Romániai Magyar Szó, 1994. szeptember (6. évfolyam, 1428-1453. szám)

1994-09-01 / 1428. szám

r Romániai Magyar Szó A NAGYVILÁG HÍREI 1994. szeptember 1. H­asadóanyag Buda­peston... Két kilogram­m­ egészségre ártalmas sugárzó anyagot, feltehetően urán fűtőelemet foglalt le a magyar rendőrség hétfőn egy budai szálloda parkolójában. Erről sajtó­­tájékoztatón számoltak be kedden az Országos Rendőr­főkapitányság központjában. Tonhauser László ezredes, a szervezett bűnözés elleni szolgálat vezetője és Tápi Lajos, az Információs Hivatal hivatalvezetője elmondta, hogy a két szervezet együtt­működése révén sikerült a veszélyes anyagot lefoglalni. A részletekről csak annyit mondtak el, hogy egy 41 és egy 42 éves büntetlen előéletű magyar állampolgárt,vettek őrizetbe, egyikük hosszabb ideig Bécsben élt. A tettenérés azonban csak félig sikerült, mert egy Mazda 626-os magyar rendszámú személygépkocsi eltűnt a rendőrség szeme elől, mint elmondták, a Ladák nem bírták a tempót. Ebben az autóban foglalt helyet az a személy, aki feltehetően átvette volna a kilónként 40 ezer dollárért kínált sugárzó anyagot. Az Információs Hivatal illetékese elmondta, hogy már külföldön figyelemmel kísérték a két magyar állampolgár tevékenységét, és információikat átadták a rendőrségnek. A sugárzó anyagok feltehetően Oroszországból származnak. A sajtótájékoztatón hangsúlyozták: a sugárzó anyaggal való illegális kereskedelem legnagyobb veszélye, hogy többnyire olyan emberek foglalkoznak vele, akik nem is sejtik ennek veszélyességét. Előfordul, hogy közforgalmú járműveken szállítják az egészségre ártalmas anyagokat. Arra a kérdésre, hogy ki lehetett a két kiló sugárzó anyag megrendelője csak annyit mondtak el, hogy még folyamatban van a két személy kihallgatása." Az ilyen anya­gokat magánszemélyek nem tudják felhasználni, ugyan­akkor fennáll a veszélye annak, hogy olyan ország kezébe kerülnek, ahol esetleg nukleáris fegyverek alapanyagaként hasznosíthatnák. Az orosz atomenergetikai minisztérium szóvivője szerint nem feltétlenük Oroszországból származik a Budapesten hétfőn lefoglalt urán. Georgij Kaurov az MTI moszkvai tudósítójának nyilatkozva elmondta: a csempészek bármely olyan országban szert tehettek a hasadóanyagra, ahol atomerőművek működnek. A szóvivő ugyanakkor leszögezte: az erőművi uránt nem lehet atomfegyver készítésére felhasználni. Kaurov emlékeztetett rá, hogy a nemzetközi piacon szinte korlátlan mennyiségben kapható a 4-5 százaléknyi, 235-ös tömegszámú uránizotópot tartalmazó dúsított urán, amelyet erőművekben használnak fűtőanyagként. Az erőművi urán nem minősül az atomfegyverkészítés szempontjából stratégiai nyersanyagnak. A szóvivő elmondta, hogy az atomerőművekben használt dúsított urán lényegesen olcsóbb, mint amennyiért a hírek szerint a Budapesten lefoglalt urán kilogrammját kínálták. Isaurov leszögezte: az erőművekben használatos uránt sertel sem lehet máshol felhasználni. Az uránt az orosz szóvivő szerint képzetlen emberek lopják, akik azt hallják: az anyagot jó pénzért el lehet adni. Mint mondta, nem rendelkeznek ugyan információval a Budapesten lefoglalt uránról, ám amennyiben atomerőművi fűtőanyagról van szó, a tettesek lefűrészelhettek a fémből egy darabot, amely meglehetősen nehéz és két kilogrammnyi belőle viszonylag kis helyen elfér. A szóvivő szerint bárhonnan is származik a hasadóanyag, azt nehéz az országhatáron átvinni. Mint mondta, a csomagok átvlágításakor a repülőtereken felismerik a vámosok a fémet. A­­mennyiben az anyag 235-ös izotópot tartalmaz gammasugár­zást bocsát ki, amelyet a műszerek kimutatnak. Kaurov elmond­ta, hogy jelenleg a vámosok már az orosz közúti határátkelő­­helyeken is rendelkeznek sugárzást jelző műszerekkel. (MTI) ...és orosz titkosügynököknél Egy keddi orosz lapértesülés szerint a múlt héten urá­nnal való üzletelés miatt Moszkva központjában letartóztatták az orosz titkosszolgálat két tisztjét. A Mosz­­kovszkij Komszomolec című lap erre vonatkozó értesülését a Szövetségi Kémelhárító Szolgálat nem erősítette meg. A lapban közölt hír szerint a hasadóanyaggal kereskedő titkosügynököket társaik leplezték le múlt szerdán. Az urán eredete ismeretlen. Az írás szerint valószínűleg ez volt az első intézkedés a német és orosz titkosszolgálat közötti, az uránmaffia elleni közös fellépésről augusztusban létrejött megállapodás végrehajtása során. Az értesülést nem erősítette meg az orosz kémelhárítás, viszont más (a bulvár jellegű lap által közelebbről meg nem nevezett csatornákon) megerősítést nyert az információ - áll­ a tudósításban. Az újság nem zárta ki, hogy az elmúlt időszak botrányai után titkosították az ügyet. Az uránnal kereskedők lakásán csaknem egy kilogramm uránt találtak. A titkosügynökök egy másik, „főhadiszállásul“ szolgáló lakásából további egy kilogramm került elő a hasadóanyagból. A szomszédok elmondása szerint a tette­sek kartondobozban tartották a sugárzó anyagot. Moszkva a müncheni plutóniumcsempészési ügy kapcsán határozottan és többször is cáfolta az anyag orosz eredetét. Ugyanakkor a németországi esetek után két oroszországi ügyről is beszámolt a közelmúltban az orosz sajtó. A korábban szupertitkos Arzamasz-16 város egyik nukleáris üzeméből összesen 9,5 kilogramm uránt tulajdoní­tottak el, s Szentpétervárott is lefoglaltak egy hasadóanya­got tartalmazó ládát, amelyről utóbb kiderült: geológiai mű­szert tartalmazott, amelyben két izotóp volt. A Cseh Köztársaság érdekelt a cseh-magyar kapcsolatok minél gyorsabb, erőteljesebb fejlesztésé­ben - hangsúlyozta Václav Klaus cseh miniszterelnök a magyar külügyminiszterrel folytatott kedd esti tárgyalásán. Kovács László prágai látogatásának első napjáról külön tájékoztatta a magyar újságírókat. Mint Kovács László elmondta: az elsősorban konkrét együttműködési formákat szorgalmazó cseh kom­ányfő - „a rá jellemző, közismerten gya­korlatias megközelítéssel“ - kifejtette, hogy a re­gionális együttműködésből annak van értelme, amiből a résztvevő országok valamit profitálnak. Klaus kom­ányfő egyetértett azzal, hogy a kétol­dalú kapcsolatokban fontos szerepet kell játszania az integrációs erőfeszítés összehangolásának, nem kell versenyeznie az EU-hoz való csatlakozásban. Másfelől elfogadta a magyar fél azon megfogalma­zását is, miszerint nem lenne célszerű, ha a térség országai csak egymást bevárva csatlakozhatnának az EU-hoz. Klaus miniszterelnök kifejezetten sürgette egy mielőbbi cseh-magyar kormányfői találkozó létre­hozását, és egyetértett azzal, hogy ez lehetőleg kap­csolódjon a kapcsolatok valamilyen konkrét előre­lépéséhez. Mint Kovács László elmondta, a talál­kozóra várhatóan a jövő év elején kerül sor. Havel elnök november eleji magyarországi látogatását, s a decemberi budapesti EBEÉ-konferenciát követően. A magyar külügyminiszter keddi programja Vác­lav Havel elnök Hradzsin-beli hivatalában kezdő­dött, majd folytatódott a Milan Uhde házelnökkel, a külügyi bizottság vezetőivel, illetve a Klaus kor­mányfővel tartott megbeszélésekkel. Kovács szerint tárgyalásainak általános tapaszta­lata, hogy igen nagy az érdeklődés és rokonszenv Magyarország iránt, s többen is szükségesnek érez­ték elmondani, hogy semmiféle fenntartásuk nincs az új magyar kormánnyal kapcsolatban. (MTI) Borisz Jelcin orosz elnök és Helmut Kohl német kancellár szerdán Berlinben együtt búcsúztatta a Németországból távozó orosz csapatok utolsó egységét. A majdnem ötven évig tartó korszakot lezáró történelmi nap eseményei Európa egyik legszebb terén, a Genoarmen­­markton kezdődtek. A számos találkozó révén egymást jól ismerő és keresztnevén szólító orosz elnök és a német kan­cellár baráti öleléssel köszöntötte egymást. Kohl ezt követően katonai tiszteletadással üdvözölte az orosz államfőt, aki kedden este érkezett a német fővárosba. A két nemzeti himnusz elhangzása és a Bundeswehr dísz­egységének tisztelgése után Matvej Burlakov vezérezredes, az egykori NDK területén állomásozott szovjet nyugati, hadseregcsoport utolsó főparancsnoka tett jelentést Jelcin­ elnöknek és­ Kohl kancellárnak arról, hogy az államközi szerződésnek megfelelően augusztus 31-ére befejezték az orosz csapatok kivonását Németországból. Három év és nyolc hónap alatt 550 ezer embert, valamint haditechnikát irányítottak vissza Oroszországba, illetve a­ ­linóra vonlított FÁK tagállamaiba - közölte Burlakov és köszönetet mondott tisztjeinek, katonáinak a feladatok pontos és fegyelmezett végrehajtásáért, az orosz és a német kormány támogatá­sáért, valamint a német hadsereg által nyújtott segítségért. Jelcin elnök, mint az orosz fegyveres erők főparancsnoka, nyugtázta a jelentést és az előzetes programtól eltérve rövid beszédet rögtönzött. Ebben még egyszer hangsúlyozta, hogy a kivonulást a megállapodásoknak megfelelően pontosan végrehajtották és a bonni kormány is megtartotta szavát, kifizette a kivonuláshoz ígért pénzügyi segítséget. Hitler kényszerítette a háborúra Oroszországot, nem a német nép hibás a második világháborúért - mondta az orosz elnök és rámutatott, hogy jelenleg partneri, baráti viszony van a két ország között. Külön köszönetet mondott „személyes barátjának“ Helmut Kohlnak, aki jelentős támogatást nyújtott a kivonulás eredményes végre­hajtásához. Jelcin végül elismerését fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy ez a történelmi jelentőségű esemény bekövetkezhessen. Boszniai szerb referendum A hétvégén rendezett népszavazáson a bo­szniai szerbek elvetették a nemzetközi összekötő csoport által előterjesztett rendezési tervet. „A népakarat elutasított­a nemzetközi csoport javasolta térképet“ - jelentette ki Petko Cancar a központi válsztási bizott­ság elnöke. A referedumon - nemhivatalos jelentések szerint - 90 százalékos volt a részvétel, s az urnák előtt megjelent személyek mintegy 97 százaléka szavazott nemmel. A hivatalos eredményt a boszniai szerb parlament mára kitűzött ülésén teszik közzé. Szerbiában nem tulajdonítanak nagy jelentőséget az előre megjósolt eredménynek. Belgrádi értékelések szerint a boszniai szerbeket folyamatosan félretájékoz­tatják a paléi vezetés kezében levő tömegtájékoztatási eszközök, s így az lett volna a meglepetés, ha a nép­szavazás eredménye ellentmondott volna a boszniai szerb kormány és parlament korábbi döntéseinek. A nemzetközi összekötő csoport tagországai - az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Oroszország, bár egyikükben sem keltett meglepetést az erdmény, más- és másként látják a teendőket. Andrej Kozirev orosz külügymi­niszter az összekötő csoport miniszteri értekezletének összehívását sürgeti. Az Egyesült Államok azon a nézeten van, hogy a boszniai szerbeknek viselniük kell a következményeket, vagyis a béketerv elutasítása esetére az összekötő csoport által javasolt szankció­­s szigorítást és a muzulmánok elleni fegyverszállítási ti­lalom feloldását. Németország azt javasolja, fokozzák a nyomást Slobodan Milosevicre, hogy egyezzék bele nemzetközi megfigyelők elhelyezésébe a Szerbia és Bosznia közötti határvonalon, a zárlat betartásának ellenőrzésére. Ami a szankciók szigorítását illeti, Kozirev hangoz­tatja: különbséget kell tenni Belgrád és Pale között, tekintve, hgoy Milosevic elnök újabban támogatja a béketervet. A fegyverembargó esetleges feloldását illetően pedig Alija Izetbegovic bosnyák elnök úgy nyilatkozott, hogy erre már nincs szükség, mivel a szarajevói kormányhadsereg a gyárak felújításával és a haderők átszervezésével képes előteremteni a szük­séges fegyvereket. Elemzők szerint azonban a fegy­verek zöme Horvátország és a boszniai horvátok köz­vetítésével, külföldről jut el a muzulmánokhoz. Újabb fejlemények a bihacsi menekültek ügyében: ■ Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága kedden hiva­talosan is felkérte a horvát kormányt: fogadjon be tíz­ezer menekültet. Ivica Kostovic alelnök szerint tanul­mányozzák a kérést, de a horvát kormány úgy véli: az igazi megoldás a hazatérés lenne. ■ Izetbegovic boszniai elnök elfogadta a bihacsi me­nekültek hazatéréséről szóló nemzetközi tervet. A döntés 30 ezer embert érint. A hétpontos terv egyebek között közkegyelmet nyújt a hazatérőknek. Betartását az ENSZ és nyugati szervezetek felügyelik. A bosz­niai államfő ígéretet tett arra is, hogy a hazatérő fiatal férfiakat legalább fél évig nem hívják be katonának a kormányhadseregbe.(MTI, bukaresti rádió/sz.o.) Ellenzéki tévéadó Csecsenföldön A csecsen főváros körül a hét elején kulcsposztokat elfoglaló ellenzéki fegyveresek kedden hajnalban robbantásokat hajtottak végre a köztársaság fővárosá­ban, Groznijban. A csecsen főügyész, Uszman Imajev távollétében felrobbantották annak házát. Kézigránátokat dobtak, majd tüzet nyitottak a Dudajev-gárdisták támaszpont­jául szolgáló egyik grozniji szállodára is. Az Interfax jelentése szerint nem tudni, hogy követeltek-e áldoza­tokat az ellenzéki akciók. A robbantások hírét egyéb­ként megerősítette a Csecsenpresz hivatalos hírügy­nökség is. Közben az ellenzéki rádióállomás után megkezdte működését az ellenzék tévéadója is, amely Ruszlan Haszbulatov főhadiszállásáról, Tolsztoj-jurt település­ről sugároz. Haszbulatov kedden délben szózatot in­tézett a csecsenekhez, s ebben cáfolta, hogy be akarná hívni az orosz erőket. Korábban a Dudajev elnök el­lenőrzése alatt álló csecsen tévé Moszkva ügynökei­nek igyekezett beállítani az ellenzéket. A tévéállomás, amely Groznijban is fogható, napi nyolc órán át akar műsort sugározni, s jelentősen hozzájárulhat ezzel az ellenzék támogatottságának növeléséhez. Megfigyelők szerint valószínű, hogy a rádió- és tévéadót az ideigle­nes tanácsnak juttatott moszkvai pénzekből tartja fent az ellenzék. Az eddig megosztott Csecsen ellenzék a hét elején jelentős lépést tett az egyesülés, illetve az ellenzéki koalíció megteremtése felé. Hétfőn megállapodás szü­letett az ellenzék két vezetője, Umar Avturhanov és Ruszlan Haszbulatov között a Dudajev megbuktatását célzó közös lépésekről. Észak-ír remények Gerry Adams, az észak-írországi Sinn Fein párt vezére szerint eljött a lehetőség, hogy demokratikus és békés úton keressenek megoldást Észak-Írország gondjára, melyet 25 éve súlyosbít a közvetlen brit gyarmati kormányzás. Gerry Adams hétfő este kiadott nyilatkozatában azt mondta, hogy ezt a véleményét az IRA katolikus fegy­veres szervezet vezetősége elé terjesztette és gyors vá­laszt vár. Keddi brit lapok értékelése szerint Adams gyakorla­tilag tűzszünet meghirdetésére szólította fel az IRA-t. A Sinn Fein (Egyedül Vagyunk) párt a terroristák poli­tikai fedőszervezetének számít. Brit kommentátorok kedden már csak órákban mérték, mennyit kell még várni az IRA tűzszünetére. A Sinn Fein-vezér azzal indokolta állásfoglalását, hogy az elmúlt napokban néhány fontos kérdésben alapvető nézetazonosság alakult ki közte, békepárti észak-írországi katolikus mozgalmak vezetői, az Ír Köztársaság kormányfője és tekintélyes ír származású amerikai személyiségek között. Az utóbbiak a múlt héten Clinton amerikai elnök egy bizalmas munkatár­sának vezetésével Belfastban és Dublinban tárgyaltak. Albert Reynolds ír miniszterelnök még Adams nyi­latkozata előtt értésre adta, miben állhat a nézetazo­nosság. - Remélem, hogy a helyzet teljeskörű demilita­­rizálása következik, és akkor minden fél részvételével egyenlő alapon, átfogó politikai megoldáshoz jutunk. A brit kormányra nagy felelősség hárul, hogy támo­gassa az ír népet a megegyezéses megoldásban, és megszüntesse a konfliktus okait. Nézetem szerint hosszabb távon a békés megegyezéssel egyesített Ír­ország kínálja a legjobb és legtartósabb alapot a bé­kére és a biztonságra - mondta az ír kormányfő. Milosevic lánya Kínába vándorolna Slobodan Milosevic szerb elnök Marija nevű lánya nem érzi jól magát hazájában és szívesen kivándorolna Kínába. A Duga című belgrádi hetilapnak adott nyilatkozatában a 29 éves újságírónő aggodalmának adott hangot a volt Jugoszlávia területén játszódó ese­mények miatt. Semmi nem tetszik itt, sem az ország, sem az embe­rek, akik az utcákon szaladgálnak és pokolgépeket hajigálnak a kávéházakra - panaszkodott Marija. Ál­lítása szerint legszívesebben becsapná maga mögött az ajtót és azt kiáltaná: menjetek a pokolba, nekem ehhez semmi közöm. Marija elmondta, hogy a nyolcvanas években volt férjével, egy diplomatával, négy évet élt Japánban. Onnan követte nyomon apja felemelkedését az elnöki székbe. Milosevic lánya hangsúlyozta, hogy független a szüleitől. Elárulta azt is, hogy mindig hord magánál revolvert. - A bejárati ajtóm páncélozott, jól meggon­dolom, hogy hova megyek és néhány éve állandóan van nálam fegyver. Miután a sajtó nyilvánosságra hozta a telefonszámomat, azóta szidalmaznak, sőt va­laki azzal is megfenyegetett, hogy megerőszakol. És mindez az apám miatt - idézte Marija Milosevicet a dpa. Két halálos áldozata és három sebesültje volt hétfőn Marseille egyik külvárosában kelet-európai hajléktalanok búvóhelyén lezajlott véres verekedésnek - közölte a francia rendőrség. A rendfenntartókat egy névtelen telefonáló riasztotta. Az odaérkező rendőrök egy elhagyott kőfaragó-műhelyben a földön heverve találták a két halottat, és a leszámolást túlélő - a forrás sze­rint lengyel és magyar - hajléktalanokat, akiket késsel sebesítettek meg. Fél óra múlva őrizetbe vettek egy lengyelt is, akinél egy véres kést talál­tak. A férfit kihallgatásra a marseille-i főkapitány­ságra vitték. Az ügyben megindult vizsgálatot ne­hezíti, hogy mind a feltételezett gyilkos, mind pe­dig a sebesült áldozatok igen rosszul beszélnek franciául. A rendőrség az első adatok ismere­tében feltételezi, hogy két, hajléktalanokból verbuválódott banda rivalizálása áll a háttérben. Egy éjjeli menedékhely vezetője szerint a több mint kétszáz fős menhely ágyainak 15 százalé­kán a Kelet-Európából érkezett „szerencselova­gok“ osztoznak, akik azonban inkább maguk közt szeretnek lenni, és nemigen folyamodnak segélyszervezetekhez. A marseille-i rendőrség­nek már többször is munkát adtak, de ilyen véres eseményekre, mint a mostani, még nem került sor. A magyar konzulátustól kapott tájékoztatás szerint kedd délutánig a francia hatóságoktól nem kaptak semmiféle hivatalos értesítést arról, hogy az ügyben magyar érintettek is lennének. (MTI) HRTT€R uu H OTT € R □□ HRTTCR □□ HRTTCR □□ HRTTCR □ a HRTTCR HRTTCR a magyar kormány szanoélta, mely szerint a szomszédos anamerikai alapszerzedeseket hot,­orvendetes modon szereskorű vitát váltott ki. Nem korlátozódhat viszont ez a vita az eddig hangoztatott alaki fenntartásokra, hanem ki kell hogy térjen a megkötendő szerződések tartalmára is. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy valójában miről van szó. Az egész magyarság sorsáról az eljövendő 21. század küszöbén álló Európában. Európa vétkes mulasztást követett el, amikor nem használta ki az 1990. évének lehetőségét és a versailles-i és jaltai rendszerek összeomlása után nem teremtett meg egy új béke- és szabadságrendet Európában az önrendelkezési jog, valamint a nemzetiségi és népcsoportvédelem alapján. A nyugat elvesztette a keleti veszély megszűntével egyesítő erejét és visszaesett a régi érdekpolitikába. Nyugattól jelenleg nem várhatók impulzusok, még kevésbé segítség. Nekünk közép-európaiaknak kell kezünkbe vennünk sorsunkat, mielőtt újra mások lennek. A tények: □ Európa megosztottsága még korántsem szűnt meg. Magyarországot veszélyes vákuum fenyegeti. Fennáll a veszély, hogy Európa közepe nem tudja kezelni a kirajzolódó válságokat és hogy növekszik az instabilitás rizikója. □ A magyar nép szenved, ki van téve a mindennapos megaláztatásnak és a növekvő agresszív nacionalizmusnak. Ezeket a problémákat sem romantikus szólamokkal, sem pedig passzivitással nem lehet megközelíteni. Politikai cselekvésre van szükség. A magyar kérdést, Közép-Európa legjelentősebb megoldatlan problémáját dűlőre kell vinni. LANSING amerikai külügyminiszter a békediktátumok után mondta, hogy ezek nem hozzák meg a békét, mert futóhomokra épültek. Ezt a futóhomokot most egy szilárd fundamentummal kell helyettesíteni. A fundamentum akkor tehet szilárdabb, ha a külső önrendelkezés pótlásaként korlátlan belső önrendelkezést tesz lehetővé a legmesszebbmenő autonómiajogok biztosításával. Mérceként itt nem csak a már működő európai példák szolgálhatnak, hanem azok az európai dokumentumok is, melyek első ízben foglalkoznak komolyan a különböző nemzetiségek együttélésével. Különösen azok az 1991. december 16-án az Európai Unió által leszögezett és már nemzetközi joggá vált „vezérelvek a kelet­európai és a szovjetunióbeli új államok elismeréséhez", melyek teljesítését feltételként előírták az új álamok elismerésénél. Ami érvényes az új határok elismerésére, annak ugyanúgy érvényesnek kell tennie a fennálló határok garantálására is. A megkötendő alapszerződések jó eszköznek tűnnek a cél eléréséhez: „Új együttműködés Európa közepén”. Ez csak ab­ban az esetben lesz eredményes, ha nem csak a kormányok, hanem a népek együttműködésén alapul. Tehát az alap­szerződések akkor felelnek meg békét biztosító és stabilizáló feladatuknak, ha sikerül egy biztos és szilárd alapot teremteni a konfliktusmentes együttélésre ebben a térségben a belső önrendelkezés alapján. „Autonómia mint népcsoportvédelem, de úgy is mint érdekellentét-kiegyenlítést. A­ konkrét tárgyalásokra szóló kezdeményezés nem túl korai, hanem inkább 4 évet késett. A megvalósításhoz vezető út hosszú és körülményes, tehát haladéktalanul el kell indulni rajta, most már minden további halogatás felelőtlen lenne. A sikernek egy előfeltétele van: a magyarság zárt egysége országon belül, határokon túl. Ezért apellálunk minden felelősséget viselőhöz, ne engedje, hogy egyéni vagy pártpolitikai érdekek vezéreljék! Mindnyájunk sorsáról van szó. A tövé­nelmi pillanat együttes, világos és célratörő cselekvést követel. DR. ÉVA MÁRIA BÁRKI tsikó­ Bécs, 1994. augusztus 27. Az alapszerződések a közép-európai térségben alkalmas eszközt képezhetnek a stabilitás biztosítá­sához, valamint egy új és szükséges együttműködés beindulásához, azzal a feltétellel, hogy a fennálló nemzetiségi problémák tompítása és a jövőbeli konfliktusok megelőzése érdekében sikerül a hatá­rokon túl élő magyarság jogait szilárd alapokon biztosítani és garantálni. Egy ilyen szilárd alap csak a messzemenően auto­nómiához való jog elismerése és gyakorlása lehet. Példát mutatnak a már működő európai model­lek. Ami az európai normákat és dokumentumokat illeti, az itt alkalmazandó mérce nem lehet más, mint az Európai Unió által 1991. dec. 16-án leszö­gezett „Vezérelvek a kelet-európai és a szovjet­­unióbeli új államok elismeréséhez.”, melyek első ízben Szlovénia és Horvátország nemzetközi elis­merésénél kerültek alkalmazásra. Az elismerés határozott feltétele volt az ugyana­zon a napon, 1991. dec. 16-án született Hágai Bé­kekonferencia Jugoszlávia javaslatai­ban levő ren­­delkezéseknek érvényesítése, tehát az önkormány­zathoz és autonómiához való jog, ezen belül a kü­lön státushoz való jog olyan területeken, ahol a nemzetiségek többséget képeznek. Horvátország alkotmányában teljesítette ezeket a feltételeket. Továbbiakban a „Vance-Owen Terv a Genfi Bé­kekonferenciához” konkretizálta az autonómiák tervezetét és az 1992. dec. 16-án kelt nyilatkozat­ban annak alapját nem csak Bosznia-Hercegovina, hanem Kosovo és minden más kisebbség Szerbia területén, így a vajdasági magyarság számára is ér­vényesnek nyilvánították. A tervezet alapszerződéseknek éppen ezért tartal­mazniuk kell ezeket az Európai Unió által alkalma­zott és ezzel már nemzetközi joggá vált standardo­kat. Sem államok, sem népek vagy népcsoportok szá­mára nem lehet kétféle jogot alkalmazni. Ha Hor­­vátoszágban, amely önrendelkezési jog alapján és demokratikus módon jött létre, ezeket az alapelve­ket kellett alkalamzni, akkor ez még jobban kell hogy vonatkozzon olyan államokra, melyek nem e­­zen elvek alapján, hanem az önrendelkezési jog mellőzésével és megsértésével jöttek létre. A magyarság nem lehet másodrendű nép Euró­pában. Jogosult ugyanazokra a jogokra, mint más népek, még akkor is, ha csak békés eszközökkel kívánja jogait érvényesíteni. Máskülönben az­ erő­szak jutalmazása és törvényesítése a jogbiztonság végét jelentené Európában. Felszólítunk mindenkit, aki felelősséget visel, hogy bátran vállalja ezt a felelősséget és ragadja meg ezt az adott esélyt, történelmi mérföldkövet állítani Közép-Európában, amely csak akkor lesz egy szabad és békés terület és csak akkor töltheti be a megfelelő szerepét Európában, ha sikerül a jövő problémáit zavartalan és konfliktusmentes együtt­működésben megoldani. DR. ÉVA MÁRIA BÁRKI Bécs, 1994. augusztus 27. Egy szuszra ••• * Simon Peresz izraeli külügyminiszter kedden közölte, hogy izraeli részről jóváhagyták Benazir Bhutto pakisztáni miniszterelnök tervezett, ám eddig már kétszer lemondott Gáza-övezetbeni látogatását. Mint mondta, a problémát nem Bhutto személye, hanem az eljárás módja okozta.­­ Két év három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztésre ítélte kedden a mag­­deburgi tartományi bíróság azt a három fiatalt, aki május 12-én több társával együtt hajtóva­­dászatot rendezett színesbőrű fiatalok ellen. Az üldözésben és pusztításban részt vevő fiatalok közül hármat már júliusban elítéltek. Az állam­­ügyészség eljárást kezdett 15 rendőr ellen is mert az előzetes információk ellenére a rendőr­ség csak késve avatkozott közbe. * Amr Musza egyiptomi külügyminiszter kedden hi­vatalos látogatásra Izraelbe érkezett. A tel-avivi Ben Gurion repülőtéren izraeli kollégája, Simon Peresz fogadta. Az egyiptomi diplomácia vezetőjének sze­mélyében első ízben tesz hivatalos látogatást egyip­tomi külügyminiszter a két ország 1979-ben megkö­tött békemegállapodása óta. * Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Svájc és Ausztrá­lia felszólította Indiát, hogy állítsa le állítólagos atom­fegyverprogramját. Egyelőre nem tudni, hogy ugyanilyen felhívással fordulnak-e az Indiával élesen szemben álló Pakisztánhoz is, hiszen Navaz Sarif volt kormányfő nem­régiben kijelentette, hogy Pakisztán rendelkezik atom­bombával. * A brit kormány fontolóra vette a sztrájk intézményé­nek betiltását a létfontosságú szolgáltatásokban, miközben a vasúti jelző- és váltókezelők kedden délben újabb 48 órás munkabeszüntetést kezdtek * Husszein jordániai király szerint az „igen közeli jö­vőben" megszülethet az izraeli-jordániai békemeg­állapodás. A Jediót Ahronót c. izraeli lapban közölt interjúban Husszein király elégedettségének adott hangot a szakértői tárgyalások kapcsán, amelyeken a két fő probléma a közös határ kijelölése és a vízforrások elosztása. Egy szuszra... * Az Egyesült Államok engedélyezte a beutazást az Ír Köz­­társasági Hadsereg (IRA) egyik alapító tagjának, Joe Cahillnak, aki kedden meg is érkezett New York-ba. Külügyminisztériumi források szerint Cahill az észak-ír válság megoldására irányuló tervekről kíván tájékoztatást adni az amerikai ír közösségnek, amely jelentős pénzügyi juttatásokban részesítette a szervezetet.­­ Kedd délig már 55-re emelkedett azoknak a volt kubai politikai foglyoknak a száma, akik az Egyesült Államok havannai érdek­képviseleti irodájának közelében egy park­ban gyülekeznek, hogy éhségsztrájkot foly­tatva adjanak nyomatékot kérésüknek: politikai menedékjog birtokában, törvé­­nyes módon hagyhassák el az országot. * Jailer Dmovsek szlovén kormányfő szerint Róma megsértette a két ország közötti kétoldalú meg­állapodásokat, amikor felajánlotta annak lehetőségét, hogy az egykor Olaszországhoz tartozó szlovén területek lakói felvegyék az olasz állampolgárságot. Hivatalos adatok szerint eddig mintegy 4000 szlovén kért olasz állampolgárságot. . * Kizárták a kambodzsai Néppártból Norodom Csakrapong herceget, Norodom Szihanuk uralkodó fiát, júliusban ugyanis szerepet játszott az azóta sem tisztázott állam­­csínykísérletben. Vele együtt távolították el a pártból két feltételezett bűntársát, akiket a puccskísérlet óta őrizet­ben tartottak. Csakrapong herceg Malajziába menekült.­­ A Fehér Ház szóvivője szerint az Egyesült Államokat továbbra is foglalkoztatja a kínai emberi jogok hely­zete. Dee Dee Myers hétfőn közölte, hogy a pekingi látogatáson tartózkodó Ronald Brown kereskedelmi miniszter nemcsak a gazdasági kapcsolatokat, hanem az emberi jogok érvényesülését is meg kívánja vitatni a kínai hatóságokkal. Egy szuszra* Az ENSZ szeptember 5-én Kairóban kezdődő Népesedési Világkonferenciáját az a veszély fenyegeti, hogy már hivatalos megnyitása előtt kudarcba fullad – állapította meg kedden az olasz sajtó. A La Repubblica című tekintélyes polgári napilap emlékeztetett arra, hogy az iszlám fun­damentalisták merényletekkel fenyegetőznek, az amerikai katolikusok az amerikai elnöknek címzett nyílt levelükben tették nevetségessé Washington stratégiáját. Az iszlám értelmiség az iszlám vallás elleni támadásról beszél a kon­ferencia kapcsán, II. János Pál pápa vezetésé­vel, a katolikus egyház töretlen lendülettel tá­madja a tanácskozás záró dokumentumának általa elfogadhatatlannak ítélt tervezetét, Szaúd-Arábia pedig közölte, hogy bojkottálni fogja a tanácskozást. A túlnépesedés veszélye viszont reális fenye­getés – állapította meg a Világbank a népesség és a fejlődés összefüggéseiről hétfőn közzétett tanulmányában. A jelentés emlékeztetett arra, hogy az előrejelzések szerint a világ jelenlegi 5,7 milliárd fős népessége 2010-re 11 milliárdra növekedik, s ennek a 11 milliárd embernek a 90 százaléka a súlyos gazdasági, szociális gondok­kal küszködő fejlődő világban fog élni. A sürgősséggel elkészített jelentés fő célja ép­pen az, hogy tompítsa a demográfiai növekedés átfogó szabályozása kapcsán kirobbant heves vitát. A kairói konferencia megmentése érdeké­ben Washington is lépéseket tett a Vatikán irá­nyába: az amerikai küldöttságet vezető Al Gore alelnök értésre adta, hogy az Egyesült Államok hajlandó beleegyezni a Szentszék által kifogá­solt tervezet szövegének bizonyos módosításába. Kétséges azonban, hogy az utolsó pillanatok­ban történő engedmények nyomán elhárul-e az a veszély, hogy Kairóban az abortuszról és a fo­gamzásgátlásról folytatott vitán kívül lesz-e a résztvevőknek elegendő türelmük és energiájuk azokra a módszerekre is összpontosítani, ame­lyekkel már eddig is szerény, de biztató ered­ményeket értek el a világ több részén. Erre figy­elmeztetett Carlo Casini olasz euró­­pai parlamenti képviselő, aki várhatólag az Eu­rópa Parlament küldöttségét vezeti majd a kon­ferencián. Casini kedden megjelent nyilatkoza­tában emlékeztetett arra a különbségre is, hogy míg az ENSZ a szegénység problémáját alapve­tően­ a túlnépesedésben látja, az Európa Parla­ment márciusban elfogadott dokumentuma a gazdag és szegény országok közti igazságtalan kapcsolatokat teszi felelőssé ebben a kérdésben.

Next