Romániai Magyar Szó, 1993. május (5. évfolyam, 1017-1042. szám)

1993-05-01 / 1017-1018. szám

Romániai Magyar Szó 2 Ma A­th­énban , mindenki Közép-Boszniában és a Neretva völgyé­ben — az Alija Izetbegovics bosnyák el­nök és Mate Boban, a boszniai horvátok vezetője között létrejött tűzszüneti meg­állapodás ellenére — még mindig nincs nyugalom. A budapesti rádió szerint kü­lönösen válságos a helyzet Konic és Jab­­lanica környékén, ahol a muzulmánok és a horvátok egymás falvait gyújtogatják, elűzik otthonából a lakosságot. Konicból és környékéről április közepe óta 450 szerb és ennél is több horvát menekült el — mint ők mondják — a muzulmán terror elől. A horvát férfikat állítólag erőszak­kal mozgósítják a muzulmánok. A közép­boszniai Vitézben 97 muzulmán lakost te­mettek el, akik a szarajevói rádió szerint a horvátok tömegmészárlásának estek ál­dozatul a környék falvaiban. Jablanicá­­ban a horvátok elfoglaltak egy tévé­átját­szót, amely azóta nem továbbítja a szara­jevói tévéműsort. Az Európai Biztonsági és Együttműkö­dési Értekezlet (EBEÉ) magas rangú tiszt­ségviselői úgy döntöttek prágai tanács­kozásukon, hogy támogatják a boszniai muzulmánok elleni fegyverszállítási em­bargó feloldását. Ettől függetlenül Doug­las Hurd brit külügyminiszter csütörtöki nyilatkozatában azt mondta: elutasítja a Szarajevónak történő fegyverszállítási zár­lat megszüntetését. Ami a fegyverszállítási tilalmat illeti, az Iszlám Konferencia Szervezetének külügy­miniszteri tanácskozása sokkal határozot­tabb, sőt drasztikusabb álláspontra he­lyezkedett: figyelmeztette az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy amennyiben nem történik meg az embargó feloldása, a muzulmán országok fellázadnak. A pa­kisztáni Karacsiban tartott négynapos kon­ferencia záródokumentuma szerint az isz­lám világ türelme fogytán, s emiatt kész önállóan cselekedni. Szerdára, május 5-re összehívják a boszniai szerb parlamentet, hogy ismét áttekintse a Jugoszlávia-konferencia két társelnökének nevével fémjelzett béketer­vet, melyet egyszer már elutasított, és vizsgálja meg a módosítására tett javas­latokat. Igaz, a boszniai szerb vezetés — mint már jeleztük, május közepén nép­szavazásra akarja bocsátani a Vance— Owen béketervet, ám megfigyelők szerint mindez csak időhúzás. A boszniai szerb parlament összehívá­sának hírére Athénba találkozóra hívták a boszniai válságban érintett valamennyi vezetőt. A mára kitűzött találkozón jelen lesz Alija Izetbegovics, a boszniai muzul­mán államelnök, Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője, Mate Boban, a boszniai horvátok vezetője, továbbá Fran­co Tudj­man, Horvátország elnöke és Dob­­rica Csoszics, a Jugoszláv Államszövetség elnöke, valamint Szlobodan Milosevics szerb és Momir Bulatovics montenegrói el­nök. Az értekezleten Cyrus Vance és Da­vid Owen elnököl, valamint a Jugoszlá­via-konferencia társelnöki tisztségében lord Owent követő Torvald Stoltenberg. A médiákat változatlanul foglalkoztat­ AKI SZÁMÍT­ Ja Clinton amerikai elnök tanácskozás-so­rozata, melynek nyomán valószínűleg szombaton nyilvánosságra hozza elgondo­lását arról, miként is szándékszik csele­kedni a boszniai háború megfékezésére. Csütörtökön is — más programjait le­mondva — órákon át tárgyalt Warren Christopher külügyminiszterrel és Colin Powell egyesített vezérkari főnökkel va­lamint a külügy és hadsereg más vezetői­vel, és­ arra a következtetésre jutottak, hogy Clinton elnök a fentebb jelzett athéni ta­nácskozástól függetlenül hozza meg dön­tését, annál is inkább, mert mint mond­ta, a szerbektől eddig sok mindent hallott, most már csak a cselekedetek számítanak. Az Evenimentul zilei című bukaresti lap AFP-forrásból úgy tudja, hogy Bill Clin­ton elképzelése szerint két berepülést haj­tanának végre Bosznia légterébe és bom­báznának egyes szerb állásokat, s ezt az akciót a muzulmánoknak történő fegyver­­szállítás tilalom feloldásával egészítenék ki. A még hivatalosan be nem jelentett elgondolás állítólag Al Gore alelnöktől származik. A franciák mindenesetre már­is reagáltak rá: a francia kéksapkások egy részét hazarendelték, hogy légitámadás e­­setén ne legyenek kitéve veszélynek. A washingtoni tanácskozásokkal össze­függésben Warren Christopher hosszasan konzultált az Egyesült Államok szövetsé­geseivel. Ezt követően Douglas Hurd brit külügyminiszter kijelentette, hogy a brit kéksisakosokat semmiképpen sem változ­tatják megszálló alakulatokká, és Nagy- Britannia nem fogja beleegyezését adni egyetlen olyan akcióhoz sem, amely ve­szélybe sodorhatná a volt Jugoszlávia te­rületén levő embereit. A moszkvai parlament az INTERFAX jelentése szerint utasította a Biztonsági Tanácsban jelen levő orosz megbízottakat, ellenezzenek minden olyan határozatot, a­­mely nemzetközi katonai beavatkozást he­lyezne kilátásba Bosznia-Hercegoviná­­ban. A képviselők általában annak a né­zetüknek adtak hangot, hogy egy katonai akció sértené Oroszország létérdekeit, és semmiképpen sem segítené elő a válság gyors rendezését. Radovan Karadzsics azt indítványozta az Egyesült Államoknak: adják a boszniai muzulmánok értésére, hogy nem lesz ka­tonai beavatkozás, ám szankciókat fogad­nak el a muzulmánok és a horvátok el­len, s teszik mindezt a válságban érintett valamennyi fél előtt, akiket Camp Da­­vidbe hívnak találkozóra. Meglepő Andrej Kozirev nyilatkozata, aki először hangsúlyozta, hogy a belgrá­di szerbek azzal mozdíthatnák elő a konf­liktus megoldását, ha nem segítenék to­vább pótalkatrésszel, lőszerrel és üzem­anyaggal a boszniai szerbeket. Az ITAR­­TASZSZ és France Presse szerint Kozi­rev még hozzátette: Szerbiának nyilváno­san le kell lepleznie a boszniai szerb ha­tóságok kalandorpolitikáját, mert erkölcsi és anyagi támogatás nélkül azok kényte­lenek lesznek kompromisszumra lépni. ROMÁN INTÉZKEDÉSEK A SZIGORÍTOTT SZANKCIÓK VÉGREHAJTÁSÁRA A román kormány újabb intézkedéseket foganatosított a Jugoszlávia elleni embar­gó érvényesítése érdekében. Az erről szó­ló kormányhatározat szigorúan tiltja va­lamennyi termék és áru Jugoszlávia felé, vagy onnan erre történő szállítását a ro­mán határon keresztül.­ Nem hatolhatnak be román területre azok a folyami és ten­­geri szállítóeszközök, amelyek — nemze­tiségüktől függetlenül — Jugoszláviába tartanak, vagy ebből az országból szár­maznak. Nem esnek tilalom alá az orvosi jellegű cikkek és az élelmiszerek, melyek­nek importfeltételeit az ENSZ Biztonsági Tanácsa fogja szabályozni. Mentesülnek a szabály alól más Jugoszláviából szár­mazó importok is, amelyeket a BT jóvá­hagyott, ám ezek esetében különleges en­gedélyekre lesz szükség. A kormányhatározat kitér arra is, hogy Románia és Jugoszlávia között szállító­­járművek csak a BT Szankcióbizottságá­tól származó külön engedéllyel és csakis az ilyen célból kijelölt határátkelőhelye­ken közlekedhetnek. Ami a dunai tran­zitforgalmat illeti, mindenféle ilyen szál­lítás tilos, de a tilalom alól a Szankcióbi­­zottság felmentést adhat. Az engedéllyel rendelkező hajókat alávetik az illetékes román hatóságok ellenőrzésének. A ro­mán hatóságok kötelesek feltartóztatni minden jugoszláv tulajdonban levő hajót, teherszállító járművet, vasúti szerelvényt és légi szállítójárművet, amennyiben meg­állapítható a szankciók megsértése. A szankciósértő járműveket rakományukkal együtt le kell foglalni vagy el kell koboz­ni .A rendelkezések kiterjednek a szank­ciók megsértésével gyanúsítható nem ju­goszláv tulajdonú járművekre is. Ugyan­akkor a kormányhatározat előírja: zárolni kell a Románia területén található, ju­goszláv tulajdonból származó pénzalapo­kat. Ugyanazok a kötelezettségek állnak fenn a jugoszláv hatóságok vagy vállala­tok által ellenőrzött pénzalapok esetében. Az ellenzék képviselői összeültek a fő­városi Dacia klubban és nyilatkozatot fo­gadtak el a délszláv helyzetről. A doku­mentum nem zárja ki a nemzetközi kö­zösség kezdeményezéseinek bármely úton történő támogatását. • A NAGYVILÁG HÍREI • A CIAMPI-KORMÁNY TISZAVIRÁG ÉLETE Válság robbant ki az alig megalakult o­­lasz kormányban: négy miniszter lemon­dott, miután a Képviselőházi leszavazta Bettino Craxi volt szocialista pártvezér parlamenti mentelmi jogának felfüggesz­tését. A négy lemondott miniszter közül egy a környezetvédők képviselője, hárman a kommunista utódpárt, a Demokratikus Baloldal Pártjának tagjai. A négy mi­niszter csütörtök este nyújtotta be lemon­dó levelét Carlo Azeglio Ciampi kormány­főnek, alig néhány órával azt követően, hogy délelőtt a Quirinale-palotában, Os­car Luigi Scalfaro jelenlétében letette a hivatali esküt. A Demokratikus Baloldal Pártjának fő­titkára, Aphile Occhetto még csütörtök este bejelentette, hogy párja — a képvi­selőházi szavazás után — megvonja tá­mogatását a Ciampi-kormánytól. Ugyan­akkor sürgősségi kihallgatást kért Scal­faro elnöktől. Római beszámolójában a France Presse, melyet a román rádió idézett, megjegyez­te, hogy a képviselőházi szavazás igen feszült légkörben zajlott le, mi több, sér­tegetések hangzottak el, sőt dulakodás is támadt. A szavazási eredmény hírül vétele után a korrupciós ügyletekkel kapcsolatos vizs­gálatot vezető milánói ügyész értetlensé­gének adott kifejezést, és fenntartotta ma­gának a jogot, hogy az Alkotmánybíróság elé vigye a parlament és a bírói hatalom közötti kompetenciaütközés kérdését. JELCIN ALKOTMÁNYOZÓ Borisz Jelcin orosz elnök csütörtökön bejelentette, hogy alkotmányozó nemzet­­gyűlést kell létrehozni és érvényteleníte­ni kell minden olyan határozatot, mely el­lentmond a reformoknak. Az államfő a Kremlben, az új alkotmánytervezettel együtt ismertette a fentiekkel kapcsolatos elképzelését. A már régebben megszellőz­tetett, alkotmánytervezet erős elnöki rend­szert és kétkamarás törvényhozást ír elő, a parlamentben pedig a föderáció vala­mennyi területi entitása képviseltetné ma­gát. Az ITAR—TASZSZ kommentárja sze­rint az alkotmányozó nemzetgyűlés meg­alakítása Jelcin számára lehetővé tenné, hogy elkerülje a Népképviselői Kongresz­­szus ellenkezését. Másrészt a Ruszlan Hasz­­bulatov vezette parlament szintén csütör­ NEMZETGYŰLÉST SÜRGET­ ­ökön felszólította az alkotmányjogi bizott­ságot, hogy gyorsítsa fel saját alkotmány­­tervezetének előkészítését, amelyet novem­ber 17-én terjesztenek a Népképviselői Kongresszus elé. Az orosz kormány csütörtöki ülésén egyebek között megállapították: a tisztán monetáris eszközök nem elegendők a kí­vánt gazdasági eredmény eléréséhez, na­gyobb állami beavatkozásra, szabályozásra van szükség több szektorban is. A kabi­net tagjai az első negyedévet értékelve jutottak erre a következtetésre. Az okok közül kiemelhető a termelés további visz­­szaesése, maga Csernomirgyin kormányfő pedig az infláció megfékezésében látja a következő hetek fő feladatát. IZRAEL: AZ ELSŐ POZITÍV LÉPÉS A Washingtonban folyó kétoldalú közel­­keleti béketárgyalásokon csütörtök este az izraeli és a palesztin delegáció találkozó­ján három munkacsoportot hoztak létre — jelentette a France Presse-re hivatkozva a román rádió. Kettő közülük nyomban meg is kezdte megbeszéléseit. Az első az autonómia fogalmát kívánja meghatároz­ni tekintettel arra, hogy Izrael ötéves át­meneti időszakra autonómiát szándékszik adni a megszállt területeken élő paleszti­noknak. A második munkacsoport a föld- és víztulajdon jogával összefüggő kérdése­ket tisztáz. A harmadik csoport, melynek feladata az emberi jogok érvényesítésének megtárgyalása Ciszjordániára és a gázai övezetre vonatkoztatva, a jövő hét elején ül össze. A France Presse szerint az izraeli tár­gyalócsoport vezetője, Eliakim Rubinstein úgy értékelte, hogy a munkacsoportok lét­rehozására vonatkozó döntés voltaképpen az első pozitív lépés a washingtoni tár­gyalások megkezdése óta. A francia hír­­ügynökség megjegyzi, hogy a Szíria és Iz­rael közötti tárgyalások holtponton van­nak az 1967-ben elfoglalt és 1981-ben an­­nektált Golan-fennsíkról való izraeli kivo­nulás kérdése miatt. A palesztin kérdéssel kapcsolatban Jic­­hak Rabin izraeli miniszterelnök kijelen­tette: kormánya azt latolgatja, hogy to­vábbi 30 palesztint enged haza az 1967 és 1987 között kiutasított 1250-ből, miután — mint előző lapszámunkban jelentettük — 30 palesztin hazatérését engedélyezte már. A France Presse az izraeli katonai rádió­ra hivatkozva jelezte, hogy az első, lega­lább öt palesztin visszatérése péntekre volt várható. A hazatérők a Jordániát a megszállt Ciszjordániával összekötő hídon kelnek át. Helyesbítés A Romániai Magyar Szó április 30- i, pénteki számában az Európa Tanács bu­karesti látogatásáról megjelent egy MTI tudósítás, amely az RMDSZ , vezetőinek állásfoglalását is ismerteti. Nyomatékosan ki kell jelentenem, hogy ez az ismertetés nem felel meg a valóságnak, és megenged­hetetlen módon félretájékoztatja a köz­véleményt. 1993­ április 27-i, keddi Tájé­koztatójában az RMDSZ Szövetségi Elnö­ki Hivatala a következő hírt adta le a sajtónak a szóban forgó találkozóról. ..) Az RMDSZ vezetői kifejtették, hogy bár a román kormány ígéretet tett a magyar kisebbség problémáinak sürgős megoldására, mindeddig semmilyen konk­rét lépés nem történt ebben az irányban. Éppen ellenkezőleg: a hargitai és kovász­­nai prefektusok kinevezése újabb diszkri­minatív intézkedés. Az RMDSZ véleménye szerint a Szövetség képviselői által fel­vázolt kérdéseket (oktatás, anyanyelv­használat, a marosvásárhelyi és Hargita megyei elítéltek, prefektusok ügye, nar­nalista uszítás stb.) még Románia Európa Tanácsba való fölvétele előtt meg kell ol­dani. (...)“ Tehát egyértelműen kifejtettük a jogi bizottság tagjainak: 1- Csak akkor támogathatjuk Románia fölvételét, ha a jelzett problémák még azelőtt megoldódnak. 2. A prefektusok kinevezése alkot­mányellenes, mivel nem tartották tiszte­letben az Alkotmány 101. cikkelyének 2. bekezdését. , 3. Ragaszkodunk ahhoz, hogy magyar többségű megyékben magyar prefektuso­kat nevezzenek ki, mivel a prefektus az egyik reális vezetője az illető közösségnek, amelynek joga van ahhoz, hogy saját kebeléből származó személyek vezessék-Ezzel a világos, félre nem érthető állás­ponttal szemben teljesen hamisak az MTI tudósítás állításai, mint például: „Az RMDSZ hangoztatja: nem törvénytelen ugyan a kinevezés, de...“, vagy: „Az igazi kifogás nem az, hogy román nemze­tiségű prefektusokat neveztek ki...“ stb. Kérem ennek a helyesbítésnek a sürgős közlését, mivel tagságunkat kötelesek va­gyunk a lehető legpontosabban tájékoz­tatni. Köszönöm. MARKÓ BÉLA szövetségi elnök A szerkesztős­ég megjegyzése: Lapunk 1993. április 28-i számának el­ső oldalán közzétettük az Elnöki Hivatal hírét, méghozzá szószerinti közlésben. Ol­vasóink tehát már az MTI-hír megjelené­se előtt tájékozódhattak az RMDSZ állás­pontjáról- Ettől függetlenül, fenti kérésnek eleget teszünk- (RMSZ) • RMSZ-FOLYTATÁSOS 9 RMSZ-FOLYTATÁSOS 9 RMSZ-FOLYT­ATÁSOS 9 RMSZ-FOLYTATÁSOS (Folytatás előző lapszámunkból) Szóval, hogy sorrendben haladjunk, a tavalyi év első felében összegyűjtöttük az úthoz szükséges pénzt. 1992. augusztus 10-én indultunk repülővel Szófián keresz­tül a thaiföldi Bangkokba. Innen autó­busszal utaztunk tovább Szingapúrba, a­­hol hajóra szálltunk és Dzsakarta, Csele­­besz, Maluku-szigetek érintésével egyhe­tes hajókázás után érkeztünk meg Új- Guineába. Sorong városában kötöttünk ki. Az első napokban a város környékét tér­képeztük fel, szomorúan látva, hogy az őstermészetet már itt is kikezdte a kör­nyezetszennyezés — a város szemetét te­herautókról egyenesen a tengerbe borít­ják, és ha már magasan kiemelkedik a szeméthegy a tengerből, akkor benzinnel leöntik és meggyújtják­ Az ott gyűjtött vízmintáink azt jelzik, hogy a város kör­nyéki folyók és patakok rendkívül szeny­­nyezettek. Új-Guineának ez a része indonéz fenn­hatóság alatt áll­ A városi lakosok na­gyobb része betelepült indonéz, az őslakos pápuák a dzsungel mélyén fekvő falvak­ba szorultak ki. A pápuák nagyon különleges népek. A sziget déli részén élő aszmatok átlagosan 1,80—2 méter magasra nőnek, nagyon iz­mos testalkatúak, negroidok. Az északi részen élő magbratok valamivel alacso­nyabbak, de ők is igen jó felépítésűek, mármint azok, akiknek jut ennivaló, mert a töbség kegyetlenül éhezik-Nem mondhatni, hogy könnyen ismer­kedő emberek. Ha megérkeztünk egy dzsungeltelepülésre, nemigen találkoztunk emberekkel. Elbújtak előlünk, de akár­merre mentünk, mindenütt éreztük a fi-­ gyelő tekinteteket. A leghasznosabb segí­tőink a gyerekek voltak. Kisebbek, na­gyobbak azonnal körülvettek bennünket, mivel életükben nem láttak fehér embert. Nagyobb gyerekek szívesen szegődtek ve­zetőnkké, megmutatták merre vannak a patakok, ahol vízmintát gyűjthettünk, el­vezettek bennünket a vízesésekhez, ame­lyek a lepkék kedvelt táborhelyei, és a barlangokhoz is, amelyekben kígyókat, bogarakat, és denevéreket foghattunk. Nem kevés problémát okozott a kommu­nikáció, mivel a dzsungelben lakók nem beszélnek angolul, indonézül, de sokszor még a néhány kilométerrel odébb élő törzs nyelvét sem értik meg. Új-Guineá­­ban körülbelül 250 nyelv honos a pápuák között. A törzsek nem tudnak egymás­sal kommunikálni­ Ennek történelmi okai vannak, hiszen a megelőző évszázadokban a különböző törzsek képviselői, ha össze­futották valahol a dzsungelben legkevés­bé a közös beszédtémát, annál inkább egymás agyonverését és felfalását tartot­ták fontosnak. Valószínűleg ebből ered az idegenekkel szembeni bizalmatlanság, amit azonban, ha egyszer sikerült feloldani, utána már nagyon barátságosak, akár az utolsó fa­latjukat is megosztják veled­ Ami pedig a pápua konyhát illeti..., hát van jobb- Banán nyersen, banán süt­ve, banán főve, banán rántva. Néhány heti ott-tartózkodás után már a banán lát­ványától is émelyegni kezdtünk. A banán mellett még rizset is esznek. Rizs szárí­tott hallal, rizs ananásszal, rizs főtt csir­­kehússal­, rizs banánnal, és rizs rizzsel. Ez utóbbi a legnépszerűbb, mert a leg­olcsóbb. A pápuák többsége ma is éhe­zik. Még a városok környéki falvakban is csak négyen-öten dolgoznak és bírnak valami rendszeres keresettel, ők tartják el a 200—300 lelkes falut. Okulva a korábbi expedíciónk során szerzett tapasztalatainkból most nem vit­tünk konzervet, mert nem bírja a hősé­get, néhány nap után szinte felrobban a 45—50 fokos (árnyékban mért!) melegben. Leginkább a zacskósleves bírja a hőséget, abból vittünk is magunkkal eleget. Mert, kiadós étel a zacskósleves, különösen ha dupla sűrűségűre főzzük, őszintén szól­va, a banán és a rizs mellett a zacskósle­ves az, amit hazaértünk óta még egyi­künk se bírt enni... Napjaink meglehetősen egyformán tel­tek. Rendszerint a dzsungeltelepülések közelében táboroztunk, reggelente onnan indultunk gyűjtőutakra. Balázs Bulcsú elsősorban a lepkéket hajtotta a vízesések környékén, Mátay Laci vízimintákat gyűj­tött, Szőnyi Pista a kamerájával járta a vidéket és készített szebbnél szebb felvé­teleket, Ary Bence és Nedeczy Peti pedig bogarak után koslatott a sűrűben. Dél­előtt 11 és délután 3 óra között heverész­­tünk az árnyékban, hiszen ilyenkor a hő­ségtől mozdulni sem lehetett, majd foly­tattuk a gyűjtést. A társaság rendszerint csak az esti órákban jött össze, akkor főz­tük meg a vacsorát. Nagyokat ettünk, minden nap degeszre tömött pocakkal fe­küdtünk le, mégis 5—6 kilót fogytunk mindnyájan a két hónap alatt, meglazul­tak a fogaink, vérzett az ínyünk az egy­oldalú táplálkozás miatt. Ám nem ezért tértünk haza két hónap múltán, hanem azért, mert lejárt a ví­zumunk, s gyakorlatilag bejártuk az ős­erdőnek azt a részét, amelyre engedélyünk volt a hatóságoktól. Reméljük, az idén nagyobb területekre, az őserdőnek a ten­gerparttól, a városoktól még távolabb fek­vő területeinek meglátogatására is sike­rül engedélyt szereznünk.Hazaérkezésünk óta sokan kérdezik tő­lünk, hogy voltak-e különleges kaland­jaink, kerültünk-e életveszélybe? Nos, veszélyt elsősorban a ránk leselkedő vál­tozatos betegségek okozhattak volna. Ex­pedíciónk névadója, Fenichel Sámuel 1891-ben, magyarként elsőnek vágott neki Új-Guinea őserdeinek, hogy az ott élő madarakat tanulmányozza. Tizenhat hó­nap alatt végzett vele a malária. Emel­lett a kolera, a pestis és számos egyéb betegség honos errefelé. Mi kaptunk egy csomó védőoltást, tablettákat szedtünk malária ellen, vizet csak fertőtlenítve it­tunk, így csak az expedíciók alatt szoká­sos, megállíthatatlan hasmenés okozott kisebb-nagyobb gondokat. Új-Guineában nincsenek nagy testű ragadozók, az emberre veszélyt inkább a mérges kígyók és a skorpiók jelentenek. Ezeket igyekeztünk elkerülni, bár egyszer Nedeczky Peti versenyt akart úszni a tengerben egy kígyóval, amiről később ki­derült, hogy a Föld egyik legmérgesebb hüllője. Szerencsére a kígyó nem válaszolt a kihívásra. Előfordult az is, hogy — ta­karékossági célból — a szigetek között úszva közlekedtünk, így csak a felszere­lés átszállításáért kellett fizetnünk. Ké­sőbb egy jóakarónk megmagyarázta, hogy a szigetek környéke hemzseg az ember­­evő cápáktól, attól kezdve nem sajnáltuk azt a pár dollárt a csónakban való közle­kedésre. Most pedig.... hát igen, szürkén telnek a napjaink. Járunk az egyetemre, sorra látogatjuk a lehetséges szponzorainkat próbálunk engedélyeket szerezni az őser­dei kutatásra... Szóval, készülünk a nyárra, a harmadik expedícióra. Vár ben­nünket az őserdő. ■ «gM­B»'- (Vége) ÉHI BOGARAK ÉS EMBEREK 1993. május 1­2. TARKABARKA RET ■ ■ ■ Pavel Dubcek, az 1968-as prágai tavasz vezérének fia egy belga lapnak nyilatkozva elmondta, hogy kétségbe vonja az apja halálával kapcsolatos nyo­mozás eredményeit. Mint ismeretes, Ale­xander Dubcek a múlt év novemberében halt meg egy autóbaleset következtében, amiért nemrégen egy év szabadságvesz­tésre ítélték gépkocsivezetőjét, egy haj­dani rendőrt. Az ügyben döntést hozó bíróság ugyanis megállapította, hogy a baleset a sofőr gondatlansága, pontosab­ban gyorshajtás miatt következett be. A La Libre Belgique című lapnak adott in­terjúban Pavel Dubcek azt fejtegeti, hogy a baleset óta eltűnt autót, nem vetették alá szakértői vizsgálatnak. Egy tanú rosz­­szul emlékezett Dubcek kocsijának a szí­nére, egy másiknak nyoma veszett, egy harmadik pedig annyira meg volt ijed­ve, hogy egy értelmes szót sem tudott kinyögni a meghallgatáson — állítja a volt politikus fia. Pavel továbbá felfedte, hogy a baleset napján apja dokumentumokat vitt a cseh és szlovák szociáldemokrata párt egyik találkozójával kapcsolatban, de ezek a mai napig sem kerültek elő. A belga lap szerint mindazok, akiknek Pavelhez hasonlóan kétségeik vannak a Dubcekkel történt balesetet illetően, fel­­tételezésüket arra alapozzák, hogy a po­litikusnak­­ bizonyos­­ dokumentumokat kellett volna átadnia e moszkvai kom­munistáknak. ■ ■ ■ A világgazdaság idei teljesítmé­nye alig lesz jobb a tavalyinál- s az Egye­sült Államokban megindult törékeny fel­lendülést is veszélyezteti a vártnál sú­lyosabb recesszió Japánban és Európában, mindenekelőtt Németországban — álla­pította meg e heti közgyűlése előtt nyil­vánosságra hozott­­ helyzetelemzésében a Nemzetközi Valutaalap. A szervezet egy meg nem nevezett magas rangú illeté­kese elégedetten jegyezte meg, hogy a világ vezető gazdasági hatalmai végre elindultak abba az irányba, amely felé Michel Camdessus, az IMF vezérigazga­tója ösztökélte őket. Camdessus a költ­ségvetési hiány csökkentését ajánlotta az Egyesült Államoknak, a közkiadások nö­velését Japánnak és a kamatlábak mér­séklését Németországnak. Az IMF „na­gyon rossz“-nak minősítette a gazdasági kilátásokat Európában, ahol szerinte leg­feljebb egyszázalékos növekedés várható. A fejlett ipari országok összességét te­kintve az IMF 1,5 százalékos n­övekedé­s jósol az idei évre. A szervezet szakértői bíznak abban, hogy az USA-nak sikerül háromszázalékos gazdasági növekedést elérnie. ■ ■ ■ Manfred Wörner NATO-főtitkár a minap sürgette, hogy Franciaország változtassa meg az Észak-atlanti Szö­vetséggel szemben követett politikáját, azaz: hagyjon fel konok függetlenségi tö­rekvéseivel a védelmi ügyekben, amelyek gyakran összeütközésekhez vezettek a többi tagállammal. Franciaország ugyan tagja a NATO-nak, de katonai szerve­zetéből 1966-ban kilépett, így tiltakozván az amerikai túlsúly ellen az európai v­delem alakításában. Franciaország csak ny terhet, ha közelebb kerül a NATO-hoz —■ hangoztatta Werner egy párizsi kon­ferencián. Mint mondotta, aligha érvénye­sek már azok az okok, amelyek miatt Franciaország különleges státusra tartott igényt a szervezetben. Az új párizsi kor­mány jelezte, hogy véget akar vetni a NATO-n belüli amerikai—francia szem­benállásnak. Franciaország a Washington­tól függetlenebb európai védelem kiala­kítását szorgalmazza. A NATO-főtitkár szerint azonban az Egyesült Államoknak és Európának szorosabban együtt kell működnie, hogy megoldhassa a hideg-­­ háborús korszakot követő konfliktuso­kat, például a délszláv válságot. Wö. meglátása szerint Franciaország sok mindennel hozzájárulhat a közös ügyhöz: tapasztalatokat szerzett az ENSZ béke­­fenntartó műveleteiben, hasznosíthatók afrikai és közel-keleti kapcsolatai is. Párizson múlik, hogyan dönt: visszatér-e a NATO katonai szervezetébe? A főtitkár szerint választhatja Spanyolország pél­dáját is, ami azt jelentené, hogy formai­lag nem integrálódna a szövetség ame­rikai vezetésű parancsnokságába, de részt venne a védelmi miniszterek valamennyi találkozóján. BBS Oroszország és Japán területi vi­táját oldják meg a jövő generációi — javasolta Jevgenyij Krasznojarov, Sza­­halin új kormányzója. Mint kifejtette, addig nem lehet megoldani a vitát, amíg­­ Oroszország és Japán között az életszín­vonal nem egyenlítődik ki- Megfigyelők szerint e megjegyzés az attól való félel­met tükrözi, hogy adott esetben az oro­szok tömegesen települnének át Japánba. B B B Ezerháromszáz gyanúsítottat fog­tak el. 143 bűnözőt tűzharcban megöltek, s több mint ezer fegyvert, valamint nagy mennyiségű kábítószert és készpénzt foglaltak le Kolumbiában az elmúlt hó­napokban, a szökevény kokainbáró, Pablo Escobar felkutatására­­ alakult kü­lönleges egység tevékenységének kez­dete óta- A kolumbiai elnök a múlt hét végén a hadsereg és a rendőrség vezetői előtt vonta meg a kábítószer-maffia elle­ni harc mérlegét. Az elfogott bűnözők kö­zött van a kokainkartell húsz helyi főnö­ke, nyolc másik bandavezért halálra se­beztek, 14-en pedig önként megadták ma­gukat a hatóságoknak. A rendőrség elfog­ta az április 15-én történt, tucatnyi halálos áldozatot és több mint 200 sérültet kö­vetelt pokolgépes merénylet gyanúsított­ját is. B B­B Lengyelországban megemlékezé­seket tartottak abból az alkalomból, hogy ötven évvel ezelőtt hurcolták haláltábo­rokba a cigányságot. A gyászünnepségeket a vértanú Szent Maximilian oswiecimi templomában kezdték, majd több más helységben folytatták. Himmler, az SS birodalmi vezetője 1942-ben nyilvání­totta „fajilag értéktelennek“ a cigányo­kat, s 1943 tavaszán a nácik megkezdték e nép teljes kiirtását A becslések szerint mintegy félmillió cigányt gyakortak meg. BBS Brit történészek, akik éveken át igyekeztek megfejteni Hasfelmetsző Jack kilétének 105 éves rejtélyét, a napokban közölték, hogy megoldották a talányt. Szerintük Hasfelmetsző Jack nem más, mint egy liverpooli kereskedő. A Min­dent Hasfelmetsző Jackről című könyv szerzői elmondták, hogy kutatásuk James May­brick pamutkereskedő naplóján alap­szik, aki arzént szedett, hogy fokozza szexuális képességét, s végül annyira erő­szakosan viselkedett, hogy felesége meg­mérgezze. A 62 oldalas napló Hasfelmetsző , ■ Jack aláírással zárul. A gyilkos 1888-ban hat prostituáltat ölt­­meg Londonban, de sohasem jutottak a nyomára. Az ügyben­­ sok gyanúsított volt, a királyi család egyik tagjára is gyanakodtak, sőt Winston Churchill apjának neve is szóba került. Maybrick 1889-ben halt meg, miután fe­lesége megmérgezte. A könyv szerzői a gyilkosról azt írják, hogy a bordélyok­­rendszeres látogatója volt, narkós és hírneves gyilkos- A napló Maybrick há­zában volt elrejtve. A róla szóló könyv októberben jelenik meg. KOZMA KIS TIBOR BELNÉMET GONDOK (A Welt am Sonntag karikatúrája) • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • • A Lengyel Parasztpárt, a „Falusi Szolidaritás úgy döntött, hogy kilép a kor­mánykoalícióból, mert nem valósul meg agrárpolitikája. Az elhatározást még jó­vá kell hagynia a politikai alakulat igaz­gató tanácsának is. A parasztpártiak ki­lépése a kormánykoalícióból lényegesen meggyengíti Hanna Suchocka kabinetjé­nek parlamenti pozícióit. • Orosz elnöki törvényrendelet értel­mében átmenetileg tilos nagygyűléseket, összejöveteleket és tüntetéseket rendezni a moszkvai Vörös Téren és a kormány székhelye körül. A tilalom az orosz fővá­ros státusára vonatkozó törvény hatályba lépéséig, közelebbről a törvényhozói, vég­rehajtói és elnöki hatalom székházának körzete körülhatárolásáig érvényes. • A német vasmunkások szakszerveze­te, az IG Metall úgy döntött, hogy hét­főn megkezdik a sztrájkot Kelet-Német­­­országban — jelenti a France Presse. Az említett országrészben 60 éve nem voltak hasonló akciók. A sztrájkokat 1933-ban, Hitler hatalomra kerülésekor tiltották meg, s keleten ez érvényben maradt a kommunista rendszerben is. • A brazíliai legfőbb ügyészség szerint a korrupcióval vádolt Collor de Mello volt elnöknek és nyolc társának bűn­e­. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség Brjansk tartományi tudósítóját az Orosz Föderációhoz tartozó területi közigazga­tási egység elnökévé nevezték ki. Jurij Lodkin fő gondja felkutatni a legkülön­bözőbb költségvetési bevételi forrásokat. A tartományt ugyanis a csernobili atom­baleset súlyosan károsította, területének kétharmada sugárfertőzött­­re nyolc hónapig is eltarthat, Ítélethoza­talra valószínűleg a jövő év elején kerül sor. A­ legújabb brazíliai könyvújdonság Collor­ de Mello élettörténete fivére, Ped­ro Collor tollából. A kötet egyelőre 50 000 példányban került a könyvüzletekbe. • A magyar kormánnyal szerdán kö­zölték, hogy a Közös Piac Magyarország vonatkozásában feloldotta az élőállatokra és húskészítményekre vonatkozó tilalmat, miután a magyar kormány elfogadta ez EK feltételeit- A csütörtöki kormányszó­vivői tájékoztatón ezzel kapcsolatosan hangsúlyozták: a kormány első lépésnek tekinti a Közös Piac döntését, és azonnal­l­­li tárgyalásokat kíván kezdeni a szállítás­hoz előírt kéthetes karantén-kötelezettség feloldásáról­• KGB-igazolványok, kitüntetések, ka­tonai egyenruhák és fegyverek után sar­ló-kalapácsos vörös zászlócskákat is kap­ni a moszkvai utcákon.

Next