Romániai Magyar Szó, 1992. április (4. évfolyam, 694-718. szám)
1992-04-01 / 694. szám
r ROHAC- szlovák s.rnikus lap 2 - 4 fill Romániai Magyar Szó 2 TRANSZNISZTRIAI KONFLIKTUS Megengedheti-e magának Románia a katonai beavatkozást? Románia ■ politikai életében napról napra komolyabb szerepet játszik a moldovai konfliktus. Az ország kormánya közleményt adott ki a transznisztriai eseményekkel kapcsolatban. Ebben kifejezi szolidaritását Moldova kormányával, és támogatja a konfliktus békés rendezésére vonatkozó elhatározását. A román kormány felháborodásának ad hangot „a közvéleményt dezinformáló, átfogó kampány miatt, ide értve a Románia e rajonokban való, katonai jelenlétére vonatkozó hamis híreket is“. Ugyanakkor azonban több romániai politikai mozgalom vezetői követelik a csapatok bevonulását Moldova Köztársaságba. Az oszthatatlan Nagy-Románia hívei mind gyakrabban követelik Iliescutól és a kormánytól: gyorsítsa meg Moldova Romániával való egyesülésének folyamatát, folyamodjék energikus akciókhoz a szomszéd ország románságának védelmében. A Románia katonai beavatkozása mellett felhozott fő érvek egyike az Oroszországból jött kozákok részvétele a transznisztriai konfliktusban és az orosz kormány hallgatása ebben a kérdésben. Radu Câmpeanu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke kijelentette: habár Romániának nem kell olyan akciókba keverednie, amelyek esetleg súlyos következményekkel járhatnak, komolyan fontolóra kell vennie a moldovaiak kizárólagos védelmét szolgáló katonai beavatkozást arra az esetre, ha Kisinyov ezt kérné. Az ellenzék képviselőinek megítélése szerint Románia és Moldova egyesülése automatikusan megoldódik, ha elnökké választják Moldova Köztársaság volt miniszterelnökét, Mircea Drucot A május—júniusban sorra kerülő általános választások előtt a románok még nagyobb szenvedéllyel játsszák ki a moldovai kártyát. A konfliktusba való be nem avatkozás erősen árthat Iliescunak és növelheti a jelenlegi ellenzék esélyeit, amely a román tesvéreknek az orosz megszállók elleni védelmére s a konfliktusba való beavatkozásra szólít. Persze, nem kell f eltúlozni Románia katonai beavatkozásának lehetőségét az ellenzék választási győzelme esetén. A nacionalista jelszavak a forrófejű választóknak kellenek. És ha ezek a jelszavak hozzá is segítik az ellenzéket a győzelemhez, ennek — akárcsak a mostani kormánynak — az ajkát harapdálva kell majd inkább a gazdag ■ Európára tekintenie, amely felé annyira sóvárog , a szegény Románia. Az Európai Közösséget viszont semmi sem zavarná erősebben, mint egy újabb fegyveres konfliktus öreg kontinensünkön. Ez pedig Románia számára, jelenlegi gazdasági helyzetében, erősebb érv a nemzeti érzelmeknél. (Nyezaviszimaja Gazeta) Kisinyov érvényt akar szerezni az elnöki rendeletnek (Folytatás az 1. oldalról) nem kíván konstruktív tárgyalásokba bocsátkozni az úgynevezett Dnyeszterentúli Köztársaság vezetőivel. Másfelől tagadta hogy kozák segítséghez folyamodtak volna, s azt állította, hogy a kozákok önszántukból jöttek. Végül kijelentette: Transznisztria lakossága egyöntetűen ellenzi Moldova és Románia egyesülését, és szövetségi államot akar. Ez garancia lenne arra, hogy az újraegyesítés esetén Transznisztria nem válna Románia részévé. Friss értesülés szerint, melyet az Ukrinform alapján közölt az ITAR-TASZSZ, Leonyid Kravcsuk ukrán elnök vezetésével Kijevben ülést tartott Ukrajna Védelmi Tanácsa. Megvitatták a moldovai helyzet súlyosbodásával összefüggő kérdéseket és elhatározták megfelelő intézkedésterv kidolgozását Ukrajna államhatárai védelmének erősítésére. Újabb fejlemények Lockerbie-ügyben A Hágai Nemzetközi Döntőbíróság befejezte a kihallgatásokat a Lockerbie-ügyben és az elkövetkező hetekben dönt arról, megteszi-e a Líbia által kért intézkedéseket s így leállítja az amerikai—angol—francia akciót a Biztonsági Tanácsban. A hármas határozati javaslat szerzői egyébként, tekintettel az Arab Liga hivatalos kérésére és a muzulmán ünnepre, a Ramadanra, diplomáciai források szerint , hajlandók hozzájárulni a határozathozatal elnapolásához április 15-ig — jelenti az Associated Press és emlékeztet, hogy a légrgiforgalmi és-katonai embargófelöíró dokumentum ajánlja a tagállamoknak tripoli diplomáciai személyzetük jelentős csökkentését, ugyanakkor pedig a líbiai diplomaták mozgási szabadságának korlátozását, rábírandó így a líbiai hatóságokat a legmesszebbmenő közreműködésre a Pan- Am és az UTA utasszállító gépek elleni merényletek részleteinek kiderítésében, illetve két gyanúsított állampolgáruk kiadatására. A kérdéskörhöz kapcsolódó legutóbbi washingtoni hír: az amerikai államkincstár zárolta a líbiai érdekeltségű 46 multinacionális társaság amerikai javait, valamint a külföldön működő amerikai bankokban levő pénzalapjaikat. . Usszama Al-Baz, Hoszni Mubarak egyiptomielnök politikai tanácsosa egy sajtóértekezleten úgy nyilatkozta, hogy amennyiben a Biztonság Tanácik szankciókat fogadna el Líbia ellen, az egyiptomi—líbiai határt nem zárnák le. A határ lezárása történelmi, kulturális és stratégiai szempontból, de a családi kapcsolatok tekintetében is képtelenség lenne — hangoztatta a France Presse szerint az egyiptomi politikus. (Folytatás előző lapszámunkból) Sztálin kényszerítette ki Finnország semlegességét — ezt Gorbacsov is elismerte. A politikai beilleszkedés Nyugat-Európába, sőt az EK-tagság — ez Finnország legfontosabb külkereskedelmi piaca — szóba sem jöhet Helsinki számára. (A cikk megjelenése óta Finnország hivatalosan kérte az EK-ba való felvételt — szerk. megy.) Minden ilyen irányú megfontolást Koivisto elnök nemrég még „értelmetlen szóbeszédként“ intézett el. Most azonban újrakeverték a kártyát. És nemcsak a semleges Ausztria, valamint a semleges Svédország EK-csatlakozási kérelme óta, mint Jaakko Blomberg, a finn Külügyminisztérium munkatársa mondja, „az újonnan keletkező Európában a semlegesség önmagában véve már nem érték“. Igaz, Helsinki számára, mint a kormány egyik biztonsági szakértője véli, nehéz „kilépni a nagy medve árnyékából“. A Helsinkin Sanomat egyik hírmagyarázója az Európával szembeni határozatlanságot csípősen „szellemi csatlós-magatartásnak" nevezte. A közvélemény-kutatások eredményei azt mutatják, hogy a lakosság többsége helyesli Suomi csatlakozását az Európai Közösséghez. Sőt, minden harmadik finn azt hiszi, hogy az ország máris EK-tag. A kormány azonban habozik. „Nem akarunk felugrani a frontra — mondja Véli Sundbäck helyettes államtitkár —, mielőtt tudnánk, hová megy.“ Sundbäck, aki az EK-kérdés teoretikusának tekinti magát, úgy látja, hogy ebből szinte csak hátrányok származnak az ország számára. „Csupán egyvalami szól a tagság mellett, és ez az imázs. A világ sok részében csak az EK-államokat tekintik igazi európai országoknak. Lehetséges, hogy a japánok különben nem fognak itt beruházni.“ Az események fejlődése miatti kellemetlen érzést az államtitkár-helyettes így próbálja leküzdeni: „A kérdés nem az: miért habozik Finnország? A kérdés inkább az: vajon az EK fel akarná-e venni Finnországot? A válasz így hangzik: nem.“ Ez persze lehetséges, mivel az évek előtt még „Észak Japánjaként“ magasztalt, „fejlett technikájú“ csodaország, jelenleg szűkölködik. A gazdasági hanyatlás „nemcsak pillanatnyi gyengeségi roham — mondja a Helsinki Gyáriparos Szövetség szóvivője —, hanem tartós betegség." A finn vállalkozóknak több mint a fele a recesszióba történő, még mélyebb lecsúszástól fél. A gazdasági vezetőknek csupán két százaléka néz optimistán a jövőbe. Sundbäck úgy találja, hogy „a gazdaságnak majdnem mindegyik szektora pang“. 14 hónap óta Finnország gazdasági reálnövekedése negatív. 1991-re a szakértők a társadalmi termék több mint öt százalékos csökkenéséről beszélnek.. Az ipari termelés 1991 első félévében majdnem egy tizeddel csökkent, az export 4 százalékkal az aggasztóan rossznak tartott előző évi szint alatt maradt Különösen megsínylik a visszaesést a klasszikus kiviteli ágazatok: a fa- és cellulóz feldolgozóipar, a hajógyártás, a textilipar. Az építőiparban bénult pangás uralkodik: a megrendelések egynegyedével csökkentek, a szakma 50 ezer munkanélkülire számít — ez az összlakosság egy százaléka. A fellendülés éveiben emelt házak üresen állnak — 15 ezer öröklakás vár vevőre. A munkanélküliek aránya meghaladja a 13 százalékot. Pekka Tiainen, a Munkaügyi Minisztérium munkatársa attól fél, hogy hamarosan elérik a 15 százaléknál nagyobb „dél-európai" arányt A harmincas évek óta legsúlyosabb recesszió az állampénztárt is kiürítette. Az adóbevételek az előzőévhez képest több mint 10 százalékkal csökkentek, sőt, a jövedelemadó 22 százalékkal. A nyolcvanas évek túlhevített konjunktúrája, a nagy infláció, a jövedelmek túlzott mértékű emelkedése és az ezzel járó fogyasztási mámor után a válság most nagymértékben „házi készítményű. De senki sem számított arra, hogy éppen az a tényező, amely elősegítette Finnország meredek ívű felemelkedését jóléti munkaállammá, vezet majd zuhanáshoz, a Szovjetunióhoz fűződő szoros gazdasági kapcsolat. Max Jakobson szerint „a történelem iróniája, hogy most majdnem megöl bennünket az, ami valamikor megmentett“. Finnország a Kelet-Európában és a Szovjetunióban végbement politikai és gazdasági átalakulás vesztese. Finnország jó 40 éven keresztül szinte monopolhelyzetnek örvendett a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben, szerződéses biztosítás alapján. Ha a világgazdaságban minden a feje tetejére áll is, Helsinki kényelmesen igazodhatott Moszkvával folytatott üzleteihez. Például a hetvenes évek olajválságai során: minél magasabbra szökött az ár, annál jobban fellendült a finn konjunktúra, mivel Finnország, amely olajszükségletének időnként több mint 90 százalékát a Szovjetunióból fedezte, természetben fizetett: textiláruval vagy cipővel, gépekkel vagy jégtörőkkel, papírral vagy villamos berendezésekkel. Ám Moszkva a cserekereskedelmet keményvalutás készpénzüzletté alakította át. És nem csak erről van szó. 1982-ben például az egész finn külkereskedelem 56 százaléka Moszkvával folytatott barterüzlet volt, most pedig ez a kvóta 5 százalék alá csökkent, „nulla felé tartó tendenciával“ (Sundbäck). A gazdasági stratégiák a Balti-tenger szemközt fekvő partjára tekintenek; a varázsige a korlátlan lehetőségű fiatal független balti országok neve: Észtországé, Lettországé, Litvániáé. „Nekik mindenre szükségük van, amink nekünk van — lelkendezik a Gyáriparos Szövetség egyik vezetője —, és egyszer majd meg is tudják fizetni.“ Észtország, amelyet a kultúra és a nyelv terén baráti kapcsolat fűz a finnekhez, már ma fontos tényező. Függetlensége kivívása óta 125 ezer észt látogatott el Finnországba, kétszer annyi, mint ahány finn élvezte az olcsó vodkát a Baltikumban. Mindennap több komp közlekedik a Helsinki és Tallinn közötti 90 kilométeres szakaszon — a régi kapcsolatokat újra felfedezik. „Finnország arra törekszik — mondta Vayrynen finn külügyminiszter —, hogy Oroszországgal keretszerződést dolgozzon ki a karéliai és a szentpétervári területek fejlesztéséről.“ Helsinki 300 kilométernyire sincs a volt Leningrádtól. A közöttük lévő Karélia választja el őket egymástól. „Írásba adtam kormányunknak — mondja Johannes Virolainen —, hogy legfeljebb tíz évig tart majd, amíg Karéliát olyanná változtatjuk, amilyen a háború előtt volt: Finnország legszebb és leggazdagabb része.“ Nem lebecsülendő probléma azonban a finn idegengyűlölet. A finnek sohasem tanulták meg, hogyan kell bánni az országukban élő külföldiekkel. Karéliában pedig már alig élnek finnek: a lakosság körülbelül félmillió odatelepült oroszból áll. „Ez az oka annak, amiért nem minden finn kívánja vissza Karétiát — véli a finn belügyminisztérium egyik magas állású tisztviselője —, hiszen egyszerre csak egy nemzeti kisebbséggel lenne dolgunk. Végtére mi mégsem űzhetnénk el onnan az embereket. “ Kilép-e Finnország a „nácy medve“ árnyékából? Megkezdődött a kambodzsai menekültek hazatelepítése ENSZ-program keretében megkezdődött a Thaiföldre menekült 370 ezer kambodzsai lakos hazatelepítése. Az első ötszáz főnyi csoport — férfiak, nők, gyermekek — kék színű ENSZ-tehergépkocsik kíséretében keltek át a határon és érkeztek meg a kambodzsai Sziszofon város térségébe, ahonnan a világszervezet menekültügyi főbiztossága és a helyi hatóságok által megállapított övezetekbe irányítják őket. A repatriálás szakaszosan valósul meg és elvben 1993. elején ér véget, amikor is ENSZ-ellenőrzés alatt parlamenti választások lesznek Kambodzsában. A menekültek 13 esztendei távollét után leszegényedett hazába érkeznek, ahol még békesség sincs, hiszen az ország bizonyos részein az ENSZ minden erőfeszítése ellenére folytatódnak a harcok a vörös khmerek és a kormánycsapatok között — jegyzi meg a bangkoki hírt közlő France Presse. CHENEY KONTRA SUNDAY TELEGRAPH Ki adott el a kínaiaknak Patriot-rakétát? Dick Cheney amerikai védelmi miniszter kijelentette, a brit Sunday Telegraph híradása ellenére nem hiszi, hogy Szaúd-Arábia szolgált volna információkkal Kínának a Patriot típusú rakéták gyártástechnológiájáról — közli a France Presse az amerikai miniszter által az ABC televíziónak adott interjúra hivatkozva. Az amerikai védelmi miniszternek bizonyítékai vannak, hogy inkább Szaúd-Arábia, mint Izrael, továbbított Kínának Patriot-rakéta gyártástechnológiát — állapította meg a brit Sunday Telegraph. A londoni napilap szerint a Mosszad izraeli hírszerző szolgálat birtokában bizonyítékok vannak arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó technológiát ismertették a Szaúd- Arábiában dolgozó kínai szakértőkkel. A lap ezt az információt meg nem nevezett Pentagon hírforrásokból szerezte — jelenti az Associated Press Az izraeli védelmi minisztérium szóvivője az ezzel kapcsolatos kérdésekre azt válaszolta, hogy nincsenek információi. IZRAEL Miután David Levy izraeli külügyminiszter szenvedélyes hangvételű beszédben jelentette be lemondási szándékát, hívei nyomást kezdtek gyakorolni rá, hogy lépjen ki a Likudból is, és alakítson új pártot, amely indulhatna a június 23-i választásokon — jelentette a France Presse. Persze, ahhoz, hogy a lemondás ténylegessé váljék, a jövő vasárnapi kormányülésen írásban kell benyújtania, s a kormányfőnek 48 órán belül kell eldöntenie, hogy elfogadja-e vagy elutasítja. Azok nevében, akik Levynek a pártból való kilépését is sürgetik, Levy egyik magát megnevezni nem akaró híve azzal érvelt, hogy „lemondani a külügyminiszteri tisztségről anélkül, hogy elhagyná a Likudot , nincs értelme. Mert: vagy torkig van valaki, vagy nincs“. Politikai megfigyelők szerint kilépésével Levy és csoportja erősen csökkentené a nacionalista jobboldalt képviselő Likud Párt választási győzelmi esélyeit, és kedvezne a Munkapárt által képviselt baloldali ellenzék hatalomra jutásának. Haim Herzog személyében első ízben látogat izraeli államfő Spanyolországba. Négynapos hivatalos látogatása első napján megbeszélést folytatott Felipe Gonzalez miniszterelnökkel. János Károly király vacsorán látta vendégül az izraeli elnököt, aki beszédében elmondta, hogy az 1991 októberében Madridban országa és arab szomszédai között megkezdett tárgyalások hosszadalmasak és nehézkesek lesznek, de siker kell hogy koronázza őket. Herzog meghívta a spanyol uralkodót: látogasson el Izraelbe és tekintse meg Jeruzsálemet, amely négy év múlva három évezredes évfordulóját ünnepli annak, hogy Dávid király a zsidó nép fővárosává tette. ÚJ PÁRT A LÁTHATÁRON? • A NAGYVILÁG HÍREI • Fegyveres összecsapások Irakban Ismét heves összecsapásokra került sor az iraki hadsereg és a kurd lakosság között az ország északi részén — közölte a teheráni rádió. A France Presse tudni véli, hogy a kurd fegyveresek súlyos veszteségeket szenvedtek, s a harcokban életét vesztette 20 iraki katona is. Irak déli részén a katonák és a síita ellenzéki erők ütköztek meg. Az utóbbiak két támadást intéztek bagdadi erők parancsnokságai ellen. A rádióállomás szerint életét vesztette a bászrai biztonsági csapatok parancsnoka, Kasszem ezredes is. Afrika: 300 milliárd dolláros küladósság Az Afrikai Egységszervezet a jövő év folyamán tartja csúcstalálkozóját Szenegálban. A pánafrikai szervezet a kontinens számos országában tapasztalható negatív fejlemények következtében számos problémával küszködik, elsősorban konfliktus áll fenn több afrikai állam között, könyörtelen polgárháború folyik jó néhány gazdaságilag visszamaradott, éhínségtől sújtott országban. A jelenleg több mint 300 milliárd dollárra rúgó afrikai küladósság az ezredfordulóra valószínűleg megkétszereződik. Orosz-olasz megbeszélések Az 1990-re a Szovjetuniónak folyósított olasz hitelek kérdése megoldást nyert, a hiteleket átvette Oroszország — szögezte le Borisz Jelcin orosz és Francesco Cossiga olasz elnök a Kremlben folytatott megbeszélései során. A felek úgy értékelték, hogy jelenleg a fő feladat tárgyalásokat szervezni az 1991-es hitelek ügyében. A tervek szerint az erre vonatkozó egyezményt azután írják alá, hogy Olaszországban lezajlanak az április végére meghirdetett parlamenti választások és megalakul az új kormány. Másrészt Borisz Jelcin elnök hangsúlyozta, hogy Oroszországnak érdeke részt venni az összes európai gazdasági struktúrában, politikailag pedig jelen lenni a NATO keretében, de nem csatlakozni hozzá — közli az ITAR-TASZSZ hírügynökség. Fegyvert kérnek a bolgár szerzetesek A Bulgária központi részén lévő botosevói és a kilifarevói kolostor szerzetesei fegyvert kérnek az államtól a gyakori fosztogatásnak kitett egyházi javak védelme céljából. „Nem akarunk embert ölni, de meg szeretnénk óvni az egyházi vagyont, mert a rendőrség semmit sem tesz a számtalan lopás és a rablás ellen“ — jelentették ki az AFP szerint a két kolostor vezetői a Narodna Glasz című tartományi lap munkatársának. A francia hírügynökség ezzel kapcsolatosan emlékeztet, hogy a Bulgária központi részein levő templomokból és kolostorokból egyebek között 400 ikont, egy 130 kilós harangot, arany és ezüst kereszteket, könyvritkaságokat loptak el. LE MONDE Elnökválasztási kilátások Romániában A Demokratikus Konvenció a februári helyhatósági választásokon elért sikerek után az elkövetkező általános választásokon legyőzheti a Nemzeti Megmentési Frontot — állapítja meg Nicolae Manolescu, a Konvenció egyik legfontosabb pártjának vezetője és eleddig egyetlen román elnökjelölt. Mert véleménye szerint az ellenzék egységes marad, a hatalmon levő NMF pedig megosztódik. (A legutóbbi események bebizonyították, hogy meg is osztódott — szerk. megj.) Nicolae Manolescu talán Románia leendő elnöke. Elképzelhetjük elnökként. Legutóbbi párizsi átutazása alkalmával a Café de Flore-ban beszélgettünk vele. Nyelvhasználata sorban reális, irodalmi, illetve marxista. Mert — így ő tréfásan — ezeken a székeken ült valamikor Jean Paul Sartre és Simone de Beauvoir. Sok bukaresti politikussal ellentétben a Demokratikus Konvenció egyik fő pártjának, a Polgári Szövetség Pártjának elnökét szemmel láthatóan nem fűti mérhetetlen ambíció. Megérzésünk szerint inkább csak belenyugodna abba, hogy Romániának a normalizálódás érdekében irodalomkritikust kellene tudnia az élén, mert ő igyekezne annak maradni, mint ahogyan Bulgáriának filozófus, Csehszlovákiának drámaíró az elnöke. Való igaz, a múlt rendszerben nem volt igazi disszidens, de nemis kompromittálta magát. Ami Ceausescu Romániájában sokat jelentett. Ahhoz mindenesetre elég volt, hogy a megérdemelt előreléptetésektől elessen. Manolescu azért jelöltette magát a legmagasabb állami tisztségre (de, mint mondja, jelöltségét visszavonná, ha egy másik ellenzéki egyöntetű támogatásnak örvendene), mert a Konvenció többi vezérei állandó vitázásaikban szinte lebénultak és nem merték jelöltetni magukat, mintegy kompromittálva az ellenzéki jelölt esélyeit arra, hogy megismerjék és megválasszák. Nicolae Manolescut sem nagyon ismerik értelmiségi körökön kívül. De, mondja sajnálkozva idejének ilyetén felhasználásán, hovatovább megismerik. A február 9-i és 23-i helyhatósági választásokon e Polgári Szövetség Pártjának jelöltjeként a 14 pártot és egyesületet magában foglaló koalíció nevében folytatott kampányt, a Konvenció egyik legaktívabb építője volt. A helyhatósági választásokon elért közös ellenzéki siker, amely egyben az övé is, derűlátóvá teszi Nicolae Manolescut. A koalíció ugyanis a szavazatok 33 százalékát szerezte meg, ugyanannyit, mint Petre Roman Nemzeti Megmentési Frontja, még akkor is, ha az utóbbi nyilvánvalóan a győztes szerepében tetszeleg. „Régebben kétségeim voltak, de a választások után meggyőződésem, hogy ha a Konvenciónak sikerül egységes és meggyőző jelöltet állítania, Ion Iliescu veszíthet", még akkor is, ha az 1990 májusi választásokon a szavazatok 85 százalékának a birtokába jutott. Az NMF többségű parlament továbbra is halogatja a parlamenti választási törvény megszavazását, hogy megszabaduljon a helyhatósági választások kihatásától, az erősödő ellenzéktől, amelyet véleménye szerint három hónap alatt nem lehet elgáncsolni. Nicolae Manolescu úgy véli: ha Ion Iliescu és Petre Roman nehezen összebékíthető személyes konfliktusa miatt az NMF megosztódik, a Demokratikus Konvenció megnyerheti a parlamenti választásokat, mert egységes marad. Objektív szükségesség ez, de az alap erős nyomására — hangoztatja elavult marxista kifejezéseket használva, a Konvenció több lesz választási koalíciónál, szellemi állapot lesz. „Készen áll-e a kormányzásra? Nicolae Manolescu ilyen irányú biztosítékokat ad, de megjegyzi, a Konvenciónak nincs közös platformja, sem alapos gazdasági programja. Ám hatalomra jutása után a politikai realizmus meghozza közös állásfoglalásunkat — hangoztatja. Vajon a professzort, akinek a Bukaresti Egyetemen tartott kurzusai nap nap után inkább kritikaivá válnak, mint irodalmivá, vajon nem azok a reményvesztett diákok léptették ringbe, akik előadásai alkalmával rohammal veszik be az előadótermet? 1992. április 1 Jeszenszky: Az elégedett kisebbség hatékonyan akadályozná meg a konfliktusokat Mint már röviden beszámoltunk róla, Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter interjút adott a Helsingin Sanomat című finn lapnak. Az említett interjú, amelyet az alábbiakban ismertetünk, Teppo Tiilikainen aláírásával A romániai magyarok továbbra is elnyomásra panaszkodnak címmel jelent meg. Magyarország az EBEÉ-től azt várja, hogy az Európa kislöpöző részein megerősödő nemzeti,ellentétek megoldásában az egyeztető szerepét játssza. Jeszenszky Géz A KÜlügyminiszter káérint az EBEÉ olyan előzetest megakadályozó mechanizmus lehetne, amelyet már a válsághelyzet kialakulása előtt működésbe hozhatnának. „Természetesen az EBEÉ nem garantálhatja, hogy nem születnek új válsághelyzetek. Ennek ellenére mindent meg kell tennünk ezek kialakulásának megakadályozására“ — mondja Jeszenszky. Magyarországot érdekli a nemzeti kisebbségek helyzete, mert a magyarok jelentős része él az ország határain kívül. Romániában közel két millió, Csehszlovákiában 600 ezer. A romániai magyar kisebbség problémáiról sok szó esett Nicolae Ceausescu uralma alatt. Azt követően Nyugaton kevesebbet beszéltek a kérdésről, bár az ügyben Jeszenszky szerint nem történt előrelépés. „Sajnos csak egyetlen dolog javult: a magyarok képviselői bejutottak a román parlamentbe,” ahol nyíltan szót emelhetnek a hivatalos szervek tevékenysége ellen" — mondja. Jeszenszky szerint a magyarok iránti viszony Romániában nyíltan ellenséges. Mind a sajtóban, mind a parlamentben támadják őket, és ellenséges légkört próbálnak teremteni körülöttük. „Nagyon jól látszott ez a februári helyhatósági választásokon, amelyeknek eredménye egyébként önmagában örvendetes. A választási kampány idején Erdélyben szélsőségesen nacionalista hangot ütöttek meg. Megfélemlítéssel próbálták kényszeríteni a lakosságot, hogy a nemzeti jelöltekre szavazzanak, nehogy a magyarok bejöjjenek és Erdélyt elvegyék.“ Jeszenszky reményét fejezte ki, hogy a magyarok saját nyelvéhez és kultúrájához való joga bekerül a román alkotmányba. „A jelenlegi alaptörvény a nemzeti állam gondolatán alapszik. Ez azonban képtelenség egy olyan országban, amelynek népességéből 10 % a magyar és még egyéb nagy nemzeti kisebbségek is élnek a területén.“ A magyar és a román kormány javában tanácskozik az államközi szerződésről, hogy kapcsolataikat a kommunizmus utáni időben újjáalakítsák. A tanácskozás célja ez ideig egy „kétoldalú szerződés“ volt, de a romániai magyar kisebbség is részt kívánna venni — harmadik félként — a tárgyalásokon „Ez rendkívül jó dolog lenne. Az elégedett kisebbség hatékonyan akadályozná meg a konfliktusokat ezen a területen“ — állapítja meg Jeszenszky. Románia azzal vádolja Magyarországot, hogy a bukaresti kormány ellen próbálja fordítani a többi EBEÉ-országot oly módon, hogy a magyar kisebbség ügyéből emberi jogi kérdést csinál, amelyben nem szükséges a konszenzus-elvre támaszkodni. „Ez rendkívül furcsa dolog, és azt bizonyítja, hogy valóban van titkolnivalójuk az ügyben. “ RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • Hétfőn, 80 éves korában elhunyt Kádár Mária, az egykori kommunista vezető özvegye — jelenti az MTI. Kádár Mária, aki annak idején a pártapparátusban dolgozott, férjének 1989 júliusában bekövetkezett halála után vonult vissza a közéletből. • Az amerikai rendőrség elkobozta azt a lőfegyvert, amellyel Jack Ruby megölte Lee Harvey Oswaldot, Kennedy elnök feltételezett gyilkosát — jelenti a France Presse. A híressé vált, 38-as kaliberű Cobra coltot múlt év decemberében adták el egy New York-i árverésen 220 ezer dollárért. Jelenlegi tulajdonosa, Robert Luongo éppen Washingtonba igyekezett a fegyverrel, hogy megmutassa Thomas Foley képviselőházi elnöknek. Csakhogy Luongónak nincsen érvényes fegyvertartási engedélye, ezért a rendőrség elkobozta tőle a revolvert. • Václav Havel csehszlovák elnök április 6-án hivatalos látogatásra érkezik Szófiába, ahol kétoldalú együttműködési szerződést ír alá a bolgár államfővel. — közölték a csehszlovák elnökség székhelyén. • Frederik de Klerk dél-afrikai elnök tegnap fogadta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság küldöttségét. Mint ismeretes, Eladó holdrakéták Amint az Associated Press jelenti Párizsból, 94 volt szovjet holdrakéta eladó, tekintettel arra, hogy az egykori Szovjetunió a 70-es években lemondott egyik holdkutatási programjáról. A cseppfolyós üzemanyaggal működő, egy-, két-vagy háromfokozatú rakéták, bár jórészt elavultak, érdekelhetnek egyes nyugati vásárlókat — állítja az Aviation Week and Space Technology című szakfolyóirat, s megjegyzi, hogy az N—1 elnevezésű szovjet holdprogram kudarc volt, de nem technikai, hanem politikai szempontból. A rakéták, bár csaknem 20 éve állnak tárolókban, jó állapotban vannak — hangoztatja a szamarai gyártó cég egyik szakembere az említett szakkiadvány szerint. Oscar ’91 Hollywoodban hétfőn kiosztották az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia Oscar-díjait az 1991- es esztendő legjobb filmművészeti teljesítményeiért. Első jelentések szerint a legjobb férfiszínészt jutalmazó Oscart Anthony Hopkins 55 éves brit művész nyerte el egy kannibál elmegyógyász szerepében a The Silence of the Lambs (Bárányok hallgatása) című filmben nyújtott alakításáért. A legjobb női alakítás Oscar-díját Jodie Foster kapta ugyanebben a filmben nyújtott teljesítményéért. A gyakornok FBI-ügynököt alakító színésznő egy többszörös gyilkos ügyében nyomozó művészi átéléssel. A legjobb külföldi filmnek kijáró Oscar-díjat ez alkalommal Gabriele Salvatori olasz rendező Mediterraneo című alkotása hódította el. a Dél-afrikai Köztársaság 32 évi szünet utánismét részt vesz az olimpiai játékokon, amelyeket az idén Barcelonában rendeznek meg. Ezzel a DAK minden szempontból kitör az egykori apartheidpolitika miatti nemzetközi elszigeteltségből. • Hivatalos kínai forrásokból jelentették, hogy egy pekingi múzeumban kiállítják Mao Ce-tung magánrepülőgépét, amelyet Sztálintól kapott ajándékba. A szovjet gyártmányú IL—14-est több mint 200 múzeumi tárgy társaságában tekintheti meg a nézőközönség. Szakértők szerint a maga nemében ez a világ egyik legnagyobb és legegzotikusabb gyűjteménye. • Hétfőn bejelentette lemondását Mikisz Theodorakisz, a görög kormány tárca nélküli minisztere. Micotakisz kormányfő elfogadta a híres zeneszerző lemondását, aki döntését azzal indokolta, hogy idejét teljes egészében a zenénekszeretné szentelni. Theodorakisz ugyanakkor kijelentette, hogy független képviselőként továbbra is támogatni fogja a kormányt.