Segélykiáltás, 1932 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1932-01-01 / 1. szám
2 segélyt iiáltas Buzdító szózat Isten gyermekeihez: MIÉRT ne legyen Krisztusé minden teremtmény? Tehet ez ellen valaki ellenvetést? Vájjon a pokol sötétségében tudnak-e okot találni, hogy az az áradat, amely oda állandóan tart, miért ne legyen kisebbíthető, vagy teljesen megszüntethető és örvendetes hallelujával a menynyek kapuja felé terelhető? Vájjon nem túl sok lélek kárhozott el eddig is? Vájjon található-e ok, mely miatt Isten kegyelmi terve ne vitessék keresztül? Vájjon a pokoli tüzet nem zárhatjuk-e el legalább újabb áradattól, ha azt kioltani nincs módunkban? A mennyei városban nincs-e hely minden ember számára? Van-e angyal, ki meggátolná, hogy minden lélek örömében osztozzék és hálaénekükben részt vegyen? Van-e Isten üdvtervében valami bizonyíték arra nézve, hogy üdve az egész világot, mikép a tenger a mélységeket, be nem boríthatná? Részemre az írás minden nehézsége, minden hittudományi kérdés azon magyarázat által, melyet isten saját lényére vonatkozólag ad, elintézést nyer és ez: „Isten szeretet!“ Hogy Jézusnak semmi kifogása az ellen, hogy minden ember hozzá vezettessék, fenti parancsból világosan kitűnik, mely a papi megbízatás összefoglalásának látszik és minden szívében levő kegyelmének és szeretetének tartalma. E parancs nyiltan kimutatja azon végtelen együttérzést azokkal szemben, kiket elítélnie kellett. Azt parancsolja, amire szíve készteti, íme, itt hírnökeit mégegyszer széjjelküldi az egész világra. A tanítványok pedig siettek, nem kérdeztek, nem haboztak afelől, hogy ki legyen közülük a legnagyobbik, vagy pedig, hogy valami bánkódásuk lehetne, vagy hogy a hatóság mit szól hozzá. Tudták, hogy mi vár rájuk a szenvedés és üldöztetés. Azonban mindezzel nem törődtek. Utukat bátran járták és minden, ami rajtuk múlott, megtették, hogy a világot Istennek megnyerjék. Megtették a magukét — de jaj! Soksok év múlt el azóta és a munka még mindig nem fejeztetett be, sőt valójában még csak alig kezdetett meg. Még ki e szavakat olvasod! Várjon ki más tegye ezt? Az apostolok ma nem élnek már, őnála vannak, kinek „jól vagyon“jával az új Jeruzsálem kapujában fogadtattak, így más e munka elvégzésére nincs, mint te. Nem vagyok elhíva — mondod. ‘Azonban azt gondolom, ilyképen kellene mondanod: „Nem hallottam az elhívatást.“ Mióta bűneidet megbocsátotta, kér, hogy hírnöke légy. Figyelj arra, amit a Biblia feléd kiált és azután menj! Figyelj a terhelt, meggyötört emberi szív szerencstelen kiáltására, és menj! Menj egyszer a pokol ajtajához és hallgasd, mikép könyörög hozzád a kárhozotiak serege, hogy az általuk elszenvedett kínokról hírt vigyél ismerőseiknek. Azután pedig tekints a Megváltó szemébe. Azt mondod, hogy irgalmában részesültél és hogy megígérted, hogy szavának engedelmeskedsz; így mondd Néki, vájjon hajlandó vagy-e szíved, lelked, teszed odaadni, hogy üzenetét a világgal közöld. Hogyan menj? Semmiképen se maradj nyugodtan. Kerekedj fel és cselekedj, tégy valamit, tedd azonnal és folytasd a cselekvést! Amit teszel, egész szívedből tedd. Ne rettegj a fáradalmaktól. Olvass, cselekedj, imádkozz, beszélj, énekelj, tégy mindent, ami által az embereket valódi állapotukról meggyőzheted. Isten majd segít. Szenvedj. Ha elindulsz, az azt jelenti, hogy Krisztusért szenvedned kell, így volt az apostoloknál is. Reájuk gyűlölet, szegénység, ostorcsapások, fogház, halál, igen, kegyetlen halál várt. Erre el kell készülnöd, nincsen kivezető út! Szenvedni és menteni oly fogalmak, melyek el nem választhatók. Menni annyit is jelent, mint felhagyni. Nem mehetsz az egész világba, ha nem vagy hajlandó lemondani arról, ami test és vér számára kedves. Hova akarsz menni? Mindenhova! Abba a házba, ahol laksz, az üzletbe, hol vásárolsz. Oda, ahol ismernek. Menj a korcsmákba az iszákosokhoz. Kövesd őket lakásukba. Mindenkihez mehetsz és mindig megfelelő időben fogsz jönni. Menj a bűnözőkhöz. Keresd fel őket tanyáikon, töltsd be a világot az üdv hírével. Ne hozz fel kifogásokat, mert e téren nincs kifogás. Ne mondd, hogy túl idős vagy, vagy hogy egészséged túl gyenge. Ha magad nem teheted, gondoskodj arról, hogy más menjen helyetted. Gondoskodj azon eszközökről, hogy más munkába állhasson. Menj mindenkihez! Ne félj! Tudod tenni és meg kell tenned. Isten az Üdvhadseregnek különös feladatot adott. Ha minden keresztény kötelességét teljesítené, a térítés munkája rövid időn belül befejezhető volna. És ha az Üdvhadsereg kötelességét híven teljesítt, akkor is hamarosan az egész világ Jézusé lehetne. Mit tégy hát? Prédikáld az evangéliumot úgy, hogy mindenki megérthesse! Hadd érezzék, mennyire szükséges ez. Nyisd meg szemüket, fülüket, hogy e fogalmak: bűn, halál, ítélet, pokol érthetőkké váljanak. Lelkiismeretük előtt e fogalmak nem egészen ismeretlenek, de ami eddig alig olvasható, azt oly világossá kell tenni, mintha tüzes betűkkel volna lelkükbe égetve, melyet sem a világ, sem az ördög kioltani nem tudnak. Azután mondd el nekik azt, amit még nem tapasztaltak, hogy Jézus szeretete számunkra teljes üdvöt biztosított. Ne mondd, hogy az ilyen munka túlzott. Lehet, hogy szemedben ilyennek tűnik és talán mások véleménye is az, azonban az igazi szalufista ezek szükségességéről meggyőződést nyert. Egy könyvvel bírunk, mely számunkra szabályul és irányításul szolgál és ez a Biblia. Abban olvassuk a mi Urunk Jézus Krisztusnak, az Üdvhadsereg nagy Kapitányának parancsát. Bajtársak, kik ezt olvassátok, íme ez a ti menetleveletek. Engedelmeskedjetek, hogy egykor örvendezhessünk azon győzelmek felett, melyeket Isten Lelke erejében arattunk! 1ÉMJETEK! " Az Alapítótól: „Elmeimén széles e világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtésnek.“ az emberek milliói élnek, kik az evangélium hírét sohasem hallották, és milliók, kik bár hírét hallották, de erejét sohasem tapasztalták. És ugyanazon Üdvözítő ma ugyanazon parancsot adja, melyet azon órában adott, amikor lábai már szinte elhagyták e világot, hogy mennyei Atyjához felemelkedjék. Ki menjen azonban? — Te! -— Te, I „Egyenként“ hadjárat. | I Az 1932. évi január 3-tól március 13-ig terjedő hadjárati idő munkabeosztása. | Január 3—9-ig : Az ima hete. Január 10—16-ig: A hit hete. Január 17—23-ig: A lélekmentés hete. Január 24—31-ig: Az ébredés hete. Február 7-én : Febuár 14-én: . | A helyi tisztek vasárnapja. | Február 21-én : | Újonnan megtértek vasárnapja. | Február 28-án : | Az ifjúság vasárnapja. § Március 6-án : · Hálaadási nap.§ Március 13-án . q Az új katonák avatása. g Hadosztálykadétok vasárnapja. Néhány szó Barátaim! Ha most már fölébredt bennetek a bizalom a mi Urunk iránt, arra kérlek titeket, hogy ez a bizalom teljes és tökéletes legyen. A ti hitetek töltse be a ti egész életeteket. Ne csak a lelki dolgokat illetőleg bízzatok az Úrban, hanem úgy lelki, mint testi dolgaitokban bízzatok Benne, ma és mindörökké. Az Úr képes is és kész arra is, hogy mindazon terheiteket hordozza, amelyeket a ti hitetek csak reája rak hat. Az ő erejének a legnagyobb terhetek is könnyű, és az ö bölcsesége előtt a leghomályosabb titok is világos. Bízd magadat teljesen Istenre. Támaszkodj reá és teljes erővel támaszkodjál. Igen, támaszkodjál teljes súlyoddal és egyéb terheddel Jákob hatalmas Istenére. Ne kicsinyeld le a benned végbement változást azzal, hogy csak futólagos és valami olyan kegyelemvilág-féle, ami csak azért virít, hogy elhervadjon. Igaz, hogy most csak megkezded a kegyelem vasútján való utazást, de válts jegyet az egész útra. Bárcsak bíznál az Úrban a földi élet minden nehézségei közepette is! A világban sok bánat éri az embert, de meg kell tanulnunk a hit által, hogy minden dolog a javunkra van és rendeljük magunkat alá Isten akaratának. Tekintsétek a juhokat, mikor nyírják őket. Ha nyugton feküsznek, akkor az olló nem sérti föl őket, ha azonban ellenkeznek, hánykolódnak, akkor könnyen, súlyosan is megsérülhetnek. Bízd rá magadat teljesen Isten kezére s akkor a fájdalom falánkja eltűnik. Önfejűségünk és elégedetlenségünk százszor több fájdalmat okoznak, mint szenvedésünk maga. Úgy higyi az Úrban, hogy biztos légy abban, hogy az ő akarata sokkal jobb, mint a tied és ennélfogva ne csak alája rendeld magadat annak, hanem örvendezz is neki. Bízd magadat az Úr Jézusra megszentelődésedben is. Talán egyik-másik barátom úgy vélekedik, hogy az Úr Jézus nem képes teljesen megszentelni szívedet, lelkedet és testedet is. Éppen azért szívesen megtűrnek egyes bűnöket magukban, azon hátsó gondolattal, hogy ezek ellen semmit sem tehetnek, hanem bele kell nyugodniok abba a változhatatlanba, hogy amíg csak élnek, ily különös módon adófizetővé legyenek a sátánnak. Ne hordozd egy bűn igáját sem válladon, hanem küzdj a szabadulásért. Haraggal, ki azokhoz, akik Spurgeon C. H.-tól, tétlenséggel, restséggel vagy a bűn bármely alakjával állunk szemközt, az isteni kegyelem képessé tesz minket arra, hogy ezt a kananeust kiűzzük. Az erény bármily teljességét elnyerheti az, aki Jézusban hisz és egy bűn sem fogja az ilyent legyőzni. Hiszen meg van írva, hogy „a bűn thajtatok nem uralkodik, mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem alatt“. Hidd el, hogy az Úrban az örömnek legfelsőbb fokát találhatod föl; higgj a Jézushoz való hasonlatosságodban és haladj előre, hogy birtokodba vehesd ezeket a drága dolgokat, mert a hited szerint lészen neked. „Mindenek lehetségesek annak, aki hisz, és aki a bűnösök közt első volt, az is úgy megszentelődhetik, hogy semmivel sem fog a legszentebbek mögött maradni. Hogyan szabadulhatok meg bűneimtől? 1. Tégy bűnbánatot, vagyis bánkódj afelett, hogy vétkeztél, légy hajlandó bűneiddel felhagyni és ahol csak lehetséges, tegyed jóvá mindazon rosszat, amit Isten és ember ellen elkövettél. w 2. Kérjed Istent, hogy Krisztus érdeméért bocsásjson meg neked. | 3. Higgyed, hogy hallja és meghallgatja imádat. w 4. Bátran hirdessed, hogy Istent kezdted el 11 szolgálni. H Élj sokszor az égi örömök áldásával. Ez nagyra fogja növelni hitedet, de erre viszont szükségünk is van teljes mértékben. Aki az Úr Jézusban hisz, az rövid idő alatt megtalálja Őt és Vele lesz mindenütt, ahol ő van. Az ő fején korona lesz, szemei látni fogják a királyt az ő dicsőségében; fülei hallani fogják az ő drága hangját. Lelkének a dicsőségben lesz osztályrésze és szegény teste föl fog támadni halottaiból és rothadatlan összeköttetést nyer a tökéletes lélekkel. Dicsőség! Dicsőség! Dicsőség! Mily közel van. És mily bizonyos! Hadd zengjen mindjárt a dicsének és hadd örvendezzünk előre megsejtett boldogságunknak. Valaki azonban fölkiált: „Hiszen még nem vagyunk ott!“ Ez igaz. De a boldogság biztos reménye örömmel tölt el minket a hit által s egyszersmind erősít is további útunkban. Kedves olvasóm, igen szeretném, ha te erős hittel csüggenél az Úron; ha lát már hisznek, nám, hogy nem vagy még féllábbal a laza fövényen, hanem már teljesen a sziklán álltál. Ebben a múlandó világban bízd magad Istenre minden dolgodban és egyedül benne bízzál. Csak így lehet helyes életet folytatni, tapasztalatból tudom. Isten keze elég erős ahhoz, hogy arra támaszkodhassunk. Alapjában véve az a mindennapra való hit a legjobb, melynek köze van a kenyérhez, a vízhez, a ruházathoz, a gyermekhez, a jószághoz, a lakbérhez, az időjáráshoz stb. Mert az az elfinomodott melegházi hit, mely a vasárnapokra, szalongyülekezetek és bibliaórák használatára van fönntartva, soha egy lelket sem fog az Isten országába vezetni, hanem az szükséges, hogy egész életünk egy hosszú, szakadatlan konferenciává váljon, és minden napunk sabbattá legyen- Hitünket legbiztosabban az növeli nagyra, ha évről-évre, hónapról-hónapra gyakoroljuk magunkat abban, hogy az Úrra bízzuk minden bajunkat, pl. hitvestársunk betegségét, gyermekünk szenvedéseit, üzletünk hanyatlását, barátaink pogányságát és minden egyéb gondot. Értsünk egyet abban, hogy ne akarjunk naggyá lenni, hanem törekedjünk mnegszentelődésre. Ezen törekvésünkben bízzuk magunkat a mi Urunk Istesegítségére, akié vagyunk s akit szolgálunk. Kérjük őt, hogy szenteljen meg minket napról-napra. Vigyük Isten elé mindennapi foglalkozásunk ügyeit, valamint lelki dolgainkat is. Bízzuk rá és úgy szántóföldünket, szőlőnket, konyhánkat, mint lelkünk előjogait és a mi mennyei reménységünket. A hatalmas Jehova a mi házunk Istene; Jézus a mi tesvérünk lett, a Szent Lélek pedig a mi vigasztalónk a szenvedés idején. A mi Istenünk nem megközelíthetetlen; hall minket, könyörül rajtunk és megsegít. Bízzunk Benne szüntelenül, kétség és töprengés nélkül. Ha eddig kínt állottunk remegve a hitetlenség birodalmában, most végre a Szent Lélek tegyen minket alkalmassá amaz elhatározó fontos lépésre és ezen döntő szavak kimondására: „Uram, hiszek Benned, légy segítségemre az én hitetlenségemben!“ (Kivonat Spurgeon C. H.: „A kapu előtt“ c. művéből. Lásd: Könyvmegbeszélést.)