Romániai Magyar Szó, 1998. április (10. évfolyam, 2668-2694. szám)

1998-04-01 / 2668. szám

Az egységes Európáért: Álomból vált valósággá (Brüsszel / MTI • Veres Béla) - Történelmi, de nem nehézségek nélkül lebonyolódó folyamatnak ígérkezik az Európai Unió keleti bővítése - értett egyet az EU és az abban taggá válni vágyó országok külügyminisztereinek nagy többsége hétfőn, a folyamat ünnepélyes elindítá­sakor. Miközben az EU-tagok a csatlakozási feltételek maradéktalan teljesítésére intették a tagjelölteket, az érdemi tárgyalásokat kezdők gyors és tartalmas meg­beszéléseket kértek, a tárgyalásokból egyelőre kimaradók pedig bizakodásukat fejezték ki, hogy már jövőre bekap­csolódhatnak a megbeszélésekbe. Az EU-miniszterek kivétel nélkül kívánatosnak és hasznosnak minősítették a keleti államok csatlakozását. • A tárgyalásokra még meg nem hívott országok üdvözölték a folyamat bevonó jellegét. Andrei Gabriel Plesu román külügyminiszter és mások úgy vélekedtek, hogy a hétfőn kezdődött folyamat ösztönzést jelent az integrálódáshoz és a felkészülés töretlen folyta-­ tásához. • Jozef Kalman szlovák miniszterelnök-helyettes arra utalt, hogy lélektani jelentősége van annak: az EU egyetlen térségbeli államot sem zár ki a tárgyalásokból. • Az Európai Unió keleti bővítése lehetővé teszi, hogy a drámai eseményekkel terhes, mozgalmas huszadik század után a virágzás és testvériség évei köszöntsenek Európára - jelentette ki brüsszeli felszólalásában a lengyel külügy­miniszter. Bronislaw Geremek kijelentette, hogy országa igyekezett megfelelően felkészülni a csatlakozási tárgya­lásokra, megteremtve a tartós gazdasági növekedés alap­jait, az intézményes és törvényi változásokat előkészítve és keretet adva az anyagi források összegyűjtéséhez és felhasználásához. • Nadezsda Mihajlova Bulgária és az első körbe be nem került másik négy ország nevében gratulált a­rnak a hat országnak, amelyekkel kedden megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások. Úgy vélte, 2001-re országa is teljesíteni tudja a csatlakozáshoz szükséges politikai és gazdasági kritériumokat. Reményét fejezte ki, hogy az országról szóló EU-értékelés év végén már elismeri a bolgár fejlődés dinamikus és tartós jellegét. • Hans van den Broek, az EU végrehajtó szervének a bővítésért felelős tagja úgy vélte, hogy a tagjelölteken múlik elsősorban, milyen ütemben halad a folyamat. • Az EU következő elnökségének nevében Wolfgang Schüssel osztrák külügyminiszter ígéretet tett arra­, hogy Bécs mindent elkövet a csatlakozási tárgyalások gördülékenysé­­gének biztosítása érdekében. Schüssel úgy vélte, a bővítés meg fogja változtatni a tagjelölteket, hiszen azoknak át kell alakítaniuk jog- és intézményes rendjüket, gazdaságukat. Alapvetőnek tartotta valamennyi tagjelölt számára a demokratikus alapelvek, köztük a kisebbségi jogok betartásának kötelezettségét. • A keleti bővítéssel álomból valósággá vált az egységes Európa megteremtése - mondta a csatlakozási folyamat ünnepélyes kezdetekor Kovács László külügyminiszter. A magyar diplomácia vezetője szorgalmazta, hogy az unió folytassa a fejlettség szerinti különbségtételt a tagjelöltek között. A jelenlegi bővítés több ponton különbözik az eddigitől - mutatott rá Kovács László. Először is túlnyúlik az egykori vasfüggöny vonalán, másfelől ez az első alkalom, hogy 40 évnyi egy­­pártrendszert és központosított gazdasági rendszert fel­váltó államok csatlakoznak. A bővítés az EU-nak is érdeke - mondotta Kovács László -, hatalmasabbá teszi az uniót, a világ legnagyobb piacát teremti meg, virágzást és stabilitást hoz a kontinensre, beleértve a jelenlegi tagokat is. Fegyvergyárak kampánya (Washington/MTI • Rácz Péter)­­ A több milliárd dolláros kö­zép-európai katonai üzleti megálla­podások reményében az amerikai hadiipari cégek lobbyköltségek és kampányhozzájárulások formájában óriási befektetéseket eszközöltek a NATO-bővítés propagálásába az amerikai politikai színtéren. A The New York Times megbízásából ké­szült elemzés szerint a hat legna­gyobb amerikai vállalat 51 millió dollárt költött a NATO-kiszélesítés melletti lobbyzásra az utóbbi két évben. A lap hétfői számában kie­melte, hogy a hidegháború lezárultá­val a fegyverpiac beszűkült, ami arra kényszerítette a hadiipari cége­ket, hogy termékskálájukat gazda­gítva új értékesítési lehetőségek után kutassanak. Más kapcsolódó - például távközlési rendszereket és számítógépeket gyártó - cégek kam­pánykiadásait is beleszámítva a hadiipari ágazat lobbytevékenysége messze maga mögé utasítja a többi ágazatét. A szóban forgó vállalatok hatalmas pénzeket öltek a kong­resszusi jelöltek választási kampá­nyának támogatásába is, hozzá­vetőleg fele-fele arányban osztva meg a hozzájárulásokat a Demok­rata és a Republikánus Párt között. Az összeállítás szerint a fegyver­­gyártáshoz kötődő ötven cég több mint 33 millió dollárral gazdagította a különböző jelöltek kampány­kasszáját a kommunizmus összeom­lása óta. Csupán a hat legnagyobb vállalat - a Lockheed Martin, a Nort­hrop Grumman, a Textron, a Rayt­heon, a Boeing és a McDonnell Douglas - 15 millió dollárt ajánlott fel a kampánybizottságoknak. Tom Har­kin szenátor szerint a hadiipari cégek kampánya annyira átható, hogy szinte már úgy tűnik, mintha a „bővítés valójában a fegyvergyárak számára indított Marshall-terv volna”. Egy republikánus szenátusi tanácsadó pedig megjegyezte, misze­rint a­ cégek olyan rámenősen érvelnek a kiszélesítés mellett, hogy a végén „még új haditengerészettel szereljük fel Magyarországot”. ­/MTU E­miei Amerikai-román katonai együttműködés (Washington/MTI • Rácz Péter)­­A tömegpusztító fegyverek terjedésének megakadályozásáról írtak alá ameri­kai-román katonai együttműködési megállapodást hétfőn Washingtonban. Az egyezményt a két védelmi miniszter, William Cohen és Constantin Ionescu látta el kézjegyével. A megállapodás értelmében az Egyesült Államok felsze­relések szállításával, szakmai tanácsa­dással és kiképzési programmal járul hozzá ahhoz, hogy jobban felkészítsék a román határőrséget a nukleáris, vegyi és biológiai fegyverszállítmányok fel­derítésére és feltartóztatására. William Cohen az aláírási ceremónia után köszönetet mondott Romániának az együttműködésért, amely szavai szerint előmozdítja az európai biztonságot és békét. Az amerikai védelmi miniszter megjegyezte, hogy noha Románia kima­radt a NATO-bővítés első fordulójából, mindazonáltal továbbra is ott van a legesélyesebb jelöltek között. Választások­ ­ Örményországban (Moszkva/Jereván/MTI)­­ Az első nem hivatalos eredmények alapján Robert Kocsarján miniszterelnök vezet az örményországi elnökválasztás hétfőn megrendezett második fordulójában. A 43 éves reformer politikusra a választók 67 százaléka szavazott - jelentette az Interfax orosz hírügynökség kedden hajnalban a jereváni Központi Válasz­tási Bizottságra hivatkozva. Kocsarján ellenfele, a 65 éves volt kommunista vezető Karen Demircsian a jelentés szerint 32 százalékot szerzett. Ezek az adatok a 11 választási körzet közül 9- ben leadott szavazatok 5 százalékának megszámlálása nyomán alakultak ki. A választások tisztaságán őrködő Európai Biztonsági és Együttműködési Szer­vezet (EBESZ) első adatai szerint durva választási csalásokra nem volt példa. A mintegy 200 megfigyelővel dolgozó EBESZ ma vagy holnap teszi közzé végleges állásfoglalását. A választási részvétel előzetes adatok szerint ala­csonyabb volt, mint az első fordulóban, alig haladta meg a 60 százalékot. 70­ év óta először (Szófia / AFP / MTI)­­ Bulgáriába érkezett vasárnap Achille Silvestrini bíboros, a Szentszék Keleti Kongregá­ciójának prefektusa, aki a 13. század óta az első magas rangú katolikus egyházi vezető a balkáni országban. Silvestrini bíboros ellátogatott Ruszéba, a boldoggá avatott Evgenij Boszilkov bolgár püspök szülővárosába. (A tavaly márciusban boldoggá avatott Boszil­­kovot 1952-ben Szófiában egy sztá­­linista per után főbe lőtték.) A bíboros részt vett az Evgenij Boszilkov emlé­kének szentelt misén, amelyen megje­lent Jordan Szokolov, a bolgár parla­ment elnöke és Veszelin Metodiev mi­niszterelnök-helyettes, oktatási minisz­ter is. Koszovói válság: Albán megoldási javaslat (Belgrád / MTI • Németh András)­­Fatos Nano albán miniszterelnök szerint a koszovói válságot úgy lehetne megol­dani, ha a Szerbiához tartozó, kilencven százalékban albánok lakta tartomány státusát köztársasági szintűre emelnék, azzal a megszorítással, hogy Koszo­vónak nem lenne joga az elszakadásra. „Koszovónak olyan státust kellene adni, mint Montenegrónak és Szerbiának: saját parlamenttel, kormánnyal, függet­len bírósággal és intézményrendszerrel kellene rendelkeznie. A köztársaság azonban „mínuszos” lenne, azaz Koszo­vónak nem lenne joga az elszakadásra” - mondta Nano a Nasa Borba című belgrádi napilap hétfői számában közzétett nyilatkozatában. Nano szerint Koszovó számára lehetővé kellene tenni, hogy a tartomány megnyíljon a térség többi állama, elsősorban Albánia felé, és hogy csatlakozzon a demok­ratikus Európában beindított folyamatok­hoz. Nano elmondta, hogy a tiranai megoldási­ javaslatokat az albán vezetők ismertették a nagyhatalmak képviselői­vel folytatott tárgyalásokon is: a nyugati államok megbízottai meghallgatták és reálisnak nevezték az albán elképze­léseket. Nano szerint a nagyhatalmak akaratával való szembeszegüléssel Slobodan Milosevic jugoszláv elnök tudatosan csökkenti „politikai jelenlété­nek idejét”. „Ez egyébként nagyon jó, mert véleményem szerint ... a jövőben nincs helyük azoknak, akik parancsot adnak erőszakos akciókra és polgári személyek legyilkolására” - mondta Nano. Javaslata nem esik egybe sem a jugoszláv vezetés, sem pedig a koszovói albán lakosság véleményével. Belgrád jelenleg legfeljebb arra­­haj­landó, hogy Szerbián belüli, tartományi szintű autonómiát adjon a Koszovónak, míg a legtekintélyesebb koszovói albán személyiség, Ibrahim Rugova vezette függetlenség párti koszovói albán szárny célja az önálló Koszovói Köztár­saság megteremtése. • (Brüsszel / MTI­ • Veres Béla)­­ Az Európai Unió külügyminiszterei hétfőn kifejezték aggodalmukat a koszovói helyzet normálissá válásának halasztódása miatt. Az unió azt szeretné, ha Belgrád mielőbb elfogadná Felipe González volt spanyol kormányfő közvetítő szerepét - mondta Robin Cook brit külügyminisz­ter. Az EU más nemzetközi szervekkel karöltve mindaddig nyomást kíván gyakorolni Slobodan Milosevic jugoszláv elnökre és a válságban érintettekre, amíg a helyzet rendeződésének útja ki nem rajzolódik. bevezetését eredetileg a balkáni helyzetet felügyelő hathatalmi összekötő csoport londoni tanácskozásán határoz­ták el három hete. Az összekötő csoport múlt heti bonni találkozóján megerő­sítették az embargó kihirdetésének szükségességét, és március 31 -ét jelölték meg határidőként a teljes és a korlátlan fegyverembargót kimondó BT- határozat elfogadására. A helyettes orosz ENSZ-nagykövet azonban hétfő este a javaslat több részét is bírálta. Alaptalannak nevezte a tervezetnek azt a megfogalmazását, amely szerint a koszovói válság veszélyezteti a nem­zetközi békét és biztonságot. Véle­ménye szerint ezzel szemben szigorí­tani kellene azt a bekezdést, amely a (koszovói) terrorista tevékenység támogatásának megakadályozásával és az illegális fegyverszállítások­ betiltá­sával foglalkozik. Az orosz kifogások ellenére a brit küldött közölte, hogy a tervezetet formálisan is a Biztonsági Tanács elé terjesztették. Derűlátóan nyilatkozott a fegyverembargó beve­zetésének közelségéről Bill Richardson amerikai ENSZ-nagykövet is. Orosz kifogások (Washington / MTI • Rácz Péter)­­Oroszország újabb kifogásokat emelt a Biztonsági Tanács készülőfélben lévő határozata ellen, amely fegyverszállítási embargóval sújtaná Jugoszláviát a koszovói válság miatt. Az embargó BEAVATKOZÁSRA KÉRTE ELVTÁRSAIT (Varsó/MTI • Tóth Loránd)­­ Wojciech Jaruzelskit, az 1981-es lengyelországi szükségállapot bevezetőjét az Állambíróság elé kell állítani - jelentette ki hétfőn Jerzy Gwizdz, az alkotmányos felelősség parlamenti bizottságának vezetője. A politikus valószínűnek tartja, hogy a kormányzó Szolidaritás Választási Akció parlamenti képviselőcsoportja már a szejm soron következő ülésén kezdeményezni fogja a tábornok elleni eljárás megindítását. Gwizdz azzal indokolta a lépést, hogy Vlagyimir Bukovszkij, az egykori ismert szovjet ellenzéki a közelmúltban olyan dokumentumokat tárt fel, amelyek szerint Jaruzelski 1981-ben több ízben katonai intervencióra kérte Moszkvát. Bukovszkij 1991-ben rövid időre betekintést kapott a titkos moszkvai archívumokba, és vizsgálódásainak eredményeit néhány éve kiadott, Törvényszék Moszkvában című munkájában foglalta össze. Ebben a könyvben egyebek között azt állította: „a Szovjetunió Kommunista Pártja politikai bizottságának dokumentumai nem hagynak kétséget afelől, hogy Moszkvának esze ágában sem volt beavatkozni Lengyelországban. Jaruzelski ezt nagyon jól tudta, ám mivel nem bízott meg a lengyel hadseregben, több alkalommal saját maga kérte szovjet elvtársait a katonai segítségnyújtásra.” „Merő hazugság és hamisítás” - kommentálta az orosz diszidens kijelentéseit Wojciech Jaruzelski. A tábornok szerint Bukovszkij tézisei az átlag­polgárok tájékozatlanságára, valamint az újságírók és egyes politikusok analfa­betizmusára építenek, hiszen valamennyi vád korábban már részletesen ismertetett forrásokon­, köztük a „Szuszlov-archívumon” alapul, amelyet történészek már számos szemszögből értékeltek, s nem találták megalapozottnak az ilyen fajta interpretációkat. Leveszik a határsorompókat közleményében Wo (Bécs / MTI • Fülöp Zsófia) -„Ausztria április elsejétől teljes mértékben részt vesz a schengeni rendszerben, s ez azt jelenti, hogy ettől az időponttól végképp megszűn­nek a várakozási idők, az akadályok és a torlódás az osztrák-német és az osztrák-olasz határon" - állapítja meg hétfő délután Bécsben kiadott sajtó­osztrák alkancellár-Rüms­ag Schüssel miniszter. „A légiközlekedésben 1997 decem­berében megszüntetett útlevélellen­őrzés után az osztrák állampolgárok április elsejétől szabadon utazhatnak közúton, vasúton és hajóval is Német­országba, Olaszországba, Belgiumba, Luxemburgba, Hollandiába, Fran­ciaországba, Spanyolországba és Portugáliába" - hangzik a bejelentés. Eszerint ezen országok határán nem­csak felnyílnak a natúrsorompók, hanem el is távolítják őket. Az osztrák­­ politikus ugyanakkor azt hangsú­­yozta: „az a tény, hogy a belső hatá­rokon megszűnik a személyek ellen­őrzése, nem jelenti azt, hogy csökken a biztonság, hanem éppen ellen­kezőleg, még növekszik is . Magyará­zatul hozzáfűzi, hogy az új szabad­ságot a schengeni megállapodáshoz tartozó országok külső határán megjavított ellenőrzés és az európai országok biztonsági szervei közötti egyre szorosabb és elmélyülő együtt­működés tette lehetővé. Schüssel emlékeztet arra is, hogy Ausztria a schengeni megállapodáshoz való csatlakozásával egyben kötelezett­séget vállalt arra, hogy megfelelően gondoskodik a külső hatúr ellenőr­zéséről. Az osztrák alkancellár-kü­­lügyminiszter úgy véli:­­a korszerűbb műszaki berendezések - például az elektronikus útlevél-leolvasó készülé­kek, valamint az Ausztriával szomszé­dos országok állampolgárai számára biztosított külön sávok miatt „a hatékonyabb ellenőrzés minden bizonnyal hosszabb várakozási idők nélkül végezhető el". A választások megfigyelői elégedettek (Kijev/MTI • Hofer László) - A vasárnap tartott ukrajnai parlamenti és helyi önkormányzati választások érvényességéhez nem fér kétség - így nyilatkoztak ..hétfőn Kijevben az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének és az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának képviselői, akik megfigyelőként részt vettek a választásokon. A megfigyelők nem tudnak olyan visszaélésről, amely hatással lenne a választások kimenetelére. Az egyedüli kifogás azzal kapcsolatban hangzott el, hogy a kijevi és a szevasztopoli polgármester-választást nem tartották meg. Az, hogy e két településen a városi önkormányzatok élén felülről kinevezett állami hivatalnokok állnak, az Ukrajna által is ratifikált európai helyi önkormányzati charta megsértését jelenti. Az amerikai Nemzetközi Republikánus Intézet megfigyelőinek vezetője azt mondta, hogy a választások mindenképpen az ukrajnai demokráciát és pártfejlődést erősítették. Az intézet képviselői azt viszont kifogásolták, hogy a szavazólapok nagy száma bizonytalanságot és zavart keltő tényező volt. • (Ungvár/MTI • Varga Béla) - Kárpátalján igen vontatottan folyik a vasárnapi ukrán parlamenti és helyhatósági választásokon leadott szavazatok összeszámlálása. A harminc induló párt és a sok egyéni jelölt nevét tartalmazó listák összesítése mellett az is bonyolítja a helyzetet, hogy a megye területének nagy részén rossz állapotban van a telefonhálózat, sőt egyes falvakban egyáltalán nincs telefon. A Beregszász központú 72. sz. parlamenti választókörzetben, ahol közel 50 százalékos a magyar szavazók aránya, a 17 képviselőjelölt közül Kovács Miklóst, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét választották meg. Az egyéni jelöltként induló Kovács Miklóst teljes mértékben támogatta az általa irányított KMKSZ jól kiépített középszintű és alapszervezeteivel. A megye magyarlakta településein a választásokon való részvétel megközelítette, sok helyen meghaladta a 60 százalékot, míg az ukrán többségű szavazókörzetekben ennél 5-10 százalékkal alacsonyabb volt a választók aktivitása. Kijevi politikai elemzők megnyugvással állapították meg, hogy Kárpátalján a választási kampányban nem játszották ki a „nemzetiségi kártyát”, hiszen egyetlen magyar képviselőjelölt sem tett a választóknak szeparatista vagy az ukrán államtól való elhatárolódással kapcsolatos ígéreteket. Átvizsgálták a palotákat (Dubaj/dpa/MTI)­­Az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelését ellenőrző ENSZ-bizottság (UNSCOM) tagjai az őket kísérő külföldi diplomatákkal együtt az összesen 8 elnöki létesítmény közül hétfő estig 6-nak az átvizsgálásával végeztek. Janet Sullivan, az ENSZ bagdadi szóvivője a nap folyamán Dzsalantha Dhanapalára, a kísérő diplomaták Srí Lanka-i vezetőjére hivatkozva azt mondta, hogy 4 elnöki létesítmény vizsgálata fejeződött be. A maradék négy megszemlélésével egy héten belül végeznek - állította a diplomata. • (New York/AP/MTI)­­ Irak nem tudta meggyőzni az ENSZ leszerelési Szakértőit arról, hogy nem gyártott olyan fegyvereket, amelyek halálos VX ideggázt tartalmaznak, illetve arról sem, hogy nem próbálta meg rakétáinak hatósugarát a megengedettnél nagyobbra növelni. Ezt közölte az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt tett jelentésében hétfőn Richard Butler, az iraki tömegpusztító fegyverek leszerelésének ellenőrzésével megbízott szakértői bizottság (UNSCOM) vezetője. Az ENSZ és Irak szakértői megállapodtak, hogy májusban ismét találkoznak a helyzet megvitatására. A VX olyan színtelen, szagtalan reagens, amely a bőrre kerülne 3-10 percen belül halált okoz. Butler arról is beszámolt, hogy Irak a volt Szovjetuniótól vásárolt rakéta-alkatrészeket esetleg felhasználhatta rakétái hatótávol­ságának megnövelésére. Irak számára legfeljebb 150 kilométeres hatótá­volságú rakéták előállítását engedélyezték. Az ENSZ szakértői azonban arra gyanakszanak, hogy Bagdad esetleg átalakította ezeket a fegyvereket, hogy ennél nagyobb távolságra is használhatók­­legyenek. Ettől függetlenül Butler úgy nyilatkozott, hogy „új együttműködési szellem” tapasztalható iraki részről, mióta február 23-án Kofi Annan ENSZ-főtitkárnak sikerült megállapodnia Bagdaddal arról, hogy az megnyit minden olyan helyszínt - beleértve az úgynevezett elnöki létesítményeket is - a leszerelési ellenőrök előtt, amelyeket azok szeretnének megvizsgálni. Kolozsvári Rezolúció A Kultúra, Oktatás - Etnikai identitás kelet-közép­­európai kisebbségi konferencia (1998. március 26-29.)­ résztvevői, a régió román, magyar, német, örmény, réto­­román, szerb, dél-tiroli kisebbségi kulturális és oktatási szervezetek képviselői, társadalom­kutatók, politikusok, a kérdés országos és nemzetközi szakértői, - az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 50. évfordulójának évében, - a Nemzeti Kisebbségek Nyelvi Jogaira Vonatkozó Chartának az Európa Tanácsban történő elfogadásával egyidőben, leszögezik, hogy a népcsoportok és nemzeti kisebbségek, regionális kulturális kisközösségek tagjainak szabad egyesülési és szerveződési joga az anyanyelv korlátozás nélküli használatára, sajátos kulturális értékeik megőrzésére és fejlesztésére, az anyanyelvi oktatás minden szinten való korlátozás nélküli megszervezésére és gyakorlására a kelet-közép-európai országokban is, olyan egyetemes érvényű európai és ENSZ-dokumentumok, ajánlások és határozatok alapján kell hogy álljon, mint: - a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Konvenciója; - az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelmének Európai Konvenciója; - a Véleménynyilvánítás és Információ Szabad­ságának Nyilatkozata; - az Emberi Dimenzió Konferenciája Koppenhágai Nagygyűlésének Dokumentuma; - az Új Európa Párizsi Chartája; - a Nemzeti és Etnikai, Vallási és Nyelvi Kisebbségek Jogainak ENSZ-Nyilatkozata; - a Nemzeti Kisebbségek Védelmének Keretegyez­ménye; - A Gazdasági Társadalmi és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezménye; - a Gyerekjogi Konvenció; - a Rasszista Diszkrimináció Kizárásának Nemzetközi Egyezménye; - A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája; - az ENSZ 48/134/1993. december 20-i Határozata; - az Európa Tanács Miniszteri Tanácsának R(97) 14/1997. szeptember 30.-i Ajánlása; - az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201. és 1353. számú Ajánlása; megállapítják, hogy az EBESZ-folyamat lehet megfelelő kerete az érintett államok befolyásolásának, a fentebb felsoroltak elfogadására, az ezekkel összhang-­­ban lévő belső törvényes keretek maradéktalan kia­lakítására, a kisebbségek nyelvi, kulturális, oktatási, vallási cselekvési autonómiája szavatolására, a nemzeti kizárólagosság felszámolására, az asszimiláció bármilyen formájának, az esélyegyenlőség bármely csorbításának, a diszkrimináció bármely megnyilvánulásának, a szélsőséges uszításnak felszámolására; meggyőződésüket fejezik ki aziránt, hogy­­ a kulturális értékekhez, az oktatáshoz való jog alapvető emberi jog, melynek gyakorlásához - beleértve szükség szerint a felsőfokú oktatás saját intézményi kereteit is -, a törvényhozásnak egyértelmű jogi kere­teket, a kormányzatnak megfelelő anyagi feltételeket juttatásokat kell biztosítania; - egy kisebbség, amely bebiztosítva látja etnikai identitása megőrzésének feltételeit - a szabad kulturális és oktatási cselekvés által - otthon fogja tudni érezni magát abban a régióban, melyet benépesít és lojális lesz a többségi lakossággal szemben, az országgal szemben amelyben él; hangsúlyozzák, hogy a jogok kinyilatkoztatásán túl a kormányok kötelessége az érvényesítés kereteinek maximális garantálása a nacionalista szembeszegü­léssel, uszítással szemben; a kormányoknak el kell ismerniük a kulturális, oktatási, egyházi tevékenység céljaira történő intézmények alapításának alapvető szabadságjogát, ezek megkülönböztetéstől mentes központi anyagi támogatását biztosítaniuk kell; szorgalmazzák, hogy: - a kisebbségek, népcsoportok a társadalmi élet minden szintjén elnyerjék a döntéshozatali folyamatokban, való részvétel jogát, minden olyan kérdésben, amely sorsukat meghatározhatja, beleértve ebbe a parlamenti képviseletet is, minden esetben, ha a kisebbség ezt igényli,­­ a kisebbségi közösségek közötti együttműködés szorosabbá tételét, mert egyetértenek abban, hogy sok tekintetben hatékonyabban képesek hitelesíteni egymás törekvéseit, mint amennyire azt - saját nemzeti törekvéseiknek, politikai korlátaiknak alárendelve - az anyanemzetek tehetik;­­ a kormányok kerüljék a nemzetállami kizárólagos­ságot és ebből fakadóan a többségi értékek túlhang­súlyozását, a hivatalos nyelv kizárólagos használatának előírását, az asszimilációt célzó politikai döntéseket; - a nyelvi vagy kulturális sajátosság nem lehet szem­pont az intézmények vagy képesítések elismerésekor; - a nyelvi, etnikai, vallási, regionális sokszínűséget a kisebbségeket előnyösen megkülönböztető intézkedé­sekkel segítsék megőrizni és fejleszteni a döntés­­hozatalban, mert egy polgári demokrácia kiépítésén, európai integráción munkálkodó társadalom nem építhet az egy nemzet, egy nyelv, egy kultúra doktrínájára, az etnikai homogenizálásra;­­ a kisebbségi közösségek autonóm cselekvésének, jogai általános betartásának garanciája a regionális kötelezettségek vállalása az államok által, a különböző etnikai autonómia-modelleknek mint megoldási lehető­ségeknek számontartása, gyakorlati hasznosítása; - szűnjön meg a vallási, etnikai, regionális kisebbségi törekvésekkel szembeni korlátozások bármely törvényal­kotási és végrehajtási formája, a szabad kulturális és oktatási tevékenység önkényes visszaszorítása, a saját identitás megőrzésének akadályozása;­­ az érintett államok határozataiban, amelyek a kisebbségi joghasználatot hivatottak biztosítani, szerepeljen a helyi szintekre kidolgozott Morális­ Etikai Kódex, amelyet a többség és kisebbség képviselői közösen dolgoznak ki, s amely jogerőre emelkedve a benne foglaltak betartását kötelezővé teszi;­­ az érintett államokat, hogy az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartáját mielőbb ratifikálják, és ezt, mint ahogy a Nemzeti Kisebbségek Védelmének Keretegyezményében foglaltakat érvényesítsék belső gyakorlatukban;­­ az EBESZ a nemzeti kisebbségeket megillető jogokat, igényeket a Biztonsági Alapokmányának munkálataiban maradéktalanul figyelembe vegye. A fentiekben foglaltakat a jelenlévők nagy többséggel elfogadták mint olyan elveket, amelyek a kelet-közép­­európai régióban is a nemzeti kisebbségek és nép­csoportok joggyakorlásához is alapul szolgálhatnak. A konferenciát egy PHARE-program keretében a „Heltai Gáspár” Könyvtári Alapítvány szervezte. Kolozsvár, 1998. március 28. Kormányalakítási tárgyalások (Moszkva/MTI • Tamássy Sándor)­­Viktor Csernomirgyin döntése, hogy indul a következő elnökválasztásokon „megfelel politikánk általános irányvonalának, az elmúlt években folytatott együttműködésünk szellemének, annál is inkább, mert én kiesem a választásokból” - jelentette ki Borisz Jel­cin. Jelcin tartózkodott attól is, hogy „utód­jának” minősítse Csernomirgyint. Szergej Kirijenko ügyvezető orosz kormányfő - akit az orosz elnök pénteken miniszterelnöknek jelölt - hétfőn megbeszéléseket folytatott Szergej Sztyepasinnal, a belügyminiszteri tárca várományosával. Sztyepasinnal hétfőn reggel Jelcin is tárgyalt, s e megbeszélést követően mentette fel ügyvezető igazságügy­miniszteri beosztásából, s bízta meg ügyve­zetőként a belügyminiszteri teendők ellátásával. Kremlbéli források szerint immár egyértelmű, hogy Sztyepasin lesz az utódja az egy hete menesztett Anatolij Kulikovnak a belügyminiszter posztján. Borisz Jelcin azt hangsúlyozta, hogy a kormány menesztéséről egy hete hozott döntésénél figyelembe vette, hogy „Viktor Csernomirgyin veszi át a választási kampány irányítását", hiszen e téren „erőskezű vezetőre van szükségünk”. Ross és Netanjahu ismét tárgyalt (Jeruzsálem/MTI)­­ Dennis Ross, az Egyesült Államok közel-keleti különmeg­­bízottja hétfőn Jeruzsálemben újabb eszmecserét folytatott Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. Ross, aki előzőleg Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel tárgyalt Sarm es-Sejk üdülőhelyen, kije­lentette: az izraeli-palesztin tárgyalások szü­netelése halványítja a közel-keleti békere­ményeket. Ross a béketárgyalások felújítá­sára irányuló amerikai kezdeményezés elfogadtatásán fáradozik. Az állami rádió szerint Ariel Saron infrastruktúra ügyi miniszter is hivatalos lett volna Ross és Netanjahu megbeszélésére, de elutasította a meghívást, mert arra gyanakszik, hogy a miniszterelnök kompromisszumra készül a ciszjordániai csapatátcsoportosítás ügyében, az ő véleményének kikérése nélkül. Ellenzi az atomfegyverek terjedését (Moszkva/MTI • Tamássy Sándor)­­Oroszország határozottan ellenzi az atom­fegyverek elterjedését: a múltban sem segí­tette, s most sem támogatja azokat az orszá­gokat, amelyek „a nukleáris fegyver birtok­lásának határára jutottak" - jelentette ki hétfőn Moszkvában Jevgenyij Primakov, aki Moszkva sajnálkozását fejezte, ki amiatt, hogy egyes államok - az „atomklub” öt tag­ján kívüliek - „már rendelkeznek atomfegy­verrel, és az atomklub nem hivatalos tag­jaivá váltak". Az orosz diplomácia vezetője és Kofi Annan egyaránt azt hangsúlyozta, hogy Irak „egyelőre megfelelően teljesíti az aláírt megállapodásokat". Kofi Annan beszámolt arról, hogy Jelcin elnökkel megvitatta az iraki, a balkáni és a közel­­keleti rendezés kérdéseit is. Emberi jogi problémákat ugyancsak érintettek, és az ENSZ főtitkára ígéretet tett arra, hogy a világszervezet a jövőben is megkülön­böztetett figyelmet szentel a Lettországban, illetve Észtországban élő orosz kisebbség helyzetének. Kórházi adatok (Lima/MTI) - A vasárnapi perui repülőszerencsétlenség halálos áldozatainak száma hétfői hivatalos kórházi közlés szerint :22, a sebesültek száma 35. A halottak egyike egy gyermek volt, aki a lezuhanó gép által romba döntött házak egyikében lakott. A kórház szerint félő, hogy a halottak száma em­elkedni fog, mert néhány sebesült állapota válságos. Alberto Fujimori perui elnök vasárnap este 28 halottról és 15 sebesültről adott hírt.

Next