Soproni Hirlap, 1927. február (14. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-01 / 25. szám

2 SOPRONI HÍRLAP A városi bérházakat felépítik a Győri-úton Közgyűlés a városnál Vitéz Simoni Elemér dr. főispán el­nökl mivel a város tör­vény­bírósági bizottságának tegnap délután tartot ülésén a tárgysorozatnak négy pontja váltott ki nagyobb érdeklődést. A Győri-úti lakások építése, Sümeghy Zotáának a gőzfürdő építésére be­adott indítványa, Ulreichnek a bor­fogyasztási adó leszállítására vonat­kozó indítványa és az Álamvásár Pénztár megszüntetése. Utóbbira nézve Laina Vilmos dr. adott be indítványt a tanácshoz. A vitrosi lakások Sorrend szerint a közgyűlés­­ esek közül — először a városi házak építésével foglalkozott, me­lyet­­Balogh­ Kovács műszaki főta­nácsos ismertetett. Bejelentette, hogy az építkezés iránt már a magán­tőke is érdeklődik, de csak a vá­ros segítségével akar építkezni oly feltételek mellett, melyet a város nem fogadhat el. A város mérnöki hivatalának ter­vei készen vannak, valamint a költ­ségvetés is a Győri úton építendő négy darab kétemeletes házra. Az építkezést azonnal meg lehet kez­deni. Egy kétszobás lakás a város által készítet költségvetés szerint 68 ezer pengőbe, egy köbméter beépítése 28­8 pengőbe kerültne. A magánépítkezők, közöttük a Boór ajánlata drágább volt a város költ­ségvetésénél. A város egyébbként azért is kizán­t a saját ellenőrzése mellett építkezni, mert csak úgy lehet abban biztos, hogy a házak az általa kivont anyagból épülnek. Boór egy újabb ajánlatot is fed, mely szerint egy köbméter beépí­tését 27­36 pengőért vállalná. Ba­­logh-Kovács felolvassa a tanács javaslatát, mondja ki a közgyűlés, hogy a Győri útcn négy darab két emeletes, egyenként két lakásos házat saít — ideiglenesen a kül­földi kölcsönből — és azonnal végrehajtja a határozatot. Pinezich István dr. nem szívesen szólal fel, mert nem akarja még a legrövidebb idővel sem ki­váltatni az építkezés megkezdését, azonban nem látja be, miért ne építhetne Boór Gusztáv, ha az 5 százalék megtakarítást jelent a városnak. Nem osztja a főtanácsos nézetét, mert a város éppen úgy gyakoroltatja az ellenőrzést, hiszen Boór csak épí­tene. Balogh-Kovács: Boórnak nincs költségvetése, mert csak a köbmé­terek árára tett ajánlatot. Költség­­vetés nélkül építkezést ellenőrizni pedig nem lehet. Különben is ver­senytárgyalásra bocsájtják a dolgot s reméli, hogy nem öt százalékot, de sokkal többet takarítanak meg, mert majd olcsóbb ajánlatok is ér­keznek. Pálovich István dr. azt óhajtja, hogy a város egy szobás, konyhai lakásokat építsen a Győri útán leg­alább 40 százalékban így alakítsa át a terveket. Balogh Kovács főta­nácsos rámutatot­ arra, hogy már sok egyszobás konyhás lakást épü­lete­t a város. A terveket, költség­­vetést nem lehet átalakítani, egy szobás lakásokat más helyre ter­veznek. Meiszner dr. igen helyesli, hogy kétszobás lakások épülnek, részim mert már egyszobások épültek a közelmúltban, s ha ezek a kétszo­básak megtelnek, felszabadulnak olyan lakások, melyekbe az eddig rossz lakásokban lakók beköltöz­hetnek. Most már inkább három szobás lakásokat kell a városaik építeni, így kell befejezni a város szociálpolitikai építkezési akcióját. Gőz-, is­ád- és zuhany­tüdő Sümeghy Zoltán törvényhatósági bizottsági ta­g indítványát, melyet gőz-, kád- és zuhanyfürdő létesí­tése tárgyában adott be, Br­ogh- Kovács főtanácsos ismertette. Mióta a városnál van — mondvva — állandóan napirenden van a fürdő kérdése, eddig még nem sikerült.­­ Sok terv feküdt már a város előtt.­­ Most Vidor Emil fővárosi vitat­kozó költségvetése van városnál gőz-, kád- és zuhanyfürdő, úszó­­csarnok és vendéglőre. Az egész fürdő építési költségvetése 946 000 pengő. Sopron kultúrváros, fürdőre­­ nagy szüksége van. Ha modern jó fürdője lesz, a soproniak nem lesz­nek kénytelenek Bécsújhelybe, vagy Kapuvárra menni fürödni. A tanács örömmel üdvözli a Sümeghy indít­ványát és javasolja, hogy a köz­gyűlés elvben határozza el a fürdő felépítését és a polgármester el-­­­nöklete mellett küldjön ki bizott-­­­ságot a továbbiak előkészítéséhez.­­ Sümeghy azt hiszi, nem kell indo­­­­kolnia, mennyire fontos egy fürdő olyan városban, ahol a lakosságnak­­ egy­ekintélyes része tüdővészt ki-­­ tenyésztő műemlékekben kénytelen­­ élni. A városnál egy városfejlesztő terv fekszik, a fürdőt abba a tervbe kell belekapcsolni.­­ A tervet a Polgári Párt részvény-­­ társasági és állami segélyezés alap­ján képzeli. A népjóléti minisztertől két milliárd koronát kérnek, amiért a betegpénztári tagoknak biztosítják az ingyenes fürdőt. Egy milliódra a kultuszminisztertől számítanak a tanintézetek és ugyanannyira a hon­­i védelmi miniszter részéről a kato­­­­nák ingyen fürdésének ellenében;­­ két milliárdot a város ad és így­­ csak egy milliárd tőkét kell rész­vénytársasági alapon összehozni, amire a Polgári Pártban nagy haj­landóság van. Ha a kormány meg­ i­s adja a négy milliárdot és a város kettőt, nagyon szívesen jegyzik a részvényeket. — Mi is, mi is — hangzot­t Pi­­­­nezichék oldaláról, akik hitetlen be- s­é­rültséggel fogadták a levegőben röp­­­­­ködő milliárdokat.­­ Sümeghy arra kérte a főispánt,­­ tegyen meg mindent a kormánynál.­­ Az elnöklő főispán nagy jóaka- I­rattal válaszolt:­­? — Azon nem fog múlni. A hangja­­ azonban azt mondta: ,nem" rajtam­­ fog múlni. Az építkezés helyéről volt még szó. Az Erzsébet­ utcában vagy a Deák térnek a C­árl átjáró­nál lévő rész jött szóba. Benkő Géza biz.­tag szemére ve­tette Sümeghynek, hogy legjobban ő támadta a soproni gőzfürdőt. Ez a terv, szerinte halva született eszme, nem szavazza meg. A közgyűés elfogadta a tanács­nak a bizottság kiküldésére való indítványát. Az AltatvAeArpAnztAr ■ Az állatvásárpénztár megszünte­­t­­ése mellett Lähne dr. mondóit s nagy beszédet. Születésétől kezdve­­ — úgy gondolta tán — sírjáig ki­­síri a vásárpénztárt, melynek vé­­­­delmében több beszéd hangzott el.­­ Thurim dr. polgármester, Schind­ler dr., Pinezich István dr., Meisz- I­ner Ernő dr. világították meg az­­ érem másik oldalát, a tanács javas­lata mellett foglalván állást, mely azt indítványozza, küldjön ki a gyű­lés egy bizottságot, mely a dol­gokat alaposan megvizsgálja és megteszi a jelentését, amelyből meg lehet állapítani, vájjon fenntartsák-e továbbra is ezt a minden más helyen szükségesnek tartott intéz­ményt, vagy nem. A Lahne párt szigorúan ragaszkodott álláspontjá­hoz s így szavazás döntött a vitás kérdésben. A közgyűlés a tanács álláspontja mellett döntött és 37 szavazat ellenében 50 nel, lesza­vazta a polgári pártot. A város pénzének elhelyezése A városi pénztárak készpénzfeles­­lege gyümölcsöző th­elyezésének tárgyalásánál névszerinti szavazás volt. Egy régebbi városi közgyűlés kimondta, hogy a város pénzét csak kezesség ellenében helyezi el a pénzintézeteknél. A Soproni Általános Takarékpénz­tár Rt. összes igazgatósági tagjai aláírták a kivánt kezességi nyilat­kozatot, a Soproni Takarékpénztár nyilatkozatából hiányzanak a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank igaz­gatósági tagjainak aláírásai, míg végül a Soproni Hitelbank Rt. be­jelenti, hogy nem áll módjában bár­mily igazgatóság kezességi nyilat­kozatot is adnia. A Soproni Hitel­bank Rt. részletes beadványban jelenti, hogy átszervezése folytán szoros viszonyban áll a Magyar Általános Hitelbankkal, további a Pénzintézeti Központ megbízása alapján közrebocsátott a Sopron­­városi Forgalmi Bank Rt. felsüimo­­molásáben, végül a Pénzintézeti Központ több más vállalat liquidá­­lásával és ellenőrzésével is meg­bízta s igy az előadottak alapján sem az intézet standingjének, sem vagyonátlagának nem tartaná mél­tónak, hogy a nála elhelyeze­t be­tétekért bármilyen kezességet is ad­jon. A városi betétek, ép úgy, mint az egyéb betétek is, minden fel­mondás nélkül, kifizettetnek, tehát a tanács 24 óra alatt rendelkezhet felettük. A tanács javaslata odairányult, hogy igazgatósági kezesség mellett a Soproni Általános Takarékpénztár Rt. és a Soproni Takarék­pénztárnál saját tőkéig 100®/% a erejéig a Sop­roni Hitelbank Rt.-nál, eltekintve a garanciától, saját tőkét 50%-a ere­jéig helyeztessenek el városi beté­tek, megjegyezve, hogy a miniszteri rendelet erre módot nyújt. A köz­gyűlés nem fogadta el a tanács ajánlatát s kimondta, hogy garancia nélkül nem helyez ki pénzt sehova. A pénzt tehát azoknál a pénzinté­zeteknél helyezik el, amelyek meg­adják a ke­lő biztosítékot. SSi Német, francia, olasz órák nyelvtan vagy konverzáció. Bővebbet „Royal“ pénztár vagy Ősz utca I. sz., jobbra. ?? b^msws! w»» xizíízz mi 1927 február I. Egy érdemes mezőgazda­­sági munkás kitüntetése Meghatóan szép ünnepség szín­helye volt valárap délután a szil­sárkányi ksb­ iskola terme. Ekkor adta át a főispán megbízásából Hő­­gyészy Pál megyei főjegyző Tóth Vendel szilsárkányi mezőgazdasági munkás miniszteri elismerő okleve­lét és pénzjutalmát az időközben meghalt derék munkás fiinak. Né­hai Tóth Vendel magyaros hűségé­vel és kitartó szorgalmával példa­képe volt a régi becsületes napszá­mosnak és a vármegye főjegyzője meleg szavakkal méltatta az elhalt érdemeit, aki különben 40 eutrá­déig volt a Higyeszy családnak hű­séges avatója. A szép kitüntetésért Tóth Antal fia mondott néhány maghatott, keresetlen szóval köszö­netet. A bensőséges ünnepélyen a község elöljáróságán, vezető körein kívül nagy számmal jelentek meg a kitüntetett régi ismerősei, jóbarátai és tisztelői, valamint a vármegye ré­széről Rikovszky Tibor ib. Iljevizs, Havas Béla dr. szolgabiró és C­up­­osy Lajos népművelési titkár is. Az átadási ünnepély után mind­járt megtartották a szokásos vasár­napi népművelődési eladást is, amelyen Giczy plébános, a szilsár­kány­i népművelés lisztes és agilis elnöke a tulajdonjogról tartott nag­­vas és a kérdés minden résztelét alaposan megvilágító előadást. Majd Czuppay népművelődési titkár szólt néhány buzdító szót a derék szil­sárkányokhoz, akik közül nemcsak a leventék járnak „muszáj" ból az előadásokra, hanem akik deresedő fejjel, de tudásra szomjazó, fiatal lélekkel hűtegesen látogatják a fel­nőtteknek való vasárnap délutáni előadásokat. Hiába, ezúttal is megállapíthatták a soproni urak, hogy minden köz­ség olyan, amilyenek a vezetői. A plébános maga tart rendszeres elő­adásodat, a tanítóság élén a főtaní­­tóval fáradhatatan apostolai az is­­kolán kívüli népművelő munkának; a jegyző pedig nemcsak a pennát forgatja becsülettel, de mint záró­szavából láthattuk, megértő barátja népének és hűséges sáfárja a reá­­bitott erkölcsi javaknak is. Nem csoda tehát, ha a község lakossága érzékkel bir minden szép s nemet iránt, de a saját jól felfogott érde­kével szemben is akkor, midőn bi­zalommal követi derék vezetőt. Ée magán a községen is mindjárt meg­látszik, hogy intefligens, szorgalmat nép lakja. Nyíregyescs szép főut­cája, kedves als kúriái, takaros há­zai, gonddal öltözött férfi és asz­­szonynépe kultúráról és ízlésről ta­núskodnak. És amit a legnagyobb örömmel hallottunk: a két felekezet testvéri egyetértésben él egymással, aminek beszédes bizonysága, hogy az előadásokat felekezeti különbség nélkül egyszer a katolikus, másszor pedig az evangélikus iskola termé­ben hallgatják , derült sárkányiak. Modern hirdetétt iroda. Úgy a belföldön, mint a külföldön előnyösen ismerik Leopold Gyula hirdető vállalatát (Budapesten, Er­zsébet körül 39. Telefonszám József 121-55. A legnagyobb hirdető cé­­gek e megbízható iroda u­tán esz­közöltetik az összes hirdetéseiket, mert kiváló szakértelem­mal, odaadó lelkiismeretességgel és felülmúlha­tatlan pontoz­sággal teljesíti az ösz­­szes megbízásokat. Ma is mind­en nap Porter sör lesz kimérve a Pannónia szálló éttermeiben. m

Next