Romániai Magyar Szó, 2001. július (13. évfolyam, 3816-3847. szám)

2001-07-01 / 3816-3817. szám

2001. jún. 30-túl. 1. hírek , hírek , hírek , hírek Milosevic a hágai Nemzetközi Törvényszék börtönében van (Belgrád / Hága / MTI)­­ A belgrádi hatóságok csütörtökön kiadták Slobodan Milosevic volt jugoszláv elnököt a hágai Nemzet­közi Törvényszéknek: személyében először kerül egykori államfő a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló ENSZ- törvényszék elé. Milosevicet a szerb kormány döntése alapján adták át a hágai testület képviselőinek. A háborús bűnökkel vádolt volt elnököt egy fordulatokban bővel­kedő nap délutánján adták át Hága képviselőinek. A jugoszláv alkot­mánybíróság csütörtök délelőtt felfüggesztette a jugoszláv kormány hét végi rendeletét, amely lehetővé tette jugoszláv állampolgárok hágai kiadását. A felfüggesztés miatt a kormányrendelet alkotmányossági vizsgálatáig le kell állítani a dekré­tum alapján hozott minden intéz­kedést, ami hosszas jogi huzavonát eredményezett volna. A Zoran Djindjic vezette szerb kormány azonban délután, az alkotmánybíró­sági döntést elutasítva a hágai törvényszék alapszabályának köz­vetlen és azonnali alkalmazása mellett döntött. Djindjic szerint a szerb kormány csaknem minden tagja a döntés mellett szavazott, valamint a DOS szerb kormányzó párttömörülés által­ a jugoszláv kormányba delegált miniszterek is. Más belgrádi közlésekből kiderült, hogy Vojislav Kostunica jugoszláv elnök pártjának tagjai tartózkodtak a szerb kormánydöntés szavazásán. Kostunica úgy vélte, a kiadatás „nem tekinthető törvényesnek és alkotmányosnak”. Emlékeztetett arra, hogy a jugoszláv alkotmány­­bíróság felfüggesztette a hágai kiadatást lehetővé tévő múlt heti jugoszláv kormányrendeletet, és Milosevic (szerb kormánydöntés alapján történt) kiadása szerinte az alkotmányos rend súlyos megsér­téseként értelmezhető. Hangsúlyoz­ta azt is, hogy a Milosevicet tavaly megbuktatott egész szerb párttömö­rülés (DOS) célja volt a jogállam megteremtése, ami nem épülhet jogtalanságra. Zoran Djindjic szerb kormányfő előzőleg Szerbia érdekei­nek védelmével magyarázta a szerb kormánydöntést, és a lakosság megértését kérte a nehéznek, de egyetlen helyes döntésnek mondott a határozathoz. Aláhúzta, hogy a há­gai együttműködés megszakítása, halogatása beláthatatlan következ­ményekkel járt volna az ország jelenére és jövőjére. Kostunica és Djindjic a DOS két meghatározó po­litikusa, és a köztük feszülő ellen­tétek megfigyelők szerint most min­den korábbinál élesebben kerültek napvilágra. A legalistaként, illetve a Nyugat szerbiai bírálói között szá­mon tartott Kostunica eddig is vona­kodott kiadni a hágai vádlottakat: egyes belgrádi vádak szerint Kostunica volt Milosevic-szavazók voksait szeretné megszerezni. A reformok megvalósítása ugyanakkor a Djindjic vezette szerb kormányra hárul, amelynek ehhez szüksége van a külföld támogatására, egye­bek között anyagi segítségére. A Slobodan Milosevic és négy közvetlen munkatársa elleni 41 oldalas vádirat legfőbb megálla­pításai: 1999 januárjától kezdődően Slobodan Milosevic, Milan Milu­tinovic, Nikola Sainovic, Dragoljub Ojdanic, Vlajko Stojiljkovic terror- és erőszakkampányt dolgozott ki és hajtatott végre a koszovói albán civil lakosság ellen. Az albánokat sújtó akciók célja az volt, hogy jelentős részüket eltávolítsák Koszovóból és biztosítsák a tartomány fölötti tartós szerb ellenőrzést. A jugoszláv szö­vetségi és szerb erők szisztemati­kusan és erőszakkal albánok száz­ezreit űzték el otthonaikból Koszovó egész területén. 1999. január elsejétől kezdődően a jugoszláv szövetségi és szerb erők a vádlottak irányításával, bátorítására vagy beleegyezésével koszovói albán civilek százait ölték meg. A vádirat összességében négyrendbeli vádat fogalmaz meg: 1. Deportálás - az emberiesség ellen elkövetett bűn; 2. Gyilkosság - az emberiesség ellen elkövetett bűn; 3. Gyilkosság­­ a hadviselés szabályainak megsér­tése; 4. Emberek népes csoport­jának politikai, faji és vallási megfon­tolásokon alapuló üldözése. A Slobodan Milosevic volt ju­goszláv államfőt szállító repülőgép csütörtök éjjel megérkezett Hollan­diába, a Hágától mintegy 10-15 kilo­méterre északra fekvő valkenburgi katonai támaszpontra. A hágai Nemzetközi Törvényszék által há­borús bűnökkel gyanúsított Milo­sevicet azonnal átszállították a bíróság börtönébe. A volt jugoszláv elnök elszállítását teljes hírzárlat és komoly biztonsági intézkedések övezték. A volt jugoszláv elnöknek nagyon rövid időn belül meg kell jelennie a Nemzetközi Törvényszék előtt, ahol nyilvánosan ismertetik vele az ellene felhozott vádakat. Az általános gyakorlat szerint az eljárás e szakaszára az átszállítás idő­pontjától számított 3-4 napon belül, Milosevic esetében tehát hétfőn vagy kedden kerül sor. Visszhangok a kiadatás kapcsán (Jeruzsálem / Moszkva New York Hága / Szarajevó / London MTI)­­ Elégedettségét hangoztatta Colin Powell amerikai külügymi­niszter annak a hírnek a hallatán, hogy a szerb hatóságok kiadták a háborús bűnökkel vádolt Milosevicet a hágai Nemzetközi Törvényszék­nek. Hangsúlyozta, hogy Milosevic kiadatása kedvezően befolyásolja az adományozói konferencián képvise­lendő amerikai álláspontot. Moszk­vából ellentmondásos jelzések érkeztek. Alekszej Volonyin, a miniszterelnöki hivatal helyettes vezetője Jugoszlávia belügyének minősítette a kiadatást, és nem volt hajlandó kommentálni azt, az egyes orosz politikusok szájából elhangzott értékelést, miszerint a volt jugoszláv államfő kiadatása az emberkereske­delem egyik formájának tekintendő. A szerb kormány döntését üdvö­zölve Carla Del Ponte, a hágai tör­vényszék főügyésze jelentős for­dulatnak nevezte Milosevic kiada­tását, de hangsúlyozta, hogy ez nem a folyamat végét, hanem éppen ellenkezőleg a kezdetét jelenti. Kofi Annan ENSZ-főtitkár az igazság­szolgáltatás győzelmeként ünne­pelte Milosevic kiadatását. Közle­ményében reményét fejezte ki arra, hogy a balkáni háborúk számos áldozatának némi megnyugvást hoz az a tudat: még a legerősebb ve­zetőket is felelősségre lehet vonni, és felelniük kell tetteikért nekik is. Annan azt reméli, hogy „a jugoszláv nép számára ez a nap a múlttal való szakítást jelképezi”, és a volt Ju­goszlávia egész területét az együtt­élés új szelleme hatja majd át. Wolfgang Petritsch, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője kulcsfontosságúnak nevezte Milo­sevic kiadatását a bosznia-hercego­­vinai békefolyamat előre vitelének szempontjából nézve, és reményét fejezte ki arra, hogy Radovan Ka­radzic, a boszniai szerbek volt politikai vezetője, valamint Ratko Mladic, a boszniai szerbek egykori katonai vezetője is hamarosan a hágai Nemzetközi Törvényszék elé kerül.. Az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet felszólította­ Belgrádot, hogy tegyen további lépéseket a Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködés kiteljesítésére, és adja ki Hágának a Jugoszlávia területén élő összes háborús bűnöst. Belgium aláírja a nemzeti kisebbségekről szóló konvenciót (Brüsszel / MTI) . A belga kormány hat évi kivárás és belső viták után úgy dön­tött, hogy mégis csatlako­zik a nemzeti kisebbségek­ről szóló nemzetközi kon­vencióhoz. Guy Verhofs­­tadt miniszterelnök beje­lentette, hogy amire maga sem számított, megtörtént: a tízmilliós ország külön­böző tartományai, nemzeti és nyelvi közösségei, mint államalkotó tényezők sorra feladták ellenkezésüket és jelezték a szövetségi kor­mánynak, hogy elfogadják az ország csatlakozását a kisebbségek jogait védő nemzetközi konvencióhoz. Az aláírással egyidejűleg a belga kormány nyilatko­zatot tesz, amelyben kije­lenti, hogy a konvenció el­fogadása nem érinti az ország hivatalos nyelvei­nek használatát szabályo­zó alkotmányos elveket és garanciákat. A nemzeti kisebbség fogalmát pedig tárcaközi bizottság fogja meghatározni a sajátos belga viszonyokra. Belgium szövetségi ál­lamrendszerében a szövet­ségi kormányon kívül van saját kormányzattal ren­delkező három tartomány: Flandria, Vallónia és Brüs­­­szel, három közösség: fran­cia, flamand és német, to­vábbá négy nyelvi tarto­mány: a francia, a flamand, a kétnyelvű Brüsszel és a németajkú. A kisebbsé­gekről szóló konvenciót minden közösség ható­ságainak meg kell erősí­teniük, hogy életbe lép­hessen. A különböző nyelvi és etnikai közösségekhez tartozók nyelvi jogait az alkotmány és a hozzá kap­csolódó törvények szabályoz­zák, amelyeknek főleg a vegyes lakosságú fővárosi körzet esetében van kie­melkedő jelentőségük. Címoldalon, fényképes szalagcím­ekkel számoltak be a pénteki szerbiai napilapok Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfő csütörtöki hágai kiadatásáról. A Vecernje Novosti címoldalán üdvözlésre emelt kézzel ábrázolta Milosevicet, és azt emelte ki, hogy „Milosevic már Hágában” van Verheugen az EU-bővítésről (Brüsszel / MTI)­­ Az Európai Unió bővítési folyamatában a most záruló félévben sikerült a nagy várakozásnál is gyorsabban haladni, így jövőre akár tíz ország is befejezheti a csatlako­zási tárgyalásokat és 2004-ben már az EU tagja lehet - így összegezte a helyzetet és a ki­látásokat Brüsszelben Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítésért felelős tagja. Verheugen hangoztatta, hogy a göteborgi csúcsértekezleten az EU vezetői még pontosabb és biztatóbb időkeretet tudtak megfogalmazni a bővítésre, mint az előző nizzai csúcson, de a két dátum - 2002 a tárgyalások befejezésére és 2004 a felvételre - nem kötelezettségvállalás, hanem reális lehetőség és alkalom, amit mindkét félnek kemény munkával kell megra­gadnia. Az EU 15 tagjának azzal, hogy kellő időre kialakítják a még hátralevő témákban a közös tárgyalási pozíciót és rugalmasságot tanúsí­tanak a nehéz kérdésekben, mert a tagjelöl­tektől különösen súlyos anyagi áldozatokat kíván a felkészülés, s ezt nem tudják rövid idő alatt vállalni. Az új tagok felvételének a dön­téshozóknál megvan a kellő támogatása, a köz­vélemény viszont több dolog, főleg az új mun­kaerő beáramlása miatt aggódik. Ezért a döntéshozóknak ki is kell állniuk döntésük mellett és megnyerniük neki a közvéleményt. Ezt a feladatot nem vállalhatja magára telje­sen az Európai Bizottság, az államférfiaknak kell megmagyarázniuk saját népüknek, mennyi gazdasági, politikai és egyéb előnnyel jár a bővítés, a békében élő,­­stabil Európa kiala­kulása. Ami a tagjelölteket illeti, Verheugen véleménye az, hogy a göteborgi csúcson kilátásba helye­zett lehetőséggel akár tíz tagjelölt is tud élni - Románia és Bulgária kivételével valamennyien befejezhetik jövő év végére a tárgyalásokat és a felkészülést. Közülük már jó­ néhány ideig­lenesen lezárhatta a tárgyalási fejezetek két­harmadát, ebben Lengyelország kisebb lema­radása a legjobbaktól szerinte csak látszólagos, amit rövid időn belül behozhat. Verheugen ne­héz tárgyalásokra számít még az adózási kér­désekben és a mezőgazdaságban, s szerinte az uniós szabályozások alkalmazása komoly gondokat jelenthet a jelölteknek az energiapiac felszabadításában, a közlekedésben, a környe­zetvédelemben, a gazdasági versenyben és a határvédelemben, ahol az új belépők fogják ellenőrizni az EU új külső határait. Az EU bővítési biztosa a magyar státustör­vénnyel kapcsolatban elmondta, hogy a ma­gyar kormány a jelek szerint figyelembe vette ennek előkészítésénél a bizottság észrevételeit. Bár a törvény vizsgálata náluk még nem fejeződött be, eddig nem találták az EU jogszabályaival ellenkezőnek egyetlen pontját sem. A magyar kormánynak azt ajánlotta, hogy folytassa a tárgyalásokat érintett szom­szédaival, főleg a törvény végrehajtási kér­déseiről. Egy másik kérdésre válaszolva el­mondta, hogy novemberre elkészülnek a Bi­zottság idei országjelentései a tagjelöltek haladásáról, s ehhez igazodó új csatlakozási partnerségi megállapodást is fognak ajánlani a jelölteknek, továbbá várhatólag lesz átfogó stratégiai jelentés is a folyamatról. ^ Saron-Powell találkozó­n (Jeruzsálem / MTI) - Jeuzsálemben megkezdődtek Ariel Samu izraeli kormányfő és Colin Powell amerikai külügyminiszter megbeszélései. Saron, még 11 Powellel való találkozó előtt az izraeli állami rádiónak adott nyilatkozatában kizárta, hogy bármilyen, a palesztin területeken lévő zsidó települést felszámoljanak. Úgy vélekedett, hogy a települések kérdését majd egy végleges izraeli-palesztin megállapodás keretében kell tisztázni, számára azonban a települések „nem akadályozzák a békét”. Simon Peresz külügyminiszter azonban, akárcsak két nappal korábban Benjámin Ben Eliezer védelmi miniszter a „vadkolóniák'­ kiürítését indítványozta. Saron szerint Ben Eliezer bejelentése 16 ciszjordániai „vadkolónia" lebontásáról bátorítja a­ palesztin terrorizmust. Az amerikai külügyminisztérium magát megnevezni nem kívánó illetékese ugyancsak a Saron-Powell találkozó előtt cáfolta, hogy Powell egyetértett volna Jasszer Arafánál a nemzetközi megfigyelő erőknek a palesztin területekre való­ telepítésével. Az illetékes szerint a külügyminiszter nem ejtette ki sem a „nemzetközi", sem az „erők" szót, és nem támogatta sem Aráját, sem más tervét a rámalláh­i közös sajtótájékoztatón. Ariel Saron és Colin Powell bejelentette, hogy a Mitch­ell­­jelentés ajánlásainak megvalósítása egy hét napig tartó, teljes nyugalmat hozó időszak után kezdődik meg. E hétnapos periódus az erőszak teljes körű leállítása után veszi kezdetét. A két politikus azt követően vázolta fel az erőszak beszüntetésére vonatkozó menetrendet, hogy Jeruzsálemben kétórás megbeszélést tartottak. A közös sajtótájékoztatón Saron elmondta: a nyugalom teljes körű megteremtése után egy hétnapos „tesztidőszak" következik, és csak ezután veszi kezdetét a Mitchell-jelentés által javasolt hathetes „lehűlési" időszak. Powell kérdésre válaszolva kifejtette: a két félnek kell döntenie arról, hogy valóban beköszöntött-e a nyugalom, és kezdetét veheti-e a „lehűlési" időszak. Ugyanakkor értésre adta, hogy ennek a döntésnek a felelőssége valójában Ariel­­ Saronra hárul. J (Szkopje / MTI)­­ Albán ge­rillák jelentek meg a Szkopjétól mintegy tizenöt kilométerre északnyugatra fekvő Rascse falunál, ahol a főváros vízellá­tását biztosító források találha­tók. A­­ macedón hadsereg harc­kocsikat vezényelt a településre. Az albán­­ fegyveresek ellenőr­zésük alá vonták a Zseden he­gyet, amelynek lábánál fekszik Rascse település. A Tanjug úgy tudja, hogy Rascsét a felnőtt fér­fiak kivételével minden lakos elhagyta. A Dnevnik című szkopjei lap megbízható forrásokra hivatkoz­va arról írt, hogy a szélsőségesek félkatonai szervezetet alakítot­tak, amelybe négy, Szkopjétól délre fekvő település lakosaiból toboroztak harcosokat. A szóban forgó alakulatnak az a feladata, hogy­­ a fővárostól délnyugatra, a Mátka és Szaraj települések kör­nyékén hajtson végre táma­dásokat. A Dnevnik szerint nem kizárt - mint ahogyan a minap keze­lte a gerillák egyik parancs­noka, név szerint Hoxha -, hogy az albán fegyvereseknek Albán gerillák Szkopjénál Trajkovszki üdvözli Bush intézkedéseit Szkopjéban is van „két zászlóal­juk", amelynek állítólag az a fel­adata, hogy megvédje a helyi­­ ll­bán lakosságot a macedón ren­dőrségtől és hadseregtől. Borisz Trajkovszki macedón elnök elismerően és hálával beszélt George Bush amerikai elnök utasításáról, amelyet a ma­cedóniai albán fegyveres lázadók elszigetelése érdekében adott ki. Hasonló lépésekre szólította fel a nyugat-európai államokat. Bush szerdán kiadott elnöki utasítása szerint meg kell tagadni az Egye­sült Államokba való beutazást mindenkitől, akiről tudni lehet, hogy részt vesz, a macedón kor­mány elleni fegyveres lázadás­ban. Azonkívül az­ elnök meg­tiltott mindenféle üzleti tranzak­ciót egyfelől amerikai magán­­személyek, bankok és vállalatok, másfelől a macedóniai albán fegyveres lázadók ismert vezetői között. Az­ Európai Unió egyelőre nem foglalt állást e kérdésben, de megérkezett a hét közepén Szkopjébe a tömörülés küldötte, Francois Léotard. A volt francia védelmi miniszternek kellene visszaterelnie a­ balkáni ország szláv és albán pártjait a tárgya­lások útjára, hogy párbeszédük révén véget lehessen vetni az­ egyre inkább polgárháborús jel­leget öltő macedóniai csatározá­soknak. NÉHÁNY SORBAN (Az MTI nyomán)­­ A francia parlament végérvényesen jóváhagyta az Európai Unió reformjait szabályozó és a szervez­et kibővítését lehetővé­ tevő nizzai szerződést. Ezzel­­ Dánia után Franciaország a második EU -tagállam, amely ratifikálná a szerződést. • A Vajdaság helyzetének rendezése, a jugoszláviai tartomány autonóm státusának helyreállítása jegyében rendezett nemzetközi szemináriumot a washingtoni Capi­­toliumban a Magyar Amerikai Koalíció. Az el­sősorban az amerikai magyarság érdekkép­viseletét felvállaló, 1991-ben alakult MÁK központi feladatának tekinti azt is, hogy támo­gassa a Magyarország határain túl élő magyarok emberi és kisebbségi jogainak tiszteletben tartását az egész világon. • Viszonylag erős, 5,9 erősségű földrengés rázta meg pénteken az­ indonéziai Nyugat-­Jáva tartomány térségét, és az első jelentések szerint majd 2500 épület rongálódott meg. • Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő azzal a javaslattal állt elő egy Genovában tartott konferencián, hogy szervez­zenek Olaszországban egy „világpolitikai fórumot", amelyen minden aktuális politikai témát megvitathatnának. • A Kolumbiai Forra­­dalmi Fegyveres Erők nevű gerillaszervezet szabadon engedett 242 fogva tartott rendőrt és katonát, bizonyítva ezzel elkötelezettségét a 37 éve tartó polgárháborús helyzet lezárására elkezdett béketárgyalások iránt.

Next