Segélykiáltás, 1931 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1931-01-01 / 1. szám

ÁRA 20 FILLÉR AZ ÜDVHADIEHEtI HA­ZAHORSZÍNI HIVATALOS KÖZLÖRVE ALAPÍTOTTA: BOOTH VILIUOS. 8. évfolyam. Ilu­rgins Eduard tábornok Megjelenik havonta egyszer. A magyarországi parancsnok 1931. LONDON E. V. 4. Előfizetési árak: Félévre 150 pengő, egész évre 3 pengő. .Viel se il Grila ezredes 1. szám. 101. Queen Victoria Street. Külföldön : Félévre 2 pengő, egész évre 4 pengő. Budapest, Vili., Rökk Szilárd u. 19. Január h6. V­­MAI) KI! - N­AIMI RÉJI IXiiV ÉVI«­­ EMÉNY szó az, melyet a mester a vincellérhez intéz, de indokolt. Há­rom éven át figyelte, ápolta, gondozta a tat, azonban az semmiféle gyümölcsöt nem ter­mett. — Az ilyen fának nincsen létjogosultsága. Vágd ki, — szól a mester. A vincellér szívéből azonban még nem tűnt el min­den remény. — Uram, hagyj békét neki még ez esztendőben, — kérleli urát — még egy­szer megkísérlem, még egyszer körülka­pálom, talán fokozott gondosság még megmentheti. Ha azonban az is hiába­valónak bizonyul, akkor kivágatik. Még egy utolsó alkalom, melyet a Mester, a Teremtő ad. Ez képezi a pél­dabeszéd lényegét. „Ha meg nem tértek, hasonlóképen elvesztek“, mondja Jézus az előző versben. (Lukács 13, 5.) Ha meg nem tértek. A gyümölcsöt nem ter­mő fügefa és a bűnben élő ember sorsa azonos lesz: kivágatik és tűzre vettetik! Isten végtelen szeretete azonban a bűnös minden eddigi önakaratossága, Istennel való szembeszállása ellenére sem kö­nyörtelen, hanem újabb és újabb alkal­mat, lehetőséget ad, hogy e nagy szere­­tetet felismerve, a bűnös a helyes útra térhessen. Hányszor szólt Isten már a te telked­hez? Különböző módokat és alkalma­kat használt fel erre. Sorscsapás, beteg­ség, munkanélküliség volt-e az, vagy ta­lán egy prédikáció, egy könyv,­­ talán e sorok olvasása? Mind-mind egy nagy célt szolgál: irántad érzett nagy szerete­­tét kimutatni. A földet, mélyen élsz, egyszülött Fiá­nak vérével áztatta, hogy így számodra egy bűntől ment élet lehetőségét meg­teremthesse. Ezért halt meg Jézus a Golgothán. Érted halt meg. Miképen akarsz most Istennel szem­ben viselkedni? Megmaradsz továbbra is Légy oly jó, ( M­KÁI) értékét a világ a külső látszat szerint ítéli meg. Ha azonban munkád után tartós eredményt kí­vánsz, olyat, amely az idő ítéletében és az örökké­valóságban megáll, oly jónak kell len­ned, mint amilyennek látszol. A külső megnyilatkozások, — szavak, tettek, já­rás, öröm, szolgálat — belső jóság nél­kül csak semmirevaló képmutatóvá tesz­nek, kit emberek és angyalok megvet­nek, megvetve azonban önmagad által is és a szent Isten örökre elátkoz. Légy oly jó, mint amilyennek imáid­ban mutatkozol. Mindig mondod az Úr­nak, hogy szolgálni akarod. Tegyed hát! Sosem fáradsz el, hogy Néki ígérj mindent, amid van, ami vagy és amit kívánsz. Nagyon helyes, csak tegyed! Itt és most. Hányszor ígéred meg imádko­zás közben, hogy Istenedben soha többé kétkedni nem akarsz, hogy mindenkor bízol benne? Tegyed! Ne csak ígérd, cselekedd! Azt mondod Neki, tudod, hogy minden bűntől megtisztíthat, mondtad ezt százszor, ezerszer, mialatt gyülekezetben vagy magányosan imád­koztál. De várjon megengedted-e, hogy megtisztítson? Tiszta vagy? Hányan imádkoztak olyképpen, hogy ha Isten bizonyos dolgot megadna, ha bűneidben? Ez esetben rajtad is betel­jesedik az írás­ szava: „Ha meg nem térsz, elveszel !“ Mennyivel boldogabb, szebb és békes­­ségesebb életet jelent, ha Isten békejű­valamilyen szomorúságtól, vagy bajtól megóvná őket, akkor valamit tesznek érette — vagy lemondanak valamiről — szolgálni fogják, vagy valakit családtag­jaik közül szolgálatára szánnak. Miután Isten azonban imáikat meghallgatta, visszahúzódtak és fogadalmuk megtar­tását elhalasztották. Azonban továbbra is imádkoznak, azt mondogatva, hogy ígéretüket majd beváltják. Miképpen áldhatna meg Isten, amíg nem vagy olyan jó, mint amilyennek térdeiden lát­szol? Lehetetlen! Légy oly jó, mint ahogy másoknak mondod, hogy legyenek. Így prédikálsz: „Mondj le mindenről, teljes szívvel szol­gáld az Urat, bírj egy teljes üdvöt, járj a fényben.“ Helyes! Mind jó, nagyon jó, azonban bizonyosodj meg felőle, teljes­ségben, igazán, hogy magad is ugyan­azt teszed. Légy oly jó, oly őszinte és oly igaz, mint amilyennek látszol, amikor embe­reket Isten eljövendő haragjára figyel­meztetsz. Akkor úgy beszélsz a pokolról, mint aki tudja, hogy ez mit jelent. Bizo­nyosodj meg affelől, hogy a tüzes hullá­mokat tényleg oly rossznak tartod, mint ahogy róluk beszélsz. Hogy a könyörüle­­tesség nélküli igazság és a reménység nélküli pokol és a kínzó lángok és a sö­tétség és a kétségbeesés tényleg olyanok, résének idejét kihasználva. Hozzá az Ő jókedvének esztendejében megtérsz, hi­szen most van a kellemetes idő, most van az üdvnek napja. Ezért használd fel az alkalmat, amíg nem késő, mint amit róluk prédikálsz és akkor az emberek szavadnak hitelt adnak, meg­remegnek, és ezen veszélytől szabadulni igyekeznek. Gondolj az ocsmány, borzalmas bűnre, mellyel a világ az Üdvözítő megtört tes­tét tapossa, azon emberekre, kik károm­kodva és gyilkolva, iszákosság, aljasság és kegyetlenség közepette az örökkévaló pokol felé tartanak. Gondolj a Bárány haragjára, egy haragos Isten méltatlan­­kodására, míg lelked az elítélt nép terhe alatt meggörnyed és míg az iszákosok, a hazugok, a gúnyolódok, az Istenkárom­­lók homlokára ezt nem látod írva: „Út­ban a pokol felé!“ Gondolkozz effelől, míg teljességében átérzed és ha azután beszélsz róla, olybá tűnik hallgatóidnak, mintha tudnád, miről beszélsz. Légy oly jó, mint szeretnéd, hogy a szomszédod, a barátod, a munkatársaid és bajtársaid higyjék, hogy jó vagy. Járj, kell, mint azon ember, ki az alapí­tónak azt mondta, szeretné, hogy mel­lében üvegablak legyen, úgy, hogy min­denki lássa, amit Isten kegyelme rajta véghezvitt. Ne tégy, ne gondolj, ne érezz, ne kívánj, ne szándékozz olyasmit, ami miatt, ha a harsona most szólalna meg és lelked minden titka villámlásként íródna végig az égen, szégyenkezni kel­­(Folytatás 3. oldal 2. hasáb.) mint amilyennek látszol. Booth Bramwell tábornoktól.

Next