Romániai Magyar Szó, 1993. június (5. évfolyam, 1043-1068. szám)
1993-06-01 / 1043. szám
Romániai Magyar Szó 2 Kettős állampolgárságot? Újabb merényletek Németországijan Öt török bevándorló, három nő és két kislány vesztette életét az újabb merénylet során, amelyet minden bizonnyal szélsőjobboldaliak követtek el szombat reggel Solingen német városban. Frankfurtban három halálos áldozatot követelt egy hasonló akció, Münchenben pedig tizennégy török bevándorló sebesült meg, azmikor lakótelepükön gyújtóbomba robbant. Több mint kétszázan — többségükben török vendégmunkások — tüntettek Solingenben vasárnap éjjel, azzal vádolva a német kormányt, hogy a politikai menedékjogot korlátozó, múlt héten megszavazott törvény felszította az idegengyűlöletet. A török kormányfő nagyon komolynak minősítette a solingeni incidenst és kérte a német kormányt, hogy vezesse be a kettős állampolgárságot a bevándorlók számára, így a Németországban dolgozó vendégmunkásokat jobban lehetne védelmezni. A német belügyminiszter elutasította a vádat, miszerint a német politikusok nem tesznek eleget az idegengyűlölet visszaszorításáért s rámutatott, hogy betiltottak három szélsőjobboldali szervezetet, de az országban levő mintegy hat és félmillió idegen dolgozót nem lehet rendőrségileg védeni, e feladat az államra és magukra a polgárokra hárul — véli a miniszter. A német kormány százezer márka jutalmat tűzött ki a merénylők kézrekerítéséért, mert eddig csak következtetni lehet kilétükre, de nem fogták el őket. Helmut Kohl részvéttáviratot küldött a tragikus eset kapcsán a török elnöknek és kormányfőnek. Az Európai Zsidókongresszus elnöke, Jan Kahn is elítélte a németországi raszszista erőszak fokozódását. A SZANKCIÓK MEGERŐSÍTETTÉK MILOSEVICS POZÍCIÓIT? Súlyos harcok voltak vasárnap Szarajevóban a szerb és a muzulmán erők között. A szerbek több száz lövedéket zúdítottak az ellenfél állásaira a város körüli magaslatokért folyó összecsapásokban. Orvosi jelentések szerint 20 személy életét vesztette, 170-en megsebesültek. A BBC szarajevói tudósítója úgy véli, hogy az egyik legnehezebb nap volt a háború kezdete óta, szinte percenként követték egymást a robbanások és a gépfegyversorozatok. A lövedékek részben lakóházakat találtak el Sötétedés után a várost övező dombokon több helyen is tűz égett. A felek egymást vádolják a harcok kiújulásáért. A Tanjug szerb forrásokra hivatkozva jelentette, hogy a szerb erők körülvették a muzulmánok lakta, az ENSZ által védett területnek nyilvánított Gorazsdét. Ezt megelőzően a szarajevói rádió arról adott hírt, hogy a szerbeknek sikerült áttörniük a város védelmi gyűrűjét. A jelenleg Bosznia-Hercegovina középső és déli részén zajló horvát—muzulmán harcok kiterjedhetnek Szarajevó irányába — közölték a boszniai horvátok. A tőlük származó jelentések szerint ismét súlyos harcok voltak Mostar és Kiszelia körül. A horvát parancsnokok figyelmeztettek arra, hogy egyre feszültebbé válik e muzulmánok ellenőrizte bosnyák hadsereggel fenntartott kapcsolatuk. Másrészt a mostari muzulmánok nemzetközi segítséget kértek, hogy vissza tudják verni az ellenük irányuló horvát támadásokat. Franjo Tudjman horvát elnök vasárnap tartott zágrábi beszédében elutasította a boszniai horvátok és muzulmánok közötti szakadás felelősségét, ugyanakkor cáfolta az arról szóló híreszteléseket, miszerint szándékosan akarnak fegyveres konfliktust kirobbantani a sokáig szövetségesként harcoló horvát és muzulmán erők között, pont abban az időpontban, amikor a világközösségnek döntenie kell a szerb agresszió ellen irányuló katonai intervencióról — jelenti az AFP. Belgrádi tudósítások szerint egy évvel az ENSZ-szankciók bevezetése után Szerbia és Montenegró gazdasága közel áll az összeomláshoz. Az infláció több mint 200 százalékos, az ideiglenes munkanélküliek pedig a munkaerőnek több mint a felét érinti. Import árut és benzint a feketepiacon ugyan lehet kapni, de nem olyan áron, hogy azt bárki megvehesse. Mindazonáltal vannak olyan vélemények, miszerint a szankciók csak megerősítették Milosevics szerb elnök pozícióját, aki az embargót okolja a gazdaság siralmas helyzetéért. Albánia kéri az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet, terjessze ki jelenlétét a szerbiai Kosovóra, hogy megelőzzék az erőszak elharapózását az albán többségű tartományban. Az albán külügyminiszter kijelentése szerint az utóbbi időben aggasztó méreteket öltött és robbanásveszélyes helyzetet teremtett a kosovói albánok szerb elnyomása. Ibrahim Rugova, a kosovói albánok legfőbb pártjának vezetője ismét katonai védelmet kért az ENSZ-től az albán közösség számára. MISS SZARAJEVÓ, 1993 IS 17 éves szőke Imela Mogics nyerte meg a bosnyák fővárosban rendezett szépségversenyt, s talán Madridba is sikerül eljutnia — az utazás az első helyezett jutalma —, ha lesz bátorsága kimerészkedni a reptérre, amit szüntelen fegyveres támadás fenyeget. Egyébként a verseny is furcsán zajlott le, egy moziteremben, háromszáz néző előtt, akik azért énekeltek, hogy elnyomják a fegyverropogás zaját. A zsűri elnöke elmondta, hogy a vetélkedő célja bebizonyítani a világnak: él a város. Eredményhirdetés után a 13 jelölt plakátot bontott ki a színpadon, a következő felirattal: „Ne hagyjátok, hogy megöljenek bennünket!“ Oroszországban sem bűn Jelcin elnök javaslatára az orosz parlament hatályon kívül helyezte a törvényt —, illetve annak 121-es cikkelyét —, miszerint bűncselekménynek minősül a homoszexualitás. Az eseményt nagyszerűnek tekinti a homoszexuálisok és leszbikusok lapjának kiadója, aki reméli, hogy ezentúl hatékonyabban lehet harcolni az AIDS ellen, ugyanis eddig az egyneműkkel intim kapcsolatot folytatók nem mertek orvosi vizsgálatra jelentkezni a letartóztatástól és börtöntől való félelmükben. A Jelcin javasolta rendelet viszont felháborodást keltett a parlament konzervatív tagjai körében, akiknek anynyit sikerült elérniük, hogy megmaradjon a 121-es cikkely második része: ez elítéli a homoszexuális erőszakot és a kiskorúak közötti ilyen viszonyt. Egyébként nem Oroszország az első a Szovjetunió utódállamai közül, ahol zöld utat nyert e liberális törvény. Ukrajnában már a tavaly életbe lépett hasonló intézkedés. • A NAGYVILÁG HÍREI • PATTHELYZET KAMBODZSÁBAN Kambodzsában Ismertté váltak a pénteken véget ért törvényhozó testületi választások első eredményei. A szavazatok egyötödének megszámlálása után világos, hogy a választáson indult két legfontosabb párt egyike sem nyerte el a kellő szavazattöbbséget ahhoz, hogy alkotmányt adjon az országnak. A legutóbbi adatok szerint a kormányon levő volt kommunisták, akik Kambodzsai Néppárt néven szerveződtek, új párttá, némi előnyre tettek szert, különösen vidéken vannak nagyon jó eredményeik. Norodom Szihanuk herceg Monarchista Pártja a fővárosban, Pnom Penhben vezet. A BBC délkelet-ázsiai tudósítójának becslése szerint ez a két párt fogja dominálni az új Nemzetgyűlést, és kénytelen lesz egymással egyezségre jutni az ország politikai jövőjét illetően. SZTÁLINHOZ HASONLÓAN Az emlékiratait tartalmazó kötet megjelenése alkalmával, Párizsban tartózkodó Mihail Gorbacsov kijelentette, hogy meggyőződése szerint Oroszországnak sikerül átvészelnie az új társadalom felé vezető átmeneti időszakot, de aggodalmát is hangoztatta a reformok túl lassú alkalmazása miatt. Hevesen bírálta Jelcin „cowboypolitikáját“, felróva az orosz elnöknek, hogy Sztálinhoz hasonlóan „erőszakkal kínálja a népnek a boldogságot“. Az orosz társadalom híve a valóságos reformoknak, de azt is szeretné tudni, hogy mi ennek az ára. Ha erre nincs válasz, akkor Jelcinnek távoznia kell — szögezte le a volt szovjet elnök. Mészárlás a vonaton Személyvonat ellen intéztek támadást az UNITA lázadó szervezet fegyveresei Angola déli részén. A Reuter értesülése szerint a támadók 100 személyt megöltek, másik százat pedig súlyosan megsebesítettek. Az eset a Lubango—Matala vasútvonalon, Huila tartományban történt. Az Angolában tartózkodó ENSZ-békefenntartó erők helikoptereket indítottak a sebesültek elszállítására. Az UNITA két évvel ezelőtt békeszerződést írt alá a hatalmon levő MPLA kormányával, az 1992 szeptemberében nemzetközi ellenőrzéssel tartott szabad választásokon azonban vereséget szenvedett és ezt követően felújította a fegyveres harcot. SERRANO ELSZIGETELŐDÖTT Szombattól hétfőig látogatást tett Guatemalában az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) küldöttsége, hogy vizsgálatot folytasson a Jorge Serrano elnök múlt heti „önpuccsa“ nyomán kialakult helyzettel kapcsolatban .Az AÁSZ főtitkára, Joao Suarez vezette küldöttséggel lezajlott találkozó után José Romulo García védelmi miniszter — mivel voltak olyan vélemények, hogy az elnök a hadsereg sugallatára vagy nyomására hajtotta végre az államcsínyt — kijelentette: a hadsereg az alkotmányos és intézményes rend mielőbbi helyreállítását óhajtja. Újságíróknak elmondta továbbá, hogy a hadsereg kész tanulmányozni az Alkotmánybíróság döntését, amellyel semmisnek és érvénytelennek nyilvánította Serrano elnök múlt keddi rendeleteit a Parlament s a Legfelsőbb Bíróság feloszlatásáról és bizonyos alkotmányos jogok megvonásáról. A védelmi miniszter egyúttal kijelentette: a hadsereg nem vett részt az államcsíny előkészítésében, annál is inkább, mert az politikai döntés volt, nem pedig katonai. García tábornok aggodalmaskodva szólt a nemzetközi közösségnek arról a döntéséről, hogy az államcsíny miatt megvonta a Guatemalának nyújtott gazdasági segélyt. A France Presse vasárnap megállapította, hogy öt nappal saját civil államcsínye után Jorge Serrano elnök a lemondását követelő politikai pártok, az egyház és a népi szervezetek csaknem egyöntetű ellenállásával találja szemben magát A Nobel-békedíjas Rigoberta Minchu egy vasárnapi tüntetésen polgári engedetlenségre szólította honfitársait, Serrano elnököt pedig olyan „volt“ elnöknek nevezte, aki illegálisan tartja kezében a hatalmat. Az AÁSZ-küldöttség megerősítette: Guatemalának vissza kell térnie a demokrácia útjára, és vasárnapi találkozójukon azt ajánlotta Serrano elnöknek, hogy rendelje el az alkotmányos rend helyreállítását. líbiai zarándokok Jeruzsálemben Izrael turisztikai minisztere vasárnap esti bejelentése szerint hétfőre 190 líbiai zarándokot vártak Jeruzsálembe, az áldozat napjának megünneplésére. A bejelentés nagy érdeklődést keltett, hiszen először fordul elő Izrael állam megalakulása — 1948 — óta, hogy vele hivatalosan hadban álló Líbiából zarándokok érkeznek Jeruzsálembe, amely Mekka és Medina után a muzulmánok harmadik szent városa. A bukaresti rádió, amely a France Presse-re hivatkozva közölte a hírt, idézte az izraeli miniszter kijelentését, mely szerint a látogatásnak nem lesznek azonnali kihatásai, de új szakasz kezdetét jelzi Izrael és az arab államok kapcsolatában. Tripoli vasárnap megerősítette, hogy a líbiai zarándokok elindultak Jeruzsálembe. Pontos létszámukat nem közölte. Mekkában, egy másik France Pressejelentés szerint békésen zajlott le az iszlám év egyik legnagyobb eseménye, szent városba való zarándoklat, jóllehet a vendéglátó ország, Szaúd-Arábia és Irán között nézeteltérés merült fel. A szaúdi hatóságok úgy döntöttek ugyanis, elejét veszik annak, hogy a zarándokok Nyugatellenes tüntetéseket rendezzenek. Irán szellemi vezéralakja, Khamenei ajatollah heves szemrehányásokkal illette, a teheráni parlament pedig elítélte emiatt a szaúdi hivatalosságokat. Rijad biztonsági intézkedései ellenére a Mekkától mintegy húsz kilométerre északra levő Arafat-hegyen egybegyűlt mintegy kétmillió zarándok közül 110 ezren érkeztek Iránból. RÖVIDEN • RÖVIDEN RÖVIDEN • RÖVIDEN • A portugál kormány a panaszok sokasága nyomán megszüntetett egy erotikus telefonszolgáltatást: több cég és szülő nehezményezte a horribilis telefonszámlát. • Kína szépségkirálynőjét júniusban választják meg Pekingben. A szépség azonban nem elegendő, mert műveltségből és eszmei beállítottságból is osztályoznak. A márciusi selejtezőn 1400 lány pályázott a címre, de most már csak 30 jelölt maradt. • II. Péter, az utolsó jugoszláv király fia, Alekszandr Karagyorgyevics londoni bankár visszaköveteli a Kranj város melletti brodi kastélyát, amelyet 1510-ben építettek. A követeléssel a szlovéniai parlament petíciós bizottsága foglalkozik. • Évi négymillió dollárt kap Ingrid Bergman leánya, Isabella Rosselini a Lancomé kozmetikai cégtől kozmetikai és divatcikkek bemutatásáért. Mindezt több mint egy évtizedes változatlan népszerűséggel és sikerrel végzi. Amikor megkérdezték tőle, mit tart életében a legfontosabbnak, azt válaszolta: „A kislányomat, családomat, a munkámat. A szüleim eleven emlékét, s azt, hogy szabadon sétálhatok az utcákon, nem kell állandóan a megélhetésért dolgoznom.“ • Bulgáriában már 19 fiatal férfi vetett véget életének a különféle szekták vallási fanatizmusa következtében — állítja az a szervezet, amely a család és a személyiség védelmének jelszavával alakult meg Plovdivban. A szekták azután kerültek előtérbe, hogy a hatóságok megtiltották egy külföldi „csodatévő igehirdető“ szófiai rendezvényének megtartását. Az igehirdetőt nem engedték bolgár földre lépni, pedig azt állította, hogy fellépésének eredményeként a vakok visszanyerik látásukat, a süketek ismét hallanak, a mozgássérültek meggyógyulnak. Egy nagy atomerőmű hűtőberendezését puhatestű állatkák árasztották el Franciaországban. Ezek az Atlanti-óceán északi részében az utóbbi időben hirtelen elszaporodtak. Az atomerőművet le kellett állítani, s csak akkor üzemelhet majd újra, ha eltávolítják a hívatlan vendégeket. REPUBLIKÁNUS Jelentős módosítást hajtott végre fehér házi csapatában Bill Clinton elnök: a republikánus David Gergent nevezte ki tanácsosává és szóvivőjévé. A most 51 éves Gergen, aki közeli munkatársa volt három republikánus elnöknek — Richard Nixonnak, Gerald Fordnak és Ronald Reagannek —, George Stephanopoulost váltja fel e tisztségben, aki azonban továbbra is az elnök környezetében marad — mint különtanácsos. ENSZ: SZÁZNYOLCVANHÁRMAN Az ENSZ-közgyűlés egyhangúlag megyzetének 182-ik tagállama, Monaco pedig a szavazta Eritrea és a Monacói Hercegség 183_Ezzel mondhatni egyetemessé vált felvételet a világszervezet tagállamai sorába. Eritrea az Egyesült Nemzetek Szerve a világszervezet 1993. június 1. // A „KÁRPÁTOK GÉNIUSZÁNAK ÖRÖKSÉGE 1993. február 1-jén Nicolae Vacaroiu román miniszterelnök aláírta az Európai Közösséggel kötött társulási egyezményt. A román közvélemény ezt az eseményt úgy értékelte, mint a nyugati demokráciáknak a posztkommunista Románia iránti fontos bizalmi szavazatát. Ugyanakkor Románia kötéltáncot jár a Balkán különféle érdekközösségei között — véli Annemarie Weber a Süddeutsche Zeitung című német lapban. A társulási csomagtervet zömében még Teodor Stolojan átmeneti miniszterelnök kabinetje alkudta ki az EK-val. Stolojan román reformpolitikus és gazdasági szakember, aki ma a Világbanknak dolgozik. Vele szemben Románia új kormánypolitikusai inkább régivágásúak benyomását keltik. A tavaly szeptemberi parlamenti választások után az Iliescuhoz hű Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontja (Frontul Democratic al Salvarii Nationale) alkotott kormányt. Amikor Vacaroiu miniszterelnök hivatalába lépett, nem tudott a parlamentnek programot bemutatni. Következésképpen kabinetje azzal foglalatoskodott, hogy kielégítse a kormánypárt politikai klienseit: minden olyan prefektust, aki nem tartozott az NMDF-hez vagy nem állt ahhoz közel, lecseréltek. A minisztériumokban pedig egész hivatalnoki stábokat menesztettek: a kormányzati apparátus — amelyet Stolojan korábban áttekinthető és finanszírozható méretűre zsugorított — terebélyesebb, mint valaha. Az új államhatalom legtöbb funkcionáriusa veterán kommunista, aki exponált politikai hivatalában a legutóbbi időkig a Ceausescu-rezsim híve volt. Az NMDF-nek nincs parlamenti többsége, de mind a nacionalisták, mind a hálás a jobboldali szélsőségesek támogatását élvezi. Ellenszolgáltatásképpen a kormány nemcsak a Román Egységpárt (PUNR) korábbi államelnökjelöltjének, Gheorghe Funar kolozsvári főpolgármesternek diktátori habitusát tűri e. Elnézi a nemzeti szélsőségesek idegengyűlölő és zsidóellenes szennylapjait is- A Románia Mare (Nagy- Románia) kiadója, Cornelia Vadim Tudor ellen mintegy 100 rágalmazási per van folyamatban, de eddig még egyetlen egyet sem vesztett el Nemrég egy nagy román napilap leleplezte azt a titkot, hogy a háttérben magas igazságügyi és kormányhivatalnokok zsarolhatósága áll Vadim Tudornak állítólag abból a korából, amikor még a Securitaténak dolgozott, zabolátlan orgiákat megörökítő videokazetták vannak a birtokában, amelyeken jó néhány magas személyiség látható kompromittáló helyzetekben. Hasonlóképpen magyarázzák Romániában annak a parlamenti küldöttségnek az összetételét, amely Romániát az Európa Tanácsban képviselte. Meglepetésre a kormánypárt egy helyet átadott a Szocialista Munkapártnak (amely a volt kommunisták deklarált utódja). A delegáció tagja Ceausescu fő udvari poétája, Adrian Paunescu, az SZMP szenátora volt. Paunescu ma is nyíltan siratja „a Kárpátok géniuszának“ kivégzését, akinek himnikus imádatát a költő celebrálta sportstadionok tömegrendezvényein. Míg tehát Paunescu Strasbourgba utazott, addig a legismertebb román emberjogi aktivista, Doina Cornea ellen (ő azon kevesek közé tartozott, akik megkockáztatták a Ceaușescu elleni nyílt lázadást) „az államhatalom aláaknázása“ miatt feljelentést tettek a legfőbb ügyésznél. 1991 szeptemberében, amikor a „bányászok“ betörtek Bukarestbe, Cornea asszony erőszakmentes harcra buzdított a televízióban. Vádat végül nem emeltek ellene. Az eset mégis nagy feltűnést keltett a román közvéleményben, hiszen mögötte a Securitate avítt denunciációs és terrormódszereit vélték felismerni. Romániában senki számára nem titok, hogy a korábbi titkosrendőrség állományának mintegy 90 százalékát az utódszervezet átvette. A román átlagpolgár a titkos hatalom létét szükséges rosszként könyveli el, bár a fülesek és a besúgók tekintélye mindinkább hanyatlik. A román gazdaság lecsúszása pedig „zavaratlanul“ folytatódik. 1992-ben a bruttó nemzeti termék 15 százalékkal kevesebb volt, mint 1991-ben. Az ipari termelés 21,8 százalékkal esett vissza, a munkanélküliség pedig a kétszeresére nőtt, noha — legalábbis hivatalos adatok szerint — még az 1 millió fő alatt tartja magát A gazdasági reform állapotára jellemző, hogy bár 1992-ben a magánszektor több mint 25 százalékkal részesedett a bruttó nemzeti termékben, ugyanabban az évben csak 29 állami vállalatot privatizáltak. Az állam által felvett hitelek több mint 90 százalékát a fogyasztásba fektették be, s mindössze 8,9 százalékát új cégek fejlesztésébe vagy régiek szanálásába. Ez évben több mint 200 kisüzemet kívánnak a dolgozói részvények módszerével privatizálni, ez azonban az eddigi privatizációs teljesítmény láttán utópisztikusnak látszik. De az állami bürokrácia is túlságosan hatalmas ahhoz, hogy a gyors privatizációban érdekelt legyen. A gazdaságot számos botrány rázkódtatja meg: nagystílű korrupció az alumínium- és a cukoriparban, a cukor- és gabonabehozatali szubvenciók elosztásában. Skandalum lengi körül az államilag importált fertőzött cukor és liszt ügyét is. A hiányos törvénykezés továbbra is favorizálja az állami vállalatokat a magáncégekkel szemben, utóbbiakat gyakran az állami vállalatok vezetői tartják fenn, az állami vállalatok termelőeszközeivel és költségén. Vállalati igazgatók a pénzes üzleteket magánvállalkozásaik részére térítik el; fogorvosok az állami rendelőintézetek különben is sovány anyagkészletéből „önkiszolgálják“ magukat, hogy megkönnyítsék startjukat a magánszektorba. Úgy látszik, az állam egészen cserben hagyta a mezőgazdaságot. Itt a beruházások a túlontúl drága kölcsönök miatt ritkák. Nincs senki Romániában, aki ne vágyna az után, hogy jóléti és jogállamban éljen. Mindkét ideál megvalósulását a nyugati demokráciák jelentik. Romániának az európai szervezetekhez való csatlakozását ezért reményként látják arra, hogy nemsokára felszálló ágba kerülnek. Ártalmas sugarak Ha hihetünk a Moszkovszkij Komszomolec-nek és a lapban kötött sztorinak, amely szinte túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, a Népképviselők Kongresszusának előestéjén a képviselők egyik csoportja egy „neves parapszichio lógiai tekintélyhez“ fordult — írja a LE FIGARO című lap. A kívánságuk az volt, a parapszichológus alakítson ki személyük körül „mágneses védőmezőt“, hogy elkerülhessék azokat az „ártalmas sugarakat“, amelyeket Borisz Jelcin és csapata bocsát ki rájuk, hogy befolyásolják szavazatukat... Három lehetőség van: vagy a lapban közölt történet nem igaz, vagy a „védőmező“ jól működött, vagy az „ártalmas sugarak“ nem voltak elég erősek. A konzervatív képviselők szavazatainál ugyanis nem voltak meglepetések, az orosz elnök minden javaslatát elvetették. A reform, sőt, talán Oroszország és Borisz Jelcin jövőjét meghatározó politikai döntéseket a Kreml hatalmas kongresszusi termében fogadják el, ahol a háromszínű orosz lobogó került Lenin életnagyságú szobra helyére. A képviselők soraiban állandó a jövésmenés. Sokan csevegnek frakciójuk egy másik képviselőjével, ügyet sem vetve a mennydörgő szónokra. Akadnak, akik gondterhelten papírokat továbbítanak, mintha ezektől függne az ország sorsa. A legtöbben azonban, úgy tűnik, tartósan megtelepedtek a büfében vagy a dohányzóban. Akár szovjet a kongresszus, akár orosz, az igazán fontos dolgok helyszíne a hamutálcák környéke. Persze nem a politikai döntéseké, hanem a mindennapi élet dolgaié. Itt cserélik ki például egy olcsón árusító üzlet címét egy divatos étterem telefonszámára, itt beszélik meg, hogy van az anyós, nem nyugtalanok-e a választók? Az ülésteremben eközben egyes képviselők okvetlenül el akarják fogadtatni rögeszméjüket, amely gyakran nem is olyan abszurd. Közéjük tartozik Mihail Artyjonov: végül nem fogadták el a javaslatát, hogy távolítsák el a világ proletárjait egyesülésre mozgósító felhívást a posztkommunista Oroszország jelképeiről .. • Az elnöklő Ruszlan Haszbulatov sok mindent megenged magának. „Ha akar valamit — vetette oda egyik nap Bella Gyenyiszenko ultraliberális szentpétervári képviselőnőnek —, mondassa el valaki mással.“ Értsd: nem fog szót kapni. Hogy miért? Mindenki tudja: a képviselőnő volt az, aki egy korábbi kongresszuson a sodrából könnyen kijövő csecsent azzal vádolta, hogy részegen fogadta a képviselőket. Amikor pedig az egyik képviselő felszólította Haszbulatovot, hogy kérjen bocsánatot, a kongresszus elnöke csak annyit dörmögött: „Nem gondoltam, hogy mások is hallották, amit mondtam“. • RMSZ-FOLYTATÁSOS • RMSZ-FOLYTATÁSOS • RMSZ-FOLYTATÁSOS • RMSZ-FOLYTATÁSOS • RMSZ-FOLYTATÁSOS A cseh és szlovák bulvársajtó létrejötte oksági összefüggésben van az 1989. novemberi demokratikus forradalommal. Azt hogy milyen társadalmi és politikai irányt vesz a tömeglapok fejlődése, egyelőre nem lehet biztosan tudni ennél a műfajnál, amely csak röviddel a kommunista korszak vége után éledt fel. A bulvársajtó iránt egyelőre mások a követelmények, mint Nyugat- Európában, legalábbis ez a véleménye Rudolf Herrmannak a NEUE ZÜRCHER ZEITUNGban. Mennydörgés: „Istenem, mi történt?“ Izgatott női hang, majd egy férfié: „Nem tudom, de: ’Villám’,lett is*“ Újabb mennydörgés, majd a kioktatás: „A Blesk információi csak úgy dörögnek! A ’Blesk’ az első igazi lap! Aki nem olvassa a Blesket, semmit sem tud!“ Ezzel az erőteljes plakátkampánytól kísért rádióreklámmal rohanta le 1992 tavaszán, két és fél évvel a demokratikus forradalom után a Blesk (Villám) című bulvárlap a cseh újságpiacot. „Az emberek kiéheztek egy igazi bulvárlapra“ — pontosítja Petr Schönfeld, a Blesk főszerkesztője, és egy grafikailag tetszetős kivitelű, színes, magas szinten szórakoztató lapot ért rajta. „Hiszen volt egypár bulvárlap előttünk is.“ Tény, hogy mindössze néhány héttel a „bársonyforradalom“ után feltűnt a piacon az első, Expres névre hallgató szenzációhajhászó lapocska, vastag címsorokkal és a harmatok oldalán szemérmes pucér leánykával. Pár hónappal később egy további, de kizárólag politikai irányultságú publikáció követte. TUDATHASADÁSOS viszony A MEDIÁVAL A kommunizmus egyik kihatásaként az emberek tudathasadásos viszonyba kerültek a médiával: az ellenőrzött és „hivatalos“ médiáknak — a pártlapnak, a rádiónak és a televíziónak — szinte semmit nem hittek el, míg a másként gondolkodóknak, az illegális folyóiratoknak vagy a külföldi rádióállomásoknak szinte mindent. A média fogyasztóitól komoly agymunkát követelt, hogy kivonják magukat a jó—rossz kettősségének abszolút kategóriáiban való gondolkodás alól, és differenciált álláspontra jussanak. Nem meglepő tehát, hogy a cenzúra megszűnte után a polgárokra rátörő új lapáradatban eleinte azoknak a sajtótermékeknek voltak a legjobb esélyeik az olvasóknál, amelyek nemcsak fekete-fehérben, hanem a szürke minden árnyalatában tudtak tájékoztatni. Ilyen volt például a Lidove Noviny (Népújság), egy 1893-ban alapított, hagyományokkal bíró lap, amely a kommunista korszakban az értelmiségiek és a másként gondolkodók fórumaként nagyjából havonta jelent meg illegalitásban, ám a fordulat után igen hamar tekintélyes napilappá lett. Ilyen volt továbbá az egykori Kommunista Ifjúsági Szövetség lapja, a Mlada Fronta (Ifjú Front), amely mindig is egy kicsit jobban festett, és ezt a helyzetet ügyesen ki is tudta használni; vagy az újonnan alapított, fiatalok által csinált Respekt hetilap, amely azóta nemzetközi tekintélyre is szert tett. A sokrétű és differenciált tájékoztatás iránti előszeretetén túl az olvasóközönség más módon is reflektált az új viszonyokra: mindent pótolni akart, ami korábban tilos volt, és amit most nyugatinak és haladónak, az Európához való csatlakozás jelének találtak. Ez mindenekelőtt az eleinte behozott, majd mindinkább maguk gyártotta szex- és pornólapok lavinájában nyilvánult meg. A lelkes hangulat, amelyben minden megengedett volt, figyelemre méltó kivételeket is teremtett: az „Új Erotikus Kezdeményezés“ kéthetente megjelenő folyóirata, a NEI képes magazin okosan szerkesztett, könnyed és mégis komoly folyóirat a szexuális élet problémáiról. Ebben a légkörben elképzelhető lett volna egy gyorsan fejlődő bulvársajtó, ám a már 1990 februárjában piacra került Expres egyelőre magára maradt. az Újrakezdés nehézségei A bulvárlapok eladási statisztikái azt mutatják, hogy legjobb értékesítési területeik a kisvárosok és a községek, mégpedig a lakosságnak abban a körében, amely elvi kétkedéssel fogadja a változásokat, és amely az információs médiától nem elsősorban komplexitást és differenciáltságot vár el. Ezeken a területeken a kommunista pártlapnak, a Rudé Právónak — amely vonzóbbá és hitelesebbé formálta magát azáltal, hogy módosította arculatát és idejében megvált a párttól, ha csak a felszínen is —, a demokratikus forradalom után is sikerült megőriznie erős helyzetét, amelyet a mai napig tartani tud. És azzal, hogy kezdettől fogva nagyon is leplezetlenül bírálta az ország új, értelmiségi és európai konzervatív vezetésének munkáját, lecsapott a bulvársajtó egyik lehetséges témájára. A piac azonban — a már említett szexlapokkal ellentétben — Prágában sem nyílt meg, mert a hagyományos és körülhatárolt olvasótáborral bíró lapok, mint a Lidove Noviny vagy a Mlada Fronta mellett ott volt a kedvelt, meghonosodott pletykalap, a Vecerny Praha, amely az olvasókat ártalmatlan szenzációkkal és társasági történetekkel látta el. További körülmény, amely a bulvársajtó indulását nehezítette, és amely jóval nagyobb súllyal esik a latba, mint az olvasóközönség konzervativizmusa, magának a „bulvár“ címkének a negatív értelmezése. A kommunista korban egyet jelentett a „piszkos-nyugati-dekadens“-sel. Az Expres jellemző módon nem bulvárlapnak, hanem „társasági lapnak“ nevezte magát. Ezért nem véletlen, hogy mostanáig csak a Blesk, amelyet két és fél évvel a forraradalom után, külföldi tőke és know-how segítségével hívtak életre, meri nyíltan vállalni a „bulvár“ jelzőt. A Blesk, az első színes napilap megjelentetése hozta napvilágra azt a tényt is, hogy bizony sok pénz kell a bulvársajtó potenciáljának átfogó feltárásához, több, mint amennyit Csehszlovákiában elő tudtak teremteni, és túl sok ahhoz, semmint hogy nyugati befektetők tülekedtek volna a piacra. Az Expres mai napig rossz nyomdai minősége láttán sikerként könyvelhető el a példányszám felfutása a kezdeti 40 ezerről a mostani 180 ezerre, habár nem szabad megfeledkezni az Expres hosszú ideig tartott indulási előnyéről. Persze kérdés, hogy meddig tud fennmaradni a lap a vonzóbb, ám egyben drágább konkurencia jelentkezése mellett. A bulvárlapoknak kezdeti nehézségeket okozott az is, hogy hiány volt ilyen stílusban írni tudó vagy akaró újságírókból. Míg a komoly lapok azzal a problémával küszködtek, hogy a totalitarizmus zavaros viszonyt teremtett a bírálat tekintetében, addig a bulvársajtó olyan készségeket kívánt meg, amilyeneket korábban senkinek nem volt lehetősége elsajátítani. (Befejező része következ számunkban) CSEH ÉS SZLOVÁK BULVÁRSAJTÓ