Somogyi Néplap, 1986. április (42. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-25 / 97. szám

4 T „Gyógyítják" a Szabadság hidat A közel száz éves híd hat évvel ezelőtti felújításakor az úgynevezett ellensúly­­kamráb­an végeztek nagyobb munkát. A tavaly megkezdett munkálatok ősszel so­rán az elhasználódott jár­daszerkezet kijavítása volt a cél. A munka megkezdé­sekor derült ki, hogy a füg­gőleges tartóoszlopok nagy rész­ét jelentősen megrongál­ta a korrózió. A Budapesti Műszaki Egyetem acélszer­kezetek tanszéke kötlésiével végzett közremű­vizsgála­tok után az oszlopokat meg­erősítették. A járdaszerke­zet megerősítés­ével egy idő­ben a hidat feláll­ványozták. Homo­kfúvá­ssal eltávolítot­ták a régi festékréteget. A hidak­ világoszöldre Várhatóan nyár elejére festik, is­mét birtokba vehetik a köz­lekedők a hidat. Képünkön: Teljesen felújították a Sz­a­­badság-híd járdaszerkezetét. Fák, virágok A parkosításhoz A vidékről érkezők meg­csodálják Nagyatád parkja­it, virágait. Úgy mondják, a legszebb virágos város ez. A házigazda a lokálpatrióta büszkeséggel bólogat, jólle­het tudja, ami az idegennek szemet gyönyörködtető, az a városlakónak nem tetszik. Nem érti meg mindig pél­dául, miért kellett­ fákat ki­vágni, miért ültetnek keve­sebb palántát, mint tavaly, hiányolja az újabb játszóte­reket — egyszóval berzen­kedik mindenért. Az ő sze­mével nézve talán igaza van, de igaza van a park­­fenntartónak is, amikor a szűkös költségvetésről beszél. Bodzás Jenő, a városgaz­dálkodási gamesz vezetője úgy mondja, hogy évek óta változatlan a parkokra, virá­gokra fordítható összeg. Pé­pedig új lakótelep épült, a városhoz csatolták Ötvös­­kbnyit, megnőtt a terület, több a teendő, mint fél év­tizeddel ezelőtt volt. Ha csak azt csinálják meg, amit ed­dig minden éviben, akkor az idén már 4,6 millió forintot kellene kifizetniük a költ­ségvetési üzemnek. Viszont csak 3,8 milliójuk van. Dön­teni kellett arról, hogy mi­ről mondjanak le. Kevesebb virág kerülhet az idén város tereire, utcáira. Több a lesz a füves rész és a bok­ros terület. Az elmúlt napokban gya­korta visított föl a városban a fűrészgép. Nagy fákat vág­tak ki a Széchenyi téren, s több törzsre került plakát. „Ezt a fát ki apra kell vágni, mert már nem tölti be hivatását. Tudjuk, hogy sajnálják, ősszel újat ülte­tünk a helyére. Városgaz­dálkodási gamesz”. Megkez­ favágók dődött tehát a természetvé­delmi park felújítása. Erről Horváth Valéria, a szerve­zet főelőadója beszélt. — ötven-hatvan éves fák­ról van szó, amelyek elöre­gedtek. Harminchat kivágá­sát határoztuk el, hogy he­lyükbe — földlabdákkal — nagyobb fákat ültethessünk, s megkezdhessük a park új képének kialakítását. Sze­retnénk olyan fajtákat elhe­lyezni, amilyenek még nin­csenek itt. A kényszerűség késztetett bennünket a vál­toztatásra. — Mibe kerül a park fel­újítása? — A tervek szerint há­rommillióba. A Sefag évente ötvenezer forinttal támogatja a város parkosításának programját. Ezt az összeget a jövőben a­­ Széchenyi téri parkra sze­retnék fordítani. A városban ma 747 ezer négyzetméter zöldövezetet tartanak nyilván, a csóna­kázótó ötvenezer négyzet­­méteres környékén kívül. Hazánkban Gyula után egy lakosra itt jut­ a legnagyobb parkfelület. Társadalmi ös­­­szefogás nélkül előbbre lép­ni aligha lehet. N. 3. forintok is kellenek NÖVÉNYVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ Meggymonilla elleni védekezés Az utóbbi években házi­kertekben is a nagytermőké­­pességű, öntermékenyülő faj­ták telepítését részesítették előnyben. Számtalan kiváló tulajdonságuk mellett ezek a fajták azonban a hagyomá­nyos Pándy fajtánál na­gyobb mértékben fogéko­nyak a meggymonik­ával szemben, és A betegség a virág, hajtás gyümölcs károsításával számos esetben a termés je­lentős részét elpusztítja. Fer­tőzheti a cseresznyét is, de ezen a meggyhez viszonyítva kisebb a károsítás. Fertőzé­sének hatására a virágok és hajtásvégek elszáradnak. So­káig a fán maradnak és fe­lületükön esős időjárás ese­tén megjelenik a gomba la­za, nata.szürke színű penészfoevő­ A fertőzéshez kedvező a levegő magas páratartalma és a huzamosan nedves nö­vényfelület. Rendszerint ak­kor okoz súlyos károkat, ami­kor a virágzás idején ural­kodó csapadékos időjárást májusban felmelegedő, pá­rás időszak követi. Június elején azután a zöldborsó nagyságú gyümölcsök hirte­len sárgulnak, majd ezt kö­vetően tömegesen hullanak. Ekkor már védekezni nem lehet. A jelenlegi időjárási viszonyok az idei évben sú­lyos fertőzések kialakulásá­val fenyegetnek. A legfonto­sabb teendő a megelőzés, ezért mivel a betegség a vi­rágokat fertőzi , teljes vi­rágzásban kell a védekezést végrehajtani, a Fundasol 50 WP 0,1, a Topsin Metil 0,1, az Ortho-Phaltan 0,2—0,3, vagy a Ronilan 50 WP *0,15 százalékos oldatának valame­lyikével. A készítmények viráglátogató rovarokra és a a mézelő méhekre nem veszé­lyesek, és a termékenyülést sem befolyásolják. A méhek védelme érdekében azonban a permetezést csak az esti órákban szabad elvégezni, a amikor a méhek a napi re­pülésüket befejezték. őszibarack fáinkon a zord téli időjárás számottevő ká­rokat okozott, a virágrügyek jelentős mértékben jók. Ennek ellenére elfagy­nem szabad elfelejtkezni a tafri­­nás levélfodrosodás elleni kezelésről, amelynek első tü­netei az elmúlt hét megjelentek. Feltétlenül végén és haladéktalanul permetezzünk .az Orthocid 0,2 százalékos oldatával. Somogyi Néplap 1986. április 25., péntek A jogszabályok a szabad­ságot munkanapban határoz­zák meg, kiadásánál szabad­ságnapként csak a — mun­kaidő beosztás szerinti — munkanapokat kell figyelem­be venni. Ennek megfelelő­en a heti munkaidő-beosz­tásból adódó szabadnapok (szabadszombatok) nem szá­mítanak be a szabadságba, így erre tekintettel a sza­badság nem csökkenthető. A szabadság megállapítása részben más módon történik az általános, ötnapostól el­térő, heti egynél több sza­badnapot biztosító munka­rendben dolgozóknál (12/24 vagy 24/48 órás). Ilyenkor a heti egy szabadnapon felüli szabadnapok beszámítanak a szabadságba. Azoknál a dolgozóknál, akiknek a munkaidő beosztá­sa nem biztosít hetenként egy szabadnapot sem, 1982. január 1-től úgy kell számí­tani, a szabadságot, hogy azonos naptári időszakra (hétre) mentesüljenek a mun­kavégzés alól mint az ötna­pos munkahéttel dolgozók. Ha a munkaviszony év közben kezdődött, a szabad­ság arányos része jár. Ha a dolgozó évi szabadsága ki­számításánál töredéknap ke­letkezik, a fél munkanapot elérő töredék egész munka­napnak számít. A szabadság kiadásának időpontját a munkáltató ha­tározza meg. Előtte azonban a dolgozót meg kell hallgat­ni és kívánságait a lehető­séghez képest figyelembe kell venni. Abban az eset­ben, ha a dolgozó a munka­helyéről igazolatlanul távol maradt, a távollét idejének a szabadságon való elszá­molását nem igényelheti. A dolgozó részére járó sza­badságot a naptári év folya­mán bármikor ki lehet ad­ni. A dolgozó azonban munkaviszonya első hat hó­n­­apjában a szabadság ki­adását nem igényelheti. A szabadság kettőnél több részletben csak a dolgozó kí­vánságára adható ki, ilyen esetben is biztosítani kell azonban egybefüggően a tíz munkanap szabadságot. A szabadságot az esedé­kesség évében kell kiadni. Abban az esetben, ha mun­katorlódás vagy betegség, il­letőleg egyéb ok miatt nem lehet kiadni, akkor az aka­dályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell azt kiadni. A kollektív szer­ződés ettől eltérő határidőt is előírhat. A dolgozó részé­re az évi rendes szabadság akkor is jár, ha nem teljes hanem részmunkaidőre alkal­mazzák. Abban az esetben, ha a hét minden napján munkát végez, a szabadság olyan mértékben illeti meg, mint a teljes munkaidővel foglalkoztatottat. Ha csak a hét meghatározott napján vé­gez munkát, akkor a szabad­ság kiadása tekintetében a hét minden napja munka­napnak számít, kivéve a dol­gozó heti egy szabadnapját, heti pihenőnapját és a mun­kaszüneti napokat. A dolgozói szabadság másodállása és mellékfoglal­a­kozása után is megilleti. Ha a dolgozó munkaviszo­nya év közben megszűnt, vagy munkaviszonya szerző­déses üzemeltetés miatt szü­netel, illetőleg sorkatonai szolgálatra vonul be, és a munkáltatónál eltöltött idő­vel arányos szabadságot nem kapta meg, azt pénzben meg kell váltani. Abban az eset­ben, ha a felmondását töl­ti és a kötelező felmentés idejére a munkavégzés alól felmentették, a ki nem adott szabadságot a felmentési idő­be kell számítani és ha a felmentés ideje azonos a ki nem vett szabadsággal, a szabadságot pénzbeli meg­váltás nélkül kiadottnak kell tekinteni. Ha a dolgozó a munkavi­szonyának megszüntetéséig több szabadságot vett igény­be annál, mint ami megille­ti, akkor a különbözetre já­ró átlagkeresetet a dolgozó munkabéréből le kell vonni, illetőleg a tartozását a mun­kavállalói igazolólapra fel kell jegyezni. Nem szabad a többletet levonni, ha sorka­tonai szolgálatra vonul be, vagy munkaviszonya nyug­díjazására tekintettel szűnik meg. Ha a dolgozót év közben más munkáltatóhoz helyezik át, akkor a szabadságot a két munkáltatótól együtte­sen kapja meg. A munkáltató — kivétele­sen fontos érdekből — a dol­gozó már megkezdett sza­badságát félbeszakíthatja. Az így felmerült utazási és egyéb költségeket a munkál­tató köteles megtéríteni. A rendes szabadság tarta­mára átlagkereset jár. (Folytatjuk.) Dr. Szentes József JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA Szabadság kiszámítása, kiadása Január 1-től­­ a segédmotorosoknak is kötelező a bukósisak használata lakott területei kívül. A­­ megnövekedett igényeket próbálja kielégíteni­­ a Kiskőrösi Ipari Szövetkezet, ahol a hagyományos bukósisak mellett a fiataloknak is készítenek kisebb méretű, tet­szetős fejvédőket. Ebben­­az évben 100 ez­er darabot gyártanak a motorozóknak nél­külözhetetlen eszközből. Emellett az ipart is ellátják védősisakokkal Terrorizmus és idegenforgalom „Amerikai turisták, kerül­jétek Európát! Az öreg kon­tinens veszélyessé vált szá­motokra, mert ott nem har­colnak a nemzetközi terro­rizmus ellen!” — az ember azt hinné, hogy ilyen felhí­vásokra inkább szélsőséges irányzatú politikai szerveze­tek ragadtatják el magukat, s nem az idegenforgalom­ból élő utazási irodák. Márpedig éppen ez törté­nik az Egyesült Államokban napjainkban, a Líbia elleni amerikai támadás után. Tény, hogy az elmúlt hóna­pokban végrehajtott terro­rista cselekmények elvették amerikaiak egy részének kedvét az európai kalando­­­zásoktól, s valóban barátság­talan hellyé lett számukra a világ egy-két országa az­után, hogy a Reagan-kor­­mány a nemzetközi terro­rizmus elleni harc jelszavá­val légitámadást rendelt líbiai célpontok ellen — en­en­nek az akciónak is voltak polgári áldozatai. Ki tehet arról, hogy az amerikaiak manapság nem mindenütt érezhetik magu­kat biztonságban? Hivatalos washingtoni azt sulykolják helyekről most az emberek fejébe, hogy Nyugat-Európa „nem biztonságos”, mert ott nem harcolnak igazán a nemzetközi terrorizmus el­len. Azt sugallják, hogy egyes európai államoknak „drágán kell megfizetniük” a Líbia elleni amerikai ag­resszió ügyében tanúsított magatartásukért. Az egyik legnagyobb amerikai utazá­si iroda, vezetője például ke­reken felszólította honfitár­sait Franciaország bojkott­jára, megtorlásul azért, hogy Párizs megtagadta légteré­nek használatát a Líbia felé tartó amerikai harci gépek­től. Az amerikai utazási iro­dák „feketelistáján” előkelő helyen áll Ausztria. Nem­csak azért, mert tavaly bécsi repülőtér volt a hely­a­színe az egyik legvéresebb terrorista merényletnek, ha­nem mert a Líbia-párti bé­csi állásfoglalásoknak sem örülnek Washingtonban, ennek megfelelően az ameri­­­kai sajtó egy része a külön­féle botrányokra — borha­misítás, Waldheim-ügy — hivatkozva kedvezőtlen ké­pet fest az országról. Spanyolország is a mester­ségesen is szított félelem ál­dozata: az ottani állami idegenforgalmi szervezet fél­be is szakította amerikai reklámkampányát, teljesen reménytelennek tartva azt. A napfényes ibériai félszi­getre készülő amerikaiaknak eddig 25 százaléka állt el utazási szándékától, ami 100 millió dolláros bevételkiesést jelent a spanyol idegenfor­galomnak. Általában, az európai turistaközpontok­ban az elmúlt napokban tö­rölték az amerikai helyfog­lalások 20—80 százalékát, de van olyan utazási iroda, amelynél a jelentkezők 90 százaléka mondta le részvé­telét a bosszút megbosszuló terrorakcióktól való félelem miatt. Az amerikai utazási iro­dák bevételei persze nem csökkennek: a hagyományos dél- és nyugat-európai or­szágok helyett reklámkam­pányaik — sikerrel — saját országukat ajánlják az ame­rikaiaknak hosszabb dulásokra, vagy pedig kíván­azo­kat a térségeket, ahol még nincsenek az­­ Egyesült Álla­mok politikájából fakadóan olyan éles konfliktusok, amelyek tartós megoldatlan­sága szükségszerűen az erő­szak—bosszú—megtorlás vég nélküli spirálját idézi elő.

Next