Ruházati Munkás, 1972 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
A RUHÁZAT IPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA Szocialista brigádvezetők VII. országos tanácskozása Szakszervezetünk elnöksége január 27-én az ÉDOSZ székházának kultúrtermében tartotta meg a ruházatipari dolgozók szocialista brigádvezetőinek VII. országos tanácskozását. A közel száz brigádvezető, a ruházati ipar legfontosabb problémáiról, a tennivalókról cserélte ki gondolatait Az elnökségben helyet foglalt Tóth Tiborné, szakszervezetünk főtitkára, Földi László, a könnyűipari miniszter első helyettese, Nánási Gizella, a KISZ KB intéző bizottságának tagja, Csernák Jánosáé, a Május 1 Ruhagyár szocialista brigádvezetője, Bakos József, a SZOT szervezési - és káderosztályának munkatársa, Pálfi Menyhárt, a Férfi Fehérneműgyár vezérigazgatója, Fekete Sándorné, szakszervezetünk alelnöke, Orosz János, szakszervezetünk titkára, a közgazdasági osztály vezetője, Tóth Vincéné, a szervezési- és káderosztály vezetője. Tóth Tiborné megnyitó szavaival kezdődött a tanácskozás, majd Orosz János megtartotta az elnökség beszámolóját. A DOLGOZÓK SZÍVESEN VESZNEK RÉSZT A SZOCIALISTA BRIGÁDMOZGALOMBAN Tanácskozásunknak az a feladata, hogy a VI. iparági tanácskozás óta eltelt évek tapasztalatai alapján megtárgyaljuk a szocialista brigádmozgalom jelenlegi helyzetét, az elért fejlődést. A vállalati tanácskozások tapasztalatai alapján rámutassunk azokra a hiányosságokra, melyek hátráltatják a mozgalom egészséges fejlődését, a célkitűzések eredményesebb megvalósítását. Szakszervezetünk XXIV. kongresszusa megállapította, hogy a ruhaiparban is a szocialista brigádmozgalom a dolgozók jelentős számát átfogó mozgalommá fejlődött. Ezt bizonyítja az is, hogy a szocialista brigádok száma az 1968. évi 550 brigádról 1971. végéig bezárólag 860 brigádra, a szocialista brigádokban dolgozók száma pedig 10 300-ról 15 350- re emelkedett. Iparágunk dolgozóinak 52 százaléka szocialista brigádokban tevékenykedik. Közülük 89 százaléka nő, 40 százalék a 30 éven aluli fiatal A vállalatok törzsgárdájának zöme a szocialista brigádokban tevékenykedik. A szocialista brigádok a mozgalom jelszavának megfelelően igyekeznek kialakítani éves célkitűzéseiket, vállalásaikat. Első helyen a termelési feladatok segítése, megoldása áll Vállalják a termelés, termelékenység, a hatékonyság növelését, a műszaki fejlesztés megvalósításának segítését. A belső tartalékok feltárását, a rendelkezésre álló eszközök jobb, céltudatosabb felhasználását. Az újítómozgalom fellendítését, továbbfejlesztését. Az általános és szakmai műveltség növelését. A szocialista brigádok vállalásainak teljesítése elősegítette a vállalati célkitűzések jobb teljesítését, megoldását. Munkájuk eredménye ott van a vállalatok, üzemek, gazdasági eredményeiben, az állami ruhaipar nemzetközi téren elért sikereiben. Pozitívnak értékeljük, hogy a vállalatok munkájának eredményeként tovább növekszik a termelés volumene, emelkedik a termelékenység, megfelelő a törekvés a belker és az export mind magasabb igényeinek kielégítésére. A termelés növekedésének mintegy kétharmada a termelékenység javulásából származik. TERMELÉSBEN ÉLENJÁRNAK A BRIGÁDOK A termelés sokoldalú segítésére számos szép példát lehene, szinte minden brigád munkájáról elmondani. Erre egy beszámoló keretében nincs lehetőség, ezért csak három példát említek meg és elnézést kérek azoktól a brigádoktól, akiknek a munkájáról most nem esik szó. A Női Fehérneműgyár „Beszerzési” szocialista brigádja szerződést kötött a Kőbányai Textilművek „Értékesítés” szocialista brigádjával. E szerződés keretén belül a Kőbányai Textilművek „Értékesítés” brigádja vállalta, hogy az állandóan rendelt cikkeknél az ütemes szállítást a kívánt színösszetétel betartásával az időszakonként rendelt cikkeknél pedig azt, hogy azokat legkésőbb a negyedév második hónapjában kiszállítják. Ezenkívül az új gyártmánykollekció bemutatásánál a Női Fehérneműgyárat elsőbbségben részesítik. A két brigád a gyártmányfejlesztési vonalon állandó kapcsolatot tart egymással. A Női Fehérneműgyár „Beszerzési” brigádja vállalta a negyedévenként megismétlődő rendelések határidő előtti megadását. Export esetén a különleges színigények azonnali közlését. A Kőbányai Textilművek új gyármánykollekcióiból készült modelleket a Nőd Fehérneműgyár a kereskedelemnek bemutatja, és széles körű reklámot biztosít. A Vörös Október Férfiruhagyár Kállai Éva négyszeres szocialista brigádja az anyagelszámoló csoportban dolgozókból tevődik öszsze. Vállalták az anyagtakarékosság elősegítését, többszörös elemzését. Az árképzéshez az anyagfelhasználási adatok a normák gondos elkészítését. Munkájukat fontossá teszi az a tény is, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetésekor az árképzés a vállalat feladata lett. 1969. évben egy teljesen önálló kezdeményezésük volt. Nyugati export anyaghányad megállapításához dolgoztak ki táblázatot. A műszaki és karbantartó dolgozók szocialista brigádjai eddig is szép eredményeket értek el. Itt elsősorban a Szegedi Ruhagyár Szputnyik szocialista brigádját kell megemlíteni. Több értékes újítást dolgoztak ki, aminek eredményeként sok kitüntetés tulajdonosai. Újításaik között szerepelnek a kis alkatrészt gyártó célgépek, amelyek üzemszerű alkalmazásával a közületi gyártmányok kis alkatrészeinek korszerűbb megmunkálását teszik lehetővé. Külön ki kell emelni az úgynevezett alapgép kivitelezését, amely négy műveletet végez el. Zsebfedők, vállak, kézelők, gallér varrását. Pár perces átszereléssel méretállíthatós, formasablonnal működik. RÉSZT VESZNEK A MUNKÁBAN AZ ÜZEMI ÉLET MINDEN TERÜLETÉN A termelésen túl, az üzemi életben még számos területen tevékenykedhetnek a szocialista brigádok. Elsősorban az újítást említem meg. A brigádok tagjai több üzemben vállalták, hogy segítik az új technológia fejlesztését, megtanulják az új gépek kezelését. A vállalatok az utóbbi években több irányú intézkedést tettek az újító mozgalom fejlesztésére, az újítók anyagi és erkölcsi megbecsülésére, valamint szervezettebbé vált az újítómozgalom irányítása. A vállalatok többségénél elemezték a vállalati újítási mozgalmat és a fejlődést gátló okokat. Ennek következtében az újítók aktivizálására, az újítási tevékenység folyamatosabbá tétele érdekében újítási ankétokat tartottak a Férfi Fehérneműgyárbam, a Május 1 Ruhagyárban, a Vörös Október Férfiruhagyárban, a Szegedi Ruhagyárban, a Debreceni Ruhagyárban, a Zalaegerszegi Ruhagyárban és a Soproni Ruhagyárban, annak érdekében, hogy a szükséges és megoldható műszaki fejlesztéshez kérjék az újító törzsgárda, valamint a fiatal műszakiak és szocialista brigádok segítségét. A másik terület a munkavédelem. Szakszervezetünk előző kongresszusa határozatokat hozott a dolgozók élet- és munkakörülményeinek továbbjavítására. A vállalatok törekedtek a határozat végrehajtására, és a termelési célkitűzéseik mellett, anyagi erejükhöz mérten különböző intézkedéseket tettek a munkakörülmények, az üzemegészségügyi, és a biztonságos munkafeltételek színvonalának további fejlesztésére. Központi vezetőségünk támogatásával a vállalatok közel tízmillió forint szociális hitelben részesültek. Az utóbbi időben iparágunkban nagyobb rekonstrukciós beruházásra is sor került. Ilyen volt a Debreceni Ruhagyár ózdi és hajdúdorogi telepe, a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi telepe. Ezek a beruházások közel 35 millió forintot tettek ki. Az új létesítményeknél a munkahelyi és szociális normákat betartották. Központi vezetőségünk a szakszervezeti bizottságok bevonásával arra törekedett, hogy a gyáregységeken, valamint a telephelyeken megfelelő színvonalú szociális ellátottság alakuljon ki. A vállalatok a IV. ötéves tervvel párhuzamosan elkészítették a munkavédelmi intézkedési tervüket is. Az iparági óvó rendszabályban előírtak figyelembevételével, mintegy 250 millió forintot terveztek a munkakörülmények és a szociális ellátás javítására. E terv megvalósítása a szociális ellátottságot a jelenlegi 52%-ról 80%-ra fogja emelni. Ennek megvalósítása jelentős kihatással lesz a vállalatok egészségügyi helyzetére, a biztonságosabb munka végzésére. Mit tehetnek ezen a területen a szocialista brigádok? Óvják önmaguk és társaik egészségét. Tartsák be példamutatóan a munkavédelmi előírásokat. Kísérjék figyelemmel, hogy a környezetükben dolgozó új munkások részesültek-e megfelelő munkavédelmi oktatásban. Becsüljék meg a vállalatok vezetőinek a munkakörülmények fejlesztésére tett erőfeszítéseit. Ez, ahogyan szóltam róla az előzőekben, nem kis összegbe került, amely az önök, az üzemek kollektíváinak pénzéből valósul meg. Itt nem arra gondolunk,hogy takarítsanak az üzemben, pótolva ezzel a takarítónők munkáját, hanem arra, hogy vigyázzanak az új létesítményekre, mint a saját tulajdonukra. Figyelmeztessék a rongálókat, hiszen környezetük tisztasága, megbecsülése, a kulturált ember egyik ismérve. A szocialista módon való éléshez ez is hozzátartozik. Képünkön jobbra: Nápnási Gizella, Bakos József, Tóth Tiborné és Földi László A MOZGALMAT SZÁMTALAN KÖRÜLMÉNY NEHEZÍTI Az eredmények mellett azonban számos körülmény kedvezőtlenül befolyásolja üzemeinkben a szocialista brigádmozgalmat. A gyáregységi és vállalati tanácskozásokon számos olyan problémát vetettek fel a szocialista brigádvezetők, melyeknek megoldása gyors intézkedést igényel. Ezek közül első helyen áll az üzem- és munkaszervezés terén jelentkező, évek óta fennálló hiányosságok, a folyamatos munkával való ellátás problémája. Ezek sok esetben nem teszik lehetővé, hogy a szocialista brigádok teljesítsék a termelés területén vállalt kötelezettségeiket. Tudjuk, hogy a ruhaipar folyamatos anyagellátásának biztosítása nem mindig a vállalatok vezetőin múlik. Azt is látjuk azonban, hogy sokszor előrelátó munkával az anyagellátás miatti termelési zavarokat csökkenteni lehet. Sok a teendő a gyártás előkészítése, a munka szervezettebbé tétele terén is. E hiányosságok miatt gyakori a munkavégzés ütemtelensége. Van, amikor munkahiány miatt állásra kényszerülnek a dolgozók, míg a munkaidő befejező szakaszában a tervek teljesítése érdekében túlzott intenzitást igényelnek. Ilyen munkaszervezés mellett nem véletlen, hogy sok a minőség miatti visszavetés, az I. osztályú áruk biztosítása csak többletmunkával oldható meg. Ilyen szervezési és munkaellátási zavarok mellett nehezen teljesíthetik a brigádok a minőségi munkára tett vállalásaikat. Itt jelentkezik a dolgozók, a szocialista brigádok jogos igazságérzete. Azt mondják: a munkafegyelem mindenkire vonatkozzon egy(Folytatás a 2. oldalon) KÖSZÖNTJÜK A MUNKÁSŐRSÉGET 1957. február 18-án látott napvilágot a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány rendelete, mely a Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának javaslatára az ellenforradalom maradványainak felszámolására, a békés építőmunka biztosítása érdekében létrehozta a munkásőrséget. Tizenöt évvel ezelőtt, amikor népünk egy tragikus eseménysorozat — az 1956-os ellenforradalom — után éphogy eszmélni kezdett, amikor a szocializmus eredménye ellen törő erők felszámolásának korát éltük, amikor még szinte mindennaposak voltak a rendet fenntartó karhatalmisták elleni orvtámadások, a szocializmus védelméért küzdő erők vezetője, az újjászervezett párt, a munkásosztályhoz fordult, és a szocialista vívmányok védelme érdekében létrehozta a párt, a munkásosztály fegyveres erejét, a munkásőrséget. Köszöntjük az évforduló alkalmával üzemeink dolgozói közül a munkásőröket. Kívánjuk, hogy őrködjenek továbbra is népünk nyugalma, békés építőmunkája felett. Érjenek el minél nagyobb sikereket a hétköznapokban végzett termelőmunkában, a harcászati- és lőkiképzésben, nehéz, felelősségteljes szolgálatuk ellátásában, a fiatalok felkészítésében, a haza védelmére. Tevékenységük segítse elő hazánk felvirágoztatását, a szocialista tábor védelmének erősítését. *" -i-:—V-“ '-"'I i'■'1' " ‘ * megalakulásának tizenötödik évfordulóján