Romániai Magyar Szó, 1993. szeptember (5. évfolyam, 1123-1147. szám)
1993-09-02 / 1123. szám
Romániai Magyar Szó 2 KÖZEL-KELETI BÉKETÁRGYALÁSOK Most a palesztinokon a sor Kedden sor került a palesztin és az izraeli küldöttség első találkozójára a közel-keleti béketárgyalások újabb washingtoni menete keretében. A csaknem másfél órás tanácskozás során az izraeli küldöttség vezetője kijelentette, most a palesztinokon a sor, hogy jóváhagyják a gázai övezetben és Jerikóban korlátozott autonómiát biztosító egyezményt, hogy aztán azt véglegesíthessék és aláírhassák az amerikai fővárosban. Az izraeli—palesztin egyezményt, amelyet, mint ismeretes, Simon Peresz külügyminiszter és a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetői dolgoztak ki oslói titkos tárgyalásaik során, az izraeli kormány a keddre virradó éjszaka jóváhagyta. Hindar Abdel Shafi, a palesztin küldöttség vezetője a France Presse hírügynökség szerint úgy nyilatkozott, a palesztinok, milőtt aláírnák a szóban forgó egyezményt, biztosítékokat szeretnének afelől, hogy összes követeléseiket kielégítik. Amint a hírügynökség rámutat, Shaw a zsidó betelepítéseket és Jeruzsálem kérdését említette ennek fő akadályai között. Nabil Shat, aki Jasszer Arafatnak, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetőjének közeli munkatársa, úgy vélekedett, nem valószínű, hogy az egyezményt a szeptember 14-én záruló jelenlegi kétoldalú tárgyalási menet során aláírják. Warren Christopher amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az USA feltétel nélkül támogatja az izraeli—palesztin egyezményt. Amint a BBC közölte, Christopher egyebek között így nyilatkozott: „Célunk az, hogy békemegállapodást közvetítsünk a Közel-Keleten, a jelenlegi egyezmény pedig fontos lépés ilyen irányban.“ DÉLSZLÁV VÁLSÁG Az utolsónak tekintett menet Egynapos halasztás után kedden beindult Genfben a boszniai béketárgyalások unokának tekintett menete. Az első nap megbeszélései után Szlobodan Milosevics, Szerbia elnöke és a boszniai szerbek vezetője, Sladovan Karadzsics úgy nyilatkozott: várható, hogy a szerdai napon a boszniai muzulmánok aláírják a Bosznia- Hercegovinára vonatkozó béketervet. Ezzel szemben Alija Izetbegovics hangoztatta, hogy a területi kérdésben nem jutottak előbbre. Márpedig a muzulmánok jogot formálnak a nekik szánt területen kívül a boszniai szerbek által elfoglalt néhány muzulmán lakosságú helységre, az összterületnek mintegy öt százalékára. Ennek ellenére Alija Izetbegovics nem zárkózott el kategorikusan a kompromisszum lehetősége elől. Ami a boszniai horvátokat illeti, ők készek aláírni a tervet, ha a másik két fél képviselői kézjegyükkel látják el azt, de — akárcsak a szerbek vezetője — Mate Boban úgy nyilatkozott, hogy területi engedményre nem hajlandók. Mindenesetre valamennyi fél sorsdöntőnek tekintette a plénumban összehívott tegnapi ülést. A keddi nap pozitívuma az Alija Izetbegovics elnök és Radovan Karadzsics között létrejött megállapodás, amely öt pontban foglalja össze a két fél közötti bizalomerősítő intézkedéseket. Ezek a bukaresti rádió szerint a következők: a harcok beszüntetése; forró drót létesítése Szarajevó és a boszniai szerbek fővárosa, Pale között; az összes hadifoglyok cseréje; a víz-, gáz és áramszolgáltatás helyreállítása; felhívás a két tábor médiáihoz, hogy szüntessék be a propagandát. A megállapodás kapcsán a BBC megjegyezte, hogy Genfben kevesen bíznak valóra váltásában. A tulajdonképpeni boszniai helyzet alakulásáról a szarajevói rádióra hivatkozva azt jelentette a France Presse, hogy a boszniai szerb erők kezdték megerősíteni az Igman-hegy közelében levő állásaikat. Muzulmán katonai források szerint több teherautó és autóbusz érkezett szerb katonákkal megrakottan, de további két tankot is ide vezényeltek, a Szarajevót domináló Igman lejtőjéhez. Francia katonai források is megerősítették, hogy újabb csapatösszevonást észleltek a térségben. Másfelől a belgrádi rádió azt közölte, hogy a muzulmánok nehéztüzérséggel lőtték a horvát kézen levő Vitéz peremvárosait, valamint Kiseljakot és Novi Travnikot A boszniai horvátok Zenicát vették célba tüzérségi támadásaikkal. Sevardnadze népszavazást javasol Az abház konfliktusövezetből több mint hétezer katonát — grúz és abház alakulatok tagjait —, 59 páncélkocsit és 86 tüzérségi üteget vontak ki. Az információ abból a közleményből származik, amelyet a térségbeli helyzet békés rendezésére alakított egységes bizottságban részt vevő orosz fél adott ki s az Osztankino TV és az Interface hírügynökség átvett,,.,.,,, .. * A Mizottságban részt vevő abház fél vezetője kijelentette, hogy a tervek szerint három nap alatt be kell fejezni a harci eszközök kivonását a konfliktusövezetből. A grúz politikai helyzet alakulásával kapcsolatban az Osztankino idézi Eduard Sevardnadzét, aki javasolta, hogy rendezzenek bizalmi népszavazást a volt elnök, Gamszahurdia személyét illetően; ez egyik lehetséges módja lenne a volt elnök hívei és A jelenlegi tbiliszi hatóságok között fennálló viszály megoldásának. ÖRMÉNY—AZERI KONFLIKTUS Figyelmeztető Az iráni hadsereg hadgyakorlatokat hajtatt végre az örmény—azeri határ közelében. A nemzeti rádióállomás szerint ilyen méretű csapatmozdulatokra 1979 óta nem került sor az övezetben. Több mint 10 000 gyalogos vett részt a hadgyakorlaton a légió céltámogatásával. Hírmagyarázók úgy vélik, a hadgyakorlat figyelmeztetés az arabahi örményeknek, hogy szüntessék be offenzívájukat Azerbajdzsán déli részén. Rádióhírek szerint az iráni kormány képviselői azeri menekülttábort létesítenek Azerbajdzsán belsejében. Amint az örmény nemzeti rádióállomás hadgyakorlat jelentette, újabb ideiglenes tűzszüneti egyezmény született Hegyi-Karabahban szeptember 10-ig terjedő hatállyal. Ennek célja egyben egyengetni az utat a két hadviselő fél vezetői közötti találkozóhoz, amelyre az illető időpontig sor kerülhet. A legutóbbi, ötnapos tűzszüneti egyezmény a múlt héten járt le – emlékeztetnek a médiák. Azeri hírforrások rámutatnak, hogy a karabahi örmény erők folytatják támadó hadműveleteiket Azerbajdzsán délnyugati részén, ahol benyomultak Gubazi városába. EDU-tanácskozás Budapesten Budapesten tegnap megnyílt az Európai Demokratikus Unió (EDU) tanácskozása. Mint előzetesében a budapesti Duna-tévé közölte, a fórum az európai kereszténydemokrata és konzervatív beállítottságú pártok magas szintű találkozója. A Dunatévé szerint, melyet a bukaresti rádió idézett a tanácskozás legfőbb témái az európai integráció és annak gazdasági vonatkozásai, az európai biztonság és a menekültkérdés, továbbá a környezetvédelem. A budapesti találkozón részt vesz többek között Helmut Kohl, Németország kancellárja, John Major brit miniszterelnök, továbbá Görögország, Svédország, Csehország, Izland, Málta miniszterelnöke, valamint Albánia és Ciprus elnöke. Az Amerika Hangja rádió megjegyezte, hogy 15 éves fennállása óta először tartja összejövetelét kelet-európai országban az EDU. • A NAGYVILÁG hírei • Amerikai képviselet Kolozsvárott? A Szabad Európa Rádió közölte, hogy az amerikai külügyminisztérium vizsgálja annak lehetőségét, hogy képviseletet nyisson Kolozsváron. Egy magát megnevezni nem óhajtó külügyminisztériumi tisztségviselő kijelentette, hogy említett létesítmény célja az lenne, hogy képviselje az amerikai érdekeket Erdélyben s hogy tájékoztassa a bukaresti amerikai nagykövetséget a térségben történő eseményekről. Az amerikai tisztségviselő azt is elmondta a SZER riporterének, hogy a kolozsvári képviseletnek diplomáciai jellege lesz, nem foglalkozik majd különösebben a kisebbségi kérdésekkel, s a kulturális kapcsolatok fejlesztésén fog munkálkodni. A hír hallatán a bukaresti rádió munkatársa telefonon érdeklődött a bukaresti amerikai nagykövetségen, ahonnan — a követségi sajtó- és kulturális tanácsos aláírásával — azt a választ kapta, hogy a SZER híre lényegében igaz, az amerikai kormány továbbra is vizsgálja a kolozsvári diplomáciai képviselet létrehozásának lehetőségét. Litván búcsú az orosz csapatoktól Litvánia kedden véglegesen — és sajnálkozás nélkül — búcsút mondott a területén állomásozó orosz csapatoknak — jelentette be az Osztankino tévéállomás. Az utolsó orosz katonai alakulatok búcsúünnepsége Ponemuska tartományban zajlott le, s a határt helyi idő szerint 18 órakor lépték át. Megerősítés A venezuelai Kongresszus megerősítette Carlos Andres Perez szociáldemokrata elnök menesztését — jelentette a France Presse. A hírügynökség emlékeztet, hogy a 70 éves államfőt május 21-én, azt követően függesztették fel tisztségéből, hogy a Legfelsőbb Bíróság közpénzek elsikkasztása címén vádat emelt ellene. Perez mandátumának lejártáig, vagyis 1994. február 1-jéig a szintén szociáldemokrata Ramón Vasquez látja el ideiglenesen az elnöki teendőket Elítélték a volt albán kormányfőt Wilson Ahmetit, Albánia volt miniszterelnökét hatalommal való visszaélés miatt kétévi börtönre ítélték. A vád az volt ellene, hogy több mint másfél millió dollárt vesztegetett el, amikor az ország kiadósságának átütemezését próbálta elérni. Ahmeti, aki átmeneti kormányt vezetett még azelőtt, hogy az Albán Kommunista Pártot 1992-ben eltávolították volna a hatalomról, visszautasította a vádat. Azt hangoztatta, hogy nem ismerte kellőképpen a törvényes előírásokat. A volt albán kormányfővel együtt az ügyben börtönbüntetéssel sújtottak két magas rangú banktisztviselőt is. Kapudöngetés a NATO-nál Hanna Suchocka lengyel miniszterelnök kedden bírálta a NATO-t, mert az nem kötelezi el magát a kelet—közép-európai országoknak a szervezetbe történő felvétele mellett. A miniszterelnök asszony kijelentette: amennyiben erről a közeljövőben — legkésőbb a NATO-tagállamok vezetőinek idén télre tervezett találkozóján nem születik pozitív döntés, a régió országai kénytelenek lesznek más megoldásokat keresni biztonsági problémáikra. A lengyel televízió esti híradójában Engelmayer Ákos varsói magyar nagykövet kijelentette, hogy Lengyelország és Magyarország érdekei a NATO-tagság kérdésében is egybeesnek. Richard Lugar amerikai szenátor szerint a NATO-nak komolyan fontolóra kell vennie a volt keleti blokk országainak felvételét most, hogy Oroszország részéről könnyű ellenállás látszik. A republikánus szenátor, aki a Szenátus külügyi bizottságának egyik vezető tagja, kedden Párizsban azt hangsúlyozta, hogy a szövetség határainak kiterjesztésére „egy új Bosznia“ elkerülése érdekében van szükség. 1993. szeptember 2. Továbbra is amerikai magyarságszolgálat Külföldön élve is megtartjuk és ápoljuk magyar nemzeti értékeinket, kultúránkat. A világ magyarsága tömbjeivel, szigeteivel, szórványaival együttműködő külképviseletet vállalunk, a másságot, a mások véleményét is tisztelő emberséggel együtt a „haza és haladás“ szellemében szolgálva magyar nemzetünk érdekeit is. E gondolatokat is tartalmazza az a zárónyilatkozat, amelyet a Magyar Baráti Közösség közgyűlése egyhangú szavazata 1993. augusztus 20-án fogadott el a Lake flope (Reménység Tava) partján, az Egyesült Államok Ohio államában. Az összejövetel azt is kijelentette, hogy az MBK együttműködési szerződéssel kíván részt venni az Anyanyelvi, Konferencia — A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága munkájában, és felhívással emel szót a Romániában, Szerbiában és Szlovákiában élő magyar nemzeti kisebbségek emberi jogaiért, megállapítva, hogy magyar anyanyelvi és anyanyelvű oktatásuk még mindig, minden szinten korlátozott, veszélyeztetett. Támogatásáról biztosította a gyűlés a kolozsvári Collegium Transsylvanicum megalakításának terveit, és gyakorlati segítséget ígért a Duna TV adásainak vételét biztosító felszerelések beszerzésére Szlovákiában és a Székelyföldön. A közgyűlés a Magyar Baráti Közösség huszonkettedik évi Magyar Hetén tanácskozott. Az augusztus 14. és 21. közti találkozóra jelent meg az MRK negyedévi Ittott című folyóirata 26. évfolyamának 42 oldalas 1. száma. Éltető sajos szerkesztésében, többek közt Böjtös László, Cseh Tibor, Kántor Lajos, Mózsi Ferenc, Papp László, Pomogáts Béla és Tőkés László írásaival. A konferencia ideje alatt tartotta meg értekezletét az 1991-ben bejegyzett és eddig 22 tagszervezetből és 110 egyénből álló Magyar Amerikai Koalíció igazgatósága is, Lauer Edit elnök vezetésével. A Magyar Baráti Közösség ez évi konferenciája Somogyi Balázs gondnok megnyitója után az összmagyarság néhány legfontosabb jelenkori problémáját igyekezett áttekinteni mintegy 150 résztvevővel. Dobos László pozsonyi író és képviselő a szlovákiai magyarok, Kántor Lajos kolozsvári irodalomtörténész és szerkesztő a romániai magyarok helyzetéről, küzdelméről szólt. A világ magyarsága együttműködését is szorgalmazták előadásaikban: Dobos László a Magyarok Világszövetsége, Kántor Lajos az Anyanyelvi Konferencia A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága társelnökeként. A kisebbségi magyarságról tájékoztatott Gyurcsik Iván (Pozsony) alaposan adatolt elemzése és Tokay György (Arad) is, és a résztvevők a vajdasági magyarság védelmét kérő ENSZ beadvány szövegtervezetét körözték. A Duna TV kárpát-medencei hatását, további terveit Csáky Zoltán (Budapest) szerkesztő ismertette, bemutatva egy filmjüket, a Csíksomlyói búcsú, 1993 című dokumentum-esszét Magyarország irodalmáról Zalán Tibor budapesti költő, gazdasági alakulásairól Teleki Pál washingtoni közgazdász tartott előadást. A Magyarok Világszövetsége új működését társelnöke, Dobos László, és amerikai tanácsának titkára, Papp László (New Canaan CT) ismertette, az Anyanyelvi Konferencia . A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága munkájáról, programjairól annak két társelnöke: Kántor Lajos és Nagy Károly (Edison NJ) számolt be. Hogyan lehet amerikai intézményeket, szervezeteket magyar célok szolgálatára is mozgósítani — ez volt a témája Lauer Edit (Cleveland OH), Böjtös László (Cleveland OH) és Előd László (Pasadena CA) előadásainak, számot adva gazdasági, társadalmi és egyházi szervezetekkel folytatott gyakorlati munkájukról. A következő nemzedékek, az ifjúság amerikai magyarság-megtartásával több előadás, beszélgetés is foglalkozott. A magyar nyelv és kultúra külföldi megtanulása, művelése, a kettős, vagy többes identitás problémaköre sok gyakorlati tapasztalat és elvárás, elgondolás és terv tárgya volt Balla Zsolt (New Brunswick NJ), Kovács Róbert (Washington DC) és Somogyi Hana (Cheshire CT) vezetésével. Szerzői esteken Dobos László író és Zalán Tibor költő műveit hallották a résztvevők a szerzők előadásában. Ugyanekkor tájékozódhattak Kántor Lajostól a kolozsvári Korunk c. irodalmi és társadalomtudományi folyóiratról, valamint a kisebbségi magyar kulturális sajtó támogatására alakult Apáczai Sajtóhíd Alapítványról és Mózsi Ferencről az általa Chicagóban alapított és szerkesztett Szivárvány c. irodalmi folyóiratról. Az ifjúság színvonalas irodalmi műsorának tucatnyi versmondója a magyar költészet gyöngyszemeiből válogatott. Bemutatták Gálán Géza (Pozsony) 1989—1990-ben az MBK-ról készített TV interjú-sorozatát is Miért is? címmel. Ökumenikus áhítatok, elmélkedések (Kálmán Szabolcs, Cleveland OH, Bertalan Imre, Washington DC, Nyeste István, Columbus OH), tábortűzi és esti népdalozások, gyermek és ifjúsági szavalóverseny és táncest egészítette ki az egy hetes találkozót. 1993. aug. 23. Dr. KÁROLY NAGY, USA 25 Redbud Rd. Piscataway NJ 08854 A Magyar Baráti Közösség huszonkettedik Magyar Hete (Lake Hope, Ohio, USA, 1993. augusztus 14—21) résztvevői köszöntik mindazokat, akik az eddigi konferenciák részesei voltak. Arra kérjük őket, hogy az itt meghonosodott barátság, türelem és együttműködés szellemében segítsenek továbbra is szolgálni a világ magyarságának, nemzetünknek ügyét. Szolidaritásunkat fejezzük ki mindazokkal, akiknek bárhol a világon veszélyeztetik, korlátozzák emberi és kisebbségi jogait. Kérjük országaink, elsősorban az Egyesült Államok kormányát és vezetőit, hogy segítsenek érvényt szerezni ezeknek a jogoknak. A Szovjetunió széthullása, a kárpát-medencei 1989-es rendszerváltozások új helyzetet teremtettek a magyar nemzet határon kívüli közösségei, így a nyugati magyarság számára is. A változások folyamában a magyarságlét más, új dimenziókat ölt A világ magyarsága az igazságkeresés és az önmeghatározás sodrában él. Magyarország a demokrácia jogrendjét munkálja, önálló, független államiságát építi, és közösséget vállal a határain kívül élő magyarsággal. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a magyar parlament példás nemzetiségi törvényt fogadott el. Reméljük, hogy ez a példa másokra is hat majd. Fontosnak tartjuk az etnikai közösségek kulturális kincsei megőrzésének, nyelve használatának, oktatásának biztosítását Közép- és Kelet-Európában ugyanúgy mint az Egyesült Államokban és Kanadában, de mindenütt a világon. A magyarországi határokon kívül élő magyar nemzeti közösségek megfogalmazták autonómia igényüket és munkálják autonómiatervezeteiket. Szemléletváltás megy végbe a volt nyugati magyar emigráció magatartásában, szervezeteiben, intézményeiben is. Ennek kapcsán tudatosítani kívánjuk, és történelmi tényként rögzíteni a következőket: • A volt emigráció nagy része a diktatúrák és az erőszak áldozata. Mi mélyen éltük meg a száműzöttség, a kitaszítottság állapotát. Intézményeink, szervezeteink, kiemelkedő személyiségeinek a magyarság szabadsághoz való jogát hirdetve a diktatúrák ellenfelei lettek, erkölcsileg és anyagilag hatásosan támogatták a magyarságnak az erőszak, az elnyomottság elleni küzdelmét. Zárónyilatkozat • Történelmi tény, hogy a volt emigráció létküzdelme, szabadságvágya kifejezése szerves részét képezi a magyar nemzet, a magyarság újkori szabadságküzdelmének. E küzdelem részese volt a Magyar Baráti Közösség is. Az 1956-os forradalom magyar függetlenség-, szabadság- és demokrácia-törekvéseit vállaltuk. Szerény lehetőségeink szerint a változtatásért, a változás reményében cselekedtünk. • Az erőszak fojtásában is kapcsolatokat kerestünk és alakítottunk ki a Kárpátmedence magyar szellemi életének hasonló célú és reményű jeleseivel. Hozzájuk jártunk és hozzánk jöttek — utakat, lehetőségeket teremtettünk nekik a nyugati demokráciák világának megismerésére, és fórumokhoz juttattuk őket a magyarság valóságai és gondjai ismertetésére. Tisztelet mindazoknak, akik ezért áldozatokat hoztak. Nem hivalkodunk, de tetteink mérhető értékeit nem akarjuk elhallgatni sem. • A volt emigráció az ideiglenesség érzésével élt. Ezt az átmenetinek vélt helyzetet a változásba vetett hit és remény táplálta. Lezárult az emigráció e korszaka: állandósuló, állandósult helyzetbe kerültünk. Akik hazamennek, azoknak a visszafogadás, a visszailleszkedés gondjaival kell megküzdeniük. Akik maradnak, azoknak szembe kell nézniük nyugati országokban állandósult jövőjükkel. Ez utóbbi helyzet választása: vagy feladjuk öröklött és magunkban hordozott magyar nemzeti értékeinket, vagy megküzdünk ezek megtartásáért. Vagy asszimilálódunk az olvasztótégelyben, vagy a mozaik részeként őrizzük értékként másságunkat, sajátosságainkat. A Magyar Baráti Közösség emberi és ezzel együtt magyar nemzeti értékeink ápolásának útját kívánja járni. Az így vállalt jövőt a következő módon kívánjuk munkálni: . . 1. Igyekszünk kilépni az állandó viszszanézés, a bűnöst kereső egymásra mutogatás, és a vádló ítélkezés ördögi köréből. 2. Programjaink, munkánk hangsúlyait a teremtő, alkotó cselekvésre tesszük. Kultúránk egészét igyekszünk művelni: a történelem, az irodalom, a nyelv mellett a zene-, a képző-, az előadóművészetet is gondozva. 3. Tiszteljük a másságot, mások véleményét, ugyanakkor elutasítjuk a kizárólagos, a fölé- és alárendelt, megkülönböztető, szélsőséges minősítéseket. Nem kívánunk pártok, dogmák, ideológiák eszközeivé sem válni! 4. Magatartásunk, cselekedeteink meghatározója magyar identitástudatunk ápolása és erősítése. Ennek legfontosabb területe a család. Magyar Baráti Közösségünk programjai segítségével igyekszünk kialakítani a többes identitástudat részeként a magyarságtudat fejlődésének, megtartásának élményekre épülő módjait. E törekvés részeként gondozzuk a magyarság tömbjeivel, szigeteivel és szórványaival kialakított személyes kapcsolatrendszerünket is. 5. Munkánk nagy értékének tartjuk a fiatalság érdeklődését tevékenységünk iránt. Szilárd elhatározásunk, hogy a szétszórtságban élő magyar és magyar származású fiatalokat bekapcsoljuk munkánkba, őket magyarságuk megtartásában, fejlesztésében segítjük. 6. Támogatjuk az amerikai magyarság szervezeteinek összefogását. Köszöntjük azokat a szervezeteket, egyházakat, egyesületeket, amelyek a miénkéhez hasonló célok érdekében munkálkodnak. Ez évi konferenciánkon személyesen is jó érzéssel üdvözölhettük körünkben a Magyarok Világszövetsége, az Anyanyelvi Konferencia és a Magyar—Amerikai Koalíció néhány vezetőjét. A továbbiakban is folytatni kívánjuk kapcsolatok kiépítését olyan magyarországi, magyar nemzeti kisebbségi és nyugati magyar egyesületekkel, egyházakkal, szervezetekkel és intézményekkel, amelyek közös céljaink megvalósítása érdekében készek a velünk való együttműködésre. 7. Külképviseleti szolgálatot ajánlunk a Kárpát-medence magyarságának. 8. A magyarság egyetemessége jegyében kívánunk cselekedni. Támogatjuk a világ magyarsága integrálódási törekvéseit, megtartva az egyes területeinken létrehozott kulturális és nyelvi értékeinket. 9. Köszöntjük a jövő héten összeülő — az ötvenedik évfordulóját is ünneplő — „Szárszó konferenciát" és kívánjuk, hogy útkeresésük a tolerancia és a magyar öszszefogás szellemét szolgálja, mint tette azt ötven évvel ezelőtt. 10. Huszonkettedik konferenciánkat nemzeti ünnepünk napján a „haza és haladás“ iránti elkötelezettség szellemében zárjuk Jake Hope, a „Reménység Tava“ partján, Ohio államban, az Egyesült Államokban. 1993. augusztus 26. • RMSZ-FOLYTATÁSOS 0 RMSZ-FOLYTATÁSOS 0 RMSZ-FOLYTATÁSOS 0 RMSZ-FOLYTATÁSOS • 0 A megrendelt gyilkosság újabban az üzleti viták megoldásának végső eszköze nálunk — írja a Novoje Vremja. De az orosz bérgyilkosok még nem igazi profik. A lényeg náluk az, hogy erkölcsileg készen álljanak a bűntettre. Gyenyisz Aoznyicsenko és Alekszandr Sz. barátoknak számítottak. Együtt nőttek fel, együtt jártak iskolába. Tizennyolc éves korukban együtt buktak le egy számítógéplopáson, de feltételes ítélettel megúszták. Később üzletelni kezdtek: mindkét fen megszervezték a maguk cégét. Aduk-vettek, közvetítői szolgáltatásokat nyújttak, és kimondatlanul is versengtek, melyikük a sikeresebb és az ügyesebb. Nehéz pillanatokban kisegítették egymást. Gyenyisznek sok minden sikerült. Ahogy az ismerősök mondják, neki azért ment könnyebben, mert tudott bánni az emberekkel ... A nyomozás mindeddig nem tud egyértelműn válaszolni arra, miért határozott úgy Alekszandr, hogy félreteszi az útból a barátját, nem voltak versenytársak. Az ok nyilván a legközönségesebb lehetett: az irigység Alekszandr Sz. megkérte egy fogtechnikus barátját, hogy keressen „megfelelő embeeket“, kápéban félmilliót ígért (az ígéretét be is tartotta). A barátja töprengés nélkül ráállt: régóta az az álma hogy ötálló fogtecnikai műhelyt nyit, kellett az indulótőke. A Moszkva melletti Dzerzsinszkijben a fogtechnikus gyorsan megtalálta a két gyilkos jelöltet Korábban „rázós ügyekkel“ nem foglalkoztak, de 250 ezer rubelért ezt a „balhét“ is azonnal vállalták. ... Gyenyisz Reznyicsenko holttestét a Moszkva folyó mellett egy ciszternába dobták, ráerősítettek egy nehéz fémdarabot, hogy ne jöjjön fel a felszínre. Azután felkerekedtek, hogy megünnepeljék a barátnőjük születésnapját. Másnap elmentek a templomba, gyertyát gyújtottak az ártatlanul kioltott lélek nyugalmáért A bűntett ára: egy üveg portói Az orosz kriminalisztika szókincse csak az utóbbi években egészült ki a „bérgyilkosság“ kifejezéssel, bár fizetségért Oroszországban a forradalom előtt is, a szovjethatalom idején is öltek. Régebben ezeknek a gyilkosságoknak az okai hétköznapibbak voltak: féltékenység, gyűlölet. Férjek szabadultak így meg megunt feleségüktől (bár a fordítottja gyakoribb volt), rokonok „kikapcsolták“ egymást az örökségért folytatott harcban. A gyilkos általában közös ismerős vagy a család barátja volt. A bűntett ára az ésszerűség bátárain belül maradt. Akadtak, akik egy üveg portóiért vagy egy marihuánás cigarettáért vállalták a dolgot (ma is előfordul még).. Az orosz belügyminisztériumban kiszámolták, hogy a rendelések „végrehajtói“ férfiak voltak (majdnem száz százalékban), az áldozatok abszolút többsége is férfi volt, a megrendelők között azonban a nők voltak többségben (mintegy 60 százalék). Társadalmi helyzetüket tekintve ,a gyilkosok nagyjából két egyforma csoportra oszlottak: alacsony képzettségű munkások és meghatározott foglalkozás nélküli lumpenek Ezek a „hétköznapi“ bérgyilkosságok ritkák voltak, általában gyorsan felderítették őket, a rendőrségnek nem okoztak különösebb vesződséget. Most viszont a piaci viszonyok fejlődésével a bérgyilkosság Oroszországban új erőre kapott. Ma a bűncselekmények többségének mozgatója, a belügyminisztérium egyik elemzőjének kifejezését használva, „gazdasági konfliktus“. A legutóbbi néhány hónapban Oroszország nagyvárosain ismert és gazdag emberek megölésének valóságos hulláma sek Fegyveres támadó 27 embert gyilkolt meg a pakisztáni Quetta városban egy, a választási listák összeállításával foglalkozó törzsfőnök hívei közül. A rendőrség szerint a merénylő rivális törzs tagja lehet, pört végig. A legutóbbi merényletet a novgorodi tőzsde elnöke, Konsztantyin Anucsik ellen követték el. A gyomrába kapott golyót. A leghangosabban az orosz fővárosban ropogtak a fegyverek. 1992. december 29- én Moszkvában házának udvarán géppisztolysorozattal végeztek a Tyehko bank igazgatóságának elnökével, Vlagyimir Rovenszkijjel és a testőrével. Az 1993. január 8-ról 9-re virradó éjszaka a főváros Ocsakovo lakótelepén ugyancsak géppisztollyal támadtak rá a SZAK cég öt munkatársára; hárman közülük meghaltak. Március 5-én házának kapujában késszúrással végeztek a népszerű Kombinacija együttes producerével, Alekszandr Lisinyinnel. A gyilkosságokról tudósító cikkekből mintha egyfajta büszkeség csendült volna ki: végre már nálunk is vannak hidegvérű „killerek“ és bérgyilkosságok (bár az ocsakovi véres dráma inkább a befolyási övezeteket felosztó csoportok közötti leszámolásra emlékeztetett) A felderítetlen gyilkosokról mint „elsőosztályú profikról“ írtak. • Hayi szociális juttatásban részesíti a dél-koreai kormány azokat a nőket, akiket a második világháború idején a megszálló japán hadsereg tábori bordélyházakba kényszerített. A mintagyilkos Évszázadokon át a bérgyilkosok a kalandregények hősei voltak. Elegendő Alexandre Dumas regényalakjaira emlékeztetnünk. Ez a titokzatos, romantikával övezett foglalatosság mindig vonzotta az olvasók érdeklődését. A XX. században a vitathatatlan elsőbbség Frederic Forsyte regényének, A Sakál napjának hőséé. A regény 1963-ban játszódik, amikor a francia „nemzeti-hazafias“ földalatti terrorszervezet, az OAS merényletet készít elő de Gaulle elnök ellen. Az akcióra egy Sakál fedőnevű angolt választanak ki. A Sakál félmillió dollárért vállalja a megbízatást. A gyilkos gondosan készül a merényletre: elolvassa de Gaulle emlékiratait, hogy minél többet megtudjon jelleméről és életmódjáról, Párizsban helyszíni szemlét tart, hamis papírokat vásárol, szuperfegyvert rendel... A regényben az V. köztársaság elnökét a véletlen menti meg. A bérgyilkos meghal, magával vive a sírba valódi nevének titkát A Sakált eszményi bérgyilkosnak nevezhetnénk, egyfajta etalonnak. A Sakál azonban csak irodalmi hős, a termékeny írói fantázia gyümölcse. A moszkvai bűnügyi nyomozóosztály gyiklossági részlegének vezetője, Viktor Golovanov szerint az orosz bérgyilkosok professzionalizmusa „meglehetősen vitatható“. Golovanov azt tartja, hogy Oroszországban a bérgyilkosságok még nem értek el olyan méreteket, mint az Egyesült • Szélsőséges elemek felgyújtották a menekültjogi státust igénylő bevándorlók fogadóközpontját Detmold német városban. Az égő épületből több mint 100 lakónak sikerült kimenekülnie. Államokban vagy Olaszországban. A killerek iránti kereslet még jóval meghaladja a kínálatot. Ez azt jelenti, hogy a „szaktudás“ a bérgyilkosnál ma nem játszik meghatározó szerepet. Ahhoz, hogy megvárjuk az áldozatot a kapualjban és kést szúrjunk belé (ahogy Vlagyimir Rovenszkijt megölték), különösebb hozzáértés nem kell. Ma a bérgyilkosnál a lényeg az, hogy erkölcsileg álljon készen a bűntettre. A néhány felderített bérgyilkosság adatai megerősíteni látszanak Viktor Golovanov szavait. Gyenyisz Reznyicsenkót csak a harmadik nekifutásra tudták megölni, s a „felkészülési időszakban“ a gyilkosok kétszer is majdnem lelepleződtek. Két alkalommal az „akciót“ váratlan körülmények miatt el kellett halasztani. Végül, amikor a gyilkosok beültették Reznyicsenkót az autójukba és kivitték a városból (azt mondták neki, hogy Alekszandr Sz.-hez viszik, aki meg akarja adni a tartozását barátjának), a döntő pillanatban a browning csütörtököt mondott, úgyhogy kést kellett elővenni. Vannak-e tehát ,,sakálók“ Oroszországban? Vannak-e olyan emberek, akik abból élnek, hogy másokat megölnek? A belügyminisztériumban erre a kérdésre nem kaptunk egyértelmű feleletet. Ez érthető is: biztosak csak akkor lehetnek a dologban, ha legalább egyet közülük elkapnak, és bebizonyítják, hogy több gyilkosságot is elkövetett A bűnüldözés egyelőre nem dicsekedhet ilyen fogassal (Mejea) része következő • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • MAFFIAVILÁG A SAKÁL NAPJA