Ruházati Munkás, 1972 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1972-01-01 / 1. szám

A RUHÁZ­AT IPARI DOLGOZÓK SZ­A­K­S­Z­ER­V­E­Z­ETÉ­N­E­K LAPJA Szocialista brigádvezetők VII. országos tanácskozása Szakszervezetünk elnöksége január 27-én az ÉDOSZ székházának kultúrtermében tar­totta meg a ruházatipari dolgozók szocialista brigádvezetőinek VII. országos tanácskozását. A közel száz brigádvezető, a ruházati ipar legfontosabb problémáiról, a tennivalókról cserélte ki gondolatait Az elnökségben he­lyet foglalt Tóth Tiborné, szakszervezetünk főtitkára, Földi László, a könnyűipari mi­niszter első helyettese, Nánási Gizella, a KISZ KB intéző bizottságának tagja, Csernák Já­nosáé, a Május 1 Ruhagyár szocialista bri­gádvezetője, Bakos József, a SZOT szervezé­si - és káderosztályának munkatársa, Pálfi Menyhárt, a Férfi Fehérneműgyár vezérigaz­gatója, Fekete Sándorné, szakszervezetünk alelnöke, Orosz János, szakszervezetünk tit­kára, a közgazdasági osztály vezetője, Tóth Vincéné, a szervezési- és káderosztály veze­tője. Tóth Tiborné megnyitó szavaival kezdő­dött a tanácskozás, majd Orosz János meg­tartotta az elnökség beszámolóját. A DOLGOZÓK SZÍVESEN VESZNEK RÉSZT A SZOCIALISTA BRIGÁDMOZGALOMBAN Tanácskozásunknak az a feladata, hogy a VI. iparági tanácskozás óta eltelt évek tapasz­talatai alapján megtárgyaljuk a szocialista brigádmozgalom jelenlegi helyzetét, az elért fejlődést. A vállalati tanácskozások tapaszta­latai alapján rámutassunk azokra a hiányos­ságokra, melyek hátráltatják a mozgalom egészséges fejlődését, a célkitűzések eredmé­nyesebb megvalósítását. Szakszervezetünk XXIV. kongresszusa megállapította, hogy a ruhaiparban is a szo­cialista brigádmozgalom a dolgozók jelentős számát átfogó mozgalommá fejlődött. Ezt bi­zonyítja az is, hogy a szocialista brigádok száma az 1968. évi 550 brigádról 1971. végéig bezárólag 860 brigádra, a szocialista brigádok­ban dolgozók száma pedig 10 300-ról 15 350- re emelkedett. Iparágunk dolgozóinak 52 szá­zaléka szocialista brigádokban tevékenykedik. Közülük 89 százalék­a nő, 40 százalék a 30 éven aluli fiatal A vállalatok törzsgárdájának zöme a szo­cialista brigádokban tevékenykedik. A szocia­lista brigádok a mozgalom jelszavának meg­felelően igyekeznek kialakítani éves célkitű­zéseiket, vállalásaikat. Első helyen a termelé­si feladatok segítése, megoldása áll Vállalják a termelés, termelékenység, a hatékonyság növelését, a műszaki fejlesztés megvalósításá­nak segítését. A belső tartalékok feltárását, a rendelkezésre álló eszközök jobb, céltudato­sabb felhasználását. Az újítómozgalom fellen­dítését, továbbfejlesztését. Az általános és szakmai műveltség növelését. A szocialista brigádok vállalásainak telje­sítése elősegítette a vállalati célkitűzések jobb teljesítését, megoldását. Munkájuk eredménye ott van a vállalatok, üzemek, gazdasági eredményeiben, az állami ruhaipar nemzet­közi téren elért sikereiben. Pozitívnak érté­keljük, hogy a vállalatok munkájának ered­ményeként tovább növekszik a termelés vo­lumene, emelkedik a termelékenység, megfe­lelő a törekvés a belker és az export mind magasabb igényeinek kielégítésére. A ter­melés növekedésének mintegy kétharmada a termelékenység javulásából származik. TERMELÉSBEN ÉLENJÁRNAK A BRIGÁDOK A termelés sokoldalú segítésére számos szép példát lehene, szinte minden brigád munkájáról elmondani. Erre egy beszámoló keretében nincs lehetőség, ezért csak három példát említek meg és elnézést kérek azoktól a brigádoktól, akiknek a munkájáról most nem esik szó. A Női Fehérneműgyár „Beszerzési” szocia­lista b­rigádja szerződést kötött a Kőbányai Textilművek „Értékesítés” szocialista brigád­jával. E szerződés keretén belül a Kőbányai Textilművek „Értékesítés” brigádja vállalta, hogy az állandóan rendelt cikkeknél az üte­mes szállítást a kívánt színösszetétel betartá­sával az időszakonként rendelt cikkeknél pe­dig azt, hogy azokat legkésőbb a negyedév második hónapjában kiszállítják. Ezenkívül az új gyártmánykollekció bemutatásánál a Női Fehérneműgyárat elsőbbségben részesítik. A két brigád a gyártmányfejlesztési vonalon ál­landó kapcsolatot tart egymással. A Női Fe­hérneműgyár „Beszerzési” brigádja vállalta a negyedévenként megismétlődő rendelések határidő előtti megadását. Export esetén a különleges színigények azonnali közlését. A Kőbányai Textilművek új gyármánykollek­­cióiból készült modelleket a Nőd Fehérnemű­gyár a kereskedelemnek bemutatja, és széles körű reklámot biztosít. A Vörös Október Férfiruhagyár Kállai Éva négyszeres szocialista brigádja az anyagel­számoló csoportban­ dolgozókból tevődik ösz­­sze. Vállalták az anyagtakarékosság elősegí­tését, többszörös elemzését. Az árképzéshez az anyagfelhasználási adatok a normák gondos elkészítését. Munkájukat fontossá teszi az a tény is, hogy az új gazdasági mechanizmus bevezetésekor az árképzés a vállalat feladata lett. 1969. évben egy teljesen önálló kezdemé­nyezésük volt. Nyugati export anyaghányad megállapításához dolgoztak ki táblázatot. A műszaki és karbantartó dolgozók szo­cialista brigádjai eddig is szép eredményeket értek el. Itt elsősorban a Szegedi Ruhagyár Szputnyik szocialista brigádját kell megemlí­teni. Több értékes újítást dolgoztak ki, ami­nek eredményeként sok kitüntetés tulajdono­sai. Újításaik között szerepelnek a kis alkat­részt gyártó célgépek, amelyek üzemszerű al­kalmazásával a közületi gyártmányok kis alkatrészeinek korszerűbb megmunkálását te­szik lehetővé. Külön ki kell emelni az úgy­nevezett alapgép kivitelezését, amely négy műveletet végez el. Zsebfedők, vállak, kéze­lők, gallér varrását. Pár perces átszereléssel méretállíthatós, formasablonnal működik. RÉSZT VESZNEK A MUNKÁBAN AZ ÜZEMI ÉLET MINDEN TERÜLETÉN A termelésen túl, az üzemi életben még szá­mos területen tevékenykedhetnek a szocialis­ta brigádok. Elsősorban az újítást említem meg. A brigádok tagjai több üzemben vállal­ták, hogy segítik az új technológia fejleszté­sét, megtanulják az új gépek kezelését. A vállalatok az utóbbi években több irányú in­tézkedést tettek az újító mozgalom fejleszté­sére, az újítók anyagi és erkölcsi megbecsülé­sére, valamint szervezettebbé vált az újító­mozgalom irányítása. A vállalatok többségé­nél elemezték a vállalati újítási mozgalmat és a fejlődést gátló okokat. Ennek következ­tében az újítók aktivizálására, az újítási te­vékenység folyamatosabbá tétele érdekében újítási ankétokat tartottak a Férfi Fehérne­­műgyárbam, a Május 1 Ruhagyárban, a Vö­rös Október Férfiruhagyárban, a Szegedi Ru­hagyárban, a Debreceni Ruhagyárban, a Za­laegerszegi Ruhagyárban és a Soproni Ru­hagyárban, annak érdekében, hogy a szük­séges és megoldható műszaki fejlesztéshez kérjék az újító törzsgárda, valamint a fiatal műszakiak és szocialista brigádok segítségét. A másik terület a munkavédelem. Szak­­szervezetünk előző kongresszusa határozato­kat hozott a dolgozók élet- és munkakörül­ményeinek továbbjavítására. A vállalatok tö­rekedtek a határozat végrehajtására, és a ter­melési célkitűzéseik mellett, anyagi erejükhöz mérten különböző intézkedéseket tettek a munkakörülmények, az üzemegészségügyi, és a biztonságos munkafeltételek színvonalának további fejlesztésére. Központi vezetőségünk támogatásával a vállalatok közel tízmillió forint szociális hitel­ben részesültek. Az utóbbi időben iparágunk­ban nagyobb rekonstrukciós beruházásra is sor került. Ilyen volt a Debreceni Ruhagyár ózdi és hajdúdorogi telepe, a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi telepe. Ezek a be­ruházások közel 35 millió forintot tettek ki. Az új létesítményeknél a munkahelyi és szo­ciális normákat betartották. Központi vezető­ségünk a szakszervezeti bizottságok bevonásá­val arra törekedett, hogy a gyáregységeken, valamint a telephelyeken megfelelő színvona­lú szociális ellátottság alakuljon ki. A vállalatok a IV. ötéves tervvel párhuza­mosan elkészítették a munkavédelmi intézke­dési tervüket is. Az iparági óvó rendszabály­ban előírtak figyelembevételével, mintegy 250 millió forintot terveztek a munkakörül­mények és a szociális ellátás javítására. E terv megvalósítása a szociális ellátottságot a jelenlegi 52%-ról 80%-ra fogja emelni. Ennek megvalósítása jelentős kihatással lesz a vál­lalatok egészségügyi helyzetére, a biztonságo­sabb munka végzésére. Mit tehetnek ezen a területen a szocialista brigádok? Óvják önmaguk és társaik egész­ségét. Tartsák be példamutatóan a munkavé­delmi előírásokat. Kísérjék figyelemmel, hogy a környezetükben dolgozó új munkások ré­szesültek-e megfelelő munkavédelmi oktatás­ban. Becsüljék meg a vállalatok vezetőinek a munkakörülmények fejlesztésére tett erőfe­szítéseit. Ez, ahogyan szóltam róla az előzőek­ben, nem kis összegbe került, amely az önök, az üzemek kollektíváinak pénzéből valósul meg. Itt nem arra gondolunk,hogy takarítsa­nak az üzemben, pótolva ezzel a takarítónők munkáját, hanem arra, hogy vigyázzanak az új létesítményekre, mint a saját tulajdonuk­ra. Figyelmeztessék a rongálókat, hiszen kör­nyezetük tisztasága, megbecsülése, a kultu­rált ember egyik ismérve. A szocialista mó­don való éléshez ez is hozzátartozik. Képünkön jobbra: Nápnási Gizella, Bakos József, Tóth Tiborné és Földi László A MOZGALMAT SZÁMTALAN KÖRÜLMÉNY NEHEZÍTI Az eredmények mellett azonban számos körülmény kedvezőtlenül befolyásolja üze­meinkben a szocialista brigádmozgalmat. A gyáregységi és vállalati tanácskozásokon szá­mos olyan problémát vetettek fel a szocialista brigádvezetők, melyeknek megoldása gyors intézkedést igényel. Ezek közül első helyen áll az üzem- és munkaszervezés terén jelent­kező, évek óta fennálló hiányosságok, a folya­matos munkával való ellátás problémája. Ezek sok esetben nem teszik lehetővé, hogy a szocialista brigádok teljesítsék a termelés te­rületén vállalt kötelezettségeiket. Tudjuk, hogy a ruhaipar folyamatos anyag­­ellátásának biztosítása nem mindig a válla­latok vezetőin múlik. Azt is látjuk azonban, hogy sokszor előrelátó munkával az anyagel­látás miatti termelési zavarokat csökkenteni lehet. Sok a teendő a gyártás előkészítése, a munka szervezettebbé tétele terén is. E hiá­nyosságok miatt gyakori a munkavégzés ütemtelensége. Van, amikor munkahiány mi­att állásra kényszerülnek a dolgozók, míg a munkaidő befejező szakaszában a tervek tel­jesítése érdekében túlzott intenzitást igényel­nek. Ilyen munkaszervezés mellett nem vélet­len, hogy sok a minőség miatti visszavetés, az I. osztályú áruk biztosítása csak többletmun­kával oldható meg. Ilyen szervezési és mun­kaellátási zavarok mellett nehezen teljesíthe­tik a brigádok a minőségi munkára tett vál­lalásaikat. Itt jelentkezik a dolgozók, a szocialista bri­gádok jogos igazságérzete. Azt mondják: a munkafegyelem mindenkire vonatkozzon egy­(Folytatás a 2. oldalon) KÖSZÖNTJÜK A MUNKÁSŐRSÉGET 1957. február 18-án látott napvilágot a magyar forradal­mi munkás-paraszt kormány rendelete, mely a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Ideiglenes Központi Bizottságának javas­latára az ellenforradalom maradványainak felszámolására, a békés építőmunka biztosítása érdekében létrehozta a munkás­őrséget. Tizenöt évvel ezelőtt, amikor népünk egy tragikus eseménysorozat — az 1956-os ellenforradalom — után éphogy eszmélni kezdett, amikor a szocializmus eredménye ellen törő erők felszámolásának korát éltük, amikor még szinte minden­naposak voltak a rendet fenntartó karhatalmisták elleni orv­támadások, a szocializmus védelméért küzdő erők vezetője, az újjászervezett párt, a munkásosztályhoz fordult, és a szocialis­ta vívmányok védelme érdekében létrehozta­ a párt, a mun­kásosztály fegyveres erejét, a munkásőrséget. Köszöntjük az évforduló alkalmával üzemeink dolgozói közül a munkásőröket. Kívánjuk, hogy őrködjenek továbbra is népünk nyugalma, békés építőmunkája felett. Érjenek el mi­nél nagyobb sikereket a hétköznapokban végzett termelő­munkában, a harcászati- és lőkiképzésben, nehéz, felelősségtel­jes szolgálatuk ellátásában, a fiatalok felkészítésében, a haza védelmére. Tevékenységük segítse elő hazánk felvirágoztatá­sát, a szocialista tábor­ védelmének erősítését. *" -i-:—V-“ '-"'I i'■'1' " ‘ * megalakulásának tizenötödik évfordulóján

Next