Romániai Magyar Szó, 1991. május (3. évfolyam, 413-438. szám)

1991-05-01 / 413. szám

Romániai Magyar Szó 21991. május 1. • A NAGYVILÁG HÍREI • A NAGYVILÁG HÍREI • A NAGYVILÁG HÍREI • nincs Áttörés Magyar-szovjet tárgyalások Budapesten Nem hozott áttörést a magyar—szovjet alapszerződésről folyó tárgyalások Buda­pesten megtartott III. fordulója. Bár a kétoldalú viszonyrendszer új alapjait meg­vető dokumentum szövegének már mint­egy 80 százalékában sikerült egyezségre jutni, továbbra is nyitott az úgynevezett biztonságpolitikai partnerségről szóló fe­jezet. Meiszter Dávid helyettes külügyi ál­lamtitkár szerint már mindkét fél számára elfogadható formába öntötték a gazdasági és műszaki együttműködésre, a kulturális kapcsolatokra és a nemzeti kisebbségekre vonatkozó szövegrészeket. (MTI). Áz Magyarország nem köt olyan szerződést a Szovjetunióval, amely korlátozná jogát, hogy maga választotta szövetségek, tömö­rülések tagja legyen — jelentette ki Antall József magyar miniszterelnök a The New York Timesnek. Egyúttal hangsúlyozta: Magyarország jószomszédi kapcsolatokra törekszik a Szovjetunióval és vállalta, hogy nem engedi meg területét a Szovjetunió elleni támadásra felhasználni. Mint rámu­tatott, kétli, hogy az „ellenséges“ szövetsé­gekhez való csatlakozási tilalom moszkvai terve valóban biztonsági meggondolásokból eredne. Úgy vélte, a Szovjetunió biztonsági övezetet szeretne határai és a NATO kö­zött, mert nem kétséges, hogy tart az el­szigetelődéstől. Magyar részről hátrányos­nak találnánk, ha az egyesített Németor­szág és a Szovjetunió között úgynevezett biztonsági vákuum lenne. Annyi bizonyos, hogy Magyarország nem kíván semleges lenni — hangoztatta a magyar kormányfő. (MTI). Antall József magyar miniszterelnökhöz hasonló szellemben nyilatkozott Václav Havel csehszlovák államelnök is, amikor a 15 évre megkötendő új szovjet—cseh­szlovák barátsági szerződés előkészítésé­nek szentelt sajtóértekezletén kijelentette: Nem kívánunk csatlakozni a Szovjetunió ellen irányuló semmilyen szövetséghez és nem kívánunk semmit sem tenni a Szov­jetunió ellen. A szerződésszöveggel kapcso­latosan elmondotta, hogy három vitás sza­kasz szerepel a tervezetben. Kettő ügyé­ben megvan a kilátás a megállapodásra, a harmadik azonban különlegesen nehéz problémát tartalmaz. A Szovjetunió ugyan­is azt javasolja, hogy a szerződés hatálya alá eső időszakban egyik fél se csatlakoz­­zék a másik ellen irányuló biztonsági szö­vetséghez. Ez a kitétel — hangoztatta a csehszlovák államfő — hosszú időre kor­látozza Csehszlovákia cselekvési szabad­ságát, ezenkívül felmerül a kérdés, ki ál­lapítja meg, hogy valamely szövetség a másik fél ellen irányul-e vagy sem. Cseh­szlovákia előbb-utóbb az európai politikai egységet előkészítő közösségek tagja sze­retne lenni, ezek pedig biztonságot szava­toló összetevőket is tartalmaznak — mon­dotta Havel. ★ Jelcin Szibériában Borisz Jelcin Szibériában látogat. Célja a „demokratikus ellenzék“ oldalára állíta­ni a szibériai bányamedencék sztrájkmoz­galmait, hogy együttes erővel gyakorolja­nak nyomást a szövetségi vezetésre. Az orosz vezetőhöz közel álló forrásokra hi­vatkozva a Reuter megemlíti, hogy Jelcin hamarosan saját tervvel áll elő a munka­konfliktusok megoldására vonatkozóan, melytől azt reméli, hogy a 300 000 sztráj­koló bányász újra felveszi a munkát, és sikerül csökkenteni a munkabeszüntetés okozta anyagi károkat. A szibériai látoga­tás csúcsaként emlegeti a hírforrás a má­jus 1-jén Novokuznyeckben, a kurbasszi sztrájkmozgalom tűzfészkében tartandó beszédet. Az Orosz Föderáció miniszterelnöke In­terjút adott a Newsweek című amerikai folyóiratnak. Nyilatkozata szerint a Szov­jetunió jövőjéről a kilenc szövetségi köz­­társaság vezetői nemrégi összejövetelükön döntöttek, és az a szuverén államok szö­vetségében áll. Arra a kérdésre, hogy Gor­­bacsovnak hatalmon kell-e maradnia, Ivan Szilajev így válaszolt: „Feltétlenül, ő valóban radikális, demokratikus beállí­tottságú aktivista.“ Jelcinnel való viszo­nyáról azt mondta, hogy a legfontosabb kérdésekben teljes mértékben osztja az orosz elnök véleményét. „Megvannak a maga jó oldalai, hiányosságai pedig min­denkinek vannak. Néha túlzottan katego­rikus, de ő Oroszország vezetője és nem tér le a választott útról.“ Irak cáfolja a titkos fegyverkezésről szóló vádakat Az amerikaiak és szövetségeseik katonai jelenléte az észak-iraki menekülttáborok környékén „feszültségkeltő tényező“ — írja a Pravda, majd Szaddam Husszein el­­nökre hivatkozik, aki szerint ez Irak szu­verenitásának súlyos és indokolatlan meg­sértését jelenti. Ezután az SZKP lapja Bush elnököt idézi, aki viszont a táborok­­­­ban őrjáratot teljesítő iraki katonák jelen­létét­ jelöli meg fő akadályként abban, hogy­­a kurdok vissza merjenek térni ha­­zájukba. A Pravda végül leszögezi, kevés az esély arra, hogy az erőszakkal való fe­nyegetés légkörében megoldódjon a kur­dok kérdése. Turgut Özal török elnök szerint a szövet­ségeseknek igenis fenn kell tartaniuk a ka­tonai jelenlétet a térségben a kurdkérdés végső megoldásáig, ebben pedig Törökor­szágnak és Iránnak oroszlánrészt kell vál­lalnia, mert ha az ENSZ és a többi állam nem ér el eredményt, e két országra vár a probléma megoldása. A török elnök Raf­­szandzsani iráni elnök tegnap kezdődött törökországi látogatását megelőzően tette e nyilatkozatot. Mint ismeretes, az iráni elnök Damaszkuszba látogatott, ahol Ha­fez Al-Asszad szíriai elnökkel tárgyalt az Öböl-térség kérdéseiről, a háborúú követ­kezményeiről, a közel-keleti helyzetről. Mint látogatásának végén tett nyilatkoza­tából kiderül, a megbeszélések során a kérdések legtöbbjében egyezik a két or­szág álláspontja. A háborút követően, a kurd és a síita felkelések leverése után ismét felszínre került az Irak és Irán közötti nyolcéves háború végét jelentő 1988-as tűzszüneti egyezmény, ugyanis a két ország kölcsö­nösen vádolta egymást, hogy megszegte az egyezményt. Az ENSZ-főtitkár szóvivője a napokban közölte, valószínűleg növelni fogják a tűzszünetet felügyelő ENSZ-meg­­figyelő csoport létszámát, a világszervezet ugyanakkor vizsgálatot indít az iraki­­iráni határon az elmúlt hetekben történt fegyveres incidensek ügyében. A vizsgá­latot az iraki kormány kérésére indítják meg, mivel Bagdad jelezte, hogy iráni te­rületről fegyveres csoportok hatoltak be az országba. Irak cáfolta a The Observer című brit lapban megjelent híreket, miszerint jor­­dániai bázisú titkos hálózat útján Kínából és Dél-Koreából fegyvereket vásárol. Az iraki tájékoztatási minisztérium szerint a cikk beilleszkedik az Irak ellen irányuló lejáratási kampányba. A Der Spiegel cí­mű német folyóiratban nemrég megjelent információk szerint több német cégnek köze volt az Iraknak eladott tömegpusztító fegyverek ügyéhez. Az Irak által az ENSZ- hez benyújtott lista igazolja az ügy né­metországi vonatkozásait kivizsgáló bi­zottság sejtéseit, s így valószínűleg valós a vád, amelyet márciusban 11 üzletember ellen német ügyészek hoztak fel, miszerint vegyi fegyverekhez felszereléseket adtak el Bagdadnak. Szegények a lengyel miniszterek A lengyel kormánytagok személyi va­gyonának nemrégiben közzétett listájából a Sztandar Mlodych című napilap megál­lapítja, hogy a miniszterek nem rendelkez­nek a tehetősebb lengyel polgár minimális javával sem, a lakóházzal. Három minisz­ternek egyáltalán nincs személygépkocsi­ja, a többinek lengyel gépkocsi, Fiat Polski van tulajdonában. A kormánytagok, egyet­len kivételtől eltekintve, állami tulajdonú lakást bérelnek 30—100 négyzetméter hasz­nos területtel. A­ kivétel a művelődésügyi miniszter, akinek már kinevezése előtt volt saját háza. Csak a pénzügyminiszternek van 800 négyzetméteres külön telke, ahol hétvégi házat épített magának. MIRŐL DÖNTÖTTEK A HETEK Vita a kamatráta körül Az Egyesült Államoknak nem sikerült meggyőznie ipari szövetségeseit, hogy csök­kentsék azonnal a kamatrátát a világgazda­sági növekedés ösztönzése céljából, de to­vábbra is reménykedik a csata megnyerésé­ben — közli a Reuter, kommentálva a Hetek csoportjának (a hét legfontosabb ipari or­szágot tömörítő csoport) közleményét, a­­mely a Nemzetközi Valutaalap és a Világ­bank félévi washingtoni összejöveteleinek záróakkordjaként látott napvilágot. A hír­­ügynökség szerint a gondosan megfogal­mazott dokumentum értelmében a részt­vevők megegyeztek a kamatráta csökken­tésének közös célkitűzését illetően, de en­nek pontos útját nem jelölték meg. Was­hington mindent megtett, hogy elérje a kamat csökkentését, ám a csoport más tag­jait nem sikerült meggyőznie, elsősorban Németországot nem, amely hangoztatja, hogy magas kamatlábat kell fenntartani az infláció fékentartása érdekében. Ne­hézségek merültek fel a dollár feltörek­vésével kapcsolatos teendők ügyében is, minthogy pár hónap alatt a dollár több mint 20 százalékkal erősödött a német márkához viszonyítva. A közlemény ezzel kapcsolatosan csak annyit szögez le, hogy a csoport tagjai szorosan együtt akarnak működni a pénzpiacokon. „Európai" lépés Michel Durafour, a francia közhivatalok minisztere olyan törvénytervezetet terjesz­tett a parlament elé, amely lényegében megengedi, hogy a francia közhivatali ap­parátus bizonyos tisztségeit az Európai Gazdasági Közösség más tagországainak állampolgárai tölthessék be. A kontinentá­lis szinten premiernek számító kezdemé­nyezést a szenátus kommunista csoport­ja ellenezte, igazolva azokat az előzetes becsléseket, amelyek éppen a kommunis­ta párt stratégiájának dogmatizmusából és merevségéből indultak ki. A nyilvánvaló­an európai nyitásról tanúskodó dokumen­tum nyugat-európai állampolgárok számá­ra olyan tisztségeket tesz hozzáférhetővé Franciaországban, amely „hatásköre elvá­lasztható a szuverenitás gyakorlásától és nem jelent közvetlen vagy közvetett rész­vételt az állami közhatalom gyakorlásá­ban.“ Bolgár közhangulat Bolgár közvélemény-kutatási adatok sze­rint a hirtelen áremelkedés, a munkanél­küliség és az életszínvonal általános esése komolyan befolyásolta a közhangulatot — jelenti a BTA hírügynökségre hivatkozva a TASZSZ. A megkérdezettek csupán 1 százaléka tartja jónak anyagi helyzetét, 44 százaléka kielégítőnek minősíti, 30 szá­zaléka súlyosnak, 16 igen súlyosnak. 23 szá­zalék reméli az életkörülmények javulá­sát, 24 százalék szerint a gazdasági reform nem hoz semmilyen változást, 27 százalék a helyzet további romlását tételezi fel. A közvélemény-kutatás résztvevőinek 78 szá­zaléka a piacgazdaság bevezetése nyomán kialakuló gazdasági egyenlőtlenség ellen foglalt állást, 40 százaléka a privatizáció leállításának a híve, 33 százalék a folyta­tását szorgalmazza. Műholddal a kolera ellen Több latin-amerikai ország orvosai és ápolónői műhold közvetítésével cserélhet­nek információt a kolerajárvány alakulá­sáról — jelenti, a France Presse Buenos Airesből, és hozzáfűzi, hogy ezt az Argen­tin Járványügyi Társaság által bevezetett távközlési rendszer teszi lehetővé. Műhold segítségével argentin, mexikói, ecuadori, perui, kolumbiai és bolíviai szakemberek tarthatnak fenn egymással összeköttetést. Amint a hírügynökség megjegyzi, a kolera januárban bekövetkezett perui jelentkezé­se és Kolumbiára, Ecuadorra, Brazíliára és Chilére történt későbbi átterjedése óta körülbelül 1200 halálos áldozata van a jár­ványnak, a betegek száma pedig tízez­rekre tehető. Az argentin illetékesek má­jusra és júniusra egyebek között a műhol­das távösszeköttetés fejlesztését irányoz­zák elő a járvány esetleges továbbterje­désének megakadályozására. JUGOSZLÁVIA: Az újabb villongások megelőzéséért A Reuter és a France Presse egybe­hangzó értesülései szerint Jugoszlávia SZSZK Elnöksége az etnikai feszültségek fokozódását megelőzendő bejelentette, hogy hatáskörén belül minden eszközt igénybe vesz az újabb horvát—szerb ösz­,­szetűzések megelőzése érdekében. Sürgős ülése után közölte, hogy e célból a szövet­ségi hadsereg alakulatai tovább állomá­soznak néhány horvátországi települé­sen. Felvonultatásukra egyébként azért került sor, hogy megelőzzék a szövetségi köztársasági elnököknek az ország jövőjé­vel kapcsolatos megbeszéléseit esetleg ve­szélyeztető erőszakos akciókat. ★ A Tanjug hírügynökség a vajdasági népszámlálás ideiglenes eredményeiről számol be. Ezek szerint az utóbbi 10 év leforgása alatt a kétmilliós autonóm tarto­mányban a horvát lakosság 102 203 főről 74 232-re csökkent, az etnikai kisebbségek körében szintén csökkenés következett be, mégpedig a következő arányban: magya­rok 11,5 százalékkal, románok 17,9 száza­lékkal, szlovákok 8,1 százalékkal stb. Nö­vekedett viszont a romák és a muzulmán vallásúak száma. Mit mondott a miniszterelnök az Intrafórumon (Folytatás az 1. oldalról) nyek értelmében. E tekintetben Ma­gyarországnak nincsen miért szé­gyenkeznie, hiszen az 1867-es Eötvös féle nemzetiségi törvény a leghaladób­bak közé tartozott, és remélhetőleg még az idén megszavazza az Ország­­gyűlés az új, európai normák szerinti nemzetiségi törvényt. Antall József ezúttal is kitért arra a tényre, hogy Magyarország többed­­magával aláírta a Helsinki záróok­mányt, amely kimondja, hogy­­ a hatá­rok erőszakos megváltoztatásáról le­mondanak ezek az országok. A magyar kormány nem törekszik a határok megváltoztatására, amint ezt már számtalanszor kinyilatkozta, hanem a határok jelentőségének csökkentésével átjárhatóságának biztosításával igyek­szik szorosabbra fűzni a kapcsolatot az anyanemzethez tartozó, kisebbségi sorban élő magyarsággal. Végül Antall miniszterelnök részle­tesen elemezte Magyarország külpoliti­káját, ismertette az előrelépéseket, va­lamint a szomszédos országokkal fenn­álló, közismert problémákat. Reményét fejezte ki ezek megjavítására, összege­zésképpen „Hiába harsogja az ellen­zék és egyes sajtóorgánumok, hogy hi­bát hibára halmoz a magyar diplomá­cia, hazánk jelenlegi külpolitikájáról elismerően szólnak külföldön. Ma már figyelembe veszik a véleményünket — mondta Antall József. — És hogy van­nak nehézségeink, az az átalakulás ára.“ Amint arról a múlt héten beszámoltunk, a negyedik Intrafórum résztvevői nyilat­kozatot fogadtak el. A nyilatkozat teljes szövegét az alábbiakban közöljük: Mi, a Kárpát-medence magyar közéleti, kulturális, ifjúsági szervezetei, felhívással fordulunk az egyetemes magyarsághoz, a világ közvéleményéhez, külön­ös tekintet­tel a velünk szomszédos nemzetekhez. 1. Hisszük, hogy térségünk nemzeti, ki­sebbségi kérdéseit csak egymást megismer­ve, elismerve, párbeszéd útján lehet meg­oldani. Karel Capek mondta: „Csak azt gyűlölhetem igazán, amit nem ismerek.“ 2. Ebben a párbeszédben egyenrangú feleknek kell részt venniük. Ehhez azon­ban elengedhetetlen a félelmek feloldása, azaz, hogy mindenki ott érezhesse otthon magát, ahol született és bárhol is él, ne akadályoztassák anyaországával, honfitár­saival tartott kapcsolataiban. 3. Ezzel párhuzamosan fordulunk honfi­társainkhoz. Ne idegenben sirassuk szülő­földünket, mert akkor hamarosan nem lesz, mit siratnunk. Ezt megakadályozandó, ke­ressük azokat a tényezőket, amelyek ezen folyamatokat megfordíthatják. Mindany­­nyiunk felelőssége egyenként 1/15 millio­­modnyi magyarság. 4. Mi, a Kárpát-medence hat országá­nak magyar ifjúsága, békességet keresünk mind szomszédainknak, mind magunknak. Hisszük, közös múltunk alapjain új épüle­tet kell emelnünk. Budapest, 1991. április 21. Az Erdélyi Világszövetség nyilatkozata Az Erdélyi Világszövetség németországi, szervezet Ausztria kezdeményezésére a dél svájci és magyarországi szövetségének nyi­latkozata — a magyarországi sajtószolgálat közleménye: tiroli konfliktussal kapcsolatban hozott 1959-ben. Az egyik határozattal az ENSZ elismerte Ausztria védőhatalmi jogkörét Dél-Tirolban, „a másikkal felszólította az osztrák és olasz­ kormányt, hogy valósít­sák m­eg a dél-tiroli németajkúak számára a politikai,­­gazdasági és kulturális autonó­miát! ”A magyar kormány kezdeményezése azért halaszthatatlan, mert a szomszédos országok kormányai nem mutatnak hajlan­dóságot az érdemi tárgyalásokra a térség magyar népcsoportjainak képviselőivel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy eredmé­nyes tárgyalás csak úgy képzelhető el, ha az ENSZ égisze alatt vagy az Európai Biz­tonsági és Együttműködési Értekezlet meg­­bízásából az érdekelt kisebbség képviselői­nek a bevonásával magas szintű kormány­közi tárgyalásokon dolgozzák ki az európai normáknak megfelelő politikai rendezést. E tárgyalások célja az önrendelkezés biz­­tosítása a határon kívül élő magyarok szá­mára. 2. Minél sürgősebben alakuljon meg a határokon kívül élő magyarság érdekkép­viseleti és politikai szervezeteiből egy — az alapítók jogállását és önállóságát nem sértő — csúcsszervezet. A csúcsszervezet feladata a Magyarországon kívül élő több milliós magyar népcsoport érdekeinek kép­­viselete a különböző nemzetközi szerveze­tekben. A magyar kormány kezdeménye­zése annál is inkább sürgető, mert az első világháborút lezáró békediktátum több mil­lió magyart, németet és más népcsoportot szakított el anyanemzetétől, s fosztott meg nemzeti identitásának megőrzési lehetősé­gétől, a megmaradás politikai, gazdasági és kulturális feltételeitől. Az európai béke és a közép-európai térség politikai stabili­tása, valamint a Magyarország határain kí­vül élő magyarság jövője érdekében sür­getjük a magyar kormányt, hogy minél ha­marabb forduljon e kérdésben az ENSZ- hez. (MTI) Az­­Erdélyi­ Világszövetség "fiái k­ét országi szervezetének elnöke, az Erdélyi Világszö­vetség svájci szervezeteinek­ megbízottja, a magyarországi Erdélyi Szövetség megbízott képviselője, továbbá a Magyarországgal szomszédos államok magyar szervezeteinek több vezetőségi tagja 1991. április 20-án tanácskozást tartott Stuttgartban a nem­zetiségi sorban élő, különösképpen pedig az erdélyi magyarság mind aggasztóbb hely­zetéről. A tanácskozás résztvevői egyhangúlag megállapították, hogy az erdélyi és a Ma­gyarországgal szomszédos államokban élő magyar nemzetrészek jogfosztása, a kollek­­tív jogok gyakorlásának megtagadása sú­lyosan sérti az ENSZ Alapokmányát, az egyetemes polgári jogok nyilatkozatának szellemét, továbbá a Helsinki záróokmány rendelkezéseit. A tanácskozás résztvevői aggodalommal állapítják meg, hogy a ma­­gyarok, németek és más népcsoportok el­leni elnyomó politika veszélyezteti létüket. Románia politikája ellentmond az Európa Tanács, az Európa Parlament jogi és poli­tikai normáinak. A román, a szlovák és a szerb kormá­nyoknak a magyar, német, albán és más népcsoportok elleni elnyomó politikája ve­szélyezteti a térség békéjét és stabilitását, a nemzetek közötti békés együttműködést. Tekintettel a fentiekre, a tanácskozás résztvevői szükségesnek tartják, hogy: 1. A magyar kormány sürgősen forduljon az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez abból a célból, hogy a Magyarország határain kí­­vül élő magyarok jogvédelmének biztosítá­­sára megszerezze a maga számára a vé­dőhatalmi státust. E státus megszervezésé­re Európában az a két ENSZ-határozat je­lenti a precedenst, amelyet a nemzetközi RMSZ-FOLYTATÁSOS • RMSZ-FOLYTATÁSOS • RMSZ-FOLYTATÁSOS • RMSZ-FOLYT­ATÁSOS • RMSZ-FOLYT­ATÁSOS I. A vérnyomokat elmossa az eső... „Itt harcolt kétezer ember június 4-én, vasárnap hajnalban a hadsereg ellen“. Ezt a feliratot olvasgattam vasárnap délelőtt, nem messze pekingi szállodánktól, a város főutcáján, három kilométerre a Tienanmen tértől. A járdán vérnyomok. Az úttesten szétvert barikádok és tégladarabok. Né­hány méterrel odébb kiégett autóbuszok. A Hosszú Nyugalom sugárútján járok, Pe­king legfontosabb utcáján, ahol az előző órákban a hadsereg áttört a Mennyei Béke Kapujának tere felé. A tiltott város vörö­ses falánál gépfegyveres katonák csatár­­lar­ca. Mögöttük tankok, csövük a városra néz. A tankok mögött az egykori tiltott vá­ros, régebben itt lakott a császár. Ma a kommunista párt vezetői irányítják innen az országot. A bejáratnál, az Új Kína kapunál szom­baton este még tiltakozó diákokat láttam. Jelszavaik hetek óta szinte változatlanok: demokráciát, sajtószabadságot és a kor­rupt vezetők megbüntetését­­ követelik. Most az egész belvárosban a hadsereg az úr. Amikor éjféltájban eljöttem a Meny­­nyei Béke Kapujának teréről, még lega­lább százezren voltak ott. De lehet, hogy többen, nemcsak diákok, hanem családok kisgyerekkel, nagymamák az unokájuk­kal, sasliksütők és szörpárusok. Mi lett ve­lük? Valószínűleg soha senki nem fogja megtudni a teljes igazságot a Tienanmen téren történt véres vasárnap hajnalról. Harmadnapra megered az eső. A víz vé­res. A nyomokat, a véres vasárnap hajnali nyomait elmossa az eső, a forgalom újra megindul a belvárosban. Peking látszólag olyan lesz, mint volt. De vajon mi marad meg az emberek szívében és agyában? A golyók ugyanis nemcsak embereket öltek 1989 tavaszán a kínai fővárosban, de hite­ket és illúziókat is. Miért és hogyan jutott idáig az országot negyven éve kormányzó kommunista párt? Mit akartak a diákok? Mi történt? Hogyan és főként miért tör­tént mindez Peking véres 1989-es tava­szán? Erről szól a szerző az alábbiakban. IL A kígyó felüti a fejét A sárkány évében érkeztem először Kí­­nába. A babona szerint ez a drámai válto­zások és a katasztrófák éve. A legutolsó sárkányév ilyen is volt Kínában: 1976-ban meghalt Csou En-laj miniszterelnök, aki­nek a temetése alkalmából nagyszabású tüntetés volt a Mennyei Béke Kapujának terén. Elhunyt Csu Te marsall és Mao el­nök is. Nem sokkal később megbukott a négyek bandája, és véget ért a tíz éve tar­tó, nagy proletár kulturális forradalom. Politikai drámának ez éppen elég lett vol­na, de természeti katasztrófa is bekövet­kezett: földrengés következtében Tangsan városa, melynek több mint egymillió la­kosa volt, csaknem teljesen megsemmisült. A halottak száma — mint végül kiderült — több százezer volt, a várost teljesen újjá kellett építeni. Csupa nagy esemény! Ehhez képest az 1988-as esztendő kifejezet­ten szürkének, mondhatnám unalmasnak tűnt. A reform, ha lassabban is, mint ko­rábban, de haladt előre. Igaz, hogy az ősszel nagy vita bontako­zott ki a központi bizottság ülésén arról, hogy hogyan tovább. Mint később kiderült, itt kezdődött meg az a hatalmi harc a leg­felső vezetésben, amely végül 1989 júniu­sában Csao Ce-jang főtitkár leváltásához vezetett. A növekvő gazdasági problémák­kal kapcsolatban két álláspont alakult ki a központi bizottság ülésén. Csao Ce-jang és az őt követő reformisták úgy vélték, hogy az infláció elől előre kell menekül­ni. Még több reform kell, és nem is csak a gazdaság, de a politika terén is. A másik, a győztes álláspont éppen ellenkezőleg, a reformok lefékezésében látta a megoldást. Li Peng kormányfő, a frakció vezetője, ké­sőbb nyíltan meg is mondta, hogy ha kell, akkor ismét a „régi, jól bevált“ módszere­ket alkalmazzák a stabilitás megőrzésére. Ennek a csoportnak a jelszava: stabilitást mindenáron! A kígyó éve, amely a hagyományos nap­tárban a sárkányét követi, általában ke­vesebb izgalmat szokott hozni. Kínában tehát ennek alapján nem lehetett nagy ese­ményeket várni. Ha már a sárkány évében sem történtek nagy dolgok, akkor mit vár­hatunk a kis teljesítményű kígyótól? Amikor március végén visszatértem Pe­­kingbe, nem nagyon hittem, hogy az elkö­vetkező hetekben drámai események kö­vetkeznek majd be. Szemre nem sok min­den változott a kínai fővárosban. Igaz, az árak kissé még magasabbak lettek. Ké­sőbb, amikor napvilágot láttak a hivata­los statisztikák, kiderült, hogy az év első négy hónapjában huszonhét százalékkal e­­melkedtek a fogyasztói árak. Ez nagyon nagy csapás a kis keresetű kínai családok­ra, hiszen a fizetések jóformán egyáltalán nem emelkedtek. Tegyük hozzá gyorsan, hogy magyar szemmel nézve tulajdonkép­pen minden kínai család kis keresetű, le­számítva a politikai vezetők , és a maszek vállalkozók nagyon szülő rétegét. Mindenki megdöbbent az árak gyors emelkedése láttán. Szóval ez a reform? — kérdezgetik aggodalmasam infláció azonban már tavaly is volt. A sárkány évében sem volt sokkal alacso­nyabb az áremelkedés, az emberek akkor is elégedetlenek voltak. A helyzet alapve­tően nem romlott azóta. A perspektíva változott meg. Korábban mindenki hihetett abban, hogy ezután egy kicsit jobb lesz. Most kiderült, hogy lehet rosszabb is. Va­jon csak ezért álltak a pekingiek milliói hirtelen a tüntető diákok mellé? Ennél va­lószínűleg több kellett. Talán az, hogy hir­telen rádöbbenjenek: másképp is lehetne élni a 20. század vége felé Földünk legné­pesebb országában... A diákmozgalom vezetői ezért kezdettől fogva azt hangsúlyozzák, hogy az alkot­mány keretei között békésen kívánnak til­takozni, és nem teszik kérdésessé a hata­lom legitimitását. Az erőszakmentesség a mozgalom egyik fő jelszava lett. Az egye­temvárosok túlzsúfolt szobáiban május 4. megünneplésére készülődtek, amikor bom­baként robbant a hír: meghalt Hu Jao­­pang. A dátum: április 15., szombat. A hi­vatalos jelentés szerint a politikai bizott­ság korábbi ülésén kapott szívrohamot. Azt még túlélte, ám a második rohamot már nem. Miről volt szó a politikai bizottságnak azon az ülésén, amelyen Hu Jao-pang szívrohamot kapott? A városban elterjedt hírek szerint Hu Jao-pang összecsapott Li Peng kormányfővel... (Folytatjuk) LENGYEL MIKLÓS Peking véres tavasza Elnémult harangok „Miért nem harangoznak?" — kérdezte az anekdota szerinti plébános a harango­zod A válasz immár közhely: „Ennek több oka is van atyám. Az első, hogy nincs ha­rang.“ Nápoly­tól délre, egy kis faluban szintén nem szólt a harang, ezt azonban Don An­gelo kárhoztatta némaságra. A derék plé­bános úgy vélte, hogy „a kétezredik esz­tendő küszöbén nem elég modern segéd­eszköz ahhoz, hogy ájtatosságaik végzésé­re buzdítsa a hívőket“ — írta a L’Unita. A plébános tehát nyugdíjba küldte harang­jait, helyettük nagyteljesítményű hang­szórókat szereltetett a toronyba. Menny­dörgő decibelek zúdultak ezt követően a falura reggel, délben, este. És a techniká­nak eme harsány térnyerését az sem tette örömteli eseménnyé a hallgatóság körében, hogy a toronyból evangéliumi idézetek és különféle zenekari produkciók töltötték be az utcákat, tereket. Kiváltképpen az esti koncertek bőszítették az egyébiránt zene­kedvelő olaszokat. Az elöljáróság azonban tehetetlen volt, Don Angelo „műsora“ u­­gyanis nem ütközött a csendháborítás pa­ragrafusába. S ekkor az egyik ügyvéd megtalálta a leghatásosabb érvet, a kivite­lezést pedig az adóhivatalra bízta. A tiszt­viselő megjelent a parókián, és benyúj­totta a borsos számlát, a toronyzene szer­zői jogdíjairól. A harangokat másnap rehabilitálták, szetmtte HEURÉKA A Kelet—Nyugat együttműködés lehe­tőségeinek kutatása címmel kétnapos nem­zetközi tudományos összejövetel lesz má­jus elején Budapesten. Az európai tech­nológiai és tudományos fejlesztéssel és integrációval foglalkozó Heuréka-prog­­ram és a magyar kormány közös rendezé­sében sorra kerülő tanácskozás három nagy témaköre a következő: környezet­­védelem, biotechnológia a mezőgazdaság­ban és a gyógyszeriparban, számítógépes tervezés. „Románia érdekelt mindhárom területen. A környezetvédelem ügyében nekünk is megvannak a nagy problémáink, mint például Kiskapus és Nagybánya, a biotechnológia tekintetében bizonyos meg­valósításokkal rendelkezünk, a harma­dik szakterületen, a számítógépes terve­zés terén pedig 20 esztendős lemaradást kell behoznunk, érdekelne tehát bennün­ket más kelet-európai országok helyzete és a Heuréka-program nyújtotta lehető­ségek“ — jelentette ki egyebek között a Rompres munkatársának dr. Emil Geor­­gescu egyetemi tanár, aki az Oktatás- és Tudományügyi Minisztérium képvisele­tében a már összeállított, eléggé népes ro­mán szakemberküldöttség egyik vezetője. epőéb mini­szétrium. RÖVIDEN • RÖVIDEN • Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke május 6-9 között Németországba látogat Richard von Weizsäcker elnök meghívására. A magyar köztársasági el­nök a látogatás során találkozik még Hel­mut Kohl kancellárral, Hans-Dietrich Genscher külügyminiszterrel, valamint a német parlamentben képviselt pártok ve­zetőivel. • Elhunyt Claude Gallimard, a híres párizsi kiadó alapítójának fia. Az Ifjabb Gallimard 1988-ig vezette a kiadót. • Mától lép érvénybe Mongóliában a bankok autonómiájának kiszélesítését cél­zó törvény. • Ro Te Vu dél-koreai elnök leváltotta a belügyminisztert, miután egy letartózta­tott diák a rendőrségen elszenvedett sérü­léseibe belehalt. • Svájcban csaknem 7 százalékkal nö­vekedett egy esztendő alatt a bűncselek­mények aránya. Bernben közzétett hiva­talos statisztikák szerint a legnagyobb ag­godalomra a kábítószer-fogyasztás okozta halálesetek számának növekedése ad okot, valamint a narkósok átlagéletkorának ro­hamos csökkenése. A halálesetek három százalékában az áldozatok életkora 17 év­nél alacsonyabb volt. Ezen kívül nőtt a gyilkosságok és a rablások száma is. FRANCIAORSZÁG EGYIK LEGRÉGEB­BI apátsága — eladó. A Limoges melletti Solignac első apátusa 651-ben Szent Élei, az ötvösök védőszentje, a derék Dagobert király udvari ötvöse volt... Az apátság je­lenleg egy kisebb szerzetesi közösség keze­lésében van,­­ az utolsó ott lakó tizenkét szerzetes átlagéletkora 73 év. Nem tudják fenntartani a román műemlékeket. A már jelentkezett vevők többsége nem egyházi célra kívánja felhasználni az apátságot. h­onnan EGY SANGHAJI MÉHÉSZ a feleségén próbálta ki először a legtermészetesebb — méhcsípéses — akupunktúrát. Az amatőr doktornak csupán arról kellett gondoskod­ni, hogy az elszabadított rovarok az előírt helyen szúrják meg a hitvesét. REKORDÁRON, 1,54 millió dollárért kelt el a Christie’s aukciós ház árverésén egy óegyiptomi ihletésű Cartier-óra. Az 1927-ben alkotott becses szerkezet gyöngy­házból, koránokból és zománcból készült. SÚLYOS PÉNZBÜNTETÉSRE ítélte egy amerikai kormánybizottság a KSHE rádió­állomást, amiért két héttel az Öböl-háború kitörése után az Egyesült Államok elleni állítólagos atomtámadásról közölt hírt. A rádió később bocsánatot kért és felmon­dott rémhírterjesztő munkatársának, aki egyéni akcióként ismerte be tettét. A pénz­­büntetés indoka: a rádió csak két óra múl­va ismerte el, hogy a támadás híre kacsa.

Next