgár szabad véleménynyilvánításának biztosítása, a forradalmi vívmányok, valamint a szabad, igaz, méltóságos emberek demokratikus jogainak védelme egy szuverén Romániá­ban. Tagja lehet minden romániai állam­polgár, aki betöltötte a 18. életévét, nemre, nemzetiségre, vallásra való tekintet nél­­kül, és aki aláírja a belépési nyilatkoza­tot. Politikai téren a többpártrendszerért szállunk síkra, ahol a törvényhozó, a vég­rehajtó hatalmat, az igazságszolgáltatást külön szervek gyakorolják. Tisztán látha­tó, hogy ennek legmegfelelőbb kerete, csakis a parlamentáris jogállam lehet, a­­hol a hazánkban élő más nemzetiségűek teljes egyenlőségét, sajátosságainak érvé­nyesítését, ápolását és anyanyelvű okta­tásunknak minden szinten való biztosí­tását kell élvezniük. A demokratikus kezdeményezések olyan alapvető jogokat jelentenek, amelyeknek nincsen mennyisé­gi, minőségi és formai határa. A tulajdon lehet egyéni, csoportos és állami, de az egyéni meglátások, ötletek a gazdaság minden ágában tevékenyen hatnak. Az akcióprogramjukban kifejtik gazda­ságpolitikájukat is, amely a decentralizált piacgazdaságon alapuló, hatékony struktú­rájú gazdaság felé irányul. Lehetségesnek találják a külföldi tőke behozatalát. Nem csak az iparban, hanem a mezőgazdaság­ban is szem előtt tartják az anyagi érde­keltség fokozását. A programban külön fejezet foglalkozik a környezetvédelem­mel, a külkereskedelemmel, a gazdasági jövedelmezőséggel, hatékonysággal, a tu­domány fejlesztésével, az oktatással, a nemzeti kultúrával, a vallásszabadsággal és a nemzetközi nyitással, a nemzetközi jogelvek tiszteletben tartásával, örven­detes dolog, hogy az alapvető emberi jo­gok és ezek között a nemzeti kisebbség jogainak tiszteletben tartását célul tűzték ki, úgy ahogy a helsinki és a bécsi kon­ferenciák Záróokmányaiban is szerepel. A Kolozsvári Demokrata Párt kezdeménye­­zésére jött létre a megyeszékhelyen a Ma­gyar-Román Demokrata Szövetség, egy olyan szervezett mozgalom, amely a romá­nokkal karöltve, a kölcsönös tisztelet és barátság jegyében szeretné megvalósítani a magyarok demokratikus jogegyenlősé­gét. ROMAN JANOS ÉS MÉGIS... A FÜGGETLEN MAGYAR PÁRT KÖZLEMÉNYE Március 17-én és 18-án Marosvásárhelyen a Független Magyar Párt megtartotta II. országos értekezletét, amely — többek kö­zött — megvitatta a Lányi Szabolcs, az RMDSZ Országos Intéző Bizottságának tagja és a Független Magyar Párt Ideigle­nes Országos vezetősége között létrejött megállapodást. E megállapodás létrejöttét az adott hely­zetben a FMP részéről a romániai magyar­ság legfelsőbb érdekeinek a felelősségtel­jes képviselete diktálta. Mint ismeretes, Vincze János visszavo­nulásával a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsa Végrehajtó Bürójából, nemcsak a Független Magyar Párt, de a romániai ma­gyarság is egy fontos pozíciót veszített el. Figyelembe véve a kialakult helyzetet és azt a tényt, hogy a mérsékelt politikai pár­tok jogosnak tartották a FMP igényét az említett funkció betöltésére, az előzetes tárgyalásaink során egyetlen kikötést tet­tek: a Független Magyar Párt által jelö­lendő személy általuk is ismert legyen. E megfontolásokból és igényekből kiin­dulva kértük fel Lányi Szabolcsot az el­nöki funkció és a Nemzeti Szövetség Ide­iglenes Végrehajtó Bürójába való jelölés elfogadására a Független Magyar Párt kép­viseletében. Lányi Szabolcs úr az ajánlatot bizonyos feltételekhez kötötte, ugyanakkor kötele­zettséget vállalt a FMP szándéknyilatko­zatának a tiszteletben tartására. Mivel Lányi Szabolcs úr az egység meg­kötése után bejelentette a Magyar Demo­krata Párt megalakulását, megszegve a megkötött egyezséget, önmagát zárta ki a Független Magyar Pártból, még mielőtt be­lépett volna annak soraiba. A FMP az RMDSZ kollektív tagjaként továbbra is felelősségének teljes tudatában és annak vállalásával harcol a romániai magyarság egysége megőrzéséért és meg­szilárdításáért, annak legfelsőbb érdekei becsületes képviseletéért. Az FMP II. országos értekezlete 1990. március 18-i ülésén Lőrincz Pál urat meg­választotta a párt ideiglenes elnökévé. A Független Magyar Párt ideiglenes ve­zetőségének névsora a következő: Lőrincz Pál elnök Dudás László alelnök Kocsis Sándor alelnök Molnár Kovács István alelnök Böszörményi Albert alelnök Székely Erzsébet alelnök A Független Magyar Párt ideiglenes vezetősége nevében KOCSIS SÁNDOR EGY MONDATBAN ...Bihar megyéből . Visszakapta teljes státusát a nagyvá­radi Római Katolikus Egyházmegye, és a Szentatya, a római pápa kinevezte megyés püspökét Tempfli József váradolaszi plé­bános, szentjobbi apát úr személyében. ¤ Egyre színvonalasabb olvasmányt kínál, mind jobban megszeretteti és elismerteti magát a nagyváradi Gazeta de Vest, amely­nek igazgatói tisztét az országszerte jól is­mert író, Radu Enescu vállalta el. • Hány botrány kell még ahhoz, hogy vég­képp lejárassuk magunkat a világ előtt? — kérdezem szomorúan, miközben arra gon­dolok, hogy a kapzsiság vírusa milyen ha­mar megfertőzte Székelyhíd község lako­sait is, akik két helybeli körzeti orvos „magánszámára“ felfigyelve, szinte ölre­­mentek egy belga segélyszállítmány azon­nali kiosztásáért . Apropó, orvosok: egy­re több váradi embertől hallani, hogy e­­gyik-másik élelmesebb doki máris elkezd­te felszámolni a januári gyógyszersegé­lyekből „megmentett“ készleteit, és ennek köszönhetően újra megjelent a nagyváradi feketepiacon az igen keresett szívgyógy­szerek többsége, az inzulin, továbbá né­hány külföldi gyártmányú antibiotikum, és láss csodát, ez utóbbiakból még a ható­anyag sem hiányzik!­­ Egyelőre úgy tű­nik, hogy a Nagyváradon megjelenő Ex­press hírlapszerkesztőségét sem fogja ha­marosan felvetni a pénz, minthogy a leg­utóbb, megjelent négy oldalon alig talált igaz hirdetményt a jámbor olvasó, viszont annál több volt a „töltelék“, a késleltetett hatású altatóval egyenértékű szöveg...­­ Néhány nappal ezelőtt jelent meg az ut­cán rögtönzött újságos standokon a Nem­zeti Liberális Párt Bihar megyei kiadvá­nya, az Opinia, és az első számban magyar nyelven is leközölték a párt programját • Figyelemre méltó kezdeményezéssel ruk­kolt elő a Bihari Napló kiadóvállalat: a havi 1200 lejnél alacsonyabb nyugdíjjal rendelkező idős embereket a nyugdíjszel­vény egyszerű bemutatása is feljogosítja arra, hogy kedvezményes áron fizessenek elő kedvenc lapjukra, a Bihari Naplóra. • Ha igaz, és minden rendben megy, ak­kor augusztus végén átadásra kerülhet az új nagyváradi élelmiszerpiac! — ígéri a polgármesteri hivatal, de azt már nem mondja meg, hogy addig mit tesz a régi piacot elárasztó üzérekkel, szerencse­játé­kosokkal, az alvilági figurák mesterkedé­seit megakadályozandó ... ¤ Nem tudom, ki hogy van vele, de engem módfelett le­hangol a Körös-part belvárosi szakaszának látványa, az a sok oda nem illő szemét, kacat, amit már illene egyszer és minden­korra eltakarítani. ® Olvasom a kereske­delmi hirdetésekben, hogy itt a tavasz, hogy most érdemes vásárolni ezt meg azt, de amikor a hibbant vásárló két vizespo­harat, féltucat női bugyit vagy két fehér inget szeretne venni... akkor a pult má­sik oldalán álló bolti eladók majd hányat vágódnak az álmélkodásban, hiszen ilyen eredendően naiv kéréssel csak egy Mars­lakó érkezhet az űrből! • Mire gondolhat az a jámbor nagyváradi járókelő, aki az utóbbi egy, másfél hétben azt látja, hogy a szekuritáté volt székháza előtt, a Duná­­rii utca elején továbbra is fáradhatatlanul, serényen dolgoznak a Bihar megyei posta­­igazgatóság telefonszerelői...? BARABÁS ZOLTÁN .Kolozs megyéből . A Tordai ökológiai Demokratikus Párt szervezésében hatalmas tüntetésre került sor az Aranyos menti városiján, a­­melyen a részvevők azon óhajukat fejezték ki, hogy állítsák vissza régi Aranyos me­gyét.­­ Kolozsvár lakosságának ellátásá­ról tanácskozott a múlt napokban a Nem­zeti Szövetség Ideiglenes Municípiumi Ta­nácsa, ahol a felmérések nyomán megál­lapították, hogy áprilisban a marhahús­készlet fedezi az igényeket, a sertéshús­keresletet további szállítmányok érkezésé­vel elégítik ki, szárnyashúsból napról­­napra jobb az ellátás, a tojás meg a fel­vágott pedig állandóan a vásárlók ren­delkezésére áll. • Elszaporodtak Kolozs­váron a kóborkutyák, amelyek a háztöm­bök között a zöld övezetekben, sétányokon ütötték fel tanyájukat, és éjjel-nappal u­­gatásaikkal zavarják a lakosság nyugal­mát — hol vannak hát a sintérek?­­ Az ország legjelentősebb színházi szakembe­reiből alakult zsűri a tavalyi év legjobb előadását megillető díjat a kolozsvári sé­tatéri színházunkban Tompa Gábor ren­dezésében bemutatott Buszmegálló című darabjának ítélte oda.­­ 1990. március 25- én Kolozsvárott Bihar, Fehér,­ Kolozs, Hargita és Szilágy megye küldöttei meg­alapították a Romániai Magyar Mezőgaz­dász Szövetséget, az EMGE (Erdélyi Ma­gyar Gazdasági Egylet) jogutódját, mely­nek célja a hazai magyar agrárműveltség értékes hagyományainak megőrzése és fej­lesztése, az anyanyelvű mezőgazdasági szakoktatás és szakmai továbbképzés meg­szervezése minden szinten, a szabad in­formációáramlás biztosítása, a szakköny­­kiadás, szaksajtó továbbfejlesztése. • E napokban az egész ország területén, tehát Kolozs megyében is sor kerül a gyerme­kek paralízis elleni oltására 9 éves korig; az oltást cseppekben adják, szájon ke­resztül — jelenti a megyei Egészségügyi Igazgatóság. • Kolozsvár területén meg­kezdődött a lakosság összeírása a május 20-i szabad választások választói jegy­zékének az összeállítása érdekében. • Kolozsvár közvéleménye azzal a kérdés­sel fordul a március 18-i tüntetés szerve­zőihez — Calin Nemes, Doina Cornea és Alexandru Ijierban —, milyen körülmé­nyek között jutott mikrofonhoz a kana­dai illetőségű Doru Nicolae Popescu, a megátalkodott légionárius, akinek hazug szavaival sikerült tapsra bírnia a hallga­tóságot. Várjuk a választ. • A Romániai Konzervatív Monarchista Párt célja átvenni és megörökíteni Románia történelmi múltjából mindazt, ami jó volt politikai, társadalmi, gazda­sági,­ kulturális szempontból. A prog­ramtervezet számos pontja közül a leg­fontosabbnak I. Mihály volt romániai ki­rály­ visszahívását tartja. Még csak ez hiányzott Romániának. ROMAN JANOS férőhelyeket bocsátanak rendelkezésére ebben az időszakban a fürdő- és üdülőtelepek szállodáiban pihenőszabadság eltöltésére, gyógykezelésre vagy minivakációra. Úgyszintén tájékoztatjuk az összes érdekelteket, hogy konfe­renciák, szimpóziumok, összejövetelek stb. rendezésére kiválóan alkalmas, hangosító, fordító, vetítő stb. felszereléssel ellátott multifunkcionális termekkel rendelkeznek a szállodák a következő fürdő- és üdülőhelyeken: Herkulesfürdő, Félixfürdő, Calimánesti— Cuciulata, Szentgyörgyfürdő, Szováta, Észak-Eforia, Mangália és Brassó-Pojána. Ebben az időszakban elszállásolási (szálloda) és étkeztetési (vendéglő) kedvezmények. A fürdő- és üdülőtelepek gazdag szórakoztató programot, kör­nyékbeli kirándulásokat kínálnak. Bővebb felvilágosítás az összes turisztikai hivatalok ügynökségein, a fürdő- és üdülőtelepek diszpécserszolgá­latán. (21)­­ MEGYEI TURISZTIKAI HIVATALOK

Next