Romániai Magyar Szó, 1992. április (4. évfolyam, 694-718. szám)

1992-04-01 / 694. szám

r ROHAC- szlovák s­.rnikus lap 2 - 4 f­ill Romániai Magyar Szó 2 TRANSZNISZTRIAI KONFLIKTUS Megengedheti-e magának Románia a katonai beavatkozást? Románia ■ politikai életében napról nap­ra komolyabb szerepet játszik a moldovai konfliktus.­ Az ország kormánya közle­ményt adott ki a transznisztriai esemé­nyekkel kapcsolatban. Ebben kifejezi szo­lidaritását Moldova kormányával, és tá­mogatja a konfliktus békés rendezésére vonatkozó elhatározását. A román kor­mány felháborodásának ad hangot „a közvéleményt dezinformáló, átfogó kam­pány miatt, ide értve a Románia e rajo­­nokban való, katonai jelenlétére vonatko­zó hamis híreket is“. Ugyanakkor azonban több romániai po­litikai mozgalom vezetői követelik a csa­p­atok bevonulását Moldova Köztársaságba. Az oszthatatlan Nagy-Románia hívei mind gyakrabban követelik Iliescutól és a kor­mánytól: gyorsítsa meg Moldova Romá­niával való egyesülésének folyamatát, folyamodjék energikus akciókhoz a szom­széd ország románságának védelmében. A Románia katonai beavatkozása mellett felhozott fő érvek egyike az Oroszország­ból jött kozákok részvétele a transz­nisztriai konfliktusban és az orosz kor­mány hallgatása ebben a kérdésben. Radu Câmpeanu, a Nemzeti Liberális Párt el­nöke kijelentette: habár Romániának nem kell olyan akciókba keverednie, amelyek esetleg súlyos következményekkel járhat­nak, komolyan fontolóra kell vennie a moldovaiak kizárólagos védelmét szolgáló katonai beavatkozást arra az esetre, ha Kisinyov­ ezt kérné. Az ellenzék képviselőinek megítélése szerint Románia és Moldova egyesülése automatikusan megoldódik, ha elnökké választják Moldova Köztársaság volt mi­niszterelnökét, Mircea Drucot A május—júniusban sorra­ kerülő álta­lános választások előtt a románok még nagyobb szenvedéllyel játsszák ki a moldo­vai kártyát. A konfliktusba való be nem avatkozás erősen árthat Iliescunak és nö­velheti a jelenlegi ellenzék esélyeit, amely a román tesvéreknek az orosz megszállók elleni védelmére s a konfliktusba való be­avatkozásra szólít. Persze, nem kell f eltú­lozni Románia katonai beavatkozásának lehetőségét az ellenzék választási győzel­me esetén. A nacionalista jelszavak a for­rófejű választóknak kellenek. És ha ezek a jelszavak hozzá is segítik az ellenzéket a győzelemhez, ennek — akárcsak a mostani kormánynak — az ajkát harapdálva kell majd inkább a gazdag ■ Európára tekinte­nie, amely felé annyira sóvárog , a szegény Románia. Az Európai Közösséget viszont semmi sem zavarná erősebben, mint egy újabb fegyveres konfliktus öreg kontinen­sünkön. Ez pedig Románia számára, jelen­­legi gazdasági helyzetében, erősebb érv a nemzeti érzelmeknél. (Nyezaviszimaja Ga­­zeta) Kisinyov érvényt akar szerezni az elnöki rendeletnek (Folytatás az 1. oldalról) nem kíván konstruktív tárgyalásokba bo­csátkozni az úgynevezett Dnyeszterentúli Köztársaság vezetőivel. Másfelől tagadta hogy kozák segítséghez folyamodtak vol­na, s azt állította, hogy a kozákok önszán­tukból jöttek. Végül kijelentette: Transz­­nisztria lakossága egyöntetűen ellenzi Mol­dova és Románia egyesülését, és szövetségi államot akar. Ez garancia lenne arra, hogy az újraegyesítés esetén Transznisztria nem válna Románia részévé. Friss értesülés szerint, melyet az Ukrin­­form alapján közölt az ITAR-TASZSZ, Leonyid Kravcsuk ukrán elnök vezetésé­vel Kijevben ülést tartott Ukrajna Védel­mi Tanácsa. Megvitatták a moldovai hely­zet súlyosbodásával összefüggő kérdéseket és elhatározták megfelelő intézkedésterv kidolgozását Ukrajna államhatárai védel­mének erősítésére. Újabb fejlemények Lockerbie-ügyben A Hágai Nemzetközi Döntőbíróság befe­jezte a kihallgatásokat a Lockerbie-ügyben és az elkövetkező hetekben dönt arról, megteszi-e a Líbia által kért intézkedése­ket s így leállítja az amerikai—angol—fran­cia akciót a Biztonsági Tanácsban. A hármas határozati javaslat szerzői egyébként, tekintettel az Arab Liga hivata­los kérésére és a muzulmán ünnepre, a Ramadanra, diplomáciai források szerint ,­ hajlandók hozzájárulni a határozathozatal elnapolásához április 15-ig — jelenti az Associated Press és emlékeztet, hogy a lé­­gr­giforgalmi és-­­katonai embargófelöíró do­kumentum ajánlja a tagállamoknak tripo­­li diplomáciai személyzetük jelentős csök­kentését, ugyanakkor pedig a líbiai dip­lomaták mozgási szabadságának korlátozá­sát, rábírandó így a líbiai hatóságokat a legmesszebbmenő közreműködésre a Pan- Am és az UTA utasszállító gépek elleni merényletek részleteinek kiderítésében, il­letve két gyanúsított állampolgáruk kiada­tására. A kérdéskörhöz kapcsolódó legutóbbi washingtoni hír: az amerikai államkincs­tár zárolta a líbiai érdekeltségű 46 multi­nacionális társaság amerikai javait, vala­mint a külföldön működő amerikai ban­kokban levő pénzalapjaikat. . Usszama Al-Baz, Hoszni Mubarak e­­gyiptomi­­elnök politikai tanácsosa egy sajtóértekezleten úgy nyilatk­ozta, hogy amennyiben a Biztonság­ Tanácik szank­ciókat fogadna el Líbia ellen, az egyip­tomi—líbiai határt nem zárnák le. A ha­tár lezárása történelmi, kulturális és stra­tégiai szempontból, de a családi kapcsola­tok tekintetében is képtelenség lenne — hangoztatta a France Presse szerint az e­­gyiptomi politikus. (Folytatás előző lapszámunkból) Sztálin kényszerítette ki Finnország semlegességét — ezt Gorbacsov is elismer­te. A politikai beilleszkedés Nyugat-Eu­­rópába, sőt az EK-tagság — ez Finnország legfontosabb külkereskedelmi piaca — szóba sem jöhet Helsinki számára. (A cikk megjelenése óta Finnország hivatalosan kérte az EK-ba való felvételt — szerk. megy.) Minden ilyen irányú megfontolást Koivisto elnök nemrég még „értelmetlen szóbeszédként“ intézett el. Most azonban újrakeverték a kártyát. És nemcsak a semleges Ausztria, vala­mint a semleges Svédország EK-csatlako­­zási kérelme óta, mint Jaakko Blomberg, a finn Külügyminisztérium munkatársa mondja, „az újonnan keletkező Európában a semlegesség önmagában véve már nem érték“. Igaz, Helsinki számára, mint a kormány egyik biztonsági szakértője véli, nehéz „kilépni a nagy medve árnyékából“. A Helsinkin Sanomat egyik hírmagyará­zója az Európával szembeni határozatlan­ságot csípősen „szellemi csatlós-magatar­tásnak" nevezte. A közvélemény-kutatások eredményei azt mutatják, hogy a lakosság többsége helyesli Suomi csatlakozását az Európai Közösséghez. Sőt, minden harma­dik finn azt hiszi, hogy az ország máris EK-tag. A kormány azonban habozik. „Nem akarunk felugrani a fron­tra — mondja Véli Sundbäck helyettes állam­titkár —, mielőtt tudnánk, hová megy.“ Sundbäck, aki az EK-kérdés teoretikusá­nak tekinti magát, úgy látja, hogy ebből szinte csak hátrányok származnak az or­szág számára. „Csupán egyvalami szól a tagság mellett, és ez az imázs. A világ sok részében csak az EK-államokat tekintik igazi európai országoknak. Lehetséges, hogy a japánok különben nem fognak itt beruházni.“ Az események fejlődése miatti kelle­metlen érzést az államtitkár-helyettes így próbálja leküzdeni: „A kérdés nem az: mi­­­­ért habozik Finnország? A kérdés inkább az: vajon az EK fel akarná-e venni Finn­országot? A válasz így hangzik: nem.“ Ez persze lehetséges, mivel az évek előtt még „Észak Japánjaként“ magasz­talt, „fejlett technikájú“ csodaország, je­lenleg szűkölködik. A gazdasági hanyat­lás „nemcsak pillanatnyi gyengeségi ro­ham — mondja a Helsinki­ Gyáriparos Szövetség szóvivője —, hanem tartós be­tegség." A finn vállalkozóknak több mint a fele a recesszióba történő, még mélyebb lecsúszástól fél. A gazdasági vezetőknek csupán két százaléka néz optimistán a jö­vőbe. Sundbäck úgy találja, hogy „a gaz­daságnak majdnem mindegyik szektora pang“. 14 hónap óta Finnország gazdasági reálnövekedése negatív. 1991-re a szakér­tők a társadalmi termék több mint öt szá­zalékos csökkenéséről beszélnek.. Az ipari termelés 1991 első félévében majdnem egy tizeddel csökkent, az export 4 százalék­kal az aggasztóan rossznak tartott előző évi szint alatt maradt Különösen meg­­sínylik a visszaesést a klasszikus kiviteli ágazatok: a fa- és cellulóz feldolgozóipar, a hajógyártás, a textilipar. Az építőipar­ban bénult pangás uralkodik: a megren­delések egynegyedével csökkentek, a szak­ma 50 ezer munkanélkülire számít — ez az összlakosság egy százaléka. A fellendü­lés éveiben emelt házak üresen állnak — 15 ezer öröklakás vár vevőre. A munka­­nélküliek aránya meghaladja a 13 száza­lékot. Pekka Tiainen, a Munkaügyi Mi­nisztérium munkatársa attól fél, hogy ha­marosan elérik a 15 százaléknál nagyobb „dél-európai" arányt A harmincas évek óta legsúlyosabb re­cesszió az állampénztárt is kiürítette. Az adóbevételek az előző­­évhez­ képest több mint 10 százalékkal csökkentek, sőt, a jö­vedelemadó 22 százalékkal. A nyolcvanas évek túlhevített konjunk­túrája, a nagy infláció, a jövedelmek túl­zott mértékű emelkedése és az ezzel járó fogyasztási mámor után a válság most nagymértékben „házi készítményű. De senki sem számított arra, hogy éppen az a tényező, amely elősegítette Finnország meredek ívű felemelkedését jóléti munka­állammá, vezet majd zuhanáshoz, a Szov­jetunióhoz fűződő szoros gazdasági kap­csolat. Max Jakobson szerint „a történe­lem iróniája, hogy most majdnem megöl bennünket az, ami valamikor megmen­tett“. Finnország a Kelet-Európában és a Szovjetunióban végbement politikai és gazdasági átalakulás vesztese. Finnország jó 40 éven keresztül szinte monopolhelyzetnek örvendett a Szovjet­unióval folytatott kereskedelemben, szer­ződéses biztosítás alapján. Ha a világgaz­daságban minden a feje tetejére áll is, Helsinki kényelmesen igazodhatott Moszk­vával folytatott üzleteihez. Például a het­venes évek olajválságai során: minél magasabbra szökött az ár, annál jobban fellendült a finn konjunktúra, mivel Finn­ország, amely olajszükségletének időnként több mint 90 százalékát a Szovjetunióból fedezte, természetben fizetett: textiláru­val vagy cipővel, gépekkel vagy jégtörők­kel, papírral vagy villamos berendezések­kel. Ám Moszkva a cserekereskedelmet ke­ményvalutás készpénzüzletté alakította át. És nem csak erről van szó. 1982-ben pél­dául az egész finn külkereskedelem 56 szá­zaléka Moszkvával folytatott barterüzlet volt, most pedig ez a kvóta 5 százalék alá csökkent, „nulla felé tartó tendenciával“ (Sundbäck). A gazdasági stratégiák a Balti-tenger szemközt fekvő partjára tekintenek; a varázsige a korlátlan lehetőségű fiatal független balti országok neve: Észtországé, Lettországé, Litvániáé. „Nekik mindenre szükségük van, amink nekünk van — lel­kendezik a Gyáriparos Szövetség egyik vezetője —, és egyszer majd meg is tud­ják fizetni.“ Észtország, amelyet a kultúra és a nyelv terén baráti kapcsolat fűz a finnekhez, már ma fontos tényező. Függetlensége ki­vívása óta 125 ezer észt látogatott el Finn­országba, kétszer annyi, mint ahány finn élvezte az olcsó vodkát a Baltikumban. Mindennap több komp közlekedik a Hel­sinki és Tallinn közötti 90 kilométeres sza­kaszon — a régi kapcsolatokat újra felfe­dezik. „Finnország arra törekszik — mond­ta Vayrynen finn külügyminiszter —, hogy Oroszországgal keretszerződést dolgozzon ki a karéliai és a szentpétervári területek fejlesztéséről.“ Helsinki 300 kilométernyire sincs a volt Leningrádtól. A közöttük lévő Karélia választja el őket egymástól. „Írásba adtam kormányunknak — mondja Johannes Vi­­rolainen —, hogy legfeljebb tíz évig tart majd, amíg Karéliát olyanná változtatjuk, amilyen a háború előtt volt: Finnország legszebb és leggazdagabb része.“ Nem lebecsülendő probléma azonban a finn idegengyűlölet. A finnek sohasem tanulták meg, hogyan kell bánni az or­szágukban élő külföldiekkel. Karéliában pedig már alig élnek finnek: a lakosság körülbelül félmillió odatelepült oroszból áll. „Ez az oka annak, amiért nem minden finn kívánja vissza Karétiát — véli a finn belügyminisztérium egyik magas állású tisztviselője —, hiszen egyszerre csak egy nemzeti kisebbséggel lenne dolgunk. Vég­tére mi mégsem űzhetnénk el onnan az embereket. “ Kilép-e Finnország a „nácy medve“ árnyékából? Megkezdődött a kambodzsai menekültek hazatelepítése ENSZ-program keretében megkezdődött a Thaiföldre menekült 370 ezer kam­bodzsai lakos hazatelepítése. Az első öt­száz főnyi csoport — férfiak, nők, gyer­mekek — kék színű ENSZ-tehergépkocsik kíséretében keltek át a határon és érkeztek meg a kambodzsai Sziszofon város térsé­gébe, ahonnan a világszervezet menekült­­ügyi főbiztossága és a helyi hatóságok ál­tal megállapított övezetekbe irányítják őket. A repatriálás szakaszosan valósul meg és elvben 1993. elején ér véget, amikor is ENSZ-ellenőrzés alatt parlamenti válasz­tások lesznek Kambodzsában. A menekültek 13 esztendei távollét után leszegényedett hazába érkeznek, ahol még békesség sincs, hiszen az ország bizo­nyos részein az ENSZ minden erőfeszítése ellenére folytatódnak a harcok a vörös khmerek és a kormánycsapatok között — jegyzi meg a bangkoki hírt közlő France Presse. CHENEY KONTRA SUNDAY TELEGRAPH Ki adott el a kínaiaknak Patriot-rakétát? Dick Cheney amerikai védelmi miniszter kijelentette, a brit Sunday Telegraph hír­adása ellenére nem hiszi, hogy Szaúd-Ará­bia szolgált volna információkkal Kínának a Patriot típusú rakéták gyártástechnoló­giájáról — közli a France Presse az ame­rikai miniszter által az ABC televíziónak adott interjúra hivatkozva. Az amerikai védelmi miniszternek bizo­nyítékai vannak, hogy inkább Szaúd-Ará­­bia, mint Izrael, továbbított Kínának Patriot-rakéta gyártástechnológiát — álla­pította meg a brit Sunday Telegraph. A londoni napilap szerint a Mosszad izraeli hírszerző szolgálat birtokában bizonyíté­kok vannak arra vonatkozóan, hogy a szó­ban forgó technológiát ismertették a Szaúd- Arábiában dolgozó kínai szakértőkkel. A lap ezt az információt meg nem neve­zett Pentagon hírforrásokból szerezte — jelenti az Associated Press­ Az izraeli védelmi minisztérium szóvi­vője az ezzel kapcsolatos kérdésekre azt válaszolta, hogy nincsenek információi. IZRAEL Miután David Levy izraeli külügymi­niszter szenvedélyes hangvételű beszéd­ben jelentette be lemondási szándékát, hívei nyomást kezdtek gyakorolni rá, hogy lépjen ki a Likudból is, és alakítson új pártot, amely indulhatna a június 23-i választásokon — jelentette a France Presse. Persze, ahhoz, hogy a lemondás tény­legessé váljék, a jövő vasárnapi kormány­ülésen írásban kell benyújtania, s a kor­mányfőnek 48 órán belül kell eldöntenie, hogy elfogadja-e vagy elutasítja. Azok nevében, akik Levynek a pártból való kilépését is sürgetik, Levy egyik ma­gát megnevezni nem akaró híve azzal ér­velt, hogy „lemondani a külügyminiszteri tisztségről anélkül, hogy elhagyná a Li­­kudot , nincs értelme. Mert: vagy torkig van valaki, vagy nincs“. Politikai megfigyelők szerint kilépésé­vel Levy és csoportja erősen csökkente­né a nacionalista jobboldalt képviselő Li­kud Párt választási győzelmi esélyeit, és kedvezne a Munkapárt által képviselt baloldali ellenzék hatalomra jutásának. Haim Herzog személyében első ízben látogat izraeli államfő Spanyolországba. Négynapos hivatalos látogatása első nap­ján megbeszélést folytatott Felipe Gonza­lez miniszterelnökkel. János Károly ki­rály vacsorán látta vendégül az izraeli elnököt, aki beszédében elmondta, hogy az 1991 októberében Madridban országa és arab szomszédai között megkezdett tárgyalások hosszadalmasak és nehézke­sek lesznek, de siker kell hogy koronáz­za őket. Herzog meghívta a spanyol ural­kodót: látogasson el Izraelbe és tekintse meg Jeruzsálemet, amely négy év múlva három évezredes évfordulóját ünnepli annak, hogy Dávid király a zsidó nép fő­városává tette. ÚJ PÁRT A LÁTHATÁRON? • A NAGYVILÁG HÍREI • Fegyveres összecsapások Irakban Ismét heves összecsapásokra került sor az iraki hadsereg és a kurd lakosság között az ország északi részén — közölte a tehe­­ráni rádió. A France Presse tudni véli, hogy a kurd fegyveresek súlyos vesztesé­geket szenvedtek, s a harcokban életét vesztette 20 iraki katona is. Irak déli részén a katonák és a síita el­lenzéki erők ütköztek meg. Az utóbbiak két támadást intéztek bagdadi erők pa­rancsnokságai ellen. A rádióállomás sze­rint életét vesztette a bászrai biztonsági csapatok parancsnoka, Kasszem ezredes is. Afrika: 300 milliárd dolláros kü­ladósság Az Afrikai Egységszervezet a jövő év folyamán tartja csúcstalálkozóját Sze­negálban. A pánafrikai szervezet a kon­tinens számos országában tapasztalható negatív fejlemények következtében szá­mos problémával küszködik, elsősorban konfliktus áll fenn több afrikai állam kö­zött, könyörtelen polgárháború folyik jó néhány gazdaságilag visszamaradott, é­­hínségtől sújtott országban. A jelenleg több mint 300 milliárd dollárra rúgó af­rikai küladósság az ezredfordulóra való­színűleg megkétszereződik. Orosz-olasz megbeszélések Az 1990-re a Szovjetuniónak folyósított olasz hitelek kérdése megoldást nyert, a hiteleket átvette Oroszország — szögezte le Borisz Jelcin orosz és Francesco Cossiga olasz elnök a Kremlben folytatott megbe­szélései során. A felek úgy értékelték, hogy jelenleg a fő feladat tárgyalásokat szer­vezni az 1991-es hitelek ügyében. A tervek szerint az erre vonatkozó egyezményt az­után írják alá, hogy Olaszországban le­zajlanak az április végére meghirdetett parlamenti választások és megalakul az új kormány. Másrészt Borisz Jelcin elnök hangsú­lyozta, hogy Oroszországnak érdeke részt venni az összes európai gazdasági struktú­rában, politikailag pedig jelen lenni a NATO keretében, de nem csatlakozni hoz­zá — közli az ITAR-TASZSZ hírügynök­ség. Fegyvert kérnek a bolgár szerzetesek A Bulgária központi részén lévő botose­­vói és a kilifarevói kolostor szerzetesei fegyvert kérnek az államtól a gyakori fosztogatásnak kitett egyházi javak vé­delme céljából. „Nem akarunk embert ölni, de meg szeretnénk óvni az egyházi vagyont, mert a rendőrség semmit sem tesz a számtalan lopás és a rablás ellen“ — jelentették ki az AFP szerint a két ko­lostor vezetői a Narodna Glasz című tar­tományi lap munkatársának. A francia hírügynökség ezzel kapcsolatosan emlé­keztet, hogy a Bulgária központi részein levő templomokból és kolostorokból e­­gyebek között 400 ikont, egy 130 kilós ha­rangot, arany és ezüst kereszteket, könyv­­ritkaságokat loptak el. LE MONDE Elnökválasztási kilátások Romániában A Demokratikus Konvenció a februári helyhatósági választásokon elért sikerek után az elkövetkező általános választáso­kon legyőzheti a Nemzeti Megmentési Frontot — állapítja meg Nicolae Mano­­lescu, a Konvenció egyik legfontosabb pártjának vezetője és eleddig egyetlen román elnökjelölt. Mert véleménye szerint az ellenzék egységes marad, a hatalmon levő NMF pedig megosztódik. (A legutóbbi események bebizonyították, hogy meg is osztódott — szerk. megj.) Nicolae Manolescu talán Románia le­endő elnöke. Elképzelhetjük elnökként. Legutóbbi párizsi átutazása alkalmával a Café de Flore-ban beszélgettünk vele. Nyelvhasználata sorban reális, irodalmi, illetve marxista. Mert — így ő tréfásan — ezeken a székeken ült valamikor Jean Paul Sartre és Simone de Beauvoir. Sok bukaresti politikussal ellentétben a Demokratikus Konvenció egyik fő pártjá­nak, a Polgári Szövetség Pártjának elnökét szemmel láthatóan nem fűti mérhetetlen ambíció. Megérzésünk szerint inkább csak belenyugodna abba, hogy Romániá­nak a normalizálódás érdekében irodalom­­kritikust kellene tudnia az élén, mert ő igyekezne annak maradni, mint ahogyan Bulgáriának filozófus, Csehszlovákiának drámaíró az elnöke. Való igaz, a múlt rendszerben nem volt igazi disszidens, de nem­­is kompromittál­ta magát. Ami Ceausescu Romániájában sokat jelentett. Ahhoz mindenesetre elég volt, hogy a megérdemelt előrelépte­tések­­től elessen. Manolescu azért jelöltette magát a legmagasabb állami tisztségre (de, mint mondja, jelöltségét visszavonná, ha egy másik ellenzéki egyöntetű támoga­tásnak örvendene), mert a Konvenció többi vezérei állandó vi­tázásaikban szinte lebé­nultak és nem merték jelöltetni magukat, mintegy kompromittálva az ellenzéki je­lölt esélyeit arra, hogy megismerjék és megválasszák. Nicolae Manolescut sem nagyon ismerik értelmiségi körökön kívül. De, mondja sajnálkozva idejének ilyetén felhasználá­sán, hovatovább megismerik. A február 9-i és 23-i helyhatósági választásokon e Polgári Szövetség Pártjának jelöltjeként a 14 pártot és egyesületet magában foglaló koalíció nevében folytatott kampányt, a Konvenció egyik legaktívabb építője volt. A helyhatósági választásokon elért közös ellenzéki siker, amely egyben az övé is, de­rűlátóvá teszi Nicolae Manolescut. A koa­líció ugyanis a szavazatok 33 százalékát szerezte meg, ugyanannyit, mint Petre Roman Nemzeti Megmentési Frontja, még akkor is, ha az utóbbi nyilvánvalóan a győztes szerepében tetszeleg. „Régebben kétségeim voltak, de a választások után meggyőződésem, hogy ha a Konvenciónak sikerül egységes és meggyőző jelöltet ál­lítania, Ion Iliescu veszíthet", még akkor is, ha az 1990 májusi választásokon a sza­vazatok 85 százalékának a birtokába ju­tott. Az NMF többségű parlament tovább­ra is halogatja a parlamenti választási tör­vény megszavazását, hogy megszabadul­jon a helyhatósági választások kihatásá­tól, az erősödő ellenzéktől, amelyet véle­ménye szerint három hónap alatt nem lehet elgáncsolni. Nicolae Manolescu úgy véli: ha Ion Iliescu és Petre Roman nehezen összebé­­kíthető személyes konfliktusa miatt az NMF megosztódik, a Demokratikus Kon­venció megnyerheti a parlamenti válasz­tásokat, mert egységes marad. Objektív szükségesség ez, de az alap erős nyomá­sára — hangoztatja elavult marxista ki­fejezéseket használva, a Konvenció több lesz választási koalíciónál, szellemi álla­pot lesz. „Készen áll-e a kormányzásra? Nicolae Manolescu ilyen irányú biztosí­tékokat ad, de megjegyzi, a Konvenciónak nincs közös platformja, sem alapos gazda­sági programja. Ám hatalomra jutása után a politikai realizmus meghozza közös ál­lásfoglalásunkat — hangoztatja. Vajon a professzort, akinek a Bukaresti Egyetemen tartott kurzusai nap nap után inkább kritikaivá válnak, mint irodalmivá, vajon nem azok a reményvesztett diákok léptették ringbe, akik előadásai alkalmá­val rohammal veszik be az előadótermet? 1992. április 1 Jeszenszky: Az elégedett kisebbség hatékonyan akadályozná meg a konfliktusokat Mint már röviden beszámoltunk róla, Jeszenszky Géza magyar külügyminisz­ter interjút adott a Helsingin Sanomat című finn lapnak. Az említett interjú, amelyet az alábbiakban ismertetünk, Teppo Tiilikainen aláírásával A romá­niai magyarok továbbra is elnyomásra panaszkodnak címmel jelent meg. Magyarország az EBEÉ-től azt várja, hogy az Európa kislöp­­öző részein megerő­södő nemzeti,­ellentétek megoldásában az egyeztető szerepét játssza. Jeszenszky Géz A KÜlügyminiszter káérint az EBEÉ olyan előzetes­t megakadályozó mechanizmus le­hetne, amelyet már a válsághelyzet kiala­kulása előtt működésbe hozhatnának. „Természetesen az EBEÉ nem garantál­hatja, hogy nem születnek új válsághely­zetek. Ennek ellenére mindent meg kell tennünk ezek kialakulásának megakadá­lyozására“ — mondja Jeszenszky. Magyarországot érdekli a nemzeti ki­sebbségek helyzete, mert a magyarok je­lentős része él az ország határain kívül. Romániában közel két millió, Csehszlová­kiában 600 ezer. A romániai magyar ki­sebbség problémáiról sok szó esett Nicolae Ceausescu uralma alatt. Azt követően Nyu­gaton kevesebbet beszéltek a kérdésről, bár az ügyben Jeszenszky szerint nem tör­tént előrelépés. „Sajnos csak egyetlen dolog javult: a magyarok képviselői bejutottak a román parlamentbe,” ahol nyíltan szót emelhetnek a hivatalos szervek tevékeny­sége ellen" — mondja. Jeszenszky szerint a magyarok iránti viszony Romániában nyíltan ellenséges. Mind a sajtóban, mind a parlamentben tá­madják őket, és ellenséges légkört próbál­nak teremteni körülöttük. „Nagyon jól látszott ez a februári helyhatósági vá­lasztásokon, amelyeknek eredménye egyéb­ként önmagában örvendetes. A választási kampány idején Erdélyben szélsőségesen nacionalista hangot ütöttek meg. Megfé­lemlítéssel próbálták kényszeríteni a lakos­ságot, hogy a nemzeti jelöltekre szavazza­nak, nehogy a magyarok bejöjjenek és Er­délyt elvegyék.“ Jeszenszky reményét fejezte ki, hogy a magyarok saját nyelvéhez és kultúrájához való joga bekerü­l a román alkotmányb­a. „A jelenlegi alaptörvény a nemzeti állam gondolatán alapszik. Ez azonban képtelen­ség egy olyan országban, amelynek népes­ségéből 10 % a magyar és még egyéb nagy nemzeti kisebbségek is élnek a területén.“ A magyar és a román kormány javában tanácskozik az államközi szerződésről, hogy kapcsolataikat a kommunizmus utáni idő­ben újjáalakítsák. A tanácskozás célja ez ideig egy „kétoldalú szerződés“ volt, de a romániai magyar kisebbség is részt kíván­na venni — harmadik félként — a tárgya­lásokon „Ez rendkívül jó dolog lenne. Az elégedett kisebbség hatékonyan akadályoz­ná meg a konfliktusokat ezen a területen“ — állapítja meg Jeszenszky. Románia azzal vádolja Magyarországot, hogy a bukaresti kormány ellen próbálja fordítani a többi EBEÉ-országot oly módon, hogy a magyar kisebbség ügyéből emberi jogi kérdést csinál, amelyben nem szüksé­ges a konszenzus-elvre támaszkodni. „Ez rendkívül furcsa dolog, és azt bizonyítja, hogy valóban van titkolnivalójuk az ügy­ben. “ RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • Hétfőn, 80 éves korában elhunyt Ká­dár Mária, az egykori kommunista vezető özvegye — jelenti az MTI. Kádár Mária, aki annak idején a pártapparátusban dol­gozott, férjének 1989 júliusában bekö­vetkezett halála után vonult vissza a közéletből. • Az amerikai rendőrség elkobozta azt a lőfegyvert, amellyel Jack Ruby megöl­te Lee Harvey Oswaldot, Kennedy elnök feltételezett gyilkosát — jelenti a France Presse. A híressé vált, 38-as kaliberű Cobra col­tot múlt év decemberében ad­ták el egy New York-i árverésen 220 ezer dollárért. Jelenlegi tulajdonosa, Ro­bert Luongo éppen Washingtonba igye­kezett a fegyverrel, hogy megmutassa Thomas Foley képviselőházi elnöknek. Csakhogy Luongónak nincsen érvényes fegyvertartási engedélye, ezért a rendőr­ség elkobozta tőle a revolvert. • Václav Havel csehszlovák elnök áp­rilis 6-án hivatalos látogatásra érkezik Szófiába, ahol kétoldalú együttműködési szerződést ír alá a bolgár államfővel. — közölték a csehszlovák elnökség székhe­lyén. • Frederik de Klerk dél-afrikai el­nök tegnap fogadta a Nemzetközi Olimpi­ai Bizottság küldöttségét. Mint ismeretes, Eladó holdrakéták Amint az Associated Press jelenti Pá­rizsból, 94 volt szovjet holdrakéta eladó, tekintettel arra, hogy az egykori Szovjet­unió a 70-es években lemondott egyik holdkutatási programjáról. A cseppfolyós üzemanyaggal működő, egy-, két-vagy há­romfokozatú rakéták, bár jórészt elavul­tak, érdekelhetnek egyes nyugati vásárló­kat — állítja az Aviation Week and Space Technology című szakfolyóirat, s megjegy­zi, hogy az N—1 elnevezésű szovjet hold­­program kudarc volt, de nem technikai, hanem politikai szempontból. A rakéták, bár csaknem 20 éve állnak tárolókban, jó állapotban vannak — han­goztatja a szamarai gyártó cég egyik szak­embere az említett szakkiadvány szerint. Oscar ’91 Hollywoodban hétfőn kiosztották az Amerikai Filmművészeti és Filmtudo­mányi Akadémia Oscar-díjait az 1991- es esztendő legjobb filmművészeti tel­jesítményeiért. Első jelentések szerint a legjobb férfiszínészt jutalmazó Oscart Anthony Hopkins 55 éves brit művész nyerte el egy kannibál elmegyógyász szerepében a The Silence of the Lambs (Bárányok hallgatása) című filmben nyújtott alakításáért. A legjobb női alakítás Oscar-díját Jodie Foster kapta ugyanebben a filmben nyújtott teljesít­ményéért. A gyakornok FBI-ügynököt alakító színésznő egy többszörös gyilkos ügyében nyomoz­ó művészi átéléssel. A legjobb külföldi filmnek kijáró Os­­car-díjat ez alkalommal Gabriele Salva­tori olasz rendező Mediterraneo című alkotása hódította el. a Dél-afrikai Köztársaság 32 évi szünet után­­ismét részt vesz az olimpiai játéko­kon, amelyeket az idén Barcelonában rendeznek meg. Ezzel a DAK minden szempontból kitör az egykori apartheid­politika miatti nemzetközi elszigeteltség­ből. • Hivatalos kínai forrásokból jelentet­ték, hogy egy pekingi múzeumban kiállít­ják Mao Ce-tung magánrepülőgépét, ame­lyet Sztálintól kapott ajándékba. A szov­jet gyártmányú IL—14-est több mint 200 múzeumi tárgy társaságában tekintheti meg a nézőközönség. Szakértők szerint a maga nemében ez a világ egyik legna­gyobb és legegzotikusabb gyűjteménye. • Hétfőn bejelentette lemondását Mi­­kisz Theodorakisz, a görög kormány tár­ca nélküli minisztere. Micotakisz kor­mányfő elfogadta a híres zeneszerző le­mondását, aki döntését azzal indokolta, hogy idejét teljes egészében a zenének­­szeretné szentelni. Theodorakisz ugyan­akkor kijelentette, hogy független képvi­selőként továbbra is támogatni fogja a kormányt.

Next