Ruházati Munkás, 1966 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1966-01-01 / 1. szám
A MAORAK RUHÁZATIPARIDOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉKEK LAPJA X ÉVFOLYAM, 1. SZÁM. ARA 50 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1966. JANUÁR .1 ZÁSZLÓ KÖTELEZ! Féltve őrzik a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját Budatétényben a Női Fehérneműgyárban. Nehéz munka után érdemelték ki az üzem dolgozói és természetesen azon vannak, hogy a legközelebbi értékelés után is náluk maradjon. Úgy érzik, a zászló kötelez s már ezért is állandóan javítják munkájukat. Sok részleteredményt értek el 1965-ben s abban bíznak, hogy majd az összesítésnél sem kell szégyenkezniük. Még karácsony előtt jártunk Budatétényben és ezért nem minden tekintetben kaphattunk végleges adatokat. Inkább kevesebbet mondottak valamivel, nehogy csalódást okozzanak. Annyi azonban végleges, hogy a minisztérium által az 1965. évre jóváhagyott fő feladatokat, a Tanács körúti üzemrész március 31-ig történő felszámolását, a Tűzoltó utcai és Jász utcai telepeken az előregyártó és bevégző részlegek központosítását, valamint Budatétényben a csoportos technológia kidolgozását elvégezték. Az is végleges, hogy a felszabadulási munkaversenyben tett éves felajánlásaikat teljesítették, illetve túlteljesítették. A gyár igazgatója, Székely Józsefné először az 1965. évi intézkedési tervben foglaltak teljesítéséről tájékoztat. Vállalták, hogy a belkereskedelmi terv teljesítése mellett az exporttervet 5 százalékkal túlteljesítik. Ehelyett exportkiszállítási tervüket már november 30-án teljesítették és az éves exporttervüket mintegy 12 százalékkal teljesítik túl. Ehhez az is hozzájárult, hogy elvállalták 16 ezer laminált kabát készítését exportra, elkészítették és átadták a MODEX-nek. A II. terem két műszakja nemcsak kitűnő minőségben, hanem a határidő előtt két héttel készült el az exportkabátokkal. Megérdemlik, hogy dolgozónként 200 Ft jutalomban részesüljenek. A termelékenység 1 százalékos túlteljesítését vállalták, és az eredmény: 2,1 százalék! Az ezért kapott bérvisszatérítést az érintett, valamint az alacsonyabb fizetésű dolgozók bérének bizonyos fokú rendezésére fordították, így például nemcsak azokon a munkahelyeken volt fizetésemelés, ahol csökkentették a létszámot, hanem az alacsony munkabérű portások, ruhatárosok, takarítónők stb. között is. Ehhez még hozzájárult a létszámcsökkentéssel megtakarított béralap felhasználása. Az üzem elsők között kötött létszámmegtakarítási szerződést a minisztériummal. Az alkalmazotti és munkáslétszám bizonyos csökkentése után kapott összeget — 211 ezer forintot — béremelésre, és célprémiumra használták fel. Vállalták, hogy az I. osztályú áruk részarányát másfél százalékkal javítják. Ezt pontosan teljesítették, a múlt évi 92,3-ről 93,8 százalékra. Az önköltség csökkentésénél is másfél százalékot vállaltak, de 3 százalékot teljesítettek. Ezek után természetes, hogy nyereségrészesedésük magas lesz, az előzetes számítások szerint 24 nap! Pedig a dolgozók eddig sem panaszkodhattak Budatétényben, de a két telephelyen sem. 1965-ben a fizetésen és a múlt évi tervteljesítés utáni nyereségrészesedésen kívül átlagosan 800—1000 forint jutott egy-egy dolgozóra, versenyjutalom és célprémium címén. Az utolsó ilyen kifizetés Budatétényben november 11-én, a Jász utcában és a Tűzoltó utcában december 11-én történt. A budatétényiek 431 forintot kaptak célprémiumként, míg a Jász utcaiak 380, a Tűzoltó utcaiak pedig 184 Ft-ot. Mindhárom helyen más és más feltételeket kellett teljesíteni, amellett a Tűzoltó utcában az első félévben az új profilra való átállásnál sok átállási bértöbbletet fizettek ki s ez magyarázza az összegek közötti nagy különbségeket. Ezt még a Tűzoltó utcaiak sem tartják igazságtalannak, hiszen ők az első félévben az átállásnál hosszú ideig megkapták az előző átlagkeresetüket. Ezzel nemcsak ők jártak jól, hanem a gyár is, mert a dolgozók keresetcsökkenése nélkül gyorsan sikerült az átállással járó viszszaesést leküzdeni. A hangulat tehát jó a Női Fehérneműgyárban és a telephelyein. Ehhez még az is hozzájárult, hogy Budatétényben bevezették a melegváltást. Nem egyszerű vállalati intézkedés volt ez, hanem nagy jelentőségű szociális ténykedés is. Ugyanis a melegváltással nyert tíz percek, és a további intézkedések a munkaközi szünetek szervezett kiadása, a 8 órai munkaidőn belül, eredményezte, hogy a délutáni műszakban dolgozók tíz órakor befejezhetik munkájukat. Ez a dolgozók egy részénél — akik vidékről járnak be és vonattal utaznak — másfél órát jelent. Tudniillik, azelőtt gyakran megtörtént, hogy a vidékről bejáró dolgozók nem érték el a vonatot és ezért a későbbi vonattal, csak jóval éjfél után értek haza. Ma már megszűnt ez. De a vasúti közlekedéssel még ma sincsenek megelégedve a dolgozók, mert a délutáni műszakra érkezőknek a kelleténél jóval korábban kell elindulniuk hazulról. Ezen csak a vasúti menetrend korrigálásával lehetne változtatni. Már az utolsó simításokat végzik az 1966. évi intézkedési terven. Az új esztendőben a Jász utcai telephelyen is bevezetik a csoportos technológiát és a melegváltást. További felajánlást tesznek az anyagmegtakarításra és a termelékenység emelésére. 1966-ban a főhangsúly az anyagfelhasználás megjavításán, csökkentésén van. Ezzel kapcsolatban kísérletek is folynak a gyárban. A termelékenységi felajánlásukban első helyen a szabványosítás, egyes kellékek teljes gépesítésének általános bevezetése áll. Az I. osztályú áruk részarányának csökkentésére ezúttal nem tesznek felajánlást, mert nem valószínű, hogy teljesíteni tudnák. Ugyanis az I. osztály alatti áruk legnagyobb részét nem gyártási, hanem anyagi hba miatt kell leértékelniük. Terveik további része a divatfeláras cikkek készítésének kiszélesítése. S lehetséges, hogy a Jersey konfekciós áruk nagyüzemi gyártását is megoldják. Nem félnek tőle, mert munkásgárdájuk bebizonyította, hogy nem ismernek lehetetlent. Végezetül a II. munkateremben jártunk, kíváncsiak voltunk arra a kollektívára, amelyik fehérnemű előgyártó részleg létére hat hét alatt 16 ezer habszivacs kabátot készített el jó minőségben. A két műszakban öt brigád dolgozik. A Béke-brigád 1965-ben már a szocialista brigád jelvényt is megkapta, míg a József Attila-, Kaffka Margit- és Zrínyi Ilona-brigád az oklevelet érdemelte ki. A Petőfibrigád még nem kaphatta meg a kitüntető címet, mivel csak 1965. február 10-e óta vesz részt a versenyben. A Veres-műszakban dolgozik a Béke szocialista brigád. Brigádvezetőjük, Baksa Ilona elmondotta, hogy 1963. április 17-én alakultak, s az azóta eltelt időben mindig elnyerték a szocialista brigád címet. Vállalásaik legfontosabb része a szalagra kerülő új dolgozókkal való foglalkozás. Több reszortra megtanítják és hozzásegítik őket, hogy minél előbb elérjék a száz százalékot. Azok a vidéken lakó brigádtagok, akiknek a vonata korán beérkezik, külön foglalkoznak a 16 éven aluli, napi 6 órát dolgozó kislányokkal is. Ugyanez a fő vállalásai váltótársuknak, a József Attila-brigádnak is. Ott brigádvezető-változás lesz, mert Balázs Mihályné, az eddigi brigádvezető egy időre elhagyja a gyárat, készül a kismamás feladatokra. Máskülönben mind az öt brigád jól dolgozik, a tagok társadalmi ellenőrökként vigyáznak a jó minőségre, megbeszélik a problémákat, átadják egymásnak a tapasztalatokat. Ez szükséges is, mert a tervet a két műszak közös teljesítménye adja. Ehhez hozzájárul a másik három brigád is: a From Lajosné vezette Kaffka-brigád, a Kuzsel Margit vezette Zrínyi Ilona-brigád és a legfiatalabb, a Petőfi-brigád, melynek Máté Imréné a vezetője. A Női Fehérneműgyárban eredményesen zárják az 1965- ös évet. Sikereik titka a jó közösségi szellem, az egymást segítés és nem utolsó sorban pedig, hogy a gyár vezetői jól alkalmazzák az anyagi ösztönzést. Egy év alatt tíz fillérrel nőtt az átlagórabér és a dolgozók egy év alatt majdnem 2000 forintot kaptak — nyereségrészesedéssel együtt — fizetésükön felül. Megérdemelték, mert eredményesen dolgoztak. És most az új esztendő kezdetén az 1965. évi anyagi és erkölcsi sikerek birtokában újult erővel folytatják munkájukat. Kevesebbet beszélnek, inkább cselekednek, mert tudják: a birtokukban levő, a gyárban őrzött Vörös Vándorzászló kötelez. És nem szeretnék, ha a zászló elvándorolna tőlük. Lukács Imre Vörös Október Férfi-WTX ruhagyárban az elmúlt években olyan problémákat sikerült megoldani, melyek régóta nehezítették az üzem munkáját. 1962-ben kezdődött el az a nagyarányú építkezés, mely 34 millió forintba került. Ez magában foglalta a termek korszerűsítését, új lépcsőház kialakítását, személy- és teherfelvonó létesítését, légkondicionáló berendezés felszerelését. Ebből az összegből építették fel a női öltözőket teremszinten, korszerű kivitelben a férfiöltözőket az alagsorban szintén a követelményeknek megfelelően, melynek megnyitása februárban fog megtörténni. Szintén ez az összeg adott lehetőséget a tanműhely felállítására. 1966-ban oldják meg az üzem területén a szikvíz-szolgáltatást, mely a dolgozók régi kívánságát teljesíti. Ez 30 ezer forintjába kerül a vállalatnak. Az üzem bővítése és korszerűsítése azonban még nem fejeződött be. Képünkön az üzem udvarán készülő épület látható. Itt valósul meg a MODEX-raktár, az üzem konyhája és ebédlője. Ez 1966 IV. negyedévére készül el és négymillió 900 ezer forintba kerül. Az ebédlő modern, korszerű berendezésére 70 ezer forintot költ a vállalat. Az üzem vezetői nem feledkeznek meg a telephelyekről sem. Az angyalföldi üzem öltözőjének és mosdóhelyiségének felújítására ez év III. negyedévében kerül sor, 200 ezer forint értékben. A székesfehérvári üzemben szintén az öltöző- és mosdóhelyiséget újítják fel, amelynek költsége 60 ezer forint. ■ ■ Férfi Fehérneműgyár Halom utcai üzemében az elmúlt évben került sor az üzemi konyha teljes felújítására, korszerűsítésére. Ennek átadása azonban késik. Az építkezés költsége 3,2 millió forint, a berendezés 550 ezer forintba kerül. Szükségessé vált egy 100 köbméteres víztároló medence építése is, melynek műszaki átvétele a konyhával egy időben fog megtörténni. Az elmúlt évben baráti országokból gyorsvarró gépeket, interlock- és tűző Interlock gépeket, a tőkés országokból varró interlock gépeket, a ragasztásos gallértechnológia megvalósításához stancoló gépeket, ponthegesztő gépeket vásároltak. Ezek lehetővé tették a világszínvonalat elérő új cikkeik előállítását. A gépek összértéke 4,5 millió forint. Az elmúlt év folyamán bővítésre és korszerűsítésre került a központi laboratórium is 350 ezer forint értékben. Elkészült a kétemeletes irodaépület tervdokumentációja is. 1966-ban tovább kívánják emelni gépparkuk színvonalát. Újabb kéttűs gyorsvarró és interlock gomblyukvarró gépeket fognak beszerezni. Központi telefonhálózatukat kiszélesítik és korszerűsítik. A békéscsabai és a bajai gyárat bekapcsolják a Telexhálózatba. Egy kis ízelítő az év végi számvetésből ! A Vörös Október Férfiruhagyár új épülete Épül a raktár, konyha és ebédlő a Vörös Október Férfiruhagyárban A Férfi Fehérneműgyár új kultúrterme Szívesen keresik fel a Férfi Fehérneműgyár dolgozói az üzem könyvtárát ) SIKEREKBEN GAZDAG, BOLDOG ÍJJESZTENDŐT! | ----------