Somogyi Néplap, 1964. október (21. évfolyam, 230-256. szám)

1964-10-29 / 254. szám

filmszínházaink műsorából Vörös Csillag A vidám Billy Bowles egy sztárlemezeket készítő cég alkalmazottja. Főnöke kihasználja, vele fedeztet föl új csillagokat és új szá­mokat a már híres éneke­seknek, de a nyilvánosság előtt minden sikert önma­gának tulajdonít. Mindez Billyt kevésbé izgatja, mint csinos titkárnőjét és titkos menyasszonyát, Julie-t, akinek meggyőződése, hogy Billy maga is karriert csi­nálhatna mint énekes. Ez nem is várat magára so­káig. Billy egy jótékony célú előadásra megnyeri a leghíresebb sztárokat, azok azonban egy véletlen foly­tán késnek, s ezalatt Billy rögtönöz, ► [UNK]beugrik­«... A főszerepet Tommy Steele játssza. „Akiben van kedv és virtus...“ Huszárok a siófoki utcán (Tudósítónktól.) Még az eső sem szegte ked­vüket, s bár bőrig kedvük megmaradt áztak, jó­másnap reggelig. Jó hangulat jellemez­­te a siófoki hagyományos szü­reti bált. Szombaton délután trombita­­szó verte föl az utcák csend­jét. Szép lovakon, korhű öl­tözetben vonult fel a »községi bíró« és kísérete, hogy min­denkinek tudomására hozza: »Akiben van kedv és virtus, az jöjjön el a szüreti mulat­ságra!« A derű és a jókedv átra­gadt a járókelőkre is. A gye­rekek csapatostul kísérték menetet, melynek élén a hu­n­szárok haladtak. Az érdeklő­dés elsősorban őket tüntette ki, de kijutott belőle a kíséret többi jelmezes tagjának is. Mire a Szabadság térre ér­keztek, már több százan vár­ták őket. Itt a­ régi szokásnak megfelelően megismételték a meghívást. A humoros jelene­tekben bővelkedő »szertartá­son« nagyokat nevetett min­denki. Este a SZOT-üdülő közpon­ti éttermét fiatalok népesítet­ték be. A bíró és a bíróné hi­vatalos fogadása után a Bala­ton Ének-, Zene- és Táncegy­üttesének nyitó párjai palo­tással kezdték meg a szüreti bált. Az együttes tánckarának huszártáncát nagy tetszéssel fogadta a közönség. A Telstar tánczenekar nagyszerű hangu­latot­ teremtett játékával, bál sikeréhez hozzájárult a lel­­­kes rendezőgárda és az frisz Balaton Együttese is. Emlékeztető? Már hónapokkal ezelőtt be­fejezték a Honvéd utca csator­názását Kaposváron. A beton­gyűrűkből 70—80 darabot nem használtak fel. Úgy látszik, máshol sem kellenek, mert ma is ott találhatók az utca ele­jén, a Mártírok terén, és aka­dályozzák a forgalmat. Lehet, hogy a betongyűrűket műem­léknek szánták emlékeztetve az utca lakóit arra, hogy egy­kor földhegyek tetején jár­tak? Ideje lenne, ha gondoskod­nának a betongyűrűk elszállí­tásáról, hogy ne kelljen a vá­rosrész lakóinak a vizes, sá­ros úttesten közlekedni miat­tuk. k. L Önként vállalták (Tudósítónktól.) Egyszerre vette ki szabad­ságát huszonkét fiatal — a járási tanács és az Építőipari Kisz KISZ-szervezetének tag­jai —, hogy a siófoki termelő­­szövetkezeteknek segítsenek az őszi betakarítási munkákban. Bár az időjárás nem kedve­zett, jól dolgoztak a fiatalok. A munka végeztével száz zsák burgonya dicsérte lelkes szor­galmukat. Balogh Ibolya alap­szervezeti titkár elmondta, hogy a KISZ-esek ezen az őszön már 260 óra társadalmi mun­kát végeztek, a burgonyán kí­vül gyümölcsöt is szedtek, s mivel a rendkívüli időjárás sürgeti a szüretet, segítenek a kőröshegyi tsz-nek is. A fiatalok önként vállalt társadalmi munkája nagy se­gítség a járás termelőszövet­kezeteinek. AZ ORSZÁGHÁZ ALKOTÓ­JA STEINDL IMRE (1839—1902) Ebben az évben együtt ün­nepelhetjük a mestert és re­mekművét, Steindl Imre építő­művészt és az Országházat. A mű hatvan esztendővel ezelőtt és két évvel az építész halála után, 1904-ben készült el tel­jesen; az alkotó most 125 éve, 1939. október 29-én született. Az építész nehéz korban al­kotott. A művészettörténészek az európai építészet sivár év­tizedeiként tartják számon múlt század utolsó harmadát, a a historizmus korát. Ez az íz­lés a régi, történelmi stíluso­kat elevenítette föl, és má­solta szolgai módon. Modern bankokat, tőzsdéket, sőt gyá­rakat igyekeztek reneszánsz paloták, barokk kastélyok for­májába szorítani. Persze kiemelkedő tehetsé­gek árnyékos időszakban is születnek. Steindl is a kor gyermeke, teljesen összefor­rott a historizmussal, főleg a gótikával, de egyéniségét vé­gig meg tudta őrizni, s a régi, kölcsönvett stílusban is tudott újat, nagyot alkotni. A gótika iránti vonzalma korán kezdődött. Műegyetemi évei után Bécsben tanul, olyan eredményesen, hogy megkapja a legmagasabb aka­démiai kitüntetést, majd vizs­ga nélkül állítanak ki számá­ra kitűnő bizonyítványt. Te­hetségét itthon is megbecsü­lik: 30 éves korában már he­lyettes tanár, s 31 éves, ami­kor kinevezik műegyetemi nyilvános rendes tanárnak. Ettől fogva hivatalosan is ked­venc korszakával, a középkor­ral, a gótikával foglalkozhat. Diákjaival bejárja az egész or­szágot, föltérképezi a közép­kori műemlékeket. Aztán év­tizedekig dolgozik gótikus mű­emlékeink restaurálásán. Közben tervez, épít újat is. Több jelentős középület épí­tője. Ő készíti az állatorvosi egyetem rajzait. Fölépíti Múzeum körúton a műegyete­­­met (ma természettudományi kar), a Váci utcai Újvároshá­zát, az erzsébetvárosi templo­mot. Megbízásai elsősorban a fővároshoz kötik, de a kun­bajai templom és a debreceni Aranybika tervei szintén őt dicsérik. Fő műve azonban az Or­szágház, amelynek megalkotá­sával 1884-ben bízták meg. Ekkor sem szakad el eredeti forrásától: a Parlament épü­letén, az apró csipkés tor­­nyocskákon, a támpillérek gazdag rendszerén, az ablakok kecses csúcsívein ott díszlik a gótika szelleme. De Steindl nem történelmi kulisszákat épít, nem másolja a régi for­mákat, mint annyi kortársa. A feladat szolgálatába állítja a stílust, az épületnek külső képén, formáján uralkodik rendeltetése. A két szimmetri­kus szárnyat hatalmas kupola fogja rendszerbe, olyan egy­ségbe, amilyet a gótika, sőt a neogótika sem alkotott, amelyhez Steindl tehetsége kellett. Szimbólum már az Ország­ház kupolája. Arra emléke­zünk, aki e szimbólummal gazdagított bennünket. R. Gy. Tarsadh­alswi — de miért csak sza­ ­ggasztóan sok a súlyos sérüléssel vagy halállal vég­ződő közúti baleset. A hely­zet megjavítása végett ala­kították meg a Közúti eset-elhárítási Tanácsot. Bal­A tanács azonban a kezdeti lelkesedés után sen fásultan végzi meglehető­munká­ját. Pedig társadalmi ügy a közlekedési balesetek csök­kentéséért folytatott küzde­lem. Azért kapott helyet e tanácsban minden fontos tömegszervezet a KISZ-től a szakszervezetekig, hogy elmondhassák javaslatai­kat, s a maguk területén megtegyenek mindent a bal­esetek megelőzésére. De a tanács tagjai többségükben csak hangoztatják, hogy a balesetek megelőzéséért folytatott küzdelem társa­dalmi ügy, a gyakorlatban nem sokat tesznek a cél el­éréséért. Amikor a legutóbbi meg­beszélést tartották, az öt­ven tagból mindössze hú­szan jelentek meg, bár mindenkit idejében értesí­tettek. menyek Olyan fontos intéz­és tömegszerveze­tek képviselői, mint a nőtanács, az SZMT, a Hazafias Népfront, az Építőipari Vállalat, az Állami Gazdaságok Igaz­gatósága stb., nem je­lentek meg. kozás végére Sőt a tanács­már csak a rendőrség, a megyei ta­nács és a 13. sz. AKÖV képviselői maradtak az ér­tekezleten, a többiek más fontos ügyre való hivatko­zással eltávoztak. A közlekedési rendőrség mindent megtesz a balese­tek megelőzéséért: éjjel­nappal ellenőrzi az utakat, s az ittas, a szabálytalanko­dó járművezetőket szigo­rúan felelősségre vonja. Se­gítenek ebben a munkás­őrök és a társadalmi rend­őrök is. A közlekedési rendőröket URH-gépko­­csikkal, radarral látták el, hogy gyorsabban, eredmé­nyesebben intézkedhesse­nek. De mivel nem lehet­nek mindenütt ott, nem ve­hetnek észre minden sza­bálytalanságot. Hogy mun­kájuk még eredményesebb legyen, ahhoz a társadalom segítségére is szükség van. Sokat tehetne például a nő­tanács: az asszonyok igen nagy hatással lehetnek fér­jükre, gyermekeikre, vissza­tarthatják őket a meggon­dolatlan Eredményesen cselekedetektől, tevékeny­kedhetnének a szakszerve­zetek is versenyt indítva a gépjárművezetők között, megjutalmazva azokat, akik hosszabb idő óta baleset nélkül vezetnek. Hamarosan összehívják ismét a Közúti Baleset-elhá­rítási Tanácsot. Meg kell beszélni, hogy milyen óvin­tézkedésekre lesz szükség az őszi-téli időben. Meg kell vitatni azt is, hogy miért nincs meg a kellő eredmé­nye az iskolai KRESZ-okta­­tásnak, ugyanis ebben az évben csaknem harminc ta­nuló szenvedett kisebb-na­­gyobb sérülést, mert vigyá­zatlanul az úttestre szaladt. A Közúti Baleset-elhárítá­si Tanács tagjai önként vál­lalták megbízatásukat. Nem ártana, ha elgondolkoznának azon, hogy beváltottak-e mindent, amit a tanács meg­alakulásakor megígértek, megfogadtak. S gondoljanak arra, hogy a közúti balese­tek számát csak a társada­lom összefogásával lehet csökkenteni. A szavak itt nem elegendőek! Szalai László Túlteljesítette tojásfelvásárlási tervét a csurgói fmsz Nagy kárt okozott az októberi jég az almatermésben (Tudósítónktól.) A csurgói földművesszövet­kezet dolgozói 134 vagon zöld­séget, gyümölcsöt, 67 mázsa baromfit, 80 mázsa babot, 149 000 forint értékű gyógynö­vényt és 228 mázsa mézet vet­tek át a termelőktől az idén, s 2 884 000 tojást vásároltak fel, ezzel szeptember 30-ig 186 000 darabbal túlteljesítet­ték tervüket. A zöldségfelvásárlás tervét azonban nem teljesítették, s az előirányzott mennyiségű almá­nak is csak 59 százalékát si­került átvenniük. A szilvafel­vásárlás tervét 177 százalékra teljesítették. A negyedik ne­gyedévben még mintegy 60 va­gon árut kell fölvásárolniuk. Ennek többsége alma. Sajnos az októberi jégeső tetemes ká­rokat okozott az almatermés­ben. A földmű­vesszövetkezet 12 vagon burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt tesz el a télre, illetve kora tavaszra. A tartó­sítóüzem egy vagon savanyú­ságot készít. A vendéglátóipar hússal való ellátására 50 ser­tést hizlal a szövetkezet. A legrégibb ház a legfiatalabb köztársaságban Az amerikai földrajzi társa­ság régészei az október 24-én függetlenné lett Zambia Köz­társaság területén egy 75 000 esztendővel ezelőtt épült kő­házra bukkantak. A szakértők véleménye szerint a legifjabb köztársaság területén talált ősi emberi lakóhely feltehe­tően egyike a legrégibbeknek, amit eddig feltártak. Az em­beri településen talált szikla­rajzok, faragványok és törté­nelem előtti időkből származó csontmaradványok arra mutat­nak, hogy a mai Zambia terü­letén csaknem százezer évvel ezelőtt is éltek már emberek. (MTI) BALATONI ŐSZ Ebadt a kölyök A Svenska Dagbladet cí­mű stockholmi lap írta meg annak a két tiszteletreméltó családanyának a kellemetlen helyzetét, akinek két cseme­téje az íróasztalokban kutat­va fölfedezte leánykori sze­relmes leveleiket, és szétosz­togatta őket a környező vil­lák házi levélszekrényeiben. A mamák napok óta nem mernek az utcára lépni. * * * Önsanyargató hízás Egy csinos, fiatal New York-i feleség, hogy elejét vegye férje féltékenységé­nek és a szép fiatal nőket fenyegető kísértéseknek, el­határozta, hogy hízásnak in­dul, és feláldozza karcsú vo­nalait a házastársi hűség ol­tárán. Vállalkozása olyan tö­kéletesen sikerült, hogy rö­vid időn belül 16 kilóval gyarapodott, és nem akadt férfi, aki rajta felejtette vol­na a szemét. * * * Ravasz kígyók Bizonyos ausztráliai kí­­gyófajták eredeti módon jutnak a kis madarakhoz, élelmezési zsákmányukhoz: rózsaszínű, vékony farkuk csóválásával csalják maguk­hoz áldozataikat. A madarak azt hiszik, hogy csillogó fér­gek, félelem nélkül közeled­nek, és a falánk kígyó zsák­mányává válnak. * * • Egy fiatalember bemegy az ékszerüzletbe, és kéri, hogy a gyűrűbe, amit meny­asszonyának akar ajándé­kozni, a következő szavakat véssék be: »Jacques az ő drága Gizellájának.« Az ékszerész a munka megkezdése előtt ezt mond­ta a megrendelőnek: »Gon­dolja meg jól, uram, mit csinál, hátha Gizella meg­gondolja magát.« » Mit tanácsol tehát?« »Okosabb lesz, ha a gyű­rűbe a következő mondatot vésett be: Jacquestól az ő első és egyetlen szerelmé­nek.« * * * — Rengeteg ember dugja be az orrát az üzleteimbe. — És miért nem akadályo­­­zod meg? ,— Nem tehetek semmit: zsebkendőket gyártok. * *­ * — Ez a fiatal nő azt kér­dezte tőlem, tudok-e tán­colni. —Na és ez sértés? — Igen, mert tánc közben kérdezte. * « * — Igaz volna, hogy a nők tovább élnek, mint a fér­fiak? — Igaz, főleg az özvegyek. * * * A bíró: — Hogyan tudta ezt a lopást egyedül elkö­vetni? — Mit csináljak, bíró úr, mikor manapság olyan ne­héz megbízható emberre szert tenni? Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága és a Somogy megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: WIRTE LAJOS. Szerkesztőség: Kaposvár, Latinka Sándor u. 2. Telefon 15-10. 15-11. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinka S. u. 7. Telefon 15-lb. Felelős kiadó: Szabó Gábor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg, és nem adunk vissza. • Terjeszti: a Magyar Posta. Előf­izethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetési díj egy nőnapra 12 Ft Index: 250B7. Készült a Somogy megye Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében, Kaposvár, Latinka Sándor utca 6.

Next