Romániai Magyar Szó, 2005. május (17. évfolyam, 5179-5201. szám)

2005-05-09 / 5179. szám

AGYVILÁG ÍÍMk NAGYVILÁG ____________________________________________________________________________________________________________________________________________________ 2. OLDAL 2005. MÁJUS 9., HÉTFŐ • Az Európai Unió napját - az Európa Napot - május 9-én ünnepük az Európai Unió tagországaiban, ezzel is kiemelve az európai integráció jelentő­ségét és méltatva az abban elért ered­ményeket. Robert Schuman egykori francia külügyminiszter 55 éve, 1950- ben ezen a napon, május 9-én egy be­szédében vetette fel először annak a nemzetközi szervezetnek a létrehozá­sát, amely ma az Európai Unió. • Az iraki parlament vasárnap egy híján elfogadta Ibrahim al-Dzsaafari kormányának hiányzó minisztereit. A több hónapos egyeztetési huzavona eredményeképpen a szunnita közös­séghez tartozó Szaadún ad-Dulaimi lett a védelmi miniszter, az olajügyeket pedig a síita Ibrahim Bahr el-Ulúm irányítja. Szunnita lett az emberi jogi miniszter Abdul-Rahman as-Sibhi sze­mélyében, s ugyancsak az ország la­kosságának kisebbségét alkotó közös­ségből való Oszama an-Nadzsafi ipar­ügyi és Abed Muttak al-Dzsiburi, a négy miniszterelnök-helyettes egyike. Az elektromos ügyek minisztériumát viszont a síita Mihszin Slas kapta. Az egyik miniszterelnök-helyettes szemé­lyéről további egyeztetések folynak. • Az EU 25 és Ázsia 13 országa szombaton mély aggodalmának adott hangot Észak-Korea atomprogramja miatt, és felszólította Phenjant, hogy haladéktalanul térjen vissza az erről a programról folytatott hatoldalú tárgya­lásokhoz. Az Ázsia-Európa Dialógus (ASEM) keretében Kiotóban zajló két­napos tanácskozás zárónapján a mi­­niszterek az ügy kapcsán közös nyilat­kozatot adtak ki. • Az amerikai elnök pénteken azt mondta egy orosz tévének, hogy balti kollégáinak figyelmébe ajánlja majd a kisebbségi jogok tiszteletben tartását, ezzel gesztust téve a Kreml felé, amely a lettországi és észtországi orosz ajkú­ak állítólagos jogfosztottságára panasz­kodik. . • Szabadságharcosnak tekintenek az észt hivatalos hatóságok minden észt állampolgárt, aki a szovjet és a német megszállás ellen harcolt az észt szuverenitás helyreállításának szándé­kával - állapította meg az észt kormány abban a nyilatkozatban, amelyet a má­sodik világháború európai befejeződésé­nek 60. évfordulója alkalmából tett közzé. • Moamed el-Baradei, a Nemzet­közi Atomenergia-ügynökség főigaz­gatója szerint nemzetközi nyomással kellene megakadályozni, hogy Észak- Korea kísérleti atomrobbantást hajtson végre, mivel annak katasztrofális poli­tikai és környezeti következményei lennének. • A három balti állam a jószomszé­di kapcsolat javítása érdekében köve­teli Moszkvától, hogy ismerje el szov­jet megszállásukat. • Egy spanyol bíróság 2775 év bör­tönbüntetést szabott ki a Baszk Haza és Szabadság (ETA) szeparatista szerve­zet két tagjára, akik 2003 decembe­rében megpróbáltak felrobbantani egy vasúti szerelvényt egy madridi pálya­udvaron. • Tizenhatan haltak meg Kolum­biában annak következtében, hogy a dél-amerikai ország egyes részeit két hete heves esőzések sújtják. • Negyvenen vesztették életüket és 18 sebesültek meg Peruban annak kö­vetkeztében, hogy az Andokban egy hídról 300 méteres mélybe zuhant egy autóbusz. • Agyonlőttek az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin szervezet tagjai szombaton egy 18 éves palesztin fiút, akit azzal gyanúsítottak, hogy együtt­működött az izraeli hírszerzéssel. • Róma püspökének székesegyhá­zát, a lateráni Szent János bazilikát is birtokba vette szombaton este XVI. Be­nedek pápa ünnepélyes szertartás kere­tében. • Japán és Kína az év végéig két­oldalú munkacsoportot hoz létre a két ország között minduntalan súrlódáso­kat kiváltó közös történelmi múlt tanul­mányozására - jelentette be szombaton a japán külügyi szóvivő. • A terroristák ellen vívandó totá­lis háborút ígért szombaton Ammánban II. Abdalláh jordániai király és az első külföldi útjára Jordániába érkezett Dzsalal Talabani új iraki elnök. Bush európai körútja 1945 a kommunista elnyomás kezdete volt (Riga / MTI/AFP/AP) • A máso­dik világháború 1945-ös európai befe­jezése a kommunista elnyomás és megszállás kezdetét jelentette a balti államok számára - mondta szombaton Rigában George Bush amerikai elnök a három balti ország államfőjével kö­zösen tartott rigai sajtótájékoztatóján. A náci Németország veresége a „meg­szállás és a kommunista elnyomás kezdetét” jelezte - jelentette ki az ame­rikai elnök, Vaira-Vika-Freiberga lit­ván, Valdas Adamkus lett és Arnold Rüütel észt elnökkel együtt tartott saj­tótájékoztatóján. George Bush hang­súlyozta, hogy pénteken kezdett euró­pai körútjának célja, hogy „tiszteleg­jen azok előtt, akik hatvan éve felál­dozták magukat” Európának a náci iga alóli felszabadításáért. Az amerikai elnök vasárnap a hollandiai Margraten katonai temetőbe látogatott, hétfőn pe­dig részt vesz a második világháború európai befejezésének 60. évfordulója alkalmából tartott moszkvai ünnepsé­geken. George Bush Rigában úgy vél­te, hogy szabad választásokat kell tar­tani Fehéroroszországban. Fehéro­roszország népe számára lehetővé kell tenni, hogy szabad, nyílt és becsületes választásokon fejezhesse ki a vélemé­nyét - szögezte le. Bush hangsúlyozta: Oroszországnak is érdeke, hogy de­mokratikus államok, barátok és szövetségesek vegyék körül. - Tovább­ra is a lehető legvilágosabban beszé­lek Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy elmondjam neki, országának ér­deke, hogy demokráciák legyenek a határán - hangsúlyozta George Bush, aki már vasárnap tárgyalt orosz kollé­gájával. A fehérorosz elnök viszont már aznap elutasította Bush megjegy­zéseit. A németek tojástánca történelmük körül (Berlin • S. Kovács Ferenc / MTI) • Németországban egy friss közvélemény-kutatási adat szerint ma már minden tíz németből nyolc a fel­­szabadulás napjának tekinti a kapitulá­ció napját, 1945. május 8-át (vagy 9- ét), noha a háború után senki nem be­szélt „felszabadulásról”, kilenc száza­lék vereségnek, hat százalék pedig mindkettőnek tekinti ezt a napot. A „felszabadulás” szó az NDK-ban is csak ötvenes évek elején bukkant fel, de nem volt száz százalékig népszerű - emlékszik vissza Stefan Doernberg történész a berlin-karlshorsti Német- Orosz Múzeumban. A háború előtt és alatt az épületben tiszti kaszinó műkö­dött, ennek dísztermében írták alá a náci Németország feltétel nélküli meg­adásának okmányait. A németek és politikusaik, különö­sen az ország nyugati felében, évtize­dekig küszködtek azzal, hogy minek is tekintsék a háború végét. Heinrich Böll irodalmi Nobel-díjas fiaihoz írt fiktív levelében azt írta, hogy a németek számára mindig vízválasztó lesz, hogy május 8-át a vereség, vagy a felszabadulás napjának minősítik-e. A németek dilemmája az volt, hogy te­kinthetik-e például a keletnémetek fel­­szabadulásnak a háború végét, miután pár év elteltével szovjet típusú beren­dezkedés jött létre, annak is a keményebb válfaja. Miként férnek bele a „felszabadulásba” a szövetsége­sek szőnyegbombázásai, Drezda elpusztítása, a területvesztések, több mint tízmillió német elűzése, vagy kitelepítése lakhelyéről, a polgári lakosság ellen elkövetett atrocitások. Sokáig magát a megemlékezés aktusát is kerülték. 1970-ben Gustav Heinemann volt az első nyugatnémet államfő, aki emlékbeszédet mondott, Willy Brandt kancellár pedig kor­mánynyilatkozatban foglalt állást. Azaz nem nagyon foglalt állást. A szónokok kerülték a „felszabadulás” szót, helyette „német kapitulációról”, „a harmadik birodalom összeom­lásáról” beszéltek. Walter Scheel kül­ügyminiszter úgy vélte, hogy a néme­teknek nincs okuk ünnepelni. A gordiuszi csomó átvágását, a görcsök oldását egy kereszténydemok­rata politikus, az államfői székben ülő Richard von Weizsäcker, egykori Wehrmacht-tiszt vállalta magára a kapituláció 40. évfordulóján. A kapitu­láció napja a felszabadulás napja - szö­gezte le Weizsäcker, s azzal folytatta, hogy nem a háború végében keresen­dők a németek nyomorúságának, az elüldözéseknek, az új igazságtalansá­goknak (Kelet-Németországban), a szabadság hiányának az okai. Ezek az okok sokkal inkább a kezdeteknél találhatók, „azon erőszakuralom kez­deténél, amely háborút eredménye­zett”. Beszédét rövid idő alatt 1,2 mil­lió példányban nyomtatták ki, a szöve­get hanglemezre vették, 60 ezer példányban terjesztették, s minden történelemkönyvben megtalálható. Utóda, Roman Herzog tíz évvel ké­sőbb „iránymutatónak, véglegesnek” minősítette a weizsäckeri értékelést, s a német politikusok azóta is irány­adónak tartják a beszéd alapvetéseit, sokszor még a szóhasználat sem tér el. PANORÁMA Két és félmillió forintos alamizsna • Negyvenegyezer zlotyt, azaz csaknem két és fél millió forintos alamizsnát kapott egy varsói koldusasszony. A hajléktalan nő a lengyel főváros központi pályaudvarán kéregetés közben elaludt, s amikor felébredt, térdein egy boríték feküdt. A „Szegények­nek” címzésű borítékban a nő egy vastag bankjegyköteget talált. Mint kiderült, összesen 41 ezer zlotyt adományozott egy ismeretlen jótevő a szerencsétlen sorsú asszonynak. Ám a nőt nem tette boldoggá a gavalléros ajándék, ugyanis meg sem állt a legközelebbi rendőrőrsig, gyanítva, hogy hamis pénzről van szó. Azóta már kiderült, hogy az összes bank­jegy valódi, most arra igyekeznek a rendőrök fényt deríteni, hogy nem-e bűncselekményből származik a pénz. Arról vi­szont nincs adat, hogy visszakapja-e a vizsgálat befejeztével a becsületes koldusasszony ismeretlen jótevője adományát. Sztálin-szobrot állítottak • Sztálin-szobrot állítottak föl pártirodájuk közelében pénteken orosz kommunisták a szi­bériai Krsznojarszkban, de miután engedély nélkül tették, a rendőrség egy óra múlva elrendelte a volt szovjet diktátor alakjának eltüntetését. A kommunisták annak ellenére állí­tották föl a 350 kilogrammot nyomó szobrot, hogy a szibé­riai település elöljárói a hét elején született rendeletükben megtiltották azt. Az ügynek a kő-Sztálinon kívül volt még egy szenvedő alanya: a szobor körül összegyűlt kommunista párti tüntetők leköpdösték a sztálini korszak elnyomását ku­tató helyi Memorial szervezet képviselőjét, aki aláírásokat gyűjtött a szoborállítás ellen. Nyolcszor volt terhes, mégis letartóztatták • Az élet­ben nem egészen vált be a „Tegnap, ma és holnap” című film Sofia Loren által alakított főszereplőjének módszere: hiába lett terhes minden alkalommal egy salernói asszony, amikor börtönbe kellett volna mennie, végül mégis letartóztatták. A ma 37 éves és immár nyolcgyermekes hölgyet még 1990-ben ítélték nyolcévi börtönbüntetésre kábítószer birtoklása címén. A rácsokat eddig mégis sikerült elkerülnie, mert valahányszor megjelentek lakásán a rendőrök, áldott állapotban találták, és így a büntetés letöltését elhalasztották. 2001-ben végül a bíróság azt a megoldást választotta, hogy házi őrizetet rendelt el számára, otthonában kellett leülnie a rá kirótt éveket, mivel így nevelhette közben gyermekeit. A feltétel az volt, hogy csak akkor hagyhatja el a lakást, ha senki más nem végezheti el a szükséges feladatot helyette. Mivel férje börtönben volt, az asszony maga járhatott a piacra - amikor azonban emberét legutóbb szabadon bocsátották, együtt mentek bevásárolni. Az éber rendőrök ezt szökési kísérletnek minősítették, hiszen a férj egyedül is megtölthette volna a szatyrot, ezért azonnal a börtönbe szállították a nőt, hogy ott töltse le a büntetéséből még hátralévő részt. A Munkáspárt nyerte a brit választásokat Blair átalakította a kormányt (London • Kertész Róbert / MTI) • Egyidejű negatív és pozitív rekorddal nyerte a nyolc éve kormányzó brit Munkáspárt a csütörtökön tartott parlamenti választásokat: a Labour a brit politikatörténetben - jóllehet több­ségének csaknem kétharmadát elveszít­ve - első ízben alakíthat egymás után harmadszor kormányt, viszont soha brit párt ilyen alacsony szavazatarány­nyal nem nyert még választást. Az el­lenzéki konzervatívok vezére elismerte pártja vereségét és jóllehet bizonytalan határidővel, bejelentette távozási szán­dékát. A Labour a szavazatok 36 száza­lékát szerezte meg, a konzervatívok hozzávetőleg 33 százalékot, a liberális demokraták 23 százalékot kaptak. Lon­doni elemzések­ szerint a következő Labour-kormánynak a jóval kisebb többség miatt bizonyosan nehezebb dolga lesz számos, a kormányoldalon sem nagy lelkesedéssel fogadott tör­vénytervezet elfogadtatásával, például a privatizációs elemeket is tartalmazó egészségügyi reformmal, vagy a sze­mélyi igazolvány meghonosításával. Pénteken este Tony Blair­­ felvéte­lünkön II. Erzsébet királynővel - át is alakította kormányát: más posztra ke­rült az iraki háborút kísérő, súlyos bel­politikai botrányokban erősen kompro­mittálódott védelmi miniszter. Geoff Hoon a kormányátalakítás során az al­sóház vezérének posztját kapta. Ez ka­binettagsággal járó, a frakcióvezetőé­nél jóval szélesebb körű, mindig kor­mánypárti politikus által betöltött, a ház­elnökével nem azonos, jelentős tiszt­ség, amelynek viselője felelős a parla­menti tárgyalási napirend zökkenő­­mentességéért. Helyére John Reid ed­digi egészségügyi miniszter került; őt Patricia Hewitt, az eddigi ipari és ke­reskedelmi miniszter váltotta az egész­ségügyi tárca élén. A három legfőbb kabinetposzt élén nem történt változás: Gordon Brown, akit mindenki Blair utódjelöltjének tart, megtartotta a pénz­ügyminiszteri tárcát, Charles Clarke maradt a belügyminiszter és továbbra is Jack Straw a külügyminiszter, jólle­het az ő menesztésére is többen tip­peltek a választások előtt. Újabb merénylet Bagdadban (Bagdad, Dubaj / MTI/AP/AFP/ Reuters) • Legkevesebb huszonkét ember, köztük húsz iraki civil és két amerikai biztonsági őr életét követelte két, autóba rejtett pokolgép robbanása Bagdadban szombaton. Legalább har­mincöt iraki polgári személy - közöttük nők és gyermekek - megsebesült a detonációban. A robbanószerrel meg­rakott két jármű egy terepjárókból álló konvojba hajtott bele. Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezethez kötődő, jordániai születésű Abu Muszab az- Zarkávi iraki terrorcsoportja vállalta magára a Tahrír téri merényletet egy iszlámista internetes oldalon megjelent közleményben. Az írás szerint, amely­nek valódiságát még nem sikerült meg­állapítani, a robbantást „testvéreitek a CIA­ járműveinek elhaladásakor hajtot­ták végre, felrobbantva három jármű­vet, s azok utasai meghaltak”. Az iraki biztonsági erők közben­­bejelentették, hogy - még április végén - elfogták Zarkávi egyik helyettesét és annak két társát. Egy kevéssé ismert szunnita csoport jelentkezett szombaton annak az előző napi robbantás végrehajtója­ként, mely harmincnál több ember halálát követelte Szuvajra városában. s s ä l f a o i M n o t * a t t r u a » t f- .. l i. »• kiadja a Transil Rt. Tel. 224-29-62, 222-58-02,222-94-41, 224-36-68. Fax: 224-28-48, E-mail: rmsz@pcnct.ro Internet: http://www.hhrf.org/rmsz Postacím: 013701 Bucurcsti O.P. 33, C.P. 17, Piala Prcsci Libcrc 1 Bankszámla: BCR Agcntia WTC R08I RNCB 5018 0000 1970 0001 R0L (lej) BCR Agcntia WTC R054 RNCB 5018 0000 1970 0002 USD BCR Agcntia WTC R027 RNCB 5018 0000 1970 0003 EURO Szerkeszti az RMSZ szerkesztőbizottsága: GYARMATH JÁNOS (főszerkesztő, az igazgatótanács elnöke) FERENCZ L. IMRE (főszerkesztő-helyettes, igazgatótanácsi tag) CSEKE GÁBOR DEÁK LEVENTE (jogi tájékoztatás) FAJIKAT B. ZOLTÁN (igazgatótanácsi tag) MÁTHÉ EVA SIKE LAJOS (igazgatótanácsi tag) SZONDI SZABOLCS VARDZAR ERZSÉBET Gazdaság-pénzügy CZÉDLY JÓZSEF (helyettes igazgató) Reklámokat, apróhirdetéseket személyesen a Transit Rt. titkárságán, illetve a 224-36-68-as telefonon vagy telefaxon, továbbá vidéki tudósítóink révén lehet feladni. Tarifáink: a napi árfolyamnak megfelelő lej, négyzetcentiméterenként 0,8 euro (kiemelt helyen, illetve első oldalon 1 euro), apróhirdetések esetében magánszemélyeknek 2.000 lej szavanként (elfogadunk az összértéknek megfelelő postai bélyeget is), jogi személynek 4.000 lej szavanként. Tarifáink tartalmazzák a hozzáadott értékadót is (TVA). Külföldi olvasóink előfizethetnek lapunkra a következő címen: S.C. RODIPET S.A., Romania, Bucuresti, Piata Presei libere nr. 1, Corp B., Sector 1, P.O. Box 33-57, fax 0040- 21-2226407, 2226439 vagy e-mail: export@rodipet.ro Szedés: Transit S.A. Számítógépes tördelés (DTP): ZGONDOSY JÁNOS Nyomda: Tipográfia CROMOMAN, Bucuresti ISSN: 1221-2423.

Next