Romániai Magyar Szó, 2001. szeptember (13. évfolyam, 3879-3908. szám)

2001-09-01 / 3879-3880. szám

2001. szeptember 1-2. hírek Ú hírek Ú hírek Ú hírek Meghiúsult izraeli merényletkísérlet (Gáza­i MTI)­­ Az izraeli hadsereg pénteken hajnalban meghiúsult merényletet hajtott végre egy palesztin katonai vezető ellen, és harckocsijaival bevonult a Gáza-övezetbe. Az izraeli csapatok harckocsi-elhárító rakétákat lőttek ki Kefisz Abu Leila, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadításáért (DFLP) nevű szervezet ciszjordániai vezetőjének rámalláhi otthonára, aki azonban nem tartózkodott a házban - közölte a DFLP szóvivője az AFP-vel. A szóvivő szerint a merény­letkísérlet annak az izraeli politikának a legutóbbi állomása, amely a zsidók elleni gyilkosságok mögött állók likvidálását célozza. Kefisz Abu Leila a második számú vezető a damaszkuszi székhelyű DFLP-ben. A szervezet legutóbb egy izraeli katonai őrposzt ellen elkövetett támadásért vállalt felelősséget, amelyben két izraeli katona meghalt. A radikális palesztin vezető elleni támadással szinte egyidőben pénteken hajnalban izraeli tankok és buldózerek hatoltak be Rafahba, a Gáza-övezet egyiptomi határhoz közeli déli részén. Az akciót heves tűzpárbaj kísérte a város palesztin autonómiához tartozó kerületében, két palesztin megsérült, egy súlyosan. Az izraeli járművek felszámoltak egy palesztin biztonsági állást, továbbá öt házban károk keletkeztek. Szerbiában kormányátalakítás készül (Belgrád / MTI)­­ A szerbiai miniszterelnök bejelentette, hogy októberben kormányátalakítás várható, ezenkívül hangsúlyozta, hogy a hágai Nemzetközi Tör­vényszékkel való együttműködés kérdését a kormányzó szerbiai pártszövetségnek, a­ DOS-nak kell rendeznie. Zoran Djindjic bejelentette: a közeljövőben tárgyal a Carla Del Ponte hágai főügyésszel, s a megbeszélésen felveti annak a lehetőségét, hogy a törvényszék által vádolt egyes személyek felett Szerbiában ítélkezzenek. A megbeszélésen szó lesz arról is - mondta -, hogy milyen ütemben adják ki a vádlottakat Hágának. Djindjic azt is indítványozni fogja, hogy Hága „ne bővítse tovább a vádlottak listáját”. A jugoszláv kormány rende­lettel szabályozta a Hágával való együttműködést, mert a parla­mentben a törvény elfogadását megakadályozta­­ volna" a mon­tenegrói koalíciós partner ellen­kezése. A jugoszláv alkotmány­­bíróság viszont alkotmányjogi aggályok miatt felfüggesztette a kormányrendelet végrehajtását. A háborús bűnökkel vádolt volt Semmit sem változtatott az eddigiekhez képest magatartásán a második meghallgatáson Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfő­ most is úgy tartotta, a testület nem illetékes ellene eljárni. A bukott politikus az egész folyamatot politikai célzatúnak tartja és továbbra sem kér ügyvédet, mert szerinte így a hágai testület mintegy törvényesítené az eljárást jugoszláv elnököt. Slobodan Milosevicet végül a szerbiai kor­mány adta ki egy olyan, Milo­sevic uralma alatt elfogadott tör­vényre hivatkozva, amely szerint rendkívüli esetekben Szerbia felülbírálhatja a szövetségi dön­téseket. Djindjic felszólította a Vojis­lav Kostunica jugoszláv államfő vezette Szerbiai Demokrata Pártot (DSS), hogy vegyen részt a reformfolyamatban, vagy pedig legyen ellenzéke a kormánynak, amely „érvekkel és nem rágal­makkal” bírálja döntéseit. A kormányfő közölte: a DSS a szerb kormányon kívül marad, s remélhetőleg a párt képvise­lőinek kilépését a kormányból elfogadják a soron következő parlamenti ülésen - írta a Beta. Az északnyugat-macedóniai Tetovo városában ismeretlenek egy motel előtt pokolgépet robbantottak. A robbanás következtében megsérült két személy, az épületen súlyos károk keletkeztek Tü­ntetés a szkopjei parlament előtt Trajkovszki a fegyverbegyűjtésről (Szkopje / MTI)­­ Több százan tüntettek a hét közepén a macedón fővárosban a parlament épülete előtt a törvényhozás péntekre tervezett ülése ellen tiltakozva, amelyen a képviselők megvitatják az albánok­kal kötött békemegállapodást. A rendőrség által lezárt környéken felvonult tömeg hangadói azt kiabálták, hogy megakadályozzák a parlamenti ülést. A macedón és az albán fél közötti békeegyezség egyebek mellett előirányozza a rendőrség reformját, az albán nyelv erősítését, valamint azt, hogy szélesítsék a helyi önkormányzati jogköröket az albán többségű tér­ségekben.­­A törvényi változtatások­hoz szükséges alkotmánymódosítás három olvasatot feltételez, és a 120 kép­viselő kétharmados többségének elfogadásához van kötve. Borisz Trajkovszki macedón elnök megítélése szerint teljesültek a feltételek ahhoz, hogy a szkopjei parlament megkezdje az albán szaka­­dárokkal kötött békemegállapodás elfogadásának, a politikai reformok végrehajtásának folyamatát. Az elnöki hivatal közleménye szerint Trajkovszki e nyilatkozat kiadása előtt hosszasan tanácskozott a nemzetbiztonságért felelős legfőbb személyekkel, és velük közösen értékelte az adatokat, amelyeket a NATO a rendelkezésére bocsátott a szakadár albán lázadók fegyvereinek begyűjtéséről. Az UCK politikai vezetője, Ali Ahmed a NATO-hoz és az Európai Unióhoz fordult felhí­vással. Kérte: hasson oda e két szervezet, hogy a macedón parla­ment teljesítse az augusztus 1S-i békemegállapodás rá eső részét, vagyis politikai reformok útján bővítse a macedóniai albánok jogait. Kelet-Timor és Új-Zéland befogadná a menekülteket (Dili / Wellington / MTI)­­ Kelet-Timor kész ideiglenesen befogadni a Tampa norvég tartályhajó által vasárnap felvett 460 afgán menekültet,­miután Ausztrália öt napja megtagadta partraszállásukat. Új-Zéland miniszterelnöke ugyancsak jelezte, országa hajlandó menedéket adni a Tampán rekedt menekültek egy részének. Az AAP ausztrál hírügynökség jelentése szerint Philip Ruddock bevándorlási miniszter arra utasította a Tampa teher­hajót, hogy haladéktalanul hagyja el Ausztrália felségvizeit, jóllehet azelőtt Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbiztosa is a menedékkérők beengedésére szólította fel Canberrát. Rudock kijelentette: az ügyben kell, hogy legyen megoldás, és Ausztrália hajlandó is a rendezéshez hozzájárulni, de ez a rendezés nem állhat abból - szögezte le­­, hogy a menekültek partra szálbaak Ausztráliában. Az ausztrál külügyi szóvivő pénteken azt közölte az AP-vel, hogy a Canberrai kormány a kelet-timori ideiglenes ENSZ-adminisztrá­­cióhoz fordult a menekültek ügyében. Sergio De Mello, az ENSZ- misszió vezetője tárgyalásokat kezdett a világszervezet más illetékeseivel és a helyi kormánnyal. José Ramos Horta kelet-timori külügyminiszter két feltételt szabott a bevándorlók befogadására: a nemzetközi közösség vállalja elszállásolásuk költségeit, és tartózkodásuknak szabjon időbeni korlátokat. Helen Clark, Új-Zéland miniszterelnök-asszonya az állami rádiónak adott nyilatkozatában „emberi tragédiának" nevezte az afgán menekültek helyzetét, s közölte, hogy Wellington bizonyos számú bevándorlónak kész menedéket adni. Ezzel kapcsolatban a kormányfő elmondta, hogy egy Canberrai menekülthivatalon keresztül felvették a kapcsolatot az ausztrál hatóságokkal. Arról azonban nem nyilatkozott, hogy hány emigráns találhat otthonra Új- Zélandon. Az AP úgy tudja, hogy egyelőre száz menekültet fogadnának be a Canberrának tett ajánlat értelmében. Az AFP beszámolója szerint a Tampán rekedt menekültek helyzete stabilnak mondható, miután élelemhez, vízhez és takarókhoz jutottak. Ugyanakkor az ausztrál kommandósok által megszállt hajó parancsnokai szerint továbbra is aggodalomra ad okot a menekültek egészségi állapota. NÉHÁNY SORBAN (Az MTI nyomán)­­ Glo­balizációellenes színezetű fórumot hozott létre Bel­­gium­ban mintegy 40 civil szervezet, amelyek a fej­lesztéspolitika, a környezet­­védelem­, a béke és a me­nekültügy problémáira kí­vánják összpontosítani erő­feszítéseiket. • A korzi­­kaiak majd kétharmados többsége a sziget függet­lenné válása ellen voksol­na, ha a kérdésről nép­szavazást rendeznének, miközben Franciaország lakosságának számottevő része hajlana az elválás elfogadására - közölte a lakosság közti meglepő véleményeltolódást tükröző felmérést a Pa­ris-Match. • A nepáli kor­mány és a maoista gerillák még a hét közepén befe­jezték egynapos béketár­­gyalásaikat, és ígéretet tet­tek egy következő megbeszé­lés összehívására, hogy vé­­get vessenek az elmúlt öt évben mintegy ezernyolcszáz életet követelő felkelésnek. • A Svájc második világhá­borús szerepéről készült Kadirov sajtótájékoztatója (Moszkva / MTI)­­ Ahmad Kadirov oroszbarát csecsen ve­zető élesen bírálta a szomszédos Ingusföld vezetőit a köztársaság­ban fenntartott csecsen mene­külttáborok miatt. Moszkvai sajtótájékoztatóján Kadirov finomította közelmúltbeli, nagy port felvert kijelentését, amely szerint Dzsohar Dudajev, a köz­társaság függetlenségét egyol­dalúan kikiáltó elnök nem halt meg egy 1996-os orosz támadás következtében. Mostani közlése szerint nem tények alapján nyi­latkozott, hanem feltételezésének adott hangot. Az ingusföldi menekülttábo­rokról úgy vélekedett, hogy azok valóságos „üdülők” a szakadár fegyveresek számára. Emellett meglátása szerint a 23 ezer menekültből 15 ezernek épen áll a háza Csecsenföldön és csak a felvehető segélyek miatt nem tér haza. A hivatalos csecsen admi­nisztráció vezetője ugyanakkor hangsúlyozta: nemzetiségi ho­vatartozásától függetlenül haza­vár minden csecsenföldi polgárt, akiknek egyben biztonságot és Palesztin aktivisták zsidó szervezetek ellen léptek fel (Durban / MTI)­­ Paleszti­nokat támogató aktivisták zavarták meg zsidó csoportok sajtóértekezletét a dél-afrikai Durbanben, a nem kormány­zati szervek rasszizmus ellenes tanácskozásán (képünkön). „A cionizmus rasszizmus, Izrael az apartheid, palesztin vér szennyezi a kezeteket” kiáltással több tiltak­ozó hatolt be a sajtó­­értekezlet helyszínére, ahol mintegy húsz zsidó szervezet képviselői éppen aggodalmuk­nak kívántak hangot adni a durbani találkozón tapasztal­ható antiszemitizmus miatt. A közel-keleti helyzet már az előtt uralkodó témává vált a fórumon, hogy a rasszizmus elleni kormányközi világérte­kezlet egyáltalán hivatalosan megnyílt­ volna - írta az inci­dens kapcsán az AP hírügy­nökség. A Reuters úgy fogal­munka helyet ígér. Nem zárta ki párbeszédet azokkal a szaka­dárokkal, „akik nem szennyeztél be magukat vérrel”, egy olyat béke érdekében, ami nem omlik össze 2-3 éven belül. Elképzel­hetetlennek nevezte viszont­­ megállapodást Aszlan Maszha­dov szakadár vezetővel, akinél szerinte „bocsánatot kellene kér­nie a csecsen néptől az általa előidézett helyzetért". Egyébként úgy vélte: a szakadárok aktivi­tása azért nőtt meg az utóbbi időben, mert a fegyveresek „meg akarnak dolgozni azért a 9 millió dollárért, amelyet külföldi támogatóiktól kaptak.” A hivatalos csecsen vezető az 1990-es években mufti minőség­ben Dudajev és Maszhadov köré­hez tartozott, az 1996-os, úgy­nevezett második csecsen háború idején szembefordult a szaka­­dárokkal. Vlagyimir Pu­tyin el­nök a közelmúltban Barátság ér­demrenddel tüntette ki Kadiro­­vot, amelyet „a népek barát­ságának erősítéséért” ítélnek oda Oroszországban, már ott: Washington tart attól, az arab államok képviselői arra használják fel az érte­kezletet, hogy egyenlőségjelet tegyenek a cionizmus és a rasszizmus, valamint Izrael és az apartheid közé. Colin Powell amerikai külügymi­niszter emiatt nem utazik el Durbanbe, az Egyesült Álla­mokat a külügyminisztérium egy alacsonyabb rangú diplo­matája képviseli majd. legfrissebb nemzetközi tanul­mányok szerint svájci kép­­kereskedők Adolf Hitlernek és közeli tanácsadójának Hermann Göringnek, a náci légierő főnökének is adtak el olyan festményeket, melyek a nácik áldozataitól kerültek hozzájuk. • A Roszno orosz biztosítótársaság kész meg­téríteni a szervez­ők kárát, ha valóban elmarad a moszkvai bikaviadal, amelyet szep­tember 8-9-én terveztek megtartani az orosz főváros olimpiai stadionjában. Mint a szervezők mondják, ha tény­leg elmarad a bikaviadal, káruk akár a másfél millió dollárt is elérheti. • A Kár­pátalján áthaladó ille­gális menekültek árada­tának visszaszorítását szolgáló konkrét intéz­kedéseket sürgetett Hen­­nagyij Moszkal kormány­zó egy ungvári konferen­cián. • Az ENSZ Egész­ségügyi Világszervezetének képviselői a hét közepén tárgyalásokat folytattak iraki tisztviselőkkel olyan tervezett kutatásokról, amelyek feltárnák az Öböl-háború idején alkalmazott uránium­­tartalmú lövedékek hatását az ott élőkre. Irak évek óta hangoztatja, hogy a háború idején alkalmazott szegényí­­tett urániumot tartalmazó lövedékek következtében emel­kedett a leukémiás és egyéb rákos megbetegedések száma az országban. r Látogatás a világűr kapujában (2.) Az Apolló XI űrutazásnak egyébként a távolabb eső 39B állvány volt a kiinduló pontja. Az űrsikló külső üzemanyagtartályának folyékony oxigénnel és hidrogénnel való feltöltése már az indítóállványnál történik, mert a feltöltött állapotban történő szállítás rendkívül robbanásveszélyes a még jelenleginél is nagyobb szállítókapacitást igényelne. Ez az üzemanyagtartály a szerelvény legnagyobb darabja és az egyetlen, amely leválása után meg is semmisül. A tartály oldalára szerelt szilárd hajtóanyagú indítórakétákat viszont a NASA két, külön erre a célra rendszeresített hajója a Florida észak-keleti részén fekvő Jacksonville partjainál kihalássza és ezeket összesen húsz alkalommal felhasználják. A képet kiegészíti még a 1100 köbméter befoga­dóképességű víztorony, amelynek tartalmát az indítóállvány hűtésére és hanghatás tompítására alkalmazzák. Az állvány bizonyos, különösen nagy , hőhatásnak kitett részeit csőrendszerben keringetett folyékony oxigénnel is hűtik a nagyobb hatás érdekében. Az egész komplexum, beleértve a mozgó és a rögzített állványt, a tartályokat és csővezetékeket valamint a lángok elvezetésére szolgáló árkokat, igen látványos és a tudósítóhoz hasonló „harcedzett” mérnököket is képes lenyűgözni, a laikus látogatók hadáról már nem is beszélve. A ma is használatos létesítményeken kívül persze történelmi helyekre is elkalauzolnak a vendéglátók - nem is lennénk Amerikában, ha ez nem így lenne. Ebben az országban legyen szó akár kettőszáz évvel ezelőtti eseményekről vagy - mint ebben az esetben is - majdnem kortárs dolgokról, mindent, ami megmenthető, megőriznek az utókornak. A NASA például nemrégiben adott megbízatást történelmi alapítványoknak az indítóállványok leszerelt darabjainak felújítására és konzerválására.­ Ezek a darabok ma pusztán rozsdásodó acélszerkezetek egy hátsó udvar zugában, de holnap már az amerikai megvalósítások emlékművei lesznek egy hatalmas kiállítóteremben. Nemzeti öntudatépítés amerikai módra? Lehet, de láthatóan hatásos. Ahová mi ellátogattunk, az az Apolló program során használt, nemrégiben felújított indítóközpont. Az akkor használt számítógépek, valamint a távközlési és radarberendezések mind az eredeti helyükön és formájukban láthatók. A képernyőkön pergő film az Apolló VII űrutazás körülményeit mutatja be, amikor az Apolló 1 katasztrófája nyomán a hordozórakéta-űrjármű szerelvényt másfél év leforgása alatt újratervezték. A biztonság növe­lésének igényével azután sikerült létrehozni minden idők legbonyolultabb gépi szerkezetét, amelyben 2 millió (!) elektronikus és hidraulikus alrendszer volt hivatott biztosítani a kívánt paraméterek szerinti működést. Bár a programon dolgozó nagynevű alvállalkozók hada ugyan újra és újra tesztelte ezen alrendszerek megbízhatóságát, az egymással történő együttműködés kipróbálására érthető módon nem nyílt lehetőség, legfeljebb matematikailag lehetett modellezni a várható eredményt. Az egyik vakmerő újítás, amit ma már rutinsze­rűen alkalmaznak, az első rakétafokozatnak folyékony hidrogén hajtóanyaggal az indítóáll­ványon történő feltöltése volt. A mínusz kettőszáz fokos anyag betöltése nyomán jelentkező hirtelen lehűlés majd felmelegedés iszonyatos feszültségeket­ idézett elő a szerkezeti anyagokban és azzal fenye­­­getett, hogy a száz méter magas, több százmillió dollárba kerülő jármű összerogy és az asztronautákat is maga alá temeti. A katasztrófát azonban sikerült elkerülni és a fény és hanghatásokkal kísért dokumentumfilm tanúsága szerint az indítás baj nélkül megtörtént. Az űrkutatást rengeteg kritika érte és éri ma is. Adófizetői pénzből fedezett, magas költségeit igen nehéz elfogadható módon megindokolni. Bár a gyógyszer-, a gyógyászati segédeszköz- és a sportszergyártás valamint az időjárás-előrejelzés, a légi­ irányítás és a távközlés az űrkutatásnak rengeteg eredményét hasznosította és tette kereskedelmileg is jövedelmezővé, a kritikusok mégis azt állítják, hogy ezeknek az eredményeknek a többségét más módon is el lehetett volna érni. Az űrutazások pedig inkább a két nagyhatalom szembenállásának megalomániás és pazarló megnyilvánulásai voltak. Akármi is az igazság, ha nem lettek volna ezek az utak, ma sok mindennel szegényebbek lennénk, a gyakorlati dolgokon túl például a Földről készített gyönyörű képek látványával. MÜLLNER PÉTER/

Next