Romániai Magyar Szó, 1996. június (8. évfolyam, 2025-2054. szám)
1996-06-01 / 2025-2026. szám
Romániai Magyar Szó 2 ® A NAGYVILÁG HÍREI 1996. június 1-2. Izraeli választás A békefolyamat nem szakadhat meg Az izraeli központi választási bizottság péntek reggel megkezdte 154 ezer, távollétében szavazó voksainak összeszámlálását. Ez a szerdán tartott választás végső fázisa, amelyben eldől, hogy a rendkívül szorosan alakuló versenyben ki lesz Izrael következő kormányfője. Tisztségviselők szerint a számlálás várhatóan péntek délutánra befejeződik. Ha az összesítést mégsem sikerülne két órával a zsidó szabadnap, a szombat beköszönte előtt lezárni, úgy az összesítést szombat este folytatják, és az eredményeket vasárnap teszik közzé. ■ Csütörtök délelőtt, a szavazatok 99,9 százalékának összesítése után a Likud tömörülést irányító Benjamin Netanjahu 21 ezer 399 vokssal vezetett, miután egymillió 416 ezer választó (50,3 százalék) döntött mellette, míg Simon Peresz munkapárti kormányfő egymillió 394 ezer 881 szavazatot (49,7 százalékot) tudhatott magadnak. A még összesítésre váró 154 ezer szavazatot katonák, diplomaták, kereskedelmi tengerészek, kórházi betegek és a börtönbüntetésüket töltő izraeliek adták le. Benjamin Netanjahu, az eddig ismert választási eredmények szerint Izrael valószínű új kormányfője csütörtökön szóvivője útján közölte: békét akar a palesztinokkal és az arab országokkal. - Folytatni akarja a békefolyamatot, de nem téve engedményt Izrael biztonsága rovására - mondta róla újságíróknak Darmy Naveh szóvivő. Ám Netanjahu egyik szoros szövetségese, Rafael Ejtan - az izraeli hadsereg parancsnoka a Libanon elleni 1982-es invázió alatt, amikor Szabra és Satila menekülttáborokban több száz palesztin menekültet gyilkoltak meg - a reménybeli kormányfő nyilatkozatával ellentétben leszögezte csütörtökön, hogy szerinte az izraeli-palesztin megbékélés alapjául szolgáló oslói megállapodások minden cikkét újra kell tárgyalni. Egy másik ismert jobboldali személyiség, Ariel Saron volt védelmi miniszter úgy fogalmazott, hogy az izraeli választók állást foglaltak szavazataikkal a palesztin önkormányzat ellen, kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy a munkapárti kormány „egy terroristára bízta állampolgárai biztonságát". A Reuter szerint a „terrorista" minősítés Jasszer Arafatra, a korlátozott palesztin önkormányzat vezetőjére vonatkozott. A teheráni rádió csütörtöki kommentárja szerint Netanjahu győzelme csapás lenne a közel-keleti békefolyamatra. A valószínű jobboldali kormány ugyanis követelőzőbb lenne az arabokkal szemben, mint elődje volt, és ez nyilván problémákat okozna az egyezkedésben. Mindamellett a jobboldal győzelme nem változtatná meg az iráni kommentár szerint Izrael állam természetét, hiszen az a munkapárti kormány alatt is „terjeszkedő és erőszakos" volt. Benjamin Netanjahu győzelme sem jelentené a közel-keleti békefolyamat zátonyra futását, ennek feltételezése túlságosan leegyszerűsített megítélést tükröz - közölte a londoni rádiónak Izrael péntektől engedélyezte 10 000 palesztin munkavállalónak hatarai átlépését, enyhítve a Gázai övezet és Ciszjordánia csaknem négy hónappal ezelőtt elrendelt zárlatán. Ezt jelentette az AP, a Reuter és az AFP a hadsereg közleményére hivatkozva. Eszerint a Gázai övezetből 7500, a Jordán nyugati partján elterülő palesztin területekről pedig 2500, 40 éves vagy annál idősebb személy léphet be érvényes munkavállalói engedély birtokában péntek hajnali négy órától a zsidó állam területére. Engedélyezték a beutazást mintegy 50, Izraelben dolgozó palesztin újságírónak is, valamint az Izrael és Gáza közötti fekvő Erez ipari övezetben alkalmazott munkavállalóknak, nemkülönben azoknak, akiknek munkahelye a Jeruzsálem melletti Atarot ipari övezetben található. A Gázai övezetbe vezető Kami határátkelőt ismét megnyitják az áruforgalom számára, s ugyancsak használhatják ezt az állomást az Izraelbe igyekvő fontos személyiségek, a nemzetközi szervezetek munkatársai és a külföldiek. A zárlatot az 59 halálos áldozatot követelő februári és márciusi merényletsorozat miatt rendelték el az izraeli hatóságok, s tovább szigorítva azt a szerdai általános választások előtt adott nyilatkozatában a korábbi béketárgyalások palesztin küldöttségének egykori szóvivője. Hanán Asrávi asszony, Jasszer Arafat elnök közvetlen munkatársa csütörtöki jeruzsálemi interjújában a BBC kérdésére kijelentette: a békefolyamat immár maga a valóság, amelyet a nemzetközi közösség akarata, valamint aláírt szerződések és garantált feltételek egész rendszere dúcol alá. A ciszjordániai Bir Zeit egyetem professzora szerint a megbékélés gondolata Izraelben is komoly mértékben gyökeret vert, annak ellenére is, hogy „ott most a félelem politikája látszik felülkerekedni". A békefolyamat előrehaladása - éppen annak igen összetett nemzetközi jogi háttere okán - semmiképpen sem egyetlen izraeli párt irányultságának, még kevésbé egyetlen politikus személyiségének kizárólagos függvénye. Bill Clinton elnök csütörtökön rögtönzött sajtóértekezletén leszögezte, hogy az Izraellel és a Közel-Kelettel kapcsolatos amerikai politikai irányvonal változatlan marad, bárki kerül is ki győztesen az izraeli választásokból. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja a demokratizálódási és rendezési folyamatot, és kész kivenni részét azoknak a kockázatoknak a csökkentéséből, amelyek a békeerőfeszítésekből fakadóan esetleg Izraelre nehezednek. A palesztin önkormányzat egyik szóvivője szerint Benjamin Netanjahu valószínű győzelme az izraeli kormányfőválasztáson várhatólag lelassítja a közel-keleti békefolyamatot. Szufian Abu Szejda szóvivő szavai szerint, melyeket a dpa idézett, újabb nehézségek várhatók az izraeli-palesztin viszonyban. Osztozik véleményében Lamberto Dini olasz kormányfő. A Reuter úgy idézte őt, hogy valószínűleg lelassul a békefolyamat az izraeli választások nyomán. A német szociáldemokraták még súlyosabb következményekkel számolnak: „Politikai katasztrófa van kibontakozóban, amelyet nemcsak Izrael, nemcsak a Közel- Kelet szenved meg, hanem az egész világ” - ekképp fogalmazott Günter Verheugen, a legnagyobb német ellenzéki párt külügyi szóvivője. Higgadtabban fogadta az eredmények alakulását a spanyol és a francia külügyminisztérium. Abel Matutes, a spanyol diplomácia vezetője és Yves Doutriaux francia külügyi szóvivő egybehangzóan - de egymástól függetlenül - úgy nyilatkozott csütörtökön, hogy az izraeli választások kimenetele nem hoz lényeges változást a békefolyamatban, az izraeli-palesztin kiegyezés alapjait lefektető oslói egyezmény nem kérdőjelezhető meg, mert a békefolyamatnak nincs alternatívája. Netanjahu valószínű megválasztását „a palesztinokhoz és az arabokhoz szóló hadüzenetnek” nevezte Gázában Razi Muhammad, a szélsőséges Hamasz vezetője. "Az izraeliek nem akarnak békét. A szavazás eredménye sokkolt mindenkit, beleértve a palesztinokat is" -jelentette ki. Június 5-től háromnapos egyiptomi-palesztin-jordániai csúcstalálkozót rendeznek a jordániai Akabában. Mint Tajeb Abdel Rahim, a PFSZ elnökségének főtitkára bejelentette, Hoszni Mubarak egyiptomi elnök, Jasszer Arafat palesztin vezető és Husszein jordániai király az izraeli választások nyomában kialakult helyzetről fog tárgyalni. Jelcin ismertette választási programját Borisz Jelcin orosz elnök szerint az 1992-ben kezdett gazdasági reform fő célkitűzéseit sikerül elérni az ezredfordulóra és a gazdasági átalakítás első sikerei lehetővé teszik a mai alacsony életszínvonal emelését. Egyebek közt ezt tartalmazza az orosz államfő választási programja, amelyet Permben ismertetett pénteken Jelcin. Jelcin hangsúlyozta: fő feladatának az átalakítás sikeres befejezését tartja. Normális életet akar teremteni a lakosságnak „forradalmak és megrázkódtatások nélkül". Jelcin elmondta, hogy öt éve a reformokat elkezdve sikerült elkerülni az összeomlást az országnak. Az elnök porgramjában vezető helyen szerepelnek a szociális kérdések, így megválasztása esetén azt ígérte, hogy négy év múlva a szociális juttatások szintje magasabb lesz, mint a kelet-európai térségben bárhol. Jelcin közölte, hogy választási programjának minden egyes fejezetéhez a megvalósítást célzó konkrét szövetségi programok és rendeletek tartoznak, így egyebek közt szerepel abban a csecsen rendezés is. Jelcin azt ígérte, hogy az év végére béke lesz a kaukázusi köztársaságban. A német kancellár támogatja Jelcint Helmut Kohl német kancellár az oroszországi elnökválasztások előtt megerősítette, hogy támogatja Borisz Jelcin elnököt - jelentette a dpa. „Az oroszországi reformok sikere döntő jelentőségű Európa számára” ■ mondta csütörtökön Lisszabonban Kohl, aki Portugáliában tesz látogatást. „Támogatom Borisz Jelcint, mert tapasztalataim szerint megérdemli ezt a támogatást" - hangsúlyozta a német kancellár. “Ha Oroszország nem teljesíti a reformfolyamattal kapcsolatos elvárásokat, vagy visszazuhan a régi, kommunista struktúrába, akkor Európát ismét a feszültségek veszélyeztetik" - vélekedett. „Oroszország elnökét megbízható partnerként ismertem meg" - közölte Kohl. „Jelcin pontra, vesszőre betartotta Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő ígéreteit, az orosz csapatoknak a volt NDK-ból történő kivonását illetően, jóllehet ez nem volt egyszerű dolog" - mondta. Kohl reményét fejezte ki, hogy az oroszországi választások eredményei a reformok folytatását jelzik majd. Csecsenföld: Jelcin szerint béke van Borisz Jelcin szerint Csecsenföldön - és ezáltal Oroszország egészében - helyreállt a béke. Mindamellett a helyszíni jelentések csütörtökön arról tanúskodtak, hogy nem hallgattak még el a fegyverek. Jelcin elnök a baskíriai Ufában a csecsen béke helyreáll!•lőszeive közölte: reméli, hogy a hétfői moszkvai fegyverszüneti megállapodásnak köszönhetően nem követel többé halálos áldozatokat a háború. Ezzel szinte egyidejűleg jelentették orosz hírügynökségek, hogy a csecsen fegyveresek Groznijtól 50 kilométerre keletre lelőtték a belügyi csapatok helikopterét, két katona halálát és hétnek a sebesülését okozva. A hét közepén egyébként összesen hat támadás érte az orosz állásokat. Vjacseszlav Tyihomirov tábornok, a szövetségi erők parancsnoka a fegyverszüneti egyezmény június 1-jei életbe lépéséig meghosszabbította a harci cselekmények szüneteltetésére vállalt orosz kötelezettséget. Megparancsolta katonáinak, hogy csak akkor nyissanak tüzet, ha támadás éri őket. Tyihomirov az Interfaxnak elmondta, hogy kidolgozták a csecsenföldi csapatkivonás tervét, amelynek megfelelően az észak-kaukázusi katonai körzet katonáinak kivételével az ország más részeiből odavezényelt egységek távoznak. Zelimhan Jandarbijev csecsen vezető felelősségre vonását követeli a hírhedt csecsen terrorista, Samil Baszajev, aki szerint senki sem hatalmazta fel Jandarbijevet az Oroszországgal való tárgyalásokra. Az Interfax Baszajev környezetére hivatkozva adta közre a csecsen radikálisok vezérének véleményét. A név nélkül idézett forrás szerint a Jelcin-Jandarbijev találkozó kiélezte az ellentéteket Jandarbijev, illetve Aszlan Maszhadov vezérkari főnök között. Utóbbi állítólag méltatlankodik, amiért mellőzték a tárgyalásokon és vissza akarja szerezni az első számú politikai vezető szerepét. Az orosz vezérkar illetékesének állítása szerint a csecsen fegyveresek visszatérnek Groznijba, Argunba, illetve a déli Vegyenóba, ahonnan a közelmúltban kiszorították őket az orosz csapatok. Andrej Ivanov tábornok szerint Samil Baszajev csapatából 50 harcos bevonult a Groznijtól 25 kilométerre keletre fekvő Argunba. Groznijban szintén fegyveresek gyülekeznek, akik támadásokra készülnek a júniusi csecsen parlamenti választás előtt. Ivanov azt állította, hogy Aszlan Maszhadov vezetésével tanácskoztak a szabadcsapatok vezetői a fegyverutánpótlás megszervezéséről, a csecsen csapatok sorainak feltöltéséről, miközben igyekeznek helyreállítani az egységes irányítást és a megszakadt összeköttetést a szakadár szabadcsapatok között a köztársaság dél-nyugati részén. Az orosz tábornok állításait független forrásból nem erősítették meg. Megfigyelők szerint a hét eleji moszkvai fegyverszüneti egyezmény vegyes csecsen fogadtatása kérdésessé teheti annak megvalósulását. Törökország: kísérlet a kabinet megmentésére Sajtójelentés szerint vezető török politikusok igyekeznek felkutatni annak a lehetőségét, hogy mégis megmentsék a bukástól az ankarai kormánykoalíciót. Mint az AFP a Hürriyet című napilap csütörtöki közlésére hivatkozva jelenti, e célból tárgyalásokat kezdett Yalim Erez iparügyi miniszter, a Tansu Ciller volt miniszterelnökasszony vezette konzervatív-jobboldali Igaz Út pártjának (DYP) tagja és Ülkü Güney belügyminiszter, aki Mesut Yilmaz kormányfő nemzeti liberális Haza Pártját (ANAP) képviseli. A két politikus közölte az újsággal, hogy mindenáron meg akarja akadályozni a fundamentalista Jólét Pártjának (Refah) részvételét Törökország kormányzásában. A dpa és az AFP jelentése szerint csütörtökön Ankarában összeült a válságkabinet egy része. A 33 tagú kormány minisztereinek azonban majdnem a fele hiányzott; nem volt ott Yilmaz kormányfő és Emre Gönensay (DYP) külügyminiszter sem. Ha a parlament június 3-án, hétfőn napirendre tűzi a Refah által beterjesztett és a DYP-képviselők túlnyomó többsége által támogatni kívánt bizalmatlansági indítványt, akkor a törvényhozók a javaslatot 5-én, szerdán megvitatják, majd 7-én, pénteken szavaznak róla. Megfigyelők biztosra veszik a bizalmatlansági indítvány elfogadását, mert meglesz az ehhez szükséges abszolút többség. Csehország: választások Csehország továbbra is jobboldali sziget marad, vagy, akárcsak az utóbbi években másutt Kelet-Közép-Európában, s itt is átveszi a hatalmat a jól-rosszul megreformált és újra megerősödött baloldal? - ez az az izgató kérdés, amelyre a választ csak szombaton délután kapja meg az 1993-tól immár önálló és szuverén Cseh Köztársaságban pénteken délután és szombaton délelőtt első ízben választási urnákhoz járuló cseh állampolgár. A hónapok óta rendszeresen közölt közvélemény-kutatási eredmények azt jelzik, hogy a Václav Klaus miniszterelnök által vezetett jobboldali Polgári Demokratikus Párt (ODS), a jelenlegi hármas kormánykoalíció legerősebb tagja szinte biztosra mehet. Választási győzelmét eddig egyetlen felmérés sem kérdőjelezte meg, bár ezek azt is kimutatták, hogy a Milos Zeman vezette Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) is nagyon megerősödött. Az ODS és a CSSD közti átlagos különbség az utóbbi hetekben 8-10 százalék volt, mégpedig a kormánypárt javára. Megfigyelők véleménye szerint Klausék támogatottságának szilárd alapjait elsősorban az eddig sikeresnek nevezhető, és a régióban példátlanul fájdalommentes gazdasági reform képezi. A magánosítás legfőbb szakasza gyakorlatilag befejeződött, s jelenleg a magánszektor termeli a GDP mintegy 65-70 százalékát. Nem mellőzhető tény, hogy a munkanélküliség tartósan alacsonyan, 3-3,5 százalék körül mozog. Az átlagbérek is nőnek, s az idén tavasszal 8500 koronát tettek ki. Az inflációt sikerült tíz százalék alá szorítani. Mindgez persze nem azt jelenti, hogy ne lennének súlyos gondok is, ezek egyik legnagyobbika a külkereskedelem egyre növekvő hiánya, továbbá a vállalati szerkezetrendszer lemaradozói átalakítása, valamint a minden szinten megtalálható korrupció. J Brit értesülés: Arafat beteg Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság és a PFSZ elnöke súlyos beteg, közelebbről egyelőre nem azonosítható daganatos betegség és Parkinson-kór is megtámadta - jelentette a neves brit katona- és biztonságpolitikai elemző csoport, a Jane’s heti kiadványa. A Foreign Report csütörtöki számában idézett keletjeruzsálemi palesztin források máris megnevezték Arafat utódját, mégpedig Mahmud Abbásznak, vagyis Abu Mazennek, a PFSZ VB főtitkárának személyében. A londoni szakfolyóirat helyi forrásai szerint Abbász máris készül a nyugati part, a Gáza és Kelet-Jeruzsálem végső státusáról Izraellel tervezett újabb tárgyalási fordulók vezetésére. A Jane's elemző kiadványa szerint a vezető palesztin politikus kulcsszerepet vitt a rendezési folyamat alapelveit rögzítő deklaráció norvégiai előkészítő tárgyalásain, s igen jó viszonyt ápol Izraellel, az Egyesült Államokkal, Egyiptommal és Jordániával egyaránt. Ez valószínűleg annak köszönhető, „hogy Mazen mindig is Arafat árnyékában élt" - állapítja meg a Foreign Report. Abu Mazentől a brit szakértők azt várják, hogy lazábbra engedi majd „az Arafat által meglehetősen feszesre húzott pórázt”, amely a PFSZ tárgyalóküldöttségeit köti az elnökhöz, s ez nagyobb rugalmasságot jelent majd a delegációk számára a tárgyalások során. Sorskérdések a Duna TV Heti Hírmondójában HOGY ÍZLIK AZ ALAPSZERZŐDÉS ? Pünkösd vasárnapján a Duna tévé népszerű Heti Hírmondója (HH) a felvidéki Galántára költözött, hogy a szlovákiai magyarság életközelségéből közvetítsen élő műsort: hogyan élik meg a nemrég ratifikált, illetve most már formailag is kicserélt szlovák—magyar alapszerződést a kisebbségi sorban élők. A műsorvezető Tótfalusi András népes vendégsereget hívott össze, akik között politikusok, a szlovákiai magyar civil társadalom képviselői egyaránt voltak. A beszélgetés hangfelvételének tömörített változatát tegnapi számunkban kezdtük közölni, ma a befejező rész következik. SZIGETI LÁSZLÓ, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke: - Volt egy kérdés arra nézve, vajon érintené-e a szlovákságot is az új területi átszervezés? Igen, érintené, méghozzá nem akárhogyan. Men nem az fog megvalósulni, hogy a hivatalok közel kerülnek az állampolgárokhoz, hanem itt egy kemény politikai stratégiát valósítanak meg, amire további törvények és törvénymódosítások épülnek majd. Mint a választási törvény is. Komoly gondok vannak pl. a vág völgyében. Olyan városok lettek az egyes járások központjai, melyek sem a lakosság számával, sem jelentőségükkel nem érdemelték ezt ki. A mezőlaborci járásban például 17 ezer ember él, a kőújváriban pedig 154 ezer. Ha a választási törvényt úgy módosítják, ahogy hallatszik, úgy elképzelhető, hogy a 17 ezer ember is ugyanannyi képviselőt választ, mint a tízszer annyi... .A műsorvezető illusztrációként"filmről bejátszatja a SZÁRAZ JÓZSEFfel, az udvardi önkormányzat polgármesterével készült interjút, amelyben a kérdezett elmondja: - Már a második választási időszakban vagyok polgármester s Udvardiban 78,2 % a magyar lakosság aránya, a többi szlovákajkú. Eddig nem beszélhetek nemzetiségi torzsalkodásról, egyetlen pofon se csattant el, s úgy érzem, jó a megértés és az összmunka. A kiutat csak közös politizálással találjuk meg, mert további megszorításokra lehet számítani. De aki először lép, annak van szerencséje, s állandóan a kiúton gondolkozom, persze a többi ellenzéki erővel közösen, az egészségesen gondolkodó s részben velünk tartó, bennünket megértő erőkkel. Valahogy bizakodóan nézek a jövő elé, hiszen egyre többen vannak a szlovákok között olyan egészséges erők, akik maguk is észrevették, hogy ez a helyzet tarthatatlan, így nem tudunk bejutni Európába, mi pedig duplán vagyunk sújtva: egyszer mint állampolgárok és egyszer mint nemzetiségiek. - Vajon megvalósítható-e egy demokratikus rendszer a magyar nemzeti kisebbség mellőzésével? Lehet-e demokráciát teremteni a többségnek, miközben a kisebbségek nem kapnak egyenlő jogokat?.. RÓZSA ERNŐ, a Csemadok galántai alelnöke: - Magyar részvétel nélkül az államhatalomban és közigazgatásban szlovák demokratikus rendszer nem lehetséges. Az más kérdés, hogy Szlovákia akarja-e egyáltalán a demokráciát. Bár a kérdés így nem tehető fel, mert létezik pillanatnyilag egy kormány, amely saját akaratát Szlovákia akarataként tünteti föl. Meg kell értetni a szlovák közösséggel, hogy a mostani átszervezések mind a jelenlegi kormány hatalmának megerősítését célozzák. Ha azt mondom, hogy csak a járások székhelyét, a városokat határozták meg, de azt, hogy melyik város és falu hová tartozik, majd a kormány szabja meg. Ugyanakkor a kialakított területekhez akarják idomítani az önkormányzati rendszert, ahol viszont a szlovákiai magyar közösség már nem szólhat, mert oly csekély számban van jelenj. Arra kell figyelmeztetni a többségieket, hogy könnyen ők is rosszul járnak. SZIGETI LÁSZLÓ: A szlovák miniszterelnöknek fel kell tenni a hamleti kérdés parafrázisát: “Menni vagy nem menni?" Vagyis az EU és a NATO felé. Mert érzésem szerint e téren kétkulacsos politika folyik. Mást mutatnak külföldnek, mást Szlovákia felé. Elképzelhetetlen, hogy a kormánykoalíció tagjai más és másként határozzák meg Szlovákia jövőjét. Meciar egyértelműen hajtogatja, hogy igenis, az EU, a NATO felé haladunk, a múlt héten a parlament alelnöke meg egyértelműen a semlegességről beszélt, azt forszírozva, hogy igenis, népszavazást kell rendezni a NATO-ba lépésről. Szlovákia megítélésének mindez nem használ...Ebben az országban a nemzetiségi kérdés megoldása nélkül roppant nehéz elképzelni, hogy Szlovákiát egyhamar bevegyék Európába. DRÁFI MÁTYÁS , a Jókai színház színésze: - Nem vagyok plitikus és sokszor nem is nagyon látom át a dolgokat. Az íztos, hogy a kultúrában is kemény változásokra lesz szükség... Eddig arról hallottunk itt beszélni, mit csinálnak politikusaink, mi történik a parlamentben. Feltenném hát a kérdést: mit csinálunk mi, szlovákiai magyarok, amíg ők ott fenn verik az asztalt és veszekednek a mi érdekeinkért? Hallottuk, hogy a galántai magyar gyerekek 25 %-a szlovák iskolába jár. Ha azt hiszik a szülők, hogy ezáltal jobban fognak érvényesülni, ám nagyon tévednek. Akik itt vagyunk, feltételezem, mindannyian magyar iskolába jártunk, s nem tudom, kinek vannak olyan ambíciói, hogy miniszter legyen, de feltételezem, a szlovák nemzeti párt nem azért forszírozza az alternatív oktatást, meg hogy a magyar gyerekek szlovák iskolába járjanak, hogy belőlük miniszterek legyenek. Vannak tudósaink, jó szakembereink, akik állják a sarat az országban. A magyar szülő tehát adja magyar iskolába a gyerekét. Vagy ha elmegy a színház Galántára, Várselyére, bárhova, akkor az a közönség jöjjön el, mert az az ő színháza, fizeti érte az adót, hát akkor használja. Vegyük tudomásul, hogy egyenlő állampolgárai vagyunk ennek az országnak, ugyanúgy fizetem az adót, mint a többi. És nem kapok semmiféle átlagon felüli jogokat, ahogy nagy előszeretettel magyarázzák, ilyenek egyáltalán nem léteznek. A szlovák gyerek szlovák iskolába jár, a magyar gyerek,magyar iskolába. 1:1, semmi különbség... RÓZSA ERNŐ: A kormány törvénytervezetet terjesztett elő az alapítványokról, éppen annak parlamenti tárgyalásáról jöttünk ide. Minősíthetetlen körülmények között fejeződött be az ülés, olyan szavakat vágtak egymás fejéhez a képviselők, hogy megszakították a vitát... Az alapítvány minden civil társadalom velejárója, amit az emberek saját erkölcsi meggondolásukból hoznak létre, mindazokkal az alapokkal, amiket a társadalom javítása érdekében felhasználhatnak. A kormányjavaslat lényegében a központi hatalom alá rendelné az alapítványok létrehozását, pénzgazdálkodását, ellenőrzését. Az állam egy olyan jogkört akar magának kierőszakolni, amivel nem rendelkezhet. . BERÉNYI JÓZSEF, Magyar Polgári Párt: - Súlyos az elégedetlenség a szlovákiai magyarok körében. Felteszik a kérdést: mit kaptak az új rendszertől. Mert inkább elvettek tőlük. Elvonatkoztatnak attól, amit a parlamenti képviselők tesznek, a saját realitásaikat látják, ehhez képest viszont eléggé higgadtan viselik magukat.. A műsorvezető bejátszatja VLADIMIR PALKÓ kereszténydemokrata szlovák politikus véleményét: - Ez igen nehéz kérdés, hogy mikor fog minden megoldódni. A bizalmatlanság, a múltbeliség, mindez rajtunk múlik, azon, sikerül-e megtalálni valamilyen helyes határt, ami eldönti, kinek mi jár és mi nem, hogy erre vagy arra van-e vagy nincsen joga... BAUER EDIT, az Együttélés alelnöke: - Nem kell bennünket szeretni. A politikát az érdekek irányítják. A demokrácia egy és oszthatatlan...A szlovák társadalomban van egy kialakult csapdahelyzet. Az ország megalapításakor felfűtötték a nemzeti érzést, mondván, hogy ez egy országalapítás velejárója. A dzsinnt azonban nem könnyű visszazárni az üvegbe, netán mérsékelni. Sajnos vannak politikai körök, s éppen a hatalmon, akiknek az ellenségkép a munkaeszközük, mert politikai kudarc esetén, mint a nyulat a kalapból, elő lehet húzni: lám csak, az ellenség miatt nem sikerült ez meg az. A szlovák ellenzék is ugyanolyan csapdahelyzetben van, a nemzeti öntudat annyira fölfűtött már, hogy az ellenzék is idegenkedik attól: valamiféle szövetségre lépjen a magyarokkal. Ugyanakkor érdeke lenne az összefogás, mert nélkülünk nem viszi sokra, ezt mind jobban felismerik, viszont a saját árnyékukat nem tudják átlépni. Idő kell hozzá, amíg mindez sikerülhet... A politikában csak azokat az érdekeket lehet megjeleníteni és képviselni, amik megfogalmazódnak.. A legnagyobb tragédia az, ha mi saját magunk adjuk fel a fogainkat... Mi talán fél lépéssel a szlovákok előtt járunk, hamarabb megéreztük, hogy polgári jogainkat csorbítani akarják. A szlovák társadalomban ez a folyamat épp úgy zajlik, csak lassabban... RÓZSA ERNŐ: A jelenleg a parlamentben működő ellenzéki pártok jogi személyként nem látják a maguk részéről ésszerűnek a velünk való együttműködést; a tagok, egyénenként már hallatják a szavukat. A nyelvtörvény szavazásakor voltak ilyen példák. BERÉNYI JÓZSEF: - Hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy Szlovákia most válaszút előtt áll. 89 óta ezt tapasztaljuk... Egyszerűen, nem tudja... Viszont megfigyelhető, hogy azóta kialakultak olyan hatalmi központok, amelyeknek nincs feltétlenül közük a magyarok ellenségképként való használatához. Ilyen a köztársasági elnök bizonyos szempontból, s egy kicsit az alkotmánybíróság, a falvak és városok uniója, és mondhatnám tovább... A partnerkeresésben nem biztos, hogy csak a pártokra kell számítani, hanem az összes alkotmányos tényezőkre, a polgári társadalom egészére... wsenyin Primakov: Milosevic sokat tesz Dayton érdekében Ismét megbizonyosodtam afelől, hogy Slobodan Milosevic szerb elnök kész a daytoni békeegyezmény végrehajtására - jelentette ki csütörtökön Belgrádban Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter, miután tárgyalt a szerb államfővel. „Biztos vagyok abban, hogy Milosevic nagyon sokat tesz annak érdekében, hogy az egyezmény megvalósuljon" - mondta Primakov a szerb elnöki palota előtt várakozó újságíróknak, s hozzátette: a találkozón elsősorban a délszláv válság kérdései kerültek napirendre. Primakov, aki szerda este érkezett Belgrádba, csütörtök délelőtt találkozott Zoran Lilic jugoszláv és Momir Bulatovic montenegrói elnökkel is. Belgrádi közlések szerint a tárgyalásokon nagyra értékelte Jugoszlávia, valamint a szövetségi állam tagköztársaságainak hozzájárulását a délszláv válság megoldásához. Az orosz politikus és jugoszláviai vendéglátói szerint a jelenlegi legfontosabb feladat a békefolyamat sikerre vitele, s a boszniai választások határidőre történő megrendezése. A tárgyaláson Bulatovic nagy jelentőségűnek nevezte, hogy az orosz és a jugoszláv külügyminiszter szerda este aláírta a két minisztérium együttműködéséről szóló emlékeztetőt, amelyben szó esik Oroszország podgoricai konzulátusának megnyitásáról is. A montenegrói államfő szerint a diplomáciai képviselet megnyitása jelentősen hozzájárul majd a kétoldalú kapcsolatok, s elsősorban a gazdasági együttműködés fejlesztéséhez. A találkozó után adott nyilatkozatában Primakov elégedetten beszélt a Bulatoviccsal folytatott tárgyalásokról, s közölte: Bár Oroszország Jugoszlávia egységéért száll síkra, jó kapcsolatokat akar kialakítani a szövetséget alkotó köztársaságokkal is. Jevgenyij Primakov kétnapos jugoszláviai látogatásáról hazaérkezve Moszkvában úgy nyilatkozott, hogy ellenzi a nyugati országok erőfeszítéseit Radovan Karadzic boszniai szerb elnök bíróság elé állítására, nemkülönben a Belgrád elleni szankciók visszaállításával való fenyegetőzést. Dicsérve Slobodan Milosevic szerb elnök nagy hozzájárulását a béke helyreállításához, Primakov azt mondta, hogy „a szankciók újbóli bevezetése a békefolyamat végét jelentené a nyugati katonai kontingenst fenyegető összes kockázattal és veszéllyel együtt”. Feszültség a boszniai muzulmánok és horvátok között A boszniai védelmi minisztérium csütörtökön este bejelentette, hogy megszakítja a muzulmán-horvát föderáció védelmi törvényéről, folytatott tárgyalásokat a horvát féllel. A szarajevói rádió idézte Mustafa Cengic védelmi miniszterhelyettest, aki kijelentette, hogy a döntés oka két muzulmán katona május 24-én történt elhurcolása a horvát ellenőrzés alatt álló közép-boszniai Kiseljakban - jelentette a Tanjug. A minisztériumi nyilatkozat szerint hat nappal ez után „a botrányos cselekedet után, mely megsértette a daytoni megállapodásnak a szabad mozgásra vonatkozó alapelveit, a muzulmán hadvezetésnek és a minisztériumnak még mindig nincs információja az elrabolt katonák hollétéről. A boszniai Horvát Védelmi Tanács (HVO) ezzel szemben tagadta, hogy a két boszniai kormánykatona a fogságában lenne, és közölte, hogy Kiseljak térségében kutatást indított az eltűntek után - jelentette a HINA horvát hírügynökség. Eközben a horvát rádió arról számolt be, hogy a középboszniai Fojnica muzulmán rendőrsége letartóztatta a boszniai horvát hadsereg hat katonáját. Vladimir Soljic, a muzulmán-horvát föderáció védelmi minisztere nyilatkozatot adott ki, elítélve mindkét incidenst, és egyúttal irracionálisnak bélyegezve a muzulmán védelmi minisztérium döntését. Ismeretlen tettesek csütörtök reggel felrobbantottak egy hidat, amely összekötötte a boszniai Szerb Köztársaságot és a muszlim-horvát föderációt - jelentette a Tanjug IFOR- forrásokra hivatkozva. Hervé Gourmelon IFOR-szóvivő szerint a kelet-boszniai Bijeljinától délnyugatra lévő Krstacban lévő híd annyira megrongálódott, hogy le kellett állítani a két államalakulat közötti forgalmat. A békefenntartók képviselője nem árult el több részletet az incidensről, s az sem derült ki, hogy a robbantás okozott-e személyi sérüléseket. EBESZ: manipulált albániai választások Az Albániában vasárnap tartott manipulált választások veszélyeztetik az ország demokráciáját és stabilitását, s ezért fontolóra kell venni legalábbis részleges megismétlésüket. Ezt az AP amerikai hírügynökség szerint az albániai választásokat ellenőrző európai szervezet, az EBESZ elnöke jelentette ki csütörtökön Bécsben. A vasárnapi választásokon elkövetett „súlyos szabálytalanságok” veszélybe sodorhatják Albánia demokratikus fejlődésének útját - hangsúlyozta Flavio Cotti svájci külügyminiszter, az 53 országot tömörítő Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet ez évi soros elnöke. A hatalmon lévő Demokrata Párt nagyarányú győzelmét hozó albániai választásokat felügyelő EBESZ a voksolást hivatalosan is manipuláltnak minősítette. Mint az AP megjegyzi, ez volt a posztkommunista kelet-európai országokban tartott választásokról közzétett eddigi legelmarasztalóbb jelentés. Flavio Cotti felszólította az albániai pártokat, minden rendelkezésre álló eszközzel őriznék meg a stabilitást, beleértve a választások részleges megismétlését. - A jelenleg fennálló nehézségek békés rendezését Albániában egyes-egyedül a visszafogottság politikája szavatolhatja - szögezte le az EBESZ soros elnöke a testület bécsi központjában csütörtökön közzétett nyilatkozatában. Sali Berisa albán államfő az AFP-nek csütörtök este adott nyilatkozatában elismerte, hogy történtek szabálytalanságok a vasárnapi parlamenti választásokon, tagadta azonban, hogy azok befolyásolhatták a szavazás eredményét. „Nem lehet tagadni, hogy az emberek felindultsága miatt történtek szabálytalanságok, de ezek messze voltak attól, hogy befolyásolni tudják az albán parlamenti választások végső eredményét. A választások szabadok voltak, s ha előfordultak is szabálytalanságok, azokat a választási bizottság nagyon alaposan kivizsgálja “ - jelentette ki Berisa, aki szerint a bizottság már határozott arról, hogy különböző szabálytalanságok miatt három választókerületben megismétlik a szavazást. . Konferencia a FÁK migrációs problémáiról Kétnapos nemzetközi tanácskozást tartottak Genfben a FÁK-államok több millió embert érintő migrációs- és menekültproblémáiról. A konferenciát Butrosz Gáli ENSZ- főtitkár nyitotta meg, hangsúlyozva: az egykori Szovjetunió területén kialakult országok mindeddig nem érték el a várt stabilitást, s számos népcsoport még nem találta meg azt a helyet, ahol reményei szerint véglegesen letelepedhet. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, a Nemzetközi Migrációs Szervezet és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szakértői két éven át készítették elő a tanácskozás dokumentumait. A dokumentumok szerint a Szovjetunió felbomlása óta zajló, több mint 9 millió embert érintő „népvándorláshoz" hasonló jelenségre nem volt példa a II. világháború vége óta. A polgárháborúk • elsősorban Közép-Ázsiában és a Kaukázus térségében - 3,6 millió embert kényszerítettek otthona elhagyására. További 3 millió - elsősorban orosz és más szláv nemzetiségű - volt kénytelen elhagyni azokat a függetlenné vált országokat, ahol már nem volt kívánatos a jelenlétük. Több mint egymillió egykori deportált is elhagyta régi lakhelyét, s kétmillióra tehető azok száma - sokszor egész népek, mint a krími tatárok -, akiket a sztálini korszakban telepítettek ki, s most hazatelepültek. Mintegy 700 ezren hagyták el lakóhelyüket ökológiai okokból (mint a csernobili atomerőmű-robbanás és a súlyos környezetszennyezés). A migrációs szakértők attól tartanak, hogy a közeljövőben az újabb exodus fokozódhat: jelenleg körülbelül 60 millióan élnek etnikai hazájuktól távol. # Növényevési kampány ! Az észak-koreai televízió manapság hivatalosan iss felszólítja a lakosságot füvek és gyökerek fogyasztására, s ez az élelmiszerhiány súlyosbodásának és a külföldi segítség kérésének a jele - közölték csütörtökön tokiói szakértők. Az AFP jelentése szerint az NHK japán televízió csütörtökön első ízben tett közzé olyan, a KNDK televíziójából átvett képsorokat, amelyekben bemutatják, hogyan lehet vadon növő füvekből és gyökerekből ételeket készíteni. Az NHK egyik illetékese szerint ez az első eset, hogy ilyen felszólítás hangzik el az észak-koreai tömegtájékoztatásban. Araki Kazuhiro, japán Korea-kutató úgy vélte: az a tény, hogy ezeket a képkockákat megkapta az NHK, azt jelenti, hogy a növekvő éhínséggel sújtott ázsiai ország újabb segítséget kér, miután a tavalyi aratás az áradások miatt katasztrofális eredménnyel járt. - Politikai üzenetről van szó a külvilágnak címezve arról, hogy megmutassa: a segítség életbevágóvá vált - jelentette ki a szakértő. Robert Hauser, a FAO phenjani képviselője is megerősítette, hogy az élelmezési helyzet igen súlyos. - Az éhínség napról napra közeledik - tette hozzá. * A Szlovák Köztársaság elnöke június 12-én és 13-án hivatalos látogatást tesz Magyarországon. Michal Kovác Göncz Árpád meghívásának tesz eleget. * A dél-afrikai Fokföld tartományban megtartott helyhatósági választáson az első eredmények szerint a Frederik Willem de Klerk volt elnökhelyettes vezette Nemzeti Párt áll az élen: hét körzetből hatban a fehér párt legyőzte a Nelson Mandela nevével fémjelzett ANC-t. * Izraeli harci repülőgépek feltételezett gerillacélpontokat lőttek rakétákkal péntek hajnalban, megtorlásként a csütörtöki libanoni kettős pokolgépes támadásért, amelyben négy izraeli katona vesztette életét. Csütörtöki ülésén a magyar kormány úgy határozott: javasolni fogja az Országgyűlésnek, hogy a mindenkinek járó fél százalékos idei nyugdíjemelés mellett adjanak egyszeri, 3000 forintos kiegészítést mindazon nyugdíjasoknak, akiknek havi járandósága nem éri el a 17 ezer forintot. A francia hatóságok elfogták az ETA nevű baszk terrorszervezet egyik feltételezett tagját, Maria Nagore Mujicát. A kilenchónapos gyermekével együtt utazó nőt az egyik párizsi repülőtéren vették őrizetbe. Mujicát 21 terrorcselekményben való részvétellel vádolják. „Karrierjét” hat évvel ezelőtt egy rendőrgyilkossággal kezdte. * A gazdasági megszorító intézkedések részeként 80 százalékig terjedő benzinár-emelést jelentett be a bolgár kormány. Tiltakozásul csütörtök délben többszáz taxis elzárta a szófiai parlament előtti teret. * A vajdasági Kanizsa polgármestere a vajdasági parlament elnökéhez küldött nyílt levélben tiltakozott a magyar anyanyelvű iskolásgyermekek jogainak megsértése ellen. Példaként hozta fel a horgosi Október 10. nevű iskolát, ahol a magyar gyermekek is csak egynyelvű, szerb bizonyítványt kapnak, az osztálykönyvek pedig szintén csak szerb nyelvűek. * Május 30. és június 2. között Chisinauban tesz látogatást az Interparlamentáris Unió Magyar Nemzeti Csoportja magyar-moldovai baráti tagozatának delegációja. * A délkelet-ausztriai Rohonc (Rechnitz) város zsidó temetőjében ismeretlen tettesek felfordítottak és megrongáltak hatvannégy síremléket. * Algériában megtalálták annak a hét francia szerzetesnek a holttestét, akit a múlt héten gyilkoltak meg a legradikálisabb iszlám szervezet, a GIA emberei. A szlovákiai Református Keresztyén Egyházban végrehajtott általános tisztújítás befejeztével a Révkomáromban ülésező új összetételű zsinat dr. Erdélyi Gézát választotta püspökké.