Romániai Magyar Szó, 2002. október (14. évfolyam, 4262-4292. szám)

2002-10-01 / 4262. szám

Az IMF csökkenti világgazdasági növekedési előrejelzését A Nemzetközi Valutaalap (IMF) közelgő közgyűlése kapcsán tette közzé átfogó jelentését a világgazdasági kilátásokról, melyben egyebek között megállapítja: a pénzpiacok állapota romlott, a részvénypiacok gyengülnek, a feltörekvő gazdaságok finanszírozási nehézségei növekedtek, főleg Dél- Amerikában, és az Egyesült Államokból, illetve az eurózónából érkező adatok elmaradnak a várakozásoktól. A világgazdaság növekedése az idén 2,8 százalékot érhet el - jósolja most az IMF. Ezzel ugyan nem sokat módosított április várakozásán, de megjegyzi, hogy ennek hátterében a vártnál erősebb ázsiai növekedés áll, amely mintegy ellensúlyozza a latinamerikai térség romló teljesítményét. Jövőre 3,7 százalékos globális gazdasági növekedést vár a Valutaalap. Az Egyesült Államok esetében tavaszi növekedési előrejelzését 0,8 százalékkal 2,2 százalékosra vitte le, az eurózóna esetében pedig 0,9 százalékos növekedést jelez 2002-re, azaz még inkább mérsékelte korábbi növekedési várakozását. Jövőre az USA-ban 2,6 százalékos, az eurózónában 2,3 százalékos növekedést jelez az IMF. Japán esetében 2003-ra 1,1 százalékos növekedést tart valószínűnek, miután az idei évben még 0,5 százalékkal visszaesik a szigetország gazdaságának kibocsátása, valamivel szerényebb mértékben, mint az IMF tavasszal várta erre az évre. Az IMF, szerint a világgazdaság továbbra is erősen függ az Egyesült Államoktól, az ottani kereslettől. Elfogadhatatlanul magasnak nevezi az amerikai fizetési mérleg hiányát, változatlanul túlértékeltnek a dollárt, melynél a hirtelen árfolyami változás keserves fordulatot okozhat az európai, a japán és a feltörekvő piacokhoz tartozó országok kereskedelmi mérlegeiben. Mindeközben az amerikai részvényárak nagy veszteségei dollárbilliókkal kurtították meg a befektetőket. Az eurózóna gazdasági fellendülését kiábrándítónak minősíti a nemzetközi pénzügyi szervezet. Különösen így látja Németország esetében. Az eurózóna idei növekedése a korábban jelzett 1,4 százalék helyett 0,9 százalékos lesz, jövőre sem teljesül a tavasszal jelzett 2,9 százalékos növekedés, hanem az csak 2,3 százalékosra várható. Az IMF az övezet kilátásai kapcsán az euró további erősödése miatt aggódik, tekintettel arra, hogy Nyugat-Európa gazdasági állapotának alakulását exportjának alakulása határozza meg igen nagy mértékben. Az IMF szerint az Európai Központi Banknak kellene a térség segítségére sietnie, mivel inflációs veszély a zónában nem áll fenn - idézi a Reuters az IMF jelentését. A világgazdasági növekedés lassulása miatt mérsékelt lesz a gazdasági bővülés Kelet-Európában, ami viszont kevésbé hat majd Oroszországra és a többi volt szovjet tagországra - tartalmazza az IMF féléves gazdasági jelentése. Szerinte Kelet-Európa összességében nem tudta kivonni magát a globális pénzpiaci események alól, 2000 óta a részvényárak sok esetben 50 százalékot meghaladó mértékben estek. Az IMF jelentése szerint a térség gazdasága idén 2,1 százalékkal, jövőre 3,3, százalékkal bővül a tavalyi 2,2 százalék után. Az infláció mérsékelt lesz, 2002-ben 3,2 százalékos, jövőre 3,5 százalékos a tavalyi 6,2 százalékot követően. Magyarország kapcsán az IMF azzal számol, hogy az idei gazdaságnövekedés 3,5 százalékos lesz, jövőre pedig 4 százalékos a tavalyi 3,8 százalékot követően. Az infláció esetében csökkenést vár: a tavalyi 9£ százalék után idén 5,5 százalékot, 2003-ban 5,2 százalékot... Uniós költségvetési egyensúlyok csak 2006-ra Az Európai Bizottság két évvel, 2006-ig meghosszabbította a tagországok költségvetésének egyensúlyba vagy egyensúlyközeli állapotba hozatalára kitűzött határidőt. Az EU végrehajtó szerve strasbourgi ülésén értékelte a vártnál jóval kedvezőtlenebb gazdasági kilátásokat. Megállapította egyebek mellett, hogy idén az eurózónában a növekedés aligha fogja meghaladni az 1 százalékot - az év elején előrejelzett 1,4 helyett -, és valószínűleg jövőre sem sikerül elérni a 3 százalékos ütemet. Bizottsági illetékesek emlékeztettek arra, hogy a költségvetések 2004-re történő kiegyensúlyozásának célját más gazdasági forgatókönyvek alapján határozták meg, így az a mostani, lényegesen megváltozott előrejelzések fényében már nem maradhat változatlan formában érvényben. A bizottság egyidejűleg azt is elismerte, hogy idén Németország és Franciaország is túllépheti a költségvetési hiánynak a stabilitási és növekedési paktumban előírt megengedhető felső határát, ami a GDP 3 százaléka. Illetékesei hangoztatták azonban, hogy mindez nem érinti a paktum érvényességét, a szabályok változatlanul érvényben vannak. A francia kormány már nem sokkal hivatalba lépése után, júniusban uniós partnerei értésére adta, hogy csak akkor tudja teljesíteni a költségvetés 2004-re történő egyensúlyba hozatalának célját, ha a gazdasági növekedés jövőre eléri a 3 százalékot. Később ugyanakkor azt is elismerte, hogy erre egyre kevesebb esély van. A vártnál nagyobb mértékű hiány problémájával küszködik az euróövezet legerősebb gazdasága, Németország is, amelynek költségvetését az idén a katasztrofális augusztusi árvizek következményei külön is megterhelik. A német államháztartás helyzetéről készített jelentésében a bizottság megállapította, hogy az adóbevételek vártnál alacsonyabb szintje, bizonyos kiadási előirányzatok túllépése, valamint az árvizek együttes hatásának eredményeként a hiány idén meghaladhatja a 3 százalékot. A 2004-es határidő módosításáért cserébe ugyanakkor a tagállamoknak kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy - a konjunktúraciklusok hatásaitól eltekintve - fokozatosan javítják költségvetési pozíciójukat. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy a csak szerkezeti tényezőkkel kapcsolatos hiánynak évente legalább a GDP 0,5 százalékával kellene csökkennie. Eljárás Portugália ellen? A bizottság ugyanakkor jóváhagyta a portugál államháztartás helyzetéről szóló jelentését, s ezzel megtette az első hivatalos lépést a túl magas költségvetési hiány miatt Lisszabon ellen indítandó eljárás felé, amit Brüsszel a közelmúltban kezdeményezett, miután hivatalos megerősítést kapott arról, hogy a portugál államháztartás hiánya tavaly elérte a GDP 4,1 százalékát. Az eurózónához tartozó országokra nézve kötelező stabilitási és növekedési paktum előírásai szerint a deficit nem haladhatja meg GDP-jük 3 százalékát. Az e határt túllépő országokkal szemben a bizottság eljárást kezdeményez, amely végső soron súlyos pénzbírság kirovásához vezethet. A folyamat azonban csak hosszabb idő után, részletesen szabályozott állomásokon keresztül juthat el erre a pontra, s az érintett országok előbb minden esetben lehetőséget kapnak a hiány leszorítására. A mostani első lépésben a bizottság egyelőre csak elemzi a portugál államháztartás helyzetét, konkrét ajánlásokat nem tesz. Megállapítja mindenesetre, hogy a rendelkezésre álló információk alapján bizonytalan, nem fogja-e Portugália az idén is túllépni a 3 százalékos határt. A következő lépés októberben esedékes, amikor Brüsszel ajánlásokat tesz az uniós pénzügyminiszterek tanácsának a továbbiakban követendő eljárásra. A tanács ezt követően felszólíthatja Portugáliát, hogy tegye meg a szükséges deficitcsökkentő intézkedéseket. Ha Lisszabon nem tenne eleget ennek, és a hiány huzamosabb időn át fennmarad, pénzügyi szankciókkal kell számolnia. Első lépésben ezek a GDP meghatározott hányadának nem kamatozó letétként történő elhelyezését, végső soron a letét vissza nem téríthető bírsággá történő átalakítását jelenthetik. A letét és a bírság mértéke a GDP legkevesebb 0,2, legfeljebb 0,5 százaléka lehet. A bizottság azt is megállapította, hogy a tavalyi portugál költségvetési hiány lényegesen magasabb volt annál, amit az illetékes nemzeti hatóságok februárban előrejeleztek. Ez arra utal, hogy az országban súlyos gondok vannak a pénzügyi adatszolgáltatás minőségével, még akkor is, ha a korábban közölt arány felfelé módosítása részben a statisztikai osztályozás időközben bekövetkezett módosulásával függ össze. A bizottság elismerte, hogy tavaly - több más tagországhoz hasonlóan - Portugália számára is kedvezőtlenebbé vált a gazdasági környezet, elemzése szerint azonban az államháztartás túlköltekezése, illetve bevételeinek csökkenése csak részben magyarázható konjunkturális tényezőkkel. Romániai külföldi beruházások Az év első felében 600 millió dollárnyi új közvetlen külföldi beruházás érkezett Romániába - közölte a közelmúltban létrehozott Külföldi Beruházások Román Ügynöksége (ARIS). Jelentése szerint tavaly 1,3 milliárd dollárnyi új közvetlen külföldi beruházás volt Romániában, 58,4 százalékkal több, mint 2000-ben. A közvetlen külföldi befektetések teljes összege 7,8 milliárd dollárt ért el 1990 és 2001 között. Az ügynökség alig egy hete kezdte meg működését. Az ARIS segítséget nyújt a külföldi üzletembereknek a kapcsolatteremtésben, üzleti információkat és a vállalatalapításhoz szükséges tájékoztatást nyújt. Emellett külföldön is népszerűsíteni kívánja a romániai befektetési lehetőséget. Adrian Nastase miniszterelnök az ügynökség megnyitásakor azt hangsúlyozta, hogy a Romániáról külföldön kialakult kedvezőtlen kép, valamint a politikai és a szociális bizonytalanság magyarázza, hogy kevés volt a külföldi befektetés az elmúlt tizenkét évben. A kormány szeretné elérni, hogy az elkövetkező években legalább 1,8 milliárd dolláros szinten stabilizálódjék az új külföldi befektetések nagysága Romániában. Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési ügynökségének (UNCTAD) jelentése szerint 1998 és 2000 között Románia az 57. helyen állt azon a listán, amely a világ országait a hazai össztermék és a külföldi beruházások viszonya alapján állítja rangsorba. 1988 és 1990 között ugyanezen a listán Románia a 64. helyet foglalta el, ami azt mutatja, hogy az ország a rendszerváltás után sem lett különösebben vonzó a külföldi beruházók számára. 2002. október 1. piacgazdasági piacgazdaság A magyar agárgazdaság 2001-ben Magyarországon a mezőgazdaság nemzetgazdaságon belüli aránya fokozatosan csökkent az elmúlt évtizedben - állapítja meg egyebek között a kormány számára készült ágazati jelentés. Ezt alátámasztják a KSH számításai is, amelyek szerint a mezőgazdaság hozzájárulása az ország teljes GDP-jéhez tavaly folyóáron 3,9 százalékkal csökkent. A jelentésről a szakértők még a költségvetési törvény Országgyűlés elé terjesztése előtt véleményt mondanak. A jelentés szerint az agrárágazat a befektetők számára nem vonzó a nemzetgazdaság más ágazataihoz viszonyítva alacsony jövedelmezősége miatt. A mezőgazdaságnak a nemzetgazdasági beruházásokból való részesedése 2001-ben 3 százalék volt. Ez az érték mindössze 0,1 százalékponttal haladta meg az előző évit. A munkaerő-felmérés adatai szerint tavaly az előző évhez viszonyítva mintegy 5 százalékkal mérséklődött az agrárfoglalkoztatottak száma. A mezőgazdasági dolgozók nettó átlagkeresete a múlt évben a nemzetgazdasági átlagkeresetek mintegy 70 százalékát tette ki csupán. Változatlan áron számolva a mezőgazdasági kibocsátás 14,3 százalékkal emelkedett tavaly. Ezen belül a növénytermesztés és a kertészeti termelés volumene 27 százalékkal bővült. Az állattenyésztésé viszont az előző évi szint alatt maradt. A baromfiágazat 12 százalékos múlt évi többlete sem tudta ellensúlyozni a sertéstenyésztés 7 százalékos, a szarvasmarha-ágazat 15 százalékos visszaesését. A növénytermesztési termékek felvásárlása 2001-ben 37 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Az állattenyésztési termékek felvásárlása viszont összességében egy százalékkal csökkent tavaly 2000-hez képest. A mezőgazdasági termeléshez felhasznált iparcikkek 2001-ben 14,5 százalékkal drágultak, míg a mezőgazdasági termelők az előző évinél átlagosan csak 4,9 százalékkal magasabb áron tudták értékesíteni termékeiket, így a múlt évben az agrárolló a KSH előzetes adatai szerint ismét nyílt, mégpedig 9 százalékponttal. A múlt évben az élelmiszerek 85,5 százaléka felelt meg az előírásoknak - állapítja meg a jelentés. Ez 9 százalékos csökkenés az előző évhez képest. Kirívóan nagy volt a minőségromlás az üdítőitaloknál és az úgynevezett szikvíz termékeknél, de számottevő volt a baromfihúsnál és a baromfikészítményeknél, valamint a száraz tésztáknál is. Az élelmiszeripar belföldi értékesítése mintegy 1,5 százalékkal mérséklődött 2001-ben, míg egy évvel korábban még 6,3 százalékkal nőtt. Az értékesítés visszaesésére hatással volt az ipari termelői, illetve a belföldi értékesítési árak alakulása is. Ez utóbbiak 2001-ben - a feldolgozóipar egészét jellemző 8,7 százalékkal szemben - az élelmiszeriparban 15,4 százalékkal nőttek. Ez a fogyasztói árakban is érzékelhető volt, ezért éves szinten tavaly az élelmiszerek fogyasztói árszínvonala 13,8 százalékkal, a szeszesital- és dohányáruké pedig 11,2 százalékkal haladta meg a 2000. évit. Mindeközben az éves infláció összesített mutatója 9,2 százalék volt. Az élelmiszeripari ágazat termelékenysége 2001-ben csupán 2,8 százalékkal emelkedett, míg az előző évben még 8,8 százalékkal nőtt. A tavaly az agrár- és vidékfejlesztési támogatás előirányzata 197,1 milliárd forint volt, amely 13 százalékkal, 22,4 milliárd forinttal haladta meg az előző évit, de elmaradt az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényben előírttól. A múlt évben az agrár- és vidékfejlesztési támogatás előirányzatából összesen 194,3 milliárd forint került felhasználásra, amelyből 192,1 milliárd forintot agrárgazdasági célokra, 2,2 milliárd forintot pedig vidékfejlesztési célokra fordítottak. Lakáseladás előtt - műszaki vizsga Az autókhoz hasonló műszaki vizsgát vezettek be a használt lakásokra és házakra a Spanyolország délkeleti részén fekvő Valenciai Autonóm Tartományban. A műszaki vizsgán eladás előtt kell „átmenniük" az ingatlanoknak, az eredményt a lakás „forgalmijában", egy könyvecskében jelölik. A „nullkilométeres" új házak sem mentesülnek a „forgalmi" alól, az építtető köteles kiállítani a könyvecskét és előírni a majdan esedékes karbantartási munkálatokat és azok javasolt időpontját. Mindezt az Építkezések Minőségére és Rendezésére vonatkozó törvény állapítja meg, amelyet nemrég fogadott el az autonóm tartomány kormánya. A használt lakásokat és házakat eladás előtt a helyi önkormányzat illetékes szerve vizsgáztatja le. Az elsődleges cél az, hogy a vásárlót ne csaphassa be az eladó, és hogy mindenki számára világos lehessen az ingatlan biztonsági, lakhatósági és funkcionalitási állapota, az ingatlan ára pedig ennek alapjánis kerüljön megállapításra. Az önkormányzattól a régi épületek felújítására kért segélyek folyósítását is a lakás műszaki könyvecskéjének a megfelelő vezetéséhez fogják kötni, és megtagadják a támogatást olyanoktól, akik elhanyagolták a fenntartási munkálatokat. Lehet autó nélkül is? Európában és Kanadában, közel 40 ország mintegy 1500 városában rendezték meg legutóbb az autómentes vasárnapot. Ezzel az immár hagyományos szeptember végi vasárnappal az ipari társadalmak városaiban a kormányok és a városatyák arra hívják fel polgáraik figyelmét, hogy legalább a heti pihenőnapon egészen jól meg lehet lenni az autójuk nélkül is. Nem szennyezik a levegőt a kipugó gázokkal és mindenkinek jót tesz egy kis mozgás akár séta, akár kerékpározás, görkocsolyázás, sőt akár lovaglás formájában. Az egyesülő Európa fővárosa, az egymilliós Brüsszel idén jó példával akart előljárni. Teljes 160 négyzetkilométeres területén leállította a magángépkocsik közlekedését reggel 9-től este 19 óráig, s a fővárosba evezető autópályák torkolatát is elzárta a vidékről érkező gépkocsik elől. Az útakadályokhoz érkezők kénytelenek voltak vagy visszafordulni vagy az alkalmi parkolókban hagyni gépkocsijukat, és a tömegközlekedés járművein folytatni útjukat Brüsszelbe. A környezetvédők önfeledt vidámparkká változtatták a belvárost. Guy Verhofstadt miniszterelnök, aki egyébként lelkes amatőr kerékpáros, a trónörökös pár és több miniszter társaságában délelőtt a főváros peremén lévő királyi rezidenciától indulva bekerekezett a belvárosi királyi palotához. Velük tartott Margot Wallström asszony, az EU svéd környezetvédelmi biztosa, aki nem győzött áradozni a belga kormány és a fővárosi hatóságok nagyvonalú kezdeményezéséről. Isabelle Durant közlekedési miniszter kipróbálta az amerikai Segway cég új „emberszállítóját", amely akkora, mint egy roller, de járólapja nem hosszában, hanem keresztben áll, így kényelmes állóhelyzetben lehet közlekedni vele - méghozzá a kis villanymotor által biztosított 20 kilométeres sebességgel. Az akkumulátoros erőforrás egy feltöltéssel 25 kilométerig tudja vinni utasát, s a gyár Louvain-la Neuve egyetemi városnak ajánlotta fel kipróbálásra, mert ez a modern település kizárólag gyalogos utcákból áll. A nagy vidámság résztvevői élvezték a mókát, a taxisok nem győzték a forgalmat, a rendőrök pedig délutánra már kezdték megsokallni a dolgot. Brüsszel városatyái jövőre aligha próbálják lezárni a forgalom elöl az egész fővárost. Az autómentes vasárnap kedves és látványos gesztus, de jottányit sem változtat sem a kormányok, sem az állampolgárok magatartásán - a városok így lassacskán belefulladnak a feltartóztathatatlanul növekvő autóáradatba. A civilizált világ városlakói legszívesebben autóval járnának oda is, ahova a király is gyalog jár és aligha fognak kerékpárra átülni, amíg az autósok leszorítják őket az útról. Brüsszelben mindennapos látvány, hogy az autóktól eldugult utakon szinte üresen járnak az autóbuszok és a villamosok, mert az embereknek se idejük, se türelmük nincs húsz percet is várakozni egy járatra. Néhány számadat jól érzékelteti a gondokat. Az egymilliós belga fővárosban 585 ezer személyautót tartanak nyilván, s naponta 186 ezer gépkocsival járnak be dolgozni az ingázók - a turistákról, alkalmi beutazókról nem is beszélve. A reggeli csúcs óráiban az autóval lebonyolított utazások aránya nyolc év alatt 66 százalékról 72-re nőtt, a tömegközlekedésen utazók aránya 32 százalékról 25-re csökkent, a kerékpáré 0,8-ra. Az országban az utóbbi 25 év alatt megkétszereződött az autók száma, a kis távolságok ellenére minden második emberre jut egy személygépkocsi és a dolgozók 60 százaléka autóval jár munkahelyére. A tömegközlekedés eszközeit az összes utazások 8,7 százalékára veszik igénybe. A közúti közlekedés és szállítás a legnagyobb energiafogyasztó lett az egész EU-ban, több energiát fogyaszt, mint az ipar. A városi utak forgalmi dugóival járó gondok az EU bruttó össztermékének 2 százalékát felemésztik, Németországban már 5,3 százalékát. (László Balázs / MTI-Panoráma)