Somogyi Hírlap, 1995. július (6. évfolyam, 152-177. szám)

1995-07-25 / 172. szám

1995. július 25., kedd Minden gondját felejteti a bedegkéri könyvtár Faragó Lajos 65 éves, nyugdí­jas. Leplezi bánatát. Csak a könyvtár tartja benne a lel­ket, meg a növények. 1988-ban költözött az Alföldről Somogyba, részben egészség­­ügyi problémák miatt, hogy sa­ját kertjében gazdálkodjon. Há­zassága azonban a nyugdíjas években zátonyra futott; fele­sége nem tudta megszokni a vi­déket, visszaköltözött a nagy­városba. S ő egyik napról a má­sikra magára maradt. Eladta a házát, s elhatározta: keres egy falut, ahol öreg nap­jait társaságban töltheti. 1993 végén került Bedegkérre, s nem sokkal ezután megbízták a köz­ségi könyvtár vezetésével. — Kerestem a könyvtárat, s Agyik Lajos polgármesterhez irányítottak. Elmondta: több mint háromezer kötetes könyv­tára van a falunak, de könyvtá­rosa nincs. S néhány nap múl­tán kapta, tőle az ajánlatot. Igent mondtam, s már több mint egy éve vezetem a könyv­tárt. — Hogyan tanulta meg ezt az új munkát? — Gyermekkoromtól kezdve sokat olvastam, s egykori mun­kahelyemen is szükség volt a könyvek „bújására”. Tavaly ősszel Kaposváron elvégeztem az alapfokú könyvtárosi tanfo­lyamot is. Általában érdeklő­döm a betérőktől, s érdeklődési körüknek megfelelően ajánlok a 3200 kötetes tékából. Külön­féle szakkönyvek, lexikonok, útleírások, történelmi regények, szépirodalmi művek, ifjúsági és mesekönyvek állnak rendelke­zésre; ezekből lehet válogatni, hetente kedden és pénteken délután vagyunk nyitva, de szí­vesen adok ki könyvet azon túl is. — Milyen a látogatottság? — Változó, függ az évszak­tól is. A beiratkozottak száma nyolcvan. Igaz, a rendszeresen kölcsönzők ennél kevesebben vannak. Ősszel és félidőben többen kölcsönöznek, a diákok is be-betérnek. Nemrég alakítottak ki egy olvasósarkot. — Segítem a könyvek meg­keresését is, így a kölcsönzés mellett, a könyvtár olvasási le­hetőséget is biztosít. Sajnos, fo­lyóiratok, újságok nem járnak, nincs rá pénze az önkormány­zatnak. Faragó Lajos örömét leli, ha segítheti mások kultúrálódását. Beszélgetésünkkor azt is el­mondta: ha bánatos, a könyv­tárban keres menedéket. Oda belépve elfelejti gondját-baját. Itt érzi igazán jól magát. Persze a kiskerti teendőket sem ha­nyagolja el. Krutek József Nehéz helyzetben a karádi művelődési ház Táncosok borotvaélen A karádi Kodály Zoltán Műve­lődési Ház éves költségvetésé­ből az áramszolgáltatásra és a telefonköltségekre biztosított összeg félévkor elfogyott... A gazdálkodásra biztosított 2,3 millió forintból mindössze egymilliót fordíthatnak szolgál­tatásokra, dologi kiadásokra. A téli tüzelőbeszerzést is úgy ter­vezik, hogy a ház dolgozói és a közhasznú munkások együtt szedik majd össze a fa egy ré­szét az erdőn. A tényleges fű­tési költség egyharmada áll ugyanis csak rendelkezésre. A művelődési házban tevé­kenykedő szakkörök, művé­szeti csoportok — szerencsére — az első félévben nem érzé­kelték, hogy borotvaélen tán­­col(t) mindenfajta kiadás. Pajor Jánostól, az intézmény vezető­jétől megtudtuk: a kézimunka­szakkör tagjai számára gyöngyfűzés, az agyagozás, a a szövés-fonás alapjain keresztül igyekeztek bemutatni régi mes­terségek fortélyait. A diákszín­játszó társulat 15 taggal a me­gyei versenyek rendszeres sze­replője, de a községi progra­mokon is gyakran fellépnek. A legnagyobb felkészültséget igénylő munkát a Karád Tánc­­együttes végzi, amely meghatá­rozza a művelődési ház „profil­ját” is. Négy szinten (alsó és felsőtagozatos diákok, ifjúsági, valamint felnőtt csoport) dol­gozik a 70 tagú együttes. Az idén is többször léptek szín­padra, nagy sikert aratva. Leg­közelebb augusztus 6-án tap­solhat a közönség a karádi tán­cosoknak, a leilei borhéten. Ahogy a művelődési ház veze­tője mondta: fellépésük leg­alább hoz valamit a konyhára, bevételhez juttatva az együttest. Egyébként több külföldi kap­csolatot is ápolnak. A tervek szerint — még a nyáron — kül­földi együttest látnak vendégül. Az ősszel pedig ők utaznak. Karádon augusztusban egyetlen rendezvényt szervez a művelődési ház fővárosi elő­adóművészekkel. Ha most sem lesznek legalább kétszázan, újabb veszteség keletkezik. (Krutek) SOMOGYI HÍRLAPSOMOGYI TÁJAK Durumbúza - és disznópörkölt a nagy munka után Sikeres aratás Ságváron Disznópörkölttel, hideg fe­hér fröccsel ünnepelte a ság­­vári Egyetértés Szövetkezet aratóbrigádja a nagy munka befejezését. Jelentős sikerre koccintottak: a 430 hektár­ról átlagosan 4,5 tonna du­­rumbúzát gyűjtöttek össze. Jakab János elnök és Bényei Tibor főmezőgazdász elmond­ták: öt éve tértek át e fajta ter­mesztésére. A durumbúza ki­sebb hozamot ígér ugyan átla­gosabb fajtársánál, de piaci ára magasabb, és ami a legfonto­sabb: bármikor, bármilyen nagy mennyiséget el lehet adni belőle. Egyrészt a hazai, koleszterinszegény tésztákat gyártó cégek a vásárlóik, ami pedig esetleg marad, örömmel megveszik az azonnal fizető külföldiek. A ságvári szövetkezettől a néhány év alatt kedvet kaptak, és átvették a technológiát a térség vállalkozásai; erre biz­tatták őket a remek termésát­lagok is. Az első vetés mellett a cég 20 millió forintért építte­tett szántót és világszínvo­nalú, svéd technikával dol­gozó tisztítóüzemet, ahol ve­tőmagot is előállítanak. Éppen emiatt nem vállalhatják más termények bérfeldolgozását, ne keveredjen semmiképpen a tiszta szem máshonnan szár­mazóval. A harminckilenc dolgozó tagot alkalmazó szövetkezet csak növénytermesztéssel fog­lalkozik — évek óta nyeresé­gesen. Még 1987-ben fölszá­molták a húsmarha-tenyész­­tést, néhány évvel később pe­dig a juhászatot. Ezért is kell — életben maradásuk miatt — fokozottan figyelniük a minő­ségre. A szántó-tisztítóüzem éjjel­nappal működik; a nappal lea­ratott terményt főképp éjjel dolgozzák föl. Az aratók pedig újra a kombájnokba, szállító­járművekbe ülnek; a környező szövetkezeteknél, vállalko­zóknál vállalnak bérmunkát. Czene Attila Éjjel-nappal működik a szárító és a világszínvonalú tisztítóüzem Ságváron Erőgyűjtő szabadság A nyár a nagy szabadságolás ideje. Aki teheti, ilyenkor pi­henni megy. Néhány közéleti személytől megkérdeztük: hová utazik, mivel tölti sza­badságát? — Az én szabadságom rend­szerint kötődik a gyár nyári na­gyobb leállásához — mondta Nagy Lajos üzletember, a Tabi Kemping Kft tulajdonosa. — így próbálunk a dolgozók gondjain segíteni, hogy gyermekek elhelyezése vakáció­k idején is megoldott legyen. Az már látszik, hogy a három hét egy részét munkával töltöm. 8-10 napot azért pihenek. Nem utazunk el sehová, a Balatonon és a kinti reptéren töltöm a ki­­kapcsolódásra szánt időt. A la­kásban és a kertben is lesz még munkám... Szabó Imre andocsi plébá­nosnak az idén is kevés ideje jut szabadságra. A búcsújáró helyre rendszeresen jönnek za­rándokok, látogatók. — Augusztus 21-27. között Szlovákiába, a Nyitra melletti Kolonba szeretnék utazni a hi­toktatómmal és férjével. Meg­nézzük a Tátrát, ellátogatunk néhány búcsújáró helyre, s ha időnk engedi, akkor egy napra felmegyünk Zakopanéba is. Augusztus 26-án egyik jóbará­tom fiát esketem, majd szent­misét tartok Kolonban. Az utóbbi időben csak egy-két na­pot töltöttem szabadságon, így jól jön az egyhetes kikapcsoló­dás. Dr. Borbély István, Török­­koppány, Somogyacsa, So­­mogydöröcske, Kára és Szoro­sad háziorvosa két hétnél több időt nem tölthet szabadsá­gon. — Tavasszal és ősszel ve­szem ki a szabadságom, és álta­lában egy hétre külföldre me­gyek. Május végén már voltam négy napot Olaszországban, egy hetet pedig otthon töltöt­tem. Szeptemberben olyan helyre szeretnék menni, ahol végre pihenni lehet. Krutek József Közétkeztetést teremtett az Ezüst Sirály Hiányt pótol Tabon a városi művelődési központban ki­alakított melegkonyhás büfé, aminek építését az önkor­mányzat finanszírozta. Mű­ködtetésére pályázatot hir­dettek, s ezt az Ezüst Sirály Bt nyerte el. A melegkonyhás vendéglátó­­egységet egyre jobban kedve­lik a tabiak. Nem véletlen, hi­szen a gyors kiszolgálás mel­lett vonzóak az árak is. S ami közkedveltté teszi: 150 forin­tos egységáron vállalta a köz­­étkeztetést. Naponta 35—40-en veszik igénybe, de betérnek egy pizzára, melegszend­vicsre, üdítőre is... Szabó Péter ügyvezető tulajdonos a szín­vonalat tartani akarja, ezért hosszabb távon számol. Szombatonként zenés, táncos rendezvényeket is tart, illetve a két különteremben érettségi ta­lálkozókra, lakodalmakra és családi rendezvények lebonyo­lítására is van lehetőség, kí­vánság szerinti menüvel. A melegkonyhás vendéglátó egységet üzemeltető családi vállalkozás (két alkalmazottat foglalkoztatnak) azt is tervezi, hogy megrendelésre Tabon — felár nélkül — házhoz szállít­ják majd a pizzát. A kisvárosban nagyon hi­ányzott már egy olyan kultú­rált vendéglátóhely, ahová a családok — a pénztárca vas­tagságától függően — néha együtt is betérhetnek. Kezdődik az ebédidő fotó: czene attila (Krutek) 5 Cseszmei kézműves- és zenei tábor Augusztus 27-ig tart nyitva a cseszmei ifjúsági tábor, melyet a megyei önkormányzattól bé­rel a Reménység gyermekfalu­alapítvány. Eddig több mint 500 tanulót fogadtak itt a kéz­műves, gyógynövénygyűjtő, il­letve rehabilitációs turnusok­ban. Gázpalackokat loptak Somogydöröcskén A gázcseretelep védőhálójának kivágásával 12 pb-gázpalackot loptak el ismeretlen tettesek Somogydöröcskén, gondot okozva ezzel a lakossági ellá­tásban. Az önkormányzat által működtetett cseretelepen mint­egy 90 ezer forint a kár. Kihasználatlan boltok három faluban Hónapok óta kihasználatlan a tabi áfész zicsi, bábonymegyeri tolvaji italboltja. A korábbi bér­lők az alacsony forgalomra és a megnövekedett költségekre hi­vatkozva adták vissza az üzle­tet. Ha a szövetkezet a csökken­tett bérleti díj ellenére sem talál bérlőt, akkor közös üzemelés­ben működteti majd az élelmi­szerboltokkal vagy eladja. Torvaji szép terv fedezet híján A torvaji Faluszőlő-hegyen 14-15 család lakik, s tíz házat vásároltak meg a városlakók hétvégi pihenőnek. Az önkor­mányzat az itt lakók kérésére szeretné kivezettetni ide is az ivóvizet, ám erre most nincs pénze. Hogy a terv mikor való­sul meg, attól is függ, hogy mi­kor lesz pályázati lehetősége. Termelési szünet két tabi üzemben Tabon tegnap óta szünetel a gyártás a kemping- és az SFN kft üzemében. Nyugati mintára mindkét cég kiadta dolgozói szabadságának egy részét. A kemping kft-nél augusztus 14- én indulnak újra a gépek, a fémszerkezetgyártó cégnél két hét múlva kezdik a termelést. Csaknem 17 millió forint a beruházásra Hidat építenek Tabon Több mint 800 köbméter föl­det hordtak a napokban Ta­bon a Dózsa György és az Óvoda utcát összekötő híd és kétnyomsávos út építéséhez. S még legalább ennyi földet kell megmozgatni, amíg elkészül a nagy beruházás. A tabi önkormányzat híd, il­letve 200 méter hosszú út építé­sére benyújtott pályázatán 8,4 millió forint támogatást nyert az Útalaptól, így a sérseksző­­lősi patak hídjának elkészítése lehetővé teszi a csatlakozást a lullai bekötőútra. A 20 tonna teherbírású, vasbeton cölö­pökre épülő híd, illetve a kiépí­tendő út kivitelezési munkáit a Takép Kft végzi (hat pályázó közül nyert), s vállalta az Óvoda utca csaknem félkilomé­teres szakaszának útszélesítését is. A csaknem 15 millió forin­tos költség felét az önkormány­zat vállalta, s a hídszerkezet is — amit a német kormány az egykori NDK mozgósítási készletéből adott­­ majdnem egymillió forintba került. Teleki Sándor, a Tabép ügy­vezető igazgatója elmondta: 12 cölöp leverésével építik már a hídfőt is, és előkészítik a meder betonozását. Több mint ötven köbméter betont építenek be, s később hozzálátnak az úttükör kialakításához, az alapozás­hoz... A nyolc és fél méter széles hidat és az utat a szerződés sze­rint szeptember közepén adják át. K. J.

Next